Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

4 |» PETŐFI NEPE • 1975. november 10. STATISZTIKA TÜKRÉBEN „Aprófalvak” Bács-Kiskun megyében t ; ország településhálózatának arányos, célszerű, a nép- aság érdekeit és a lakosság életkörülményeit egyaránt szolgáló* fejlesztése napirenden szereplő feladat. Legfonto­sabb irányelveit 1971 óta az országos településhálózat-fej- leáztési koncepció tartalmazza. Az urbanizálódás kérdései, a települések központi szerepkör szerinti arányos fejlesztése mellett törődni kell a területi szerepkörrel nem rendelkező településeken, valamint a külterületen lakó népesség prob­lémáival is. Ezért kerültek előtérbe a településhálózat fej­lesztésének tájegységenként eltérő olyan sajátos kérdései, mint az alföldi megyék tanyaproblémái, valamint Baranya, BWrsod, Vas és Zala megye apró falvainak jelene és jövője. A, sajátos magyar településhá­lózat alapvetően a természet­földrajzi adottságok talaján for­málódott ki, amely tájegységen­ként eltérően befolyásolta a települések nagyságát és fejlő­dését. Így alakiüt ki az a ma is fennálló településrend, amely szerint míg Baranya megyében a községek által elfoglalt terü­letből 100 négyzetkilométerre 8, Vas megyében 7 község jut, ad­dig Bács-Kiskun megyében 200 négyzetkilométeren mindössze 3 község helyezkedik el. A Bács- Kiskun megyei községekben át­lagosan mintegy 3500-an laknak, négyszer annyian, mint egy Vas niégyei és ötször annyian, mint egy Baranya megyei községben. További lényeges különbség rejlik a települések belső szerke­zetében. Mindhárom megye föld­területének kilenctizedé termő, a fennmaradó terület egy része beépített: Csakhogy míg Vas megyében a községi lakosság csaknem teljes számban belte­rületen lakik — a külterületi népesség aránya mindössze 3 százalék, Baranya megyében is csak 10 százalék — addig Bács- Kiskun megye községeiben a né­pesség 34 százaléka él külterü­leten. Ezek településszerkezeté­ben azonban nemcsak szétszórt tanyák, hanem csoportos telepü­lések is találhatók, amelyek mint lakóházcsoportok, mint népes­ségtömörülések, mint legalapve­tőbb ellátottságot élvező telepü­lési egységek — annak ellenére, hogy közigazgatásilag nem elha­tároltak — bizonyos hasonlatos­ságot mutatnak a dunántúli ap­rófalvakkal. Az eltérések abból adódnak, hogy környezetük — a megyék, amelyek területén el­helyezkednek — természeti, gaz­dasági és így társadalmi szem­pontból is különbözőek. (Csopor­tos településnek tekintjük azt a településrészt, ahol a lakóházak közötti átlagos távolság nem éri el a 170 métert és a népesség­szám meghaladja a száz főt.) A csoportos települések elhelyezkedése Bács-Kiskun megye területén a, csoportos települések nem egyenletesen helyezkednek el, hanem tájegységi jellegzetessé­gek fedezhetők fel. Ezek kiala­kulásában részben földrajzi, en­nek következtében gazdasági adottságok, de nagyon jelentős történelmi tényezők is közreját­szottak. Bács-Kiskun megye ke­leti kétharmadrésznyi területén átlagosan 25 százalék felett van a külterületi népesség aránya, ez a megye „tanyás területe”. A Duna-mellék arculata, település- szerkezete ettől nagyban eltérő, a‘ külterületi népesség aránya itt mindössze 10—15 százalék, sőt ennél kisebb. A csoportos tele­pülések mindkét tájegységben fellelhetők, s főként két járás területére jellemzőek: a kalocsai­ra és a kecskemétire. A csopor­tos települések 