Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1975. október 14. ESEMÉNYEK SOROKBAN TUNISZ. Todor Zsivkov. a Bol­gár Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke hétfőn négynapos hi­vatalos látogatásra Tunéziába ér­kezett. A tuniszi repülőtéren Ha­bib Burgiba köztársasági elnök fogadta. GDANSK. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterelnök a. gdanski partvidékre utazott. Meg­látogatják a gdanski és gdyniai hajógyárat és találkoznak az üze­mek munkásaival is. (PAP) HELSINKI. Lauri Sutela altá­bornagy, Finnország védelmi erői főparacsnokának meghívására hi­vatalos baráti látogatásra Helsin­kibe érkezett Viktor Kulikov had­seregtábornok, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének első he­lyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. (TASZSZ) ROMA. Róma egyik negyedé­nek lakóit hétfőn reggel három hatalmas robbanás ébresztette. Is-2 meretlen tettesek bombákat rob­bantottak a kerületi telefonköz­pontban. 14 ezer telefonvonal né- itiult el az anyagi kár jelentős. A rendőrség megkezdte a nyomo­zást. (TASZSZ) HAVANNA. Kubában hétfőn megkezdődött a Kubai Kommu­nista Párt programnyilatkozat­tervezetének országos vitája. A hónap végéig, a decemberi kong­resszus elé kerülő okmányt, több mint ötmillió dolgozó ismeri meg, illetve mondhat róla véleményt. Az ország holnapját körvonalazó okmány, nyolc fejezetben vázolja a párt, a tömegszervezetek, az ál­lami szervezetek feladatait. KAIRÓ. Anvar Szadat egyipto­mi államfő vasárnap jóváhagyta azt a két halálos ítéletet, amelyet május 31-én mondtak ki a tavaly áprilisi államellenes összeesküvés két vezetőjére. A harmadik halá­los ítéletet az elnök életfogytigla­ni kényszermunkára változtatta. A kairói katonai műszaki főisko­la ellen tavaly megkísérelt táma­dás résztvevői közül további nyol­cat életfogytiglani, hetet 15 évi, nyolcat pedig ' 10 évi kényszer- munkával egybekötött börtönbün­tetésre ítéltek. (MENA) Túl az életveszélyen • Bernardo Leighton chilei ke­reszténydemokrata vezető ellen Rómában — állítólag Pinochet személyes utasítására — a múlt héten merényletet kBvet- tek. el. A súlyosan megsebesült emigráns politikus a jelek sze­rint túl van a közvetlen élet­veszélyen. (Telefoto — AP— MTI—KS) Megkezdték Luis Corvalán perét Király Ferenc, az MTI tudósí­tója jelenti: A havannai rádió jelentése sze­rint a chilei fasiszta junta végér­vényesen elutasította Luis Cor- valán szabadlábra helyezését kérő beadványt. „Hazaárulásért és más politikai bűncselekményekért he­lyezték előzetes letartóztatásba Luis Corvalán tanítót” — hang­zik a legfelsőbb katonai bíróság indoklása. A caracasi rádió —| hivatkozva h chilei ellenállók bizottságának közleményére — azt jelentette, Ihogy zárt ajtók mögött, és szi­gorú biztonsági intézkedések kö­zepette, már folyik Luis Corva- lánnak és több társának a pere. A .bírósági komédia, a junta ka­nnal . „igazságszolgáltatása” sze­rint folyik. Corvalánnak saját magának kell ellátnia védelmét. 'A junta eddig egyetlen hiva­talos közleményt sem adott ki a párról. Magyar parlamenti delegáció Tokióban (Folytatás az 1. oldalról.) sünk és népünk — mondotta — nagy figyelemmel kíséri Japán gazdasági és műszaki eredmé­nyeit. Aláhúzta a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének fon­tosságát, . de rámutatott, hogy az elért színvonal csupán kezdetnek tekinthető. Kiemelte a két parla­ment jó kapcsolatainak fontossá­gát is. A magyar országgyűlés elnöke részletesen tájékoztatta japán partnereit az európai biz­tonsági értekezlet sikeréről és a helsinki találkozón elfogadott do­kumentumok történelmi jelentő­ségéről. Ügy gondoljuk — han­goztatta —, hogy hasonló jellegű rendezés jelentősen elősegítené a béke és a biztonság ügyét a vi­lág más térségeiben is. Apró An­tal az országgyűlés nevében lá­togatásra 'hívta meg á japán par­lament mindkét házának küldött­ségét. A Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszternél tett látogatás al­-Ö2i fißÖ-öGttl 2ÍÍ5J29T3; B Alekszeji Leoneviésa Valerij Kui- bászov szovjet űrhajósok vasár­nap — családjukkal együtt viszo­nozva amerikai kollégáik szovjet­unióbeli útját — kéthetes látoga­tásra az Egyesült Államokba ér­keztek. Az Andréws-i katonai légitá­maszpont repülőterén a szovjet Vendégeket T. Stafford, D. Slay­kalmával élénk eszmecsere, ala­kult ki a magyar küldöttség ve- zétője és a külügyminiszter kö­zött. Apró Antal átadta a magyar külügyminiszer üdvözletét és re- mériyét fejezte ki, hogy a japán diplomácia vezetője Magyaror­szágot is beiktatja jövő évi kül­földi programjába. Hangsúlyoztál hogy Japán és Magyarország kö­zött nincs nézeteltérés nemzet­közi kérdésekben, és akárcsak a parlamenti találkozók során, itt is aláhúzta a helsinki értekezlet jelentőségét, nem csak Európa, hanem a világ más térségei szá­mára is. A japán külügyminisz­ter kijelentette: jelentősnek íté­li. hogy a helsinki értekezleten a sok kisebb ország mellett az Egyesült Államok és á Szovjet­unió is részt vett. Örömmel nyug­tázta, hogy szépen fejlődnek a japán—magyar , kapcsolatok és biztosította a magyar parlamenti küldöttséget arról, hogy miniszté­ránünanyöd .ten^^ir. sofc, A. Hartman külügyi állam­titkár. valamint D. Croy, a NASA igazgatóhelyettese fogadták. Melegen üdvözölték a szovjet űrhajósokat Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykö­vete és a washingtoni szovjet ko­lónia tagjai. (TASZSZ) riuma készségesen elősegíti a kapcsolatok továbbfejlesztését. Az eseménydús nap befejezé­seként a japán parlament két há­zának elnöke fogadást adott az Apró Antal vezette magyar kül­döttség tiszteletére. A japán külügyminisztérium szóvivője az MTI tokiói tudósító­jának adott nyilatkozatában nagy jelentőségűnek minősítette a ma- gyár parlamenti küldöttség tokiói látogatását. A japán—magyar kapcsolatok — mutatott rá — rendkívül jól fejlődnek. Bizonyos vagyok benne, hogy az Apró An­tal vezette magyar parlamenti delegáció most folyó' látogatása hozzájárul a két ország kapcso­latainak még szorosabbá tételé­hez, és jelentős eseményként ke­rül be a japán—magyar kapcso­latok történetébe — mondotta nyilatkozatában a japán külügy­minisztérium szóvivője. (MTI) CüNHAL: A politikai megoldás hívei vagyunk Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: . „Ahhoz, hogy forradalmunkat szocialista irányba-vigyük tovább és győzhessünk, jól kell dolgoz-> nünk, meg kell szerveznünk erő­inket és megfelelő szövetségi rendszert kell teremtenünk, hi­szen egyedül nem győzhetünk” — jelentette ki Alvaro Cunhal vasárnap, a Lisszabontól 40 kilo­méterre délre fekvő 70 000 la­kosú Barreiro ipari városban megtartott gyűlésen. A szocialis­ta, forradalom megvalósításához nem elég az élcsapat, meg kell nyernünk az ingadozó népi töme­geket is. A munkásosztálynak szoros szövetséget kell teremte­nie a dolgozó parasztsággal. A Portugál KP-főtitkára hang­súlyozta, hogy a kommunisták to­vábbra is Portugália legszerve­zettebb forradalmi erejével ren­delkeznek. Sajnos a portugál munkásmozgalom általában nem ilyen egységes — folytatta Cunhal. Alvaro Cunhal a továbbiakban felszólította Barreiro munkásait, Jjügy-óB“ gyárakban mS'Jnazokkal is .itötEekedjeneko összefogni, akik eddig meg nem értő magatartást tanúsítottak a kommunistákkal szemben. A kommunisták a válság po­litikai megoldásának hívei, mert azt tartják, hogy egy polgárihá­borúból csak a fasiszták húzná­nak hasznot — fejezte be beszé­dét a PKP főtitkára. (MTI) Harminc éve független Laosz I Vasárnap ünnepelte a függetlenség kikiáltásának 30. évfordulóját Laosz