Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-29 / 280. szám
• • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26-27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1975. november 26—27-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, főhatóságok vezetői, közgazdászok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján széles körű vitában megtárgyalta és elfogadta a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint a Politikai Bizottság javaslatát az V. ötéves terv, továbbá az 1976. évi terv és állami költségvetés irányelveire. I. A Központi Bizottság értékelte a IV. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, a szocialista építőmunka 1971—1975. évi tapasztalatait. Megállapította, hogy az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődé, sének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet. Jelentősen bővültek a társadalom termelőerői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon. A többi között üzembe lépett a Gagarin Hőerőmű, a Lenin Kohászati Müvek Finomhengerműve, a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, a Székesfehérvári Könnyűfémmű hengerműve, a Győri Futómű, és Motorgyártó Üzem, a Barátság 11. kőolajvezeték, a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára, a leninvárosi polietiléngyár. a be- remendi cementgyár, az orosházi síküveggyár, a lábatlani vékonypapírgyár, a győri műbőrgyár, a borsodi sör- és malátagyár, a budapesti metró kelet—nyugati vonala. A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala, tovább javult a társadalmi gondoskodás a dolgozó emberről és családjáról. A Központi Bizottság rámutatott, hogy ugyanakkor egyes fon. tos céloktól eltérések mutatkoznak. Az utóbbi két évben a tőkés világpiacon bekövetkezett infláció, értékesítési nehézség, az olaj és a nyersanyagok árának nagymértékű emelkedése népgazdaságunknak számottevő v&szteségeket okozott. Ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb Hazai gazdasági munkánk hatékonysága a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban javul. A beruházás és a fogyasztás meghaladta a tervezettet. A IV. ötéves terv fő feladatainak teljesítését értékelve, a Központi Bizottság megállapította: O A nemzeti jövedelem az előirányzott 30—32 helyett 35 százalékkal gyarapodott és ez csaknem teljes egészében a munka termelékenységéből származott, öt év nemzeti jövedelmének 27 százaléka a felhalmozást, 73 százaléka pedig a fogyasztást szolgálta. O Az ipari termelés az előirányzott 32—34 százalékkal szemben 37—38 százalékkal növekszik, hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez meghaladja a számítottat. Erősödtek a ■fejlődés intenzív vonásai, az egy főre jutó ipari termelés évente a tervezett 4—4,5 százalék helyett 6—6.5 százalékkal nő. A központi fejlesztési programok, az új ipari létesítmények, a rekonstrukciók — közöttük a textilipari rekonstrukció — révén korszerűsödött az ipar szerkezete, kezdeti eredményeket értünk el a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításában. Az átlagosnál gyorsabb volt a haladás a vegyipari és a gépipari ágazatokban. A tervezett növekedési ütemet — az építőanyagipar kivételével — valamennyi ipari ágazat eléri vagy felülmúlja. © Az építőipar technikai felszereltsége növekedett, termelési előirányzatát összességében teljesíti, egyes nagyberuházásoknál javult a koncentráció. A lakosságot közvetlenül szolgáló létesítmények — a lakások, az óvodák, a bölcsődék, az üzletházak, a közművek, a budapesti metro — építésében nagy eredmények születtek. Ugyanakkor az iparág fontos építési igényeket nem tudott kielégíteni, nem javult kellő mértékben munkájának hatékonysága, minősége. O A mezőgazdaság tei melése a tervezett 15—16 százalékkal szemben 18—19 százalékkal nőtt. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben kialakultak a célszerű üzemméretek, terjed az iparszerű termelés. A korszerű gépek, a vegyipari termékek és a nagy hozamú fajták alkalmazása könnyebbé és eredményesebbé teszi a mezőgazdasági munkát. A növénytermesztésben teljesült a legfontosabb feladat, a terméshozamok növelése. A gabonafélék termésátlaga a tervidőszakban 20 százalékkal nőtt. A hazai termelés fedezi az ország kenyérgabona-szükségletét. és exportra is lehetőséget ad. A cukorrépa-termelésben van bizonyos fejlődés, de a szükségletet a termelés a kívánt mértékben még nem elégíti ki; ezért jelentős cukorbehozatalra szorulunk. A sertéstenyésztés gyorsan fejlődött, a tervidőszak második felében gyarapodott a szarvasmarha-állomány. A húsellátás növekvő fogyasztás mellett általában megfelelő volt. O Az áruszállítás a tervezett 22 százalékkal szemben 39 százalékkal növekedett. Jelentős rekonstrukció valósult meg a közúti közlekedésben. Megnövekedett a közúti közlekedés szerepe mind az áru-, mind a személyszállításban. Bővült és korszerűsödött a jármű- állomány és a közúthálózat. A városi tömegközlekedés — elsősorban a fővárosban — javult. O A tervezfettnek megfelelően emelkedett az. életszínvonal, javultak népünk életkörülményei. A reáljövedelem 26, a reálbér 18, a fogyasztás 29 százalékkal növekedett. A tervidőszakban több központi bérintézkedésre került sor, a pénzbeni társadalmi juttatások meghaladták az előirányzott mértéket. Jelentősen emelkedtek az alacsony nyugdíjak, növekedett a gyermekgondozási segély, megkétszereződött a családi pótlék összege. Társadalombiztosításban részesül az ország minden lakosa. A tervezettnél 30 ezerrel több, összesen 430 ezer lakás épült, öt év alatt kereken másfél millió ember jutott új otthonhoz. Megépült az egymillió lakás, s ezzel teljesül 15 éves lakásépítés, programunk. öt év alatt széles körű társadalmi összefogással a tervezett 35 ezerrel szemben 90 ezer óvodai hely létesült. Az előirányzottnál többet fordítottunk az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények fejlesztésére: 8100 új kórházi ágy, 5100 új iskolai tanterem került átadásra. O Termelő beruházásokra az előző öt évinél 40 százalékkal többet fordítottunk. Ez lehetővé tette az energiatermelés bővítését, az. olaj- és gázfelhasználás tervezettnél gyorsabb nö- lését, a bauxitvagyon jobb kihasználását, az ellátás javítását: építőanyagokból, élelmiszerekből. és iparcikkekből. A beruházások megvalósításának hatékonysága még nem kielégítő. nem érvényesül kellően a beruházók és a kivitelezők egyetemes felelőssége, és nem megfelelő az együttműködésük. O Nagy eredményeket értünk el a területfejlesztés, ben. Dinamikusan fejlődött hazánk fővárosa. Budapest. Az ipartelepítéssel és a terület- fejlesztéssel összefüggésben gyorsan fejlődött az öt vidéki nagyváros és valamennyi megyei székhely. Számos község elindult a városiasodás útján, több nagyközség városi rangra emelkedett. A lakosság életkörülményeiben a területi elhelyezkedésből adódó különbségek csökkentek. O Az öt év során hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai jelentősen bővültek. A külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladta a tervezettet. A kivitel a szocialista országokba 72 százalékkal, a behozatal onnan 60 százalékkal emelkedett.' A fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is növekedett az árucsere: a kivitt áruk mennyisége 62, a behozottaké pedig 49 százalékkal. A Szovjetunióval, a KGST más országaival kialakított tervszerű, szoros gazdasági együttműködés nagy mértékben segítette terveink teljesítését. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megva. lósításában. Előrehaladás van a termelésszakosításban, a közös vállalkozások létrehozásában, s ez lehetővé teszi a nagy sorozatú, gazdaságos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az autóbuszok és a személygépkocsik. valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyag- és energiaszükségletének kielégítését szolgáló közös beruházási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar—szovjet olefin-, valamint a magyar—lengyel vegyi- szál-egyezménynek megfelelően elkezdődött a termelés. A Központi Bizottság külön is értékelte a IV. ötéves terv befejező évének gazdasági munkáját. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi termelés és a termelékenység a tervezettnek megfelelően növekszik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő eredményénél 1 százalékkal nagyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakul. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett mintegy 4 százalékkal. a lakosság fogyasztása a tervezett 4 százalékkal szemben 5 százalékkal nőtt. II. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kongresszusának határozatával— az V. ötéves terv legfőbb céljául a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és irányítás színvonalának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széles körű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gazdasági együttműködésből — különösen a KGST-or- szágok közötti gazdasági együttműködésből — adódó lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dolgozó népünk életszínvonalát. Üj ötéves tervünk megvalósításával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvonalon tartjuk az ország védelmi képességét. Hazánkban jelenleg a további gazdasági fejlődés döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Kerüljenek még jobban előtérbe a gazdasági növekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a munka termelékenysége, fokozódjék a beruházások hatékonysága, csökkenjenek a termelési ráfordítások, erőteljesen javuljon az álló- és forgóeszközök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyagfelhasználásban.-Á Központi Bizottság az 1976— 1980. évekre szóló V. ötéves nép- gazdasági terv fő előirányzatait a következőkben határozta meg: O A nemzeti jövedelem 30— 32 százalékkal növekedjék A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet.. A termelés bővítését, egészében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. A gazdasági fejlődés az egész tervidőszakban legyen időarányos és egyenletes ütemű O Az ipart, a népgazdaság vezető ágát. a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek magasabb színvona lú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozását. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, ^ a szakosítás és kooperáció bővítésével, az irányítás és szervezés további javításával kell elAz ipar termelési szerkezetének átalakítását»^ meghatározó jelentőségű ágazatok és vállalatok . élvezzenek eiőnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljain- keit. Folytatni kell a központi ipar- fejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehajtását. A jármű- gyártás fejlesztésének és a köny- nyűszerkezetes építési mód elterjesztésének programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a korszerűsítést szolgáló rekonstrukció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. © Az építőipar termelése 30— 33 százalékkal növekedjék. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az építkezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevékenység. Az erőket a gazdasági, társadalmi fejlődés szempontjából alapvető beruházásokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. O A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növekedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségleteinek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellátását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő feladata a hozamok további erőteljes növelése. Ennek érdekében célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat —, használják ki jobban termelési lehetőségeiket, nagyobb mértékben honosítsák meg a nagyhozamú, produktív fajtákat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarhaállomány, elsősorban a tehénállomány gyarapítására, a tejtermelés növelésére, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztésre. Az ország cukorszükségletét döntően hazai termelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mutassanak példát a termelés hatékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élen járó szocialista üzemei, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesztését. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek növeljék teljesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban megfelelő termelési kultúra kialakításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése mellett változatlanul fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának ösztönzése és támogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszervezése. O A szállítás összteljesítménye — a hazai és a nemzetközi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és dieselvontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvárosban a tömegközlekedés javításának változatlanul elsőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. © A szocialista szektor beruházásait 850—870 milliárd forintban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején megvalósult beruházásokhoz képest 25—26 százalékos növekedést jelent Az erőket a megkezdett létesítmények mielőbbi befejezésére és a tervidőszak első felében induló nagy beruházásokra kell összpontosítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szigorúbban kell rangsorolni. Növekedjék a versenyképes exportot szolgáló, gyorsan megvalósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések részaránya. O Fejlesztési céljainkkal összhangban még nagyobb mértékban vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése segítse elő a népgazPETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJAXXX. évf. 280. szám Áfa 90 fillér 1975. november 29. siomb»» daság kiegyensúlyozottabb fejlődését, a hatékonyság fokozását, a gyorsabb műszaki haladást, a termelési szerkezet átalakítását, a nyersanyag- és energiaszükr séglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelemnél gyorsabban, 45—48 százalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütemben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-orszá- gokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordítjuk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció megvalósításában. Növeljük részvételünket az energetikai és nyersanyagkitermelő ágazatok közös beruházási tevékenységében, az ipari szakosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműködésben. A külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1976 és 1980 között 40 százalékot meghaladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló államközi megállapodások teljesítése. A kölcsönös előnyök és érdekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell törekedni a tőkés országokkal, A kül- keresedelmi forgalom növelésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműködésre, kezdeményezzünk termelési kooperációkat, licencvásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés útjára lépett országokkal. Növekedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, félkész- és késztermékek behozatala. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges behozatal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. O Az ötéves terv időszakában a lakosság életszínvonala — a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18— 20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésével ösztönözi kell a nagyobb teljesítményekre, a hatékonyabb munkára. A keresetek a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagv- üzemi munkásság jövedelemviszonyaira. munka- és életkörülményeinek alakulására. A mező- gazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók reálkeresete a munkásokéval, alkalmazottakéval azonos ütemben növekedjék. A* egyes termelőszövetkezetek közötti indokolatlan jövedelmi különbségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nemzetközi árarányokat. Ez szükségessé teszi, hogy mind a termelői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi intézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a termelés hatékonyságának növelését, a népgazdasági egyensúly javítását. A fogyasztói árváltozások az életszínvonal-politikai célokkal. a reálbér és a reáljövedelem tervezett növekedésével összhangban valósuljanak meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervszerű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fogyasztási cikkek árának emelését jövedelempolitikai intézkedésekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerők és az árualapok összhangját. A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére, a vásárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgozó nők. a többgyermekes családok és az idősek helyzetének javítása. Az állam nagyobb mértékben járuljon hozzá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíi- kiegészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai céljainkkal összhangban nagy figyelmet kell fordítani a lakáshelyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus ütemét; 420—440 ezer lakás épüljön, az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakásépítés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és karbantartására szolgáló eszközöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordítani az egészségügy fejlesztésére, mindenekelőtt a kórházi áevak számának növelésére és a betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek számának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellátás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városokban és az ipari központokban. O A közművelődés intézmény- hálózatának fejlesztésével és korszerűsítésével. ■■> kuli, turális szolgáltatások bővítésével tovább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátását. Változatlanul nagy fontosságú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. in. A Központi Bizottság megvitatta az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit és azokat a következőkben hagyta jóvá: A növekedés százalékban A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Az ipari termelés Az országos építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Az egy lakosra jutó nomináljövedelem Az egy lakosra jutó reáljövedelem Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó nominálbér Az egy munkás-alkalmazott keresőre jutó reálbér Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset A fogyasztói árszínvonal A kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásainak összege Az elkészülő lakások száma ebből állami lakás 5—5,5 3 6 5—6 3.5—4 7,8 3 6,3 1.5 1.5 4.5 4 _5 1 48—150 milliárd" Tt 82 ezer db 28 ezer db Az 1976. évi tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása döntő jelentőségű az V. ötéves terv megalapozásában. az elkövetkező esztendők kiegyensúlyozott fejlődésében. Ez az irányításban, a végrehajtásban és az ellenőrzésben határo(FoJytatás a 2. oldalon.)