62 százaléka, la­kóinak is ugyanilyen aránya kon­centrálódik e tájegységekre. A kalocsai járásban 1970. ja­nuár 1-én a külterület 100 négy­zetkilométerén átlagosan 1,3 a kecskeméti járásban pedig egy csoportos település volt találha­tó. Az előbbiek átlagos népes­ségszáma 273, az utóbbiaké 175 fő volt. A külterületi népesség­ből a csoportos településeken la­kók száma a kalocsai járásban majdnem 47 százalék, a kecske­méti járásban pedig csak 7 szá­zalék volt 1970-ben. A két kör­zetben levő ilyen településrészek közötti lényeges különbséget el­sősorban eltérő történelmi kiala­kulásuk indokolja. Már a középkorban is .települések voltak A Kalocsa környéki „szállá­sok” gyökerei visszanyúlnak a középkorba, amikor szinte kivé­tel nélkül mind virágzó közsé­gek voltak. Például Csornát már 1370-ben, Gombolyagot 1400-ban, Tényt 1487-ben említik az okle­velek, Keserűtelekről 1433-ból, Halomról 1239-ből, Alsómégyről, Kiskecskemégyről a XV. szá­zadból maradtak fenn adatok. A kiterjedt határ, a hatalmas pusz­ták, a Duna melletti mocsaras vidék alakította az ottani élet­formát. A török hódoltság ide­jén azonban — amikor a török egységek szinte állandó jelleggel tartózkodtak a vidéken és gaz­daságilag is tönkretették a kör­nyéket — lakóik elmenekültek és Kalocsán, valamint az északi or­szágrészen vészelték át a 150 éves török uralmat. A jelenlegi szállásrendszer ki­alakulása a törökök kiűzését követően kezdődött, de területi­leg alkalmazkodott az előző te­lepülésrendszerhez. A XIX. szá­zad első felében nagyarányú ki­rajzás kezdődött Kalocsáról a szállásokra, mivel a növekvő vá­ros lakóinak már nem jutott elegendő föld. E szállások a század vége felé már templomot, iskolát, közintézményeket stb. hoztak létre. A századforduló óta a te­rületen több önálló község ala­kult, de környezetükben még ma is megtalálhatók az apró tele­pülések, arculatukat és az em­berek gondolkodását, érzésvilá­gát tekintve is sajátosan önálló, történelmi hagyományokkal ren­delkező szállások. Ezzel ellentétben a kecskeméti járás csoportos települései most vannak kialakulóban, fejlődésük dinamikus. Funkciói szerint fő­ként a mezőgazdasági jellegű munkát végzők, valamint az in­gázó ipari munkások lakóhelyei. Dr. Sántha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese (Folytatása következik) NOVEMBER: FOGÁSZATI HÓNAP Fogápolás és testkultúra-OT;-őseink, de a XX. század pri­mitív körülmények között élő népei sem tisztították, illetve tisztítják fogaikat,' mégis szinte ismeretlen betegség volt szá­mukra a fogszúvasodás. Csak­hogy táplálékuk összetétele egé­szen más volt, mint a mai; a primitív népekről szólva pedig merőben más, mint a civilizált körülmények között élőké. Mind­két. kategóriáról beszélve meg kell állapítanunk, hogy a ke­mény, rostos, alapos rágást igfpylő ételek önmaguk tisztít­ják le' a fogakról a lepedőket. A civilizáció kialakulása során azonban nagyot fejlődött a kony­hatechnika is: a húst már kuk- tában főzzük, daráljuk; pempő- lteti püréket. kochokat készítünk, röviden: mindent megteszünk, hogy megkíméljük magunkat a rágás fáradságától. Az erőteljes rágás tisztító hatásának híján megindul a fogakon a lepedék- képződés, amelynek bomláster­mékei a fog állományának fel­puhulását, majd szuvas üreg (lypk) kialakulását idézik elő. így aztán mintegy az életszín­vonal jellemzőjeként — a finom lisztek, cukrok, rafinált főzési eljárások alkalmazásával pár­huzamosan — szinte robbanás­szerűen megnőtt a fogbetegek, az elhízottak, s emiatt a szív- és cukorbetegek száma is. A civi­lizáció „áldásai” tehát az egész emberi szervezetre,'s ennek ré­szeként a fogazatra is károsan hatnak. Tagadhatatlan, hogy a civili­zációnak az egészségre gyakorolt hatása valódi áldásokat is ho­zott. Megoldottuk — elsősorban a higiénés viszonyok javításával — a fertőző betegségek vissza­szorítását. A tisztálkodásnak idő­vel szerves része lett a fogak megtisztítása is; amit régen a táplálék maga végzett el, most az ember mesterségesen — ke­fével, krémmel, fogvájóval pó­tolja. "Ahogyan az „arcot-kezet-lá- bat” mosásból a mosakodási szo­kások kifejlődtek egész testünk tisztán tartásává, úgy válik egy­re többek számára a reggeli-esti lemosd ás, zuhanyozás, fürdés megszokott rendjének, beidegzett mozdulatainak s.zerves részévé a fogmosás is. Ma már a száj ápolása nem szűkíthető le a fogaknak csupán a megmosására, tehát kizárólag a fogazat védelmére a mai em­bernek ugyanis bizonyos bakté­riumok hatására egyre gyakrab­ban betegszik meg a fogínye is. A hosszú ideig fennálló idült ínygyulladás kevés panaszt okoz, töbonyire fájdalom nélkül jár. csak az íny vérzékenysége és a kellemetlen szájszag figyel­meztet a betegségre. Következ­ményei azonban évek múltán igen súlyosak lehetnek, a fogak meglazulásához, kihullásához ve­zethetnek. A felnőttek emiatt több fogat veszítenek i., ....ut a fogszúvasodás követkéz.eben. Ápolni, gondozni kell tehát fogínyünket is, a fogkefével minden alkalommal megtiszto- gati, óvatosan messzírozni. A fogakat sem elég megmosni, ha­nem azokat gondozni is kel): napközben többször szájat öblí­teni, a fogköveket letisztíttatni, a lyukakat már kezdeti állapot­ban betömetni, a hiányokat pó­toltatni, stb. Mindez egyúttal a táplálék mi­nőségének megváltoztatását is igényli: kevesebb szénhidrát­ékor. édesség, tésztaféle), több fehérje (hús, tej, tojás) és vita­mintartalmú élelmiszer (főzelék, saláta, gyümölcs) fogyasztását. Célszerű másrészt olyan kony­hatechnikai eljárásokat alkal­mazni, amelyek mindennapi táp­lálékunkat rágható állapotban, egyben zsír- és szénhidrát-sze­gényen, de az étel élvezeti cikk voltát semmivel sem csökkentve állítják elő. Ezzel nem valami „vissza a természethez’-progra- mot akarunk meghirdetni, hanem éppen a jövő útját, a korszerű főzőeszközök (teflonedény, grill­sütő) használatát, a ma még angolosnak nevezett főzési eljá­rások (például berántás helyett csak párolás) magyarossá téte­lét, továbbá a mértéktelen édes­ségfogyasztás helyett a gyü­mölcsfogyasztást szeretnénk nép­szerűsíteni. Ennek a korszerű táplálkozá­si szokásrendnek a kialakítását azonban a legfogékonyabb kor­ban, már a gyermekkorban el kell kezdeni. Ezeket a célokat tűzte maga elé a novemberi fo­gászati és testápolási hónap. S ha az elmondottakat sikerül megvalósítani, akkor majd nem­csak a fogbetegek, de a szív- trombózisos, a magas vérnyo­másos, a gyomorfekélyes és a cukorbajos megbetegedések szá­ma is csökkenni fog Makkal László r­Évszakok - megrendelésre • Fényerősség mérése a fltotron klímakamrájának búzavetése felett. Martonvásáron a magyar nö­vénynemesítés és -termesztés nagy alakjait — Baross Lászlót, Cser­háti Sándort. Tessedik Sámuelt — ábrázoló szobrok szomszédsá­gában emelkedik az egykori Brunswick-kastély, benne a Ma­gyar Tudományos Akadémia Me­zőgazdasági Kutató IntézetéveL Az MTA 1953-ban vette át a Földművelésügyi Minisztériumtól a korábbi Növénytermesztési Ku­tató Intézetet, ekkor kapta új ne­vét is. Az intézetben növénybio­kémiai és fiziológiai, növényge­netikai, növénynemesítési és -ter­mesztési kísérletek folynak. A kutatóknak 3000 hektáros kísér­leti gazdaság áll rendelkezésére laboratóriumi eredményeik gya­korlati kipróbálásához, megvalósí­tásához. Az intézetben működik hazánk egyetlen fitotronja, mely a külön­féle kultúrnövények nemesítésé­nek munkáját gyorsítja meg. A fitotron 44 klímakamrájában automata berendezések segítségé­vel mindig a kívánt évszaknak megfelelő időjárást állíthatnak elő. Amikor az egyik kamrában éppen garatnak”, a másikban még zöldell a vetés. A klímakam­rákban a fényerősségen, a hőmér­sékleten és a páratartalmon kí­vül még egy sor más környezeti tényező is szabályozható. A PETŐFI NÉPE RÉSZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR A GÉPKOCSIVEZETŐ ÉS A GYALOGOSOK (39.) CIKKÜNK NYOMÁN Intézkedtek a bizományi vezetői Kinék a számlájára? címmel közöltünk nemrég glosszát la­punkban. Egyik olvasónk esetét tettük szóvá, aki ráfizetett a nagy forgalmú kecskeméti Bi­zományi Áruházzal létesített, úgynevezett megbízásos viszony­ra. Az történt, hogy az üzlet ré­szére értékesítés végett átadott kifogástalanul működő MK 23-as típusú tranzisztoros magnetofon­ja hónapok múltán sem talált gazdára, ám a próbahasználat közben elromlott, sőt megron­gálódott. A javíttatást, s költsé­geinek fedezését azonban nem vállalta a kereskedelmi egység, mondván, nem a saját tulajdo­na a készülék. Ezen álláspontot bírálván hangsúlyoztuk: az ügy­letben nemcsak a megbízó ér­dekelt, de a bolt is, mely tisz­tességes haszon ellenében dol­gozik, mi több, az eladástól füg­getlenül számolja fel a kezelési díjat, így tehát — no meg a tulaj donvédelmi előírásokból eredően is — a bizományi tel­jes felelősséggel tartozik a meg­bízásból birtokába került mag­netofonokért, lemezjátszókért, rádiókért stb. Cikkünkre a napokban érke- ' zett meg a budapesti központú Bizományi Áruház Vállalat — Kántás Ferenc főosztály vezető és Menczel Zoltán osztályvezető ál­tal aláírt“ — válasza, melyből ki- derüt, olvasónk sérelme, kártérí­tési igénye jogos, és hogy az üzletben félrevezető jellegű fel­világosítást kaptunk a bizomá­nyi rendszerrel kapcsolatos tud­nivalókról. „Céljaink megbízóinkkal kölcsönö­sek, a velük kötött szerződéseink kö­zös gazdasági érdeken alapulnak, kö­vetkezésképp a bizományba átvett cikkek műszaki állapotának megóvá­sa nemcsak a tulajdonvédelem és cé­günk Jó hírnevének megőrzése miatt kötelességünk, de ilyen értelemben rendelkezik a megbízásos értékesítés lebonyolítását taglaló vállalati sza­bályzat Is’ — írják egyebek között az említett vezetők, akik végezetül megköszönik észrevételeinket, kri­tikus megjegyzésünket. A válasz — mely aligha igényel kommentárt — nem lenne teljes ér­tékű, ha nem idéznénk a kecskeméti üzlet vezetőjének címzett, és a szer­kesztőségünkhöz másolatban eljutta­tott vállalati belső intézkedés legfon­tosabb mondatát: .........sürgősen keresse fel az ügy­felet és tőle a magnetofont saját áru­ként, az eredeti megállapodás szerinti összeg ellenében vegye át!” N os, így is lehet egy bolti pa­naszt rendezni — tárgyilagosan, kielégítően, a szocialista keres­kedelemhez valóban méltóan. Velkei Árpád A gyalogosokkal szembeni ma­gatartás szabályait az új KRESZ a jelenleg érvényben levő ren­delkezésekhez képest szigorította. Ez abból következett, hogy a jár­mű—gyalogos összeütközése az ese­tek többségében személyi sérülést okoz, azt pedig mindenképpen el kell kerülni. „(1) Kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbb­séget kell adni. Űtkereszteződés- nél a bekanyarodó járművel — kijelölt gyalogosátkelőhely hiá­nyában is — elsőbbséget kell ad­ni a gyalogosnak, ha azon az út­testen halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.” LJ 1. ábra Változatlanul fennmaradt a gyalogos elsőbbsége a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ezzel szem­ben nem lesz elsőbbsége a gya­logosnak a villamos-megállóhely­nél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között. Ám a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttest­részen a járművezetőknek min­dig számítaniuk kell az úttestre lépő gyalogosra. Változott a gya­logosnak a kanyarodó járművel szembeni elsőbbsége. ugyanis csak annak a gyalogosnak van el­sőbbsége a kanyarodó járművel szemben, aki azon az úttesten ha­lad át, amelyre a jármű beka­nyarodik. Ezt illusztrálja 1. áb­ránk. Ä jobbra vagy balra ka­nyarodó járműnek a gyalogosok számára ilyen módon kell elsőbb­séget biztosítani. Mondani sem kell. hogy ez a szabály csak ak­kor érvényes, ha nincs kijelölt gyalogosátkelőhely. „(2) Azt a helyet, ahol a gya­logosnak elsőbbsége van, jármű­vel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy. hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének — szükséghez képest megállással is — eleget tudjon tenni, és e kő. telezettségének teljesítése tekinte­tében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.” Üj rendelkezés, hogy a jármű sebességével ne tévessze meg a járművezető a gyalogost, azzaz a gyalogosban még a gondolata se merülhessen fel annak, hogy a jármű részére nem fogja megad­ni az elsőbbséget. A gyalogosát­kelőhely felé gyorsan haladó és előtte hirtelen fékezéssel megál­ló jármű vezetője nem teljesí­tette maradéktalanul kötelezett­ségét, mert a gyalogosokat ez meg­ijeszti, legalább is zavarja. „(3) A kijelölt gyalogosátkelő­hely előtt álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meg­győződött arról, hogy azt a gya­logosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.” Eddig csak párhuzamos közle. kedésre alkalmas úttesten érvé­nyesült ez a szabály, ám az új * KRESZ teljesen jogosan írja elő, hogy a kijelölt gyalogosátkelő­hely előtt álló másik jármű mel­lett megállás nélkül nem szabad elhaladni. Nyilván azért, mert az álló jármű akadályozza a kilá­tást. s menet közben nem lehet megállapítani, hogy a másik jár­mű mellett van-e gyalogos, vagy nincs. Ha azonban a jármű már megállt, s a vezetőnek kellő ki­látása van a gyalogosátkelőhely­re, ismét elindulhat járművével, ha a gyalogosok elsőbbségét nem zavarja. „(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten a) vil­lamos-megállóhelynél levő járda­sziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá b) egyedül, vagy csopor­tosan haladó (áthaladó) gyerme­kek, illetőleg koruk, testi fogya­tékosságuk vagy más ok miatt sa­ját biztonságukra ügyelni felismer, hetően nem képes személyek biz­tonságának megóvására.” A jogszabály itt gyermekekre, idős személyekre, vakokra, rok­kantakra utal. Ezt a körülményt bizonyos esetekben a járműveze­tők a tőlük megkövetelt általános figyelem és gondosság mellett egyértelműen felismerhetik. Ezért ezeknek a személyeknek a bizton­ságára a járművezetőknek kell fokozottabban ügyelniök. A jubiláns és az újonc Azt hiszem, egy kezem is sok lenne an­nak az elszámolásához: vajon hány olyan család él ma hazánkban, amelynek tagjai kö­zül egyidejűleg húsz gyógyszerész végzi mun­káját. Márpedig az ösapayak — ilyen pati­kus dinasztia: ennyien praktizálnak közü­lük az ország különböző részein ... A família egyik tiszteletreméltó tagját — ösapay Lászlót', a tiszakécskei 12/88-as gyógyszertár vezetőjét —• a napokban jubi­leumi apropóból kerestük föl. Laci bácsi ugyanis az idén 70 esztendős, másrészt pe­dig most ötven éve annak, hogy a jelenlegi munkahelyére gyakornokként belépett, s azóta is egyfolytában itt dolgozik. — Maga az épület, a gyógy­szerek, porok, kenőcsök, tablet­ták birodalma is túljutott már jubileumán: 1872 óta szolgálja célját. A rákövetkező években került ide patikusnak a nagy­apám. Aztán pedig a nemzedé­kek sorra adták át egymásnak a „marsallbotot”. — Terveim sze­rint én jövőre kérem a nyugdí­jaztatásomat. ... Ami, úgy véljük, minden­képp jogos, hiszen a nyugdíjkor­határra már napjainkig egy év­tizedet rádolgozott. — Negyedszázadot kitevő szol­gálati idő után megkaptam a törzsgárdajelvény arany fokoza­tát, s tulajdonosa vagyok a gyógyszerészek egyik legrango­sabb kitüntetésének, a Katona Zsigmond emlékéremnek. Mind­eme szakmai elismerések mellett még a nagyközség megbecsült polgárának is érzem magam. Egy élet alkonyán bizony jólesik a felém áramló szeretet, a szemé­lyemet övező tisztelet. * Laci bácsi, s több tapasztalt munkatársának felügyelete mel­lett dolgozik a kollektíva legif­jabb tagjaként a 12/88-ban Ádám Beatrix. Bár nem tarto­zik az ösapayak közé, amely csa­ládból — ilyen-olyan rokonság fokán — többen is dolgoznak eb­ben a gyógyszertárban, mégis a kollektíva „családtagnak” tekin­’"•"V ’*** ti őt. Jelenlegi munkaköri meg­határozása szerint: gyógy sze- részasszisztens-jelölt. A beszél, getés során gyorsan összeszámol, ják, hogy 6 már éppen a hete­dik azok sorában, akik a vezető irányításával jó eredménnyel sajátították el a szakma fogá­sait, fortélyait, s jórészt ma is itt dolgoznak. — Augusztus 28-án tettem fel­vételi vizsgát Kecskeméten, a gyógyszertári központban, s „mint a mellékelt ábra mutatja”, számomra kedvező eredménnyel. Éppen most két hónapja, hogy munkába álltam itt, szülőfalum gyógyszertárában — minderről őszintén lelkendezve szól a fiatal lány. — Közben heti két alka­lommal Kecskemétre járok be, ahol a kétéves asszisztenstanfo­lyam hallgatója vagyok. A jelenlegi munkája persze, még csupán a kezdő patikusé: gyógyszereket készít elő, porokat oszt, kenőcsöket kever, csoma­gol stb. Mindezt természetesen az egészség védelmét szolgáló Szigorú ellenőrzés mellett. „Fő­nöke” véleménye szerint is Bea ügyes, talpraesett, s a szakmá­ban be fog válni. — Kedvvel jöttem gyógyszer­tári dolgozónak, s a pálya már e rövid idő alatt is vonzóvá vált számomra. Jövőre szeretném az egyetemi felvételemet kérni — mondja a búcsúzásnál. — S az öt évre’ terjedő egyetemi stúdiu­mok után, amikor majd gyógy­szertári beosztásba kérhetem magam, ugyan hová is töreked­nék? Ide, Kécskére, hazai —a —r

Next

/
Thumbnails
Contents