Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-25 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AT MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

YYY évi. 251. »»a™ Ára: 90 fillér 1975. október 25. szombat

f Havas Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözli a Ferihegyi repülőtéren a hazaérkező kormánytőt. (Telefotó — MTI — VI. govszky F. felv. — KS.)

Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének szovjetunióbeli látogatása eredményes és sikeres volt, tovább erősítette a magyar és a szovjet nép hagyományos, testvéri barátságát. Lázár Györgyöt fogadta Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is: baráti beszélgetésen tárgyaltak a két párt és a két ország együttműködésének továbbfejlesZr téséről, a szovjet és a magyar nép baráti kapcsolatainak erősítéséről, tájékoztatták egymást arról, milyen eredményeket értek el országuk dolgozói a népgazdasági tervek teljesítésében, az SZKP, illetve az MSZMP legutóbbi kongresszusai határozatainak végrehajtásában.

A mostani látogatás sikere, meghitt, baráti hangulata is kifejezi, hogy a Szovjetunióval kialakult kapcsolatunk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeink számbavételén, szocialista céljainkon alapul: ezért nincs és nem is lehet kitéve semmiféle konjunkturális ingadozásnak. Bebizonyosodott: immár lehetséges

olyan viszony egy kis ország — mint Magyarország —, és egy óriási hatalom B között, amelyre nem vet árnyékot a nagyságrendek különbözősége. Lehetséges ilyen viszony, ha ez a nagyhatalom a kommunizmust építő Szovjetunió. S a népek barátságát, az országok együttműködését elősegíti — mint a most befejeződött kormányfői látogatás, s az ott lezajlott magasszintű találkozók is tükrözték — az a felhőtlen, szoros kapcsolat, amely a két párt, a két fCözponti Bizottság között kialakult. Pártjaink együttműködésének tartalmát így jellemezte Kádár János: jártunk megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a szovjet testvérpárthoz fűződő kapcsolatainak. A Szov. jetunió Kommunista Pártja halmozta fel a legnagyobb tapasztalatokat a szocializmus építésében, az osztályellenséggel vívott harcban, a legtöbbet teszi a nemzetközi kommunista mozgalom fej. lődéséért, forradalmi elméletünk lenini örökségének megvédéséért. Pártjaink kápcsolatai szilárdak, a marxizmus—leninizmus alapján fejlődnek, teljes közöttünk az egység és az egyetértés minden fontos elvi és pöli. tikai kérdésben.”

A Minisztertanács elnöke olyan fontos időpontban járt a Szovjetunióban, amikor különös súllyal vetődik fel, hogy mind teljesebben ál. litsuk a szocialista közösség államai nemzeti és nemzetközi érdekeinek szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szoros, önkéntes kooperáció nyit meg. Szocia. lista épitőmunkánk jelentős állomásához, a negyedik öt. éves terv végéhez értünk, s befejeződik az ötödik ötéves terv előkészítése. Nem felejtjük: a létező szocializmus épp a két rendszer történelmi versenyében elért eredményeivel, példájának erejével, fejlődési ütemével és országaink kapcsolatrendszerével hat a nemzet, közi fejlődésre.

A szocialista országok összefogása már eddig is meghatványozta erőforrása, lkat. Azoknak a tartalékoknak ,még teljesebb kihass, nálása, amelyek ebben — s kiváltképp a Szovjetunióval való együttműködésben — rejlettek, a kor' parancsa, előrehaladásunk elengedhetetlen biztosítéka.

fli

a tanácsok negyedszázados évfordulóján

zető ereje megyénk társadalmának, fejlődésének.

Parasztságunk a földosztással emelkedett ki a zsellér, és cselédsors nincstelenségéből, a korszerűtlen kisbirtok, a fáradságos, primitív termelés keserveiből. A szocialista nagyüzem minden várakozást messze meghaladó eredményeivel formálta közösségi emberré a tegnap még egyéni gazdát, a munkás, osztály méltó szövetségesévé, a korszerű, iparszerű fejlődés tevékeny részesévé a parasztságot.

A megye értelmisége örvendetesen gyarapodik számszerűen, felkészültségben is, és jó közérzettel veszi ki részét a szocialista alkotómunkából. Egyre inkább vállalja tudatosan és szélesedő körben a tudományos és technikai haladás ismereteinek; elsajátítását és szervezett közreadását.

gazdasági szabályozás új rendjével.

Következetesen gyarapítani kell az ipar műszaki-szellemi bázisát. Megyénk! ma is rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek lehetővé teszik új, korszerű ipari üzemek telepítését. Elsősorban az élelmiszeripar az a fontos terület, ahol a mező- gazdasági termékek ipari feldolgozásra váró óriási tömege okpz feszültséget, érzékeny veszteségeket és a népgazdaságra háruló hatalmas szállítási költségeket. Mindezt erőteljesen sürgeti a fejlesztést. Nagy távlatokat jelenthet az ipar számára a Duna mentén kínálkozó kedvező földrajzi és közgazdasági környezet.

Korszerűsödő

mezőgazdaság

A mezőgazdaság vonatkozásában a tanácsok működésének első félidejében két alapvető feladat várt megoldásra: a mezőgazdaság szocialista átszervezése és ezzel párhuzamosan a termelés szinten tartása, illetve növelése. Azt hiszem, nem elegendő csak annyit megállapítani, hogy ez terveink szerint sikerült. Ennél többről van szó. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének legmerészebb várakozást is felülmúló előnyeit ma már senki sem vitatja, adinamitunk el odáig, hogy termelőszövetkezeteink valóban szocialista tartalmú és egyre inkább korszerűsödő gazdaságokká váltak. Elegendő megemlíteni, hogy

1950-hez viszonyítva csaknem háromszorosára nőtt a legfontosabb növények termésátlaga.

Egyik legfontosabb növényünk a szőlő 1950-ben 18,5, az elmúlt évékben pedig 40—45 mázsa termést adott hektáronként. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az az úttörő, heroikus munka, melynek eredményeképpen 36 ezer hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk - szántóföldi termelésre alkalmatlan. homokon, nagy felületeket kialakítva, megteremtve a korszerűen művelhető, gépesíthető nagyüzemi szőlő-gyümölcstermesztés feltételeit, technikai-kémiai bázisát és a jelentős, korszerű feldolgozókapacitást.

SokunkV számára emlékezetes, hogy 1950-ben még a körmös traktor is ritkaságnak számított. Ma közel ezer kombájn, 5800 traktor és 2200 gépkocsi dolgozik a termelő- és szakszövetke. zetekben. Huszonöt évvel ezelőtt mezőgazdasági szakember még szinte kizárólag csak a gépállomásokon tevékenykedett. Ma a termelő üzemekben öt és félezer szakember dolgozik, közülük közel kétezer egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel.

Egyre határozottabban formáEredmények és tennivalók az iparban

A lakosság igényeihez igazodva

A felszabadulás előtt megyénkben ipar alig volt található, hiszen az országban végbement szerény iparosítás is messze elkerülte a Duna—Tisza közét Ezt a keserves történelmi hagyatékot a szocialista építés időszakában is sokáig hurcoltuk magunkkal.

Eredményeinket számbavéve elmondhatjuk, hogy negyedszázad alatt nagyot léptünk előre az iparosításban, ezzel párhuzamosan társadalompolitikai /gondjaink megoldásában. Biztosított a lakosság foglalkoztatása és megszűnt az elvándorlás. E mögött a fejlődés olyan tényei találhatók, hegy 25 év alatt több mint ötvenezerrel nőtt az ipari munkahelyek száma, az ipar termelési értéke pedig meghaladja a mezőgazdaságét.

Eredményeink mellett azonban bőven van tennivalónk. A termelés és a foglalkoztatás országos átlagot meghaladó ütemű növelésével nem tartott lépést a termelőerők fejlődése. Ezért a termelőeszközök egy része elavult, korszerűtlen és nincs elegendő jól képzett szakember. A rangos változások ellenére Bács- Kiskun ma is az iparilag gyengén fejlett megyék közé tartozik. Mindezek alapján, az országos igényekkel összhangban, célunk az intenzív iparfejlesztés megvalósítása és a megye adottságainak leginkább megfelelő iparszerkezet kialakítása. Megfontoltan kell csökkentenünk az ipar elaprózottságát, koncentrálni a termelőerőket, mert ami korábban előnyös volt, az ma és holnap hátrányos lehet, ha nem tudunk; lépést tartani a fejlődés követelményeivel és a

Életszínvonal-politikánknak megfelelően, jól tükrözi megyénk társadalmi és gazdaságt fejlődését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is. A kereske- deljem e 25 év során mindig olyan ágazat volt, mélyet szóró, san irányítottak a megyei és a helyi tanácsok A tanácsi felügye.

(Folytatás a 3. oldalon.)

t Dr. Varga Jenő, dr. Dallos Ferenc és dr. Szabó Károly az ünnepi tanácsülésen.

kus fejlődés önmagában is érvel a közös, a korszerűség, a szocialista nagyüzem mellett. Megyénk mezőgazdaságának rangját bizonyítja, hogy Bács-Kiskun az ország mezőgazdaságának termeléséből ma 11 százalékkal részesedik, bizonyos területeken pedig a termelés kifejezetten jelentőssé vált.

Csak meggyőző politikával, következetes munkával juthatlódnak az üzemek közötti társulások. Figyelemre méltó a termelési rendszerek egyre nagyobb ütemű térhódítása. Mezőgazdasági szövetkezeteink többségére jellemző, hogy az emelkedő termelési színvonal mellett egyre inkább meghatározó szerepet töltenek be a település fejlesztésében, a kulturálódó élet feltételeinek megteremtésében.

Említésre érdemes, hogy a megye fásított területe 1950-től mostanáig 7-ről 15,5 százalékra nőtt. Évszázados mulasztást pótoltunk természetvédelmi ritkaságaink megmentése érdekében elsősorban azzal, hogy létrehoztuk az országban másodikként a 30 ezer hektárig kiterjedő Kiskunsági Nemzeti Parkot.

Lázár György hazaérkezett a Szovjetunióból

SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást (Folytatás a 2. oldalon.)

Péntek délután hazaérkezett Budapestre (Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöké, aki Alekszej Kosziginnak, az

Ünnepi külsőségek / között került sor tegnap a megyei tanács ülésére. A megyeháza tanácstermében nemcsak a tanácstagok és a megye országgyűlési képviselői gyülekeztek, hanem vendégek és meghívottak is, akik azért jöttek, hogy résztvevői legyenek a tanácsok megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek. Az elnökségben foglalt helyet Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr.

Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Eljöttek sokan a megye egykori tanácsi vezetői, az időközben nyugdíjas korba lépő, vagy más munkaterületen dolgozók közül.

Ott voltak a megyei tanács volt elnökei: dr. Szabó Károly, dr. Dallos Ferenc és dr. Varga Jenő, valamint dr. Cseh László, a megyei tanács volt titkára is. A Himnusz elhangzása és az ünnepi műsor után a résztvevőket dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd felkérte dr. Gajdócsi István megyei tanácselnököt ünnepi beszédének megtartására.

Dr. Gajdócsi István beszéde

Az ünnepi megemlékezés bevezető részében a megyei tanács elnöke az idei esztendő kiemelkedő eseményeiről beszélt, idézve a XI. kongresszusnak a fejlett szocialista társadalom építését munkáló határozatait, hazánk felszabadulásának; á a második világháború befejezésének 30. évfordulóját, az új országgyűlés megválasztásának jelentőségét, majd így folytatta:

— Ebben az esztendőben ünnepeljük azt a fontos belpolitikai eseményt, hogy 25 esztendővel ezelőtt megalakultak tanácsaink, köztük a Bács-Kiskun megyei Tanács is.

A továbbiakban a szónok a tanácsok megalakulásának történelmi körülményeiről, a területi és szervezeti keretek létrejöttéről, a tanácsrendszer továbbfejlesztésének nagy munkájáról beszélt, majd a megyénkben az elmúlt negyedszázad során bekövetkezett előrehaladást méltatta. Mint mondotta:

— A szocialista közélet természetes gyakorlata az, hogy amikor ünnepelünk, mindig a munkát ünnepeljük, amikor évfordulók alkalmából emlékezünk, cikkor fejlődésünket mérjük meg, rendszerezzük eredményeinket, elemezzük hibáinkat.

A felszabadulás óta alapvetően megváltozott a megye társadalmi képe. 1945 előtt az e megyének megfelelő területen mindössze 5—6 ezer munkás dolgozott, .ma a 25 éves fejlődés nyomán 145 ezer, a keresőképes lakosságnak több mint fele. Munkásosztályunk haladást formáló, elismert, meghatározó ve-