Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

IW. S. • PETŐFI NM • I Vélemények a több műszakról a ZIM kecskeméti gyárában A műszakszám emelésével jelentős gépi beruházások nél­kül is fokozható a termelés. Az iparra országosan jellemző műszakszám 1,7 — nem mondható magasnak. A megyei adat ennél is alacsonyabb, 1,4. Túlsúlyban vannak tehát az egy műszakban termelő üzemek, kevés a két műszak, a három műszakos pedig csak elvétve valósul meg. A megye üzemei­ben hosszú ideje alig van törekvés a műszakszám növelésé­re. A tartózkodást számtalan anyagi és nem utolsósorban em­beri gond okozza. Mi a helyzet ma abban az üzemben, ahol hosszú ideje hagyomány a többműszakos gépkihasználás. „HAZÁNK, MAGYARORSZÁG” Klasszikus és kortárs művek külföldön Jókai Aranyé,nbere angol for­dításban „átkelt az óceánon" a magyar könyvkiadás számos más termékével együtt. A tavaly ok­tóberben Kubában járt magyar könyvtári küldöttség javaslatára megegyezés jött létre: kölcsönö­sen elküldik egymásnak az or­szágaik történelmét, gazdasági, társadalmi^ politikai, tudomá­nyos életét bemutató müveket, valamint a kubai vonatkozású magyar és magyar vonatkozású kubai kiadványokat. Mint p Szé­chenyi Nemzeti Könyvtár nem. zetközi, csereszolgálatánál el­mondták, az utóbbi egy évben mintegy 200 kötetet küldtek a baráti országnak; a kortárs és klasszikus magyar irodalom szine-javát, s a Magyarországot bemutató irodalmat spanyol, vagy angol nyelven. Többek közt a „Hazánk, Magyaror- szág”-ot, a Szabadság, szerelem című Petőfi-verseskötetet, a ma­gyar népi együttes albumát, a magyarországi felsőoktatást, víz­ügyi tervezést ismertető köny­vet, statisztikai zsebkönyvet. A Széchenyi Könyvtár a többi szocialista országgal is régóta folytat könyvcserét. A moszk­vai Lenin Nemzeti Könyvtár ta­valy például 5164 könyvet és folyóiratot küldött, a magyar Nemzeti Könyvtártól kapott 4307 könyv és folyóirat ellené­ben. A berlini Nemzeti Könyv­tár kétszeresen viszonozza a ma­gyar küldeményeket. Gyümölcsöző az együttműkö­dés a magyar és a testvérorszá­gok közművelődési könyvtárai között is. A zentai könyvtár pél­dául a 300 kötetnyi magyaror­szági könyvet magyar nyelvű kiadvánnyal viszonozta. A rozi- nyói és az ungvári könyvtár a magyar kiadványokért saját fo­lyóiratait, napilapjait küldi el. (MTI) ŐRKUTYA • „Ezt a tát nem engedem ki­vágni!** (Tóth Sándor (elvétele) A Lampart Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyára évente vek kecskeméti gyára évente 340 millió forint értékű fürdőkádat, zuhanyozótálcát és más egész­ségügyi berendezést állít elő. A termékei iránti kereslet belföl­dön és külföldön egyaránt nagy. Egy foglakoztatottra megkö­zelítőleg 300 ezer forint eszköz­érték és napi 700 forintot meg­haladó termelés jut. A gyár 1250 dolgozójából mintegy 800-an rendszeresen két, illetve három műszakos munkarendben dől. goznak. Hajdú Kornél, a gyár párttitkára a következővel kez­di a beszélgetést: — Jogos igény a ZIM-mel szemben, hogy tartsuk fenn a három műszakos termelést A mi­nél folyamatosabb gépkihaszná­lás az öntödében, a zománcozó, ban és a zománckészitő üzem­ben igen fontos követelmény. Nemcsak a termelékenység eme­lése kívánja meg ezt, hanem a technológia is. A belső munkaerő-tartalékok feltárásával — amit a technoló­gia folyamatos korszerűsítése révén érhetünk el — javítható a gépek és a dolgozók munka­idejének kihasználása. Az így felszabaduló létszám átcsoporto­sítható, s ezzel a termelés ha­tékonysága javul. Munkaszer­vezési intézkedésekkel ilyen jel­legű változást értünk el az üzemfenntartásban, a kézi öntö­dében. S továbbra is készülnek ilyen javaslatok, tanulmányok. A zománcgyártásban a beren­dezések kihasználását, az öntö­dében a munkaerő-felhaszná­lást törekszik javítani elsősor­ban a gyár. — A zománcozóban műszaki követelmény is a három műsza­kos termelés — mondja Lakó József, az üzem vezetője. — a folyamatosságot a jö.vőben nö­veljük is. Az állandó fűtés mel­lett a gazdaságosság ezt szük­ségessé teszi. Az üzemben ne­héz munka folyik, amit tovább nehezít a háromhetenkénti éj­szakai műszak. Nem minden dolgozó vállalja ezt. A jó ke­reset és a 15 százalékos éjsza­kai pótlék mellett sem. A lét­szám azonban általában —mint most is — teljes. Hajnal István zománcozó fia­tal még, de már ötödik éve dol­gozik az üzemrészben. — A gyárnak a mi három műszakos foglakoztatásunk na­gyon fontos — mondja. — A pakura, amivel fútenek, drága, A folyamatos üzem bevezeté­se már ennek a megtakarításá­ra is hasznos lenne a vállalat­nak. Arra a kérdésére, hogy miért vállalja ezt a nehéz, három mű­szakos munkát, elsőként a jó keresetét — havonta 3800—4500 forint — hozza elő. — Napi nyolc órára a város­ban ennél többet nem kapnék, talán még ennyit sem. Családos vagyok, nemrég fejeztem be a házrészünk építését. A kislá­nyunk kéthónapos. A pénzre szükségünk van. Most még bí­rom ezt a megterhelést,, és örü. lök, hogy bírom. Pedig fárasztó az éjszakázás és nagyon nehéz a nyári időszak, amikor 80—70 fok van a kemencék mellett. Azt tartják nálunk, hogy aki egy nyarat itt eltölt, az már megmarad zománcozónak. A változó beosztás mellett a megmaradó időben az otthoni munkákat is el tudom végezni, de csak a nagyját. Rendszere­sen semmit sem vállalhatok a változó elfoglaltság miatt. Szalai Balázson nem látszik az elmúlt huszonegynéhány év, ami alatt éjszakai vagy lega­lábbis éjszakába nyúló műsza­kokban dolgozott Hogy éveken keresztül alig aludt napi néhány órát, s még ma is keveset al. szik. — öten lehetünk ilyen korú­ak az üzemben, akik régóta va­gyunk zománcozok. Nekem a családom is szívós volt mindig. Gondolom, a nyugdíjig hátra le­vő nyolc évet még le tudom itt tölteni. Nehéz a munka, különö­sen az éjszakai. A nappali alvás nekem sem pótolja az éjszakait. És otthon is rengeteg dolgom van. Neki is a jó kereset — 4000 forintnál mindig többet visz ha­za — a fontos. Nem a munka, hanem a forint számít — mond­ja. Az öntöde üzem 630 dolgozó­ja váltott műszakban dolgozik. Mendler János üzemvezető a je­lenlegi színvonal megtartásának gondjairól beszél. — Évek óta érezzük a létszám csökkenésén az egy műszakos munkaalkalmak csábítását. Nem jönnek fiatalok a nyugdíjasok helyére. Találnak kedvezőbb le­hetőségeket. Az üzemben két termelő műszak van, a gépi és kézi gyártásban egyaránt. Éjsza­ka pedig a gépsor javítóműszak, jában dolgoznak a fenntartók. A jelenlegi létszámhiány nem nagy. Elsősorban a biztonsági tartalék hiányzik, a pótlást túl­órázással lehet megoldani. Ez azonban csak átmeneti megol­dás. Az öntőgépsorra szükséges létszám előteremtéséhez és meg­tartásához további intézkedések szükségesek. Erre a gyár már tett javaslatokat. Javítani szán­dékozunk egyebek között a bér­differenciálást, a délutáni mű­szak javára. A technológiát egyes pontokon korszerűsítjük. Növeljük a kisgépesítést. Ezzel létszámot takarítunk meg a túl­órák megszüntetése érdekében. A másik igen fontos cél a ne- héz fizikai munka könnyíTése. Csak ezek révén tartható fenn a két műszakszám. Ezt emelni a javítóműszak szükségessége mi­att nem is lehetséges. A gépsor folyamatosabb kihasználására is törekszünk. Az előírt termelési idő, a 16 óra 83 százaléka. Ezen lépcsőzetesebb munkakezdéssel valamit javítani is lehet. De ter­mészetesen csak akkor, ha a gépsor műszaki állapota meg­bízható. Révész János a gépi öntödé­ben a kemencét kezeli — csa­pos. Három műszakban dolgo­zik, mert a reggeli öntést az alapanyag előkészítése megelőzi. — A kézi öntödében kezdtem, formázó voltam. Már nyolc éve dolgozom a kemencénél. A há­rom műszakot régen megszok­tam, bár az éjszakás héten se­sem tudom rendesen kipihenni magam. Rendszeresen 3000 fo­rint körüli a keresetem, ez na­gyon sokat számít, a két mű­szakosokat vasárnap éjszakájuk miatt irigylem, mert akkor én dolgozom, ök a szombat miatt irigyelnek engem, mert az meg nekem szabad. A ZIM dolgozóival folytatott beszélgetésekben megismert vé­leményeknek sok a közös voná­sa.. Mindenekelőtt közös a tö­rekvés a gazdaságos, folyamatos termelésre. S közös az ennek ér­dekében végzett munka folya­matossága is. A hallottak után bizonyára így látják, érzik ezt más vállalatok dolgozói is, ahol alapvető cél a gépek, berendezé­sek kihasználásának növelése. Zscmbery Agnes '777777 ■////// V/ Tapasztalattal, felelősséggel Kétségtelen, hogy öács-Kiskun megyében a legfiatalabb párttit­károk egyike Oláh Péter, a Kun- szentmiklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet alapszervezetének titkára. Huszonnyolc éves. Igaz, a titkári munkában nincs még nagy múlt­ja. hiszen 1975. január óta tölti be ezt a tisztséget, mégis — a későbbi beszélgetés alapján ítélve — hiba volna azt mondani, hogy csupán most kezdi kiismerni ma­gát a tennivalókban. Politikai, mozgalmi tapasztalata bőségesen akad. hiszen korábban ő volt a nagyközségi KISZ-szervezet tit­kára. Később elvégezte a marxiz­mus—leninizmus esti egyetemet, most pedig a szakosítónak má­sodéves hallgatója. Oláh Péter nem függetlenített párttitkár. Megbízatása mellett egyben a szövetkezet belső el­lenőre is. Ilyen körülmények kö­zött tehát jól belelát az áfész munkájába, ismeri annak moz­gatóit, lehetőségeit, s természe­tesen az eredményeket is. Első­sorban azonban mégis az alap­szervezetről, a párttagokról, a pártépítésről váltottunk szót ve- le. — Talán dicsekvésnek tűnik éppen a titkár szájából, de el­mondhatom, hogy a miénk jó alapszervezet, összesen harminc­hármán vagyunk, ebből 17 fizikai dolgozó, nyolc pedig nő. Ha az átlagéletkort nézzük, akkor is elégedettek lehetünk: 38 év. Kö­zülünk nyolcán végezték el a marxista—leninista középiskolát, négyen az esti egyetemet, ma­gam pedig szakosítóra járok. A pártépítéssel kapcsolatos fő cé­lunk a fizikai dolgozók arányá- nak további növelése — mond­ja a beszélgetés elején Oláh Pé­ter. — Milyen szempontokat, mód­szereket követnek a tagfelvéte­lekkel kapcsolatban azon túl, amit a szervezeti szabályzat elő­ír? Vannak-e úgynevezett sajá­tos szempontjaik, illetve miként győződnek meg a jelentkező al­kalmasságáról? — Ügy gondolom, hogy szem­pontjaink nem sajátosak, de — amint az eddigi tapasztalatok mutatják — célravezetők. Ha be­jön egy tagfelvételi kérelem, mi már természetesen tudjuk, ki