Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-12 / 240. szám
( VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HARMINC É TÉNETE DOKUMENTUMOKBAN — NEMZETISÉGI NÉPMŰVÉSZETI SEREGSZEMLE Kitüntetések az évforduló alkalmából A délszláv szövetség jubileumi ünnepsége Baján Harminc esztendővel ezelőtt a Baján megtartott első kongresszuson alakult meg a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. Az eltelt három évtized munkájára és eredményeire emlékeztek tegnap a Sugovica-parti városban, egész napos ünnepségsorozat keretében. t AZ MSZMP BAC8-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. «vf. 840. szám Ára: 90 fillér »75. október 18. vasárnap • Horváth István ünnepi beszéde. Több műszakban dolgoznak a termelőszövetkezetek Másfél évtizede vizsgálják a bácskai termelőszövetkezetek, hogy miként befolyásolja a búza vetésideje a terméshozamot. Ismeretes, hogy voltak kedvező őszi hetek, amikor zökkenőmentesen haladt a munka, máskor meg a decemberi búzavetésre is sor került. A tizenöt esztendős, tapasztalat arról győzte meg a bácskai tsz-6k szakembereit, hogy körzetükben október 10. és 25. között mindenképp pép földbe kell tenni á búzát. Ha az egyéb fettételek nem hiányoztak, akkor ebben a két hétben elvetett kenyérgabona adta a legtöbb termést. Az idén mégis jóval előbb fogtak hozzá a 22,5 ezer hektár kalászos vetéséhez. Főként azért, mert kevés az alkalmas vetőgép. • Máté Sándor aflkdjvmtf ás Ordögh István gépszerelő javítja az erőgépet a csólyospálosi Kunsági Szakszóvetkezet műhelyében. A bácskai közös gazdaságok mind tagjai az iparszerű, termelési rendszereknek. Nagy teljesítményű erőgépeket vásároltak, mégis az 50 lóerős traktorokat kell használniuk, mert a 180—145 lóerős erőgépek u(ón nem .akaszthatják a jelenlégi munkagépeket. Az Országos Me- aőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a vállalatok bemutattak ugyan néhány nagy teljesítmenyű gabonavetőgépet, de azok a kereskedelemben nem kaphatók. Emiatt aztán a Bácskában és másutt is a kis teljesítményű, . régi gépeket használják. Azért, hogy a munka mégis haladjon, több műszakot szerveztek. A bajai Augusztus 20. Tsz- ben is éjjel-nappal folyik a betakarítás, terményszárítós, napközben pedig a gabonavetés. A nap érlelte, szárította kukorica betakarítása sokkal jobban halad, mint az előző évben. 23—25 százalékos nedvességű tér. ményt gyűjtenek össze, amelynek szárításához jóval kevesebb energia szükséges. A bácsbokodi Aranykalász Tsz már eddig háromszázezer forint értékű fűtőolajat takarított meg. Pedig a terméshozam magasabb a tavalyinál. Nem végleges adatok sze. lint négy szövetkezet hektáronként 70 mázsás termésre számit. A bácsborsódi közös gazdaság egy éve lett a KITE tagja. Azóta 47 mázsáról 62-re nőtt a kukorica-átlagtermés a szövetkezetben. A kiskunhalasi járásban a mezőgazdasági szövetkezetek 21 ezer hektár kalászost vetnek. A rozs, az őszi árpa és a triücale a légtöbb helyen kikelt, a búzának eddig 40 százaléka került a földbe. A kiskunsági szövetséghez tartozó gazdaságok október vége előtt a búzát is elvetik. A kukorica, és cukorrépa-betakarítás előrehaladt. A munkát jelenleg a cukorrépa-átvétel átmeneti leállítása hátráltatja. Lassú a terményátvétel is. A gabonaipar magtárainál Mély- kúton és másutt hosszú sorokban várakoznak a kukorica átvételére a terményszállító járművek. Mivel a kenyérgabona tárolására számos - kiskunsági szövetkezet szerződött a felvásárló vállalattal, és a termény még mindig a mezőgazdasági üzemek magtáraiban van. nincs helye a kukoricának. Emiatt aztán gyakori az ide-oda szállítás, ami megnöveli a költségeket és természetesen az üzemanyagfogyasztást is. K. A. A madaras! úttörők fúvószenekara térzenével köszöntötte szebből az alkalomból Bajára érkező vendégeket, akiket az ünnepi díszbe öltöztetett városi