Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 12. Keresik a hatékonyabb gazdálkodás módszereit Beszélgetés a kecskeméti járási pártbizottság titkárával Az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberben hpzott határozata fontos programot adott. Á politikai és a gazdasági élet szinte minden területén központi feladatként szerepel ennek végrehajtása. Elkészültek az intézkedési ter­vek, amelyeknek valóra váltásában döntő szerepük van a pártszervezeteknek, a kommunistáknak. Horváth Antallal ,a kecskeméti járási pártbizottság titkárával az intézkedési tervek eddigi végre­hajtásának tapasztalatairól be­szélgetünk. Figyelembe véve, hogy a járásban foglalkoztatot­tak 51,8, „százaléka jelenleg is a mezőgazdaságban dolgozik, fő­ként az állami gazdaságokban, szövetkezetekben,, elért eredmé­nyekről kérünk információt. Tér. mészetesen csak főbb vonalakban kaphatunk tájékoztatást, hiszen egy beszélgetés keretében nem lehet átfogó képet adni az ál­talános helyzetről. — Megállapíthatjuk, hogy az intézkedési terveket széles kör­ben tudatosították, nemcsak a párttagság, hanem a pártonki- vüliek körében is. Javult a gaz­dasági munka pártirányítása, el­lenőrzése és segítése- A párt- szervezetek határozottabban lép­nek-fel a helytelen nézetekkel és gyakorlattal szemben, szorosabb kapcsolatot tartanak a gazda­sági vezetőkkel. Jobb az infor­mációáramlás, tájékozottabb és megalapozottabb az együttműkö­dés. A járási pártbizottság kezde­ményezésére a gazdasági egysé­gek vezetőségei mindenütt be­számoltak az eddig végzett mun­káról. A tapasztalatokat össze­geztük és ismertettük a járási pártbizottság legutóbbi ülésén. — Mit tükröztek az emlí­tett beszámolók, tanácskozá­sok? ' — A, párt- és gazdasági veze­tők általában jól érziékelik leg­fontosabb feladataikat. Számos intézkedést tettek a munka jobb megszervezésére, a gazdasági szerkezet javítására, ezzel - ősz- szefüggésben a jobb üzemszerve­zésre. A gazdálkodás hatékonysá­ga érdekében a belső tartalékok feltárásával igyekeznek a me­zőgazdasági üzemekben- az idő­járás okozta terméscsökkenést pótolni, a tervek teljesítésének feltételeit megteremteni, a nö­vénytermesztésben és a kerté­szetben nagy károkat okozott a jégverés, a sok eső. Az állatte­nyésztésben jelentkező kiesések részben pótolni tudják. A Vá­rosföldi Állami Gazdaságban a tavalyi első félévben értékesített 920 ezer literrel szemben ez év­ben, hasonló időszakban, 950 ezer liter tejet értékesítettek. Ugyancsak ebben a gazdaságban az elmúlt esztendőhöz képest ezerháromszáz mázsával több húst termeltek. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben előreléptek az üzem. és munkaszervezésben, hatékonyab­bá vált az irányító munka. Min­denekelőtt a középvezetőknél nö. vélték az önállóságot és a fele­lősséget. Az egyesült szövetkeze­tekben nincs visszaesés a ter­melésben, bár még sok megol­datlan kérdés nehezíti a gyor­sabb ütemű előrehaladást. A Központi Bizottság határoza­ta nyomán szükségszerűen mó­dosították a szövetkezeti tagok bérezését. Felülvizsgálták a fix- béreket és áttértek a teljesít­ménybér-rendszerre. Ez meg­könnyítette az ellenőrzést. Egy­úttal javult a munkaidő kihasz­nálása, a termelékenység emel­kedett. A takarékossággal kapcsolatos intézkedéseknek olyan hatása is van, hogy jobban ügyelnek a gé­pek karbantartására, gondosab­ban bánnak az üzemanyaggal, csökkentik a villanyáram fel- használását. A szövetkezetek által kidolgo­zott takarékossági intézkedési tervek időarányosan megvalósul­nak. A pártszervezetek folyama­tosan figyelemmel kísérik a vég­rehajtást, és a szükséges intéz­kedéseket menet közben is meg­teszik. Külön érdemes szólni arról, hogy a határozat szellemében a szövetkezetek több figyelmet for. dítottak a háztáji termelés nö­velésére, az előállított termékek időben és megfelelő minőségben történő értékesítésére. Az állata, tenyésztést legelőjuttatással, lu­cernával, táppal, szemes takar­mánnyal segítik. Ennek is kö­szönhető, hogy a háztáji és a ta­gi gazdaságokban nincs vissza­esés, sőt egyes ágazatokban na­gyobb a termékfélhozatal. — A tapasztalatok tehát azt blzohyitiák, hogy érvé­nyesül a párt irányító és ve­zető szerepe. Mi az, amire mégis fel kell hívnunk a fi­gyelmet'7 — A tanácskozások során ta­pasztaltunk olyasmit is, hogy egyes pártalapszervezeteknél túl­ságosan elégedettek 1 az eddigi eredményekkel. Némi megnyug­vás jelentkezik, ami nem segíti elő a további feladatok eredmé­nyes végrehajtását. Egyes helye­ken nem eléggé számolnak azok­kal a nehézségekkel, amelyek akadályozzák a gyorsabb ütemű előrejutást A decemberi hatá­rozat által kitűzött életszínvo­nal-emelést csak akkor tudjuk elérni, ha a belső' tartalékok fel­tárásával, hatékonyabb munká­val reális alapot adunk ahhoz, hogy a IV. ötéves tervet végre­hajtsuk és megfelelően felké­szüljünk az V. ötéves terv meg­valósítására. Mindez fegyelme­zett és szorgalmas munkát igé­nyel a politikai és a gazdasági élet minden területén. — Melyek azok a főbb fel­adatok, amelyekre a járási pártbizottság felhívta a me­zőgazdasági üzemek figyel­mét? — Főként a járás adottságai­nak megfelelő termelési ágazatok fejlesztésére szeretnénk mozgó­sítani. Ennek során természete­sen a decemberi határozat által meghatározott feladatok az el-; sődlegesek. Ezek szellemében kell megvalósítanunk a fejlesz­tést. Csak néhány tennivalót soro­lok fel. Továbbra is szorgalmaz­zuk a termelési rendszerek elter­jesztését. Segítjük az együttmű­ködést, amely már eddig is szép eredményeket hozott az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának fejlesz, tésében. Kiemelt feladatként ke­zeljük a zöldségtermesztés fej­lesztését, arra mozgósítunk, hogy a községek helyileg oldják meg az ellátást. Az állattenyésztés fejlesztése feltételezi a korsze­rű takarmány bázis kialakítását. Ráirányítjuk a figyelmet a ta­karmánytermelésre, -tárolásra és -feldolgozásra. A v hústermelés növelése. mellett segítjük a tej­hozamok növelésére telt erőfeszí. téseket. Legtöbb kihasználatlan lehetőségünk talán a Juhtenyész-:, tésben vgn. A jelenlegi állomány elöregedett, keresnt'kell a korsze­rűsítés útját, az egyszerű társu­lás lehetőségeit, főleg Kunszent- miklóson és környékén. Egyik nagy feladatunk a mun­kaerőgondok megoldásának se­gítése. Egyre kevesebben dolgoz­nak a mezőgazdaságban. Gondos­kodnunk kell a felszabaduló munkaerő — mindenekelőtt a nők — helyben történő foglal­koztatásáról. Erre lehetőséget nyújt a szövetkezeti melléküzem- ágak és egyéb tevékenységek fej. lesztése — hangoztatta vége­zetül a járási pártbizottság tit­kára. K. S. FODOR LÁSZLÓ: Homoki herkulesek Az az elsivárodott táj, ame- lyet nemrégiben még „ma­gyar Szaharának” tituláltak —. az Árpád-házi királyok, Anjouk. Hu­nyadiak korában még a természet szép vonásaival volt ékes. Hel- tai Gáspár krónikája szerint a „míves és szántó emberekkel” jó -megértésben levő Szilágyi Erzsé­bet birtokán — amíg férje, a tö- rökverő Hunyadi János csatá­zott —, nem csappant a vagyono- sodás, pezsgett a szorgalom. Hu­ny ad várától Buda váráig meg is csodálták az újkor eléjén arra járó külföldiek a nyájakat, mé­neseket, mívelt mezőket: a jószág­tartás és növénytermesztés ma­gyart módját. Ugyancsak Heltai Gáspár krónikájából tudjuk, hogy mikor Szilágyi Erzsébet, a mezei szorgalom e nagy magyar asz- szonya Mátyás királlyal volt más­állapotban — szülni egy kolozs­vári szőlőmunkás otthonát válasz­tottá, Ott a vendéglátó azon har­matosán, tőkéről szedett szőlővel, gyümölccsel, musttal, vajjal, 'sajttal látta el a kormámyzóné asszonyt. Mire Mátyás a kolozs­vári bölcsőből felemelkedett, s a nép választotta királyként télju­tott a budai vár trónusáig, a mun­ka területei tovább szélesedtek; bővültek az emberi tenni- és ta­nulni valók; a munka nemei is sokfélébbek lettek, mint annak előtte. Ez volt az a rövid „ma­gyar reneszánsz”, amelynek ide­jén sem a mezők, sem az emberi agyak nem maradhattak parlagon. A munka szeretete ritkán - vetett ilyen lángot e tájon az emberi szívekben... Am a munka menyboltjának magasa aszerint változik, hogy másnak vagy ma­gának dolgozik az ember... Amit e fényes történelmi sza­kasz hozott, mindazt Mátyás ha­lála után hovatovább semmivé tette a török félhold, majd a Habsburg kétfejű sas, a nemzetre zúdult négyszáz éves elnyomás. Négy évszázad alatt — ott, ahol a középkor végén Kelet-Európa egyik legkiesebb tája terült el — homokos pusztaságok keletkeztek. A táj is elvesztette nyájasságát; a kemény sorssal perlekedni ezen­túl nagyon feszített, igen gyötrel- mes férfifeladat lesz. A mai ember némiképp el is képed attól a kétségbeesetten is vállalkozó kedvtől, mely a homo­ki parasztokat, tőzséreket, jó­szágnevelőket, a mezei munka fáradhatatlan kismiveseit a leg­nehezebb időkben annyi száza­don át jellemezte. Lényüket las- san-lassari — mint bőrüket a szél — valósággal kicserezte az állan­dó veszély, a soha meg nem álló munka és az élet fenyegetettsé­ge. Ott fent a történelem magas szintjén e homoki kisemberek urai vívhatták a, maguk harcaikat. Lent a mélyben a homok harcosai égő, ősi erővel markoltak bele a földi valóságba, s 'földre kuporo- dottan küzdöttek a betevő fala­tért. Az is elég volt számukra, ha hűvös tapasztalati fölénnyel egy gyűszűnyi homokot le tudtak KENDŐZETLENÜL Van, de mégsincs Talán még sokan emlékeznek rá — a családiház-építők közül a legtöbben —, hogy lapunk 1975 február 16-i számában az Alföldi TÜZÉP Vállalat egész oldalas hir­detést tett közzé( amelyben arra szólít fel „Építsen korszerű anyag­ból, jobbat, olcsóbban, gyorsab­ban". Az építők és építtetők bizo­nyára kitalálták, hogy a vázkerá­mia födémszerkezetekről van szó, amely a betongerenda-hiányt nemcsak pótolja, hanem annál korszerűbb építőanyag. kötni vagy egy ölnyi futóhomok fölé szőlőlugast vonhattak. Mun­kájuknak nem volt semmiféle tör­ténetbölcseleti vezérfonala. E kis­emberek cselekedeteiből az isza­pos hétköznapok talajában a nem­zet mélyre nyomott története szűr­hető ki. Az emberi állapot ilyen alacsony szintjéig, a napi megélhetés kínlódásaiból gyöngy, szemeket kiizzadó magyar munka­leleményéig látnoki logikával csak olyan nagy államférfi szeme lá­tott el, mint Széchenyi Istváné. Akkor, amikor a hatszögű té­bolyda-épületből nem volt re­mény kiszabadulnia, már ökölre szereti volna kelni az ápolóval és a császári fogdmeggel... Nem tehetett mást. tollal döntögette a Habsburg-dinasztiát. A , büszke, gőgös, összetört, mégis népére gondoló modern lélekalkatú em­ber az Öngyilkossági próbálkozás előtt megírta utolsó művét, melyet aztán az utódok N'agy Magyar Szatírának neveztek. Ebben a magyar parlagról is a legélesebb képet adta. Megírta többek kö­zött, hogy az anyatermészet sen­kire magától kegyesen rá nem mosolyog. „Magyar honunk — folytatta — a számtalan „nincs” országa! Van ellenben... tenger sivataga, van homokbuckája, tán annyi csillag sincs az égen!... S akit egy kis szemmel, egy kis füllel és egy kis velőcskével aján­dékozott meg a sors. az nem öli meg az időt, neip üli ünnepein­ket, hanem dolgozik még a par­lagon is!. Még kitért arra is. ami a ma­gyar klímával és talajviszonyok­kal kínlódó embereknek oly fon­tos volt. — hogy erdő kétféle­képpen keletkezhet, vagy magá­tól hullott magról, vagy csemete ültetéséből. Egy nép jellemvoná­A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR PÁRHUZAMOS KÖZLEKEDÉS (16.) Különösen bosszús lehetett Va­lentin]/' Márton, Békéscsaba, Tre- fort út 4. szám alatti lakos, aki épülő családi házát már úgy ter­veztette, hogy vázkerámiás fö­démszerkezete lesz. A kunszentmártoni és a szente­si téglagyárakban meg is kezdték iparszerűen a vázkerámiás fö­démszerkezetek gyártását; azzal nem is volt semmi gond-baj. Vi­szont az a furcsa helyzet állt elő, hogy a termékek mind ez ideig mégsem kerültek piacra, enyhíte­ni az ellátási gondokon. Azért nem, mert a Tégla- és Cserépipari Egyesülés, valamint a terméket gyártó üzemek és a Belkereske­delmi Minisztérium között a fo­gyasztói ár megállapításával kap­csolatos tárgyalások, megbeszélé­sek, levelezgétések, fellebbezések stb. — az ügymenet hivatalos for­muláit nem ismerjük — végelát­hatatlan sorából nem született meg az a bizonyos „fogyasztói ár", A vázkerámiát hirdették, gyárt­ják, van is, de mégsincs. Elmond­tuk, hogy miért, s ehhez idézzük azt a telexértesítést, amelyet a Belkereskedelmi Minisztériumból kaptunk: „A vázkerámiás födémszerkeze­tekre vonatkozó telexükre közlöm, hogy a fogyasztói ár mind ez ideig nem került megállapításra, mivel a javasolt árak mellett a vázke­rámia födémszerkezetek ára meg­haladná a vasbeton födémszerke­zetek árát. A fenti okból a Tégla- és Cserépipari Egyesüléstől árja­vaslatuk felülvizsgálatát kértem. Pásztor Tibor osztályvezető." Dr, Agner László, a Tégla- és Cserépipari Egyesülés közgazda- sági osztályának vezetője így nyi­latkozott: „A fogyasztói árra vo­natkozó javaslatúnkat a Belkeres­kedelmi Minisztérium "árosztályá­hoz előterjesztettük. Az általunk javasolt árat nem fogadták el. Jelenleg vita, egyeztetés van a minisztérium és a TÜZÉP-egye- süléssel a fogyasztói ár megállapí­tását illetően." Igen. Vita és egyeztetés van, vázkerámiás födémszerkezet pedig nincs. Talán nem kell kifejtenünk azt, hogy ez rossz így, nagyon rossz; azzal a bizonyos „mosdó- vízzel" nem szabadna már tovább kiöntögetm a „gyerekeket". Par­don: az általánosabb érdekeket. Csató Károly ' mmmmrn sait is csak magról lehet nevelni, saját talajáról kicsíráztatni. Cseh üveg cseh földön, brit szövet Bri­tanniában. indiai kardacél Indiá­ban, selyem Kínában alakulha­tott ki. A magyar homoki vállal­kozók eredetileg lelkűk mélyéig állattartók voltak. Erre az alap­vonásra nőtt rá erősen a föld sze. retete. „Magról kelt” a homoki nép jellemének az a vonása is, — folytathatjuk Széchenyi analízi­sét — hogy a kecskeméti tő- zsérnek már a török időben ki­alakult a maga gazdasági műve­lési, kereskedői hálózata, s az európai piacra se nem kardacélt, se nem selymet, hanem szarvas- marhát hajtott. Íme: a pásztorból paraszt, majd a parasztból tőzsér lett. Alulról kapott utánpótlást, távoli világokat járt, forgolódott, gazdagodott. De az itthon maradt, a földhöz jobban ragaszkodó su- bás homoki paraszt önérzete a vi­lágjáró marhakereskedőkhöz ké­pest kisebb volt. Am ez a homo­ki aprómunkás szívósságában nem maradt adósa sem a koriiak. sem a történelemnek! Hüvelykjével kaparta ki — a homokot, ha más­képpen nem ment. s ismerte meg e sajátos talaj rétegződését, hogy a Széchenyi jellemezte számtalan Nincs-ből ,,Van”-t — varázsol­jon. Amíg a kötéltáncos-ügyessé- gű kereskedők Bécsen át Ham­burgig jutottak és a világpiacot okosan kitapogatták a kereslet és kínálat törvényei ösztönös isme­retében — ezek a kisemberek a földhöz tapadtan. itthon maradva sem vesztették el életkedvüket. A dolgok szerkezetét, a természet belső vonásait vették számba, és állították az ember szolgálatába, és firtatták és formálták százado­kon át, hogy a homokot termővé tegyék. * (Folytatjuk.) Párhuzamos közlekedés esetén — az úttesten történő elhelyezke. désre vonatkozóan — a besorolás szabályai az irányadóak. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy egymás mellett két vagy több sáv­ban haladva az egyik úttestről a másikra kanyarodni általában csak ott szabad, ahol ezt terelő­vonalakkal. a haladási irányt mu­tató útborkulati jelekkel megen­gedik, Ezek hiányában a párhu­zamos közlekedésre alkalmas út­testet még akkor is tilos elhagyni irányváltoztatással, ha az az út­test is alkalmas párhuzamos köz­lekedésre. amelyre bekanyarod­nánk. Kivétel ez alól: a körfor­galomnak a másik, az egyirányú utak elágazásának egyenes irány­ban történő elhagyása. Ilyenkor előállhat olyan hely­zet, hogy a továbbhaladó jármű­vek egymás haladási irányát met­szik (1. ábra) ez esetben tisztá­zatlan forgalmi helyzet keletkezik. Itt egyik járműnek sincs elsőbb­sége, s csak akkor . haladhatnak tovább, ha kölcsönösen meggyő­ződnek egymás továbbhaladási szándékáról, megegyeznek a to­vábbhaladás sorrendjében és eb­ben más járműveket nem veszé­lyeztetnek. gyalogos átkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladnL” Ehhez csupán annyit szeretnénk hozzátenni, hogy a „közvetlenül a kijelölt gyalogátkelőhely előtt” kifejezés ez esetben 20—30 métert jelent. „(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővo­nal átlépése nélkül haladhat to­vább. Ha a forgalmi sávok út­burkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsé­ge, amelyik Irányváltoztatás nél­kül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoz­tatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, ame­lyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.” Ez a forgalmi szabály tulajdon­képpen nem változott. A .jogsza­bály csupán pontosabban fogal­mazza meg a továbbhaladás le­hetőségét az irányt nem változ­tató jármű esetében.. Ezenkívül kiemeli a terelővonal jelentőségét, mint az irányváltoztatás alapvető tényét. A jogszabály forgalmi sáv megszűnéséről tesz említést, de ez lehet útszűkület vagy útlezárás is. hiszen a forgalmi- sáv meg­szűntnek tekinthető, ha azon a továbbhaladás bármilyen dk miatt lehetetlenné válik. Ha több for­galmi sáv szűnik meg, az irány­változtatásra kényszerülő jáimű- vek között természetesen a jobb- kézszabály érvényesül, mint ez a 3. ábránkon látható. * 2 ili-x &; | p 3 l I ip 2. ábra 1$ A másik kivétel, amikor a pár. huzamosan közlekedő járművek a besorolás céljából kölcsönösen kí­vánnak forgalmi sávot változtat­ni. (2. ábra) Ez esetben is tisztá­zatlan forgalmi helyzet áll elő. „(6) Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos a) jármű­vel az úttest felezővonalát — a balra kanyarodás, illetőleg a meg­fordulás esetét kivéve — átlépni; b) két járműnek ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni; c) kijelölt gyalogátkelő­helyen és közvetlenül a kijelölt 3. ábra Az 1. jármű egyenesen tud to­vábbhaladni, irányváltoztatás nél­kül, ezért az elsőbbség az övé. A 2. és 3. jármű egyaránt irány- változtatást hajt végre, ezért — a jobbkézszabály értelmében — a 2. jármű haladhat be az útszűkü­letbe. „(8) Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közle­kedő autóbuszok és trolibuszok — a kikerülés esetét kivéve — esek ebben a forgalmi sávban közle­kedhetnek; más jármű 7—19 óráig erre a forgalmi sávra, a sáv ke­resztezését és a bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá.” Ez teljesen új szabály« s ezzel kapcsolatban csupán azt emelnénk ki. hogy a be kanyarod ásra törté­nő felkészülés céljából az útke­reszteződés előtt lehetőleg olyan távolságban és olyan módon kell a már említett sávra ráhajtani, hogy az autóbusz, illetve troli­busz közlekedését ne akadályoz­zuk. A forgalom sűrűségére való tekintettel azonban ezt pontosan, méterben vagy egyéb más mó­don nem lehet meghatározni. UTAZIK A JONATÁN BRAZÍLIÁBA ) A Kertészeti Kutató Intézet újfehértói kutató állomásán megkezd­ték az alma szedését. Az alma minősége nagyon jó, a termés 89 százalékát azonnal exportálják. A Szovjetunión hívül, nagyobb té­tel újfehértói alma jut Brazíliába Is. (MTI fotó: Balogh P. László felvétele — KS) i

Next

/
Thumbnails
Contents