Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 12.

Keresik

a hatékonyabb gazdálkodás módszereit

Beszélgetés a kecskeméti járási pártbizottság titkárával

Az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberben hpzott határozata fontos programot adott. Á politikai és a gazdasági élet szinte minden területén központi feladatként szerepel ennek végrehajtása. Elkészültek az intézkedési tervek, amelyeknek valóra váltásában döntő szerepük van a pártszervezeteknek, a kommunistáknak.

Horváth Antallal ,a kecskeméti járási pártbizottság titkárával az intézkedési tervek eddigi végrehajtásának tapasztalatairól beszélgetünk. Figyelembe véve, hogy a járásban foglalkoztatottak 51,8, „százaléka jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik, főként az állami gazdaságokban, szövetkezetekben,, elért eredményekről kérünk információt. Tér. mészetesen csak főbb vonalakban kaphatunk tájékoztatást, hiszen egy beszélgetés keretében nem lehet átfogó képet adni az általános helyzetről.

— Megállapíthatjuk, hogy az intézkedési terveket széles körben tudatosították, nemcsak a párttagság, hanem a pártonki- vüliek körében is. Javult a gazdasági munka pártirányítása, ellenőrzése és segítése- A párt- szervezetek határozottabban lépnek-fel a helytelen nézetekkel és gyakorlattal szemben, szorosabb kapcsolatot tartanak a gazdasági vezetőkkel. Jobb az információáramlás, tájékozottabb és megalapozottabb az együttműködés.

A járási pártbizottság kezdeményezésére a gazdasági egységek vezetőségei mindenütt beszámoltak az eddig végzett munkáról. A tapasztalatokat összegeztük és ismertettük a járási pártbizottság legutóbbi ülésén.

— Mit tükröztek az említett beszámolók, tanácskozások?

' — A, párt- és gazdasági vezetők általában jól érziékelik legfontosabb feladataikat. Számos intézkedést tettek a munka jobb megszervezésére, a gazdasági szerkezet javítására, ezzel - ősz- szefüggésben a jobb üzemszervezésre. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a belső tartalékok feltárásával igyekeznek a mezőgazdasági üzemekben- az időjárás okozta terméscsökkenést pótolni, a tervek teljesítésének feltételeit megteremteni, a növénytermesztésben és a kertészetben nagy károkat okozott a jégverés, a sok eső. Az állattenyésztésben jelentkező kiesések részben pótolni tudják. A Városföldi Állami Gazdaságban a tavalyi első félévben értékesített 920 ezer literrel szemben ez évben, hasonló időszakban, 950 ezer liter tejet értékesítettek.

Ugyancsak ebben a gazdaságban az elmúlt esztendőhöz képest ezerháromszáz mázsával több húst termeltek.

A mezőgazdasági szövetkezetekben előreléptek az üzem. és munkaszervezésben, hatékonyabbá vált az irányító munka. Mindenekelőtt a középvezetőknél nö. vélték az önállóságot és a felelősséget. Az egyesült szövetkezetekben nincs visszaesés a termelésben, bár még sok megoldatlan kérdés nehezíti a gyorsabb ütemű előrehaladást.

A Központi Bizottság határozata nyomán szükségszerűen módosították a szövetkezeti tagok bérezését. Felülvizsgálták a fix- béreket és áttértek a teljesítménybér-rendszerre. Ez megkönnyítette az ellenőrzést. Egyúttal javult a munkaidő kihasználása, a termelékenység emelkedett.

A takarékossággal kapcsolatos intézkedéseknek olyan hatása is van, hogy jobban ügyelnek a gépek karbantartására, gondosabban bánnak az üzemanyaggal, csökkentik a villanyáram fel- használását.

A szövetkezetek által kidolgozott takarékossági intézkedési tervek időarányosan megvalósulnak. A pártszervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a végrehajtást, és a szükséges intézkedéseket menet közben is megteszik.

Külön érdemes szólni arról, hogy a határozat szellemében a szövetkezetek több figyelmet for. dítottak a háztáji termelés növelésére, az előállított termékek időben és megfelelő minőségben történő értékesítésére. Az állata, tenyésztést legelőjuttatással, lucernával, táppal, szemes takarmánnyal segítik. Ennek is köszönhető, hogy a háztáji és a tagi gazdaságokban nincs visszaesés, sőt egyes ágazatokban nagyobb a termékfélhozatal.

