Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

1975. október 3. • PETŐFI NÉPE • S Helyünk az országban A 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítá­son szép számmal szerepeltek megyénk mezőgazdasági nagy­üzemei. Kiállított termékeikkel nem vallottak szégyent. Szín­vonalas gazdálkodásukat a zsűri által odaítélt díjak, arany-, ezüst- és bronzérmek is bizonyítják. A rendelkezésünkre álló ösz- szesítések alapján az aláobiak- ban közöljük a díjazott, elis­merést kapott üzemek névsorát. ' ■ A növénytermesztésen belül a napraforgótermesztési nagydíjat a Bácsalmási Állami Gazdaság­nak ítélték oda. Ugyancsak ez a gajzdaság teljesítménydíjat ka­pott általános növénytermesztési eredményeiért. A kertészeti kiállítók- között nagyon szépen szerepeltek a me- gyle üzemei. A tömegbortermesz­tés nagydíját a Kunbajai Álla­mi Gazdaság nyerte. Almater­mesztési nagy díj at kapott a Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A zöldpaprika-termesztés nagydíja ae ; tompái Kossuth Termelőszö­vetkezetet illette. A fűszerpapri­ka-* termesztési nagydíjat pedig a fajszi Kék Duna Termelőszövet­kezet kapta. Szőlőtermesztéséért teljesítménydíjat kapott a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság. Ha­sonlóképpen teljesítménydíj illet­te - a faiskolai szaporítóanyag ter­mesztéséért a Kecskémét-szik- rai Állami Gazdaságot. Az élelmiszeripari nagydíjak között szerepel a Kalocsai Fű- szerpaprika és Konzervipari Vállalat, amely négytojásos szá­raztésztáiért kapta az elisme­rést'. Carmen nevű vörös pezsgő­jéért a Hosszúhegyi Állami Gaz­daság szintén nagy díj at kapott. A 'termelési rendszerek egyik teljesítménydíját a Bajai Állami Gazdaság nyerte. A növénytermesztő gazdasá­gok közül a Bácsalmási Állami Gázdaság aranyérmet kapott őszi búzájáért. A felsőszentiváni Űj Élet pedig ezüstérmet. A kuko-' ricatermesztésben a Borotai Ter­melőszövetkezet és a rémi Dpzsa Termelőszövetkezet szerepeltek jól égy-egy aranyéremmel. A Bajai Állami Gazdaság bronzér­met kapott. A lucematermesztés- ben a hajósi József Attila Ter­melőszövetkezetet ezüstéremmel ismerték el. A jánoshalmi Jókai Termelőszövetkezet burgonyájá­ért bronzérmet kapott: A cukor­répatermesztési eredményeik el­ismeréseképpen pedig a követ­kező termelőszövetkezetek kap­tak bronzérmet: bácsbokodi Aranykalász, a felsőszentiváni Béke, a mélykúti Üj Élet és Bé­ke.! Az állattenyésztő gazdaságok közül a juhtenyésztésért arany­érmet kapott az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőség szalk- szentmártoni telepe (jerketok- lyóiért), ezüstérmet pedig Suffolk kosaiért. A hartai állampusztai célgazdaság szintén ezüstérmet kapott koscsoportjáért. A lótenyésztő gazdaságok kö­zül a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet ka­pott ezüstérmet Sárgarigó nevű magyar törzskancájáért. A ZÖLDSÉGTERMESZTŐ gazdaságok közül a következők kaptak aranyérmet: Uborka: Kecskeméti Zöldség­termesztési Kutatóintézet, fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet. Paradicsom: Kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutatóintézet, Fűszerpaprika: Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet, fajszi Kék Duna Termelőszövet­kezet. Zöldpaprika: Tiszakécskei Bé­ke Termelőszövetkezet, tompái Kossuth Termelőszövetkezet. Görögdinnye: Kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutatóintézet. Ezüstérmet kaptak: Fűszerpaprika: Kalocsai Álla­mi Gazdaság. Vöröshagyma: Mélykúti Űj Élet Termelőszövetkezet. Zöldség vetőmagvak: Zöldség­termesztési Kutatóintézet. Bronzéremmel