Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

t A Nagy^Októberi Szocialista Forradalom | J . _ t N i. ötvennyolcadik évfordulója w_. K T r„ ; 0 Várható Időjárás ma estig: felhős, pá- ¥ n fi JÁRÁS rá», néhány helyen napközben Is kő- cl /V JV Ct d8s elszórtan kődszitálás. Gyen­ge, Időnként kissé élénkebb változó Irányú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: l-S fok között, a legmagasabb nappali hőmér' séklet 10 fok körOl. (MTI) Gyenes Andrásnak, az MSZMP KB titkárának beszéde a rádióban és a televízióban világ proletárjai, egyesüljetek! A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, 1917. no­vember 7-re emlékezünk. Nemzeti ünnepe ez a nap a Szov­jetuniónak. a hatalmas ország minden népének és nemzetiségé nek. De november 7-e egyben nemzetközi ünnep is. 1917 őszéig vezetheti vissza szabadságának gyökereit valamennyi szocialista ország, köztük a Magyar Népköz, társaság is. Felbecsülhetetlen je­lentőségű e nap a kommunisták immár több mint 50 milliós nem­zetközi seregének, akik tudják, hogy a forradalomért vívott küz­delem legelső sorában október vöröskatonái harcoltak. Az 1917-es Pétervárra tisztelettel gondolnak a világ minden sarká­ban azok. akik harcosai a társa­dalmi haladásnak, akik a nem­zeti függetlenség és felszabadu­lás ügyének szolgálatát elválaszt­hatatlannak tudják az imperializ­mus elleni küzdelemtől. S októ­ber jelentőségét mindinkább fel­ismerik azok is, akik világszerte nagyra becsülik a forradalom szü­lötte. a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Néhány hónappal az októberi forradalom után Lenin látnoki erővel állapította meg, hogy „az emberiség története napjainkban egyik legnagyobb, legnehezebb fordulatát teszi meg, amelynek mérhetetlenül nagy — a legki­sebb túlzás nélkül mondhatjuk: világfelszabadító — a jelentősé­ge”. Október vezére olyan fordu­latról beszélt, amely ,,a tömény­telen szenvedéstől, kíntól, éhezés­től és elvadulástól a kommunis- ta társadalom, az általános jólét és tartós béke ragyogó jövőjéhez” vezet. Az 1917 óta eltelt csaknem hat évtized teljes egészében iga­zolta az októberi forradalom vi­lágtörténelmi jelentőségét. agyszerű az az út, amit a szovjet nép 1917 óta végig­járt. A pétervári munká­sok és katonák, az orosz parasz tok, Oroszország rabságban tartott népei és nemzetiségei Európa egyik legelmaradottabb részén vállalták a sokak szemében re­ménytelennek ítélt forradalmat. Október fiai és leányai hallat-, lan erőfeszítésekkel leküzdötték a cári rendszer örökségét, az első világháború, az intervenció, a pol­gárháború pusztításait, a nem­zetközi imperializmus elszigetelé­si kísérleteit. A Szovjetunió pél­dátlan véráldozatokkal szétzúzta a második világháborúban a hit­leri fasizmust. A szovjetek orszá­ga yiselte az imperializmus által kikényszerített hidegháború fő terheit. Megpróbáltatások, áldoza­tok közepette és hatalmas tettekkel született meg, fejlődött a világ első szocialista állama, s halad előre a kommunista társadalom flelépítésének útján. A szovjet kommunisták elvhűségének, a szovjet nép áldozatkészségének, hazaszeretettel párosult interna­cionalizmusának, a szovjet hata­lom szilárdságának nemcsak a megtett út nagysága, hanem an­nak hősiessége és hiteles mércéje. Ezért töltheti el jogos büszke­ség a Szovjetunió minden polgá rét és igaz barátját, hogy a szov­jet állam ma politikai, gazdasági és katonai értelemben egyaránt a világ élenjáró országa. E dina­mikusan fejlődő szocialista nagy. hatalom teljesítményei mind több területen és mind nagyobb mér­tékben hatnak az emberiség elő­rehaladására, a gazdaság, a tudo­mány, a technika, a kultúra álta­lános fejlődésére. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa előtt joggal állapít­hatjuk meg: a szovjet nép követ kezetesen teljesíti október fórra dalmi küldetését Az 1917-es forradalomtól, s a forradalom szülöttétől, a Szov­jetunió létezésétől elválaszthatat­lan mindaz, ami a társadalmi ha­ladásért történik a világban. Ok­tóber forradalmának folytatása­ként, a Szovjetunió második vi­lágháborús győzelmei nyomán bontakozott ki, s lett az imperia­lizmus elleni harc döntő tényezője a szocializmus útján járó orszá­gok ereje. 1917 forradalma adott ihletet, ösztönzést és támogatást a nemzeti felszabadító mozgal­maknak. á gyarmati rendszer fel­számolásáért vívott küzdelemnek. A Szovjetunió, a szocialista vi­lágrendszer fejlődése példát mu­tat és szilárd támaszt nyújt a nemzetközi munkásosztálynak a burzsoázia ellen vívott harcában. A Szovjetunió fennállása óta mindig a legnagyobb felelősségei és terhet vállalja az egyetemes társadalmi haladásért, s a szo­cialista világ fejlődéséért. A Szovjetunió Kommunista Pártja — mint a leggazdagabb és leg­átfogóbb tapasztalatokkal rendel­kező párt — teszi a legtöbbet a világméretű osztályharc sike­réért, a lenini örökség meg­védéséért és gyarapításáért, a nemzetközi kommunista mozga­lom egységéért. Ez a megkülön­böztetett szerep és felelősség mon­datja velünk igaz meggyőződés­sel, hogy — amint évtizedek óta mindenkor, úgy ma és a jövőben is — a Szovjetunióhoz, a Szov­jetunió Kommunista Pártjához fűződő viszony meghatározó ele­me a kommunista magatartásnak, a nemzeti érdekek igaz szolgála tától elválaszthatatlan internacio­nalizmusnak. A magyar nép szemében ok. tóber felbecsülhetetlen ér. ték. 1918—19 magyar for- radalmai 1917 példáján születtek ugyanakkor a magyar intemacio- nalisták tízezrei a szovjetek for­radalmának győzelméért is har. coliak. A Szovjetunió áldozatos, felszabadító harcai nyomán ka- pott végre népünk lehetőséget ar- ra, hogy győzelemmel fejezze be az uralkodó osztályokkal folyta­tott évezredes perét az emberhez méltó életért., A felszabadulás óta eltelt 30 év többet lendített or. szágunk gazdaságán, társadalmán, mint korábban évszázadok sora, A szocializmus teremtette meg hazánkban a biztonságos alkotó­munka és a munkából való meg- élhetés, az élet és a művelődés szabadságát. Abban pedig hogy a Magyar Népköztársaság ma, a szocialista közösség országaként a világ élvonalában halad, ki­emelkedő szerepe van annak hogy szoros szövetség fűz ben- nünket a Szovjetunióhoz. Pár­tunk XI. kongresszusán Kádár János és Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtárs méltó szavakkal em­lékezett meg e szövetség jelentő­ségéről, népeink, pártjaink test­véri barátságáról és megbontha­tatlan egységéről. A XI. kongresszus megerősítet­te pártunk jól bevált, elismert, töretlen politikájának fő irányvo­nalát, és határozatában pontosan megfogalmazta e politika még eredményesebb végrehajtásának s továbbfejlesztésének módját. A kongresszus kidolgozta és elfo­gadta a fejlett szocialista társa­dalom építésének rövidebb és hosszabb távú programját Ma­gyarországon. A marxizmus—le- ninizmus eszméi következetesen érvényesülnek terveinkben, cél­jainkban. s adják egyben gond­jaink, nehézségeink leküzdésének megbízható iránytűjét is. Az el­következő időszakban is alaoveto feladatunknak tekintjük a mun­kásosztály, a párt vezető szerepé­nek erősítését, a szocialista népi- nemzeti egység megszilárdítását és tartalmának gazdagítását. En­nek szellemében munkálkodunk a szocialista demokrácia folyama­tos fejlesztésén, törekszünk a szo­cialista gondolkodás, magatartás és felelősségvállalás erősítésére, a marxista—leninista ideológia ha­tósugarának mind szélesebb ki- terjesztésére, Elsősorban mun­kánk szervezettségén, hatékony­ságán és eredményességén múlik hogy biztosítsuk a népgazdaság kiegyensúlyozottságát és töretlen fejlődését. Rajtunk áll, hogy ter­veinket — a termelés, a beruhá­zás, az életszínvonal és a kultúra vonatkozásában egyaránt — az idén és a következő években is úgy teljesítsük, ahogyan azt kö­zösen elhatároztuk, ahogyan azt egész népünk érdeke megköveteli. Külpolitikánkkal — a proletár internacionalizmus és a békés egymás mellett élés alapján — ar­ra törekszünk, hogy mind kedve­zőbb külső feltételeket biztosít­sunk a szocialista építőmunkához. Ma már reális feladatunknak tarthatjuk a világbéke tartós meg­őrzését, a nemzetközi enyhülés egyre szélesebben érvényesülő tendenciájának elmélyítését és visszafordíthatatlanná tételét. 1917 novemberének békedekrétu­ma és az SZKP XXIV. kongresz- szusának nagyszerű békeprogram­ja egyaránt kifejezője a marxiz­mus—leninizmus, a szocializmus mélységes humanizmusának Az pedig, hogy a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egy­más mellett élése korunk valósá­gává válik, híven tükrözi az erő­viszonyok megváltozását a szo­cializmus javára. Ma már létezik az az erő, amely elrettenti az im­perializmust és rákényszeríti a realitások tudomásulvételére, A megváltozott nemzetközi erővi­szonyokat jól mutatják napjaink történelmi jelentőségű eseményei: a vietnami hazafiak sok évtizedes hősi küzdelmének diadalmas be­fejezése, a többi indokínai nép harcának sikerei, az eredményes európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet \ Q | H -tői 1975-ig nagy Jlyl / utat tett meg a vi­lág, de amit elér­tünk, azt mindig harcban és kemény munkával értük el. A jövőben sem juthatunk előre másként, s e harchoz elenged­hetetlen a szocialista országok összehangolt politikája, a haiadó erők összefogása Továbbra is számítunk a tőkés országok reá­lisan gondolkodó politikusainak józan fellépésére. Azon munkál­kodunk, hogy a politikai eny­hülést mielőbb katonai enyhülés kövesse; síkra szánunk a Helsin­kiben aláírt okmány tiszteletben tartásáért és következetes ér­vényesítéséért. Azt valljuk, hogy a portugál nép és minden más nép külső beavatkozásoktól men. tesen, maga dönthessen saját sorsáról. Azok oldalán állunk, akik azért küzdenek, hogy Spa­nyolországban és Chilében fel- virradjon a szabadság napja. Azokkal, vagyunk szolidárisak, akik a tartós és igazságos ren­dezést akarják a Közel-Keleten. Továbbra is állhatatosan küz­dünk a békéért, a biztonságért, az együttműködéséért és a tár­sadalmi haladásért Európában és Európán kívül. N ovember 7-e minden ha­ladó ember, a békeszerető százmilliók győzelmének jelképa 1917 hagyatéka a mar­xizmus—leninizmushoz való hűségre, állhatatos forradalmi- ságra kötelez. Ennek jegyében köszöntjük a Nagy Október 58. évfordulóját, közös ünnepünkön a Szovjetuniót, a szovjet ország minden népét, a XXV. kong­resszusára készülő Szovjetunió Kommunista Pártját. PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 362. szám Ára 90 fillér 1975. november 7. péntek A haladó emberiség nagy ünnepe Tegnap Kalocsán, az EKA Villamos Berendezés és Készülék Művek itteni gyárának szerelőcsarnokában került sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója alkalmából rendezett megyei ünnepségre. A csarnokot megtöltő munkások, a város üzemeit, intéz­ményeit képviselő dolgozók előtt Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Most ötvennyolcadik alkalom­mal köszöntjük a szovjet néppel együtt a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulóját. Bizonyosain mondhatjuk, hogy nincs még egy olyan évfordulója az emberi társadalomnak, ame­lyet annyi ország és annyi em­ber ünnepelne, mint a szocialista forradalom születésnapját. A Szovjetunión és a többi szocia­lista. országon kívül megünnep- likj ezt a napot a harmadik vi­lág számos országában, közülük nem egyben a miénkhez hason­ló külsőségekkel. Megemlékez­nek róla minden országban a dolgozók, a kommunista és mun­káspártok, a haladó szerveze­tek, még azokban az országok­ban is, ahol a reakció minden progresszív megmozdulást üldöz. A Szovjetunió nagy napja az egész haladó emberiség ünnepé­vé vált. De nem csupán megemlékezés és tiszteletadás, hanem a törté­nelemben példátlan nagy sereg­szemle is ez a nap. A Nagy Ok­tóber útján haladó száz és száz­milliók mérik fel a megtett utat, összegezik eredményeiket, összpontosítanak feladataikra. November 7-e a haladó emberi­ség számvetésének napja. Nem egyszerűen emlékezés, múltba tekintés, hanem erőgyűjtés is a jövő feladatainak végrehajtásá­ra. Kedves elvtársnők, r.lvtársak! Közel hatvan éve, hogy „az emberiség egyik legnagyobb ese­ménye” végbement; amikor a „bolsevikok a dolgozó tömegek élén benyomultak a történelem­be, a tömegek nagy és egyszerű vágyaira alapozva mindent”. John Reed amerikai publicista, az orosz munkások, katonák és parasztok új korszakot nyitó for­radalmának egyik szenvedélyes krónikása jellemezte e szavak­kal 1917 dicsőséges őszének időn és országhatárokon át messze vi­lágító tüzét. Egyéni életünkben minden esz­tendő sokat számít, a történe­lem évszázadokkal méri az időt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta történél; -i mé­retekben eltelt rövid idő évszá­zadok rangjára emelkedett. A forradalom által nemcsak az orosz népre virradt új és min­den eddiginél elhátárolóbb je­lentőségű korforduló, hanem az egész emberiségre. A „nagy” jel­zővel igazán csak az októberi forradalmat, a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat illethet­jük, mert az orosz munkásosz­tály és parasztság forradalma az emberiség történetében lezárt egy sötét korszakot, örökre meg­szüntette a kizsákmányolást és a kisebbség diktatúráját. Lenin meglátta, hogy az új körülmények, az alaposan meg­változott helyzet új elméletet, új gyakorlatot követel. Megszer­vezte a fegyveres felkelést, élére állt, zseniálisan megragadta azt a történelmi pillanatot, amikor a siker feltételei beértek, és dia­dalra vitte az orosz munkásosz­tály harcát. A forradalom legendás tíz nap­ja azonban nem volt elég, hogy az orosz nép végérvényesen bir­tokba vegye évszázados jussát, a földet és a gyárat. A belső re­akció, a burzsoá erők nem ad­ták fel a harcot, s a nemzetközi reakció is tudta: számukra és a magántulajdonra milyen veszé­lyesfolyamat kezdődött Pétervá- rott. A polgárháború, a katonai intervenció megsemmisítéssel fe­nyegető nehéz éveiben kellett az új, szovjet államnak bizonyíta­nia életképességét, legyőzhetet­lenségét. Mi, magyarok, büszkék va­gyunk arra, hogy apáink révén részt vehettünk ebben a küz­delemben. Több ezer magyar in­ternacionalista harcolt a forra­dalom Vörös Hadseregében. Munkások, parasztok voltak ők, akik látták, hogy az Októberi Forradalom a dolgozó nép érde­keiért száll síkra. Ezért fogtak fegyvert védelmében, s ezért ál­dozták közülük sokan a legdrá­gábbat — életüket. A forradalom embert formáló kohójában meg- győződéses internacionalistákká váltak, akik jól tudták, hogy a dolgozó nép érdeke szerte a vi­lágon mindenütt azonos. A for­radalom védelmezői három évig tartót véres küzdelemben tönk­reverték tizennégy kapitalista ország intervenciós csapatait és a belső ellenforradalmi erőket A Nagy Honvédő Háború új erőpróbája során, amikor Hit, ler, a világuralmi hóbort e fana­tikus megszállottja, fél Európa ipari és hadi potenciálját fel­használva orvul rátört a Szov­jetunióra, hogy eltörölje a föld színéről, ismét példát mutattak: megmutatták, mire képes a szo­cializmust építő nép. A fasisz­ta seregek csúfos vereséget szen­vedtek, s az emberiség megme­nekült egy középkori barbariz­mus minden gyalázatától. Ez a megmenekülés elsősorban a Nagy Októberi Forradalom szü­löttének, a Szovjetuniónak kö­szönhető, amely felfogta a hit­leri katonai gépezet legnagyobb csapásait és a legnagyobb csa­pásokat mérte rá. Diadalmas hadiútja során egymás után sza­badultak fel a fasiszta elnyomás alól a közép-európai népek, így (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents