Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-06 / 261. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 6. A tejtermelés kérdőjelei 1972-ben a Minisztertanács határozatot hozott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Ezt követően 1974-ig az ágazat a népgazdasági törekvéseknek megfelelően fejlődött. Az előhasi üszővel együtt számított tehénállomány évenként csaknem 4 százalékkal nőtt. Különösen a mezőgazdasági nagyüzemekben volt látványos ez a fejlődés. Az intézkedések hatására a kisüzemekben a tehéntartás csökkenésének üteme mérséklődött, illetve a létszámcsökkenés megszűnt. A kedvezőbb tartási és takarmányozási körülmények hatására növekedett a tejtermelés. • Solton működik a Dunatej néven létrejött termelőszövetkezet-közi tejfelvásárló és -feldolgozó üzem. Ebben a körzetben is csökkent az átvett mennyiség. A tervezetthez viszonyítva az idén 400 ezer literrel kevesebb tejet vásároltak fel. Képünkön Szabó János, a tejüzem pasztőrözője ellenőrzi a gépek működését. A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR Szakosodott is az ágazat. Ez év végére már a nagyüzemi tehén- állomány csaknem 37 százaléka lesz import- vagy keresztezésbe vont. Az import Holstein-friz állomány tejtermelése hazánkban a magyartarkáénak mintegy kétszerese, a keresztezésből származó teheneknek pedig másfélszerese. Az intenzív tejtermelő állomány révén 1978- tól a tejtermelés és a felvásárlás ugrásszerű növekedése remélhető. Az utóbbi időben az ágazat fejlődését néhány zavaró tényező akadályozza. Ilyen például a közös piaci országok vágómarhaexportunkat érintő intézkedései. A kedvezőtlen időjárás, ami a tömegtakarmányok mennyiségi csökkenését és minőségi romlását okozta. Az értékesítési és a takarmányozási gondok nehezítették az állományfejlesztést, a kisüzemi tehéntartás felszámolása is meggyorsult. A termelési mutatók kedvezőtlen alakulása következtében a mezőgazdasági nagyüzemekben sok helyen csökkent a bevétel. Gondot jelent a hústermelésre való szakosítás szakszerűtlen végrehajtása is. Az előbb említettek általában érvényesek az ország szarvasmarha-tenyésztésére, dq megyénkben is hasonló gondok jelentkeznek. a statisztikai adatok szerint ez év március 31- én mintegy 147 ezer szarvas- marha volt Bács-Kiskun gazda- .ságaiiban. Ebből csaknem 62 700 tehén. Állománycsökkenés jelentkezett a tbc-mentesítési program végrehajtása miatt. Ugyanakkor az állomány egy része csak a statisztika miatt maradt meg, egyébként selejt- tehenek, de az állami támogatás miatt tartják őket. A megyében is folyik a fajtaátalakító, illetve az új fajtát előállító keresztezés. Ennek eredményei majd a következő években jelentkeznek. A már említett okok miatt a tejhozam mindenütt csökkent. A Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetke. zetek Szövetségének összesítése szerint három év alatt 153 literrel csökkent a körzetben az egy tehénre jutó kifejt tej mennyisége. Az elmúlt év végi statisztika szerint az egy tehénre jutó tejhozam nem éri el a 2200 litert. Ez is szemléletesen fejezi ki az alacsony termelési szintet. A szövetség szakemberei megállapították, hogy a csökkenés okai között fontos helyen szerepel az elavult takarmányozási technológia. A tömegtakarmányok alacsony termelési színvonala miatt gyengék a hozamok, nem megfelelő a beltartalmi érték. Idézzünk egy megyei adatot. A lucernavetés a szántóterületnek mindössze 7 százaléka, holott a tehénállományt figyelembe véve legalább kétszer ekkora területen kellene termeszteni ezt a fontos, fehérjedús takarmányt. A legelők elhanyagoltak, kihasználatlanok. Tovább lehetne folytatni a sort. Megemlíthetnénk azt is, hogy az üzemek egy részében az állattenyésztők hátrányos helyzetben vannak, nincsenek eléggé megbecsülve sem anyagilag, sem erkölcsileg. Figyelembe veendő, hogy nagy a lekötöttségük, sok helyen mostohák a munkakörülményeik. * A tejhozam csökkenésében még sok minden közrejátszik. Nem eléggé átgondoltak az ösztönzők. Nem a termelés fokozására, az előállított, termékek önköltségének csökkentésére sarkallták a gazdaságokat egyes szabályozók, hanem az állomány mennyiségi növelésére. A tejtermelés visszaesése természetesen a felvásárlást is hátrányosan érintette. Az ez évi tejátvételben a tervezetthez viszonyítva 130 millió liter kiesés mutatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy ebből a mennyiségből 5800 tonna vajat, s mintegy 11 ezer tonna sovány tejport tudtunk volna előállítani. A megyében a statisztika szerint az elmúlt év nyolc hónapjában 321 ezer hektoliter, ez év hasonló időszakában csupán 301 ezer hektoliter tejet vettek át a vállalatok. A. fejlődést gátló tényezők megszüntetésére, illetve kedvezőtlen hatásuk mérséklésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium több intézkedést hozott. Többek között a tejtermelés csökkenése miatt elrendelte, hogy 1976-ra megszigorítja a hústermelésre történő szakosítást. Hatékonyabbá kívánja tenni a tenyésztői munkát. Felhívta a figyelmet a nagyüzemi állományfejlesztés mellett a kisüzemi állattartás támogatására. Továbbfejlesztik a közgazda- sági szabályozó rendszert. Olyan ösztönzőket kívánnak életbeléptetni, amelyek elősegítik a tejtermelés növelését. Megjelentek azok az árintézkedések is, amelyek az ágazati jövedelem további javítását célozzák. Ezekben a hetekben minden mezőgazdasági üzemben felülvizsgálják a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének lehetőségeit. Számba veszik milyen takarmánymennyiség áll rendelkezésre, mutatkozik-e hiány. Az alapvető kérdések egyike, 'hogy megoldják a takarmánytermesztést. A munka folyamatos, gyors eredményt ebben az ágazatban nem lehet elérni. A gazdaságok vezetői alapos előrelátással, megfontoltsággal az igények és lehetőségek figyelembevételével tudnak csak előre lépni. K. S. Röntgenkép a véredényekről Az egyre korszerűbb röntgen- készülékekkel az emberi test mind mélyebb részletei tárhatók fel, ami az orvosi diagnosztika tökéletesedését segíti elő. A képen látható RUM—22-es típusú szovjet röntgenkészülék általános és speciális vizsgálatok elvégzésére készült. Az átvilágításon és a fényképezésen kívül a véredényekről, s a néhány centiméter mélyen levő szövetekről is készíthetők felvételek a modem készülékkel. A berendezésnek két röntgensugárcsöve van, filmfelvevőgép is csatlakoztatható hozzá, és a röntgenkép fényerejét növelő elektronikus-optikai erősítővel is ellátták. Külön figyelmet fordítottak a megbízható sugárvédelemre. A mérnökök kutatómunkája nyomán a röntgentechnika további fejlődése várható. Bizonyos, hogy a térhatású és a színes felvételek készítésére alkalmas készülékek is rövidesen megjelennek és elterjednek. • A RVM 22-es röntgenkészülék. Nitrogénmotor autók számára Amerikai mérnökök úgy vélik, hogy a folyékony nitrogénnel hajtott motor kifejlesztésével közelebb Jutottak az olyan gépkocsi megteremtéséhez, amely nem károsítja a környezetet. Ez a motor olyasmi, mint a gőzgép, amelynél a nyomásenergiát azonban nem vízgőzzel, hanem nitrogénnel termelik. Minthogy e gáz forráspontja mínusz 8 Celsius-fok, a legerősebb fagyban is gőzölög, s így nincs szükség égésre. A folyékony nitrogén nem túlságosan drága. A tankolás bonyolultabb ugyan, mint a benzinautónál, az a tény azonban, hogy a kipufogógáz csak tiszta nitrogénből áll, amely nem szennyezi a légkört, döntő lehet a jövendő fejlődése szempontjából. VÁRAKOZÁS (37.) .,(1) A 40. paragrafus rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is (Tilos várakozni mindenütt, ahol megállni is tilos.) (2) Tilos várakozni a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén; b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén; c) ahol a jármű az út menti ingatlanra való behajtást akadályozhatja; d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését, vagy elindulását akadályozhatja.” A várakozást a fogalommeghatározás is rögzíti. A bizalmi elvből következik, hogy várakozás céljára helyet kímélően kell megállni, vagyis egy személygépkocsival nem szabad kettőnek a helyét elfoglalni. A várakozás fogalmából következik, hogy az 5 percet meg nem haladó időre történő megállás ott, ahol egyébként a várakozási tilalom van, nem várakozásnak, hanem megállásnak minősül, ha a vezető a járműnél marad. Hogy milyen célból történik a megállás, az teljesen közömbös. Lényege, hogy a vezető a járműnél, ’tehát vagy benne, vagy közvetlen közelében kell maradnia, üzletbe már nem mehet be. öt percen belül is azonnal el kell hagyni a várakozási tilalom helyét, ha az ott- tartózkodás más járművet tevékenységében akadályoz, vagy az eltávozásra a vezetőt rendőr hívja fel. Egyebekben az eddig ismert módon értelmezendő a várakozás fogalma. A Várakozóhely táblával jelzett helyen a várakozás útburkolati jelek hiányában is megengedett. Ha azonban a felállás rendjét útburkolati jelek határozzák meg, azokhoz kötelesek a járművezetők alkalmazkodni. Amelyik jármű erre nem képes, terjedelme miatt, várakoznia nem szabad. Ahol a várakozás megengedett. ott a tartós várakozás (csillaggarázs) sem tilos. Az üresedő várakozóhelyre az udvariasság következményéből adódóan az állhat be elsőként, aki régebben vár, nem pedig az, aki a helyhez közelebb van. A várakozási tilalom külön táblajelzés hiányában is fennáll a három külön úttesttel rendelkező középső úttesten. Főútvonalnak számít minden olyan útvonal, amelyet főútvonal-táblával jelölnek meg. Ezek nálunk az egy- és kétszámjegyű utak. Ebből következik, hogy lakott területen kívüli főútvonalon — amennyiben az úttesten kívüli megállás nem lehetséges — megállni szabad, várakozni tilos. Az út menti ingatlan fogalmán a telek, a kapualj, az udvar, a garázs, stb. értendő. Az ilyen helyekről való kihajtást sem szabad akadályozni. Mondani sem kell, hogy keskeny utcákon az ingatlan bejáratával szemben is tilos várakozni, ha az akadályozhat. Tilos természetesen a beszorítás is. azaz ha valaki úgy áll be a várakozó mögé, vagy elé. hogy az nem tudja elhagyni a helyét. „(3) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8—18 óra, szombaton 8—14 óra között — ha pedig jelzőtábla ettől eltérő időszakot jelöl meg. ebben az időszakban — csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.” A várakozást ellenőrző óra új forgalomtechnikai eszköz, az ilyet általában útburkolati jellel együtt alkalmazzák, amely kijelöli az egy járműre jutó helyet. Ebből az következik, hogy az óránál a megállás az óra működtetése nélkül is megengedett, pénzbedobáshoz csak a várakozás van kötve. A letakart — fekete borítóval fedett — parkolóóra az ott való várakozás tilalmát jelzi világszerte. Amennyiben az üres helyre beálló járművezető még működő órát talál —, az előző várakozó után „maradékidő” áll rendelkezésre — az óra lejártáig az időt újabb pénzbedobás nélkül felhasználhatja. Ha ez nem elég, további pénzösszeget utána dobhat. Aki eredetileg az órán jelzett minimális időtartamnál Kevesebb időre elegendő pénzt dobott be. a befizetett idő lejárta előtt utánadobhat. de eltávozás nélkül a megengedett leghosszabb várakozási időt semmiképpen sem lépheti túl. (Az 55 percet befizető járművezető az 54. percben nem dobhat be újabb negyedórára pénzt, ha a megengedett várakozási idő maximum 60 perc.) Egy parkolóóránál két szólómotorkerékpár is felállhat, s természetesen az egyik által befizetett Időt a másik külön fizetés nélkül használhatja. Az óra lejárta előtt azonban mindkettőnek távoznia kell. A jármű eltávozása azt jelenti, hogy az órától legalább úgy és annyi időre kell eltávozni, amíg más, a helyre váró jármű odaállását' lehetővé teszi. Ha ilyen nincs, az eltávozott jármű ugyanarra a helyre is visszaállhat. 9 Majdnem utca. Bőrkabátos férfi jön velem szemben Kecskeméten a Szivárvány Áruház előtt. Fején puha nyúlszőrkalap. — Bocsásson meg uram. hogy megszólítom. A Máriahegybe szeretnék eljutni...? — A Szolnoki hegyet tudom, de nem akarom félrevezetni... Elköszönök. — Bocsánat asszonyom! A Má- riahegy merre van? ■— Hallottam róla, de nem tudnám^ megmondani. Idősebbeket nem kérdezek, ők tudják merre van a Maria- hegy. o □ □ Mégis merre? Ott a Széchenyi- város toronyházai mögött, amerre még szőlők vannak, kukoricatáblák. kiskertek és tanyák, tanyák. Történelme ha van. az a tanyavilág kialakulásának, virágzásának vegetálásának és különös felbomlásának történelme. Jelene donatújnak néz ki, bár lehet, hogy csak felújították, bepucolták kívülről. — Hova jársz iskolába? — A Széchenyivárosba — mondja. — Negyedikes vagyok. — Délután meg legeltetsz? — Igen. Az a Bugac környéki tanyai kisfiú tényleg tanyai volt. Horváth Tibi pedig városi-tanyái, vagy tanyai-városi? □ □ □ Máriahegyen általános iskola is van. Minősítése külterületi, éppen ezért felfedezték az üzemek, vállalatok szocialista brigádjai az elmúlt három-négy évben. Már csak alsósok járnak ide, s jövőre csak egy gyerekkel lesz több annál, hogy elnéptelenedés miatt ne zárják be. A Reszelőgyárból és a ZIM-ből patronálják az iskolát -szocialista brigádok. Hoztak könyveket a gyerekeknek, meeiavították a kéményt, lemos• Az iskolában. ható festékkel körbe festették a tantermet, s most javítják az ereszt, Az első-harmadik, valamint a második-negyedik osztály tanul együtt. Most tizennégyen ülnek a padokban. Közülük nyolcnak a testvére már városi iskolában tanul. □ □ □ — Bizony, nehéz velük, mert nem jártak óvodába, előkészítőre, s így szinte az óvodai ismereteknél ' kell kezdeni elsőben. — mondja a pedagógus. A tizennégyből hét gyerek jelentkezik. hogy van náluk villany, nyolc, hogy televízió is, és két kivétellel mindenütt van rádió. A szülők kilencven százaléka Kecskemét ipari üzemeiben és vállalatainál dolgozik, tehát e külterületi iskolába járók mun- kásgyerekek. Ez formájában igaz. de tartalmában nem. Most annyi mondható bizakodással: ők bizonyára munkások lesznek. Egyik vasárnap gyalog jártam erre. Szinte mindenütt szüreteltek. Nyeltem a Volgák, Warsza- vák, Zsigulik. Polski Fiatok po„Máriahegy egészen csöndes van: az a város vonzása, a város taszítása — törzslakói élete pedig azzal a szóval jellemezhető, hogy kétlakiság. Jövője ha van, az városi jövő — Kecskemét terjeszkedésének ad életteret, pedig maga is Kecskemét, de abban a minőségben, hogy Máriahegy. Az a tény. hogy jelenleg külterület. különös életformák hordozója. Emlékszem egy kisfiúra, akit a Bugac környéki tanyavilágban ismertem meg. Birkákat őrzött a kisvasút töltése mellett, s éppen a kutyáját kergette valamiért, közben szidta, káromkodott, de úgy. hogy egy jól elkeríteni tudó felnőtt sem különben. Hóna alatt pedig egy könyv volt Amundsen sarkkutató életéről. A máriahegyi Horváth Tibi a kötött sapkájában, bakancsában, rá hasonlított, csak az ő kezében könyv helyett csúzlit láttam, s az ő birkái egymáshoz voltak láncolva. A szomszédos tanyájuk va• Horváth Tibi tanyai városL rát a földúton. A városi kertész- kedők ringatóztak ki szüretelni, mert erre a legtöbb szőlő, gyümölcsös a városban lakóké. Építeni itt is csak szerszámos kamrát engednek. „A törvényszövevény mindig fölfeslik valahol” József Attila-i költői képe itt úgy igaz: látok emeletes „szerszámos kamrát” is. Beszélgettem az itt lakókkal. Házaikat engedély nélkül építették. s megfizették a bírságot: — Cakompak százezerben van a ház, a bírsággal együtt. Azt mondták, aki nem fizeti meg, a kisajátításkor nem kap helyette lakást. Itt mindenki megfizette. Aki akkor kezdte az alapozást mint itt velünk szemben is, magától nem bontotta le, jött a dózer és kibontotta... Máriahegy területén körülbelül 500 család lakik. Amíg nem volt villany, igyekeztek a városba költözni. amióta van, már nem akar-, nak. Azt mondják a kertészkedni kijárók: „Máriahegy egészen- csöndes.” Ezt az itt lakók is eltanulták. Az a mondás viszont csak az övék: „Jön a város!” Csató Károly
