Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-04 / 259. szám

1975. november 4. • PETŐFI NÉPE • 3 A tudományok és az Akadémia frta: Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára A magyar tudomány — társadalmunk egészéhez hasonlóan '— az alkotó, termékeny évek időszakát éli. A tudomány esz­közeivel feltárt eredmények gyakorlati hasznosítása formálja környezetünket, gyarapítja népünk gazdagságát, növeli szel­lemi értékeit. A fejlődés jelentős állomása volt hat esztendő­vel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága tudománypoliti­kai irányelveinek kidolgozása és megjelentetése. Az irány­elvek a hazai tudományos élet minden lényeges kérdésére kiterjedő, hosszútávú programot fogalmaztak meg. Az irányelvek hatására megnőtt hazánkban a tudományok társadalmi súlya és közéleti szerepe. A tudomány művelői világosabban látják saját tevékenységükben a szocializmus felépítéséhez való hozzájárulások lehetőségeit, s a közvéle­ményben is mélyebb gyökeret vert az a felismerés, hogy a tudomány egyik nagy hajtóereje céljaink elérésének. Több megbecsülést • Hazánkban a közvélemény élénken érdeklődik a ^közoktatás aktuális kérdései, problémái iránt. A szülők igyekeznek — gyermekeik jövője érdekében — megismerni a tanulásra, a mű­velődésre vonatkozó lehetősége­ket, mivel többségük nemcsak' akarja, hanem tudja is gyerme­két taníttatni. Azt azonban ne­héz elfogadni, hogy a pályavá­lasztásnál a fiatalok egy része kényszerhelyzetből vagy szük­ségmegoldásiként dönt a szakmun­kásképző iskola mellett. Alapve­tő probléma, hogy az egyéni, a családi óhajok és elképzelések, valamint a továbbtanulási, elhe­lyezkedési lehetőségek nem min­dig esnek egybe a társadalmi ér­dekekkel. Köztudott, hogy évről évre is­métlődő gond a divatos szakmák iránti többbszörös érdeklődés. Ez­zel szemben a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetnek szin­te úgy kell összeverbuválni a fia­talokat, hogy indítani tudjanak egy-egy osztályt. Ennek oka az is. hogy az általános iskolákban gyakran csak a gimnáziumokba és a szakközépiskolába kerülők kiválogatása, felkészítése kerül eiuceroe. Az iskolák munkájára még messzemenően nem jellemző a mezőgazdasági szakmunkáskép­zésben szerezhető előnyök hang- súlyozása, a fiatalok előkészítése a munkáshétköznapokra. Vagyis a szakmaválasztás pedagógiai elő­készítése még mindig sok kíván­nivalót hagy maga után. Azt azonban nem lehet mon­dani, hogy nincs előrelépés. Az utóbbi időben a mezőgazdasági szakmunkásképzés és az üzemek kapcsolata javult, de a lehetősé­gek sokkal .nagyobbak. A gazda­ságok saját eszközeikkel is sokat tehetnének a fiatalok szakmun­kássá nevelésében, megbecsülésé­ben. Akkor talán nem fordulna elő, hogy az ország mezőgazda- sági szakmunkásképző intézetei­ben évente végző fiataloknak csak 80 százaléka kerül a termelésbe. De még rosszabb a kép, ha négy­öt év múlva vizsgáljuk, hogy há­nyán maradnak belőlük a terme­lő üzemekben. Az arány ekkor már csak 50—60 százalékos. Ez jellemző Bács-Kiskun megyére is, ahol az elmúlt öt évben mintegy 1500-an fejezték be tanulmányai­kat a négy szakmunkásképző in­tézetben. A szakmákon belül is van differenciáltság. Legtöbben az állattenyésztők és a kertészek közül hagyják abba foglalkozá­sukat és mennek el más területre. Mi ennek az oka? Az állatte­nyésztés és a kertészet talán még mindig a legnehezebb ágazata a mezőgazdaságnak. Sok a régi ér­telemben vett korszerűtlen mun­ka, kevés a szabad idő, nagy a le­kötöttség. Sok helyen a szociális körülmények sem kielégítőek, így hiába a nagyobb kereset, a fiata- .lok nem vállalják a munkát. Az okok között azonban sokszor ott van a meg nem értés is. Van­nak üzemek, ahol kétkedve fogad­ják a kezdő szakmunkást, pedig a frissen szerzett bizonyítvány­nyal érkezők indulása amúgy sem zökkenők nélküli folyamat. • A fiatalok eszményei és vá­rakozásai ellentétbe kerülhetnek a lehetőségekkel. Legtöbbször az első munkaikör vagy éppen a szakmai feladat, a siker, vagy kudarc szabja meg útkeresésük - további irányát. Ezért kell kez­detben a gazdaságok vezetőinek, és tagjainak nagyobb megértést, gondoskodást tanúsítani a kezdő szakemberek iránt. Vannak üze­mek. ahol már eképpen cseleksze­nek. A nagyüzemek többségében a kollektív szerződések és szerve­zeti szabályzatok konkrétan kör­vonalazzák a pályakezdőknek nyújtandó segítség formáit és tár­gyi feltételeit Nem elégszenek meg csak a fiatalok munkába ál­lításával, hanem ismertetik ve­lük munkahelyük feladatait, ter­veit, gondjait munkájuk fontos­ságát. A jogaik mellett természe­tesen kötelezettségeiket is. A pályakezdés időszakában te­hát megkülönböztetett figyelem­mel kell kísérni a fiatalok beil­leszkedését. A KISZ Központi Bi­zottságának múlt év áprilisi ha­tározata szellemében ebben az időszakban a társadalmi élet. a közösségi munka új formáira is rá kell hangolni a fiatalokat. En­nek elmulasztásával sokat veszít­het a népgazdaság. Az V. ötéves terv végéig várhatóan mintegy 10—12 százalékkal csökken a me­zőgazdaságban foglalkoztatottak száma, amit az agrotechnika, a termelési szerkezet változása tesz lehetővé. Az új nyugdíjtörvény bevezetésével egyre több idős tag esik ki a termelésből. Mindezt fi­gyelembe kell vgnni akkor, ami­kor az élő munkaerő csökkenése mellett a hozamoknak növeked­ni kell. Ezt viszont csak úgy ér­hető el, ha a gépek, műszerek irányításához megvannak a meg­felelő szakemberek. • Ezért kell megbecsülni, tár­sadalmi rangot adni a mezőgaz­daság dolgozóinak. Szükséges olyan közfelfogás, olyan reális szemlélet kialakítása, amely fi­gyelembe veszi, hogy a tudomány és a technika fejlődésével a me­zőgazdasági szakmunkás sem ér kevesebbet, mint az ipari. Béna Zoltán A Kertészeti Egyetemen tanfolyam indul disznó vény termesztőknek Pártmunkás- küldöttség utazott Mongóliába Mongol. Népi Forradalmi BÄrtr Kö*pqnti Bizottságának meghívására 'vasárnap Mona Gyulának, a KB osztályvezető­helyettesének vezetésével párt­munkásküldöttség utazott Mon­góliába; A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren dr. Ritter Ti­bor, a KB osztály vezető-helyet­tese^ búcsúztatta. Jelen volt Bamdarijn Dügerszüren, a Mon­gol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) KÉPERNYŐ Miért halt meg Gyönk Mihály? Nádtetős szocializmus címmel jelent meg a magyar falu fejlő­dését, átalakulását cikkeivel, no­velláival szenvedélyesen sürgető, helyeslő Galgóczi Erzsébet leg­utóbbi riportkötete. Ma a falu­ban jelen van a termelést, az ut­cák képét, az életmódot álalakí­tó szocializmus, de nem tűntek cl a kisparaszti életvitellel járó szokások, bőven találhatók még nádtetős házak. A jelzőt hiba lenne egyértelmű elmarasztalás­nak, a szocializmus, korszerűség ■szavak ellentétének tekinteni. Azt is mutatja, hogy sajátos kö­rülmények között bontakozik ki az a korszerűbb, emberibb gaz­dálkodási és életforma, melyben helye van a századok során ki­alakult, haladónak mondott pa­raszti hagyományoknak. Ebbe a valóságfeltáró, a jóra mozgósító vonulatba tartozik a vasárnap este vetített „Férfiak, akiket nem szeretnek”. Kevés szereplővel széles társadalmi ösz. szefüggéseket sejtet, mert vala- mennyiök magatartása az adott viszonyok függvénye is. Galgóczi elsősorban a közösség, a környe­zet gondolkodásmódjával, szem­léletével hadakozik, amikor ön­maguk lehetőségei alatt maradó embereket ábrázol, amikor rend­szerint váratlan, ám régóta ér­lelődő, törvényszerű összeomlá­sukat bemutatja. Gyönk Mihály osztályvezető­nek az a legfőbb baja, hogy nem sikerült megvalósítani önmagát, megalkudott kicsinyes környeze­tével, a kényelmesebb utat vá­lasztotta, Nagy jelentőségű kez­deményezések bátor harcosaként kezdte, a közösség javát nézte mindenben. Nehezen viselte el, hogy az ésszerűt előbb-utóbb dia­dalra juttató gyakorlat nélküle hasznosította elgondolásait; tu­lajdonképpen az ügyesebb he- lyezkedők fölözték le törekvései­nek hasznát. A csalódások is hozzájárultak — eredendő von­zalmán kívül —, ahhoz, hogy országos szérűk helyett szülei háztáji gazdaságában keressen kielégülést, boldogulást. Sajnos, a cselekedeteket, állás- foglalásokat, reagálásokat meg­határozó összefüggésekből a té­véfilm a szükségesnél és lehet­ségesnél kevesebbet mutatott, ezért kevésbé hatott, mint a „Bi­zonyíték nincs” címmel megjelent dlapnovella, A bonyolult társa­dalmi háttér és a jellemek egy­szerűsítése, vázlatossága miatt csak sejthettük, hogy honnan in­dultak a filmben látott, jobb sorsra érdemes emberek, miért fordult sorsuk egyszerre szánal­massá és tragikussá. A „Férfiak, akiket nem sze­retnek.” így is a tévé fontos és hasznos vállalkozásai közé tar­tozik. A színészek közül Szegedi Erika (Katalin, a feleség) érezte meg legmélyebben a reményei és szürke hétköznapjai között sínylődő asszony sivár életének fonákságait, sötétlő konfliktusait. Szilágyi Tibor az utolsó képso­rokban jelezte a megszemélyesí­tett figura mérhetetlen cinizmu­sát karrierizmusát. Gyönk Mi­hály valaha lobogóbb életet élt, tenni, hatni akart. Ez a szín ma­radt ki Szabó Gyula egyébként -erőteljes alakításából. A filmet Szőnyi G. Sándor ren­dezte, Bornyi Gyula fényképezte. i Fesztivál a Duna mentén örömmel tapasztaltuk, hogy néhány hónappal az V. Dung menti folklórfesztivál után a kép. ernyőn is láthattuk a kalocsai, bajai kulturális sereglést. (Az előző találkozóról készített fil­met egy esztendős késedelemmel tűzték műsorra.) Kamár András rendező most az esemény tudo­mányos jelentőségét hangsúlyoz­ta, a találkozó baráti hangulatát méltatta meggyőzően. Sikeresen adta vissza a menettáncverseny színes forgatagát, a pávakörök bemutatóinak hangulatát, a kül­földi szakemberek ámuló meg­lepetését. (Eddig a Bács.Kiskun megyei rendezvényt viszonylag kevesen ismerték közülük.) A képes tudósítás tükrözte az esemény jelentőségét. Heltai Nándor A KUTATÁSI tervekben, vala­mint a kutatóhelyek mindennap­jaiban lényegesen nagyobb lett a társadalmi igényeknek és szük­ségleteknek a szerepe. A konkrét társadalmi célokat szolgáló ku­tatások — pl. a központi fejlesz­tési programokhoz kapcsolódó célprogramok — a tudományos kutatómunka értékrendjében mindinkább elfoglalják az őket megillető helyet. Az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervbe sorolt kutatási feladatok egyaránt szolgálják a tudomány, nak alapkutatások révén történő fejlesztését és eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Több hasznosítható ismerettel rendel­kezünk a tudományos-technikai forradalom várható világméretű és hazai hatásainak előrejelzé­sében is. Az irányelveknek megfelelően általában korszerűsödött a tu­domány állami irányításának szervezete, több vonatkozásban javultak a kutatás személyi és gazdasági feltételei. A kutatás és fejlesztés területén dolgozók száma az 1969. évi 61 400-ról 1974 végére 80 500-ra nőtt. Az éven­kénti növekedés lényegesen gyor" sabb, mint a népgazdaság más ágazataiban. A pénzügyi ráfordí­tások az 1969. évi 6,4 milliárd Ft- ról 1974-ben 12,4 milliárd Ft-ra növekedtek. A TUDOMÁNYPOLITIKÁI irányelvek intencióinak megfele. lően az Akadémia 1970. évi köz­gyűlése a szervezet korszerűsíté­sét határozta el. Az azóta eltelt négy év tapasztalatai szerint a megtett intézkedések általában helyesnek és hasznosnak bizo­nyultak. A tudományos testüle­tek országos funkcióinak kibon­takoztatása új lehetőségeket tárt fel a kutatómunka orientálásá­ban, s előmozdította a különféle kutatások fokozottabb összehan­golását. Az elnökségnek, valamint a tudományos osztályoknak és bizottságaiknak tevékenységében mind nagyobb szerephez jutnak az országos jelentőségű munkála­tok. közöttük a tudományágazati helyzetelemzések és prognózisok. Jól jelképezi e törekvést, hogy különösen a termeléssel közvet­len kaocsolatban levő tudomány­területeken az illetékes állami vezetők az érintett osztályok ülé­sein rendszeresen részt vesznek, és a bizottságokban is közremű­Áz Üjpesti Gépelemgyár kecs­keméti telepének 300 dolgozója jelentős mértékben kiveszi ré­szét a közúti járműprogramvég­rehajtásából. Az itt készülő hid­raulikus, valamint teleszkópos munkahengerek már régen kivív­ták a megrendelők elismerését. — Nyugodtan mondhatom, az ködnek a tárcák felelős képvise­lői. A hazai kutatásokban jelentős helyet foglalnák el a természet- tudományok és a társadalomul dományok, amelyeknek felelős koordinátora a MTA főtitkára, s amelyeknek bázisa túlnyomórészt akadémiai intézményekből áll. 1974 végén mintegy 140 kutató­hely (ebből 38 kutatóintézet és több mint 100 egyéb kutatóhely) tartozott az Akadémiához. Ezek­ben kb. 7500 személy dolgozott, köztük mintegy 2500 kutató. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI és a társadalomtudományi kuta­tási bázis — tárgyi és személyi összetevőiben egyaránt — fej­lődött 1968 óta. Ez a fejlődés nem csupán fokozott, hanem minőségi, ugyanakkor azonban nem tekinthető minden vonatko­zásban egyenletesnek és kielégí­tőnek. A természettudományok és a társadalomtudományok területén a komplex kutatások igényei­nek megfelelően megkezdődött a kutatási kapacitások koncent­rációja, tisztult a kutatási profil. Kedvezőbb arány alakult ki az alap-, az alkalmazott és a fej­lesztési kutatások között az utób. biak javára. Kiszélesedtek és el­mélyültek a tudomány és a gya­korlat közötti kapcsolatok. A nemzetközi tendenciáknak megfelelően alakultak a termé­szettudományi kutatások fő irá­nyai. A fizikában előtérbe került a szilárdtestkutatás; a kémiai ku­tatásán belül tért hódítottak a modern szerves kémiai irányza­tok (biológiailag aktív vegyüle- tek, szénhidrogén-kémia). SZÉLES KÖRBEN folynak olyan kutatások, amelyek célja az élő anyag tulajdonságainak megismerése, az alapvető életfo­lyamatok mechanizmusának fel­tárása, illetve a társadalom konkrét igényeinek kielégítése új mezőgazdasági, biológiai vagy or­vostudományi, kutatási eredmé­nyek segítségével Csak a Magyar Tudományos Akadémia intézeteit tekintve mintegy 15—20 olyan jelentősebb kutatási területről tudunk, amely­nek eredményeit az ipar rend­szeresen hasznosítja. Ilyenek pl. a geofizikai műszerek tervezése (Gamma), a volfrámkutatás, a félvezetőkutatás (Egyesült Izzó), idén még nem merült fel jelen­tősebb kifogás gyármányainkkal kapcsolatban — mondotta Má­tyás Mihály, a műszaki osztály vezetője. — Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy telepünk dolgo­zói tudásuk legjavát adva, igen gondosan végzik a munkájukat. Nemcsak a hazai megrendelők, a sokcsatornás analizátorok (EMG, a különleges rézötvözetea kísérletezése (Csepeli Fémmű). A társadalomtudományokban szélesedett a közösség problé­máinak megoldását, a tudat for­málását közvetve és közvetlenül szolgáló kutatások köre. Tovább erősödött a kutatás és a társa­dalmi gyakorlat (társadalmi, po­litikai, gazdasági, kulturális és ideológiai életünk) közötti sok­irányú és többszintű kapcsolat, kialakultak a „társadalmi meg­rendeléseknek”, a szükségletek meghatározásának, a feladatok kitűzésének és tervezésének újabb tormái. HA KÜLÖNBÖZŐ mértékben is, a társadalomtudományok vala­mennyi ágazatában meghonoso­dott, vagy terjedőben van a szo­ciológiai és az összehasonlító módszerek alkalmazása, a köz­gazdaságtudományban a mate­matikai módszer elterjedése. A legutóbbi időkben megkezdő­dött a közgazdaságtudományban a prognosztika kifejlesztése, a szociológiában a rendszerelmélet alkalmazása. Az utóbbi években előrelépés történt néhány tudo­mányágazatban (közgazdaságtu­domány, szociológia, pszicholó­gia) a számítógépi technika al­kalmazásában. A nem történeti tudományokban terjednek a tör­téneti módszerek. Egyre inkább jelentkezik az igény a termé­szettudományok és a társadalom- tudományok közötti szorosabb együttműködésre is. A természettudományoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődése szoros összefüggésben van a marxista—leninista elmé­let és dialektikus módszer tér­hódításával. Azonban az általá­nos fejlődés ellenére sem kielé­gítő ma még az elméleti tevé­kenység, a társadalmi gyakorlat tapasztalatainak általánosítása, az aktuális kérdések elemzése, a polgári társadalomelméletek, az anti marxista és a nem szocia­lista nézetek marxista kritikája. A MAGYAR tudományos élet fejlődését mérlegre téve joggal állapította meg 1975 tavaszán a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, hogy hazánk­ban tervszerűbbekké váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igé­nyekkel A kongresszus ugyanak­kor reális célul tűzte ki, hogy a tudomány szerepét tovább kell erősíteni társadalmunkban; ar­ra kell törekedni, hogy mindin­kább termelőerővé váljék. En­nek érdekében hatékonyabbá kívánjuk tenni a kutatási ered­mények felhasználását, növelni tervezzük a szocialista fejlődé­sünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. Szélesíteni és mélyíteni óhajtjuk tudományos kapcsolatainkat a testvéri szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A tervezési. a koordinálási, az irányítási és a gazdálkodási módszerek fejlesz­tésével törekszünk arra, hogy a tudomány sokoldalú szerepe a fejlett szocialista társadalom épí. tésének időszakában mind gyü­mölcsözőbben kibontakozzék. hanem a svéd Volvo cég is elé­gedett. Két éve ugyanis mi ké­szítjük azokat a hidraulikus munkahengereket, amelyeket ők különböző útépítő gépekbe sze­relnek be. Évente 4 ezer darab­ra van szükségük, s mint mon­dottam. a minőséggel elégedet­tek. Ezt bizonyítja az is, hogy most a harmadik negyedévben egy új típusú henger gyártására kaptunk tőlük megbízást, s már dolgozunk a 400 darabos széria elkészítésén. December végéig még 700-at, a jövő évben pedig ebből is 4 ezret várnak tőlünk. — Az idei év eddigi eredmé­nyei? A Kertészeti Egyetemen üze­mi, házikerti és szobai dísznö­vény-termesztési tanfolyam in­dul. A 20 előadásból és az 5 üzemlátogatásból álló sorozat magában foglalja a virágköté­szet és a pihenőkert témakörét, az egynyári, kétnyári, évelő és cserepes dísznövények termesz­tésének, növényvédelmének és tápanyag-utánpótlásának leglé­nyegesebb ismeretanyagát, s a legújabb kutatási eredményeket. — Minden nehézség ellenére biztatóak éves tervünk teljesíté­sére a kilátásaink. Időarányosan teljesítjük terveinket — s bár még nem áll rendelkezésünkre minden alapanyag — bízunk ab­ban, hogy december végéig elér­jük a 66 millió forintos ered­ményt. Ez az itt g'ártott kész­termékek értékét jelenti, ezen­felül az egyik műhelyünk ötven dolgozója mintegy 15 millió \fo- nnt értékű munkát végez még anyavállalatunk részére. — A jövő évi terv? — Megrendelésünk van bőven, mintegy 80 millió forint értékű Az előadások november végé- - tői minden csütörtökön délután fél 6 órakor kezdődnek a Kerté­szeti Egyetem dísznövény-ter­mesztési és dendrológiai tanszé­kének szemináriumi termében (Bp. XI., Villányi út 35—43. III. em.) A tanfolyam díja 250 forint A jelentkezéseket a Kertészeti Egyetem kutatási osztályára (1118- Budapest, Villányi út 35—43.) kell eljuttatni. (MTI) készárut termelünk majd. Tele­pünk dolgozói szorgalmasak, szaktudásuk megfelelő, s miután gépparkunk is állandóan bővül és korszerűsödik, bízunk abban, hogy ki tudjuk elégíteni a nö­vekvő igényeket. Alig néhány hónapja dolgozik nálunk egy új programvezérlésű dobrevorver automata, s ezzel együtt 15 új gép kezdte meg működését üze­münkben az idén. Várunk még egy szovjet gyártmányú félauto­mata torony-revorver eszterga- padot is. Nyugodtan kezdi meg tehát telepünk az V. ötéves ter­vét. O. L. • Király Sándor üzemmérnök és Hevesi István gépbeáUitó t prog­ramvezérlésű új gép beállításán dolgozik. 0% % TELJESÍTI ÉVES TERVÉT A GÉPELEMGYÁR KECSKEMÉTI TELEPE A megrendelők elégedettek • Nagy gonddal, próbapadon ellenőrzik a kész­terméket. Veszelka József ellenőrzi a méréseket. (Opauszky László felvételei) • Markovics László, Csendes János és Laeskó József lakatos egy nagyteljesítményű mnnka- henger összeszerelését végzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents