Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA YYY évi. 251. »»a™ Ára: 90 fillér 1975. október 25. szombat f Havas Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli a Ferihegyi repülőtéren a hazaérkező kormánytőt. (Telefotó — MTI — VI. govszky F. felv. — KS.) Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének szovjetunióbeli látogatása eredményes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép hagyomá­nyos, testvéri barátságát. Lázár Györgyöt fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is: baráti be­szélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együtt­működésének továbbfejlesZr téséről, a szovjet és a ma­gyar nép baráti kapcsolatai­nak erősítéséről, tájékoztat­ták egymást arról, milyen eredményeket értek el orszá­guk dolgozói a népgazdasá­gi tervek teljesítésében, az SZKP, illetve az MSZMP legutóbbi kongresszusai ha­tározatainak végrehajtásá­ban. A mostani látogatás sike­re, meghitt, baráti hangula­ta is kifejezi, hogy a Szov­jetunióval kialakult kapcso­latunk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavételén, szocialista céljainkon alapul: ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Bebizonyoso­dott: immár lehetséges olyan viszony egy kis or­szág — mint Magyarország —, és egy óriási hatalom B között, amelyre nem vet ár­nyékot a nagyságrendek kü­lönbözősége. Lehetséges ilyen viszony, ha ez a nagy­hatalom a kommunizmust építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az országok együttműködését elősegíti — mint a most befejeződött kormányfői látogatás, s az ott lezajlott magasszintű ta­lálkozók is tükrözték — az a felhőtlen, szoros kapcso­lat, amely a két párt, a két fCözponti Bizottság között kialakult. Pártjaink együtt­működésének tartalmát így jellemezte Kádár János: jártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűző­dő kapcsolatainak. A Szov. jetunió Kommunista Pártja halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializ­mus építésében, az osztály­ellenséggel vívott harcban, a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fej. lődéséért, forradalmi elmé­letünk lenini örökségének megvédéséért. Pártjaink kápcsolatai szilárdak, a mar­xizmus—leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és pöli. tikai kérdésben.” A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, amikor különös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben ál. litsuk a szocialista közösség államai nemzeti és nemzet­közi érdekeinek szolgálatá­ba azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkéntes kooperáció nyit meg. Szocia. lista épitőmunkánk jelentős állomásához, a negyedik öt. éves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik ötéves terv előkészítése. Nem fe­lejtjük: a létező szocializ­mus épp a két rendszer tör­ténelmi versenyében elért eredményeivel, példájának erejével, fejlődési ütemével és országaink kapcsolat­rendszerével hat a nemzet, közi fejlődésre. A szocialista országok összefogása már eddig is meghatványozta erőforrása, lkat. Azoknak a tartalékok­nak ,még teljesebb kihass, nálása, amelyek ebben — s kiváltképp a Szovjetunióval való együttműködésben — rejlettek, a kor' parancsa, előrehaladásunk elengedhe­tetlen biztosítéka. fli a tanácsok negyedszázados évfordulóján zető ereje megyénk társadalmá­nak, fejlődésének. Parasztságunk a földosztással emelkedett ki a zsellér, és cse­lédsors nincstelenségéből, a kor­szerűtlen kisbirtok, a fáradsá­gos, primitív termelés keservei­ből. A szocialista nagyüzem minden várakozást messze meg­haladó eredményeivel formálta közösségi emberré a tegnap még egyéni gazdát, a munkás, osztály méltó szövetségesévé, a korszerű, iparszerű fejlődés te­vékeny részesévé a parasztságot. A megye értelmisége örven­detesen gyarapodik számszerű­en, felkészültségben is, és jó közérzettel veszi ki részét a szo­cialista alkotómunkából. Egyre inkább vállalja tudatosan és szélesedő körben a tudományos és technikai haladás ismeretei­nek; elsajátítását és szervezett közreadását. gazdasági szabályozás új rend­jével. Következetesen gyarapítani kell az ipar műszaki-szellemi bázisát. Megyénk! ma is rendel­kezik olyan adottságokkal, ame­lyek lehetővé teszik új, korsze­rű ipari üzemek telepítését. El­sősorban az élelmiszeripar az a fontos terület, ahol a mező- gazdasági termékek ipari feldol­gozásra váró óriási tömege okpz feszültséget, érzékeny vesztesé­geket és a népgazdaságra háruló hatalmas szállítási költségeket. Mindezt erőteljesen sürgeti a fejlesztést. Nagy távlatokat je­lenthet az ipar számára a Duna mentén kínálkozó kedvező föld­rajzi és közgazdasági környezet. Korszerűsödő mezőgazdaság A mezőgazdaság vonatkozásá­ban a tanácsok működésének első félidejében két alapvető feladat várt megoldásra: a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése és ezzel párhuzamosan a termelés szinten tartása, illetve növelése. Azt hiszem, nem ele­gendő csak annyit megállapítani, hogy ez terveink szerint sike­rült. Ennél többről van szó. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének legmerészebb várako­zást is felülmúló előnyeit ma már senki sem vitatja, adinami­tunk el odáig, hogy termelőszö­vetkezeteink valóban szocialista tartalmú és egyre inkább kor­szerűsödő gazdaságokká váltak. Elegendő megemlíteni, hogy 1950-hez viszonyítva csaknem háromszorosára nőtt a legfonto­sabb növények termésátlaga. Egyik legfontosabb növényünk a szőlő 1950-ben 18,5, az elmúlt évékben pedig 40—45 mázsa ter­mést adott hektáronként. Termé­szetesen nem hagyható figyel­men kívül az az úttörő, heroi­kus munka, melynek eredmé­nyeképpen 36 ezer hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk - szántóföldi termelésre alkalmat­lan. homokon, nagy felületeket kialakítva, megteremtve a kor­szerűen művelhető, gépesíthető nagyüzemi szőlő-gyümölcster­mesztés feltételeit, technikai-ké­miai bázisát és a jelentős, kor­szerű feldolgozókapacitást. SokunkV számára emlékezetes, hogy 1950-ben még a körmös traktor is ritkaságnak számított. Ma közel ezer kombájn, 5800 traktor és 2200 gépkocsi dolgo­zik a termelő- és szakszövetke. zetekben. Huszonöt évvel ezelőtt mezőgazdasági szakember még szinte kizárólag csak a gépállo­másokon tevékenykedett. Ma a termelő üzemekben öt és félezer szakember dolgozik, közülük közel kétezer egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. Egyre határozottabban formá­Eredmények és tennivalók az iparban A lakosság igényeihez igazodva A felszabadulás előtt me­gyénkben ipar alig volt találha­tó, hiszen az országban végbe­ment szerény iparosítás is messze elkerülte a Duna—Tisza közét Ezt a keserves történel­mi hagyatékot a szocialista építés időszakában is sokáig hurcoltuk magunkkal. Eredményeinket számbavéve elmondhatjuk, hogy negyedszá­zad alatt nagyot léptünk előre az iparosításban, ezzel párhuza­mosan társadalompolitikai /gond­jaink megoldásában. Biztosított a lakosság foglalkoztatása és megszűnt az elvándorlás. E mö­gött a fejlődés olyan tényei ta­lálhatók, hegy 25 év alatt több mint ötvenezerrel nőtt az ipari munkahelyek száma, az ipar ter­melési értéke pedig meghaladja a mezőgazdaságét. Eredményeink mellett azon­ban bőven van tennivalónk. A termelés és a foglalkoztatás or­szágos átlagot meghaladó ütemű növelésével nem tartott lépést a termelőerők fejlődése. Ezért a termelőeszközök egy része el­avult, korszerűtlen és nincs ele­gendő jól képzett szakember. A rangos változások ellenére Bács- Kiskun ma is az iparilag gyen­gén fejlett megyék közé tarto­zik. Mindezek alapján, az orszá­gos igényekkel összhangban, cé­lunk az intenzív iparfejlesztés megvalósítása és a megye adott­ságainak leginkább megfelelő iparszerkezet kialakítása. Meg­fontoltan kell csökkentenünk az ipar elaprózottságát, koncentrál­ni a termelőerőket, mert ami korábban előnyös volt, az ma és holnap hátrányos lehet, ha nem tudunk; lépést tartani a fejlődés követelményeivel és a Életszínvonal-politikánknak megfelelően, jól tükrözi me­gyénk társadalmi és gazdaságt fejlődését a kiskereskedelmi for­galom növekedése is. A kereske- deljem e 25 év során mindig olyan ágazat volt, mélyet szóró, san irányítottak a megyei és a helyi tanácsok A tanácsi felügye. (Folytatás a 3. oldalon.) t Dr. Varga Jenő, dr. Dallos Ferenc és dr. Szabó Károly az ünnepi tanácsülésen. kus fejlődés önmagában is érvel a közös, a korszerűség, a szo­cialista nagyüzem mellett. Me­gyénk mezőgazdaságának rangját bizonyítja, hogy Bács-Kiskun az ország mezőgazdaságának ter­meléséből ma 11 százalékkal ré­szesedik, bizonyos területeken pedig a termelés kifejezetten jelentőssé vált. Csak meggyőző politikával, következetes munkával juthat­lódnak az üzemek közötti tár­sulások. Figyelemre méltó a ter­melési rendszerek egyre na­gyobb ütemű térhódítása. Me­zőgazdasági szövetkezeteink többségére jellemző, hogy az emelkedő termelési színvonal mellett egyre inkább meghatá­rozó szerepet töltenek be a te­lepülés fejlesztésében, a kultu­rálódó élet feltételeinek megte­remtésében. Említésre érdemes, hogy a megye fásított területe 1950-től mostanáig 7-ről 15,5 százalékra nőtt. Évszázados mulasztást pó­toltunk természetvédelmi ritka­ságaink megmentése érdekében elsősorban azzal, hogy létre­hoztuk az országban második­ként a 30 ezer hektárig kiterje­dő Kiskunsági Nemzeti Parkot. Lázár György hazaérkezett a Szovjetunióból SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos, baráti látogatást (Folytatás a 2. oldalon.) Péntek délután hazaérkezett Budapestre (Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöké, aki Alekszej Kosziginnak, az Ünnepi külsőségek / között került sor tegnap a megyei tanács ülésére. A megyeháza tanácstermében nemcsak a tanácstagok és a megye or­szággyűlési képviselői gyüle­keztek, hanem vendégek és meghívottak is, akik azért jöttek, hogy résztvevői legye­nek a tanácsok megalakulá­sának 25. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepség­nek. Az elnökségben foglalt helyet Horváth István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese. Eljöttek sokan a megye egykori tanácsi ve­zetői, az időközben nyugdíjas korba lépő, vagy más mun­katerületen dolgozók közül. Ott voltak a megyei tanács volt elnökei: dr. Szabó Ká­roly, dr. Dallos Ferenc és dr. Varga Jenő, valamint dr. Cseh László, a megyei tanács volt titkára is. A Himnusz elhangzása és az ünnepi műsor után a résztvevőket dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd felkérte dr. Gajdócsi István megyei tanácselnököt ünnepi beszédének megtartására. Dr. Gajdócsi István beszéde Az ünnepi megemlékezés be­vezető részében a megyei ta­nács elnöke az idei esztendő kiemelkedő eseményeiről be­szélt, idézve a XI. kongresszus­nak a fejlett szocialista társa­dalom építését munkáló határo­zatait, hazánk felszabadulásá­nak; á a második világháború befejezésének 30. évfordulóját, az új országgyűlés megválasztásának jelentőségét, majd így folytatta: — Ebben az esztendőben ün­nepeljük azt a fontos belpoliti­kai eseményt, hogy 25 esztendő­vel ezelőtt megalakultak taná­csaink, köztük a Bács-Kiskun megyei Tanács is. A továbbiakban a szónok a tanácsok megalakulásának tör­ténelmi körülményeiről, a terü­leti és szervezeti keretek létre­jöttéről, a tanácsrendszer to­vábbfejlesztésének nagy munká­járól beszélt, majd a megyénk­ben az elmúlt negyedszázad során bekövetkezett előrehala­dást méltatta. Mint mondotta: — A szocialista közélet ter­mészetes gyakorlata az, hogy amikor ünnepelünk, mindig a munkát ünnepeljük, amikor évfordulók alkalmából emléke­zünk, cikkor fejlődésünket mér­jük meg, rendszerezzük eredmé­nyeinket, elemezzük hibáinkat. A felszabadulás óta alapvető­en megváltozott a megye társa­dalmi képe. 1945 előtt az e me­gyének megfelelő területen mindössze 5—6 ezer munkás dolgozott, .ma a 25 éves fejlődés nyomán 145 ezer, a keresőképes lakosságnak több mint fele. Munkásosztályunk haladást for­máló, elismert, meghatározó ve-

Next

/
Thumbnails
Contents