jutalmazták: Vöröshagyma: mélykúti Űj Lenin Tsz. ' Paradicsom: mélykúti Űj Élet, tiszakécskei Béke Tsz. A GYÜMÖLCS- ÉS SZŐLŐ­TERMESZTÉSBEN aranyérmet kaptak: Szilva: Bajai Állami Gazdaság, csemegeszőlő: Kiskunhalasi Ál­lami Gazdaság, borszőlő: kiskun- halasi és Bajai Állami Gazdaság. Ezüstéremmel jutalmazták: A Bajai, a Helvéciái, a Kecs­kemét-szikrai Állami Gazdaság, _ a tiszakécskei Béke Termelőszö­vetkezet almáját, Ugyacsak ez. utóbbi termelőszövetkezet őszi­barackját és csemegeszőlőjét. A bajai Augusztus 20. Termelőszö­vetkezet borszőlőjéért kapott ezüstérmet. Bronzéremmel jutalmazták: A Kiskőrösi Állami -Gazdaság almáját, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság őszibarackját és szil­váját, a Bajai Augusztus 20. Tsz és a tompái Kossuth Tsz cseme­geszőlőjét, valamint a lakiteleki Szikra Tsz borszőlőjét. A szaporítóanyag termesztő üzemek közül a Kecskeméti Szik­rai Állami Gazdaság igen szépen szerepelt. Arany-, ezüst- és bronzérmet kapott ÉLELMISZERIPARI DIJAK: Aranyérem: bajai hárslevelű és vaskúti nagybúirgundi (Bajai ÁG), Márka meggy és szőlőlé (Közép-magyarországi Pincegaz­daság), babapiskóta (Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat). Ezüstérem: szuper y es tor, fo­lyékony ételízesítő (Kalocsai Fű- szerpaprika és Konzervipari Vállalat), szilvapálinka (Bajai ÁG), kunbajai hárslevelű (Kun­bajai ÁG), mézespuszedli készít­mények (Baja és Vidéke Sütő­ipari Vállalat). Bronzérem: száraztészta (Kalo­csa és Vidéke Sütőipari Válla­lat), pasziánsz teasütemény (Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat), fűszerpaprika alufó- liás csomagolásban (Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat). AZ AGROMASEXPO ’75 DIJAI A Kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat aranyérmet kapott az Unigrain típusú pneumatikus ki- és betároló berendezés techno­lógiájáért. Ezüstéremmel ismer­ték el a vállalat következő gé­peit: F—40/m serleges felhordó, CSF cserélhető felépítménycsa­lád, Kombi 8,8 talajelőkészítő gép. Bronzérmet kapott: a vál­lalat HÖLZ ventillátorcsaládja, valamint KSK—8 kultivátora. AZ ALKOTÓ IFJŰSÁG PÁLYÁZAT ÉS KIÁLLÍTÁS MEGYEI DÍJAZOTTJAI A 68. OMÉK-en hirdették ki az alkotó ifjúság pályázat és ki­állítás eredményeit is: Első díjat kapott: Windier Ká­roly, Bácisálnníási Áüami ’Gázcfa- ság (Napraforgó-termésítés' "vék'-feldolgozás, különös tekintettel a kaszathéj sérülésekre). Második dijat: Kozniarszki Viktorné, Ősi­ké József, Szakáts Ferenc, Kis­kőrösi Állami Gazdaság (Folya­matos vörösbor készítés techno­lógiája az Alfa Laval rendszerű cefrekészítéses eljárással). Kü­löndíjas:. Nagy' Lf Jenő, Bajái' Állami f GazdáSág (ZVAFSZ jármű villamossági diagnosztikai műszerek). Kitüntetett KISZ-szervezet: Bácsalmási Állami Gazdaság. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA FÓRUMAI A Tüskétől az ötletládáig Mint ismeretes, az MSZMP XI. kongresszusa igen nagy jelentő­séget tulajdonított az üzemi de­mokráciának, mint a vállalati gazdálkodásba, a helyi és köz­ügyekbe, azok eldöntésébe való érdemi beleszólás egyik legfonto­sabb eszközének. Éppen ezért a fokozott továbbfejlesztés mellett foglalt állást. Bács-Kiskun megye négy ipa­ri üzemének vezetőitől ez irányú erőfeszítéseikről, az előrelépés hogyanjáról-mikéntjéről tudako­zódtunk. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységében az üz^mi demok­rácia kiszélesítését célozzák a hagyományos termelési tanács­kozások mellett. áz úgynevezett munkásfórumok, melyeken a gyár vezető testületéi mindenkor a legmagasabb szinten képvisel­tetik magukat. Ezekjen a gyűlé­seken meghallgatják a dolgozó­kat: véleményüket a későbbiek folyamán is messzemenően figye­lembe veszik, így aztán közvet­lenül is bevonják őket a végső döntések meghozatalába. A szo­cialista brigádok vezetőinek ne­gyedéves konferenciája általában a következő három hónap terme­lési feladatairól van hivatva kon­zultálni. Az idén hozták létre az ifjúsági tanácsot, amely egy- egy üzemrész fiatal szakemberei­nek bevonásával azok problémáit igyekszik orvosolni. A gyáregy­ségnél rendszeresen szerveznek munkásakadémiát, ahol általános jellegű tematika helyett a helyi, sajátos viszonyoknak megfelelő közgazdasági, üzemszervezési is­meretek kerülnek előtérbe. S vé­gül a legújabb kezdeményezés: a pártvezetőség Tüske címmel házi újságot indított az előfor­duló hibák, rendellenességek fel­tárására, illetve azok kiküszöbö­lésének, megszüntetésének szán­dékával. A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál megtudtuk, hogy a szocialista brigádok vezetőinek értekezlete eddig *egy évben egy­szer, jilt össze. A jövőben —. és ez már eldöntött dolog — éven­ként két alkalommal kivétel nél­kül mindannyian összejönnek, ók tárgyalják majd meg és csak ők kezdeményezhetik például, hogy legyen-e kommunista mű­szak és mikor, hogyan. Másik követendő és az egész vállalatnál bevezetésre kerülő újításukkal kapcsolatban a bajai 3/1-es épí­tésvezetőséget emlegették. Itt másfél éve rendszeresek a bri­gád- és művezetők közös megbe­szélései, tervelőkészítései, mun­kaésszerűsítési tárgyalásai. A bajai Bácska Bútoripari Vál­lalatnál intézkedési tervben ha­tározták mbg a konkrét tenniva­lókat, melyek elsősorban a de­mokrácia tartalmi oldalát erősí­tik. Így például pontosan rögzí­tették a különböző fórumokkal szemben támasztott követelmé­nyeket. Tehát az újszerűség ná­luk nem újabb módszerek beve­zetésében, hanem annak tisztá­zásában nyilvánul meg, hogy az egymástól eltérő szinteken létre­hozott fórumok a gyakorlatban mivel foglalkozzanak. Fokozato­san sikerül elémiök a jutalma­zási és fegyelmi jognak, az egyé­ni kérelmek elbírálásának, a mi­nőségellenőrzésnek, a munka- és üzemszervezési, illetve takarékos- sági feladatoknak á decentrali­zálását, valamint azt, hogy az irányítók és a produktív munkát végzők kapcsolatában egyre ke­vesebb legyen a formai vonás. A kalocsai Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalatnál — mint újságolták — szintén a vezetők és a beosztottak közötti szocialis­ta viszony javítására töreksze­nek elsődlegesen. Ez a gyakorlat­ban a már bevált minősítési rendszer — melynek keretében megvizsgálják és mérlegre teszik a csoportvezetők politikai munká­ját, vezetői képességét, emberi magatartását —, továbbá az igen hatékony műhelyértekezletek se­gítségével valósul meg. A szocia- listabrigád-vezetők fóruma Kalo­csán is negyedévenként — oly­kor soron kívül is — ülésezik. Állásfoglalásaik, határozataik nélkülözhetetlen támogatást je­lentenek úgy a gazdasági, mint a társadalmi szerveknek. Érde­kességként említették, hogy ki­függesztettek egy ötletládát. Eb­be névtelenül is bedobhatja bár­ki írásba foglalt nemtetszését, javaslatát, melyekre pár nap múl­va a műhelyértekezleteken rend­szerint visszatérnek. K. F. Űj fajta ablaktörlő a Zsigulin Bolgár filmnap A veszprémi Bakony-művek — amely a magyar—szovjet állam­közi egyezmény alapján Zsiguli- alkatrészeket szállít a Szovjet­unióba — a következőkben a gyártás mellett a fejlesztésből is részt vállal. Külön kutató-fejlesz­tő csoport keresi