— A tapasztalatok tehát azt blzohyitiák, hogy érvényesül a párt irányító és vezető szerepe. Mi az, amire mégis fel kell hívnunk a figyelmet'7

— A tanácskozások során tapasztaltunk olyasmit is, hogy egyes pártalapszervezeteknél túlságosan elégedettek 1 az eddigi eredményekkel. Némi megnyugvás jelentkezik, ami nem segíti elő a további feladatok eredményes végrehajtását. Egyes helyeken nem eléggé számolnak azokkal a nehézségekkel, amelyek akadályozzák a gyorsabb ütemű előrejutást A decemberi határozat által kitűzött életszínvonal-emelést csak akkor tudjuk elérni, ha a belső' tartalékok feltárásával, hatékonyabb munkával reális alapot adunk ahhoz, hogy a IV. ötéves tervet végrehajtsuk és megfelelően felkészüljünk az V. ötéves terv megvalósítására. Mindez fegyelmezett és szorgalmas munkát igényel a politikai és a gazdasági élet minden területén.

— Melyek azok a főbb feladatok, amelyekre a járási pártbizottság felhívta a mezőgazdasági üzemek figyelmét?

— Főként a járás adottságainak megfelelő termelési ágazatok fejlesztésére szeretnénk mozgósítani. Ennek során természetesen a decemberi határozat által meghatározott feladatok az el-; sődlegesek. Ezek szellemében kell megvalósítanunk a fejlesztést.

Csak néhány tennivalót sorolok fel. Továbbra is szorgalmazzuk a termelési rendszerek elterjesztését. Segítjük az együttműködést, amely már eddig is szép eredményeket hozott az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesz, tésében. Kiemelt feladatként kezeljük a zöldségtermesztés fejlesztését, arra mozgósítunk, hogy a községek helyileg oldják meg az ellátást. Az állattenyésztés fejlesztése feltételezi a korszerű takarmány bázis kialakítását. Ráirányítjuk a figyelmet a takarmánytermelésre, -tárolásra és -feldolgozásra. A v hústermelés növelése. mellett segítjük a tejhozamok növelésére telt erőfeszí. téseket. Legtöbb kihasználatlan lehetőségünk talán a Juhtenyész-:, tésben vgn. A jelenlegi állomány elöregedett, keresnt'kell a korszerűsítés útját, az egyszerű társulás lehetőségeit, főleg Kunszent- miklóson és környékén.

Egyik nagy feladatunk a munkaerőgondok megoldásának segítése. Egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Gondoskodnunk kell a felszabaduló munkaerő — mindenekelőtt a nők — helyben történő foglalkoztatásáról. Erre lehetőséget nyújt a szövetkezeti melléküzem- ágak és egyéb tevékenységek fej. lesztése — hangoztatta végezetül a járási pártbizottság titkára. K. S.

FODOR LÁSZLÓ:

Homoki herkulesek

Az az elsivárodott táj, ame- lyet nemrégiben még „magyar Szaharának” tituláltak —. az Árpád-házi királyok, Anjouk. Hunyadiak korában még a természet szép vonásaival volt ékes. Hel- tai Gáspár krónikája szerint a „míves és szántó emberekkel” jó -megértésben levő Szilágyi Erzsébet birtokán — amíg férje, a tö- rökverő Hunyadi János csatázott —, nem csappant a vagyono- sodás, pezsgett a szorgalom. Huny ad várától Buda váráig meg is csodálták az újkor eléjén arra járó külföldiek a nyájakat, méneseket, mívelt mezőket: a jószágtartás és növénytermesztés magyart módját. Ugyancsak Heltai Gáspár krónikájából tudjuk, hogy mikor Szilágyi Erzsébet, a mezei szorgalom e nagy magyar asz- szonya Mátyás királlyal volt másállapotban — szülni egy kolozsvári szőlőmunkás otthonát választottá, Ott a vendéglátó azon harmatosán, tőkéről szedett szőlővel, gyümölccsel, musttal, vajjal, 'sajttal látta el a kormámyzóné asszonyt. Mire Mátyás a kolozsvári bölcsőből felemelkedett, s a nép választotta királyként téljutott a budai vár trónusáig, a munka területei tovább szélesedtek; bővültek az emberi tenni- és tanulni valók; a munka nemei is sokfélébbek lettek, mint annak előtte. Ez volt az a rövid „magyar reneszánsz”, amelynek idején sem a mezők, sem az emberi agyak nem maradhattak parlagon. A munka szeretete ritkán - vetett ilyen lángot e tájon az emberi

szívekben... Am a munka menyboltjának magasa aszerint változik, hogy másnak vagy magának dolgozik az ember...

Amit e fényes történelmi szakasz hozott, mindazt Mátyás halála után hovatovább semmivé tette a török félhold, majd a Habsburg kétfejű sas, a nemzetre zúdult négyszáz éves elnyomás. Négy évszázad alatt — ott, ahol a középkor végén Kelet-Európa egyik legkiesebb tája terült el — homokos pusztaságok keletkeztek. A táj is elvesztette nyájasságát; a kemény sorssal perlekedni ezentúl nagyon feszített, igen gyötrel- mes férfifeladat lesz.

A mai ember némiképp el is képed attól a kétségbeesetten is vállalkozó kedvtől, mely a homoki parasztokat, tőzséreket, jószágnevelőket, a mezei munka fáradhatatlan kismiveseit a legnehezebb időkben annyi századon át jellemezte. Lényüket las- san-lassari — mint bőrüket a szél — valósággal kicserezte az állandó veszély, a soha meg nem álló munka és az élet fenyegetettsége. Ott fent a történelem magas szintjén e homoki kisemberek urai vívhatták a, maguk harcaikat. Lent a mélyben a homok harcosai égő, ősi erővel markoltak bele a földi valóságba, s 'földre kuporo- dottan küzdöttek a betevő falatért. Az is elég volt számukra, ha hűvös tapasztalati fölénnyel egy gyűszűnyi homokot le tudtak

KENDŐZETLENÜL

Van,

de mégsincs

Talán még sokan emlékeznek rá — a családiház-építők közül a legtöbben —, hogy lapunk 1975 február 16-i számában az Alföldi TÜZÉP Vállalat egész oldalas hirdetést tett közzé( amelyben arra szólít fel „Építsen korszerű anyagból, jobbat, olcsóbban, gyorsabban". Az építők és építtetők bizonyára kitalálták, hogy a vázkerámia födémszerkezetekről van szó, amely a betongerenda-hiányt nemcsak pótolja, hanem annál korszerűbb építőanyag.

kötni vagy egy ölnyi futóhomok fölé szőlőlugast vonhattak. Munkájuknak nem volt semmiféle történetbölcseleti vezérfonala. E kisemberek cselekedeteiből az iszapos hétköznapok talajában a nemzet mélyre nyomott története szűrhető ki. Az emberi állapot ilyen alacsony szintjéig, a napi megélhetés kínlódásaiból gyöngy, szemeket kiizzadó magyar munkaleleményéig látnoki logikával csak olyan nagy államférfi szeme látott el, mint Széchenyi Istváné. Akkor, amikor a hatszögű tébolyda-épületből nem volt remény kiszabadulnia, már ökölre szereti volna kelni az ápolóval és a császári fogdmeggel... Nem tehetett mást. tollal döntögette a Habsburg-dinasztiát. A , büszke, gőgös, összetört, mégis népére gondoló modern lélekalkatú ember az Öngyilkossági próbálkozás előtt megírta utolsó művét, melyet aztán az utódok N'agy Magyar Szatírának neveztek. Ebben a magyar parlagról is a legélesebb képet adta. Megírta többek között, hogy az anyatermészet senkire magától kegyesen rá nem mosolyog. „Magyar honunk — folytatta — a számtalan „nincs” országa! Van ellenben... tenger sivataga, van homokbuckája, tán annyi csillag sincs az égen!... S akit egy kis szemmel, egy kis füllel és egy kis velőcskével ajándékozott meg a sors. az nem öli meg az időt, neip üli ünnepeinket, hanem dolgozik még a parlagon is!.

Még kitért arra is. ami a magyar klímával és talajviszonyokkal kínlódó embereknek oly fontos volt. — hogy erdő kétféleképpen keletkezhet, vagy magától hullott magról, vagy csemete ültetéséből. Egy nép jellemvonáA PETŐFI NÉPE

KRESZ ISKOLÁJA

SZERKESZTI GÉMES GÁBOR PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉS (16.)