az illető. Ezenkívül azonban a bi­zalmiaktól kérünk információkat a jelentkezőről. Természetesnek tartjuk, hogy ha például KISZ- tagról van szó. ne csak az ifjú­sági szervezetben végezzen jó munkát, de kenyérkereső foglal­kozásában is többet produkáljon a kötelezőnél. Továbbá: ne csak a munkahelyén legyen példamu­tató, de a családi életében is. Most két jelölt felvétele van fo­lyamatban, aztán egy időre saj­nos. befejeződött a párlépítés. — Hogyan érti ezt Oláh elv­társ? — Sajátos helyzetbe kerül­tünk. Nálunk most úgynevezett váltás van. KISZ-szervezetünk tagjai egytől egyig tizenévesek, tehát még nagyon fiatalok. A többiek pedig — akik erre al­kalmasak — már tagjai a párt­nak. Természetesen, ez nem je­lenti, hogy például nem foglal­kozunk a fiatalok párttaggá ne­velésével. de mire valóban átve­hetik majd a tagsági könyvet, néhány évnek bizony el kell tel­ni. — Véleménye szerint milyen tekintélye van a pártszervezet, nek a szövetkezetben, érvényesül-e a munkahelyi demokrácia? — A két kérdés nagyon össze­függ. Elsősorban mégis azt sze­retném hangsúlyozni, hogy ná­lunk éppen úgy. mint az ország, a megye bármelyik alapszerveze­ténél a tekintélyt elsősorban az a politika kölcsönzi, amelyet kép­viselünk, s amelyet napról napra igyekszünk érvényre juttatni. Ha ezt jól csináljuk, akkor nekünk, kommunistáknak személy szerint is tekintélyünk van. Ami a mun­kahelyi demokráciát illeti, annak illusztrálására éppen a tavaszi részközgyűléseket említhetem. Ezeken őszintén, nyíltan, kertelés és szépítgetés nélkül elmondtuk az embereknek, hogy miről van szó. Felvetődtek személyi kérdé­sek is. amlyekben a pártszerve­zet állást foglalt. Ez az állásfog­lalás eleinte nem minden rész- közgyűlésen váltott ki egyetér­tést. Elmondtuk azonban, hogy egy vezetőnél nem elég, ha csu­pán népszerű. Szakmai hozzáér­tés, szervezőképesség, a munká­hoz, a munkatársalmoz való vi­szony is számít. Erre példákat mondtunk. Az emberek megér­tették és elfogadták a vélemé­nyünket, támogattak a célok megvalósításában. — Tudomásunk szerint a Kun- szeritmiklós és Vidéke ÁFÉSZ el­látási körzetébe mintegy 10 ezer ember tartozik. Olyan külterületi lakott részek napi élelmiszer- ellátásáról kell gondoskodnia a vezetőségnek, a tagságnak, mint Kunadacs, Kunpeszér. Kunbá- bony, Bösztör, Bodakút. Ennek • feladatnak a megoldása csakis Jó szervezéssel, körültekintéssel és felelősséggel oldható meg. Mi a véleménye erről a párttitkárnak? — Nemrégiben a MÉSZÖV re­vizorai vizsgálatot folytattak ná­lunk. Megállapításuk lényege az volt, hogy a két évvel ezelőttihez képest lényeges javulás tapasztal­ható a gazdasági tevékenységé­ben. a vezetésben, s ennek kö­vetkezményeként az ellátásban is. Márciusban ÁBC-áruházat avattunk Kunszentmiklóson. Kunadacson most építenek egy üzletházat, de már elkészült a presszó. Tizenegy külterületi bol­tunk közül csupán kettőben nincs hűtőpult, mert nincs a közelben villany. De az alapellátás — tej, kenyér, hús-, töltelékáru — ki­fejezetten jó. Ezt állapította meg a községi párt végrehajtó bizott­ságának egyik ülése is. Főleg a sertéshúsellátásunk jó. a sertés­hizlaló szakcsoport jóvoltából. Nagy javulásról beszélhetünk a zöldség-gyümölcsellátásban is. Ebben sokat segített nekünk a kun- szentmiklósi Egyetértés és a Sza­badság Termelőszövetkezet, vala­mint a szabadszállási tsz-ek, s természetesen a kistermelők, a háztáji gazdaságok. Nem azt mondom, hogy itt nincs javítani­való, de könnyebb a már meg­levőn javítani, mint teljesen elöl­ről kezdeni, indulni. Ha ezek után azt mondja az újságíró, hogy Oláh Péter tapasz­talattal és felelősséggel tölti be a párttitkári tisztséget, azzal bi­zonyára az olvasók is egyetérte­nek. Gál Sándor HETI KOMMENTÁR Előtérben az oktatásügy z oktatásügy az érdeklő­dés homlokterében áll. Az időszerű kérdésekről pénte­ken a Parlamentben rendeztek sajtótájékoztatót. Ezt megelőző­en, a hét elején pedig az or­szág legnagyobb területű me­gyéjének sajátságos viszonyaira figyelve vizsgálta meg az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága az állami oktatás to­vábbfejlesztésére három évvel ezelőtt hozott határozatok végre­hajtását és a további feladato­kat. Az előterjesztett jelentést és a határozati javaslatokat alapos elemző munka készítette elő. El­ső lépésként a közoktatás terü­letén dolgozó szakemberek kol­lektívája, majd a megyei párt- bizottság a gitációs és propa­ganda bizottsága, azt követően pedig a végrehajtó bizottság tes­tületé foglalkozott a feltárt je­lenségekkel. Az elért eredmé­nyeket és a fejlődést bizonyító adatokat tartalmazó írásos anyag a szóbeli beszámolóval együtt megjelent lapunk szerdai szá­mában. Mivel foglalkoztak a hozzá­szólások? Összességében a köz­oktatás jelenlegi állapotát jel­lemezték. Alapvetően azonos né­zetet fejeztek ki azzal, amit a párt megyei végrehajtó bízott- ságának jelentése fogalmazott meg. S megerősítették: a hely­zetfelmérés és a tennivalókat ki­jelölő javaslatok alkalmasak ar­ra, hogy nyomukban mind si­keresebben valósulhassanak meg a határozatok hátralevő részei. rT ehát igen aktuális a téma. ■* Az időközben végbement változások sok mindenben eltérő feltételeket alakítottak ki. mint amikor az oktatáspolitikai hatá­rozatok megszülettek. Most mód nyílott a végrehajás eddigi sza­kaszának több szempontú, a kü­lönböző véleményeket, sőt érde­keket is ütköztető elemzésére. A tartalmi vonatkozások mellett a szervezeti keretekről és a to­vábbi tennivalókról esett szó. A nevelési munka átfogó, tár­sadalmi üggyé vált, széles réte­gek sorakoznak fel mögötte. Bács-Kiskunban továbbra is az alapfokú és a szakmunkáskép­zés áll a fő helyen. Az óvodák túljutottak az egyszerűbb szo­ciális megítélésen. Kivívták ma­guknak azt a rangot, amely a jövő személyiségeinek formálóit illeti meg. Kalocsán már elér­keztek arra az ellátottsági szint­re, hogy minden hároméves gyermeket fel tudnak venni. A városok közül Kecskeméten a legfeszítőbbek az ellentétek a fejlődés ellenére és annak da­cára, hogy az utóbbi időben csaknem egymillió forintos tár­sadalmi munka, üzemi felaján­lás is érkezett. ó érzés leszögezni, hogy az általános iskolák között csökkennek az elválasztó szín- vonalbeli különbségek, ami a villamosításnak, a tanyai mag­nós oktatás elterjedésének, a körzetesítésnek, a hétközi diák­otthonok szaporodásának és an­nak köszönhető, hogy számotte­vően gyarapodtak a szemléltető­eszközök. Mind több helyről si­került száműzni az előnytelenül megkülönböztető hátrányos fel­tételeket. Nagy erőfeszítések re)• lenek amögött, hogy jelenleg Bács-Kiskun megyében van a legtöbb tanyai diákotthon és kol­légista felsőtagozatos tanuló. De az ilyen örvendetes tények sem nyugtathatják meg azoknak a lelkiismertetét, akik felelősek az utóbbi két év néhány abnormá­lisán elhúzódó építkezéséért. Ugyanilyen kiemelt szerep il­leti meg a szakmunkásképzést. Nem kevés múlik évp az álta­lános iskolákon, a munkára ne­velésen és a józan ítéletű szülő­kön, hogy az ideinél többen vá­lasszanak maguknak valamilyen megfelelő szakmát, hisz utána is nyitottak a továbbtanulás ka­pui. Társadalmunk vezető osz­tályának jó felkészültségű után­pótlása a középiskolai hálózat fejlesztésének felülvizsgálatát indokolja. A felszólalások sok mindent érintettek. Nagyobb módszerta­ni segítségre szorul például a világnézeti alapokat lerakó fia­tal tantárgy, többet kell foglal­kozni a különféle diákjóléti in­tézkedésekkel, egyre fontosabbá válnak az üzemek és iskolák ne­velési kapcsolatai... T/agyis a „hét eseménye” ' elmélyítette azt a tuda­tot, hogy van mire büszkének lenni, de annyi még a tennivaló a jövő nemzedékeinek érdelié­ben, hogy nem szabad egy per. cet sem kihagyni. Ez szól az eddig is jó munkál 'végző pe­dagógusoknak, de — társadalmi ügyről lévén szó — nem csak nekik. H. F. A tervezettnél több műtrágyát kapott a mezőgazdaság a IV. ötéves tervben A IV. ötéves terv időszaká­ban erőteljesen fejlődött a me­zőgazdaság műtrágyaellátása, összefüggésben a szakemberek­nek azzal a megállapításával, hogy a terméshozamok növelé­sének legfontosabb tényezője a talajerő pótlása. A hozamok nö­velése — számítások szerint — 50—60 százalékos arányban függ a műtrágyaellátástól, s például egy kilogrammnyi vegyes mű­trágya hatóanyaggal 5—6 kilo­grammos hektáronkénti búza-, és mintegy 40—50 kilogrammos cukorrépa-hozamnövekedésre le­het számítani. Az 1970. évi hektáronként 120 kilogrammos hatóanyag-mennyi­séget 1975-re a tervezett 220 ki­logrammnál is nagyobb arány­ban, mintegy 223—225 kilo­grammra sikerült fokozni. Eh­hez az eredményhez hozzájárult a külkereskedelmi joggal ren­delkező AGROTRÖSZT erőfe­szítése a műtrágyaimport foko­zására, ami azért lényeges, mert az ország egyes műtrágyafélék­ből — igen fontos hatóanyagok­ról van szó —, nem önálló. Minden évben nagyobb behoza­talra szorulunk, például kálisó­ból. Színvonalasabbá tette az el­látást, hogy bővült a választék. Tizenegyféle egyedi, négyféle mikroelemekkel kiegészített ter­mékkel bővült a kereskede­lem kínálata és megjelent az igen hatékony és gazdaságosan felhasználható összetett-műtrá­gya, amely rövid idő alatt igen keresetté vélt; 1975-ben a for­galomba hozott összes műtrá­gyának már mintegy egynegye­dét teszi ki. A tervidőszak utolsó évének, 1975-nek műtrágya ellátása az év utolsó időszakában is ked­vező. a termelők október vé­géig mintegy 5,3 millió tonná­nyi műtrágyát vásároltak. Az összes értékesítés hozzávetőleg 17 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát, az eladott nitrogén- műtrágya mennyisége pedig máris meghaladta az 1974. évi teljes értékesítést. A kisüzemek, miután több talajerőpótló anyaghoz jutottak az elmúlt években, az idén pél­dául október elejéig mintegy 27 ezer tonnányi kis csomagolású műtrágyát vettek át, 8 ezer ton­nával többet, mint 1974-ben. Idén először mozgóboltok jut­tatják el a keresett műtrágya­adagokat a kistermelőkhöz, az AGROKER vállalatok például Bács-Kiskun megyében szervez­tek ilyen akciót. (MTI) INDULÁSRA KÉSZ A ZSIGULI-VONAT • A KGST-tagországok, köztük hazánk is, részt vesznek a Togliatti, autógyár alkatrészellátásában. A képen: a szovjet Zsiguli gépko­csik Indulásra készen a Magyar Népköztársaságba. \

Next

/
Thumbnails
Contents