Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-18 / 245. szám
4 • PETŐFI NBPE • 1915. október 18. NŐTT A VETÉSTERÜLET — ÖT-HÉT MÁZSÁVAL MAGASABB KUKORICATERMÉS Elterjedtek az iparszerű módszerek A legfontosabb abraktakarmány, a kukorica termesztésének a fejlődését két igen jelentős változás határozta meg. Az első a in. ötéves terv időszakában a két- és háromvonalas kukoricahibridek, a második az iparszerű módszerek elterjedésével következett be. Ennek hatása a termésátlagokban is megmutatkozott. 9 Nyolcszáz hektárral nagyobb területről 5—7 mázsával több tormást takarítanak be a kiskunsági szövetkezetek. Napról napra kevesebb a lábon álló kukorica a kiskunhalasi határban. 1965-ben hektáronként 29,3 má- ' zsa kukoricát termesztettek az országban, a kiskunsági szövetség körzetében 31,3 mázsát 1970- ben 33,8 mázsa volt az országos átlag, a kiskunsági szövetkezetekben pedig 38,9 mázsa. Tavaly 42,4 mázsa kukoricát takarítottak be országos átlagban a közös gazdaságok, a kiskunsági szövetkezetek pedig 50,3 mázsát. A termésátlag növekedése mellett a termőterület gyarapodása is számottevő, hiszen a szövetség körzetében a kiskőrösi, és a kiskunhalasi járásban 1965-ben 9041 hektáron, 1974-ben pedig 15 012 hektáron vetettek kukoricát a mezőgazdasági szövetkezetek. Ebben az esztendőben csaknem 800 hektárral nagyobb területről átlagosan 5—7 mázsával magasabb termést takarítanak be, mint tavaly. Az 1974.. évi csapadékos ősz sok gondot okozott a betakarításban, különösen ahosz. szú tenyészidejű, a 600 feletti FAO-számú hibrid fajtáknál. A termelési, agrotechnikai, betakarítási, szárítási, tárolási veszteségek, valamint a különböző gombabetegségek okozta bel- tartaml értékcsökkenés mérséklése, a gépek, eszközök jobb kihasználása érdekében az idén több korai, középkorai fajtát tér. mesztettek a kiskunsági szövetkezetek. 1970-ben a korai érésű hibridek aránya 3,3 százalék, 1975-ben 23,7 százalék volt. A későbbi érésűek aránya pedig 33,5 százalékról 13 százalékra csökkent. A terméshozam ugrásszerű növekedését előmozdították a termelési rendszerek, amelyeket a gazdaságok a kukorica-vetésterület felén alkalmaznak. A tápanyag-gazdálkodás is fejlődött, hiszen a szövetkezetek hektáronként 436,3 kilogramm hatóanyagú műtrágyát szórnak ki. Ez csaknem 60 mázsás termés tápanyagszükségletét fedezi. A nitrogén, foszfor, és a kálium aránya azonban kedvezőtlen, mert nitrogénből jóval többet használnak fel a szükségesnél. Ez rontja a növény ellenálló-képességét, meghosszabítja a tenyészidőt. Súlyosabb gombafertőzöttség esetén az állatok megbetegedését, elhullását idézi elő. A kiskunsági'' szövetkezeteknek a megnövekedett termés összegyűjtéséhez elegendő kombájnjuk van, és 18 közös gazdaság napi 356 vagon termény víztelenítésére alkalmas szárítóberendezése, a kukorica legalkalmasabb időben történő betakarítását lehetővé tesz}. A terményszárító nélküli, vagy csekély teljesítőképességű szárítót üzemeltető néhány gazdaságnak sok gondot okoz az őszi betakarítás. Ároksilóban, fóliával takarva, luprozillal kezelve tárolják a kukoricát, vagyis olyan raktározási megoldásokat alkalmaznak, amelyek valamelyest csökkentik a termés felhasználhatóságának a körét. Súlyosbítja a helyzetet, hogy összességében a gabonaipar és a mezőgazdasági szövetkezetek sem rendelkeznek még elegendő tárolótérrel. A kiskunsági szövetkezetek különböző okok miatt a kukoricatermésüknek csaknem 60 százalékát értékesítik. Ezt a gabonaipar vásárolja meg. Ahhoz, hogy az üzemek az egész esztendei takarmányszükségletet tárolni tud. ják, további jelentős beruházásokat kell megvalósítani. Az összefogás az anyagi alapok előteremtésére, előmozdíthatja a raktározási helyzet mielőbbi javítását, valamint azt, - hogy a közös gazdaságok a. naponta összesen .72 vagon teljesítő-képességű takar- mánykéverékJüzémükfet“ jobban kihasználják. 9 A bácskai löszbát nyúlványán gazdálkodó kiskunsági szövetkezetek tavaly csaknem kétszer annyi kukoricát takarítottak be, mint a Kiskőrös környékiek. Az idén is gazdag a kukoricatermés a mélykúti határban. Képünkön az Alkotmány Tsz magasra nőtt kukoricája. 9 Nagy érték az istállótrágya, a benne felhalmozott táp- és szervesanyag miatt. A műtrágyázás hatása is kedvezőbb, ha burnuszbán gazdagabb a talaj. A tompái Szabadság Tsz-ben gépesítették a szervestrágyázást, gyorsan haladnak a munkával, markológép könnyíti a rakodást. ÉRDEMES MEGNÉZNI Három évezred a Nílus völgyében Meg lehet Srlznl a múlandó életet, ki lehet lépni az emberi lét szűkre ■ méretezett Időhatárai közül? — az egyiptomiak szenvedélyesen hittek öabban, hogy ez lehetséges. Ezért gondolkodtak időálló anyagban és méretekben, amikor alkottak és építkeztek, a túlélés hite hatotta át semmihez sem hasonlítható halotti kultuszukat. Tudatosan készültek a h*»ió- Jon túli életre, s javarészt ennek köszönhetjük, hogy nem jeltelenül olvadtak bele az emberiség történetébe, sőt olyan kulturális örökséget hagytak hátra, amely mintaképet, és mértékarányt állít a mai kor alkotótevékenysége számára is. Az egyiptomi művészet titka ma is sokakat foglalkoztat, szépségére mindannyian fogékonyak vagyunk. A Szépművészeti Múzeum, valamint a nagy . értékű emlékanyagot „kölcsönadó” ber- • lini Egyiptomi Múzeum jóvoltából, a hazai közönségnek most először nyílik lehetősége arra, hogy széles körű áttekintést kapjon a Nílus-völgy zárt világának három évezredéből. A mintegy négy és fél száz alkotás az ős- ^korú kultúráktól kezdődően • végigvezeti a látogatókat a piramisépítő fáraók korán, a Közép- birodalom és az Oj birodalom évezredén, a Késői koron, végül Isis istenő szobrával zárul a kép. Ez a műalkotás már csak (témájában egyiptomi, a dúsan redőzptt ruházaton jól felismerhetők az antik görög hatások. Az egyik tárlóban kődarabokra vésett, papirusztekercsre vetett vázlatok láthatók. Arról árulkodnak, hogy az ábrázolásnak megvoltak a szigorú formai törvényei és ez a mértanian tökéletes, szabályaihoz makacsul ragaszkodó konzervatizmus azért figyelemre méltó, mert egyrészt ennek köszönhető, hogy az egyiptomi művészet évezredeken át fennmaradhatott, másrészt a szilárd formarenden belül az alkotóknak sikerült megragadni és kifejezni a különböző korszákok történeti és társadalmi valóságát. III. Amenemhat fáradó hatalmas, fekete gránitszohra erőt, biztonságot sugároz. Az oroszlánfejű Szekhmet istennő komor és kiismerhetetlen, Hatsepszut királynő szelíden mosolygó szfinx arca egy békés, virágzó korszakról hoz üzenetet. Legizgalmasabbak az Amarna korszak műalkotásai. A korszak híres „eretnek” uralkodója, Ekhnaton fáraó volt az első,, aki ellenszegült a papoknak, szakított a régi istenekkel és meghirdette a Fény, Igazság, Életöröm — jelszaváit. Ennek a szemléletnek a hatására születtek olyan remekművek, ■ mint például Nofretete királyné emberien kifejező, érzelemgazdag portréja. A híres szoborfejnek egyébként ez a második budapesti látogatása, de aki egyszer már megcsodálta, ugyanúgy nem tud betelni finom szépségével, mint aki most • találkozik vele először. A csodálatosan szép alkotások láttán felvetődik a jogos kérdés: hogyan élhettek azok. akik mindezt létrehozták? A kiállítás erre is válaszol. Külön termet töltenek meg a mindennapi élet használati tárgyai: arany teaszűrőt szerszámkészlet, 'szépítőszeres tégelyek, vagy egy papiruszra rótt mágikus recept, bőrkiütés ellen. Eeyik sem műalkotás, attól értékesek, hogy a tárgyakhoz, hozzáképzeljük az embert, aki több ezer éve ilyen eszközöket használt. A rég tovatűnt élet törékeny pillanatait hozzák visz- sza ezek az egyszerű, köznapi apróságok. egy tű, amivel ruhát varrtak, egy háló, amivel halásztak, egy óbirodalmi sírdombormű, amely a madárfogást ábrázolja, stilizált, de "szilárd formaképekben. minden műveletre kiterjedő részletességgel. Művészi értéküknél talán csak a krónikás hitelességük nagyobb ezeknek a domborműveknek, a későbbi zsánerképek őseinek. A. harmadik termet a halottaknak szentelték. És itt újra meg újra arról győződhetünk meg, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a halálon túli életnek. A múmiakoporsóra festett arc aranyozása; a halott túl- , világi megdicsőülését jelképezi. A fejtetőre pedig napkorongot festettek és az újjászületés szimbólumát, a skarabeust. Az egyik üvegvitrinben szinte elvész egy parányi tárgy, a száj- megnyitó botocska, amely a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. az egész világon nincs több belőle néhány darabnál. - Az aranyozott napkorongos ureuszkí- gyóban. végződő ébenfapálcikával érintették meg a múmia érzékszerveit, hogy halála után ismét lásson, halljon, beszéljen. Erezzen — éljen. A nagyszabású, monumentális alkotásokban nem sok hely jut az érzelmeknek. Ott elsősorban a mesteri tudás és a kézműves biztonság érvényesül, az ember eltökélt és társadalmilag megszervezett erőfeszítése, hogy elmoshatatlan nyomokat hagyjon maga után. Pedig három évezred művészi diadalmenetében ott szerénykednek azok a finomművű műalkotások is, amelyek bensőséges érzelmekkel telítik az ihletetten megmunkált anyagot. A hatalmas király-. és istenszobrok között szinte elvész, a két kicsi, egymásba simuló kéz. Amarna romjai 'között találták, dé senki sem tudja, kinek a szobráról származik? A királyi pá'ré is lehetett, vagy más előkelőségeké, de nem ez a fontos. A mozdulat szépsége, az összekulcsolódó kezek költői jelképe, az, ami a kicsiny szobortöredé- jstí a mi szemünkben is naggyá teszi. Nincs erősebb és hatalmasabb az egymást szerető, összekulcsolt kezeknél! — súgják a homokkőből faragott ujjak, s az ember szeretne kezet szorítani velük, Mert olyan nyelvet beszélnek. amelyet minden korban megérteni. A sorsokat, világokat összekapcsoló, mély emberi érzelmek nyelvét. A berlini múzeum világhírű gyűjteményéből összeállított, rendkívül értékes kiállítás az év végéig várja az érdeklődőket. Vadas Zsuzsa 9 Az „eretnek” Ekhnaton fáraó portréja. 9 Az újbirodalom, Egyiptom világbirodalommá alakulásának korából való ez a kecses figura, amely fiatal lányt ábrázol macskával. A PETŐFI NEPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KITÉRÉS (21.) „(1) Az egymás mellett ellentétes irányban, (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében — a szükségeshez ké-, pest — a Járművekkel kölcsönösen az úttest, széléhez kell húzódni." Az oldaltávolság biztonságos volta nyilván a szembejövő jármű sebességétől is függ. Ezért a kitérést kellő időben, a szembe Jövő akadályozása nélkül kell elvégezni. Indokolt esetben a szembejövő és előzést vagy kikerülést végző járműnek is ki kell térni. A jobbra történő kitérés szabálya alól kivétel: az úttest jobb szélén levő sínen szembe jövő villamos. Itt balra kell kitérni. Ugyanígy balra kell kitérni , a lakott területen kívül szabályosan szembe jövő gyalogosnak. balra is ki szabad térni a figyelmeztető jelzést használó és a menetirány szerint jobb oldalon szembe jövő járműnek. Szeretnénk megjegyezni, hogy a szabálytalanul szembe jövő járműnek jobbra kell kitérni, ha az az ő menetirányát tekintve bal oldalon halad. Tolató járműnél a kikerülés szabályát kell alkalmazni, mert az ilyen jármű akadályként Is felfogható. Kétséges, esetben viszont tisztázatlan, forgalmi helyzet keletkezik, s ezért ilyen esetben, a sebességcsökkentés, illetve, megállás a helyes eljárás. A kitérést csak akkor kell irányjelzéssel jelezni, ha a művelet nyilvánvalóan irányváltoztatással jár, s az úttest elegendő szélességű ahhoz, hogy párhuzamos közlekedésre alkalmas. Egyébként a kitérés irányjelzéssel való jelzése félrevezető lehet. „(8) Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz, vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell' lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez — a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve — könnyebben megtehető.” Megállni természetesen csak akkor - kell, ha megfelelő lassítás nem elegendő a biztonságos elhaladáshoz. Ha lejtős úton az útpadkára húzódás nem elég. vagy nem lehetséges, hátramennie általában a lejtőn lefelé haladónak kell. Ha be nem látható útszűkületben jelzőlámpa, vagv jelzőőr a forgalmat nem szabályozza, ebbe a vakvezetés elkerülése érdekében csak fele sebességgel szabad behaladni. „(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más n$m következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg — a szükséghez képest — megállással biztosítani köteles.” Irányváltoztatás nélkül tudja folytatni útját az. aki addig a jobb szélső folyamatos haladásra alkalmas sávon közlekedett az útszűkület elérése előtt és ott tudja útját egyenesen folytatni. Nincs elsőbbsége annak, aki az útszűkület elérése előtt előzés folytán, átmenetileg a bal oldalon haladt. Az 1. ábrán csak az A jármű tekinthető olyannak, amely az útját -irányváltoztatás nélkül folytatni képes, mert a B 1. ábra. *. ábra. jármű az útszűkület előtt az előzést befejezi. Amennyiben mindkét jármű kénytelen az irány megváltoztatására, az útszűkületet elsőként elérő folytathatja út. ját. Kétséges esetben tisztázatlan forgalmi helyzet (2. ábra) jön létre, s mindkét járműnek meg kell állnia, a továbbhaladás sorrendjében. Villamosra természetesen e rendelkezés nem vonatkozik, ezért a mindkét irányból belátható útszűkületbe' a villamos ak. kor is elsőként haladhat be, ha a villamos is irányváltoztatásra kényszerül. Ha az úttest nem egy. hanem két. vagy több forgalmi sávra szűkül (3. ábra), a jogszabály nem alkalmazható. Ugyanis ha az addig kétszer két forgalmi sávval rendelkező úttest kétsávosra szűkül, mindkét irányból egy-egy járműsor behaladhat. ugyanis az akadály' által elfoglalt rész nem számít be a menetirány szerinti jobb oldalba. Az ábrán látható B személygépkocsi az A járművel egy időben haladhat be az útszűkületbe, és ez esetben a záróvonalat is átlépheti. Ez azonban csak átmenetileg lehetséges, útbeomlás, baleset stb. esetében. „(4) Állati erővel vont (jármű* vei, illetőleg hajtott, vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg — a szükséghez képest — meg kell állni.'’ E rendelkezés ma is ismert, de a jövőben a motort csak akkor kötelező leállítani, ha a veszély- helyzet másképp nem kerülhető el. Mérgeskígyók - mérgesszöcskék A kobramarás idegblokádot okoz A kobra marása, ha nem alkalmazunk azonnal valamilyen ellenintézkedést, idegbénuláshoz vezet. És halálos lehet. A kobraméreg hatásmódja mindeddig ismeretlen volt. A szovjet szakemberek most .felfedezték, hogy a bénulás azért következik be, mert a méreg az idegvégződésekhez tapad és lehetetlenné teszi az információk továbbadását egyik idegsejtből a másikba. Ez a felismerés rendkívül hasznos lehet a megfelelő ellenszerek előállításában. Rovarméreg — rovarirtó szerből Az Egyesült Államok egyik körzetében a tudósok olyan szöcskefajt fedeztek föl, amely ellenség közeledtére mérget bocsát ki. (A méreg vegyi analízise során kiderült, hogy az anyag egy téljes gramm fenolt és kinint tartalmaz. A tudósokat különösen a méregben fölfedezett dichlerfenol érdekli, minthogy a természetben előforduló vegyületek klórt nem tartalmaznak. Bebizonyosodott, hogy e rovarirtó szer széles körben nasználatos abban a körzetben, amelyben a mérgesszöcskéket találtak —■ más vidékeken a szöcskék mérge klórt nem tartalmaz, ismeretes, hogy egyes rovarok önvédelem céljából bizonyos vegyi anyagokat képesek kivonni más organizmusokból. Eddig azonban sen- ki sem hallott arról, hogy ember által előállított mérgeket is felhasználnának a rovarok. Mérgeskígyók Rómában Olaszországban egyes helyeken annyira elszaporodtak a mérgeskígyók, hogy a hatóságoknak elsősegélynyújtó állomásokat kellett felállítaniuk, s a gyógyszer- tárakat el kellett látniuk kígyószérummal. Még Rómában is speciális elővigyázatossági intézkedéseket kell tennie a lakosságnak, mivel a mérgeskígyók a fákról egyenesen a lakásokba másznak be. A jelenség oka abban keresendő, hogy a kígyók természetes tápláléka: a sündisz- nók és a házi szárnyasok eltűntek a római otthonok környékéről.
