Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 272. szám Ára: 90 fillér 1975. november 20. csütörtök A szolgáltatások fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága További gazdasági sikereink alapja a hatékonyabb termelés Megyei gazdasági aktíva Kecskeméten Tegnap Kecskeméten gazdasági aktívaülést tartott a megyei pártbizottság, amelyen a járási és városi pártbizottságok titkárai, a tanácsok gazdasági ügyekkel foglalkozó vezető tisztségviselői, a nagyobb vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok kommunista gazdasági vezetői, párttitkárai, szocialista brigádvezetői vettek részt. A tanácskozást Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Erdélyi Ignác beszéde hozott határozatát az év elején megtárgyaltuk. Fontos azonban, visszatérni a határozat végrehajtásának tapasztalataira, levonni azokból a szükséges következtetéseket, s megszabni a további feladatokat. Horváth István ezután felkérte Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, tartsa meg vitaindító beszédét. a pénzintézetek 15%-kal több pénzt folyósítottak, mint az előző év azonos időszakában. A beruházási felhasználások több mint egyharmadál a/ ipar, felét az • A menyei gazdasági aktíva elnöksége. Krdélyi Ignác a beszédét mondja. £ ;V .v. Tegnap délelőtt Kecskeméten Tokai László elnökletével ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület első napirendi pontként megtárgyalta azt az előterjesztést, amely a lakossági szolgáltatások fejlesztésének hosszú távú koncepciójáról készült, s amelynek előterjesztője Szigeti Péter, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője volt, aki szóbeli kiegészítést fűzött az írásos anyaghoz. A témával összefüggésben többen elmondták véleményüket, így az ülésen meghívottként részt vevő Fodor Mária, a KISZÖV elnök- heyettese is, aki az ipari szövetkezeteknek a lakossági szolgáltatások fejlesztésében, bővítésében betöltött szerepéről és a KISZÖV ezzel kapcsolatos elképzeléseiről, terveiről szólt. A testület tagjai — így például Gert István, dr. Filius István, Kovács Gáborné. Perczel János, Gádor József és Szendrei Sándor Szerdán, a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermében — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendezésében — megkezdődött a szocialista országok szovjet baráti társaságainak nemzetközi tanácskozása. A kétnapos eszmecserén részt vesz a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége, a Bolgár—Szovjet Barátság össznépi Bizottsága, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Sz.ö. vétség, a Lengyel—Szovjet Baráti Társaság, a Mongol—Szovjet Baráti Társaság, a Német—Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerda délelőtt hivatalában fogadta Tadeusz Wr'zasz. czvkot. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Huszár István. a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke és dr. Stefan Jedrychowski, Lengyelország budapesti nagykövete. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Tadeusz Wrzaszczyk. a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. a tervbizottság elnöke november 18—19-én Budapesten tárgyalásokat folytatott a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről és összegezték az 1976—1980. évekre szóló tervegyeztetés eredményeit. A két ország központi tervező szervei és a minisztériumok által lefolytatott tervegyeztetés eredményeként erőteljesen bővül a két ország gazdasági együttműködése. Intézkedéseket fogadtak el a gyártásszakosítási és kooperációs szerződések megkötésére a kohászat. a gépipar és a vegyipar területén. továbbá egyes vegyipari termékek gyártásfejlesztésének koordinálására. A szakosítás és — a szövetkezeti és társasházak javításának, karbantartásának megoldásáról, a lakosság részére történő fuvarozásról, a magánkisiparosok számának csökkenéséről, s ezzel összefüggésben a szakember-utánpótlásról, a szolgáltatások fejlesztésének támogatási lehetőségeiről beszéltek, s elmondták véleményüket, javaslataikat az előterjesztéssel kapcsolatban. A vitát Tohai László foglalta össze. A végrehajtó bizott- ság'az előterjesztést azzal fogadta el, hogy azt rövidítve és tömörebb megfogalmazásban a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. A továbbiakban megtárgyalta és jóváhagyta a testület a megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1976. évi munkatervét. Az ülés dr. Array Árpádnak, a végrehajtó bizottság titkárának bejelentéseivel folytatódott, majd Tohai László zárszavával ért véget. G. S. —Szovjet Baráti társaság küldöttsége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. az MSZBT elnöke köszöntötte a megjelenteket, akiknek soraiban ott volt Győri Imre, az MSZMP KP, (itkára is. Ezután Púja Frigyes külügyminiszter tartott előadást „A Szovjetunió békepoliti- kaja" címmel. Dr. Pozsgay Imre, kulturális miniszterhelyettes „A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus kiteljesedésének alapja: barátságunk továbbfejlesztése a Szovjetunióval'- cím. mól szólalt fel. (MTI) kooperáció keretében kölcsönösen szállításra kerülő termékek részaránya a két ország külkereskedelmi forgalmában eléri a 25 százalékot. A tervkoordináció eredményeként fejlődik a két ország kő zötti árucsereforgalom. Az 1971— 1975. évekre szóló hosszúlejáratú egyezményben előirányzott forgalomhoz képest a következő tervidőszakra egyeztetett áruforgalom B2 százalékkal nagyobb. Az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedik a gépek és berendezések, valamint az egyes vegyipari termékek kölcsönös szállítása. A felek megállapodtak abban, hogy a tervkoordinációt tovább folytatják a két ország gazdasági együttműködésének 1980. utáni fejlesztéséről. A tárgyalások befejezéseként aláírták a tervkoordináció eredményeit tartalmazó záró jegyzőkönyvet. Tadeusz Wrzaszcyk szerdán elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, Lengyelország budapesti nagykövete is. (MTI) — Az idén — mondotta többek között — a párt- és az állami vezetés fokozott figyelmet fordított a gazdasági munka megjavítására. A mai tanácskozás is ezt igazolja, hiszen ebben az évben másodszor ül össze a megyei gazdasági aktíva. A Központi Bizottság tavaly decemberi — gazdasági feladatainkról — — Gazdasági előrehaladásunkat — hangsúlyozta Erdélyi Ignác — alapvetően befolyásolja, hogyan tudjuk végrehajtani a párt gazdaságpolitikáját, a XI. kongresszus határozatait. Ezért az állami, a gazdasági és pártvezetésnek különböző eszközökkel és módszerekkel, de egységes szemlélet alapján kell cselekedniük. Az egységes szemlélet és cselekvés alapját a XI. kongresszus, a KB 1974. december 5-i és 1977 július 2-i határozatai képezik. A határozatok végrehajtása megkezdődött. azonban megvalósításukat tekintve még a kezdet kezdetén vagyunk. A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatában gazdálkodásunk és a külső körülmények beható elemzése alapján határozta meg a feladatokat. Az idei esztendő fő feladataként jelölte meg a IV. ötéves terv sikeres befejezését és a népgazdasági egyensúly javítását. A határozat egy olyan év végén született, amelyben a tőkés piacokon bekövetkezett változások jelentős veszteségeket okoztak országunknak. Ebben a helyzetben a határozat a termelési szerkezet javításának gyorsításában, a fokozott, ésszerű takarékosságban, a termelés tartalékainak hasznosításában, a tőkés export fokozásában, s a beruházási munka javításában jelölte meg a gazdasági munka fő tennivalóit. A Központi Bizottság joggal állapította meg: népgazdaságunk szilárd, biztos alapokon nyugszik, s a szocialista tervgazdaság irányítási rendszere, valamint alapvetően a KGST-országokra orientált külgazdasági kapcsolataink lehetővé teszik, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére — ha valamivel szolidabb tempóban is — folytassuk gazdasági és kulturális céljaink valóra váltását, az életszínvonal emelését. Nagy hiba lenne azonban, ha a párt akkori állásfoglalásának csak erre a biztató megállapítására emlékeznénk — mutatott rá az előadó — s elfeledkeznénk a határozatnak arról a részéről, amely leszögezi: „Váljék össztársadalmi üggyé gazdasági tartalékaink feltárása és hasznosítása.” A tőkés piac- inflációs áremelkedésének terhei az állami költségvetésre hárultak, így az állami költségvetés hiányával szemben a vállalati és a lakossági jövedelmek gyors ütemben nőttek. A vállalatok és szövetkezetek termelésének és jövedelmezőségének kedvező alakulása lehetővé (ette a további termelésbővítést és a készletek növelését. Az állami dotációval támogatott nyersanyag- és energiahordozóárak miatt a termelésben dolgozók és vezetők a tényleges gazdasági eredmények alapján a valóságosnál kedvezőbben ítélték meg saját helyzetüket és nem érzékelték a népgazdaság helyzetét. Javítani kell a beruházások előkészítését Befejezéshez közeledik az 1975- ös esztendő, a IV. ötéves tery utolsó éve. Az első háromnegyed- évi' adatok birtokában elmondhatjuk, hogy az összkép kedvező, ugyanakkor a számok mögött sok negatív vonás húzódik meg. A december 5-i határozatban nagy hangsúlyt kapott a beruházási tevékenység javítása.* A cél az volt, hogy kevesebb új v beruházást kezdjünk el, s a készültségi foktól és nagyságrendtől függően gyorsítsuk a beruházások átadását. A kormány növelte az anyagi ösztönzést a nagy- beruházások befejezésének gyorsítására, és csak három új beruházás — közte a Kiskunhalasi Kötöttárugyár — megkezdését engedélyezte. Az eddigi adatok arra utalnak, hogy a beruházások, a felhasználható vállalati, szövetkezeti pénzforrások nagyobbak a tervezettnél. A ^megyei beruházásokra állami mező- és erdőgazdaság kifizetései tették ki. A gazdálkodó szervek elsősorban a folyamatban levő fejlesztések befejezésére fordították pénzeszközeiket. Ennek ellenére a befejezetlen beruházások állománya még mindig magas. A megyei párt-végrehajtóbi- zottság többször foglalkozott a beruházások helyzetével, s az eszközök koncentrált felhasználására megszabta a feladatokat. A kivitelező építőipari szervezeteknek — eszközeik hatékonyságának biztosítása mellett — az alábbi szempontokat kell érvényre juttatniok: — Kapacitásukat a „népgazdasági kiemelt” beruházások ütemes és terv szerinti kivitelezésére koncentrálják. — Tekintsék „megyei kiemelt beruházásnak" az országos programokhoz kapcsolódó termelőberuházásokat, a többszintes lakásépítést és annak járulékos létesítményeit. — A gyermekintézmények és egészségügyi létesítmények határidőre történő elkészítését. — A beruházások megfelelő műszaki, pénzügyi előkészítésével, a kivitelezői kapacitás koncentrálásával el kell érni, hogy a létesítmények átadása a műszakilag szükséges időtartamnormák betartásával történjenek. A kivitelező szervezetek már a szerződéskötéskor teremtsék meg a szükséges koncentrációt, készítsék el a kivitelezés ütemezését. A befejezetlen beruházási állomány csökkentésének szolgálatába kell’ állítani a beruházók, a tervezők és a kivitelezők anyagi, erkölcsi ösztönzőit. A nagyberuházások Magyarországon átlagosan 6 év alatt készülnek el, ez kétszer annyi, mint a fejlett tőkés országokban, sőt a szocialista országok között is a leghosszabb. A tervszerűtlen áthúzódásoknak egyik oka, hogy egy-egy beruházás engedély-okiratának jóváhagyása előtt nem tisztázzák a kivitelezőkapacitást, az éves ütemet, valamint a befejezési határidőt. A kecskeméti Óvónőképző Intézet 300 személyes kollégiumának beruházása az eredetileg tervezett határidőnél egy évvel később, csak 1976-bart kerüK átadásra. A tervkészítés megkezdése és a kivitelezési munka végleges befejezése között 5 és fél év telik el. Ez idő alatt a terv- készítésnél számításba vett szerkezetek módosultak, a beépítésre kerülő szerkezetek, egyéb anyagok és szabványod megváltoztak. A terv pontatlanságokat tartalmazott. a kivitelezési költség a tervezettnél lényegesen magasabb lesz. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségeknek több oka van. Ilyen például, hogy a tervező és kivitelező szervek között műszakitechnológiai, fejlesztési kérdésekben nem alakult ki megfelelő összhang: a tervezői árak sok esetben megbízhatatlanok. A megbízó érdekében alábecsülik a kivitelezési költségeket: a beruházásban résztvevők szemléletében még nem érvényesül megfelelően az ésszerű takarékosság. Jó példaként viszoht megemlíthető az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben épülő tojástermelő telep, amely a tervezők szerint J34 ezer férőhelyre készül. A szövetkezet a A megye szocialista iparának termelése az idén mérsékeltebb ütemben növekedett, 8 százalékkal haladta meg az előző évit. A minisztériumi felügyeletű üzemek termelése volt a legkiegyensúlyozottabb, ezen belül is a gépipar fejlődött dinamikusan. Az élelmiszeripar termelése — a gyengébb mezőgazdasági termés- eredmények miatt — nem érte el az előző év hasonló időszakának szintjét. A szocialista ipar termelési feladatait kisebb létszámmal oldotta meg, mint az elmúlt évben, ily módon emelkedett a termelékenység, növekedett a munka intenzitása. A munkaerő-gazdálkodás javítására a vállalatok számos intézkedést hoztak, eredményeik azonban elmaradnak a követelményektől. Kedvezőtlen, hogy n szövetkezeti iparban a munkások arányának 6 százalékos terv felülvizsgálata során a technológiai módosításokkal, többlet- költség nélkül 20 ezer férőhely - lyel megnövelte a létesítményt. Ezzel az egy férőhely költsége 9 százalékkal csökkent. A saját kivitelezés 1975 tavaszán kezdődött és a telep egyharmad részét az év végéig betelepítik. A fokozódó beruházási igények kielégítése érdekében intézkedések történtek az építőipari kapacitások növelésére. Ennek megfelelően Baján új építőipari vállalat jött1 létre. Az ÉPSZER Vállalat gépfejlesztésre 23 millió forint támogatást kapott, a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat az első félévben helyezett üzembe megyei támogatással egy 100 tonna óra kapacitású aszfaltkeverő telepet. A következő tervidőszak lakásépítési programjának megvalósításában kiemelkedő jelentősége van a Kecskeméti Házgyárnak és számos fejlesztésnek, amit a Bács megyei Állami Épí- tőinari Vállalat hajtott végre. A fejlesztések eredményeként a megye kivitelező építőipara Teljesítette előirányzatát a megye ipara 1975-ben közel egyötödével nagyobb összegű építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. Mindez teljes egészében az állami vállalatok terme- lésnövekedésébőf adódott. Ezzel szemben a szövetkezeti építőiparban továbbra sem qlakult megfelelően a termelés, annak ellenére, hogy ez ellentétes az ide vonatkozó határozatokkal. Beruházási tevékenységünk elemzése arra utal, hogy e területen gyakorlatilag nagyon keveset léptünk előre. Javítani keli tehát a beruházások előkészítését, csökkenteni a kivitelezési időt, s a befejezetlen beruházások arányát. csökkenésével szemben az alkalmazottaké 4 százalékkal nőtt, éppen abban az időszakban, amikor már több határozat is foglalkozott ezzel a problémával. A vállalatok és szövetkezetek a bázisidőszakhoz mérten közel 12 százalékkal növelték a exportot. A szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban, a tőkés export kisebb mértékben emelkedett, sőt egyes helyeken csökkent. \ több vállalatot érintő könv- nyüipari rekonstrukció hatásának tulajdonítható, hogy a könnyűipari export megközelítőleg 50 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Nem változott az ipar értékesítési arányának megoszlása a bel- és külkereskedelem között. Az élelmiszeriparban csak a baromfiiparban sikf ^ilt jelentősen növelni a tőkés export arányát. A tőkés importanyagok megtakarítása tekintetében helyenként jó eredmények születtek. A Petőfi Nyomdánál például 2 millió dollár összegű megtakarítást értek el a tőkés karton hazai alapanyagokkal való helyettesítésével. Az TCV Finommechanikai Gyára egymillió forinttal, a Ganz Villamossági Művek bajai gyára észszerűbb gazdálkodással mintegy 800 ezer forinttal csökkentette a lökés importot. Több helyen akadályozza az importmegtakarítást a belföldi alapanyagok gyengébb minősége vagy hiánya, sokszor azonban szubjektív okokra is visszavezethető ez. A minőség javítására hozott intézkedések szintén hoztak ifészered mén veket. Emelkedett a magasabb minőségi osztályú termékek aránya, csökkent a minőségi kifogások és reklamációk száma. (Folytatás a 3. oldaton) Szocialista országok szovjet baráti társaságainak nemzetközi tanácskozása Aláírták a magyar-lengyel tervkoordinációs jegyzőkönyvet Lázár György fogadta a lengyel tervbizottság elnökét 0 Kép az aktívaülés részvevőiről.