tanács- házán fogadtak a szövetség és a város vezetői, mint házigazdák. Fél 11-kor a tanácsházán Stark Ferenc, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi oktatási bizottságának titkára nyitotta meg azt a gazdag tartalmú és színpompás kiállítást, mely a szövetség három évtizedes múltjával és a hazánkban élő délszlávok néprajzával, népművészetével ismerteti meg a látogatókat, változatos tárgyi és írásos emlékek, dokumentumtűt segítségével. Bács-Kiskun megyei Tanács elnökét, Farkas Józsefet, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárát, dr.' Kővágó Lászlót, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjét, valamint Bajá város és járás vezetőit, a nemzetiségi szövetségek főtitkárait, illetve képű viselőit, valamint a délszlávok által lakott megyék képviselőit, -Köszöntötte az elnök a szomszédos Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetét, dr. Zsiga Voduseket, Ezt követően Horváth István mondo-t ünnopi beszédet. Az MSZMP megyei bizottsága, a mé- gyei tanács és a Hazafias Nép• A jubileumi esemény résztvevőinek egy csoportja. • Mr Jóasef traktoros szántja a búsa alá a műtrágyaaott talajt a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tss-ben. • Egyre kevesebb a lábon AH« kukorica a városföldi határban. Ezt követően az épület disztér- mében elfoglalták helyüket a vendégek és az elnökség tagjai, akiket Belos Péter, a délszláv szövetség elnöke szerb-horvát és magyar nyelven köszöntött. A jelenlevők sorai között üdvözölte az elnök Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, dr. Nagy Józsefet, az MSZMP . KB tagját, a Baranya megyei pártbizottság első titkárát, Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettest, dr. Herczeg Ferencet, az MSZMP KB alosztály- vezetőjét, Juhász Róbertét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetőjét, Mándics Mihályt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Szilágyi Pétert, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a front megyei elnöksége nevében köszöntötte a jubileumi ünnepség résztvevőit. Beszélt társadalmunk politikai és gazdasági eredményeiről, majd hangsúlyozta: „Pártunk olyan célokát tűzött és tűz ki, amelyek alkalmasak arra, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és párton kívüliek, ateisták és hívők különböző nemzedékek, a különböző nemzetiségiek, minden állampolgár, a társadalom minden alkotó ereje összefogjon megvalósításukért. E célokat mindenki vállalhatja, aki a szocialista Magyarországon akarja megtalálni helyét és boldogulását, s aki kész is cselekedni e célokért.’*. - A továbbiakban Horváth István hangoztatta, hogy hazánkban a nemzetiségi lakosság helyzetét is az egész társadalom fejlődéaé(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a termelés Átadták a Kiskunhalasi Kötöttárugyár első üzemrészét Július végén lapunkban hírt adtunk arról, hogy az építők szepternberben átadják a Kiskunhalasi Kötöttárugyár első üzemcsarnokrészét. Október elején megnéztük, mi valósult meg az elképzelésekből, hol tart az új halasi gyár. A 12 ezer négyzetméteres csarnok mögött a tanműhely épületében rendezkedett be ideiglenesen % vezetőség. Míg a folyosón előadjuk jövetelünk célját Vas Gésa termelésiosztály-vezetőnek, csendes kattogást hallok! Mögöttünk egy korszerű síkkötő gép dolgozik két bonyolult mintájú, fehér pulóveren, munkáját egy kék köpenyes fiatalember figyeli. — Nemrég érkezett a gép, most folyik a kipróbálása — magyarázza Vas Géza. Indulunk egy új csarnokrészbe, mindenütt munkagödrök, építőanyagok, félkész épületek. Meg. kerüljük az egész gyárat, mert nem léphetünk építési területre, s itt szinte mindenütt építenek. • Felesik András ' gépmester as egyik olaas kör- kflfcőgép munkáját ellenőrzi. Ütközben megtudjuk, hogy az 1200 négyzetméteres csarnokrészt adták ót, ahová az átköltözés a Paprika Tsz épületéből megtörtént, de a beköltözés még javában tart. A raktár berendezése most folyik. Első állomásunk a kötődé. Működő kötőgépek, hatal. más ládák és elmélyült munka látványa fogad. — Művezetők és gépmesterek dolgoznak itt a gépek beszerelésén, és az új gépek üzembehelyezésén — tájékoztat a termelési osztály vezetője. — Ko- (Folytatás a 3. oldalon.) Munkaidő Sok, mindent lehet pótolni, csak az időt nem. Az eltelt órák, napok sohasem ismétlődnek meg, azonnal a múlté lesznek. Éppen ezért az cm. bér ősidők óta igyekszik hasznosan eltölteni a rendelkezésére álló időt. Ilyenformán van ez a munkaidővel is. Nem véletlenül születtek az olyan közmondások, mint „ki korán kel, aranyat lel’’, vagy „az idő pénz" stb. Mert a haszontalanul eltöltött idő alatt valóban nem jönnek létre sem az egyén, sem a társadalom számára a létfenntartáshoz, a kulturáltabb élethez szükséges javak. Ahhoz, hogy gyorsan fejlődjön a gazdasági élet, s megfelelően emelkedhessen a lakosság életszínvonala. á munka termelékenységének állandó növelésére is szükség van. Ezen belül pedig igen lényeges, hogy minél kevesebb legyen a kiesett. — s így örökre elveszett — munkaidő. Bács-Kiskun megye üzemeiben sem ismeretlen fogalmakr laza munkafegyelem, szervezetlenség, lógás stb. Óvatos becslések szerint a munkaidő 10—15 százaléka esik ki ilyen okok miatt a termelésből. Ez az arány egyes vállalatoknál alacsonyabb, má_ sut t magasabb. Leginkább azokban az üzemekben vész el kevesebb munkaidő, ahol gyártószalagok mellett, vagy megfelelően alkalmazott teljesítménybérezés alapján dolgoznak a munkások. Ahol viszont a gyártás technológiai sorrendje szétforgácsolt, nem megfelelő az üzem. és munkaszervezés, vagy a munkahelyek egymástól távol estiek — mint például az építőiparban — ott már több gond van a munkafegyelemmel. Megyénkben is túljutottunk már azon az időszakon, amelyben még bőséges munkaerő-tartalékok álltak rendel, kezésre. A foglalkoztatottság jelenlegi szintje kétségtelenül magában hordozza a munka- fegyelem lazításának lehetőségét. Ám ez nem törvényszerű, s jó néhány vállalat példája igazolja, hogy a korábbihoz mérten kevesebb létszámmal is lehet a termelést növelni, minőségileg javítani. Ezek közé tartozik, többek között, a Zománcipari Müvek, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat, a Szerszámgépipari Müvek, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyára. A Központi Bizottság tavaly decemberi határozata nyomatékosan felhívta a figyelmet a termelés hatékonyságának jiö- velésére. A vállalatok egy része azonban a kapun belülC munkanélküliség felszámolása, a munkaerő célszerű átcsoportosítása, a munkafegyelem megszilárdítása helyett a termelés növelését csak létszám- emeléssel tudja még ma is elképzelni. A jövő év elején életbe lépő gazdasági szabályozók nyíl. ván jobb létszámgazdálkodásra késztetik majd a vállalatokat. Elsősorban arra, hogy ha a nyereségüket növelni' akarják, hatékonyabban kell foglalkoztatni a rendelkezésükre álló munkaerőt. Jó néhány helyen, ha alaposan megvizsgálnák a különböző gyártmányok létszám- és normaigényét. kiderülne, hogy jelentős munkaerő-tartalékkal rendelkeznek. Érdemes tehát rendszeresebben foglalkozni a normakarbantártással is. S mindehhez, nyilvánvalóan jobb már most. hozzáfogni, nem pedig akkor, amikor a módosított szabályozó rendszer majd elodázhatatlan helyzetet teremt. Természetesen az üzemi demokrácia széles körű alkalmazásával mindez könnyebben megoldható, mint kellően át nem gondolt intézkedésekkel. A szocialista munkaversenyben résztvevő dolgpzók — akik maguk is tisztában vannak azzal, hogy csak fegyelmezett .munka lehet az alapja a nép jólétének, az életszínvonal rő- velésének — szívesen segítenek abban, hogy minimálisra csökkenjen a terméketlenül elfecsérelt, kihasználatlan munkaidő. N. O. ■!s; i