népe. A képen: a Patet Lao jelvényét viselő középiskolások az évforduló tiszteletére rendezett nagygyűlésen. (Telefoto — AP—MTI—KS) Szovjet űrhajósok az USA-ban I SZOVJET—FRANCIA KAPCSOLATOK Űjabb csúcstalálkozó előtt • Glscard d’Estaing francia el­nök Leonyid Brezsnyev ram- bouillet-i látogatása után tíz hó­nappal a Szovjetunióba utazik, hogy folytatódjék a párbeszéd. A szovjet vezető az előző találkozó kapcsán elmondta: a szovjet- francia együttműködés a két nép értékes vívmánya és jó példát mutat más országok számára. Giscard d’Estaing akkor kifejtette a sajtó képviselőinek: a találkozó módot adott arra, hogy meggyő­ződjék a szovjet fél „mély és tu­datos béketörekvéseiről”. A helyzet igazságos értékelői messzemenően elismerik, hogy a különböző társadalmi berendezke­désű országok párbeszédét, a fe­szültség enyhítését elsőként a Szovjetunió és Franciaország kezdte meg. Közeledünk a két ország — de Gaulle aktív részvételével kiala­kított — sokoldalú, kölcsönös együttműködésének tizedik évfor­dulójához, amely egyben a szov­jet és a francia nép hagyomá­nyos kapcsolatai felújításának is évfordulója. A közös erőfeszíté­seknek naav szerepe volt abban, hogy az enyhülés folyamata egész Európára kiterjedt, az együttmű­ködés 1971-ben — Brezsnyev fran­ciaországi látogatása alkalmával — kidolgozott elvei gyakorlati megerősítést kaptak a helsinki megegyezésben. iyEstaing jelenlegi utazása egy­ben az első olyan látogatás, ame­lyet a helsinki konferencia után egy hagyományosan kapitalista állam legfőbb vezetője a legna­gyobb szocialista országban tesz. A legutóbbi,' rámbouillet-i ta­lálkozó megmutatta a két kor­mány álláspontjának közelségét korunk sok időszerű kérdésében. A két ország gazdasági kap­csolatai a múlt évi találkozó! óta minőségi változáson mentek ke­resztül. Az 1975—79. évekre kötött gazdasági együttműködési egyez­mény konkrét formát adott a ko­rábbi kezdeményezéseknek. A hi­telegyezmény további szilárdülást eredményezett. A szüntelenül nö- vekvő_— négyévenként megkét­szereződő — áruforgalom egyre inkább a hosszú lejáratú megál­lapodások alapján folyik. Ez kü­lönösen érvényes a közös gazda­sági és ipari beruházásokra, ame­lyeket kompenzációs elszámolás­ban valósítanak meg. A gépipar­tól az alumíniumgyártáson át bá­nyák nyitásáig, közös létesítmé­nyek .(például szállodák) építé­séig széles területen alakult ki együttműködés. A tudományos-műszaki együtt­működésben igen fontos tervek valósulnak meg. Ezek kiterjednek a nukleáris energetikára, a vi­lágűr békés célú kutatására, a szí­nes televízióra stb. A szovjet—francia együttműkö­dés — miként ezt Franciaország­ban hangoztatják — továbbra is az európai feszültség enyhítésé­nek egyik igen fontos tényezője. Ebben a véleményben a szovjet társadalom is osztozik. Remélik, hogy Giscard d’Estaing moszkvai látogatása újabb impulzust ad a két ország együttműködésének és a helsinki megállapodás kitelje­sedésének. ■ § A francia elnök nyilatkozata a Pravdának. Giscard d’Estaing szovjetunióbeli látogatásával kap­csolatban, a moszkvai francia nagykövetség útján nyilatkozatot juttatott el a Pravda szerkesztősé­géhez. Az elnök nyilatkozatában min­denekelőtt megemlíti, hogy a né- , hai de Gaulle tábornok csaknem tíz esztendővel ezelőtti látogatását követően megkezdődött az enyhü­lés. az egyetértés és az együttmű- ködés Franciaország és a Szovjet­unió között. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a francia—szov­jet együttműködés Franciaország külpolitikájának alapvető részét képezi, és egyben szerves része a nemzetközi enyhüiés érdekében kifejtett francia erőfeszítéseknek. Giscard d’Estaing moszkvai lá­togatásáról kijelentette: — A Szovjetunió vezetőségének vendégeként utazva Moszkvába, mindenekelőtt szeretnék tanúbi­zonyságot tenni arról, hogy Fran­ciaország továbbra is azon az úton halad, amely a két nép közötti barátság útja, és amely megfelel mindkét állam érdekeinek. Han­goztatta: nagyra értékeli azt a le- hetőséget. hogy Leonyid Brezs- nyewel folytathatja a tavaly Rambouilllet-ban elkezdett párbe­szédet. Hozzáfűzte: a francia- szovjet kapcsolatok története azt tanúsítja, hogy a csúcsszintű sze­mélyes érintkezések döntő szere­pet töltöttek be a két ország kö- zötti együttműködés, fejlesztésé­ben. A francia köztársasági einöl« nyilatkozatában emlékeztetett ar­ra is, hogy moszkvai útjára a hel- sinki biztonsági konferencia befe­jezése utáni hetekben kerül sör, Mint mondotta, ez az esemény, amelyen 35 állam- és kormány­fővel együt Leonyid Brezsnyev és ő is részt vett. az enyhülés újabb távlatait tárta fel. Az elnök kije­lentette, szeretné, ha szovjetunió­beli látogatása lehetővé tenné ezeknek a távlatoknak a követé­sét a francia—szovjet kapcsolatok kereteiben, s a kapcsolatokra jel­lemző : kölcsönös tisztelet szelle­mében. Giscard d’Estaing végezetül hangsúlyozta: hivatalos látogatása lehetővé teszi számára, hogy job­ban megismerhesse a Szovjet­uniót, kapcsolatot teremtsen a szovjet lakossággal, és tolmácsol­ja az egész francia nép barátsá­gát és tiszteletét. (APN, TASZSZ] 1 kommentár Isabel visszatér Isabel Perón argentin elnök gyógy­kezeltetésének befejeztével a héten újból elfoglalja tisztét. Október 17-én részt vesz egy fővárosi tömeggyűlésen — közölték hivatalosan. .Perón asz- szony egyhónapi távoliét útin tér visz- sza hivatalába. (Reuter) A világ egyik legszebb asszo­nyának tartották,1 Evita Perónt; utóda a szép táhcosnő. Isabel szintén hódító jelehség. Férje ha­lála után ő vette lát az államfői tisztet, de, nemrég elutazott — úgymond gyógykézelésré — a Córdoba-i hegyekbe. Búcsúzáskor azt mondta: hamarosan visszatér. Sokan mégis úgy Vélik, hogy tá­vozása végleges. Isabel Perón átmenetileg a sze­nátus elnöke. Italq Luder kezébe helyezte a legfőbb hatalmat. Ami­kor búcsúzott, akkor is felhang­zott a kiáltás aí parlamentben „Isabel, Isabel”! Luder pedig így nyilatkozott: Csak rövid időre akarok elnök lenni|! Sok a nroblémai Argentínában. Különböző oldalról kiinduló ge­rillák lövöldöznek.; Nem is olyan régen lelőtték az árgentin vezér­kar egyesített bizottságáriák főnö­két. Nincs egyetértés a hadsereg három fegyvernemének vezetői között. A haditengerészet Perón­ellenes, kifogásolja az alkotmá­nyos útra való visszatérés tervét. Azután létrejött a hadsereg úgy­nevezett „öt pontjai”, amely a pol­gári kormányzáshoz való visszaté­rés- feltételeként leszögezte hogy a fegyveres erőknek a jövőben is beleszólási joguk lesz az ország irányításába. A gerillaakciók persze semmi­képpen sem konszolidálhatják a helyzetet. A küzdelem most, Isa­bel távozása után, még jobban ki-, kibontakozik a jobb- és baloldali erők között. Már korábban, a perónista - mozgalmon bélül 'is érződött ennek a ^Harcnak a gyö­kere. Perónnak ampak idején si­került elég széles' alapon a kis- és középpolgárság törekvéseit szem előtt tartva, valamilyen szö­vetséget létrehoznia. ' Argentíná­nak korábban soha sem volt ilyen többségű kormány a: 1973-ban Pe­rón a szavazatok Cl százalékát kapta 'meg. A vezér halálával azonban az úgynevezett osztály,, béke felbomlott. Perón akkor „szociális békéről” beszélt és ár- és bérbefagyasztási politikát pró­bált . megvalósítani. Ezt a mun­kások ellenezték. Az elnök tok színészi teljesítményt is produkált, többször fenyegetőzött a lemon­dással, májd közölte, „meghajtok' a nép akarata előtt” —, ez persze csak gesztus volt. Gesztus volt az is, hogy Perón ragaszkodott ah­hoz, hogy halálát követően az el­nöki posztra, a legfelső állami méltóságra felesége kerüljön. Ez­zel kívánta elkerülni, hogy az egymással rivalizáló hatalmi cso­portok és személyek közül vala­melyik túlsúlyba kerüljön és így kérdésessé váljék a „nemzeti megbékélés” programja. Ma már világos, senki sem vet­te koiriolyan. hogy Isabelita asz- szony Perónhoz hasonló irányító lesz. A néhai szép Evita emléké­vel sem vetekedhet, és az egykori táncosnőnek nincs meg a megfe­lelő politikai jártassága, hogy megküzdjön a sorozatos terrorak­ciókat végrehajtó gerillákkal. Külön tétel López Rega szemé­lye. akit már korábban Perón szürke eminenciásának neveztek. Mindenki tudta, hogy a „varázsló­nak” is titulált, spiritiszta Rega. Isabelita ásszony korlátlan bizal­mát élvezi, felfelé ívelő csillaga veszélyes irányzatot vetített élőre. A perónista jobboldalhoz tarto­zott. Perón koporsójánál is Isabel mellett Állt. Most már ő is leié- ’ pett a színről. A kérdés most az. hogy Isabe­lita visszatér-e egyáltalán és 'mi az álláspontja erről a hadsereg­nek- Az Economist című angol lap szerint a hadsereg egyelőre tartózkodó álláspontot foglal el. A jelenleg elnöki pozícióban levő Luder nyugodt állapotokat szeret­ne biztosítani. Ehhez gazdasági szakembereket igyekszik találni. A súlyos gazdasági problémák ugyanis nehezítik a kibontakozást, ameiyfek egy eredményekre tö­rekvő kabinetet is akadályozhat­nak tevékenységében. S. E. Athénban a bukptt rendszer tisztjeinek egy 35 tagú csoportjának hadbírósági tárgyalása kezdődött meg. Valamennyiket azzal vádol­ják, hogy embertelenül megkínozták a kezükbe került politikai fog­lyokat. _v (Telefoto — AP—MTI—KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT íÖ kb nsdhűnöJst jnsbxiim sarc aSísaeli • Katonátíszték péké' Athénban- " 4 ^ Rómába utazott az MSZMP KB küldöttsége Az Olasz Szocialista Párt vezetőségének meghívására hétfőn Ró­mába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége. A küldöttséget Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára vezeti, tagjai Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, és Verők Istvánná, az MSZMP KB külügyi osztályának mun-, katársa. • Francia pártmunkásküldöfíség Budapesten A» Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghí­vására hétfőn Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt. párt­munkásküldöttsége. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren- dr. Borics Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese fogadta. • Megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Hétfőn Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 73. ülése, amelynek munkájában a< KGST-országok miniszterelnök- helyettesei vesznek részt. Az ülés elnökévé G. Weisst, az NDK képvi­selőjét választották meg. • Ülést tartott a szovjet kormány Hétfőn Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Minisztertanácsa. A kormány tagjai jelentést hallgattak meg az 1976-80-as időszakban esedékes népgazdaság-fejleszés alapvető irányzatai tervezetének ki­dolgozásáról. Megvitatták az 1975. évi állami -népgazdaság-fejlesztési terv és az 1975. évi állami költségvetési terv jariuár-szeptember havi végrehajtásának eredményeit és megvizsgálták az 1976. évre ’ szóló állami népgazdaság-f ejlesztési terv és állami-költségvetés tervezeteit. Az ipari termelésnövekedés a múlt év megfelelő időszakához viszo­nyítva az évi tervben előirányzott 6,7 százalékkal szemben elérte a 7,8 százalékot. Intézkedések történték az étotszínyonal további emelésére. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére a múlt évi janyár- szeptemberi időszakhoz arárjyítva 3,7. százalékkal növekedett. Az ál* lami és a szövetkezeti-kiskereskedelemi áruforgalom 7,2 százaléktol növekedett. A kormány ülésén beszédet iriondott Alekszej Koszigin szóvjyt ’ miniszterelnök- (TASZSZ, MTI) ■4 ■l

Next

/
Thumbnails
Contents