Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

-4 • PETŐFI NEPE • 1971. október 5. Nyolcezer vagon cukor Szolnokról Fabódé jelenti most a portát, mert a régit lebontják és helyébe újat építenek. Így kétoldalt desz­kával bélelt úton juthat be az ember a Szolnoki Cukorgyárba, amely felett gőzfelhő lebeg. Va­gonokban, tehergépkocsikon ér­kezik augusztus végétől az éde­sítőszer nyersanyaga. Zelman András igazgatónak de­rűs az arca, a mezőgazdasági üzemek az előre kikötött megál- I lapodás szerint szállítják a ré­pát. A biztonsági tartalék is megvan, csaknem ezer vagon, teljes üzemmel dolgozhat a gyár, -ahol naponta 450—500 vagon ré­pát dolgoznak fel. Gépesített a rakodás A tehergépkocsik egymás után állnak rá a járműbuktató beren­dezésre. Alig telik két-három percbe, és jöhet a következő. A szállító járművek különböző ürí­tési lehetőségeire gondolva a va­gonokból erős vízsugárral mos­sák ki a répát, a pótkocsikat pe­dig hátra vagy oldalra billentik, hogy megszabadítsák terhűktől. A nyersanyag így szinte emberi kéz érintése nélkül kerül a tá­rolókba, a járművek pedig gyor­san fordulhatnak a következő fuvarért. Lüllei Lajos, a répaosztály ve­zetője magyaráz: — Tavaly alaposan megdolgoz­tatott bennünket az ősz, az idén viszont némileg kedvez. Az újabb répaszállítmányokban ma­gasabb a cukortartalom és ki­sebb a szennyeződés. Ezért keve­sebb a géphiba. Az induláskor viszont volt egy kis üzemzavar. Ezért akadozott a répaátvétel. Az újonnan beépített nagy teljesít­ményű szivattyúk, amelyekről úgy gondoltuk, hogy öt évig na­gyobb javítás nélkül is üzemelni fognak, nem váltak be. Most a régiekkel dolgozunk tovább. A második legnagyobb körzet Az idén úgy készültek fel Szolnokon a ' szezonra, hogy mi­nél több répát dolgozhassanak fel. Ezért is tervezték február elejére a kampány befejezését. A gyár hat megyében érdekelt, így az összes várható répa 767 ezer tonna, aminek 16 százalékát "á Bács-Kiskun megyei gazdasá­gok termelik meg. EŐbőI "az óri­ási mennyiségből a dunántúli cu­korgyáraknak is elszállítottak a szolnokiak, több, mint 4500 va­gonnal, hogy közel azonos idő­szakban indulhassanak az alföldi üzemekkel. — Eddig 13 ezer vagon répát dolgozott fel a gyár és 990 va­gon fehérárut készítettünk — mondja Lüllei Lajos." — Ez Csak­nem 30 ezer ember évi cukor­szükségletét fedezi. FontoS, hogy a gazdaságok továbbra is az elő­re megállapított ütemterv szerint — Bács-Kiskun megyei gazda­ságokból eddi^ több, mint 4 ezer répát vettünk át. A Tiszakécske környéki mezőgazdasági üzemek a földtől a gyárig közúton szál­lítják a nyersanyagot. Baja kör­nyékéről azonban vasúton érke­zik a répa. Jó az összhang a gyár, a vasút és a kecskeméti Volán között. A fuvarozó válla­lat a rakodási gondok ellenére is kielégíti az igényeket. Ugyanak­kor a cukorgyáron keresztül a honvédség is bekapcsolódik a szállításokba. A tervek szerint Mélykútra, Tompára, Harkakö- tönybe 2,0 katonai teherautót irá­nyítanak. Később pedig ahogy a helyzet kívánja úgy osztják el a járműveket. A Tiszakécske kör­nyéki gazdaságok a gépkocsik jobb kihasználására visszfuvar- ként nedves répaszeletet szállíta­nak, amit szeptember 30-ig 50 százalékos árkedvezménnyel adott a gyár. Krónikus munkaerőhiány A Szolnoki Cukorgyár dolgo­zóinak többségét nyugdíjas korú emberek alkotják. Időszaki mun­kára senki, sem hagyja ott szíve­sen állandó, helyét. A fizetés sem magas, a gyár csak 9—ÍO forin­tos órabért tud biztosítani dolgo­zóinak. Így még a gépek kiszol­gáló személyzetét is alig sikerült összeverbuválni. Hiányzik az át- vévőhelyek répaprizmáinak ösz- szerakásáhuz szükséges létszám. 9 Két-három perc, és kiürül a tehergépkocsi platója. (Nagy Zsolt felvételei) • Dolgoznak a gépek, készül az édesítőszer a Szolnoki Cukorgyár­ban. , de a gyár műhelyeiben is sok a betöltetlen munkahely. A három műszakot csak nehezen tudják megoldani. A depókban sok ré­pát összetiport a rakodógép, mert nincs, aki összeszedje. A Bács-Kiskun megyei cukor­répa-átvételi helyek korszerűsí­tésére nagy. összegeket fordít a Szolnoki Cukorgyár. Az idéi), mintegy 8—9 millió forintért fejlesztik a bajai átvevőhelyet, Kiskunfélegyházán pedig rövide­sen befejezik a mérlegház építé­sét, aminek átadási határideje különböző okok miatt eltolódott. Jövőre a bácsbokodi átvevőhely rekonstrukciójára . kerül sor, 'atnély'ét ;‘'ä .„‘helyit Arány kal ász Termelőszövetkezettel közösen mintegy 4 millió forintért kor­szerűsítenek. Több négyzetmé­ternyi területet lebetonoznak, ezzel megoldódik a régi gond. könnyebbé válik az átvétel. A raktárakba szállítószalagon érkezik a cukor, szép, egyenle­tes szemek, kiváló minőség. — Az idén a gyár történetében a legtöbbet, 8 ezer vagonnal kül­dünk belőle az üzleteikbe — mondja befejezésül a répaosztály vezetője. B. Z. szedjék a répát,, hogy a szállítás és az átvétel összhangban legyen. Igaz, az -üzemek többet is be tudnának hozni, de a gyár kapa­citását nem lehet tovább növelni és az előire kiszedett répa állás közben veszít az amúgy sem ma­gas cukortartalmából. Az eddig beszállított nyersanyag „digesszi- ója” alacsony, 11,8 százalék, eb­ből még 3 százaléknyi lejön a szeletbe és a melaszba. így egy mázsa répából 8—10 kilogramm cukrot nyerünk, ami nem épípen a legjobb eredmény. A PETŐFI NÉPE ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR A JÁRMŰVEZETÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI (10.) „(1) Járművet az vezethet, aki a) a járművezetésre jogszabály­ban meghatározott, érvényes en­gedéllyel rendelkezik, és a jár­mű vezetésétől eltiltva nincs b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányo­san ható szerek befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából szár­mazó alkohol. (2) j A jármű ve­zetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személy­nek, aki az (nem rendelkezik ve­zetői engedéllyel, el van tiltva, vezetésre képtelen állapotban ban, illetve- szervezetében alko­hol, vagy hátrányosan ható szer van), élső bekezdésben megha­tározott feltételeknek nem felel meg, A vezetői engedélyt a veze­tőnek vezetés közben magánál kell tartania.” A KRESZ minden olyan sze­mélyt vezetőnek minősít, aki az úton bármiféle járművet vezet, vagy állatot hajt. Ez alól csak a segédmotoros kerékpárt és a ke­rékpárt toló személy kivétel; az ilyen járművet toló személyek­nek a gyalogosokra vonatkozó szabályoknak kell eleget tenniük. Mi tekinthető járművezetésnek? A járművel történő mindenféle haladás, sőt a motor leállításé val való gurulás is. Járművezetői tevékenységnek tekintendő a mo­tor beindítása is, ha az az elin­dulás szándékával történt. Alapvető fontosságú, hogy járművet csak az vezethet, aki a oiztonságos vezetésre képes állapotban van. Képtelen az a biztonságos vezetésre, aki nehe­zen ismeri fel a forgalmi hely­zeteket és nem képes elvégezni a különböző műveleteket, vagy ezeket csak hosszabb idő alatt tudja végrehajtani. Mire utal ebben az esetben a jogszabály ? A fáradtságra, lázas állapotra, rossz közérzetre, rosszullétre, sőt a vezető idegállapotára. Föltehe­tően nem képes az a gépkocsi­vezető Járművet vezetni,- akinek családjában baleset történt, vagy ő maga fizikailag képtelen erre, eltörte karját stb. Nagyon érdekes a vezetési ké-' pessségre hátrányosan ható szer rögzítése. ..az ófcíixJsS^Tab.élyb.arí~ Ilyenek: á • kábít&'ázeK»,:dé olyan gyógyszer is. amely rosszullétet, kábul Iságot, fáradtságérzetet ■okoz. Ezt a gépkocsivezetők egyénként a gyógyszer beszedése eiőtt ellenőrizhetik, hiszen ma már a különböző fájdalomcsil­lapítók javallatainál felhívják er­re a figyelmet, de .egy-egy injek­ció után az orvos is adhat erre felvilágosítást. A szeszes ital fo­gyasztása változatlanul tilos ve­zetés közben. A vezetés előtt mennyi idővel szabad még szeszes italt fogyasz­tani? Ezt nehéz!megállapítani, ez ugyanis függ az elfogyasztott italmenriyiségtől, az illető szer­vezetének állapotától és termé-' szetesen az alkohol minőségétől. Általában a szervezet [ tíz óra alatt képes elégetni az alkoholt. A poszt-alkoholos állapot (más­naposság) azonban még ekkor is érvényesülhet,, s bár a vezető szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, mégsem vezethet járművet. Itt említeném meg az úgynevezett ,;ráivás” tilalmát is. Manapság is előfordul, hogy közlekedési bal­eset után az Idegállapot csilla­pítása céljából szeszes italt fo­gyasztanak, még a rendőrség ki­érkezése előtt. Sokan ezzel pró­bálják kivédeni a korábbi al­koholos befolyásoltságot. Az új jogszabály előírja, hogy baleset esetén mindaddig nem szabad szeszes italt fogyasztani, amíg a helyszínelés be nem fejeződött, illetve a vérvétel meg nem tör­tént.. A gépjármű vezetője — mint ez a jogszabályból [ kitűnik —, nem engedheti át a vezetést olyan személynek, aki ittas ál­lapotban' van. i'^em rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a biz­tonságos vezetésre képtelen ál­lapotban van. Még akkor sem te­heti ezt. ha az illető állítja, hogy van jogosítványa, vagy kijelenti: nem fogyasztott alkoholt. Ugyan- iá ezért az adott gépjármű ve­zetője a felelős. Olyan esel is előfordulhat, hogy a járműveze­tés átadására a | gépkocsivezető utasítást kap a felettesétől. Ilyen utasítást a gépkocsivezetőnek el­fogadnia nem szabad, sőt meg kell tagadnia ennek az utasítás­nak a végrehajtását. Amennyiben baleset történik, s í a gépjármű­vezető arra hivatkozik, hogy ő a járművezetés átengedésére utasí­tást kapott, nem menti a fele­lősség alól. Hivatkozik a, rendelkezés arra, hogy nem vezethet járművet az, akit ettől hatóságilag eltiltottak. Szeretnénk felhíyni a figyelmet, hogy az eltiltással egyidejűleg nem, vonják be^ nem -veszik- el a ’JogositvanytT hanejQL^arróL-csák később intézkednek. Ilyenkor, bár- birtokában van az illető a vezetői engedélyének, nem sza­bad gépjárművet vezetnie. Akit a járművezetéstől bizonvns ideig -eltiltottak, a határidő lejártáig a megfelelő típusú és fajtájú jár­művet nem vezethet még akkor sem, ha az engedélyét nem von­ták be rendőri, vagy bírói úton. Helyzetjelentés a milliókról Elkezdődött az utolsó negyed­év, sőt rövidesen az egész negye­dik ötéves terv végrehajtásáról is számvetést készítünk. Bács- Klskunban a jelenlegi középtá­vig tervidőszakra a megye szo­cialista szektorai 17,4 milliárd forint értékű beruházási irányoz­tak elő.1 Ez folyóáron számolva mintegy 30 százalékkal több, Bács-Kiskun megyében is több nagyberuházás , van folyamatban, amelyek befejezése áthúzódik egyik évről a' másikra. Ez volt az oka annak tavaly, is, hogy az üzembe helyezett létesítmények értéke minden szektorban alatta maradt a pénzügyi teljesítés ösz- szegének. 1974-ben egyébként a szocialista szektor ráfordításai­nak egy lakosra jutó értéke meg­közelítette a 8 ezer forintot, ami az előző évinél 1210 millió fo­rinttal (18/Százalékkal) volt ma­mint amennyit az 1966—1970 kö­zötti években megvalósítottunk. A beruházási tevékenység a terv­időszak alatt különösen 1973 második félévétől kezdve élén­kült meg, és 1974 végéig az elő­irányzott 17,4 milliárd forint 89 százalékát használták fel. Ta­valy a megyében összesen 5630 millió forintot fordítottak fej­gasabb. A beruházások anyagi-' műszaki összetétele csaknem azo­nos volt az előző évivel. A fej­lesztési. előirányzatok 51 százalé­kát építkezésekre, 38 százalékát gépvásárlásokra, a többit egyéb célokra fordították. A kifizetések 41 százalékát a mezőgazdaság, 25 százalékát az ipar, 6 százalékát a szállítás, hírközlés, 4 százalé­kát az építőipar, 4 százalékát a kereskedelem fizette ki, 20 szá­zalékát pedig kommunális cé­lokra költötték. lesztési célokra, amelyeknek 81 százalékát az állami és a szö­vetkezeti szervek valósították meg, a többi magánberuházás volt. A dinamikus fejlődésre jel­lemző^ hogy 1 a szocialista szek­tor az elmúlt évben pontosan 17 százalékkal több pénzt fordított fejlesztésre, mint egy évvel ko­rábban. ötéves tervidőszak éveiben. A beruházások 46 százaléka a városokban, 54 százaléka a köz­ségekben 1 valósull meg. Az egy lakosra jutó beruházás értéke legmagasabb Kiskunhalas, Kecs­kemét és Baja városban, (eze­ken a helyeken a megyei átla­gol is meghaladja), a legalacso­nyabb pedig- Kiskőrös városban. Kiskunhalason az épülő kötött­árugyár, valamint a befejezett kórházépítés,, Baján a textilipari rekonstrukció, Kecskeméten a házgyár növelte a megyei állag fölé az egy lakosra jutó beru­házási összegeket. A IV. ötéves terv utolsó esz-1 tendeje is dinamikus fejlődést tükröz. 1975. első félévében — az eddig rendelkezésre álló adatok szerint — a vállalatok és szö­vetkezetek az előző évinél 21 százalékkal többet' fordítottuk be­ruházásokra, Az állami vállala-r tok, 16, a szövetkezetek fejlesz­tési kifizetéséi' pedig 32 százalék­kal nőttek. A negyedik ötéves terv 17,4 milliárdos előirányzata várhatóan 19—20 milliárd forint körül moZog majd. Mindez ked­vező képet mutat, egyes beruhá­zások befejezése azonban áthú­zódik a következő tervidőszakra. A megye területén 1975 első félévében 37 olyan’ fontos léte­sítmény kivitelezése 'volt folya­matban, antelynek az egyedi költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintoJL Ezek tervezeti összköltsége több, mint 5,4 mil­liárd forint, és az összeg felhasz­nálásának 27 százalékát ütemez­ték 1975-re. Az első félévi tény­leges teljesítés azonban csak egy- harmada volt az éves előirány­zatnak. Bács-Kiskunban az idén három nagyobb új beruházás indult, a többit a korábbi években kezd­ték el. Az utóbbiak közül néhá­nyat már be kellett volna fejez­ni. Ebben az évben 16 létesítmény , átadása volt tervbe véve. Meg­valósításukra az idei költségelő­irányzat 42 százaléjcál használták fel a félév végéig, Jórészüknél tehát még van lehetőség a le­maradás pótlására, illetve . arra, hogy ne túl sok létesítmény be­fejezése húzódjék át a követke­ző esztendőre. Kristóf Árpádné a KSH igazgatóságának közgazdásza Időtálló híradás „Az Országos Mű­emlékvédelmi Felü­gyelőség állami tá- imogatásával újjáépü­lő városközpontban helyreállítanak egy több mint kétszáz éves népi műemlék­házat ... A rövidesen meg­nyíló naiv képzőmű­vészeti kisgaléria újabb idegenforgalmi látványossága lesz a hírős városnak”. 1 Az idézett híradást a Magyar Távirati Iroda 1974. szeptem­ber 23-án közölte. Érvényessége az el­telt hónapok alatt egy cseppet sem avult. Továbbra is elmondható, hogy Kecskemét központjában helyreállítják a „gólyás házat”, ezt 'a XVlll. szá­zadi mezővárosi nemesi kúriát és kijelenthetjük, hogy falai kö­zé „hamarosan” beköltözik a Ka. ton a József Múzeum magyar naiv festők kiállításának anyaga. A Kecskeméti Városi Tanács beruházása a jelek —.és a fény­képek tanúsága — szerint „időt­álló”. Az építők szép lassacskán, komótos nyugalommal haladnak előre a belső helyiségek kialakí­tásával. Befejezéshez közeleg a külső vakolat helyreállítása is. Legújabb értesüléseink szerint a központi fűtést szerelik — a mű­emléki épület által feltehetően megkövetelt — nagy aprólékos­sággal, óvatossággal.. Hiszen a jó munkához idő kell. A kivitelezők tagadhatatlan becsületességgel látják el felada­tukat. Mindent számba véve, az eltelt egy év alatt a legeredmé­nyesebben talán az egymást kö­vető különböző átadási határidő­ket módosító ügyintézőknek kel­lett dolgozniuk. Hallottuk hogy a múlt év végére majd ezt követő­en a nyár derekára, legújabban pedig szeptember 15-re készül el az épület. Ezek közül azonban egyetlen ígéret sem teljesítette be a várakozásokat. 1 sípét újabb dátumoktól keringenek hírek. A magyar naiv művészek szűk raktárhelyiségekben összezsúfolt értékes anyagára már nem tudnj mióta hulldogál a közönyös por. Az, hogy a közönség nem láthat­ja a képeket, c.supán az egyik baj. AZt hisszük, ennél nem kisebb gond a költségek növekedése, ami az ilyen elhúzódó beruházások óha­tatlan velejárója... Hogy mi a javaslatunk? ...' Az MTI változatlan szöveggel ismét közölje múlt évi híradását. Hátha egyesek emlékeznek az egykorira; és szöget Üt a fejük­be: valami talán mégsincs rend­jen a gólyás ház újjáépítése kö­1 £

Next

/
Thumbnails
Contents