Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! rí 1VL C-M a*? 10 Í ■ A r* ­r ő to Va > V t.O A ; Sj PETŐFI NÉPE TELJESÍTETTÉK NEGYEDIK ÖTÉVES TERVÜKET Emelték a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamát a homokhátsági termelőszövetkezetek A homokhátsági körzetben néhány esztendeje még 98 tsz és szakszövetkezet gazdálkodott. Átlagos üzemnagyságuk alig volt több 2 ezer hektárnál. A szomszédos szövetkezetek kö­zött időközben olyan szoros együttműködés alakult ki, szá­mos községben, amely végül is a mezőgazdasági üzemek egyesülésével járt. •mm­AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 281. szám Ára; 90 fillér 1975. november 50. vasárnap Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és el­fogadta az Országos Tervhiva­tal elnökének a hosszútávú terv kidolgozásáról adott tájékozta­tóját, és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Tervhivatal elnö­ke és az igazságügyminiszter előterjesztette a népgazdaság 1976—1980. évi V. ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter az igazságügy­miniszterrel közös előterjesztést tett a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra. A kor­mány a törvényjavaslatokat megtárgyalta és úgy határozott, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a Minisztertanács' megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi népgaz­dasági tervet. A Magyar Nem­zeti Bank elnöke javaslatot tett a jövő évi hitelpolitikai irány­elvekre. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnökének javaslatára a kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árintézkedések ter­vét’ (MTI) Közösen gazdálkodnak László- falván az Alkotmány és az Űj Tavasz Tsz tagjai. Egyetlen szö­vetkezetbe tömörültek a tisza kécskei Szabadság és Béke, a nyárlőrinci Aranykalász, vala­mint a városföldi Dózsa Tsz gazdái, a csólyospálosi Kunsági és a kömpöci Kossuth Szakszö­vetkezet tagjai. A szövetkezetek száma 55-re csökkent, átlagos üzemnagyságuk azonban 4 ezer hektárra nőtt a negyedik ötéves terv végére. / Az anyagi és szellemi erőfor­rások gyarapodása, a magasabb színvonalú gazdálkodás folytán gyorsabb ütemben emelkedett a termelés. A homokhátsági tsz- ek, amikor a negyedik ötéves tervüket elkészítették, a terme­lés évenként 9,6 százalékos nö­velését irányozták elő. Nemrég, amikor összesítették a szövetke­zetek tervteljesítésének eredmé­nyeit, kitűnt, hogy a termelési érték 1971 és 197,5 között éven­ként átlagosan 21.8 százalékkal növekedett. Hozzájárult ehhez a termelési szerkezeteknek az adottságokhoz való módosítása, a nagyarányú műszaki fejlesztés, az új eljárá­sok alkalmazása. Ismeretes, hogy a Homokhátság talajviszonyai az átlagosnál kedvezőtlenebbek. Más körzetekhez képest valami­vel kisebb területen, de tért hó­dítottak a termelési rendszerek. A Szikrai Állami Gazdaság kör­nyékén szőlőt, paradicsomot, Kecskeméten. Kiskunfélegyhá­zán burgonyát, kukoricát, másutt napraforgót, kajszit és almát termesztenek iparszerűen. A Automatizálás, sikeres takarékosság a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban Az év folyamán már több esetben írtunk a Villamosszige- lető és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének gond­jairól, eredményeiről. Az első félév után a többi között arról is hírt adtunk, hogy milyen jelentős sikereket értek el taka­rékossági vállalásaik teljesítésében. Egy hónappal az év befejezé­se előtt ismét látogatást tettünk ebben a dinamikusan fejlődő üzemben. Bálint László műszaki igazgatóval arról beszélgettünk, sikerült-e az évközben felmerült nehézségeket leküzdeni, s vajon hogyan fejezik be az esztendőt? — Sajnos, mondta Bálint László a többi között —, sok a visszatérő gondunk, s ezek bi­zony jelentősen akadályozzák az év elején kialakított gyártási programot. Hiába van elegendő rendelésünk,' megfelelő géppar­kunk, szakmájukat egyre job­ban értő munkásgárdánk, ha nem kapjuk meg idejében — és esetenként mennyiségben sem — a szükséges alapanyagokat. S ami a legaggasztóbb számúftk- ra. hogy a hazai anyagok szál­lítása sokkal rendszertelenebb, mint az importból származó anyagoké. A kábelgyár, a Bor­sodi Vegyiművek és az Egyesült Vegyiművek sajnos rendelésünk­nek csak egy részét tudja telje­síteni. Ha pedig nem kapunk elegendő alapanyagot, mi sem tudjuk partnereinket kielégíteni. A Hajdúsági Iparművektől ka­pott megrendelés 25 százalékát ilyen akadályok miatt nem tud­juk teljesíteni. Ezért kénytele­nek voltunk például a negyedik negyedévi gyártási programun­kat átdolgozni. Megfelelő átcso­portosítással végezzük a mun­kánkat, s gyártunk például olyan terméket is, ami csak a jövő év első negyedévére volt beüterrfezve. — Ezek szerint veszélyben az éves terv? — Erről szó sincs. Termelé­sünk a nehézségek ellenére fo­lyamatos,. az év első háromne­gyedében túlteljesítést is értünk el. s bízunk abban, hogy éves előirányzatunkat is megtoldjuk néhány millióval. A tavalyi 305 millióval szemben az idén de­cember végéig 380 millió forin­tos, termelési értéket akarunk produkálni. Mire emlékszik szívesen majd az év végén a műszaki igazgató? — A többi között arra. hogy milyen sokat fejlődött üzemünk. Tavaly raktuk le az automatizá­lás ninpjait. az idén pedig már élvezzük a gyümölcseit. Nem • Az év elején lakatosokból és szerszám­készítőkből létrehozták az „automata csoportot”(i amelynek tagjai megfelelő kiképzés után az automata gépek beállítását végzik. A csoport egyik tagja, . Palotás László, egy automata fröccsönlőgép dugattyújának beállítása közben. (Opauszky László felvételei.) kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz földjét az idén súlyos jégverés érte. A hagyományos művelésű kukoricájánál mégis hektáronként 6 mázsával adott többet az, amelyet a BKR sze­rint termesztett. A körzet szövetkezeteiben a negyedik ötéves terv időszaká­ban 6-ról 10 százalékra nőtt a lucerna, 13-ról 19,1 százalékra a kukorica aránya. Ez jól érzékel­teti a fejlődő állattartás takar­mány alapjának a megteremté­sére irányuló törekvést. 1971 és 1975 között ugyancsak 13 száza­lékról 20 százalékra emelkedett • Elkészült a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet takarmányüzen«, a búza vetésterülete a homok­hátsági szövetkezetekben. A szö­vetkezeti tagság létszámának csökkenése és az ágazat még mindig alacsony színvonalú gé­pesítettsége következtében 6.6- ről öt év alatt 4,9 százalékra csökkent a zöldségtermő terü­let. A homokhátsági szövetkezetek a korínányprogramnak megfele­lően emelték a cukorrépa vetés- területét. Az értékes növény ter­mesztését gépesítették. A ter­mesztés lehetőségeinek teljes ki­aknázását korlátozza a gyenge minőségű szaporítóanyag, amely- lyel a cukoripar látja el a gaz­daságokat. Az idén több szövet­kezetben azonos termelési felté­telek mellett az egyes répamag- fajtákból hektáronként 450—300 vagy 15 mázsás cukorrépater­mést értek el. A szállítás kése­delme miatt a prizmába rakott répa sok helyen megfagyott. A homokhátsági szövetkezetek közös állattenyésztése a negye­dik ötéves terv előirányzatainak megfelelően alakult. A tsz-ekben 17 ezerről 24,8 ezerre, a szak- szövetkezetekben 500-ról 1800-ra emelkedett a közös szarvasmar­ha-állomány. Csupán a szövet­kezeti juhászat esett vissza. A szarvasmarha-, valamint a ser­tésállomány növekedése mögött azonban magas tartási költsé­gek húzódnak meg. A következő • A szántóföldi művelésre alkalmatlan talajon cellulóznyár e.rdft díszük a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezetben. időszakban a gazdaságos állatte­nyésztést meg kell valósítani. A szövetkezetek közös állatte­nyésztése mellett továbbra is nagy szerepe marad a háztáji, valamint a szakszövetkezetekben a tagsági gazdaságok állattartó, sának, amelyet a szövetkezetek szervezetten támogatnak. K. A. Biztatás a jövőre • A pasztillázó üzemben Bárány László és Papp József tmk- lakatosok az elszívó berende­zést szerelik. utolsósorban korszerűsödő gép parkunknak is köszönhető, hogy eredményeink kedvezően alakul­nak. Termelékenységünket je­lentősen fokozza az a 16 új NDK gyártmányú automata fröccsön­tőgép. amelyet az idén állítot­tunk üzembe. Az V. ötéves terv végére egyébként már termelé­sünk 60 százalékát automata gé­pek végzik. A gépparkunk , korszerűsítése mellett sokat jelentenek azok a beruházások, amelyekre az idén 13 millió forintot költöttünk. El­készült az ezer négyzetméteres raktárunk, befejezés előtt áll az üzemi konyha és étkezde, s az év végéig elkészül a férfifürdő és -öltöző bővítése. Javultak a munkakörülmények. A pasztillá­zó üzemrész korábban nagyon egészségtelen és zsúfolt munka­hely volt. Az idén bővítettük és elszívó-berendezés védi majd a dolgozók egészségét. Ugyancsak megfelelő munkakörülményeket teremtettünk a szerszámüzem dolgozói részére. — Már az első félévben bebi­zonyosodott. hogy tudunk mi ta­karékoskodni. Szocialista brigád­jaink és gyáregységünk szinte minden - dolgozója becsülettel részt vállalt az 5,2 millió forin­tos takarékossági terv megvaló­sításában. így történhetett, hogy az év első háromnegvedében már 9,5 milliónál tartottunk, s december végéig elérjük a 11 milliós megtakarítást — mon­dotta befejezésül a műszaki igaz­gató. O r. Népünk nagy érdeklődés­sel olvasta a tegnapi lapok­ban az MSZMP Központi Bi­zottságának üléséről kiadott közleményt. Már szinte ha­gyomány, hogy a párt min­den év végén értékeli a köz­ben eltelt időszak — ez eset­ben öt esztendő — eredmé­nyeit, feltárja a fogyatékos­ságokat, s hosszú távra meg­jelöli a legfontosabb gazda­sági, társadalmi, politikai fel­adatokat. Nagy önbizalommal töltheti el hazánk minden ál­lampolgárát a Központi Bi­zottságnak az a megállapítá­sa, miszerint a tőkés világban bekövetkezett infláció, érté­kesítési nehézségek ellenére népünk erőfeszítései a szocia­lizmus anyagi-technikai bázi­sának szélesítésére eredmé­nyesek voltak. Bács-Kiskun megye dolgo­zóinak sincs oka szégyenke­zésre. Ami a IV. ötéves ter­vet illeti, a megyei pártbi­zottság által a múlt héten összehh'ott gazdasági aktíva arról adhatott számot, hogy legfontosabb tervelőirányza­tainkat túlteljesítjük. Az ipar az idén is — az országos üte­met meghaladó mértékben — nyolc százalékkal termel töb­bet. mint az elmúlt esztendő­ben. Az építőipar a terve­zettnél ezerrel több lakást ad át. s számos ipari, mezőgaz­dasági, kulturális és egészség- ügyi létesítménnyel gazdagít­ja megyénket. Ebben az év­ben ugyan a mezőgazdaságot a kedvezőtlen időjárás hátrá­nyosan érintette, az egész tervidőszakot tekintve azon­ban sikeresen fejlesztették a növénytermesztést és az ál­lattenyésztést. Különösen ki­emelkedő terméseredménye­ket értek el a termelési rend­szerekhez tartozó gazdaságok. Ami a beruházásokat illeti, ugyancsak értünk el sikere­ket, mégis nagyobb erőfeszí­tésekre kell sarkallnia ben­nünket annak, hogy jó néhány nagyobb létesítmény átadása áthúzódik a következő terv­időszakra, ­A Központi Bizottság — összhangban a XI. kongresz- szus határozatával — az V. ötéves terv fő célkitűzéseként a fejlett szocialista társada­lom építését jelölte meg. En­nek eszköze: a népgazdasági tervezés és irányítás színvo­nalának emelése, a tudo­mány-technika eredményei­nek széles körű felhasználá­sa, a termelés korszerűsítése, a KGST országokkal való együttműködési lehetőségek kihasználása. Mindez előmoz­dítja a szocializmus anyagi­technikai bázisának, népünk életszínvonalának magasabb szintre emelését Célkitűzéseink megvalósítá­sánál azonban továbbra sem hagyhatjuk figyelmen kívül a tőkés világpiacon végbemenő változásokat, tippen ezért- a jövőben — tudafosan számol­va a kedvezőtlen külső hatá­sokkal — erőteljesen kell nö­velnünk a termelés hatékony­ságát. s javítanunk a népgaz­daság egyensúlyának helyze­tét. Követelmény, hogy gyor­sabban növekedjék a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési rá­fordítások. erőteljesen javul­jon az álló- és forgóeszkö&k kihasználása., tokozottakban takarékoskodjunk az anyag­gal és energiával. Az iparra az a feladat vár, hogy magasabb színvonalon elégítse ki a hazai szükség­leteket, ugyanakkor javítsa termékeinek versenyképessé­gét a nemzetközi piacokon. Ehhez magasabb szintű ter- v.elési kultúra elterjesztésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására, a hazai és nemzetközi munkamegosztás bővítésére, s nem utolsósor­ban az irányítás és szervezés további javítására van szük­ség. A mezőgazdaságban a ho­zamok további növelése a cél. Ezt nemcsak újabb beruházd sokkal lehet elérni, hanem a meglevő eszközök megfele­lőbb kihasználásával. A fő feladatok közé tartozik a szarvasmarha-, ' elsősorban a tehénállomány gyarapítása, a tejtermelés növelése, a zöld­ség-gyümölcs, szőlőtermesztés fokozása, s az, hogy az or­szág cukor szükségletét döntő­en hazai termelésből fedez­zük. A Központi Bizottság köz­leménye rámutat, hogy a gaz­dasági munka hatékonysága a szükségesnél és a lehetsé­gesnél lassabban javul. Ha­sonló megalapításokat tett a nemrég megtartott megyei gazdasági aktívaülés is. Tehát ami országosan igaz, az Bács- Kiskunra is teljes mértékben vonatkozik, Az V. ötéves terv­ben tehát fokozni kell erő­feszítéseinket a gazdasági munka további javítására. A nagyszerű célkitűzések pedig megérik, hogy minden erőnk­kel fáradozzunk megvalósítá­sukon. A terv előirányozza, hogy 23—26 százalékkal többet for­dítsunk beruházásokra, mint a jelenlegi tervciklusban. Ar- - ra is rámutat azonban a közlemény, hogy a beruházá­sokat az eddigieknél szigo­rúbban kell rangsorolni. A fejlesztési célok mellett a terv a lakosság reáljövedel­mének 18—20 százalékos nö­velését irányozza elő. Ez an­nál is figyelemre méltóbb, mert közben fogyasztói árvál­tozásokra is sor kerül, ezek azonban nem befolyásolják hátrányosan az életszínvonal növekedését. Továbbra is tartjuk a lakásépítés dina­mikus ütemét, s 420—440 ezer új otthon létesül az elkövet­kező öt évben. Sorolhatnánk még a lelke­sítő célkitűzéseket, amelyek megvalósításán érdemes fá­radozni az elkövetkező évek­ben. A Központi Bizottság népünk cselekvő támogatásá­ra számít, s felkéri az üze­mek. termelőszövetkezetek, intézmények dolgozóit: ve­gyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő munka- verseny-mozgalmakban. N. O.

Next

/
Thumbnails
Contents