Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

1975. október 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagy várakozás, országos érdeklődés a szovjet kultúra napjai iránt Országszerte nagy várakozás előzi meg a szovjet kultúra napjainak rendezvényeit — így összegezték a tapasztalatokat a rangos kulturális eseménysoro­zat magyar szervező bizottságá­nak legutóbbi ülésén, amelyről a bizottság elnöke, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár nyilatkozott az MTI munkatár­sának. — A szovjet művészet nagy seregszemléjének különösen nagy jelentőséget ad a magyar- szovjet kormányközi kulturális bizottság november 3-i ülése. Erre az alkalomra Pjotr Gyemi- csevnek, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszte­rének vezetésével küldöttség ér­kezik hazánkba. Az Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese vezette magyar delegáció­val, a kultúra, a művelődés, az oktatás és más — e területekkel összefüggő — időszerű kérdések­ről tanácskoznak. — Nemcsak mi készülünk azonban a szovjet kultúra szé­les körű rendezvénysorozatára, hiszen a Szovjetunió sok nem­zetiségének lelöki válóbb éneke­sei, táncosai, színészei, előadó- művészei és együttesei látogat­nak hozzánk. A magyar közön­ség bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy itt üdvözölheti a világhírű zeneszerzőt, Aram Ha. csaturjánt. Jelena Obrazcova, Gidon Kre. mer, Jurij Mazurok, Marija Bie- su és mások a nagy hagyomá­nyokkal rendelkező szovjet éne. kés és hangszeres előadóművészet jeles képviselői az Operaház színpadán sorrakerülő fellépései­ket a zeneértő közönség nagy várakozása előzi meg, miként a Leningrádi Filharmonikusok, il­letve a Kirov Operaház balett­művészeinek szereplését, vagy például az észt fúvósötös kon­certjeit. — A program széles körűsé­gét jelzi a helyi rendezvények egész sora amelyek vidéken, a megyékben zajlanak majd mű­velődési otthonokban, iskolák­ban, könyvtárakban és más kul­turális intézményekben. Szinte nincs olyan település, ahol ne kapna fórumot a szovjet kultú­ra egyik vagy másik ága, mű­faja, alkotása. Eliszo Virszaladze zongoraművész Budapesten kí­vül egyebek között Szekszárdon, és Kaposvárott, Vlagyimir Szpu vakov hegedűművész és Vlagyi­mir Krajnyev zongoraművész Pécsett, illetve Kecskeméten is koncertezik. A magyar színházak három új szovjet mű bemutatására ké­szülnek: a József Attila Szín­ház a közelmúltban elhunyt író, színész és rendező, Vaszilij Sus- kin Tevékeny emberek című da­rabját, a Thália Színház társu­lata a Solphov novelláiból ké­szült adaptációt, az Emberi sor­sot, a Budapesti Gyermekszínház pedig a Varázslatos muzsika cí­mű darabot -tűzi műsorára. A fővárosi és vidéki színházak ezenkívül kilenc-ikilenc orosz és szovjet művel várják a nézőket. November elejétől új terméket készítenek Az Épületasztalosipari Vállalat kecskeméti parkettagyárában 1973 őszén kezdték meg egy új üzemrész létesítését. A 137 mil­lió forintos beruházás eredmé­nyeként a napokban tartották meg az üzembehelyezési eljárást, s november elsejétől egy mű­szakban megkezdődik a három rétegű, kétszer lakkozott szalag- parketta gyártása. Az új termé­ket már bemutatták az őszi BNV-n, ahol nagydíjat kapott. 9 Molnár József meós, Lakatos Gyula, a vállalat gyárfejlesztési osztályának vezetője, Pintér Gyula főmérnök és Keresztes Béla üzemvezető a gépsor csap­horony kialakító részének munkáját ellenőrzik. 9 A gépsor elején Andrási József gépkezelő irányításával készül a szalagparketta aljrétege. 9 A lakköntőből kikerülő kész szalagparketta ellenőrzése. KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (1) Mindenki egyetért, A párt Központi Bizottsága 1974. december és 1975. júliusi ülése — | összhangban a XI. kongresszus határozatával — megkülönböztetett figyellmet szentelt a termékszerkezet vál­toztatásának, mint a gazdasági növekedés kulcskérdésének. Né­meth Károly beszámolójában erről szólva megállapította: „Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a gazdaságos termékszer­kezet kialakításának üteme a népgazdaság egészében lassúbb annál, mint amire anyagi és szellemi erőink lehetőséget nyúj­tanak. A szükségletekkel nem indokolható gazdaságtalan ter­melés megszüntetésére sok éset- ben még akkor sem kerül sor, amikor annak feltételei adottak. Gátolja az előrehaladást, hogy a gazdaságtalan termelés meg­szüntetéséhez nem rendelkezünk mindenütt átgondolt műszaki­fejlesztési koncepciókon nyugvó, azokhoz szervesen kapcsolódó konkrét cselekvési programok­kal.” Kölcsönhatás, gátakkal A gazdasági, a termelési és a termékszerkezetet jelképesen úgy ábrázolhatjuk, mint szétága­zó utak betorkollását egy-egy főútvonalba. Ez utóbbiak ismét azonosan kapcsolódnak, s per­sze, a „forgalom” kétirányú! A termékszerkezet befolyásolja az adott ágazat termelési szerkeze­tét, ez a gazdasági szerkezet, ám fordított sorrendben ugyanez a helyzet. A kölcsönhatás azonban csaik papíron zavartalan. A gya­korlatban gátak — többnyire restség, lassúság, érdektelenség stb. szülte akadályok — maga­sodnak az utakon. Sűrűn beszélünk napjainkban a cserearányok romlásáról. Ar­ról már kevesebb szó esik, hogy e romlás nemcsak azért követ­kezett be, mert emelkedtek az import árak, hanem azért is, mert a nehézkes, néhány terü­leten örököltén merev termelési szerkezet nem volt képes a ru­galmas igazodásra, a számunk­ra kedvező feltételek mellett ex. portálható áruk arányának gyors növelésére. Azaz hiába a felis­merés, ha nincsenek meg az azonnali cselekvés alapjai. S az okok másik, szintén kiterjedt csoportja: ott is lassú a válto­zás ahol az alapok adottak hoz­zá. Öreg újdonságok Gazdasági fejlődésünkben dön­tő szerepet játszik a gépipar. Folyamatos 'korszerűsítése — mind a gyártást, mind a gyárt­mányt tekintve — elengedhetet­len tényezője az egész magyar népgazdaság haladásának. Ugyan­akkor a belső piac — akár a felhalmozást akár a fogyasztást nézzük is — viszonylag szűk, tehát a gazdaságos terméksoroza­tok csak úgy állíthatók elő, ha exportálni lehet az áru egy ré­szét. Napjainkban a gépipar termelésének több, mint egy- harmadát külföldön adják el. A távlati tervezés szerint ez az arány hatvan százalékig is bő­vülhet, ám egyre inkább csak azt lehet, azt szabad eladni, ami minden piacon árban, műszaki jellemzőkben, használati érték­ben versenyképes. Most pillantsunk a tények kö­vetkező csoportjára. A gépipar de... termékeinek egyharmadát leg­alább kilenc éve — vagy még régebben — hozták újdonság­ként a piacra. A gyártott áruk további egynegyede négy-nyolc esztendős! Ezzel szemben a ter­melésből kivont, megszüntetett cikkek esztendőnként a teljes termelésnek mindössze néhány százalékát teszik ki. Ha a papíron múlna Érdekes tudakozódásra vállal- Kozott a Pénzügyminisztérium és a Gazdaságkutató Intézet. Vál­lalatvezetők széles körétől kér­dezték meg, a gazdaságtalan termékeknél miben látják a veszteség okát? A válaszok több­sége első helyen az árat jelöl­te meg... Ezek szerint az ár­emelés „gazdaságossá” varázsol­ná ma ráfizetéses cikkek sorát!? Ha a papíron múlna, gyorsan „rend” lehetne. A nagyon is idézőjelek közé kívánkozó gondolkodásmód jól jellemzi az általános magatar­tást, s következményeként a helyzetet, melyet szemléletesen fogalmazott meg Németh Károly elvtárs, a cikk bevezetőjében idézett szayaival. Az ár lénye­ges tényezője a termékek meg­ítélésének. Ennél semmivel sem kisebb mérce azonban a költség, az arra adandó válasz, miért kerül annyiba a vizsgálandó termék, amennyiért előállítják, amennyit kérnek érte? Szüksé- ges-e minden ráfordítás, hol nyílik mód megtakarításra stb. Erre ma még a kelleténél, a lehetségesnél ritkábban hangzik el a felelet. M. O. így lett szabad Kecskemét j A város felszabadulásának története német katonai dokumentumok alapján A megye és Kecskemét 31 évvel ezelőtti katonai felszaba­dulásának hiteles története több mint egy évtizede közismert. A felszabadulás körülményeinek ismertetése a lap hasábjain minden esztendőben újabb és újabb adatokkal egészült ki. Közismert, hogy a Duna—Tisza köze jelentős részét a II. Uk­rán Front csapatai szabadították fel. A II. Ukrán Hadsereg első támadása — ez volt a megye felszabadításának első sza­kasza — 1944. október 6-án indult meg. Az ehhez tartozó 18. harckocsi hadtest előrevetett osztagai átkeltek a Tiszán és nyugatra vonulva, úgyszólván harcok nélkül Tiszaújfalu, Al- pár és Lakitelek felől betörtek Kecskemétre. A hadsereg­csoporthoz tartozó 297. hadosztály (parancsnoka Kovtun gár- da^zredes, később vezérőrnagy, a megyeszékhely díszpolgára) október 10-én a kora reggeli órákban érte el Kecskemét ke­leti peremét, a Csongrádi földúton és a Békéscsabai beton­úton vonulva. Ez volt a megyeszékhely felszabadulásának prológusa, de a valóságos felszabadulás 1944. október 31-én következett be. A megye és Kecskemét felszabadulásáról számtalan doku­mentum meggyőző erővel tanúskodik. Mégis elsősorban Kecs­kemét felszabadulását illetően idézzünk néhány mozzanatot azokból a dokumentumokból, amelyek a „Dél” német hadse­regcsoport napi és reggeli hadműveleti jelentéseiből, hadmű­veleti naplójából a 3. magyar hadsereg tevékenységére is vo­natkoznak. Napijelentés október 8-án. A 3. magyar hadsereget alárende­lik a Fretter Pico tábornok ve­zette hadseregnek. Egy részét Hódmezővásárhelynél oekerítet- ' ték, másik részét délnyugati irányban verik. Szentes hetven ellenséges harckocsival folyta­tott kemény harc után elesett. A saját helyzettel kapcsolatosan megjegyzi, hogy az 1. magyar lo­vashadosztály Kiskunfélegyhá­za—Kecskemét körzetből előre- mozgásban van Kunszentmárton irányába. A VIII. magyar had­test harcálláspontja: Blaskovich major, Kiskunfélegyházától tíz kilométerre délkeletre. Október 9-én a hadműveleti napló a következőket rögzíti: „Szegedi saját hídfőnket a 4. SS Polizei páncélos gránáthadosz­tály kivonása után megtisztí­tották. A Tisza-hidat felrobban­tottuk, ezzel egyidőben az al­győi hídfőt is feladtuk, s az ot­tani hidat leromboltuk.” Az alá­rendelt egységek helyzetével kapcsolatosan a hadműveleti napló feljegyzi, hogy „az 1. ma­gyar páncélos hadosztály zöm­mel Kiskunfélegyháza északi tér­ségében az I. magyar lovashad­osztály Alpár északi térségé­ben, a 4. SS páncélos grá­náthadosztály Kiskunfélegyháza térségében helyezkedik el. Az LVII. német páncélos hadtest harcálláspontja Kiskunhalas, a Vili. magyar hadtest és a 3. ma­gyar hadsereg harcálláspontja Jakabszállás, illetve Kecskemét”. Ugyanakkor a német hadsereg vezetése felsőbb engedélyt kért arra, hogy az I. magyar lovas­hadosztályt a Tisza bal partján bevesse, tekintettel arra, hogy a szovjet hadsereg katonái Csong- rád mindkét oldalán átkeltek a Tiszán, és Csongrádot bevették. Október 9-én a hadműveleti napló, többek között, a követ­kezőket jelentette: „Alpár észa­ki térségéből az ellenség néhány páncélossal Kecskemét alá ment és betört a városba. A 3. magyar hadsereg harcálláspontja Fülöp- szállás.” A szovjet hadsereg előnyomu­lása Kecskemét felé meglepően sikeres volt, amint azt a 3. ma­gyar hadsereg főparancsnoka 14 óra 20-kor a VKF-el történt pár­beszédében közölte. A VKF ez­zel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a XVIII. orosz páncélos hadtest időközben a Debrecen­nél kialakult helyzetre való te­kintettel megfordult, így re­mélhető, hogy a kecskeméti helyzet ismét rendeződik.” A 15.00 órakor beérkezett táv­irat az LVII. német páncélos hadtesttől közli, hogy „az el­lenség Szegedre is betört, ugyan­akkor az I. magyar lovashad- osztálv visszafoglalta Alpári” A hadműveleti napló megem­líti. hogy a német csapattestek a magyarok gvenge harcértéké­ről panaszkodtak. „Ha néhány aknavető lő és három-négy em­ber átkel a Tiszán, az egész tár­saság megfutamodik.” Október 11-én a hadműveleti “7 R.Ö5 (FnttPÜrfc 1.-I&10.I9V» B&iv <Ms ifjauptmann Raív C|.<Fr. 6iÍö ,-M napló a következőket jegyezte fél: „Délen a 46. orosz hadse­reg elfoglalta Szabadkát. Szege­det a magyarok feladták, majd a Szegedtől északnyugat felé tá­madó ellenség a magyarokat Kiskundorozsma peremkerület— Algyő árterülete vonaláig vetet­te vissza.” „Alpárnál az ellenségnek is­mét sikerült hídfőt képeznie. Ez­zel szemben az I. magyar lovas­hadosztály egységei Kecskemét­től kelet felé történő előnyomu­lásuk során saját hídfőt nyertek Tiszaugnál.” A vezérkari főnök­ség közölte, hogy egy megerősí­tett ezredesoportot Kecskeméten tartsanak és a többi megerősített ezredesoport a kővetkező nap reggelére menetkész legyen Szolnok irányába. Az október 15-i napijelentés rögzíti, hogy: „Az eddigi magyar kormányzat fegyverletételi aján­latának hatása a magyar csapa­tok harckészségére és moráljá­ra, a magyar parancsnokság tö­meges hűségnyilatkozata ellené­re, még nem tekinthető át.” Az I. magyar lovashadosztály Kis­kunfélegyháza—Alpár Kohári major térségében összpontosult. A Hortian légvédelmi harccso­port Kecskemétre érkezett. A 23. magyar tartalékhadosztály harc- álláspontja Kömpöc. A másnapi jelentés megemlí­ti: „Október 15-e politikai kö­vetkezménye az. hogy egyes ma­gyar kötelékeknél (2. magyar hadsereg nyugati szárnyán, a 3. magyar hadseregnél a 23. ma­gyar tartalékhadosztály) felbom­lási folyamatot eredményezett. A magyar parancsnokok erőtel­jesen azon fáradoznak, hogy a fegyelmet és rendet ismét hely­reállítsák. Eredményre várni kell. Az 1944. október 15-i rádió- proklamáció hatására a hadsereg déli szárnyán a 23. magyar tar­talékhadosztálynál a harci cse­lekményeket beszüntették. A hadosztály éppúgy mint a fi. magyar tartalékhadosztálvnál iobbszárnvon. ellenséges táma­dás nélkül visszavonulóban van­nak Kiskunhalas—Kiskunmai­sa—Pálmonostora—Tiszaújfalu vonalra. A 33. nehéz légvédelmi ezicu zömét, déli szárny biztosi-, tó szereppel, bevetették a kis­kunfélegyházi útkereszteződé­seknél. Az ezred töobi része Kecskemétet biztosítja.” A pillanatnyi helyzettel kap­csolatosan a jelentés megálla­pítja. hogy: „Az 1. magyar lo­vashadosztály két ezreddel Kecs­kemét körzetében és attól észak­ra. két ezrede a vasút mindkét oldalán Kecskeméttől 10 kilo­méterre délkeletre tartózkodik”. A VIII. magyar hadtest előretolt harcálláspontja Kiskunfélegyhá­za. Az október 28-i jelentésben a következő fontosabb dolgokrajel- hetünk: „A 24. német páncélos hadosztáy menetben van Kecske­mét déli gyülekezési körzetben. A 21. megerősített páncélos grá­nátezred az elért vonalon meg­állt. A 3. magyar hadsereg déli szárnya előtt felismert ellenséges niegu osített csapatmozdulatok ar­ra mutatnak, hogy a Duna—Tisza közén ellenséges támadás ké­szül.” Október 29-én a „Dél” hadse­regcsoport jelentésében már a következőket olvashatjuk: „Az éjszaka folyamán az el­lenség. erős tüzérségi előkészítés után. a Kecskemét—Alpár közöt­ti út vonalában támadott. Saját első vonalunkat 1 kilométerrel visszavontuk. A támadást úgy ér­tékelhetjük, mint egy nagyobb támadó hadművelet bevezetését.” 17.50-kor az LVII. német pán­célos hadtest parancsnoka jelen­tette, hogy „kora délután óta az oroszok a, Duna—Tisza Közötti front szélességében, Rémtől Kis- kuméiegyházáig támadásokat in­dítottak. legfeljebb zászlóalj erők­kel. Ügy tűnik, hogy még nem a várt nagy támadásokról van szó.” Jelentés október 30-án: „Köz­vetlen Kecskemétnél átjött ellen­séges harckocsikkal harc folyik. Az időjárás kedvezőtlen, az eső szemerkél, s az utak rosszul hasz­nálhatók. A Duna—Tisza között, mint vár­ni lehetett, az ellenség folytáKa. a tegnap megkezdett támadást, súlyponttal Kecskemét környé­kén. ahol az odavezényelt 2. gé­pesített hadtest délkeletről és délről előrenyomulva a magyar erőket áttörte és Kecskemét tér­ségében, valamint Kecskemétnél beleütközött Hortian légvédelmi ezredének védelmébe. Mint már ,a többi frontszaka­szon is megállapították, a 3. ma­gyar hadsereg területén is á ma­gyar harci kötelékek északi irány­ban visszavonulnak, gyengébb .tá­madó erők ellenében. a nemet gyalogság hiányában ezen a frontszakaszon az átte­kinthetetlen bozótterületen |az uralmat egyedül páncélosokkal sikeresen biztositani nem leh^t. A délről és délkeletről Kecs­kemét iránvába előretörő ellen­ség benyomult a város déli "ré­szén. Itt elkeseredett harcokban, részben közelharcban tart a Be­vetett erők küzdelme.” A hadműveleti napló tanúsága szerint megállapítást nyert, hdgy „nincs lehetőség gyalogos etpk felszabadítására és Kecskemétre küldésére. A hadseregcsoportrjpk nem szabad feláldoznia a légvé­delmi ezredet, ezért szándéka Kecskemét feladása és a 24. né­met páncélos hadosztállyal, vala­mint a légvédelmi ezreddel fel­építeni egy új védelmi vonalat Kecskemét északi térségében.”... Kecskemét felszabadulásának napján, október 31-én miről .ol­vashatunk a német jelentések­ben? „A 3 magvar hadsereg szaka­szán az ellenség északi iránySbn folytatja támadását, súlyponttal Kecskemét mindkét oldalán. Kecskemét mindkét oldalán ,-jiz ellenség tovább nyomul elqpe északi irányban, s elérte Nagy­kőrös északnyugati környékét, va­lamint Lajosmizsét és ani^k nyugati térségét.” A német és magyar hadvezetés október 31-én még számos va­riációs elgondolást vett "tervbe, ezeknek kezdeményezése, vagy kivitelezése azonban teljes egé­szében elmaradt. tgy lett szabad Kecskemét. Weither Dániel November 7-i ünnepségek a fővárosban itt Hagyományos ünnepséggel kö­szönti november 7-ét. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulóját a főváros. Negyed százada állami ünnep hazánkban november 7-e. tiszte, letére az idén is díszbe öltözik a főváros. Az évforduló előestéjén kato­nai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobogó­ját és a munkásmozgalom vörös zászlóját pedig a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékmű előtt. No­vember 7-én délben az állami zászlónál zenés őrségváltás lesz. Az évforduló előestéjén Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak titkára rádió- és televízióbe­szédben méltatja a történelmi sorsfordulót hozó 1917 jelentősé­gét. Ugyanazon a napon délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Miniszterta­nács. valamint a fegyveres erők és a tömegszervezetek koszorú- zási ünnepséget rendeznek a Sza­badság téri Szovjet Hősi Emlék­műnél. Este az Állami Opera­házban díszelőadáson mutatják be Csajkovszkij Anyeginjét. j A sok éves, szép hagyományt követve a budapestiek fővároK- szerte megkoszorúzzák a Szovjet Hősi Emlékműveket. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents