Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

1975. november 18. • PETŐFI NBPE • l g Teljesülnek az 1975-re előirányzott legfőbb célkitűzések • Jó termést takarítottak be kukoricából a megye gazda, ságal. Csőtörd és fosztó kombájn a Bajai Állami Gazdaságban. (Tóth Sándor felvételei) • Több új üz­lettel bővült 1 ’ a megye kis­kereskedelmi hálózata. Képünkön: a széchenyivárosl új ABC.áruház. w - 1 -1 mail* 1 — 7 fi ■i/í's»* ..J1 — TT- . 533® (Folytatás az 1. oldalról) A burgonyatermelő blzisgazda- ságok figyelemreméltó területnö­vekedése ellenére a betakarított termés nem éri el az előző évit. Termésátlaguk 200 mázsa körül alakult, a tárolt burgonya termé­szetesen fedezi a lakosság ellá­tását. Az ipari növények közül a szója és a napraforgó termés­átlaga jóval felülmúlja a tava­lyit, a cukorrépatermés viszont —. beltartalmi 'értékének csökke­nése miatt — gyengébb az előző évinél. Az utóbbi években jelentősen nőtt a kapásnövények betakarí­tásának gépesítése. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica, bur­gonya, cukorrépa és napraforgó gépi betakarítását már csaknem teljes egészében gépek végezték. Kézi szedésre várt viszont a zöldség-gyümölcs és a szőlő. A szőlő várható termésmennyisége több az előző évinél, és megha­ladja a két- és fér millió mázsát. Ugyanakkor a must átlagos cu­korfoka 15 fok körül alakul, ami alacsony. Az állattenyésztési főágazatban az előző évek mennyiségi növe­kedésére alapozva 1975-oen elő­térbe kerültek a minőségi köve­telmények. Erősödött az egyes ágazatok közötti összhang; növe­kedett a hatékonyság, ami első­sorban az eszközök jobb kihasz­nálásának, a munka- és üzem- szervezés javításának köszönhető. A háztáji termelés mérséklődésé­nek ellensúlyozására tovább erő­södött a nagyüzemi állomány koncentrációja. Az első félévben a tejtermelés mindkét nagyüzemi szektorban csökkent, s emiatt a tejfelvásár­lás 3 százalékkal kevesebb az előző évinél. A mezőgazdasági nagyüzemek és az állattartó la­kosság a fontosabb vágóállatok­ból 12 százalékkal többet érté­kesített, mint 1974 első három­negyed évében. Tovább javultak az életkörülmények Növekedett a foglalkoztatottak átlagbér,színvonala. Legnagyobb mértékben — csaknem 3 száza­lékkal — az építőiparban, a töb­bi ágazatokban pedig 5—6 szá­zalékkal. A mezőgazdasági jöve­delmek az utóbbi negyedévben mérséklődtek, jórészt a háztáji­ból származó élőállat-eladások csökkenése miatt. A megye lakosságának taka­rékbetét-állománya szeptember végén meghaladta a 4116 millió forintot, ami mintegy 17 száza­lékkal több az egy évvel koráb­binál. A betétállomány a harma­dik negyedévben egyébként 24 millió forinttal csökkent. Ebben szerepe volt annak, hogy a me­zőgazdaságból származó készpénz­bevétel kevesebb volt, s főleg annak, hogy a lakosság a vásár­lásait a szokásosnál előbbre hozta. A lakosság készpénzbevételé­nek emelkedését jóval megha­ladta a kiskereskedelmi forgalom fokozódása. A megye kereskedel­me 7557 millió forint forgalmat bonyolított le, ami Í3 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit és 3 százalékkal az or­szágosat. Az élelmiszerforgalom 14 százalékkal nőtt. Cukorból 12 ezer tonnát adtak el, ez 32 szá­zalékkal haladta meg az 1974. III. negyedévében forgalmazott mennyiséget. Változatos képet mutat a tar­tós fogyasztási cikkek forgalmá­nak alakulása. Az év első három­negyedében 20—50 százalékkal növekedett a televízió, centrifuga, villanyfőző, lemezjátszó és fény­képezőgép, s még ennél is na- gvobb mértékben a villanytűz­hely, kályha és a 125 köbcentis motorkerékpárok eladása. Csök­kent viszont a villanybojler, gázkészülék, olajkályha és a 250 köbcentis motorkerékpárok irán­ti kereslet. Továbbra is számot­tevően fokozódott — a mész ki­vételével — az építőanyagok for­galma, ugyanakkor csökkent a növényvédő szerek, elsősorban a rézgálic eladása. 1975 első kilenc hónapjában az élveszületések száma meghalad­ta a 7300-at, ami ötszázzal több, mint az előző év azonos idősza­kában volt. A halálozások száma 5600 volt. Az élveszületéseknek a halálozásoknál nagyobb mértékű növekedése folytán a természetes szaporodás 15 százalékkal halad­ta meg az előző év azonos idő­szakát. Az első háromnegyed év­ben 3700-an kötöttek házassá­got, csaknem 7 százalékkal töb­ben, mint 1974 első háromne­gyedévében. A megye egészségügyi ellátá­sának tekintélyes része hárul a körzeti orvosi hálózat 197 or­vosára és 222 ápolónőjére. Az első félévben egymillió 400 ez­ren keresték fel a körzeti orvosi rendelőket, 104 ezer beteget pe­dig a lakásán látogattak meg, ami 7 százalékkal több a koráb­bi évinél. A mentőszolgálat be­tegforgalma kétharmadával növe­kedett. Az év első kilenc hónap­jában a három napon túl gyó­gyuló üzemi balesetek száma több népgazdasági ágban emel­kedett, a szállítás, hírközlés terü­letén viszont csökkent. Az idén szeptember végéig 2917 új lakás készült el, 823-mal több, mint az előző év azonos időszakában. A használatba vett lakások 87 százaléka magántu­lajdon. Az elmúlt kilenc hónap alatt 310 régi lakást szüntettek meg avulás vagy településrende­zés miatt. Az újonnan épített la­kások egyre növekvő hányada valósul meg városok területén. Ebben az évben a megyében már 55 százalékos a városi lakásépí­tések részaránya. A megye közúti járműállomá­nya 1975-ben több mint 5 ezer személygépkocsival gyarapodott. A 10 ezer lakosra jutó gépjár­művek alapján Bács-Kiskun a megyék sorrendjében továbbra is az elsők között van. Szeptember végéig az idén csaknem 33 mil­lió utas — ezek 57 százaléka a helyi járatokon — vette igény­be az autóbuszközlekedést, ez 8 százalékkal több mint 1974 azo­nos időszakában volt. KÉPERNYŐ A tévé és az értelmes élet A legtöbb ember szeretné értel­mesen. hasznosan élni az életet, hozzájárulni ahhoz, hogy minél jobban menjenek a dolgok, érvé­nyesüljenek a felismert igazsá­gok. A szándék gyakran megfe­neklik az egyéni érdekek záto-, nyain. emberi gyarlóságokon, a kényelmesség iszapjában. Amikor elapad a jobbító buzgalom, meg­alkuszik az ember önmaga gyen­geségeivel. elfogja a minek töre­kedni. erőnket megfeszítve dol­gozni. Ilyenkor jól jön egy kis buzdítás, ösztönző példa, a hala­dást tanúsító, a küzdés, a fá­radozás értelmét bizonyító infor­máció, élmény. A televíziónak egyik legszebb feladata jobbik énünk szüntelen támogatása, erősítése. Az ottho­nunk részévé vált. napi ügyeinkbe beleszóló tv befolyásolja hangula­tunkat, gondolkodásunkat, erős ér­zelmi-értelmi visszhangra késztet. Az elmúlt héten több társadal­mi felelősségérzetünket, embersé­günket növelő műsort láthattunk. A csütörtökön, a szovjet televízió estjén sugárzott filmek közül rám az „Ezt a földet szeretem..és a „Kispolgárok” hatott leginkább Kétfajta magatartást szembesített a műsorszerkesztés jóvoltából, el­térő körülmények között élő em­berek ábrázolásával. Mindkettő kiváló alkotás. Az 1900-ban bemutatott dráma szerzője szenvedélyesen hitt az emberi jóságban, a teremtő lét szépségét vallotta, az alkotó mun­kát hirdette. A kispolgárok azért boldogtalanok, mert az adott tör­ténelmi-társadalmi alakulatban nincs szükség tehetségükre, tudá­sukra. vegetálásra kényszerülnek, eltékozolják energiájukat. Kegyetlen megpróbáltatásokat kell elviselniük a zord északi tá-TI jakon esőben, tikkasztó-dermesztő ri szélben, gyakran a maguk erejére'*? hagyatva dolgozó munkásoknak.' ’ Nekik adunk igazat, velük dobog * a szívünk, és az arcukon felfénylő ' öröm, a jól végzett munka egész'1'" valójukat átjáró tudata arra biz-'” tat. hogy mi is a látszatra nehe-f® zebbet, a hivatásszerűen, külde-G! tésként végzett tevékeny létet vá-: lasszuk. A szombaton este sugárzott Vtíjj? ráganya a szatíra nyilaival lövői-?, dözött oly sokszor megénekelt tár^; sadalmi visszásságokra. Herczeí-”’ . nik Miklós az életből vette témái . ját. Először azt akartam írni, hogy’“ „leste el”, de rájöttem: a téma az” utcán hever. (Csak mellékesen, ja? történet realitását igazolandó utá- lók Schaár Erzsébet kecskeméti szobrának a kálváriájára. A szép alkotást azért nem állították fék- tervezett helyén, a Szabadság té-J ren, mert állítólag a terület nem bír el több képzőművészeti alkony tást. Azóta két másikat avattakö az Üjkollégium előtt...) A kínos, fonák helyzetet ábrá^j zoló alkotók a Viráganya meg- semmisülését okozó bürokratikus folyamat indítékainak leleplezése*/1 kigúnyolása helyett többnyire ol-.’J cső poénokkal nevettettek, aka-;:> ratlanul is csökkentve a szatírg4 hatását, a változtatás ingerét. • i9a \s Kellemesen töltöttük az időtA csak arról feledkeztünk meg avfes gén, hogy a környezetünkben felm bukkanó bürokratikus jelenségetek idegenek társadalmunk lényegéi« tői; kényelmességünk, tunyasá-i gunk miatt szeplőzhetik ügyeim« 3 v Heltai Nándor m Irányvonatok az őszi szállítások meggyorsítására hí ■53 bt •irt s* árf sí ia őszi csúcsforgalmi vasárnapot dolgoztak végig a MÁV szegedi igazgatóságának vasutasai: 1400 vagon építőanyaggal, sóderrel, iparcikkel telt vasúti kocsi foga­dását, kirakodását irányították, ugyanakkor több mint félezer — jórészt mezőgazdasági termékkel rakott — vagont indítottak útnak. Az áru jelentős részét irányvo-i na tok szállították. Csak sóderből,- építőanyagból 7 vasútállomásra fu­tott be irányvonat.. Ugyancsak ilyen vonatok indultak a gépesí­tett rakodóállomásokról, 220 ,vaw gon cukorrépa az ercsi, a szolnoki1; és a mezőhegyesi feldolgozó gyá­. St rakba. 3f ! ín Ramadán Algériában... VII. Magyarok kiküldetésben • A KÖZTI névjegye: a 70 ezres befogadóképességű, cherselll sport­stadion. A versenyzésre termett Ford- Pintó. könnyedén szalad felfelé a dombokon. A kanyargós út olyan szűk, hogy már félek, beszoru­lunk a házak közé. pedig szem­ből is jönnek. Kezdem megszok­ni. hogy Algírban minden lehet­séges. A sikátorokba sem tilos „behajtani”, egy szabály létezik: mindig, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége. Rengeteg az autó. És milyen kedvesek, előzékenyek, nyugodtak az arab gépkocsiveze­tők! Senki sem dühöng, amikor egy felmálházott csacsi megmaka­csolja magát az út közepén, vagy egy nagyszakállú. humuszos öreg­apó — talán éppen a Szaharából kirándult Algírba — szép komó­tosan átkel a járművek irdatlan tengerén. Nagy ügyet senki sem csinál semmiből. Előfordul, hogy a köz­lekedési rendőrhöz odalép egy rég látott ismerőse és annyira el­merülnek a beszélgetésben, hogy elfeledkezik a forgalom irányításá­ról. Nagy baj nincs, a vezetők át­intenek egymásnak, kézjellel meg­beszélik az elsőbbséget, nincs du­dálás. idegeskedés. ökölrázás. Aránylag kevés a baleset is. Pe­dig a tanulási idő 10—16 óra, a vizsga szigorú, bár nagyon egy­szerű: tesznek egy kört a forga­lomban, és be kell állni két kocsi közé. F.nnél csak az a csodálato­sabb. hogy a jogosítvány senkit sern jogosít fel a nagymenőskö- désre. Egy kocsitulajdonos sem megy ki addig a forgalomba, amíg kitartó gyakorlatozással meg nem szerezte a kellő vezetési biztonsá­got. Ügy látszik, mégis van benne valami, hogy a ramadán önfe­gyelemre szoktat. Ami a közleke­désben kiféjezetten áldásos! Minderről az autóban elmélked­tünk, a kocsi vezetőjével, Futaki Károly általános mérnökkel. A békéscsabai fiú három éve dolgo­zik Algírban, ahol egész kis ma­gyar kolónia él. A Hotel Saint- Georges teraszán beszéltünk meg találkozót. Ebben a filmszerűen dekoratív, francia gőggel és keleti kényelemmel kivitelezett luxus­szállóban 20 évvel ezelőtt francia katonatisztek pezsgőztek. Fölénye­sek lehettek, biztosak a dolguk­ban, Az egész országot a kezük­ben tartottták. Aztán végigjártuk a városnak azt a munkáslakta ke­rületét, ahol hátukat a falnak vetve harcoltak az ellenállók, ahol a legtöbb vér folyt, ahol a francia hódítóknak tudomásul kel­lett venniük, hogy az idejük le­járt. Egyszer és mindenkorra be­fellegzett a saint-georgesi szép napoknak. A történelem viharos hullámai már visszahúzódtak a medrükbe. 1962. március 19-e óta Algéria füüggetlen. szabad. De 132 évig tartó gyarmati múltat nem lehet egyhamar kiheverni. Ezért, is fog­lalkoztatnak sok külföldi szakem­bert. Egyebek közt magyarokat is. Itthon talán kevesen tudják, hogy a mi fiaink házakat, gyárakat ter­veznek, segítenek kidolgozni az öntözési és vízellátási terveket, amelyek alapvetően fontosak a vízben szegény ország gazdasági fellendítéséhez. Algériában kevés a szakember. Hiányuk van orvo­sokból. tanítókból, mérnökökből — a külföldi segítséget elfogad­ják és jól megfizetik. Van miből. Bumedien elnök egyik beszédében utalt rá. hogy 25 évre bőven elegendő az olaj­készletük és ezt arra kívánják felhasználni, hogy behozzák 130 esztendős gazdasági és kulturális lemaradásukat. Sorra épülnek az iskolák, kórházak, művelődési há­zak. sportlétesítmények, jelentős részük magyar közreműködéssel. A főváros és a helybeli focirajon­gók büszkesége, az olimpiai ren­deltetésű cherselli sportstadion, magyar tervezők műve. A Köz­épülettervező Intézet — a KÖZTI — ezzel tört be az algériai piac­ra, ezzel szerett rangot, elismerést Hogy ez mit jelent? — erről Kovácsi Béla építészmérnök nyi­latkozott. — Azt, hogy mindenütt érez­zük. szeretnek és megbecsülnek bennünket. Igaz. a nagypénzes be­ruházásokra, luxuxsszállók, ten­gerparti üdülőtelepek tervezésére leginkább a franciák kapnak meg­bízatást, de van irodája Algírban a brazil főváros világhírű terve­zőjének, Niemayernek is. Mi. ter­mészetesen jóval szerényebb és szorosabb pénzügyi keretek között dolgozunk, és ez nekik is, nekünk is előnyös. Hamar kimerülne még az ő kasszájuk is, ha fényűző pa­loták építésébe ölnék minden pénzüket. És sok pénzből nem nehéz csodaházakat tervezni. A művészet: kevésből is kihozni a legjobbat. Nekem nagy élmény volt Algír. De milyen érzés lehet éveken át idegenben dolgozni? Megéri? A számvetésből sok minden kide­rül. Anyagilag semmiképpen sem ráfizetéses a külföldi kiküldetés. Egy fiatal mérnök havi fizetése 90 dollár. 2000 algériai dinár, ezenkívül 1200 forintot itthon fi­zetnek be a csekkszámlájára. Mi­után legtöbben kiviszik a család­jukat. a kinti kereset gyorsan el­olvad. Algériában nem olcsó a megélhetés. Egy kiló hús 22—28 dinár, a legjobb bor 8 dinárba, a paradicsom, hagyma, zöldbab ki­lója 1—1 dinárba kerül. Egy liter benzin 1,50. ami 6—7 forintnak felei meg és rendkívül drága a ruhanemű: egy férfiingért 30. a farmernadrágért 200 dinárt is el­kérnek. A klímát sem könnyű elviselni. — A nyári hónapokban pokoli a hőség — meséli Vadas Tamás, a KÖZTI műszaki titkára — és néha olyan a légnyomás, hogy a barométer szinte leugrik a falról. Á táplálkozás is szokatlan. Ide­gen ízek, fűszerek, nem minden gyomor birkózik meg velük. Ha sertéshúst és valami jót akarnak enni. egyedül „Mihály anyó” konyháját választhatják. A fran­cia Mére Michel neve fogalom az európaiak körében. A magyarok is szívesen kosztolnak nála. Vagy otthon főznek, hazai ételeket, ha­zulról hozott szakácskönyvből. — Hát ilyen az élet a „vége­ken” — tréfálkoznak —. kevésbé színes és fényűző, mint azt otthon sokan elképzelik. Tiszta szeren­cse. hogy alig van szabad időnk. Naponta 10—12 órát dolgozunk, és ez azért is hasznos, mert nem­csak megtervezzük az épületeket, hanem a művezetés is a ml dol­gunk. Vagyis benne vagyunk a „műben”, a amegbízástól egészen a kulcsátadásig. Sokat tanulnak. Először is töké­letesen belejönnek a francia nyelvbe. Aztán részt vesznek a versenytárgyalásokon, ahol eldől;* hogy melyik vállalkozó kapja megbízatást. Ehhez hibátlan7 nyelvtudás, nagy szakmai felkér szültség, üzleti és diplomáciai ér­zék szükséges, mivel a riválisoké többnyire mindebben igencsate jártas nyugati szakemberek. A ter-> vezés is más. mint {pdahaza. Egy: fillérrel sem léphetik túl a kial­kudott keretet, az éghajlat1 bedig: determinálja, az emberek létfong mája is meghatározza azokat asr alapodolgokat. amelyeket az épte tésznek követnie kell. 4) Kovácsi Béla például most ter­vez Algírban egy mozgásszervi re­habilitációs központot és egy ten­gervíz-terápiára alapozott kórhái; zat a gyerekeknek. Mindehhez jól kell ismernie a helyi sajátosságo- , kát, a táj adottságait és ügyelnie 1 kell arra is. hogy az .épület pon* tosan megfeleljen a rendeltetéséi nek. Amikor a térvek elkészültek, sorra jelentkeznek a kivitelezők: 3—4 is, nem kell lasszóval fogni őket. Igaz, valamennyi magánváll lalkozó és bár az építőmunkások! ott sem túlzottan fürgék, kényte­lenek „ráhajtani”, mert máskü­lönben nem kapnak fizetést. Ezzel is magyarázható, hogy Algírba» 1—3 év alatt épül fel egy akkor» beruházás, amire nálunk 5—lö esztendő is rámegy. — Ez a legszebb benne — leli kesednek a mérnökök — az érni bemek nem kell megöregedni/ hogy gyönyörködni is tudjon a saú játt művében. Van. aki kalandvágyból, jött, áí másikat a nagyobb kereset remés nye hozta el hazulról, a többség abból indult ki, hogy otthon „túli termelés” van mérnökökből, miért ne próbálnának szerencsét ott? ahol a mérnök hiánycikk és a fia­talokra is mernek önálló feladatot bízni? Aztán, ahogy belejönnek a szakmába, élvezik a munkát és minden kis részét megtanulják af mesterségüknek. Ez a hitelük és a legjobb ajánlólevelük Algériáit ban. Ami pedig a későbbieket ilh leti: tudásúkkal, tapasztalatukkal bizonyára itthon is lehet maid mit kezdeni ?!.. i yi Vadas Zsuzsáid (Folytatása következik.) ot • Magyar mérnökök tarvei alapján készül aa El-Harraeh-i közép­iskola. (Fotó: Vadai Tarnál)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents