Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE \ 1976 májusára összehívják a KISZ IX. kongresszusát Szerdán kibővített ülést tartott a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára. Dr. Marőthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előter­jesztése alapján a KISZ KB úgy döntött, hogy 1976 máju­sára összehívja az ifjúsági szövetség soron következő, IX. kongresszusát. BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX évf. 266. szám Ára: 90 fillér 1975. november 13. csütörtök Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Kecskeméten Horváth István, a megyei pártbizottság elsS titkára elnökletével filést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága. A végrehajtó bizottság nevében elő­terjesztett javaslat alapján a megyei pártbizottság a következő na­pirendet tárgyalta: A párttagsági könyvek cseréjével összefüggő kérdések és feladatok. Javaslat a KB határozata végrehajtásának intézkedési tervére. Előadó: Iván Istvánná, a megyei pártbizottság parii. és tömegszer­vezetek osztályának vezetője. A megyei pártbizottság munkájában részt vettek a megyei pártbi­zottságok osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titká­rai, a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, a megyei tanács és a BM-pártbizottságok titkárai. A megyei pártbizottság az intézkedési tervet határozattá emelte. A KISZ Központi Bizottsága a következő napirendek megtár­gyalását javasolja a kongresz- szusnak: 1. A központi bizottság be­számolója, javaslat a IX. kong­resszus határozatára, a szerveze­ti szabályzat módosítására. 2. A központi pénzügyi ellen-§ őrző bizottság jelentése. 3. A központi bizottság és a központi pénzügyi ellenőrző bi­zottság megválasztása. A KISZ Központi Bizottsága meghatározta a kongresszusi fel­készülés politikai célkitűzéseit és felhívta az ifjúsági szövetség minden szervezetét és tagját, hogy legjobb tudása, képessége szerint végzett munkával, ta­nulmányi kötelességei teljesítésé­vel, a KISZ 1975—76-os akció- programjának végrehajtásával készüljön a IX. kongresszusra. A központi bizottság meghatá­rozta a szervezetek felkészülésé­nek ütemtervét, valamint a vá­lasztások rendjét. Megvitatta a IX. kongresszus előzetes doku­mentumait, és úgy döntött, hogy azokat a KISZ-alapszervezetek előzetes vitájára bocsátja. Ezután a KISZ Központi Bi­zottsága — Deák Gábornak, a KISZ KB titkárának előterjesz­tésében — megvitatta és elfo­gadta az ifjúsági szövetség 1976— 77-es mozgalmi évre szóló akció- programját. A dokumentum, amely a szer­vezetek és bizottságok elkövet­kező mozgalmi évi tevékenysé­gének alapja, felhívja az ifjú­sági szövetség szervezeteit, és tagjait hogy folytassák az MSZMP XI. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtását. Az 1976—77-es mozgalmi év során ismerjék meg és dolgozzák fel a KISZ IX. kongresszusának ha­tározatát, annak döntései alap­ján egészítsék ki akcióprogram­jukat. A dokumentum rámutat: valamennyi KISZ-szervezet és ifjúkommunista kötelessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a szocialista népgazdaság fejlesz­téséért, az V. ötéves terv sike­res indításáért. Az ifjúkommu­nistákat a termelésben és a ta­nulásban egyaránt a hatékony, fegyelmezett munkavégzés jelle­mezze. Az ifjúsági törvény végrehajtá­sának ellenőrzése végett 1976-ban országszerte ismét megrendezik az Ifjúsági parlamenteket. A doku­mentum legfontosabb feladatok 1311 ezer hektáron befejeződött a kukorica betakarítása Elégtelen az alkatrészellátás A novemberi eső és a vele együtt bekö­szöntött hűvös idő nem talált lábon álló ter­ményt Bács-Kiskun megyében. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek dolgozói jól kihasználták a csapadékmentes heteket, 129,2 ezer hektár kukorica termését november 12- re betakarították. A kalocsai körzetben a fű- szerpaprika szedése korábban végei ért, csu­pán az 5100 hektár cukorrépa-terület termé­sének néhány százaléka maradt még földben a Duna mentén és a Bácskában. Ez sem a termelők hibájából, hanem a feldolgozóipar szűk tel­jesítő képessége miatt. Az átme­neti szüneteltetés után a napok­ban ismét folytatódott a cukor­répa szállítása az ideiglenes táro­lóhelyekre.' valamint az ercsi és a szolnoki gyárba. Mivel a két cukorgyár eljutott a teljesítő ké­pességének a végső határáig, fo­lyamatos műszak mellett sem tud több répát fogadni Bács-Kiskun megyéből a jelenlegi mennyiség­nél. így az idén nagyobb tömegű cukorrépát kell majd tárolni az országutak mentén, valamint a vasúti rakodóhelyeken esetleg ja­nuár végéig. A talajmunkában, vetésben, ter­ménybetakarításban a november 7-e előtti két hét volt a legmoz­galmasabb. A mezőgazdasági üze­mek dolgozói munkafelajánlást tettek, hogy november elejére a kenyérgabona-vetést befejezik, a betakarítást pedig meggyorsítják. A kezdeményezést megyeszerte siker koronázta, hiszen az ünnep elhitt nemcsak az előirányzott 86 300 hektáron, hanem annál né­hány százalékkal nagyobb terüle­ten került földbe a búzavetőmag. A kalocsai járás termelőszövetke­zetei az összesített üzemtervek­ben előírt 20 ezer hektár helyett csaknem ezer hektárral többet ve­tettek. Kiskunfélegyházán, vala­mint a kiskunhalasi járásban ha­sonló arányú a vetésterv-túltelje­sítés. A mezőgazdasági dolgozók mun­kasikerei annál jelentősebbek, mi­vel a műszaki, technikai feltéte­lek számos gazdaságban nem a legkedvezőbbek. Eltekintve attól, hogy a szövetkezetek az idény végén kapták meg a megrendelt 48 soros vetőgépeket, az alkarész- ellátás sem felelt meg a követel­ményeknek Az öregcsertől Petőfi Termelőszövetkezet csupán két napig tudott dolgozni a nemrég vásárolt Rába—Steiger traktorá­val. mert a nehéz talajon a nagy teljesítményű erőgép ekéje szét­• Forgatják a kukoricát a bajai Augusztus 20. sz 200 vagonos tárolójában. • A jövő esztendei termésnek készíti elő a talajt a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz traktorosa. szakadt. A szövetkezet vezetői csak Mosonmagyaróvárott. agyár, tói tudtak segítséget kapni. Szállító eszközből sincs elegen­dő. Lehetetlen beszerezni terep­járó tehergépkocsit, amely nélkü­lözhetetlen a cukorrépatermesztő gazdaságokban. A D 4KB magyar gyártmányú traktorok alkatrész- ellátása ugyancsak minősíthe­tetlen. A Bácskában több termelő­szövetkezetnek hónapokig álltak az Ilyen típusú traktorai fontos al­katrész hiánya miatt. Az egyéb­ként is szűkös gépállomány meg­felelő kihasználását ez is gátolta. Ilyen körülmények között rend. kívüli erőfeszítéssel tudták ellát­ni a feladataikat a mezőgazdasá­gi üzemek dolgozói, hiszen az át­lagosnál több volt a termény. Még a Homokhátságon is számos szövetkezetben, állami gazdaság­ban termett hektáronként 60—70 mázsa kukorica, 400 mázsa cukor, répa. Esetenként a terményátvétel szervezetlensége nehezítette a munkát. A csátaljai Űj Tavasz Tsz-nek, amely a gabonaiparral szerződött a kukorica értékesíté­sére. előbb Gsátaljára. majd Ba­jára, végül Nagybaracskára kel­lett szállítania terményét, hogy átadhassa a felvásárlónak. sorában hívja fel a KlSZ-szer- vezetek figyelmét az ifjúsági tö­megsport jelentőségére, arra, hogy mozgósítsák a fiatalokat a rend­szeres testedzésre. Az akcióprog­ram ismerteti az ifjúság vala­mennyi rétegét érintő feladatokat. Folytatódnak az eddigi eredmé­nyes kezdeményezések: a vas- és fémhulladékgyűjtési akció, az óvodák, bölcsődék, üzemi, iskolai és lakóterületi sportlétesítmé­nyek társadalmi összefogással tör­ténő építése. A KISZ tagjai to­vábbra is cselekvő részt vállalnak a mezőgazdasági munkákból és a környezetvédelemből, folytatódik az „Alkotó Ifjúság” pályázat és kiállítás is. Az ifjúság szocialista tudatá­nak formálását, a fiatalok közös­ségi nevelését, a szocialista élet­mód jegyeinek kialakítását szol­gálja az ifjúsági szövetség politi­kai képzése, amelynek új rendsze­re — változatos, a helyi sajátos­ságokat mindenütt figyelembe vevő formákban — 1976 szeptem­berében kezdődik. A KlSZ-szer- vezetek továbbra is segítik az út­törőszövetség munkáját, erősítik az ifjúkommunista és az úttörő­közösségek egvüttműködését. To­vábbra is élő jelszava az ifjúsági mozgalomnak: „Művelt if júsá­gértl” Az egyes ifjúsági rétegek feladatainak meghatározása so- rán az akcióprogram a dolgozó fiatalok jelentős teendőjeként je­lölte meg az országos nagyberu­házások feletti védnökségek sike­res befejezését. Az üzem- és munkaszervezés­ben rejlő tartalékok feltárásának, a termelési költségek csökken­tésének, a takarékosságnak fon­tos akciója a KISZ-radar. A ta­nuló fiatalok akcióinak sorában említi a program a tanulmányi mozgalmak és versenyek folyta­tását. a kommunista szülők és a KISZ-aktivisták találkozóit a kö­zépiskolákban, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segíté­sét. Az egyetemi és főiskolái KISZ-szervezetek aktívan részt vállalnak a szakmunkásképző In­tézetekben és kollégiumokban fo­lyó tanulmányi munka és a sza­badidős programok szervezésének segítéséből. Az akcióprogram az 1976 nya­rán 19 alkalommal zászlót bontó építőtáborok szervezésében, a mozgósításban és a munkában versenyre hívja a középiskoláso­kat. A fiatalok e versennyel is készülnek 1977 nyarára, a 20. Ju­bileumi esztendő építőtáboraira. (MTI) Szolgáltatások Bács-Kiskun megyében Tanácskozás a Hazafias Népfront megyei bizottságán A lakosság részére végzett szolgáltatások Bács-Kiskun me­gyei helyzetéről, az igényekről és a várható fejlesztésről tar­tott tegnap délelőtt tanácskozást Kecskeméten a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Falu- és Szövetkezetpolitikai Munkaközössége, valamint a népfront megyei bizottsága. Adattárba gyűjtik a szőlő-, gyümölcs-, a kenyér- és ta­karmánygabona-termesztés adatait a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság gépkönyvelő ál. Iomásán. A mezőgazdasági üzemek közöt­ti jó kapcsolat sok gondot megol­dott. A bajai Augusztus 20. Tsz, amikor befejezte a termény be­takarítását, három kombájnjával, ■szállító eszközeivel és szárító be­rendezéseivel a Bajai Állami Gaz­daságot segítette a bőséges kuko­ricatermés megmentésében. Ha­sonló együttműködés alakult ki a nagy munka idején Kiskunfél­egyházán. Kalocsáp. Kiskunha­lason. A gabonavetés, terménybe- takarítás sikerei a szomszédos és távolabbi gazdaságok egymásra találásában is rejlenek. K. A. A résztvevőket, közöttük Sze- mők Józsefet, a HNF Országos Tanácsának alelnökét Farkas Jó­zsef, a HNF megyei titkára kö­szöntötte. Szigeti Péter, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője, a HNF megyei alelnöke vitaindító előadásában elmondta, hogy Bács-Kiskun megyében különös fontossága van a lakossági szol­gáltatásoknak, hiszen a népes­ség egynegyede tanyákon, külte­rületen él «Természetesen ez nemcsak a szolgáltatások fej­lesztését, bővítését sürgeti, ha­nem ezzel kapcsolatban a kultu­rált életkörülmények megterem­tését is szükségessé teszi. Ennek kedvező feltételei az iparfej­lesztés megindulásával terem­tődtek meg. Ma már minden községben van valamilyen szol­gáltató ipar vagy felvevőhely, de a városokban nincs meg min­den igényelt szolgáltatás, s kü­lönösen elmaradottak ebből a szempontból a kisközségek, a külterületi lakott helyek, s a ta­nyák. Mindezeket figyelembe véve — hangsúlyozta az előadó —, 1975-ben 865 forint volt az egy lakosra jutó szolgáltatások érté­ke a megyében, ami az országos hasonló adatoknak csak 91 szá­zaléka. Beszélt arról a további­akban, hogy a megyei elképze­lések szerint az ötödik ötéves tervben — 1976—80 között — öt­venszázalékos mértékben szük­séges fejleszteni a lakossági szol­gáltatásokat. ami azt jelentené, hogy 1980-ban egy lakosra már mintegy 1200 forint szolgáltatá­si érték jutna. Ennek eléréséhez hozzávetőlegesen 200—220 mil­lió forint értékű beruházást kell megvalósítani a tervciklus folyamán. Szigeti Péter vitaindító elő­adásához sokan hozzászóltak. Fekete László, a KISZÖV me­gyei elnöke például elmondta, hogy a negyedik ötéves terv során nagy mértékben növeke­dett az ipari javító-szolgáltató tevékenység, különösen a gép­kocsik, a televíziók, háztartási gépek, s kisebb mértékben a mosás, vegytisztítás tekinteté­ben. A KISZÖV keretében a me­gye területén 120 szakmában 1200 egység működik, de ennek jelentősége túlmutat a számo­kon. Végül a felszólaló arról be­szélt, hogy a következő évek­ben elsősorban a mosással és vegytisztítással foglalkozó szol­gáltatások fejlesztésére van szük­ség. Darabos Bálint, a KIOSZ kép­viseletében szólott. Elmondta, hogy a megyében működő kis­iparosokat elsősorban az ellá­tatlan, vagy kevésbé ellátott te­rületeken kívánják foglalkoztat­ni, s nagyban támogatják az ilyen helyeken letelepedni kívá­nók iparengedélyének kiadását. Az ilyen kisiparosokat egyébként kormányrendelet is több ked­vezményben részesít. A délután folyamán a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa Falu- és Szövetkezetpolitikai munkaközösségének szövetkezeti munkabizottsága tartott ülést a népfront megyei bizottságának nagytermében. Itt dr. Pál Jó­zsefnek, a munkabizottság elnö­kének előterjesztésében a lakás- szövetkezetek és a Hazafias Nép­front kapcsolatát, annak jelen­legi tartalmát és bővítésének, el­mélyítésének további lehetősége­it, szükségességét beszélték meg. G. S. A szerdai tárgyalásokon a magyar miniszterelnök pozití­van értékelte a kétoldalú kap­csolatok alakulását, rámutatva, hogy a helyzet lehetővé teszi a még magasabb szintű érintke­zést is. Hangoztatta annak íon- (Folytatás a 2. oldalon.) Leone köztársasági elnök fogadta Lázár Györgyöt Közös közleményt adtak ki a kormányfői tárgyalásokról Szerdán délben a Chigi-palotában folytatott második meg­beszéléssel véget értek a hivatalos magyar—olasz kormány­fői tárgyalások. A két miniszterelnök, Lázár György és Aldo Moro, a megbeszélések befejeztével nyilatkozatot írt alá, amely — a látogatás protokollját tükröző közös közleményen túlmenően — kifejti a két fél nézeteit a megvitatott kérdé­sekben a nemzetközi élet és a kétoldalú kapcsolatok terü­letén.

Next

/
Thumbnails
Contents