Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
Megemlékezés a tanácsok negyedszázados évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) let) mindvégig a lakosság igényeinek kielégítését tartotta elsődlegesnek a kereskedelmi vállalatok és szövetä kezetek munkájában. A közvetlen célok azonban időiről időre módosultak, finomodtak. így az 1950-es évek első felében azélel- miszerfélék, a napi iparcikkek, mezőgazdasági eszközök szűkös készletei helyes és igazságos elosztásának megszervezése volt a legfőbb feladat. Az ellenforradalmat követő három-négy év munkája arra irányult, hogy a korábbi ellátási korlátozásokat fokozatosan felszámoljuk, az elosztási gyakorlatot felváltsuk a kereskedelmi módszerekkel, meghonosítsuk a korszerűbb eladási formákat. Az utóbbi 15 évre már az jellemző, hogy több mint háromszorosára nőtt megyénk kiskereskedelmi forgalma. Kereskedelmünk tehát már egészen más, mint a 25 év előtti ■ volt. De egészen más a lakosság fogyasztása is. Emlékezzünk > csak: üzleteink 1954-ben árultak először mosógépet és csak ezt követően ismertük még a televíziót, amely a városokban, községekben ma már szinte minden lakásban megtalálható, vagy a zsebrádiót, melyből évenként 20—25 ezret adnak el megyénkben. A 60-as évektől vásárolhatunk nagyobb arányban szintetikus alapanyagú ruházati cikkeket, személygépkocsit, és azóta került be a palackos gáz is a lakások kétharmadába. A korábban luxuscikknek számító 'kávé fogyasztása ma ötvenszerese a 25 év előttinek. De folytathatjuk a sort a korszerűsödő élelmiszerekkel* építőanyagokkal, mind gyakorib, bá váló külföldi utazásokkal, melyekre a korábbinál sokkal többet költ a lakosság. Az eredményeinket sommázva megállapíthatjuk, hogy megyénkben az idei, várható 19 Izer forintos egy , lakosra jutó kiskereskedelmi értékesítés megközelíti az országost, eléri, sőt kissé meg is haladja a vidéki szintet. 59 ezer új lakás Az elmúlt 25 év településfejlesztésének Bács-Kiskunban is legmarkánsabban kirajzolódó jellemzője az urbanizáció. A városiasodás folyamatát jelzi a többi között, hogy az elmúlt negyed szájad alatt több mint 50 ezer fővel nőtt á városokban lakók száma, s ma már a lakosság közel 40 százaléka a megye hat városában él. Egészségesen változott a kül- és belterületi népesség aránya is, míg 1950-ben a lakosság 41,8 százaléka élt külterületen, ma ez az arány 2(1 százalék Megyénk negyedszázados fejlődésében az életkörülmények változását jól érzékelteti a lakásviszonyok javulása és a mai értelemben vett kommunális ellátás megteremtése, mennyiségi és színvonalbeli fejlesztése. Bács. Kiskun megye lakásállománya a felszabadulás időszakában mai szemmel döbbenetes képet mutatott. A lakások 98 százaléka földszintes, 93 százaléka vályog- és sárfalazatú, többségében alapozás nélküli, és a lakások 37 százaléka tanyai lakás volt. Több mint 70 százalékuk egyszobás, vagy szoba nélküli. A • közműves vízellátás, csatornázás ismeretlen volt még városainkban is. A lakásépítés minden tervidőszakban dinamikusan emelkedett. Segítették ezt jelentős lakásépítési akciók is, köztük olyanok, mint a Bajáról elindult és országossá nőtt KlSZ-lakásépí- tés, vagy a kecskeméti félkész- lakás-építési akció, 1950-től napjainkig 59 ezer új lakás épült fel a megyében. Életünket, fejlődésünket állandóan kísérő gond még ma is, hogy alacsony az állami lakásépítés aránya és kevés az építőipari kapacitás. Ezt enyhítik részben a meghonosodott korszerű technológiák, a jövő lakásépítési programját pedig az évi 2500 lakás megépítésére képes kecskeméti házgyár alapozza meg. Jó ivóvíz, villany... A megye a felszabadulást követő időszakban a kommunális ellátás terén az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozott. A katasztrofális ivóvízellátást jelzi, hogy a felszabadulást követő időben a lakosságnak csak 12 százaléka kapott egészséges ivóvizet. A negyedik ötéves terv végére már 94 település közműves vízellátása biztosított. Az ötödik ötéves terv célkitűzései között szerepel a még hátralevő települések közműves vízellátása. A felszabadulás idején a megye öt városában és 45 községében összesen 37 ezer lakásban volt villany, ami 24 százalékos ellátást jelentett. A megye településeinek közel két• Képviselők és tanácstagok az filés szünetében. harmadában a felszabadulás után gyulladt ki a fény. Ma a lakások 80 százaléka villamosított. Jelentősek a tanyavillamo. sítás eddigi eredményei is. Ez az akció7 a tartósan megmaradó tanyás területeken tovább folytatódik. A megye településfejlesztésében, az életkörülmények tervszerű javításában továbbra is jelentős gondunk a nagy kiterjedésű tanyavilág. A tanyán élők élet- körülményeinek korszerűsítése érdekében elsősorban a villamosítás, a közlekedés, a palackos- gáz-ellátás, a hírközlés, a kereskedelmi, egészségügyi, kulturális ellátás javítását szorgalmazzuk a megyei pártbizottság és megyei tanács együttes határozatának megfelelően. A szocialista egészségügy vívmányai Szinte már közhelyszerűen ismétlődik, de így igaz ezen a területen is, hogy Bács-Kiskun megye egészségügye a felszabadulás előtt alacsony színvonalú és elmaradott volt. Kezdetlegesek voltak a közegészségügyi viszonyok, a társadalombiztosítás is csak a lakosság töredékére terjedt ki. Pusztított a „morbus hungaricus”, nagy számmal szedték áldozataikat a fertőző betegségek, igen magas volt .a csecsemőhalandóság. Felgyorsult a fejlődés, amikor az egészségügyi ellátás tanácsi feladattá vált. Az 1950-es évek elején már 380 orvos gyógyított a megyében, de még mindig csak két szakorvosi rendelőintézet fogadta a járóbetegeket. A megyében végbemenő társadalmi átalakulás — az iparfejlesztés és a szocialista mezőgazdaság megteremtése — hatására a társadalombiztosítás jelentős mértékben kibővült. Erre az időszakra tehető a tbc elleni küzdelem fokozása. a tüdőgondozó intézeti hálózat teljes kiépítése, a modern kalocsai tüdőosztály létrehozása. 1950-től 1960-ig a járóbeteg-ellátás lehetőségeit is szerény körülmények között, de megteremtettük. 1970-ig a megye minden városában és járási székhelyén jelentős beruházásokat valósítottunk meg. Ebben az időben a látványos fejlődés ellenére. Bács- Kiskun egészségügyi ellátása nem érte el az országos vidéki . átlagszintet. A negyedik ötéves terv elkészítésekor azt a célt - tűztük ki, hogy csökkentsük a lemaradást és lépjünk előbbre az" ellátásban. A legjelentősebb beruházás a 600 ágyas kiskunhalasi Semmelweis- kórház volt. A kórházzal együtt- 17 munkahelyes rendelőintézet is épült. Baján menthálhygénés központ, Kiskunfélegyházán 10 munkahelyes, korszerű rendelőintézel létesült. Kiskőrösön intézményt alakítottunk ki a járó- beteg-ellátás megoldása érdekében. Fő. feladatunk az áthúzódó beruházások befejezése, az ötödik tervciklusban pedig a 680 ágyas megyei kórház megépítése Kecskeméten, "a kiskunfélegyházi kórház bővítése, kórházaink és intézményeink szükséges rekonstrukciója. Céltudatos munka eredménye, hogy a lakosság egészségének védelmét az egészségügyi ágazatban dolgozó közel hétezer embet — orvos, gyógyszerész, szakképzett középkáder, gazdasági, műszaki és kisegítő dolgozó — végzi. A lakosság alapellátásában 1975-ben 214 körzeti orvos dolgozik, az egy körzetre jutó átlagos lakosságszám 2600. A társadalmi összefogás, a helyi kezdeményezés, a községi tanácsok szervező munkája és anyagi áldozatvállalása igen fontos szerepet játszik az alapellátás lehető^' ségeinek megteremtésében és bővítésében. Célunk, hogy megteremtsük, a lakosság magasabb szintű, szocialista egészségügyi ellátását. Meg kell valósítani, hogy az ingyenes, egyenlő, korszerű ellátás minden ember számára elérhető, gyakorlatban is érvényesülő jog legyen. A kulturális élet kiteljesedése A felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig eltelt idő politikailag jól előkészítette .a tanácsok kulturális tevékenységének megvalósításához szükséges társadalmi közhangulatot. Tudatosult a társadalom minden rétegében, hogy a letűnt rendszer a közoktatás é$ a közművelődés területén is kegyetlenül elnyomta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Közismertté vált az a történelmi tény, hogy a megyét jellemző analfabétizmus, az alacsony általános iskolai arány, a * szinte számot sem tevő középiskolai és egyetemi végzettség nem a szellemi tevékenység hiányából fakadt, hanem a tudatos, népelnyomó politika szörnyű következménye volt. Ugyanakkor világossá vált az is. hogy csak az új társadalmi rend lesz képes ezen a művelődési elmaradottságon , változtatni, ha a fejlődést mozdító intézkedések után — mint amilyen az általános iskola megteremtése, az iskolák államosítása, az egységes középiskolai rendszer kialakítása volt — a nép létrehozza e nagyszerű törekvések megvalósítását szolgáló állami szervezetét: a tanácsokat. Ez a társadalompolitikai törekvés és elismertség segítette a 25 évvel ezelőtt megalakult tanácsaink munkáját a művelődés- ügyi célok megvalósításában. Az évforduló megünneplésekor semmiképpen sem megelégedettséggel, de azért büszkén állapíthatjuk meg, hogy 1050-hez viszonyítva 5864-ről 17 ezerre emelkedett az óvodába járó gyermekek száma. Általános iskoláink számszerű csökkenése mellett (hiszen 220 tanyai iskola megszűnt), magasabb szervezettséggel, jobb színvonallal egyre inkább megfelelnek a szakrendszerű oktatás igényeinek. Azt hiszem, mint fejlődésünket alapvetően és pozitív módon befolyásoló eredményt nyugtázhatjuk azt a tényt, hogy az általános iskolát 14 éves korban befejezők aránya az 1950. évi 30 százalékról 93 százalékra nőtt. Ezek az eredmények teremtik meg a lehetőségét annak, hogy" “rohamosan és intenzív módon fejlődő gazdasági életünk szakemberszükségletét egyre jobban kielégítsük. Az alapfokú oktatás fejlesztésének következménye az is, hogy a megye gimnáziumaiban és szakközépiskoláiban ma több mint nyolcezren tanulnak. Nagyobb részük biztos forrása a középkáder-utánpótlásnak, kisebb részük az ország egyetemein, fő-’ iskoláin és immár Bács-Kiskun öt felsőfokú oktatási intézményében szerezhet diplomát és dolgozhat, irányíthat a megye életének különböző területein. A közoktatás fejlődését jól szolgálják a közművelődés intézményei is. Létrehozásuk döntő többségükben a tanácsaink jó munkáját, a vállalatok, üzemek áldozatvállalását, erejének mozgósítását, segitőkészségéhek hatékony együttműködését dicséri. Pezsgőbbé vált az élet. Az évenkénti 106 ezer könyvtári olvasó, a 205 ezer színházlátogató, a 3 millió 800 ezer mozinéző fényesen bizonyítja, hogy népünk elementáris erejű igénye a művelődés. az önképzés. Ezt igazolja az is, hogy a közművelődési tevékenység hatására felgyorsult .a tudományos élet és egyre gazdagabban bontakozik ki a művészeti és irodalmi tevékenység. A huszonötödik évforduló felelősséggel kötelez arra, hogy számot adjunk önmagunknak, s annak a barátságnak, mely a szovjet nép erejével,1 rengeteg Vérrel, tragédiával, viruló életek százezreivel áldozott szabadságunkért. és azóta sem ^űnt meg sokoldalúan támogatni ' szocializmust építő munkánkat. Nos. a számvetés, a felemelkedésben munkált 25 esztendő egyértelműen azt bizonyítja, hogy tudtunk élni a szabadsággal, a régen várt történelmi lehetőséggel. Népünk végre ura lett sorsának, a kommunisták irányításával, a munkásosztály vezetésével, a tanácsok közreműködésével a romokból magának építette újjá, széppé ezt az országot. Egy ilyen évforduló jóízű szavakat ad az ember szájába és a köszönet melegíti a szíveket. Köszönettel kell szólnunk a megye lakosságáról, mely az évfordulóval zárt időszak alatt jó helytállással, társadalmi munkával, egyre inkább érzékeny, lüktető közélettel vett részt a tanácsok munkájában, és eredményekre váltotta meghirdetett és elfogadott programjait, akcióit. Nagy szeretettel köszöntjük azokat a közéleti' munkásokat, akik az elmúlt 25 év alatt kiváló hozzáértéssel és önfeláldozó erőfeszítésekkel kovácsolták sikereiket. ' Köszönetét mondunk azoknak a tanácstagoknak, tanácsi dolgozóknak, akik az elmúlt negyed században erőt, fáradságot nem kímélve munkálkodtak a megye társadalrhi, gazdasági, egészség- ügyi, kulturális felemelkedéséért Emlékezzünk soha nem felejtve és nagy tisztelettel azokra, akik együtt dolgoztak velünk és ma nem lehetnek közöttünk. Tisztelt elvtársak! A 25 év fejlődéséről a tények, az eredmények reálisan vallanak. A történelem — meggyőződésem — jó bizonyítványt állít ki róla. Ez a 25 év valóban jó alap ahhoz, hogy a szocialista társadalom teljes felépítését a párt irányításával megvalósító népünk munkájában a tanácsok úgy vegyenek részt, hogy az, állampolgárok bizalmát felelősséggel viszonozzák. A tanácsrendszer fejlődésének új, gazdag lehetőségeit váltsák valóra az államigazgatási munkában a népképviselet, az önkormányzat elveinek érvényesítésével. Szolgálják az embereket és a fejlődés ügyét, mozgósítsák megyénk lakosságát a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet által meghatározott, nagyszerű célok elérésére — fejezte be ünnepi megemlékező beszédét dr.' Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. * Az ünnepi beszéd után került sor a tanácsok fennállásának 25. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetések átadására. A megyei tanács elnöke a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Imre Gábor nyugdíj ásnák, a Kecskeméti Városi Tanács tagjának, Máthé Gézánénak, a megyei tanács kalocsai járási hivatala főelőadójának, dr. Veréb János megyei tanácstagnak, a bácsalmási állatkórház vezető állatorvosának.A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: dr. Kamarás Gézánál, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács tagja, a tüdőgondozó intézet vezető főorvosa, * Saiga Mihályné, a Kunpeszéri Községi Tanács vb-titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Dusnoki László, a Kalocsai Városi Tanács tagja, dr. Hegedűs János, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának főelőadója, Kupa Antal, a megyei tanács kiskunhalasi járási hivatalának művelődésügyi osztályvezetője, dr. Ligeti Antal, a Bajai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője, Szabó Júlia, a Kecskeméti Városi Tanács tagja, a MÉSZÖV oktatási szaktanács- adója. Ketten, mint arról már korábban hírt adtunk, ' október 22-én a parlamenti ünnepségen vették át kitüntetésüket. A megyei tanács elnöke ezután „25 éves tanácsi munkáért” kitüntető jelvényeket adott át a tanácsi apparátusban, negyed- százada tevékenykedő dolgozóknak, nyugdíjasoknak. Az elismerésért Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak . Szakszervezetének megyei titkára mondott köszönetét. A tanácsülés ünnepi része után szünet következett, majd a meghatározott napirend szerint folytatódott a tanácsülés munkája. Az ügyrendi bizottság te. vékenységéről szóló beszámolót dr. Posváncz László, a bizottság elnöke terjesztette elő. Az ülés e szakaszában megjelent és az elnökségben is helyet foglalt Péteri István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettese. A napirendhez dr. Dobos Ferenc, a bizottság tagja, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács elnöke szólt hozzá és kiegészítést fűzött az előterjesztéshez. A megyei tanács az ügyrendi bizottság munkájáról szóló beszámolót elfogadta. A megyei tanács a továbbiakban bejelentéseket tárgyalt és személyi kérdésekben döntött. Dr. Csenki Ferenc vb-titkárt, nyugállományba vonulása alkal mából, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből. Dr.' Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese tolmácsolta a tanácsülésnek szóló jókívánságokat, majd, a Minisztertanács döntése' alapján javaslatot tett arra, hogy a megyei tanács titkára dr. Árvay Árpád legyen. A tanácsülés egyhangú szavazata alapján dr. Árvay Árpádot nevezte ki a megyei tanács új titkárává, aki a tanács előtt letette hivatali esküjét. Dr. Dábrónaky Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes javaslatára, a megyei tanács Miklós Zoltánt, a NEB megyei elnökhelyettesét, eddigi tisztségéből felmentve, megválasztotta a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé. A megyei NEB új elnöke a tanács előtt letette hivatali esküjét. A tanácsülés végezetül elfő- j. gadta a korábbi ülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat, s tudomásul vette, hogy ezen az ülésen Havasi Lászlóné és Marűsa Józséfné tanácstagok nyújtottak be interpellációt, melyekre a szakigazgatási szervek a törvényben előírt határidőn belül kötelesek választ adni. Ezzel a tanácsülés befejezte munkáját. T. P. Dr. Árvay Árpád 1933-ban született. Az állam- és jogtudományi egyetemet Szegeden végezte el, s 1957-től 1969-ig az ügyészi apparátusban dolgozott, majd a kecskeméti városi pártbizottság osztályvezetője volt. Moszkvában, a Társadalomtudományi Akadémia Állam- és Jogelméleti Tanszékén 1975-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Mostani kinevezése előtt a megyei pártbizottság párt jés tömegszervezetek osztályának vezetőhelyettese volt. Miklós Zoltán 1932-ben született. Közgazdasági egyetemet végzett. Az egyetem elvégzése után 1955-től a kecskeméti járási begyűjtési hivatal dolgozója, majd 1957-től a megyei tanács vb ipari főelőadója. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak 1959-től főrevizora, majd 1967-től elnökhelyettese volt. Terven felül A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyárában a szocialista brigádok vállalták, hogy az NDK részére még ebben az évben {erven felül 1551 darab elektromos meghajtású vasúti váRtóhajtóművet készítenek. Augusztusban az első darabok elhagyták a gyárat és év végére átadják valamennyit. Ez a terven felül vállalt munka a gyárnak mintegy 30 millió főj rint termelésiérték-növekedést jelent. Felvételünkön szalagszerűen szerelik az Elektromos meghajtású váltóhajtóműveket. Rendelésfelvétel Wartburgra A MERKUR és a MOGÜRT az őszi BNV-n fejezte be tárgyalásait NDK-beli partnereivel. A megállapodás értelmében jövőre összesen 28 000 személygépkocsit kapunk a baráti országbóL A szerződésben 16 000 Trabant és 12 000 Wartburg szállítását rög- zítették A MERKUR-nál az MTI munkatársának elmondották, hogy a korábbi Wartburg-megrendelése- ket a vállalat az idén teljesíti. Ez, s a kedvező ellátási helyzet lehetővé tette, hogy több mint há-' rom és fél éves kényszerszünet után ismét vegyenek fel előjegyzéseket a kedvelt kocsikra. A MERKUR október 27-től, hétfőtől megrendelést fogad el 1976-ban kezdődő szállításra a Wartburg Limousine-ra, a de Luxe-ra és a Touristra, valamint a Limousine és a de Luxe tolótetős változatára. Az igény valamennyi típusra egységesen 16 000 forint előleg egyidejű befizetésével jelenthető be az ismert módon, ajánlott levélben az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél kapható személygépkocsimegrendelő lapon. Bármilyen más típusú személygépkocsira érvényes megrendelés is módosítható a Wartburgokra. A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében veszik nyilvántartásba. A sorszámról és a szállítási határidőről a várható nagy érdeklődés miatt — a korábbiaktól eltérően — csak 60 napon belül tudja értesíteni a vásárlókat a Merkur. Közölték azt is. hogy Trabanf 601. Combi 1976. évi szállítására típusmódosítást fogadnak el azoktól, akiknek Trabant Limousine vagy Speciál típusra jövő év végéig szóló visszaigazolt megrendelésük van. (MTI)