azokat a lehe­tőségeket, ' amelyekkel 1 módosít­hatják a különböző alkatrésze­ket. A kutatók munkája meghoz­ta az első gyümölcsét: korszerű­sítették a hagyományos, kétse- bességű ablaktörlő berendezése­ket. A Bakony-művek konstruktő­rei olyan szerkezetet készítettek, amely az időjárástól függően per­cenként 0—52 mozdulatra kész teti az ablaktörlő lapátot. A szov­jet partner elismeréssel fogadta az újdonságot. A bolgár nép felszabadulásá­nak 31. évfordulója tiszteletére a Hazafias Népfront Kecskemé­ti Városi Bizottsága és a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat ünnepséget rendez ma dél­után háromnegyed 6-kor a Vá­rosi filmszínházban. Ennek ke­retében levetítik a Jelenlét című bolgár filmet. Az ideológiában nincs légüres tér Asztronautikai szakosztály alakul Baján Október 9-én délután fél négy­kor tartja alakuló ülését az MTESZ Asztronautikai Szakosz­tályának bajai csoportja a víz­gazdálkodási karon. Az ülés ke­retében dr. ,Almár Iván kandidá­tus, a Központi Asztronautikai Szakosztály elnöke tart előadást A csillagászat és űrkutatás cím­mel. A megalapításra kerülő szakosztály tagjai lehetnek mind­azok, akik komolyan érdeklődnek az űrhajózás csillagászati, műsza­ki, rakétatechnikai, biológiai és jogi vonatkozásai iránt. A tagság díjtalan. Egy kis kóstoló • Az Egri Csillagok Tsz 660 hek­táron termeszt szőlőt. Az idén korán kezdte a szüretet. Egy­szerre 800—1000 diák és 500 tsz-dolgozó szüretel, hétvége­ken pedig az üzemek szocia­lista brigádjai is kivonulnak a szőlőkbe segíteni. A tsz ve­zetői 45 000 mázsa termésre számítanak. (MTI fotó — Érczi K. Gyula felv. — KS) SZŐLŐSGAZDÁK FIGYELMÉBE Szükséges avgysrtyaprQbaL Az őszi szüret idején a borvidéke­ken gyakran okoz szerencsétlenséget a must erjedésekor a pincékben fel­halmozódó szénmonoxid. A szőlősgaz­dáknak tehát feltétlenül meg kell szívlelniük az orvos tanácsát: mielőtt belépnek a pincébe, alkalmazzák a régi, jól bevált „gyertyapróbát”. Az égő gyertyát lassan engedjék le a föld­szintről, s ha közben elalszik, azon­nal távozzanak a közelből. Az ott-tar- tózkodás azért életveszélyes, mert a pincében magas koncentrációjú szén­monoxid, az emberi szervezetre káros méreg termelődik. A silógödrökben és a kutak ásásánál hasonlóképpen elő­vigyázatosnak kell lenni. • Gyakran használjuk a cím­ben szereplő, jelszószerűen hang­zó megállapítást, olyanniyra, hogy szinte már közhelynek tűnik. S mi tagadás, sokszor valójában azzá is válik, mert nem mindig vonjuk le eléggé gyakorlati kö­vetkezményeit, érvényesítésének aktuális, a konkrét helyzetből fakadó követelményeit. Felelevenítésének jelenlegi idő­szerűségét több körülmény is magyarázza. így mindenekelőtt az ideológiai harcnak mint az osz­tályharc egyik fő formájának elő­térbe kerülése; az ideológiák szerepét lebecsülő nézetek és tendenciák tudatos terjesztése eszmei ellenfeleink részéről; a fejlett szocializmus ' építésében megnyilvánuló növekvő társadal­mi aktivitás szocialista tudatos­ságának erősítése. Mindemellett azért is aktuális^szólni róla, mi­vel az új politikai oktatási év kezdetén vagyunk, amikor új lendülettel, szorgalommal vetjük bele magunkat ideológiai isme­reteink bővítésébe és fejlesztésé­be. Az ideológia szerepének, je­lentőségének ismételt felidézése újból megvilágítja és tudatosab- bá teszi számunkra ezzel kap­csolatos fáradozásaink értelmét. Az ideológiai ismeretek foko­zása és azok. elméleti megala­pozása természetesen számunk­ra nem lehet öncélú feladat. Ez az ideológiai gyakorlatban való' aktívabb részvételünket, a szo­cialista szemlélet és tudat for­málását kell, hogy szolgálja, önmagunk és mások eligazodása a társadalmi élet bonyolult szö­vevényeiben enélkül egyszerű­en lehetetlen. • Miért kell újból és újból számításba vennünk, hogy az ideológiában nincs légüres tér? Nem utolsósorban azért, mert a burzsoá ideológia megpróbálja ennek az ellenkezőjét elhitetni. Teszi ezt azért, hogy megköny- nyítse saját nézetei térhódítá­sát. Hamis címkével,' a „semle­gesség”, a pártosságtól mentes „tudományos objektivitás” jel­szavaival igyekszik becsempész­ni nagyon is pártos ideológiá­ját, nézetéit a dolgozók tuda­tába. A burzsoá „dezideológizáló” né­zeteket nem nehé& megcáfolni. Már _ Engels rámittatgtt' - arra, hogy a társadalomban - semmi nem történik a tudattal, aka­rattal, céllal cselekvő tevékeny­ségétől függetlenül. S az is alap­vető igazság, hogy az emberek tudatát, céljait, törekvéseit lét­feltételeik, osztályhelyzetük, társadalmi körülményeik hatá­rozzák meg. Mindebből termé­szetszerűen következik, hogy az emberi viszonyokat érintő társa­dalmi cselekvés mögött mindig valamilyen osztályérdekeket tük­röző eszmeiség húzódik meg. Vagyis: cselekedeteiknek — akar- va-akaratlan- - — ideológiai vo­natkozásai vannak. Felvetődhet a kérdés: «ha a gondolatokat, eszméket alapve­tően az emberek társadalmi kö­rülményei . határozzák meg, ,va­jon miért tartjuk ennyire szük­ségesnek a burzsoá ideológia el­leni harcot, hiszen nálunk már a szocialista viszonyok az ural- kódóak. Valóban, hazánkban csaknem mindenki szocialista vállalatnál, szövetkezetben, in­tézményben dolgozik. mégsem számíthatunk arra, hogy a szo­cialista ideológia önmagától, automatikusan uralkodóvá lesz a közgondolkodásban. A Az emberi cselekvés eszmei indítékainak különbözősége vagy ellentétessége a mi viszonyaink között nem csak abból ered, hogy a világban különböző tár­sadalmi rendszerek léteznek, és azok hatnak egymásra. S nem is csak az az oka, hogy a régi viszonyok tudati maradványai még élnek és hatnak az embe­rek gondolkodásában. A külön­böző ideológiák hatásának forrá­sául szolgálnak ezenkívül a szo­cialista viszonyok fejletlenségé­ből fakadó belső ellentmondá­sok is. Különösen akkor, ha megoldásuk elodázódik, s emiatt gyengül az összhang a különböző' érdekek között. Ilyen esetben kedvezőbbé válik a talaj a pol­gári nézetek behatolása, feléle­dése számára. Az eszmei harc tehát gyakor­lati intézkedéseket is követel társadalmi kérdéseink megoldá­sára. De ezek nem pótolják a polgári nézetek elleni ideológiai küzdelmet, csupán ennek felté­teleit teszik kedvezőbbé. Éppen azért, mert az ideológiai viszo­nyokban nincs légüres tér, a szo­cialista eszmék céltudatos ter­jesztése és a polgári nézetek cá­folata mindenképpen szükséges. Csak ezzel biztosítható a szocia­lista eszmeiség és közgondolko­dás fokozott térhódítása, a bur­zsoá ideológiák visszaszorítása. • Az aktív ideológiai munka alapvetően a párt feladata, de sikere nem egyszerűen pártér­dek. Egyesek szeretnék úgy beál­lítani, mintha itt kizárólag a part érdekében folyó tevékeny­ségről lenne szó. Valójában — amellett, hogy ez ténylegesen el­sőrendű pártérdek — minden dolgozónak is a legközvetlenebb és legalapvetőbb érdeke. Hiszen éppen azért érdeke a pártnak, mert arra törekszik, hogy előse­gítse a dolgozó emberek tisztán­látását, hogy így valóságos ér­dekeinek. a szocialista céloknak megfelelően alakíthassák a tár­sadalmi gyakorlatot. R. L Jobb információrendszer kevesebb népgazdasági veszteség Az elektronikus számítógé­pek felhasználása, »éles körű elterjesztése a gazdaságirá­nyításban elsőrendű érdek. Az ebben rejlő óriási lehe­tőségeket azonban még meg­közelítőleg sem használjuk ki, s ez évi átlagban milliárdos veszteségeket jelent. Dr. Kádas Kálmán, a Budapesti Műsza­ki Egyetem közlekedés- és vállalatgazdasági tanszékének ve­zetője erről a következőket mondotta Oláh Bélának, az MTI tudományos munkatársának: EGYETEMI SZAKEMBEREK TANÁCSAI — Népgazdaságunk létérdeke, hogy a számitógépes gazdaságirá­nyítás minél !előbb és minél na­gyobb területen tért hódítson. En­nek számos, fontos feltétele közül az egyik leglényegesebb az, hogy a végbemenő -gazdasági folyama­tokról lehetőleg pontos, megbíz­ható és az irányítás számára al­kalmas információkat nyerjünk. Ennek hiányában ugyanis a ki­bernetika nyújtotta előnyöket nem tudjuk kellőképpen kihasz­nálni. — Eddig végzett elemző vizs­gálataink azt mutatják, hogy fel­adataink nagyon összetettek. Először is információrendsze­rűnket kell tökéletesebbé ten­nünk, jobban megalapoznunk. Ro­hamosan fejlődő gazdálkodási rendszerünk ugyanis — a múlt­tal ellentétben — ma már nem elégszik meg kevés és pontatlan adattal. Nagy gazdasági egysé­geink csak akkor tudják felada­taikat sikeresen megoldani, ha ehhez a feltétlenül szükséges tá­mogatást — a rendkívül igényes, differenciált adatszolgáltatást — megkapják. — Ennek tudatában egyik leg­időszerűbb feladatunk egész nép­gazdaságunk vonatkozásában — beleértve az államigazgatást is — az információrendszer jobbá és megbízhatóbbá tétele. Közgaz­dasági életünk valamennyi mun­kásának arra kell törekednie, hogy az elsődleges termelési, szál­lítási, anyagfelhasználási, raktár- készleti, munkaidő- és egyéb' ter­mészetű adatok pontosabban és felhasználhatóbb módon rendel­kezésre álljanak. — Ezen a téren számos, nem jelentéktelen hiányosságot kell rövid időn belül megszüntetni. Többek között azt, hogy a bi­zonylatok ne ellenőrzés nélkül készüljenek, mert ez gazdálkodá­sunk Rendjét zavarja. Az adatok felvételét is meg kell szigorítani, s itt is fokozottabb ellenőrzés kell. A jelentkező hibák okát mindenekelőtt abban látjuk, hogy ezeknek a valóban lényeges, a termelés szempontjából nem kö­zömbös adatoknak nyilvántartása szinte kizárólag a legalacsonyabb munkakörben dolgozók feladata. Ezen feltétlenül változtatni kell. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a minisztériumok és főhatóságok időnként rendezzenek rövidebb ideig, tartó, szaktanfolyamokat. Ilyen jellegű képzés már most is van, az azonban sem mennyi­ségi, sem minőségi szempontból nem kielégítő. — Az információrendszer fej­lesztése, káderállományunk szín­vonalának emelése, létszámának gyarapodása érdekében egyete­münk már eddig is sokat tett: világszínvonalon álló szakembe­rek sorát képezte ki. A vállalatok azonban’ mind nagyobb követel­ményekkel lépnek fel. El kell érnünk, hogy a magasan képzett szakemberek aránya a gépek szá­mának növekedésével és alkalma­zásuk kiterjedésével egyaránt lé­pést tartson. Kádas professzor szerint nagy gond a számítógépes gazdaságirá­nyításhoz szükséges modellek és programok megfelelő szintű és mennyiségű kidolgozása is. — A gazdasági élet gyakorlati vezetői — mondotta végül — ál­landóan azt panaszolják, hogy nincs kellő számú programozó, de ugyanakkor modellező sincs. In­dítványozzuk, hogy a szükséges számítástechnikai ismeretekét már középiskolában is a kellő hatás­fokkal és színvonalon oktassák. Ebben az irányban szintén tet­tünk lépéseket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents