Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 270. szám Ára: 90 fillér 1975. november IS. kedd \0 .. 3f 4! Aczél György Moszkvában Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterelnök-iielyeUes meghívására Hétfőn magyar delegáció érkezett a szovjet fővárosba, élén Aczél Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kével. Moszkva Kijevi pályaud­varán Aczél Györgyöt és a delegáció tagjait Vlagyimir Kirillin szovjet miniszterel­nök-helyettes fogadta. Meg­jelent a küldöttség fogadásá­ra Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete is. Dél­előtt megkezdődtek a hivata­los megbeszélések Aczél György és Vlagyimir Kirillin között. Az eszmecserék so­rán a két ország közötti tu­dományos-műszaki együtt­működés időszerű kérdéseit tekintik át. (MTI) Teljesülnek az 1975-re előirányzott legfőbb célkitűzések A KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága jelenti Az év utolsó heteiben járunk, s a rendelkezésre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az 1975-re előirányzott fel­adatokat a megye termelő egységei végrehajtják, és jelentős az előrehaladás a társadalmi fejlődés útján is. Beruházások A megye állami és szövetke­zeti gazdálkodó szervei a III. negyedév végéig folyóáron 1745 millió. forintot fordítottak be­ruházásra, 16 ^százalékkal töb­bet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből az állami vállalatok 861, a szövetkezetiek pedig 884 millió forintot hasz­náltak fel. Az állami vállalatok kifizetései — az építőipar' és a közlekedés kivételével — min­den ágazatban meghaladták a múlt évi szintet. Az összegek több, mint egyharmadát az ipar, felét az állami mező- és erdő- gazdaságok fizették ki. A szövet­kezetek beruházási tevékenysé­ge is erőteljes volt, forrásaikat döntően a folyamatban levő építkezések befejezésére fordí­tották. s jelentős összegeket ál­doztak gépek beszerzésére is. A tanácsok az év folyamán mintegy 526 millió forintot for­dítottak beruházásokra, 3 szá­zalékkal töjbbet, mint tavaly. Az üzembe helyezett beruházá­sok értéke 12 millió forinttal (4,4 százalékkal) haladta meg az egy évvel korábbit. A fejlesz­tés több, mint fele kommunális jellegű volt, míg egynegyedét a mezőgazdaságban használták fel. A megye területéh 40 olyan fontos létesítmény kivitelezése folyik,., amelyek egyedi költség- előirányzata a 25 millió forintot meghaladja. Tervezett összkölt­ségük 6 milliárd forint, amelynek eddig 48 százalékát használták fel. Az összköltség egynegyedét ütemezték 1975-re, a harmadik negyedév végéig azonban csak 47 százalékát köl­tötték el az éves előirányzat­nak. Kilenc létesítményt már az elmúlt év végéig, sőt még ko­rábban kellett volna a tervek szerint befejezni. Növekedett az ipar termelése A megye szocialista iparának termelése 1975. I—III. negyed­évében a múlt évinél mérsékel­tebben, 8 százalékkal emelke­dett. Továbbra is dinamikusan nőtt azonban azi állami ipar termelése — az országos 5 száza­lékkal szemben — 9 százalékkal. A minisztériumi üzemek közül — legerőteljesebben, 18 száza­lékkal — a nehézipar növelte termelését. Az élelmiszeripar — az előző évinél gyengébb mező- gazdasági terméseredmények miatt — nem érte el az előző év azonos időszakának szintjét. Az élelmiszeripar ágazatai kö­zül főleg a konzerv- és a gabona­feldolgozó iparban esett vissza a termélés. Főzélékkoiizervből 7,7 ezer tonnával — több, mint ne­gyedével —, gyümölcskonzerv- ből 2,6 ezer tonnával, vagyis 12 százalékkal gyártottak keveseb­bet, mint egy évvel korábban. A feldolgozott tojás mennyisége viszont közel egyharmadával, 22 millió darabbal, a vágott barom­fié egyhatodával, 3 ezer tonná­val volt több az előző év azo­nos időszakáénál. A külkereske­delmi szállítások zömét — 87 százalékát — az élelmiszeripari termékek alkották. A kapacitásbővítések nyomán «z előző évihez mérten csaknem másfélszeresére nőtt a minisz­tériumi könnyűipar exportja. A szocialista ipar termelés­növekedése csökkenő munkás- létszám mellett valósult meg. Az összes foglalkoztatottak szá­ma 627-tel, a munkásoké ennél nagyobb mértékben, összesen 020-szal csökkent. Ugyanakkor folytatódott a munkaerő át- áramlása a jobb felszereltséggel rendelkező minisztériumi ipar­ba. A munkaerőtartalékok csök­kenése a vállalatokat hatéko­nyabb gazdálkodásra, a munka­idő jobb kihasználására, ösz­tönözte. Ennek eredménye, hogy a termelékenység közel 10 szá­zalékkal emelkedett és a több­lettermelés teljes egészében eb­ből származik. Dinamikus építőipari tevékenység A szocialista építőipar által szeptember végéig elvégzett épí­tési és szerelési munkák értéke 22 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban az ál­lami vállalatok érdeme. A ta­nácsi szektor 24 százalékos ter­melésnövekedéséhez az év ele­jén átszervezett Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat is hoz­zájárult. Figyelemreméltó, hogy az építőipari szövetkezeteknél a termélés az idén nem csökkent A termelés 71 százaléka a mi­nisztériumi, több, mint egyötöde a tanácsi és egytizede a szövet­kezeti iparból származik. Az építőipa. 1975. évre több, mint 1,7 milliárd forint értékű épí­tési és szerelési munka elvégzé­sét irányozta elő, ami 12 szá­zalékkal több az előző évinél. Ennek négyötöde valósult meg a III. negyedév végéig, így az időarányos teljesítés lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi években. A megye építőiparában dolgo­zók száma az idén 14 százalék­kal növekedett, s szeptember vé­gén meghaladta a 11 ezer 900-at. Az iparágban tovább javult a termelékenység. Egy építőipari munkásra 237 ezer forint értékű építési, szerelési munka jutott, 12 százalékkal több, mint az el­múlt év azonos időszakában. A különböző szektorokban azonban jelentős' termelékenységi szintkü­lönbséget figyelhetünk meg. A vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 396 új létesítmény ki­vitelezését kezdték el, ó8-cal töb­bet, mint 1974-ben. Az egy idő­ben kivitelezés alatt álló építmé­nyekre átlagban 17 építőipari munkás jutott, az előző évi ti­zenhat, illetve az 1973. évi tizen­négy fővel szemben. Fejlettebb munkaszervezés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés nö­vekedése jelentős szervezeti vál­tozások mellett ment végbe. Az év elején 23 termelőszövetkezet önállósága szűnt meg és a jog­utód gazdaságok sikeresen oldot­ták meg a területnövekedéssel járó nagyobb feladatokat. A növénytermelési iőágazatban a technológiai feltételek javítá­sával, a rendelkezésre álló esz­közök takarékos és hatékony fel- használásával a termelési szín­vonal további emelése volt a cél­kitűzés. A vetésterület az előző évivel azonos szinten alakult, azonban a betakarított gabona- termés a kedvezőtlen időjárás miatt 13 százalékkal kevesebb az előző évinél. A búza idei 34,3 mázsás hektáronkénti termésát­laga például az ötéves terv idő­szakában a legalacsonyabb volt. A zöldségfélék közül különö­sen a zöldborsó, a paradicsom és a vöröshagyma hozamát csökken­tette nagymértékben az esőzés. A fontosabb őszi betakarítású nö­vények hozamai viszont kedve­zőbbek a tavalyinál. Kukoricából — a termelési rendszereken belül művelt terület arányának növe­kedésével — mintegy 60 ezer va­gon termés várható. A rendsze­rekben termelő üzemek termés­átlaga 60 mázsa felett alakult. (Folytatás a 3. oldalon.) ÚJ EMLÉKMŰ, ÚJ VÍZMŰ — EGYÜTT A SZOMSZÉDOS KÖZSÉGEKKEL BMiejMliitaMm i A meghatározó táji adottságokhoz, nem­zeti történetünk fontos eseményeihez az át- ^ lagosnál erősebb szálakkal kötődő Tiszaalpá- <» •' ron vasárnap fejeződtek be a település ki­lene évszázadát, a demokratikus, szocialista Pi 1075 W? fejlődés három évtizedet idéző ünnepségek. ti FE i - l * tadcmv ii aid FI'Ll-" Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a siáróülés szónoka egy­forma tisztelettel méltatta a hajdanvolt kétkeziek­nek az élet folyamatosságát biztosító fizikai és ^szel­lemi erőfeszítéseit és a felszabadult község ered­ményeit, mert — mint mondotta „marxista lenin­ista eszmeiséggel magunkénak valljuk múltunk ha­ladó mozzanatait, törekvéseit’’. Hangsúlyozta: a jó munka tudatával tekintenek a tiszaalpáriak o település gazdasági, kulturális gyarapítására, az előnyösen változó faluképre. Biztosra veszi, hogy a nagyközség lakói az ünnepi év után is folytatják a vállalt munkát, amelyhez a megyei pártbizottság nevében is toúábbi sikereket kívánt. Vasárnap is tapasztalhattuk, hogy a múltból is jövőt tanulnak ennek a vidéknek a lakói. Az áradó Tiszától, a fontos keres­kedelmifutat fenyegető sarcolók- tól csak összefogva védhették meg magukat a Tiszatáj lakói. A ne­héz századok során kialakult ta­pasztalat is hozzájárult Tisza- kécske, Lakitelek, Tiszaalpár pél­dás, közhasznú együttműködésé­hez. Még a legoptimistábbak sem remélték 1971-ben, hogy négy esztendő múltán felavathatják a Tisza menti kisterű vízmű má­sodik szakaszát is. Létrehozása a tervekben nem szerepelt, s pénz sem volt kivitelezéséhez. Csak annyit tudtak, hogy kár a pénzt pocsékolni a meglevő, gazdaságtalan községi vízművek bővítgetésére és a lakosságnak, az üdülőknek, a korszerűsödő me­zőgazdaságnak, iparnak jó vízre van szüksége, összedugták a fe­jüket az érdekelt nagyközségek vezetői, a területen levő nagy­üzemek irányítói, az Észak-Bács­• A felújított épületben köszöntötte Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára a 900 éves nagyközséget. Kiskun megyei Vízmű Vállalat szakemberei. A járási pártbizottság és a já­rási hivatal felismerve az ügy jelentőségét, sokat segített a kü­lönféle akadályok elhárításában. 1975. november 16-án Benkó Zol­tán, a vízmű vállalat igazgatója, Novak Lajos, Tiszaalpár tanács­elnöke jelképesen átadhatta a köznek a százegynéhány kilomé­teres csőhálózatot, az új kuta­kat, a két víztornyot, a tározót. A tanyás vidéken élők 80 száza­léka jut ily módon egészséges vízhez még a legforróbb nyári napokban is. Az elgondolás, a kivitelezés I Az új emlékmű is bizonyítja: megbecsüljük haladó hagyomá­nyainkat. méltó az évfordulóhoz. Nekem az tetszett leginkább, hogy a je­lenlevő kécskei tanácselnök a szomszéd községek buzgalmát di­csérte, azok Miskó István dina­mizmusát, Horváth Ignác, a já­rási pártbizottság első titkára a vízmű dolgozóinak szakszerű munkáját, Bene András, a járási hivatal elnöke az érdekelt gazda­ságok magatartását. Egyformán örültek az eredményes együttmű­ködésnek. Az új emlékparkban vasárnap avatták föl Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotását, a tör­ténelmi sorsfordulókra emlékezte­tő domborművet. A kerekegyhá­zi úttörőzenekar műsora és Ivicz Irén tanuló szavalata után An­gyal János országgyűlési képvi­selő a község hosszú történelmé­nek a tanulságairól beszélt. Csík Józsefné az ifjúság nevében fo­gadta meg, hogy mindent meg­tesznek Tiszaalpár további gya­rapításáért, a közösségi társada­lom fejlődéséért. , H. N. • Novák Lajos tanácselnök és Benkó Zoltán igazgató jelképesen átadja a 25 millió forintos regionális vízmüvet. (Tóth Sándor felvételei) Számítástechnika a gyakorlatban Országos tanácskozás kezdődött Kecskeméten A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé­ge Bács-Kiskun megyei Szervezetének idei programjában rangos helyet foglal el az az egyhetes országos rendezvény- sorozat, amely a „Számítástechnika a gyakorlatban” címmel tegnap vette kezdetét Kecskeméten a Tudomány és Tech­nika Házában. Az ország és a megye különbö­ző részeiből összegyűlt szakem­bereket dr. Filiusz István, az MTESZ megyei szervezetének el­nöke köszöntötte, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság tit­kára mondott megnyitó beszédet. — őszinte örömmel tölt el bennünket az, — mondta töb­bek között Erdélyi Ignác —,> hogy erre az országos jelentősé­gű számítástechnikai eseményre Bács-Kiskun megyében került sor. Köszönjük a bizalmat a ren­dezvény védnökeinek: a KISZ Központi Bizottságának az MTESZ országos elnökségének, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ságnak, valamint a Központi Sta­tisztikai Hivatalnak. Sokszor szólunk arról, hogy az élet külön­böző területein mennyi mindent tettünk az elmúlt 30 évben. El­következő feladataink közé tar­tozik azonban, hogy a számítás­technikában is behozzuk kezdeti lemaradásunkat. Erre a tárgyi feltételek rövidesen rendelkezé­sünkre állnak, hiszen Kecskemé­ten megkezdődött a számítás- technikai ügyvitelszervezöi válla­lat számítóközpontjának építése, amely 1977 elejétől már helyben elégítheti ki a megyei vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok, intéz­mények számítógép-alkalmazási igényeit. A jelenlegi rendezvénysoroza­tot a KSH Számítástechnikai Al­kalmazási Irodája és az MTESZ elnöksége mellett működő Auto­matizált Irányítási Rendszerek Bizottságának kétnapos országos konferenciája nyitja meg. Ezen­kívül megyénkben egy hétre ta­lálkozót adtak egymásnak mind­azok a hazai vállalatok, amelyek a számítástechnikával kapcsolat­ban állnak. Az elkövetkező na­pokban 44 előadást hallunk ko­runk fiatal, de rohamosan fejlő­dő tudományágának, a számítás- technikának helyzetéről. Gyakor­lati alkalmazása pártunknak és kormányunknak célkitűzése, amelyen munkálkodni kell szerte az országban, íev a megyében is. E gondolatok jegyében nyitom meg a most kezdődő rendezvény- sorozatot. Ezután Philip Miklós, az MTESZ főtitkár-helyettese emelkedett szólásra. Megköszönte a megyei rendezőszervek színvonala? munkáját, majd hangsúlyozta, (Folytatás a 2. oldalon.) • Erdélyi Ignác, m megyei pártbizottság titkára megnytt* beoMM mondja. • 8 százalék­kal növekedett a megye ipará­nak termelése. Képünk a BRG kecskeméti gyárában készült a kazettás­magnók vég- meózásáróL • Túlteljesíti lakásépítési tervét a megye építőipara. Felvételünkön i széchenyivárosi garzonházak.

Next

/
Thumbnails
Contents