Különösen bosszús lehetett Valentin]/' Márton, Békéscsaba, Tre- fort út 4. szám alatti lakos, aki épülő családi házát már úgy terveztette, hogy vázkerámiás födémszerkezete lesz.

A kunszentmártoni és a szentesi téglagyárakban meg is kezdték iparszerűen a vázkerámiás födémszerkezetek gyártását; azzal nem is volt semmi gond-baj. Viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termékek mind ez ideig mégsem kerültek piacra, enyhíteni az ellátási gondokon. Azért nem, mert a Tégla- és Cserépipari Egyesülés, valamint a terméket gyártó üzemek és a Belkereskedelmi Minisztérium között a fogyasztói ár megállapításával kapcsolatos tárgyalások, megbeszélések, levelezgétések, fellebbezések stb. — az ügymenet hivatalos formuláit nem ismerjük — végeláthatatlan sorából nem született meg az a bizonyos „fogyasztói ár",

A vázkerámiát hirdették, gyártják, van is, de mégsincs. Elmondtuk, hogy miért, s ehhez idézzük azt a telexértesítést, amelyet a Belkereskedelmi Minisztériumból kaptunk:

„A vázkerámiás födémszerkezetekre vonatkozó telexükre közlöm, hogy a fogyasztói ár mind ez ideig nem került megállapításra, mivel a javasolt árak mellett a vázkerámia födémszerkezetek ára meghaladná a vasbeton födémszerkezetek árát. A fenti okból a Tégla- és Cserépipari Egyesüléstől árjavaslatuk felülvizsgálatát kértem. Pásztor Tibor osztályvezető."

Dr, Agner László, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés közgazda- sági osztályának vezetője így nyilatkozott: „A fogyasztói árra vonatkozó javaslatúnkat a Belkereskedelmi Minisztérium "árosztályához előterjesztettük. Az általunk javasolt árat nem fogadták el. Jelenleg vita, egyeztetés van a minisztérium és a TÜZÉP-egye- süléssel a fogyasztói ár megállapítását illetően."

Igen. Vita és egyeztetés van, vázkerámiás födémszerkezet pedig nincs. Talán nem kell kifejtenünk azt, hogy ez rossz így, nagyon rossz; azzal a bizonyos „mosdó- vízzel" nem szabadna már tovább kiöntögetm a „gyerekeket". Pardon: az általánosabb érdekeket.

Csató Károly '

mmmmrn

sait is csak magról lehet nevelni, saját talajáról kicsíráztatni. Cseh üveg cseh földön, brit szövet Britanniában. indiai kardacél Indiában, selyem Kínában alakulhatott ki. A magyar homoki vállalkozók eredetileg lelkűk mélyéig állattartók voltak. Erre az alapvonásra nőtt rá erősen a föld sze. retete. „Magról kelt” a homoki nép jellemének az a vonása is, — folytathatjuk Széchenyi analízisét — hogy a kecskeméti tő- zsérnek már a török időben kialakult a maga gazdasági művelési, kereskedői hálózata, s az európai piacra se nem kardacélt, se nem selymet, hanem szarvas- marhát hajtott. Íme: a pásztorból paraszt, majd a parasztból tőzsér lett. Alulról kapott utánpótlást, távoli világokat járt, forgolódott, gazdagodott. De az itthon maradt, a földhöz jobban ragaszkodó su- bás homoki paraszt önérzete a világjáró marhakereskedőkhöz képest kisebb volt. Am ez a homoki aprómunkás szívósságában nem maradt adósa sem a koriiak. sem a történelemnek! Hüvelykjével kaparta ki — a homokot, ha másképpen nem ment. s ismerte meg e sajátos talaj rétegződését, hogy a Széchenyi jellemezte számtalan Nincs-ből ,,Van”-t — varázsoljon. Amíg a kötéltáncos-ügyessé- gű kereskedők Bécsen át Hamburgig jutottak és a világpiacot okosan kitapogatták a kereslet és kínálat törvényei ösztönös ismeretében — ezek a kisemberek a földhöz tapadtan. itthon maradva sem vesztették el életkedvüket. A dolgok szerkezetét, a természet belső vonásait vették számba, és állították az ember szolgálatába, és firtatták és formálták századokon át, hogy a homokot termővé tegyék.

* (Folytatjuk.)

Párhuzamos közlekedés esetén — az úttesten történő elhelyezke. désre vonatkozóan — a besorolás szabályai az irányadóak. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy egymás mellett két vagy több sávban haladva az egyik úttestről a másikra kanyarodni általában csak ott szabad, ahol ezt terelővonalakkal. a haladási irányt mutató útborkulati jelekkel megengedik, Ezek hiányában a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestet még akkor is tilos elhagyni irányváltoztatással, ha az az úttest is alkalmas párhuzamos közlekedésre. amelyre bekanyarodnánk. Kivétel ez alól: a körforgalomnak a másik, az egyirányú utak elágazásának egyenes irányban történő elhagyása.

Ilyenkor előállhat olyan helyzet, hogy a továbbhaladó járművek egymás haladási irányát metszik (1. ábra) ez esetben tisztázatlan forgalmi helyzet keletkezik. Itt egyik járműnek sincs elsőbbsége, s csak akkor . haladhatnak tovább, ha kölcsönösen meggyőződnek egymás továbbhaladási szándékáról, megegyeznek a továbbhaladás sorrendjében és ebben más járműveket nem veszélyeztetnek.

gyalogos átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladnL”

Ehhez csupán annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a „közvetlenül a kijelölt gyalogátkelőhely előtt” kifejezés ez esetben 20—30 métert jelent.

„(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik Irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.”

Ez a forgalmi szabály tulajdonképpen nem változott. A .jogszabály csupán pontosabban fogalmazza meg a továbbhaladás lehetőségét az irányt nem változtató jármű esetében.. Ezenkívül kiemeli a terelővonal jelentőségét, mint az irányváltoztatás alapvető tényét. A jogszabály forgalmi sáv megszűnéséről tesz említést, de ez lehet útszűkület vagy útlezárás is. hiszen a forgalmi- sáv megszűntnek tekinthető, ha azon a továbbhaladás bármilyen dk miatt lehetetlenné válik. Ha több forgalmi sáv szűnik meg, az irányváltoztatásra kényszerülő jáimű- vek között természetesen a jobb- kézszabály érvényesül, mint ez a

3. ábránkon látható. * 2

ili-x

&; | p 3 l

I

ip

2. ábra

1$

A másik kivétel, amikor a pár. huzamosan közlekedő járművek a besorolás céljából kölcsönösen kívánnak forgalmi sávot változtatni. (2. ábra) Ez esetben is tisztázatlan forgalmi helyzet áll elő.

„(6) Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos a) járművel az úttest felezővonalát — a balra kanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve — átlépni; b) két járműnek ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni; c) kijelölt gyalogátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt

3. ábra

Az 1. jármű egyenesen tud továbbhaladni, irányváltoztatás nélkül, ezért az elsőbbség az övé. A 2. és 3. jármű egyaránt irány- változtatást hajt végre, ezért — a jobbkézszabály értelmében — a

2. jármű haladhat be az útszűkületbe.

„(8) Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbuszok és trolibuszok — a kikerülés esetét kivéve — esek ebben a forgalmi sávban közlekedhetnek; más jármű 7—19 óráig erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá.”

Ez teljesen új szabály« s ezzel kapcsolatban csupán azt emelnénk ki. hogy a be kanyarod ásra történő felkészülés céljából az útkereszteződés előtt lehetőleg olyan távolságban és olyan módon kell a már említett sávra ráhajtani, hogy az autóbusz, illetve trolibusz közlekedését ne akadályozzuk. A forgalom sűrűségére való tekintettel azonban ezt pontosan, méterben vagy egyéb más módon nem lehet meghatározni.

UTAZIK A JONATÁN BRAZÍLIÁBA

) A Kertészeti Kutató Intézet újfehértói kutató állomásán megkezdték az alma szedését. Az alma minősége nagyon jó, a termés 89 százalékát azonnal exportálják. A Szovjetunión hívül, nagyobb tétel újfehértói alma jut Brazíliába Is. (MTI fotó: Balogh P. László felvétele — KS)

i