Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
IW. S. • PETŐFI NM • I Vélemények a több műszakról a ZIM kecskeméti gyárában A műszakszám emelésével jelentős gépi beruházások nélkül is fokozható a termelés. Az iparra országosan jellemző műszakszám 1,7 — nem mondható magasnak. A megyei adat ennél is alacsonyabb, 1,4. Túlsúlyban vannak tehát az egy műszakban termelő üzemek, kevés a két műszak, a három műszakos pedig csak elvétve valósul meg. A megye üzemeiben hosszú ideje alig van törekvés a műszakszám növelésére. A tartózkodást számtalan anyagi és nem utolsósorban emberi gond okozza. Mi a helyzet ma abban az üzemben, ahol hosszú ideje hagyomány a többműszakos gépkihasználás. „HAZÁNK, MAGYARORSZÁG” Klasszikus és kortárs művek külföldön Jókai Aranyé,nbere angol fordításban „átkelt az óceánon" a magyar könyvkiadás számos más termékével együtt. A tavaly októberben Kubában járt magyar könyvtári küldöttség javaslatára megegyezés jött létre: kölcsönösen elküldik egymásnak az országaik történelmét, gazdasági, társadalmi^ politikai, tudományos életét bemutató müveket, valamint a kubai vonatkozású magyar és magyar vonatkozású kubai kiadványokat. Mint p Széchenyi Nemzeti Könyvtár nem. zetközi, csereszolgálatánál elmondták, az utóbbi egy évben mintegy 200 kötetet küldtek a baráti országnak; a kortárs és klasszikus magyar irodalom szine-javát, s a Magyarországot bemutató irodalmat spanyol, vagy angol nyelven. Többek közt a „Hazánk, Magyaror- szág”-ot, a Szabadság, szerelem című Petőfi-verseskötetet, a magyar népi együttes albumát, a magyarországi felsőoktatást, vízügyi tervezést ismertető könyvet, statisztikai zsebkönyvet. A Széchenyi Könyvtár a többi szocialista országgal is régóta folytat könyvcserét. A moszkvai Lenin Nemzeti Könyvtár tavaly például 5164 könyvet és folyóiratot küldött, a magyar Nemzeti Könyvtártól kapott 4307 könyv és folyóirat ellenében. A berlini Nemzeti Könyvtár kétszeresen viszonozza a magyar küldeményeket. Gyümölcsöző az együttműködés a magyar és a testvérországok közművelődési könyvtárai között is. A zentai könyvtár például a 300 kötetnyi magyarországi könyvet magyar nyelvű kiadvánnyal viszonozta. A rozi- nyói és az ungvári könyvtár a magyar kiadványokért saját folyóiratait, napilapjait küldi el. (MTI) ŐRKUTYA • „Ezt a tát nem engedem kivágni!** (Tóth Sándor (elvétele) A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára évente vek kecskeméti gyára évente 340 millió forint értékű fürdőkádat, zuhanyozótálcát és más egészségügyi berendezést állít elő. A termékei iránti kereslet belföldön és külföldön egyaránt nagy. Egy foglakoztatottra megközelítőleg 300 ezer forint eszközérték és napi 700 forintot meghaladó termelés jut. A gyár 1250 dolgozójából mintegy 800-an rendszeresen két, illetve három műszakos munkarendben dől. goznak. Hajdú Kornél, a gyár párttitkára a következővel kezdi a beszélgetést: — Jogos igény a ZIM-mel szemben, hogy tartsuk fenn a három műszakos termelést A minél folyamatosabb gépkihasználás az öntödében, a zománcozó, ban és a zománckészitő üzemben igen fontos követelmény. Nemcsak a termelékenység emelése kívánja meg ezt, hanem a technológia is. A belső munkaerő-tartalékok feltárásával — amit a technológia folyamatos korszerűsítése révén érhetünk el — javítható a gépek és a dolgozók munkaidejének kihasználása. Az így felszabaduló létszám átcsoportosítható, s ezzel a termelés hatékonysága javul. Munkaszervezési intézkedésekkel ilyen jellegű változást értünk el az üzemfenntartásban, a kézi öntödében. S továbbra is készülnek ilyen javaslatok, tanulmányok. A zománcgyártásban a berendezések kihasználását, az öntödében a munkaerő-felhasználást törekszik javítani elsősorban a gyár. — A zománcozóban műszaki követelmény is a három műszakos termelés — mondja Lakó József, az üzem vezetője. — a folyamatosságot a jö.vőben növeljük is. Az állandó fűtés mellett a gazdaságosság ezt szükségessé teszi. Az üzemben nehéz munka folyik, amit tovább nehezít a háromhetenkénti éjszakai műszak. Nem minden dolgozó vállalja ezt. A jó kereset és a 15 százalékos éjszakai pótlék mellett sem. A létszám azonban általában —mint most is — teljes. Hajnal István zománcozó fiatal még, de már ötödik éve dolgozik az üzemrészben. — A gyárnak a mi három műszakos foglakoztatásunk nagyon fontos — mondja. — A pakura, amivel fútenek, drága, A folyamatos üzem bevezetése már ennek a megtakarítására is hasznos lenne a vállalatnak. Arra a kérdésére, hogy miért vállalja ezt a nehéz, három műszakos munkát, elsőként a jó keresetét — havonta 3800—4500 forint — hozza elő. — Napi nyolc órára a városban ennél többet nem kapnék, talán még ennyit sem. Családos vagyok, nemrég fejeztem be a házrészünk építését. A kislányunk kéthónapos. A pénzre szükségünk van. Most még bírom ezt a megterhelést,, és örü. lök, hogy bírom. Pedig fárasztó az éjszakázás és nagyon nehéz a nyári időszak, amikor 80—70 fok van a kemencék mellett. Azt tartják nálunk, hogy aki egy nyarat itt eltölt, az már megmarad zománcozónak. A változó beosztás mellett a megmaradó időben az otthoni munkákat is el tudom végezni, de csak a nagyját. Rendszeresen semmit sem vállalhatok a változó elfoglaltság miatt. Szalai Balázson nem látszik az elmúlt huszonegynéhány év, ami alatt éjszakai vagy legalábbis éjszakába nyúló műszakokban dolgozott Hogy éveken keresztül alig aludt napi néhány órát, s még ma is keveset al. szik. — öten lehetünk ilyen korúak az üzemben, akik régóta vagyunk zománcozok. Nekem a családom is szívós volt mindig. Gondolom, a nyugdíjig hátra levő nyolc évet még le tudom itt tölteni. Nehéz a munka, különösen az éjszakai. A nappali alvás nekem sem pótolja az éjszakait. És otthon is rengeteg dolgom van. Neki is a jó kereset — 4000 forintnál mindig többet visz haza — a fontos. Nem a munka, hanem a forint számít — mondja. Az öntöde üzem 630 dolgozója váltott műszakban dolgozik. Mendler János üzemvezető a jelenlegi színvonal megtartásának gondjairól beszél. — Évek óta érezzük a létszám csökkenésén az egy műszakos munkaalkalmak csábítását. Nem jönnek fiatalok a nyugdíjasok helyére. Találnak kedvezőbb lehetőségeket. Az üzemben két termelő műszak van, a gépi és kézi gyártásban egyaránt. Éjszaka pedig a gépsor javítóműszak, jában dolgoznak a fenntartók. A jelenlegi létszámhiány nem nagy. Elsősorban a biztonsági tartalék hiányzik, a pótlást túlórázással lehet megoldani. Ez azonban csak átmeneti megoldás. Az öntőgépsorra szükséges létszám előteremtéséhez és megtartásához további intézkedések szükségesek. Erre a gyár már tett javaslatokat. Javítani szándékozunk egyebek között a bérdifferenciálást, a délutáni műszak javára. A technológiát egyes pontokon korszerűsítjük. Növeljük a kisgépesítést. Ezzel létszámot takarítunk meg a túlórák megszüntetése érdekében. A másik igen fontos cél a ne- héz fizikai munka könnyíTése. Csak ezek révén tartható fenn a két műszakszám. Ezt emelni a javítóműszak szükségessége miatt nem is lehetséges. A gépsor folyamatosabb kihasználására is törekszünk. Az előírt termelési idő, a 16 óra 83 százaléka. Ezen lépcsőzetesebb munkakezdéssel valamit javítani is lehet. De természetesen csak akkor, ha a gépsor műszaki állapota megbízható. Révész János a gépi öntödében a kemencét kezeli — csapos. Három műszakban dolgozik, mert a reggeli öntést az alapanyag előkészítése megelőzi. — A kézi öntödében kezdtem, formázó voltam. Már nyolc éve dolgozom a kemencénél. A három műszakot régen megszoktam, bár az éjszakás héten sesem tudom rendesen kipihenni magam. Rendszeresen 3000 forint körüli a keresetem, ez nagyon sokat számít, a két műszakosokat vasárnap éjszakájuk miatt irigylem, mert akkor én dolgozom, ök a szombat miatt irigyelnek engem, mert az meg nekem szabad. A ZIM dolgozóival folytatott beszélgetésekben megismert véleményeknek sok a közös vonása.. Mindenekelőtt közös a törekvés a gazdaságos, folyamatos termelésre. S közös az ennek érdekében végzett munka folyamatossága is. A hallottak után bizonyára így látják, érzik ezt más vállalatok dolgozói is, ahol alapvető cél a gépek, berendezések kihasználásának növelése. Zscmbery Agnes '777777 ■////// V/ Tapasztalattal, felelősséggel Kétségtelen, hogy öács-Kiskun megyében a legfiatalabb párttitkárok egyike Oláh Péter, a Kun- szentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alapszervezetének titkára. Huszonnyolc éves. Igaz, a titkári munkában nincs még nagy múltja. hiszen 1975. január óta tölti be ezt a tisztséget, mégis — a későbbi beszélgetés alapján ítélve — hiba volna azt mondani, hogy csupán most kezdi kiismerni magát a tennivalókban. Politikai, mozgalmi tapasztalata bőségesen akad. hiszen korábban ő volt a nagyközségi KISZ-szervezet titkára. Később elvégezte a marxizmus—leninizmus esti egyetemet, most pedig a szakosítónak másodéves hallgatója. Oláh Péter nem függetlenített párttitkár. Megbízatása mellett egyben a szövetkezet belső ellenőre is. Ilyen körülmények között tehát jól belelát az áfész munkájába, ismeri annak mozgatóit, lehetőségeit, s természetesen az eredményeket is. Elsősorban azonban mégis az alapszervezetről, a párttagokról, a pártépítésről váltottunk szót ve- le. — Talán dicsekvésnek tűnik éppen a titkár szájából, de elmondhatom, hogy a miénk jó alapszervezet, összesen harminchármán vagyunk, ebből 17 fizikai dolgozó, nyolc pedig nő. Ha az átlagéletkort nézzük, akkor is elégedettek lehetünk: 38 év. Közülünk nyolcán végezték el a marxista—leninista középiskolát, négyen az esti egyetemet, magam pedig szakosítóra járok. A pártépítéssel kapcsolatos fő célunk a fizikai dolgozók arányá- nak további növelése — mondja a beszélgetés elején Oláh Péter. — Milyen szempontokat, módszereket követnek a tagfelvételekkel kapcsolatban azon túl, amit a szervezeti szabályzat előír? Vannak-e úgynevezett sajátos szempontjaik, illetve miként győződnek meg a jelentkező alkalmasságáról? — Ügy gondolom, hogy szempontjaink nem sajátosak, de — amint az eddigi tapasztalatok mutatják — célravezetők. Ha bejön egy tagfelvételi kérelem, mi már természetesen tudjuk, ki az illető. Ezenkívül azonban a bizalmiaktól kérünk információkat a jelentkezőről. Természetesnek tartjuk, hogy ha például KISZ- tagról van szó. ne csak az ifjúsági szervezetben végezzen jó munkát, de kenyérkereső foglalkozásában is többet produkáljon a kötelezőnél. Továbbá: ne csak a munkahelyén legyen példamutató, de a családi életében is. Most két jelölt felvétele van folyamatban, aztán egy időre sajnos. befejeződött a párlépítés. — Hogyan érti ezt Oláh elvtárs? — Sajátos helyzetbe kerültünk. Nálunk most úgynevezett váltás van. KISZ-szervezetünk tagjai egytől egyig tizenévesek, tehát még nagyon fiatalok. A többiek pedig — akik erre alkalmasak — már tagjai a pártnak. Természetesen, ez nem jelenti, hogy például nem foglalkozunk a fiatalok párttaggá nevelésével. de mire valóban átvehetik majd a tagsági könyvet, néhány évnek bizony el kell telni. — Véleménye szerint milyen tekintélye van a pártszervezet, nek a szövetkezetben, érvényesül-e a munkahelyi demokrácia? — A két kérdés nagyon összefügg. Elsősorban mégis azt szeretném hangsúlyozni, hogy nálunk éppen úgy. mint az ország, a megye bármelyik alapszervezeténél a tekintélyt elsősorban az a politika kölcsönzi, amelyet képviselünk, s amelyet napról napra igyekszünk érvényre juttatni. Ha ezt jól csináljuk, akkor nekünk, kommunistáknak személy szerint is tekintélyünk van. Ami a munkahelyi demokráciát illeti, annak illusztrálására éppen a tavaszi részközgyűléseket említhetem. Ezeken őszintén, nyíltan, kertelés és szépítgetés nélkül elmondtuk az embereknek, hogy miről van szó. Felvetődtek személyi kérdések is. amlyekben a pártszervezet állást foglalt. Ez az állásfoglalás eleinte nem minden rész- közgyűlésen váltott ki egyetértést. Elmondtuk azonban, hogy egy vezetőnél nem elég, ha csupán népszerű. Szakmai hozzáértés, szervezőképesség, a munkához, a munkatársalmoz való viszony is számít. Erre példákat mondtunk. Az emberek megértették és elfogadták a véleményünket, támogattak a célok megvalósításában. — Tudomásunk szerint a Kun- szeritmiklós és Vidéke ÁFÉSZ ellátási körzetébe mintegy 10 ezer ember tartozik. Olyan külterületi lakott részek napi élelmiszer- ellátásáról kell gondoskodnia a vezetőségnek, a tagságnak, mint Kunadacs, Kunpeszér. Kunbá- bony, Bösztör, Bodakút. Ennek • feladatnak a megoldása csakis Jó szervezéssel, körültekintéssel és felelősséggel oldható meg. Mi a véleménye erről a párttitkárnak? — Nemrégiben a MÉSZÖV revizorai vizsgálatot folytattak nálunk. Megállapításuk lényege az volt, hogy a két évvel ezelőttihez képest lényeges javulás tapasztalható a gazdasági tevékenységében. a vezetésben, s ennek következményeként az ellátásban is. Márciusban ÁBC-áruházat avattunk Kunszentmiklóson. Kunadacson most építenek egy üzletházat, de már elkészült a presszó. Tizenegy külterületi boltunk közül csupán kettőben nincs hűtőpult, mert nincs a közelben villany. De az alapellátás — tej, kenyér, hús-, töltelékáru — kifejezetten jó. Ezt állapította meg a községi párt végrehajtó bizottságának egyik ülése is. Főleg a sertéshúsellátásunk jó. a sertéshizlaló szakcsoport jóvoltából. Nagy javulásról beszélhetünk a zöldség-gyümölcsellátásban is. Ebben sokat segített nekünk a kun- szentmiklósi Egyetértés és a Szabadság Termelőszövetkezet, valamint a szabadszállási tsz-ek, s természetesen a kistermelők, a háztáji gazdaságok. Nem azt mondom, hogy itt nincs javítanivaló, de könnyebb a már meglevőn javítani, mint teljesen elölről kezdeni, indulni. Ha ezek után azt mondja az újságíró, hogy Oláh Péter tapasztalattal és felelősséggel tölti be a párttitkári tisztséget, azzal bizonyára az olvasók is egyetértenek. Gál Sándor HETI KOMMENTÁR Előtérben az oktatásügy z oktatásügy az érdeklődés homlokterében áll. Az időszerű kérdésekről pénteken a Parlamentben rendeztek sajtótájékoztatót. Ezt megelőzően, a hét elején pedig az ország legnagyobb területű megyéjének sajátságos viszonyaira figyelve vizsgálta meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága az állami oktatás továbbfejlesztésére három évvel ezelőtt hozott határozatok végrehajtását és a további feladatokat. Az előterjesztett jelentést és a határozati javaslatokat alapos elemző munka készítette elő. Első lépésként a közoktatás területén dolgozó szakemberek kollektívája, majd a megyei párt- bizottság a gitációs és propaganda bizottsága, azt követően pedig a végrehajtó bizottság testületé foglalkozott a feltárt jelenségekkel. Az elért eredményeket és a fejlődést bizonyító adatokat tartalmazó írásos anyag a szóbeli beszámolóval együtt megjelent lapunk szerdai számában. Mivel foglalkoztak a hozzászólások? Összességében a közoktatás jelenlegi állapotát jellemezték. Alapvetően azonos nézetet fejeztek ki azzal, amit a párt megyei végrehajtó bízott- ságának jelentése fogalmazott meg. S megerősítették: a helyzetfelmérés és a tennivalókat kijelölő javaslatok alkalmasak arra, hogy nyomukban mind sikeresebben valósulhassanak meg a határozatok hátralevő részei. rT ehát igen aktuális a téma. ■* Az időközben végbement változások sok mindenben eltérő feltételeket alakítottak ki. mint amikor az oktatáspolitikai határozatok megszülettek. Most mód nyílott a végrehajás eddigi szakaszának több szempontú, a különböző véleményeket, sőt érdekeket is ütköztető elemzésére. A tartalmi vonatkozások mellett a szervezeti keretekről és a további tennivalókról esett szó. A nevelési munka átfogó, társadalmi üggyé vált, széles rétegek sorakoznak fel mögötte. Bács-Kiskunban továbbra is az alapfokú és a szakmunkásképzés áll a fő helyen. Az óvodák túljutottak az egyszerűbb szociális megítélésen. Kivívták maguknak azt a rangot, amely a jövő személyiségeinek formálóit illeti meg. Kalocsán már elérkeztek arra az ellátottsági szintre, hogy minden hároméves gyermeket fel tudnak venni. A városok közül Kecskeméten a legfeszítőbbek az ellentétek a fejlődés ellenére és annak dacára, hogy az utóbbi időben csaknem egymillió forintos társadalmi munka, üzemi felajánlás is érkezett. ó érzés leszögezni, hogy az általános iskolák között csökkennek az elválasztó szín- vonalbeli különbségek, ami a villamosításnak, a tanyai magnós oktatás elterjedésének, a körzetesítésnek, a hétközi diákotthonok szaporodásának és annak köszönhető, hogy számottevően gyarapodtak a szemléltetőeszközök. Mind több helyről sikerült száműzni az előnytelenül megkülönböztető hátrányos feltételeket. Nagy erőfeszítések re)• lenek amögött, hogy jelenleg Bács-Kiskun megyében van a legtöbb tanyai diákotthon és kollégista felsőtagozatos tanuló. De az ilyen örvendetes tények sem nyugtathatják meg azoknak a lelkiismertetét, akik felelősek az utóbbi két év néhány abnormálisán elhúzódó építkezéséért. Ugyanilyen kiemelt szerep illeti meg a szakmunkásképzést. Nem kevés múlik évp az általános iskolákon, a munkára nevelésen és a józan ítéletű szülőkön, hogy az ideinél többen válasszanak maguknak valamilyen megfelelő szakmát, hisz utána is nyitottak a továbbtanulás kapui. Társadalmunk vezető osztályának jó felkészültségű utánpótlása a középiskolai hálózat fejlesztésének felülvizsgálatát indokolja. A felszólalások sok mindent érintettek. Nagyobb módszertani segítségre szorul például a világnézeti alapokat lerakó fiatal tantárgy, többet kell foglalkozni a különféle diákjóléti intézkedésekkel, egyre fontosabbá válnak az üzemek és iskolák nevelési kapcsolatai... T/agyis a „hét eseménye” ' elmélyítette azt a tudatot, hogy van mire büszkének lenni, de annyi még a tennivaló a jövő nemzedékeinek érdeliében, hogy nem szabad egy per. cet sem kihagyni. Ez szól az eddig is jó munkál 'végző pedagógusoknak, de — társadalmi ügyről lévén szó — nem csak nekik. H. F. A tervezettnél több műtrágyát kapott a mezőgazdaság a IV. ötéves tervben A IV. ötéves terv időszakában erőteljesen fejlődött a mezőgazdaság műtrágyaellátása, összefüggésben a szakembereknek azzal a megállapításával, hogy a terméshozamok növelésének legfontosabb tényezője a talajerő pótlása. A hozamok növelése — számítások szerint — 50—60 százalékos arányban függ a műtrágyaellátástól, s például egy kilogrammnyi vegyes műtrágya hatóanyaggal 5—6 kilogrammos hektáronkénti búza-, és mintegy 40—50 kilogrammos cukorrépa-hozamnövekedésre lehet számítani. Az 1970. évi hektáronként 120 kilogrammos hatóanyag-mennyiséget 1975-re a tervezett 220 kilogrammnál is nagyobb arányban, mintegy 223—225 kilogrammra sikerült fokozni. Ehhez az eredményhez hozzájárult a külkereskedelmi joggal rendelkező AGROTRÖSZT erőfeszítése a műtrágyaimport fokozására, ami azért lényeges, mert az ország egyes műtrágyafélékből — igen fontos hatóanyagokról van szó —, nem önálló. Minden évben nagyobb behozatalra szorulunk, például kálisóból. Színvonalasabbá tette az ellátást, hogy bővült a választék. Tizenegyféle egyedi, négyféle mikroelemekkel kiegészített termékkel bővült a kereskedelem kínálata és megjelent az igen hatékony és gazdaságosan felhasználható összetett-műtrágya, amely rövid idő alatt igen keresetté vélt; 1975-ben a forgalomba hozott összes műtrágyának már mintegy egynegyedét teszi ki. A tervidőszak utolsó évének, 1975-nek műtrágya ellátása az év utolsó időszakában is kedvező. a termelők október végéig mintegy 5,3 millió tonnányi műtrágyát vásároltak. Az összes értékesítés hozzávetőleg 17 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát, az eladott nitrogén- műtrágya mennyisége pedig máris meghaladta az 1974. évi teljes értékesítést. A kisüzemek, miután több talajerőpótló anyaghoz jutottak az elmúlt években, az idén például október elejéig mintegy 27 ezer tonnányi kis csomagolású műtrágyát vettek át, 8 ezer tonnával többet, mint 1974-ben. Idén először mozgóboltok juttatják el a keresett műtrágyaadagokat a kistermelőkhöz, az AGROKER vállalatok például Bács-Kiskun megyében szerveztek ilyen akciót. (MTI) INDULÁSRA KÉSZ A ZSIGULI-VONAT • A KGST-tagországok, köztük hazánk is, részt vesznek a Togliatti, autógyár alkatrészellátásában. A képen: a szovjet Zsiguli gépkocsik Indulásra készen a Magyar Népköztársaságba. \
