Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-10 / 263. szám

4 |» PETŐFI NEPE • 1975. november 10.

STATISZTIKA TÜKRÉBEN

„Aprófalvak” Bács-Kiskun megyében

t

; ország településhálózatának arányos, célszerű, a nép- aság érdekeit és a lakosság életkörülményeit egyaránt szolgáló* fejlesztése napirenden szereplő feladat. Legfontosabb irányelveit 1971 óta az országos településhálózat-fej- leáztési koncepció tartalmazza. Az urbanizálódás kérdései, a települések központi szerepkör szerinti arányos fejlesztése mellett törődni kell a területi szerepkörrel nem rendelkező településeken, valamint a külterületen lakó népesség problémáival is. Ezért kerültek előtérbe a településhálózat fejlesztésének tájegységenként eltérő olyan sajátos kérdései, mint az alföldi megyék tanyaproblémái, valamint Baranya, BWrsod, Vas és Zala megye apró falvainak jelene és jövője.

A, sajátos magyar településhálózat alapvetően a természetföldrajzi adottságok talaján formálódott ki, amely tájegységenként eltérően befolyásolta a települések nagyságát és fejlődését. Így alakiüt ki az a ma is fennálló településrend, amely szerint míg Baranya megyében a községek által elfoglalt területből 100 négyzetkilométerre 8,

Vas megyében 7 község jut, addig Bács-Kiskun megyében 200 négyzetkilométeren mindössze 3 község helyezkedik el. A Bács- Kiskun megyei községekben átlagosan mintegy 3500-an laknak, négyszer annyian, mint egy Vas niégyei és ötször annyian, mint egy Baranya megyei községben.

További lényeges különbség rejlik a települések belső szerkezetében. Mindhárom megye földterületének kilenctizedé termő, a fennmaradó terület egy része beépített: Csakhogy míg Vas megyében a községi lakosság csaknem teljes számban belterületen lakik — a külterületi népesség aránya mindössze 3 százalék, Baranya megyében is csak 10 százalék — addig Bács- Kiskun megye községeiben a népesség 34 százaléka él külterületen. Ezek településszerkezetében azonban nemcsak szétszórt tanyák, hanem csoportos települések is találhatók, amelyek mint lakóházcsoportok, mint népességtömörülések, mint legalapvetőbb ellátottságot élvező települési egységek — annak ellenére, hogy közigazgatásilag nem elhatároltak — bizonyos hasonlatosságot mutatnak a dunántúli aprófalvakkal. Az eltérések abból adódnak, hogy környezetük — a megyék, amelyek területén elhelyezkednek — természeti, gazdasági és így társadalmi szempontból is különbözőek. (Csoportos településnek tekintjük azt a településrészt, ahol a lakóházak közötti átlagos távolság nem éri el a 170 métert és a népességszám meghaladja a száz főt.)

A csoportos települések elhelyezkedése

Bács-Kiskun megye területén a, csoportos települések nem egyenletesen helyezkednek el, hanem tájegységi jellegzetességek fedezhetők fel. Ezek kialakulásában részben földrajzi, ennek következtében gazdasági adottságok, de nagyon jelentős történelmi tényezők is közrejátszottak. Bács-Kiskun megye keleti kétharmadrésznyi területén átlagosan 25 százalék felett van a külterületi népesség aránya, ez a megye „tanyás területe”. A Duna-mellék arculata, település- szerkezete ettől nagyban eltérő, a‘ külterületi népesség aránya itt mindössze 10—15 százalék, sőt ennél kisebb. A csoportos települések mindkét tájegységben fellelhetők, s főként két járás területére jellemzőek: a kalocsaira és a kecskemétire. A csoportos települések 62 százaléka, lakóinak is ugyanilyen aránya koncentrálódik e tájegységekre.

A kalocsai járásban 1970. január 1-én a külterület 100 négyzetkilométerén átlagosan 1,3 a kecskeméti járásban pedig egy csoportos település volt található. Az előbbiek átlagos népességszáma 273, az utóbbiaké 175 fő volt. A külterületi népességből a csoportos településeken lakók száma a kalocsai járásban majdnem 47 százalék, a kecskeméti járásban pedig csak 7 százalék volt 1970-ben. A két körzetben levő ilyen településrészek közötti lényeges különbséget elsősorban eltérő történelmi kialakulásuk indokolja.

Már a középkorban is .települések voltak

A Kalocsa környéki „szállások” gyökerei visszanyúlnak a középkorba, amikor szinte kivétel nélkül mind virágzó községek voltak. Például Csornát már 1370-ben, Gombolyagot 1400-ban, Tényt 1487-ben említik az oklevelek, Keserűtelekről 1433-ból, Halomról 1239-ből, Alsómégyről, Kiskecskemégyről a XV. századból maradtak fenn adatok. A kiterjedt határ, a hatalmas puszták, a Duna melletti mocsaras vidék alakította az ottani életformát. A török hódoltság idején azonban — amikor a török egységek szinte állandó jelleggel tartózkodtak a vidéken és gazdaságilag is tönkretették a környéket — lakóik elmenekültek és Kalocsán, valamint az északi országrészen vészelték át a 150 éves török uralmat.

A jelenlegi szállásrendszer kialakulása a törökök kiűzését követően kezdődött, de területileg alkalmazkodott az előző településrendszerhez. A XIX. század első felében nagyarányú kirajzás kezdődött Kalocsáról a szállásokra, mivel a növekvő város lakóinak már nem jutott elegendő föld.

E szállások a század vége felé már templomot, iskolát, közintézményeket stb. hoztak létre. A századforduló óta a területen több önálló község alakult, de környezetükben még ma is megtalálhatók az apró települések, arculatukat és az emberek gondolkodását, érzésvilágát tekintve is sajátosan önálló, történelmi hagyományokkal rendelkező szállások.

Ezzel ellentétben a kecskeméti járás csoportos települései most vannak kialakulóban, fejlődésük dinamikus. Funkciói szerint főként a mezőgazdasági jellegű munkát végzők, valamint az ingázó ipari munkások lakóhelyei.

Dr. Sántha Józsefné

a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese (Folytatása következik)

NOVEMBER: FOGÁSZATI HÓNAP

Fogápolás és testkultúra-OT;-őseink, de a XX. század primitív körülmények között élő népei sem tisztították, illetve tisztítják fogaikat,' mégis szinte ismeretlen betegség volt számukra a fogszúvasodás. Csakhogy táplálékuk összetétele egészen más volt, mint a mai; a primitív népekről szólva pedig merőben más, mint a civilizált körülmények között élőké. Mindkét. kategóriáról beszélve meg kell állapítanunk, hogy a kemény, rostos, alapos rágást igfpylő ételek önmaguk tisztítják le' a fogakról a lepedőket.

A civilizáció kialakulása során azonban nagyot fejlődött a konyhatechnika is: a húst már kuk- tában főzzük, daráljuk; pempő- lteti püréket. kochokat készítünk, röviden: mindent megteszünk, hogy megkíméljük magunkat a rágás fáradságától. Az erőteljes rágás tisztító hatásának híján megindul a fogakon a lepedék- képződés, amelynek bomlástermékei a fog állományának felpuhulását, majd szuvas üreg (lypk) kialakulását idézik elő. így aztán mintegy az életszínvonal jellemzőjeként — a finom lisztek, cukrok, rafinált főzési eljárások alkalmazásával párhuzamosan — szinte robbanásszerűen megnőtt a fogbetegek, az elhízottak, s emiatt a szív- és cukorbetegek száma is. A civilizáció „áldásai” tehát az egész emberi szervezetre,'s ennek részeként a fogazatra is károsan hatnak.

Tagadhatatlan, hogy a civilizációnak az egészségre gyakorolt hatása valódi áldásokat is hozott. Megoldottuk — elsősorban a higiénés viszonyok javításával — a fertőző betegségek visszaszorítását. A tisztálkodásnak idővel szerves része lett a fogak megtisztítása is; amit régen a táplálék maga végzett el, most az ember mesterségesen — kefével, krémmel, fogvájóval pótolja.

"Ahogyan az „arcot-kezet-lá- bat” mosásból a mosakodási szokások kifejlődtek egész testünk tisztán tartásává, úgy válik egyre többek számára a reggeli-esti lemosd ás, zuhanyozás, fürdés megszokott rendjének, beidegzett mozdulatainak s.zerves részévé a fogmosás is.

Ma már a száj ápolása nem szűkíthető le a fogaknak csupán a megmosására, tehát kizárólag a fogazat védelmére a mai embernek ugyanis bizonyos baktériumok hatására egyre gyakrabban betegszik meg a fogínye is. A hosszú ideig fennálló idült ínygyulladás kevés panaszt okoz, töbonyire fájdalom nélkül jár. csak az íny vérzékenysége és a kellemetlen szájszag figyelmeztet a betegségre. Következményei azonban évek múltán igen súlyosak lehetnek, a fogak meglazulásához, kihullásához vezethetnek. A felnőttek emiatt több fogat veszítenek i., ....ut a fogszúvasodás követkéz.eben.

Ápolni, gondozni kell tehát fogínyünket is, a fogkefével minden alkalommal megtiszto- gati, óvatosan messzírozni. A fogakat sem elég megmosni, hanem azokat gondozni is kel): napközben többször szájat öblíteni, a fogköveket letisztíttatni, a lyukakat már kezdeti állapotban betömetni, a hiányokat pótoltatni, stb.

Mindez egyúttal a táplálék minőségének megváltoztatását is igényli: kevesebb szénhidrátékor. édesség, tésztaféle), több fehérje (hús, tej, tojás) és vitamintartalmú élelmiszer (főzelék, saláta, gyümölcs) fogyasztását. Célszerű másrészt olyan konyhatechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyek mindennapi táplálékunkat rágható állapotban, egyben zsír- és szénhidrát-szegényen, de az étel élvezeti cikk voltát semmivel sem csökkentve állítják elő. Ezzel nem valami „vissza a természethez’-progra- mot akarunk meghirdetni, hanem éppen a jövő útját, a korszerű főzőeszközök (teflonedény, grillsütő) használatát, a ma még angolosnak nevezett főzési eljárások (például berántás helyett csak párolás) magyarossá tételét, továbbá a mértéktelen édességfogyasztás helyett a gyümölcsfogyasztást szeretnénk népszerűsíteni.

Ennek a korszerű táplálkozási szokásrendnek a kialakítását azonban a legfogékonyabb korban, már a gyermekkorban el kell kezdeni. Ezeket a célokat tűzte maga elé a novemberi fogászati és testápolási hónap. S ha az elmondottakat sikerül megvalósítani, akkor majd nemcsak a fogbetegek, de a szív- trombózisos, a magas vérnyomásos, a gyomorfekélyes és a cukorbajos megbetegedések száma is csökkenni fog

Makkal László

rÉvszakok - megrendelésre

• Fényerősség mérése a fltotron klímakamrájának búzavetése felett.

Martonvásáron a magyar növénynemesítés és -termesztés nagy alakjait — Baross Lászlót, Cserháti Sándort. Tessedik Sámuelt — ábrázoló szobrok szomszédságában emelkedik az egykori Brunswick-kastély, benne a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató IntézetéveL Az MTA 1953-ban vette át a Földművelésügyi Minisztériumtól a korábbi Növénytermesztési Kutató Intézetet, ekkor kapta új nevét is. Az intézetben növénybiokémiai és fiziológiai, növénygenetikai, növénynemesítési és -termesztési kísérletek folynak. A kutatóknak 3000 hektáros kísérleti gazdaság áll rendelkezésére laboratóriumi eredményeik gyakorlati kipróbálásához, megvalósításához.

Az intézetben működik hazánk egyetlen fitotronja, mely a különféle kultúrnövények nemesítésének munkáját gyorsítja meg. A fitotron 44 klímakamrájában automata berendezések segítségével mindig a kívánt évszaknak megfelelő időjárást állíthatnak elő. Amikor az egyik kamrában éppen garatnak”, a másikban még zöldell a vetés. A klímakamrákban a fényerősségen, a hőmérsékleten és a páratartalmon kívül még egy sor más környezeti tényező is szabályozható.

A PETŐFI NÉPE

RÉSZ ISKOLÁJA

SZERKESZTI GÉMES GÁBOR

A GÉPKOCSIVEZETŐ ÉS A GYALOGOSOK (39.)

CIKKÜNK NYOMÁN

Intézkedtek a bizományi vezetői

Kinék a számlájára? címmel közöltünk nemrég glosszát lapunkban. Egyik olvasónk esetét tettük szóvá, aki ráfizetett a nagy forgalmú kecskeméti Bizományi Áruházzal létesített, úgynevezett megbízásos viszonyra. Az történt, hogy az üzlet részére értékesítés végett átadott kifogástalanul működő MK 23-as típusú tranzisztoros magnetofonja hónapok múltán sem talált gazdára, ám a próbahasználat közben elromlott, sőt megrongálódott. A javíttatást, s költségeinek fedezését azonban nem vállalta a kereskedelmi egység, mondván, nem a saját tulajdona a készülék. Ezen álláspontot bírálván hangsúlyoztuk: az ügyletben nemcsak a megbízó érdekelt, de a bolt is, mely tisztességes haszon ellenében dolgozik, mi több, az eladástól függetlenül számolja fel a kezelési díjat, így tehát — no meg a tulaj donvédelmi előírásokból eredően is — a bizományi teljes felelősséggel tartozik a megbízásból birtokába került magnetofonokért, lemezjátszókért, rádiókért stb.

Cikkünkre a napokban érke- ' zett meg a budapesti központú Bizományi Áruház Vállalat — Kántás Ferenc főosztály vezető és Menczel Zoltán osztályvezető által aláírt“ — válasza, melyből ki- derüt, olvasónk sérelme, kártérítési igénye jogos, és hogy az üzletben félrevezető jellegű felvilágosítást kaptunk a bizományi rendszerrel kapcsolatos tudnivalókról.

„Céljaink megbízóinkkal kölcsönösek, a velük kötött szerződéseink közös gazdasági érdeken alapulnak, következésképp a bizományba átvett cikkek műszaki állapotának megóvása nemcsak a tulajdonvédelem és cégünk Jó hírnevének megőrzése miatt kötelességünk, de ilyen értelemben rendelkezik a megbízásos értékesítés lebonyolítását taglaló vállalati szabályzat Is’ — írják egyebek között az említett vezetők, akik végezetül megköszönik észrevételeinket, kritikus megjegyzésünket.

A válasz — mely aligha igényel kommentárt — nem lenne teljes értékű, ha nem idéznénk a kecskeméti üzlet vezetőjének címzett, és a szerkesztőségünkhöz másolatban eljuttatott vállalati belső intézkedés legfontosabb mondatát:

.........sürgősen keresse fel az ügyfelet és tőle a magnetofont saját áruként, az eredeti megállapodás szerinti összeg ellenében vegye át!”

N

os, így is lehet egy bolti panaszt rendezni — tárgyilagosan, kielégítően, a szocialista kereskedelemhez valóban méltóan.

Velkei Árpád

A gyalogosokkal szembeni magatartás szabályait az új KRESZ a jelenleg érvényben levő rendelkezésekhez képest szigorította. Ez abból következett, hogy a jármű—gyalogos összeütközése az esetek többségében személyi sérülést okoz, azt pedig mindenképpen el kell kerülni.

„(1) Kijelölt gyalogátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Űtkereszteződés- nél a bekanyarodó járművel — kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is — elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.”

LJ

1. ábra

Változatlanul fennmaradt a gyalogos elsőbbsége a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ezzel szemben nem lesz elsőbbsége a gyalogosnak a villamos-megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között. Ám a járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen a járművezetőknek mindig számítaniuk kell az úttestre lépő gyalogosra. Változott a gyalogosnak a kanyarodó járművel szembeni elsőbbsége. ugyanis csak annak a gyalogosnak van elsőbbsége a kanyarodó járművel szemben, aki azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik. Ezt illusztrálja 1. ábránk. Ä jobbra vagy balra kanyarodó járműnek a gyalogosok számára ilyen módon kell elsőbbséget biztosítani. Mondani sem kell. hogy ez a szabály csak akkor érvényes, ha nincs kijelölt gyalogosátkelőhely.

„(2) Azt a helyet, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad

megközelíteni úgy. hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének — szükséghez képest megállással is — eleget tudjon tenni, és e kő. telezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.”

Üj rendelkezés, hogy a jármű sebességével ne tévessze meg a járművezető a gyalogost, azzaz a gyalogosban még a gondolata se merülhessen fel annak, hogy a jármű részére nem fogja megadni az elsőbbséget. A gyalogosátkelőhely felé gyorsan haladó és előtte hirtelen fékezéssel megálló jármű vezetője nem teljesítette maradéktalanul kötelezettségét, mert a gyalogosokat ez megijeszti, legalább is zavarja.

„(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni csak akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti.”

Eddig csak párhuzamos közle. kedésre alkalmas úttesten érvényesült ez a szabály, ám az új * KRESZ teljesen jogosan írja elő, hogy a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt álló másik jármű mellett megállás nélkül nem szabad elhaladni. Nyilván azért, mert az álló jármű akadályozza a kilátást. s menet közben nem lehet megállapítani, hogy a másik jármű mellett van-e gyalogos, vagy nincs. Ha azonban a jármű már megállt, s a vezetőnek kellő kilátása van a gyalogosátkelőhelyre, ismét elindulhat járművével, ha a gyalogosok elsőbbségét nem zavarja.

„(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten a) villamos-megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá b) egyedül, vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismer, hetően nem képes személyek biztonságának megóvására.”

A jogszabály itt gyermekekre, idős személyekre, vakokra, rokkantakra utal. Ezt a körülményt bizonyos esetekben a járművezetők a tőlük megkövetelt általános figyelem és gondosság mellett egyértelműen felismerhetik. Ezért ezeknek a személyeknek a biztonságára a járművezetőknek kell fokozottabban ügyelniök.

A jubiláns és az újonc

Azt hiszem, egy kezem is sok lenne annak az elszámolásához: vajon hány olyan család él ma hazánkban, amelynek tagjai közül egyidejűleg húsz gyógyszerész végzi munkáját. Márpedig az ösapayak — ilyen patikus dinasztia: ennyien praktizálnak közülük az ország különböző részein ...

A família egyik tiszteletreméltó tagját — ösapay Lászlót', a tiszakécskei 12/88-as gyógyszertár vezetőjét —• a napokban jubileumi apropóból kerestük föl. Laci bácsi ugyanis az idén 70 esztendős, másrészt pedig most ötven éve annak, hogy a jelenlegi munkahelyére gyakornokként belépett, s azóta is egyfolytában itt dolgozik.

— Maga az épület, a gyógyszerek, porok, kenőcsök, tabletták birodalma is túljutott már jubileumán: 1872 óta szolgálja célját. A rákövetkező években került ide patikusnak a nagyapám. Aztán pedig a nemzedékek sorra adták át egymásnak a „marsallbotot”. — Terveim szerint én jövőre kérem a nyugdíjaztatásomat.

... Ami, úgy véljük, mindenképp jogos, hiszen a nyugdíjkorhatárra már napjainkig egy évtizedet rádolgozott.

— Negyedszázadot kitevő szolgálati idő után megkaptam a törzsgárdajelvény arany fokozatát, s tulajdonosa vagyok a gyógyszerészek egyik legrangosabb kitüntetésének, a Katona Zsigmond emlékéremnek. Mindeme szakmai elismerések mellett még a nagyközség megbecsült polgárának is érzem magam. Egy élet alkonyán bizony jólesik a felém áramló szeretet, a személyemet övező tisztelet.

*

Laci bácsi, s több tapasztalt munkatársának felügyelete mellett dolgozik a kollektíva legifjabb tagjaként a 12/88-ban Ádám Beatrix. Bár nem tartozik az ösapayak közé, amely családból — ilyen-olyan rokonság fokán — többen is dolgoznak ebben a gyógyszertárban, mégis a kollektíva „családtagnak” tekin’"•"V ’***

ti őt. Jelenlegi munkaköri meghatározása szerint: gyógy sze- részasszisztens-jelölt. A beszél, getés során gyorsan összeszámol, ják, hogy 6 már éppen a hetedik azok sorában, akik a vezető irányításával jó eredménnyel sajátították el a szakma fogásait, fortélyait, s jórészt ma is itt dolgoznak.

— Augusztus 28-án tettem felvételi vizsgát Kecskeméten, a

gyógyszertári központban, s „mint a mellékelt ábra mutatja”, számomra kedvező eredménnyel. Éppen most két hónapja, hogy munkába álltam itt, szülőfalum gyógyszertárában — minderről őszintén lelkendezve szól a fiatal lány. — Közben heti két alkalommal Kecskemétre járok be, ahol a kétéves asszisztenstanfolyam hallgatója vagyok.

A jelenlegi munkája persze, még csupán a kezdő patikusé: gyógyszereket készít elő, porokat oszt, kenőcsöket kever, csomagol stb. Mindezt természetesen az egészség védelmét szolgáló Szigorú ellenőrzés mellett. „Főnöke” véleménye szerint is Bea ügyes, talpraesett, s a szakmában be fog válni.

— Kedvvel jöttem gyógyszertári dolgozónak, s a pálya már e rövid idő alatt is vonzóvá vált számomra. Jövőre szeretném az egyetemi felvételemet kérni — mondja a búcsúzásnál. — S az öt évre’ terjedő egyetemi stúdiumok után, amikor majd gyógyszertári beosztásba kérhetem magam, ugyan hová is törekednék? Ide, Kécskére, hazai

—a —r