Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

1 4 • PETŐFI NEPE • 1975. november L KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (2) Ki mire panaszkodik? Száz tonnás úszódat* Görögországnak öt év alatt az iparban létrehozott tiszta jövedelem a ko­rábbi másfélszeresére nőtt, amiben döntő szerepet játszott a termelési és a termékszerkezet változása. Ogy tűnhet tehát, hogy senkinek sincs oka különösebb panaszra, Áz összefoglaló adat azonban nagyon is eltérő részleteket takar. A mai hely­zet legfőbb jellemzője az, hogy a makrostruktúra, az ipar­szerkezet viszonylag gyors fejlődésével a mikrostruktúra, egy- egy vállalat termékszerkezetének lassú változása áll szemben, akár a gyártmányszerkezet — az új és a megszüntetett termékek súlyozott arányát —, a technológiát, akár a szer­vezést nézzük is. Homályos háttér Sok vállalat például úgy sorol­ja értékesítési nehézségeit, mint amiről a szeszélyes vevő tehet. Holott e gondok túlnyomó része valójában a tennék korszerűtlen­ségére. versenyképtelenségére, azaz gazdaságtalanságára vezet­hető vissza. Ma aranyszabály: az új termék létrehozásánk első pil­lanatában már meg kell kezdeni a továbbfejlesztést. Csakhogy ez — tucatnyi más tényezővel egye­temben — belevész a homályos vállalati háttérbe. Az értékesítési nehézségek hangoztatása közepette szinte szó sem esik arról, hogy a vállalatok tekintélyes részénél el sem kez­dődik vagy rendkívül lassú az újítások, találmányok hasznosí­tása, hogy a cég egész légköre nem kedvez az újat akaró, alko­tó embereknek. Konzerválják az elavultat Az Is tény: nincs, eddig nem volt megfelelő kényszerítő, ösz­tönző erő a vállalatokra. A mai támogatási rendszer — de a ja­nuártól életbe lépő már sokkal kevésbé — tetemesen hozzájárul a gazdaságtalan termék, idejét­20 múlt termelés konzerválásához. S az sem ritkaság, hogy a bajba­jutott vállalatnál a felsőbb szer­vek beavatkozása időlegesen el­fedi a feszültségek forrását, de ténylegesen nem oldja meg a gon­dokat. Ilyen esetekben megmen­tik attól a vállalatot, hogy ku­tyaszorítóba kerülve — azaz ki­kényszerítve — megkezdjék a termékszerkezet változtatását. Ami legjobban hiányzik A Gazdaságkutató Intézet, egy felmérése során, vállalati vezető­ket kérdezve meg, a gazdaságos, Illetve nem gazdaságos termelés­ről, arra a következtetésre kellett, hogy jusson: elsősorban nem a változás anyagi forrása hiányzik — a vállalatok egy kis részénél igen! —, hanem a rugalmasság. A cégek későn fedezik fel a ter­mék elavulását — kiszorulását a felhasználásból —. s nagyon las­san cselekszenek a korszerűsítés, vagy a mással történő felváltás érdekében. Ma már természetesen a gép­ipari termékeknél — akár beru­házási javakról, akár fogyasztási cikkekről van szó —, hogy a gyár­tónak és az eladónak meg kell teremtenie a szükséges javítószol­gálatot és a folyamatos alkat­rész-utánpótlást. (Hiszen a part­nerek nem szívességből vásárol­nak, hanem dolgozni akarnak a megvásárolt géppel, berendezés­sel.) Mégis — mint az a Külke­reskedelmi Minisztérium egyik friss összefoglalójából kiderül —, egyébként megfelelően értékesít­hető gyártmányok folyamatos el­adását az akadályozza, hogy er­re a vállalatok minimális gondot sem fordítanak. Érthető, ha emiatt az egyszeri vevő másodszorra nem tér vissza. Ám érthetetlen, hogy a vállalat — miközben pa­naszkodik! — ily’ csekély rugal­masságra is képtelen. A kapcsok még gyengék Szembetűnő, hogy a hazai gép­ipar behozatalában — más or­szágokkal összevetve — mennyi­re alacsony a továbbfelhaszná- nálásra kerülő termékek — al­katrészek, részegységek stb. — aránya. Azaz nem használjuk ki a termékszerkezet változtatásában a nemzetközi munkamegosztás kínálta előnyöket, s nagyon sze­rény a speciallzácló Itthoni foka is. Jelentős fejlesztési feladato­kat kell például megoldani 1976 és 1980 között a vákuumtechni­kai termékeknél, a fényforrások­nál. a szerszámgépgyártásban, a vezetékes és vezeték nélküli hír­közlő berendezéseknél stb. S ha arra keresünk választ, mennyi­ben alapoznak a nemzetközi mun­kamegosztásra mindezekben a vállalatok, még mindig azt hall­hatjuk feleletül: majd kiala­kul... (Következik: Van egy varázs- lge> M. O. SAJTÓPOSTA Írják a lap olvasói Orgoványi hírcsokor Örvendetes tény, hogy igen gyakran számolhatunk be a megye ki­sebb településeinek példás fejlődéséről, az ott élő lakosság mind színvonalasabbá váló egészségügyi ellátásáról, kulturális helyzetéről, t aktív tömegszervezeti munkájáról. Ilyen tartalmú sorokat kap­tunk a minap Kerékgyártó József orgoványi levelezőnktől. Írásából készült az alábbi hírcsokor. Kétmillió forintot költöttek a rövidesen befejeződő ötéves terv­időszakban a községi tanyák elektromos hálózatba történő be­kapcsolására. Ennek révén az úgynevezett Alsó- és Felsőjárás- ban, valamint a környékén lakó több mint száz család otthonában gyulladt ki a villanyfény. A ki­adások fedezéséhez szükséges ösz- szeg jelentős részét saját erőfor­rásaik felhasználásával teremtet­ték elő az orgoványiak. Egyéb­ként e. program végrehajtása most is folytatódik, s eredményeként várható, hogy ez év végéig vil­lamosítják a kargalai határ húsz tanyáját is. Az igényeknek megfelelő az egészségügyi ellátottság a hely­ségben. ahol két körzeti és egy fogorvos dolgozik. A terhes nők és kisgyermekek egészsége érde­kében védőnők fáradoznak. Az egyedülálló idős emberek, illetve a rászoruló betegek házi ápolását gondozónő végzi. A községi ta­nács az idén csaknem 370 ezer fo­rintot fordít a rendelő fenntartá­sára, korszerűsítésére. * Művelődési célra az idén ki­lencvenezer forintot irányoztak elő a Sallai Imre Termelőszövet­kezetben. Az összegből 10 ezret a helyi kultúrház munkájának tá­mogatására fordítottak, a leg­jobb eredményt elérő dolgozókat pedig színházbérlettel jutalmaz­ták, s a Nyugat-Dunántúl leg­szebb tájait megismertető kirán­dulást szerveztek részükre. A tag­ság közül sokan látogattak el a Budapesten megrendezett 68. Or­szágos Mezőgazdasági és Éleim L szeripari Kiállításra is. melynek költségét szintén a közös gazda­ság fizette. De jutott a pénzből az úttörőknek, valamint a sport­körnek is. * Tartalmas, változatos mozgal­mi életet élnek Orgovány KISZ- fiataljai. akik minden esztendő­ben részt vesznek a járási, illet­ve megyei szintű ifjúsági találko­zókon, s egyéb rendezvényeken. Alapszervezeteiken belül rendsze­resen ha ’ '■tják az időszerű poli­tikai és u Hdalmi kérdésekről szóló, vagy e^. m a történelemre visszapillantó előadásokat, s vi­taköreikre is az aktivitás a jel­lemző. A magnetofonnal és zene­géppel felszerelt klubjaikban gyakran kerül sor játékos, szóra koztató foglalkozásokra. Ám a sportpályáról sem hiányoznak, s a nemrég Kecskeméten lebonyo­lított falusi dolgozók szpartakiád- ján is sikeresen képviselték köz­ségüket. Villáminterjú a kenyérről A kenyérminőséggel és -ellátás­sal kapcsolatos panaszok meg­szaporodtak az utóbbi időben Kecskeméten. A peremkerületek­ben lakó olvasóink például amiatt keseregnek, hogy a kör­nyékbeli élelmiszerboltokban gya­korta kénytelenek vásárolni agyonégett, szalonnás, vagy ke­vésbé jó ízű kenyeret. Mások — szintén tapasztalat alapján — ar­ra hívják fel a figyelmet, hogy a szállítók a megrendelés szerinti összetételű árut nem minden ke­reskedelmi egységbe viszik. — Vajon jogosak-e a rekla­mációk. az észrevételek? — kér­deztük az illetékest. — Tagadhatatlan tény — kezd­te válaszát a Kecskemét és Vi­déke Sütőipari Vállalat főmémö- ke, Bartusz Sándor —, hogy nincs minden rendjén a megye- székhely kenyérellátásában. Gyor­san hozzáteszem, szerencsére nem a mennyiséggel van baj. hiszen a napi 250 mázsányi termelésünk révén maradéktalanul kielégítjük az igényeket. Nem mondható ez el a minőségről, amely bizony kí­vánnivalót hagy maga után. Mert milyen a jelenlegi helyzet? Ke­nyérgyárunkban csupa régi típu­sú, elavult konstrukciójú és gyakran elromló gépek, kemen­cék találhatók. Hiába a megfe­lelő sikértartalmú liszt, a jó mi­nőségű élesztő, ilyen kedvezőtlen feltételek közepette a leggyakor­lottabb pékek sem tudnak kifo­gástalan terméket készíteni. A Szolnoki úti részlegünkben viszont már összehasonlíthatatlanul jobb a technika, a kapacitás azonban csak 30—36 mázsa kenyér gyártá­sát teszi lehetővé naponta. Ügy. mond ideális körülmények csak a Köszönet a vendégszeretetért Az NDK-beli Weisswasserből hozott levelet a posta. Feladója Heidi Demmin arról számolt be szerkesztőségünknek, hogy a nyáron Magyarországon töltötte kéthetes szabadságát. Ennek so­rán megcsodálta a példásan fej­lődő Kecskemét modern város­negyedeit, ipari létesítményeit és kellemes sétákat tett a gondo­zott parkokban, a virágos és tiszta tereken, utcákon. Járt a „hírős város" nagyobb üzletei­ben és szórakozóhelyein, ahol mindenütt bő áruválasztékot, előzékenységet és kulturált ki­szolgálást tapasztalt. Bugaci ki­rándulásáról a pusztai romanti­ka maradandó élményeit vitte magával. Sok szépet látott a ba­latoni és budapesti kőrútján is. ltt-tartózkodása első percétől az utolsóig érezte a köszönetét érdemlően kedves, szívélyes ma­gyar vendégszeretetet. Munká­jukkal, életkörülményeikkel elé­gedett embereket ismert meg, sok őszinte, igaz barátot szer­Csongrádi úti üzemünkben van­nak, ahol a legkorszerűbb tech­nológiát jelentő intenzív dagasz- tással készül a laza bélű. ízletes valóban nagyon finom kenyér. A három műszakban összesen ter­melt mintegy 140 mázsa termék­ből azonban nem juthat minden vevőnek. — Kenyérügyben mikorra vár. ható lényeges változás? — Rövidesen, talán már a jövő év elején. Befejezéshez közele­dik ugyanis a kenyérgyári re­konstrukció. Az ezer négyzetmé­ternél is nagyobb alapterületű, új üzemcsarnokban már szerelik a modem sütőipari gépeket, s egyéb berendezéseket, melyek összérté­ke eléri a 13 millió forintot A tervek szerint naponta körülbelül 300 mázsa jó minőségű kenyér kerül innen az üzletekbe. — A várva várt közeli jövőből ismét térjünk vissza a jelenbe. Mi az igazság az áruszállítás visszásságai körül? — Nap mint nap 160 megrende­lésre, zömmel üzletekbe visszük a kenyeret. Nyolc gépkocsival ko­ra hajnaltól a déli órákig tart a kiszállítás. (Itt jegyzem meg, délután végeznénk legszíveseb­ben e munkát s nemcsak a ked­vezőbb termelési műszak miatt de azért is, hogy a kecskemétiek — köztük a munkából jövők — ilyenkor juthassanak friss ke­nyérhez. Szerintem a kereskede­lemnek is hasonlóan kellene gondolkodnia.) Ami a .«gáliftásl dolgozókat illeti, alapvető felada­tuk, kötelességük az igényelt mennyiségű és minőségű áru le­adása minden üzletben. Ha még­sem így tesznek, nem tekintünk el a felelősségrevonásuktól. A Magyar Baj«- te •■«yalfOldi gyáregységében sá­rosát ban készülnek a nagy tel­jesítményű úszódarnk. Befal— ték annak a száz tonnás be­rendezésnek a szerdélét, ama lyet Görögország részére készí­tettek, hamarosan elkészül kéé 25 és egy 16 tonnás ússédara Is szovjet megrendelésre. (MTI-foté — Bars István felv. — KB) A szem memóriája A paviai egyetem professzora, Pietro Mascherpa kijelentette, hogy a látott dolgokra sokkal inkább emlékezünk, mint a hal­lottakra. Pontos adatokkal is szolgált: emlékeink eredete 83 százalékban a látás, 11 százalék­ban a hallás, 3 százalékban a szaglás, 2 százalékban az érintés és 1 százalékban az Ízlelés. zett. örömmel tapasztalta, hon ebben a fokozatosan gyarapodó országban mennyi mindent tud­nak hazájáról, a demokratikus német államról, s lakóinak a szocialista jövő építésében elért sikereiről. Hiányos az utastájékoztatás Forgalomszámlálási adatok bizonyít­ják, hogy a Volán a-es számú Válla­lat helyi és távolsági buszjáratait na­ponta mintegy ISO ezren veszik Igény­be. Vagyis a megyei összlakosság ne­gyedrészét érintheti egyidejűleg a probléma, amelyről Király Károly kiskőrösi lakostól értesültünk. Oávasónk arra hivta fel a figyelmet, hogy sok kívánnivalót hagy maga után a Volán utastájékoztatása. Ta­pasztalta szerint az utcai és as or­szágúti megállók zömében nincs és soha nem Is volt kifüggesztve a me­netrendtáblázat Az ott várakozók far aligha tudják, hogy tíz perc múlva, háromnegyed óra elteltével, vagy még később Jön-e az autóbusz. Bosszantó az Ilyen bizonytalanság. Az utóbbiból sajnos, annak Is része van, aki a kecs­keméti MAVAUT-pályaudvarrói szán­dékozik elutazni, A peron meUetti in­dulási helyek számozottak ugyan, de hogy az oda beérkezó távolsági Jára­tok merrefelé Indulnak tovább, azt előre sejteni sem lehet, fis ha a re­csegő hangosbemomlón kötőiteket sem érti meg az ember, marad hétre az utastársak megkérdezése, ami gyakran eredményez téves felvilágosí­tást. Levélírónk javasolja: az illetékesek fordítsanak nagyobb gondot az utaaok pontos és rendszeres Informálására, a ennek érdekében szereljék fel menet­renddel a forgalom szempontjából leg­fontosabb megállókat, a megyeszék­helyi MAVAUT-pályaudvar várótermé­nek falitábláján pedig ne csak az autóbuszok Indulási Időpontját, de r helyét Is közöljék 1 Szerkesztői üzenetek Dezső László, Kecskemét: Sajnos-nem áll módunkban megjelentetni „Köszönettel" című Írását, annak tartalmáról azonban tájékoztattuk az Illetékes egészségagyi Intézményt. Mas Károly né, Jakabszállás: Szer­kesztőségünkhöz érkezett sorainak másolatát eljuttattuk férje munkahe­lyének vezetőjéhez, aki a szociálpoli­tikai üggyel kapcsolatos megállapítá­sáról, intézkedéséről közvetlenül, .tájé­koztatJa önt. Lehoczky Gyuláné, Kecskemét: A szocialista együttélés alapvető szabá­lyainak durva megsértését taglaló pa­naszát a városi-járási ügyészséghez to­vábbítottuk. „ntl Szánk" Jeligét A levelezőlapra Írottak másolatát kivizsgálás és In­tézkedés céljából küldtük meg a Bács- Klskun megyei Tanács V. B. Kiskun- halasi Járást Hivatala elnökének. Szalai Ferencné, Kunbaja: Sérelmé­nek orvoslásához az Országos Taka- rékpénztár Bács-Klskun megyei Igaz­gatóságának segítségét kértük. „TanárnO’' Jelige: Javasoljuk, hogy problémájával Írásban, vagy szemé­lyesen keresse meg a megyei művelő­dési központot. (Cfijie: Kecskemét, Május 1. tér). A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR ELSŐBBSÉG AZ OTKERffiZTEZODfiSBEN (S3.) Korábban arról beszéltünk, hogy milyen kivételek vannak a főútvonalon haladó járművek eL ■őbbségét illetően. Folytatva ezt a gondolatsort, szeretnénk meg­említeni, hogy az elsőbbséggel rendelkező út elkanyarodáaa esetén az útkereszteződést ezen az úton megközelítő jármű ak­kor is elsőbbséget élvez, ha az útkereszteződésben nem követi tovább az elsőbbséggel rendel­kező Irányi Ezt mutatja l. áb­ránk. fii y öl o­Ismételten rögzítjük: az el- söbbaéggel rendelkező jármű az útkereszteződésben is előzhet, z emiatt az elsőbbségadásra köte­lezett járművel fokozott óvatos- Sággal szabad csak az útkeresz­teződést megközelíteni. Éppen ezért tilos az elsőbbséggel ren­delkező járművet zavaró módon ,belógni” a keresztező útvonalra. A 2. ábrán az a jármű akadá­lyozza álló helyzetében az el­sőbbséggel rendelkező éi előzés­ben levő járművei O-B­EC33­—SD BZ ——5T1 1 ábra A kellő belátás megszerzése érdekében csupán az óvatos, „betapogatózás” engedhető meg. Amennyiben az elsőbbséggel rendelkező járműveket nem aka­dályozza vagy zavarja, nem te­kinthető szabálytalannak, ha az elsőbbségadásra kötelezett jár­mű az útkereszteződés közepéig előrehajt és ott adja meg a má­sik Irányból jövő járműnek az elsőbbséget O' /*/>>>> / / r / > > > / •>>>>> >>>>>>> >>.►>>>> | ' Pl óvatossággal, mert minden dályozás, vagy veszélyeztetés a» alárendelt útról érkező terhére» esik. Az 5. ábrán az A jármű szabályosan kanyarodik be a B jármű közeledése ellenére, ha azonban útburkolati jelek nem volnának felfestve, az ilyen for­galmi helyzetből bekövetkező balesetért az A jármű a felelős. A korábban tárgyalt, s az el­sőbbség az útkereszteződésben (2) bekezdés c) pontja szerint a földútról érkezőnek kötelessége az elsőbbséget megadni a szi­lárd burkolatú úton haladónak. Mondani sem kell, ez a kötele, zettség jelzőtáblák hiányában is fennáll. Ha az elsőbbség a szi­lárd burkolatú úton haladónak pozitiven nincs jelezve, a jobb­ról levő út külső megjelenése számít a szabály alkalmazható, sága szempontjából. Ezért táblák hiányában a hosszú, kiépített sárrázóval rendelkező földúton Jobbról jövő jármű számára el­sőbbséget kell adni a másik úton érkező járművel. Tulajdon­képpen minden olyan kétes eset- ben, ahol nem ítélhető meg a földút jellege, kötelező a táb­lák alkalmazása. EB­-O Y V S. ábra Ennek egy esetét mutatja S. ábránk, aholls az A jármű sza. bályos helyen és módon adja meg az elsőbbséget a B jármű­nek, mert a később érkező C járművet továbhaladásában nem akadályozza. Az elsőbbséggel rendelkező útvonalra bekanyarodásnál az üres forgalmi sávra szabályosan rá lehet hajtani akkor is. ha a többi forgalmi sávon a forga­lom bonyolódik. 4. ábránkon az A és B, vala­mint C és D járművek egyidő- ben történő kanyarodása szabá­lyos. Az egyidejű bekanyarodás azonban csak útburkolati jelek­kel jelzett forgalmi sávoknál ta­nácsolható, akkor is fokozott-o 1 ábra Ma is hatályos rendelkezést tartalmaz e paragrafus d) pont­ja, mely szerint a körforgalmat keresztező villamosnak akkor is elsőbbsége van a körforgalom­ban haladó járművel szemben, ha a villamos kanyarodik, a má­sik jármű pedig egyenesen ha­lad. 6. ábránkon látható ez a helyzet. Képtelefon csak 1980 után A képtelefon még várat ma­gára: az ipari országok 1980— 85 előtt nem fogják „említésre méltó méretben” bevezetni. Er­re lehet következtetni abból a tanulmányból, amelyet a szövet­ségi kutatás, és technológiaügyi minisztérium megbízásából a szilárd testek alkalmazott fizi­kájával foglalkozó intézet az AEG-Telefunken és a Siemens­cégekkel karöltve folytatott. Va­lószínűleg Japán lesz az éllovas. Japánban azzal számolnak hogy ott már 1977-ben 26 000, 1982- ben 47 000, 1987-ben pedig 275 000 embernek lesz képtele­fonja. Ezzel szemben az Egye­sült Államokból nem szivárogtak ki tervszámok. Ott ez idő sze­rint a New York—Chicago vo­nalon és a Washington—New York vonalon körülbelül 106 ember áll képtelefon-kapcsolat­ban. A képtelefont előreláthatólag két szakaszban fogják bevezetni) először a „kisebb igények” kielé­gítésére, alacsonyabb rendű te. levlzó formájában, majd egjr későbbi időpontban jóval tőkéié, tesebb minőségben való adat- közlés céljaira. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents