Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-28 / 279. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. november 28. Széles körű társadalmi összefogás Ä2 ifjúsági törvény megjelenése után a tanácsok mellett ifjúsági bizottságok alakultak. Feladatuk szerint a bizottság tagjai figyelemmel kísérik, segítik a paragrafusokba foglalt feladatok megvalósítását, a megyei és a helyi tanácsok ezzel kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtását, ellenőrzik a gyermek- ifjúság- és családvédelmi munkát, a sportlétesítmények állapotát, s részt vesznek az ifjúsági alap tervezésében. Tapasztalataikról rendszeresen tájékoztatják a tanácsok végrehajtó bizottságait. a kalocsai fiatalok érdekében A Kalocsai Városi . Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésére sokoldalú, részletes, a további tennivalókat meghatározó felmérést készített á Duna menti városban működő kilenctagú ifjúsági bizottság. Munkájuk egyik jelentős érdeme, hogy nem csupán, a KISZ- korosztályba tartozó ' fiatalok helyzetét, életkörülményét vizsgálták, hanem egyebek között a csecsemők egészségügyi ellátását, a gyermekgondozást, a napközi otthonok működését, a fejlesztés lehetőségeit, a gyermekétkeztetést, s más szociális juttatások alakulását is elemezték. Az igényektől elmaradt Mint azt az ifjúsági bizottság megállapította, az elmúlt két övben Kalocsán elmaradt az igényektől a családvédelemmel kapcsolatos egészségügyi ellátás. A Petőfi Sándor utcai egészségházban gondozzák a terhes anyákat, a csecsemőket és itt kapott helyet a gyermekszakorvosi rendelés is. Vagyis ugyanott vizsgálják az egészséges és a beteg gyermekeket. Nemrég ugyan felújították az egészságházat, de jelentősebb bővítésre sajnos nem került sor. Pedig különös tekintettel a téli hónapokban gyakori influenzajárványra feltétlenül megoldást kell találni erre. Kalocsán a gyermekek jelentős í'észe rendezett családi körülmények között él. Egyes szülők azonban nem fordítanak kellő gondot gyermekük nevelésére. Máshol a rendezetlen családi helyzet vált ki kedvezőtlen hatást a gyerekekből. E problémák rendezése a gyámügyi hatóság és a gyermekvédelmi szervek feladata. Munkájukat a fél év óta működő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság segíti. Társadalmi munkájuk igen fontos, ugyanis a rendezetlen körülmények között élő családoknál környezet- tanulmányt végeznek, ha kell megszervezik a társadalmi segítséget, á problémákról értesítik a gyámügyi hatóságot, felkeresik a szülők munkahelyeit, s az ottani vezetők támogatását kérik. A napiközi otthonokban diplomás pedagógusok foglakoznak a kisdiákokkal. Nevelő munkájukkal nagymértékben segítik az iskolákban tanító pedagógusok teendőit. Pedig a nevető tanároknak meglehetősen nehéz a feladatuk mert kevés a délutáni foglalkozásokra alkalmas terem. A napközis diákok nagy része a délutánt is a tantermekben tölti. A nyári napközis táborok működése sem felel meg az igényeknek, a gyerekek az úttörő- házban játszanak, szórakoznak, s kevés lehetőségük van arra, hogy szabad levegőn legyenek. Kalocsától néhány kilométernyire van a Szelidi-tó. ahol a diákok kellemesen tölthetnék el szabad idejüket. Szervezési hiányosság volt az oka annak, hogy mivel a pedagógusok nem vállalták a táborvezetést, a gye rekek nem mehettek a tópartra. Az idei nyáron aztán elhárultak a nehézségek, több száz kalocsai kisdiák a Szelidi-tónál töltötte a vakáció egv részét, természetesen tanári felügyelet mellett. Sokkal nagyobb fegyelmet Az ifjúsági bizottság megvizsgálta a felnőttoktatás jelenlegi helyzetét. Egyre többen jelentkeznek a dolgozók általános iskolájának tanfolyamaira. Az elmúlt évben az alapismereti tanfolyamra 47-en, az esti és leve lező tagozatra 111-en iratkoztak be. A dolgozók gimnáziumába az elmúlt tanévben 221 tanuló járt. Az 1974—75-ös tanévben a dolgozók közgazdasági szakközépiskoláját csaknem ötvenen végezték el. A tanfolyamok, illetve az esti iskolák hallgatóinak jelentős része húsz éven aluli fiatal. Ez örvendetes 1 tény. Az viszont már kevésbé, hogy közülük sokan rendetlenek, magatartásukkal zavarják az órákat, pontatlanok, s felkészülésük sem megfelelő. Sokan kimaradnak. Pedig nagyon sok kedvezményt kapnak ahhoz, hogy elvégezzék az általános iskolát. Tanáraik, munkahelyi vezetőik joggal elvárják tőlük, hogy a tanítás alatt fegyelmezettek legyenek, s becsületesen tanuljanak. Lakás, szórakozás, sportolás Az elmúlt években Kalocsán sok fiatal házaspár új lakást kapott — állapította meg az ifjúsági bizottság. Évek óta a kiutalásra került tanácsi bérlakások lakóinak csaknem fele 80 éven aluli házaspár. A tanácsi értékesítésű, OTP, saját beruházású. valamint építési szövetkezeti akció szervezésében épült, lakásoknál, illetve ezek vásárlásánál az állami támog cl lSS 40— 70 ezer forint. Az elmúlt két évben a kedvezményes építési akcióban Kalocsán 233 család vett részt, s ebből 129 család fia tal házas, vagy fiatal, de egyedülálló volt. A vállalatok és üzentek a fiatalok lakásproblémáját ismerve a pártszervezet, szakszervezeti bizottság és a KISZ-alap.szervezet együttes javaslata alapján a lakásépítési alapjukból 20—40 ezer forint támogatást adnak se-, gély, vagy kamatmentes kölcsön formájában. Az EKA kalocsai gyáregységénél például hat, a járműszövetkezetnél 5, a Fém- és Villamosipari Vállalatnál 5 fiatal család részesült ilyen támogatásban. Az állami gázdaság lakásépítési alapjából a fiatalok 60 százalékos arányban részesültek. Sok helyütt alkalmazták a segítés más formáit is, mint például gépkölcsönzések, kedvezményes anyagszállítások. A városi tanács a jövőben is támogatja a fiatalok szórakozását, sportolását, a tanács ifjúsági alapjának, s a vállalati támogatásoknak az összege évente általában 90—100 ezer torint. Ebből az ifjúsági klubok, az általános iskolái úttörőcsapatok, középiskolai KISZ-szervezetek, a vállalatok ifjúkomrnunistái különböző felszereléseket vásárolhatnak, szórakozási és sportolási célokra. Tárnái László Hajókiemelő óriásdaru Nemrégiben bálnacsontváz maradványaira bukkantak a Kaukázusban. Semmi csodálatos nincs abban, hogy a tengertől oly távol eső vidéken bukkantak a hatalmas emlős maradványaira. A geológusok régóta tudják, hogy a Kaukázus számos más hegyláncolathoz hasonlóan a tengerből emelkedett ki. A most feltárt bálnacsontváz is ezt bizonyítja. A nagyobb folyami és tengerjáró hajók kikötői dokkokba vonulnak, ha javítani való akad rajtuk. A kisebb személyszállító-, teher- és halászhajók nem min-' dig engedhetik meg maguknak ezt a „luxust”, nem is beszélve arról, hogy a hajójavító dokkok csak a nagy kikötőkben találhatók. Az elsősegélyre, vagy gyors javításra, esetleg utánfestésre szoruló, 100 tonnát meg nem haladó súlyú vízi járművek kiemeléséhez különleges darut szerkesztettek francia mérnökök. Két, 15 méter magas kapuzatból áll. amelyek 2,5'méter átmérőjű go- miabroncsokon nyugszanak. Nyílásaikban nyolc acélsodratú heveder van két-két csigás tartóra felfüggesztve. Leeresztve őket, a hevederek körülfogják a kiemelendő hajó testét. A hajókiemelő daru a sekély partszakaszt megközelítő hajók fölé áll, felemeli azokat, majd „kiballag” velük á szárazra. Bálna a Kaukázusban Egyszer és jól • Az első pillantásra azt hinné az ember, hogy a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomban nincs semmi újszerűség. Hiszen nem mai keletű követelmény, hogy a munkát hibátlanul kell elvégezni. Aki valamit is adott magára, az szépen dolgozott bárhol és bármit is elvállalt. Volt idő, amikor a hibátlanul végzett munka létkérdést jelentett, s nem is csupán az egyén számú, ra. de a nagyobb közösség, a gyár. a vállalat számára is. A részleteket és a következményeket, úgy vélem, fölösleges megmagyarázni. Az egyre jobban terjedő — közismert nevén — DH-mozga- lom arra ösztönzi és neveli a dolgozókat, hogy hibamentesen végezzék munkájukat. Tudom, hogy bárki azonnal felteheti a kérdést: mi az, hogy végezze el rendesen és hibamentesen a rábízott feladatot? Hiszen, ha valaki nem így cselekszik, vétséget követ el, megsérti a technológiai előírásokat. vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amibői egyenesen következik a felelős- ségrevonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. Gyakran tényleg ez a valóság, mert hanyagság, hozzá nem értés okozza a selejtet., Az persze megint más kérdés, hogy a munkahelyeken miért nem szigorúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben, vagy miért nem ügyelnek jobban arra. hogy megfelelő helyen, megfelelő ember dolgozzon. • A hibamentes munkarend- szer kiinduló tétele, hogy a hibák okai megismerhetők, tehát elkerülhetők is. A DH-munka- rendszer egyik lényeges követelménye: a leggazdaságosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul hajtanak végre. A közgazdász így fogalmaz: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy rossz minőségű árut gyártsunk. Megmagyarázni sem kell, hogy egy jól működő és hibátlan mosógép többet ér, mint száz hibás. S az is régi igazság, hogy egy darab kiváló minőségű terméket gyorsabban lehet elkészíteni. mint kettő darab rosszat A jó minőségű munka nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem közvetlenül is befolyásolja a dolgozók anyagi helyzetét. Azt mondják, hogy az emberek vállalaton kívül sokkal kevesebbet tévednek, mint a munkahelyükön. A pszichológusok szerint az ember megváltoztatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontosságot tulajdonít az elvégzendő feladatnak. Ebből könnyű levonni a tanulságot: a figyelmetlenségből eredő hibákat úgy is lehet csökkenteni, ha a dolgozók olyan fontosságot tulaj donítanak a gyárban végzett munkájuknak, mint a magánélet bármely lényeges eseményének. • Az általános panasz, hogy az építkezéseknél sok a gyöngén el • végzett munka. Az első tevékeny séget végzők már eleve úgy dolgoznak, hogy majd őket követi a garanciális javítók csoportja, és az helyre hozza a hibákat. d< már eljutottunk addig, hogy a hibakijavítók is elhagynak bizonyos dolgokat, és arra számi, tanak. hogy majd a „szuper korrektúra” rend behozza. Miért van ez így? Figyelmetlenség, hanyagság. szakmai ismeretek hiánya anyagellátási zavarok. gyenge munka- és üzemszervezés és más egyebek miatt. A hibaelemzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az iparvállalatoknál fellelhető minőségi hibáknak mindössze 20—80 százalékát előzhetnék meg a dolgozók. A többi hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből lakad. valamint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az önellenőrzéshez nélkülözhetetlenül szükséges eszközökkel. Például olyan eszközökkel (előírás, minta és egyebek), amelyek segítségével megtudja, hogy mit várnak el tőle. Aztán olyan ellenőrző eszközökre is szükség van, 1 amelyekkel pontosan meg lehet állapítani, hogy amit produkált, az megfelel-e a követelményeknek. -S végül nem ártanak az olyan eszközök sem, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy amit nem jól tesz, azt miképpen kell megváltoztatni, hogy meg feleljen annak, amit tőle elvárnak. • Ezeket a feltételeket a vezetőknek kell biztosítaniuk, hogy a dolgozók valóban jó munkát tudjanak végezni. A hibák okainak felderítésére, és azok megszüntetésére irányuló törekvéseket a vállalatnál széles körűen meg kell ismertetni. Természetesen úgy, hogy mindig az illető dolgozó tudja meg elsők közölt, hogy mikor sikerült jói a munkája és mikor nem. A DH-moz- galom még nem terjedt el megyénk minden üzemében, de ahol ennek szellemében dolgoznak ' munkások és vezetők, ott mér hetően is javultok az éréllrrUL"' nyék. A hasznát mindenki élvezheti. az egyén, a vállalat kollektívája és az egész népgazdaság. G. I. Mi lesz a laskagombával? • Az oltóanyag sterilizálására nagy gondot fordítanak a Borotai Termelőszövetkezet gombatelepén. Képünkön Szabó Mihályné a laboratórium dolgozója az autoklávba rakja az anyagot. Megszokott autóbusz-körülmények — Szolnokon, esti csúcs- forgalomban. Tömve a kocsi, hiszen Szolnokra i srengetegen járnak be dolgozni. Nemcsak a tő- szomszédságból, hanem a keletnyugati fővonalon a megye „túlsó” széléről is. Például Karcagról. Van dörmögés, fojtott és szabadjára eresztett felszisszenés itt is. Amikor a jármű mozgása váratlanul változtat a hering- állapoton. Illetve csak szeretne. Terjeszkedési lehetőség csupán egymás horpaszáig, avagy lába- fejéig adódik. No de — mint Veszprémben, Budapesten, sőt Kecskeméten is iyenkor — megvan az a mindennapi idegmasszírozás, ami hozzátartozik a közlekedő városi ember életéhez. Kicsit már előjellel, mint a reggeli csúcsforgalomban.- Hirtelen azonban minden idegesség, indulat semmibe vész. Egyetlen szópártól, amely, mint ha a jóságos „Űr hangja” zengene, betölti a még szabadon maradt, mindazonáltal elektromos szikrákat sercegtető teret. — Üdvözlöm önöket! Közlöm a kedves utasokkal, hogy a végállomás, a szolnoki új pályaudvar következik! Mindenkinek kellemes vonalutazást, jó pihenést kívánok. Vége. A buszvezető melletti hiikrofon kattanva ejt pontot a legutolsó mondat után. Egyöntetű csend. A meglepetésé. Még jó nekirugaszkodásnyira van az állomás, de egyszerre mindenki olyan „jó lesz”. Nem a zsúfoltság, hanem egy mostanság huzamos időkön át szunnyadásra kényszerített érzés melege hatja át a „szardíniás-doboznyi dühös embergomolyagot”. Azaz volt méregzsákot. Hát így is lehet?! Nem csupán abból áll a kapcsolat utas és buszszemélyzet között, hogy az előbbi alázatos lélekkel odajárul a perselyhez, betuszkolja az egy-egy, vagy kétforintost, aztán megkönnyebbülten hordja tovább az irháját. Nééé, nem szólt rá senki. Tárgyilagos némasággal kezébe nyomták a jegyet, és slussz. Azontúl semmi közünk egymáshoz. Kivéve, ha a kedves utasnak nincs megfelelő érméje. Mert akkor rögtön .kapcsolat” támad. — Szerezzen valakitől. Vagy „magasabb” fokon. — Mit gondol, pénzváltásra vagyunk mi berendezkedve?! Nos, ilyen helyzetek egyáltalán nem „helyi specialitások”. „ ... Mindenkinek kellemes vonatutazást, jó pihenést kívánok.” — Az autóbuszvezető pár barátságos mondata sokminden lappangó, leszorított érzést, gondolatot feloldott bennünk. Lámcsak, azt mondta ki. hogy együvé tartozunk. Épp eleget hajtottunk egész nap — mindkét részről —, hogy most már ezt néhány jó szóval elismerjük egymást közt. Persze, nemcsak bluszon, hanem hivatalban, boltban, rendelőben, s nem egyedül „íoriní-kérdésben”, szomjazzuk a barátságos szót. Ebben az ügyben, sajnos, még gyakran üli meg emberi kapcsolatainkat „ésszerűtlen takarékosság”. Sokszor spórolunk a jó szóval, természetes kedvességgel, barátságos egymásra figyeléssel. Higgyük el, pedig szükségünk van barátságos, meleg emberi szóra, köszönömre, sőt köszönésre. S ne legyen ez olyan ritka jószág, hogy egy buszsofőr figyelmessége valósággal „megrendítsen” bennünket. Tóth István A gomba tápértéke miatt kedvelt ételt. ízletesen, sokféleképpen elkészíthető. Hazánkban még nem terjedt él annyira a fogyasztása, mint Európa más országaiban. Az utóbbi években néhány mezőgazdasági nagyüzem kísérletet tett termesztésére. Több gazdaság a kezdeti kudarcok után abbahagyta a gombával való foglalkozást. A sikertelenségnek számos oka van. Közrejátszott a termesztés megszüntetésében a növekvő költség, a szakmai hozzáértés hiánya, a kevés munkaerő, esetenként az alacsony felvásárlási ár. Két évvél ezelőtt a Borotai Termelőszövetkezetben hozzákezdtek a laskagomba termesztéséhez. Évente 800—850 mázsa gomba kerül ki a telepükről. A termesztés új módszerét magyar szakemberek dolgozták ki. Kezdeményezésük lehetővé tette, a laskagomba nagyüzemi előállítását. Számos európai országból jártak már szakemberek a Borotai Termelő- szövetkezetben tanulmányozni az új módszert; Nemrég a termelőszövetkezet elnökével, dr. Fekete Lászlóval, a gombatermesztés helyzetéről beszélgettünk. — Két évvel ezelőtt nagy ambícióval kezdtünk a laskagomba előállításához. Akkor 3 millió forintba került a telep létrehozása. Most már valószínűleg nehezebben tudnánk ebből az összegből a termesztés feltételeit megteremteni. A költségek egyre emelkednek. Nincs pénzünk arra. hogy bővítsük a telepet, A gombatermesztés jelenleg nem elég gazdaságos. Az alacsony felvásárlási ár miatt nem sok kedvünk van a termesztéshez. azt fontolgatjuk, hogy megszüntetjük az egész telepet. így vélekedik az elnök. Ez bizony annál is inkább lehangoló, mert a megyében, sőt az országban egyedül itt foglalkoznak a laskagomba nagyüzemi termesztésével. Külföldön igen keresett termék, és ha tízszer annyi volna. akkor is értékesíteni tudnák a HUNGAROFRUCT-on keresztül. A zöldség-gyümölcs exportálásával foglalkozó vállalat szakembereinek nagyon jó véleményük van a borotaiak gombatelepéről. A minőség kiváló. Az elnök arról is panaszkodik, hogy itthon nincs jelentősebb igény ebben a fehérjében gazdag, jó étrendi hatású termeli iránt. A témában véleményt, kértünk dr. Balázs Sándortól, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatójától. Húsz esztendeje foglalkozik gombakutatással. Nemrég kandidátusi disszertációját is ebből a témából írta. — Elismerést érdemel a borotai kezdeményezés — hangoztatta a neves kutató —. kiváló terméket állítanak elő. Véleményem szerint több támogatást érdemelnének a HUNGAROFRUCT részéről. A gomba jó exportcikk. Nem szabad abbahagyni termesztését. Módot lehetne találni arra. hogy a külkereskedelmi vállalat anyagi segítséget nyújtson a termesztés fejlesztéséhez. Az is igaz. hogy a felvásárlási ár alacsony. Szerintem legalább a csiperkegombáéval azonos átvételi árat kellene megállapítani. A gombatermesztés hasznosságát jól bizonyítja a budapesti Duna Termelőszövetkezet példája. Ott a csiperke termesztésével foglalkoznak. Tanulmányoztam a? eddigi eredményeket, és egyönte- ten megállapítottuk a szövetkezet vezetőivel, hogy gazdaságos ez az ágazat, csak kellő hozzáértés szükséges a termesztéséhez. Boro- tán megvan a szakértelem, talán a munkaszervezést kellene egy kicsit javítani. Többet lehetne kihozni abból a telepből. Dr. Balázs Sándor véleményével egyet lehet érteni. Keresni kell a lehetőséget arra. hogy gazdaságosabbá váljon ez az ágazat a termelőszövetkezetben. Ha a kö- zös gazdaság egyedül nem tudja megoldani, érdemes azt a javaslatot is megfontolni, hogy a HUNGAROFRUCT anyagilag segítsen a fejlesztésben. K. S. A Góbi-sivatag természetvédelme Mongólia 4 millió hektáros terület, az Altáj-hegységtől a Ke- leti-Góbi-ig terjedő vidéket védett területté nyilvánították. A tudósok becslése szerint kétszáz féle különleges növény tenyészik ilt és több mint nyolcvan féle emlősállat él, köztük olyanok, amelyek a világon egyedül itt találhatóak, mint például a vadteve, a vadszamár, a havasi leopárd, a góbi-medve stb. Ez a mongol intézkedés felkeltette külföldi szervezetek figyelmét is. A nemzetközi természet- védelmi unió elnöke, Frank Nichols, aki nemrég Mongóliában járt, elismeréssel szólt az itteni természetvédelmi törekvésekről és kinyilvánította, hogy a vezetése alatt álló nemzetközi szervezet kész együttműködni a Mongol Népköztársasággal. Felvetette a Nyugat-Góbi vidéken létesítendő Nemzeti Park gondolatát. Elmondotta, hogy nemzetközi természetvédelmi konferenciát szeretnének rendezni Ulánbátorban 1976-ban, amikoris a világ természetvédelmi szakemberei megis- merkedhetnek az egyedülálló természeti érdekességekben bővelkedő országgal és természetvédelmi politikájának eredményeivel. „Tisztaság-jegy” Érdekes közlekedési újdonságot vezettek be Alma-Atában, Kazahsztán fővárosában. Minden gépkocsivezető köteles állandóan magával hordani egy „tisztaságjegyet”. A szervizállomásokon kiállított kartonlapocska tanúsítja, hogy a gépkocsi kipufogógázában az egészségre káros anyagok aránya nem haladja meg az előírásban rögzített mértéket. A „tisztaság-jegy” fél évig érvényes, ezt követően a gépkocsitulajdonos ismét köteles ellenőriztetni autója műszaki állapotát. Alma-Atát magas hegyek övezik, s így önmagától igen nehezen tisztul meg a levegő. A hatóságok az utóbbi években számos intézkedéssel igyekeztek megakadályozni a komolyabb levegőszennyeződést.
