Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
1 1975. október 17. • PETŐFI NEPE • 5 Gondok és törekvések Képzőművészeti ankét a szerkesztőségben Egy tavalyi nekifutás, abbamaradt próbálkozás után az idén gazdag eseménysorozatot hozott a hazánkban először megrendezett képzőművészeti világhét. Most pedig a múzeumi hónap kedvez a kiállításoknak. A képzőművészet esetében nem kell félni a konkurrenciától. A -rendezvénysorozatok érdekes tapasztalata, hogy jó együttműködés bontakozik ki a művészek, népművelők és pedagógusok között. A képzőművészeti alkotások — a közművelődési szakemberek szervezésében — eljutottak a Kecskemét és Kiskunhalas környéki tanyai iskolákba; grafikusok, festők találkoztak ifjabb és idősebb közönségükkel. Nem lenne teljes a kör az üzemek néAküL Még nem is' lehetünk elégedettek, de biz- tktó, hogy egyre több vállalati központ kultúrterme látja vendégül a képzőművészeket és alkotásaikat. Az egyensúly esélyei Mind határozottabbak annak a jelei, hogy Bács-Kiskunban létrejön a különböző művészeti ágak egyensúlya. Az irodalom mellé fölzárkózott a zene a nemzetközi jellegű Kodály-intézet- tel. A színház Vangos előadásai igazi alkotóműhelyek formálódásáról vallanak, és van olyan vélemény is, amely szerint több új létesítményével az építészet vált vezető ágazattá a Duna—Tisza közének ezen a területén. További lépéseket épp a képző- művészetnek kellene tennie, hogy ne maradjon el mezőnytőL A Bács-Kiskun megyei párt- bizottság helyi feladatokat figyelembe vevő közművelődési határozata szerint az elmúlt években nem kívánatos arányeltolódás ment végbe a festészeti kiállítások javára. A lakáskultúra, környezetesztétika helyi feladatai nagyobb számban igényelnének iparművészeti és például szobrászati bemutatókat. Hiányként jelentkezik, hogy máig sincs üzlethelyisége Kecskeméten. a Képcsarnok Vállalatnak „ahol a magyar kortársi képzőművészet terjesztése megoldható -lenne?’. A képzőművészeti nevelés fontos előfeltételeként' jött számításba „a megyében élő művészek támogatása és letelepítése. Anyagi támogatásuk terhét csak a tanácsok vállalják magukra, a megye ipari és mezőgazdasági üzemei egyáltalán nem — vagy csak elvétve — támogatják a képzőművészetet ... A korszerű közművelődés feltételeinek megteremtése igényli, hogy a községek gazdasági egységei — elsősorban a téeszek — gazdasági eredményeik fejlődésével párhuzamosan vállaljanak nagyobb anyagi áldozatot a közművelődés fejlesztésében.” Vajon ipi történt azóta, alig, több mint egy esztendő leforgása alatt?. Az emberi és tárgyi feltételekről, a segítés lehetőségeiről rendeztünk ankétot a sajtóház épületében. Mecénást szerep — Nem elég csupán hívni a művészeket hanem törődni is kell velük — fogalmazta meg véleményét kiindulásként Komáromi Attila, a megyei párt- bizottság munkatársa. — S még a letelepítés sem arányos a különböző városokban vagy nagyközségekben. Nem vagy csak alig élnek képzőművészek például Kiskunfélegyházán, Kalocsán és Kiskőrösön. Bár sok jel mutatja, hogy javult a tanácsi támogatás, az eddiginél több alkotónak kellene részesülnie az élet- és munkakörülmények javításából. A mecénás szerep természetesen nem csak állami feladat. A termelőszövetkezetek közül másoknak is példát mutattak a kalocsai járás közös gazdaságai, amikor megvásárolták a pedagógus képzőművészek legutóbbi tárlatának valamennyi művét. A másféle törődés pedig ott kamatozódik, ahol városesztétikai, fejlesztési kérdésekhez kikérik a képzőművészek véleményét is, mielőtt valamilyen döntés születne. — Az elkészült városrendezési tervek megvalósulása gyakran sérti az esztétikumot' — tette hozzá dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára. — Sőt, ha az egyébként is zsúfolt lakónegye. ~ deket tovább zsúfoljuk garázsokkal, vagy rossz helyre tett transzformátorokkal, előbb- utóbb elviselhetetlenné válik otthonaink környezete. Kiskunhalas — miközben országosan figyelemreméltó kezdeményezést valósított meg az oktatást és közművelődést összekapcsoló festészeti és szobrászati galériában a Szilády Gimnáziumban — továbbra is szegény például köztéri plasztikákban. A gondok enyhítésére két képzőművészt is meghívunk a városunkba. — A mecénási szerepre csak korlátozott mértékben van lehetőségünk — folytatta Kincses Ferenc, a Bajai Városi Tanács elnöke. — Tervszerűen és a különféle támogatási forrásokat egyesítve lenne célszerű törődni a képzőművészettel A Bács- Kiskunban élő alkotóknak még mindig kevés módjuk adódik a szereplésre. A kiállítási alkalmakat a Rudnay-ház tervezett átalakítása fogja növelni a Duna- parti városban. A műalkotások megjelenése — Amit Baján elértek az utcáról is látható Kirakat Galériával, az Kecskéméten még várat magára — vette át a szót Bodri Ferenc grafikus. — Egy olyan kisebb teremre gondolok, amely hozzászoktatná az embereket, hogy mindig láthatnak valami újat. A téli tárlataink ugyanis szép és békés, szabályosan ismétlődő seregszemlék, ké váltak, egyre jobban érezhető fáradt jellegük. — Egy ilyen kisgaléria lehetősége továbbra is adott Kecskemét sétáló utcájában, « Két- templom közben, amiről nem szabad lemondani, annál is kevésbé, mert kapcsolódnak a tervezett szabadtéri szobor- és kőtárhoz — jegyezte meg Ke. rényi József, Ybl-díjas építész. — És sokban segítheti majd a képzőművészeti kultúra terjesztését, ha jövőre megnyitja végre kecskeméti üzletét a Kép• Pálfy Gusztáv kisplasztikája: A sárkány. • Bodri Ferenc grafikája. csarnok Vállalat, a központban épülő sorházak egyikében. — A képzőművészetnek nemcsak a múzeumokban vagy a kiállítótermekben van a helye — kapcsolódott a beszélgetésbe Urbán Félné, az SZMT kulturális bizottságának elnöke. — Ezért a KlSZ-szel együtt nemrég szabadtéri kiállítást rendeztünk. A műalkotásokat üzemekben is bemutatjuk, hogy minél többen gyönyörködhessenek bennük. Á vállalati kiállításokon főképp a népi és díszítőművészetek váltottak ki jó visszhangot, s több helyütt vásároltak is. A patronálás elsősorban azon múlik, hogy felismerik-e a munkahelyek vezetői ennek társadalmi jelentőségét. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa egyebek között művészeti díjakkal és képvásárlásokkal ösztönzi az alkotókat. — Kár, hogy abbamaradtak a mozitárlatok és a színházi kamarakiállítások — vette át a szót Pdlfy Gusztáv szobrász. — A propaganda hatását pedig fokozná, ha például a hangos mo. zireklámok, amelyek á szünetben hangzanak el, nem csak a mosóporokra, hanem tárlatokra is felhívná a figyelmet. — Valóban baj van a propagandával — helyesel H. Tóth Elvira, a Katona József Múzeum főmunkatársa. — Hiába küldjük ki a plakátokat, meg. hívókat az üzemekbe, iskolákba, ha ott nyomuk vész, mielőtt ŰJ ÉVAD, ÚJ ARCOK Szendrő Iván Ha a Tanyaszínház elnevezésű vándortársulat színlapokat is osztogatott volna a piactereken, falusi főutcákon, ahol nagy zene- bonával nézőközönségüket tobo- Tozták. akkor a szereposztás ismeretében Bács-Kiskun megyében igen sokfelé tudnák, hogy Szendrő Iván azonos azzal a nagyhangú csodapirulaárussal, aki ötletesen, igen egyszerű gyógymóddal igazította helyre a módos öreggazda kikapós feleségének Nyavalyáját. De a színlap hiányában csak az egyik névtelen színész maradt a vállalkozó kedvű, fiatalok között. Csupán a bennfentesek tudják, hogy tőle Indult el a Tanyaszínház gondolata, ő volt az ügy leglelkesebb agitátora és szervezője is. A-v‘Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1968-ban diplomázott. Azóta sokfelé megfordult. Dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban', a Huszonötödikben, tagja volt a Budapesti József Attila társulatának, fellépett Debrecenben. Amikor vándorlásának okáról kérdezem, a színjátszásról kezd beszélni: a színész alkotói szerepéről és mindenkori felelősségéről. — Nem tudok olyan színházi közösségekről, amelyekben véglegesen otthon érezném magam ŰJ ÉVAD, ŰJ ARCOK — mondja. — Talán ezért is keresem a helyemet a világban. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy természetesen nem a saját személyemet érzem leglényegesebbnek egy-egy társulatban, il. letve a színpadi munkában, hanem a közreműködők mindegyikének általános közérzetét. Kedvetlen, megcsömörlött, kiégett emberekkel képtelenség eredményesen együtt dolgozni, mondanivalót kifejezni az előadásokon. Számomora igen fontos a közös munka. Mert hiszek a színházban! mint művészetben, mint az emberek számára életfontosságú dologban. Ez a felismerés vezette a taÚJ ÉVAD, ŰJ ARCOK nyaszínház gondolatához is. El. mesélte, hogy gyakran utazik, sokfelé járt már az országban. Közlekedési eszköze rendszerint az autóstop. Mivel ez a mód sok bizonytalanságot rejt magában, kámos alkalommal elakadt aprócska falvakban, tanyákon* Ilyenkor akarva-akaratlanul is kapcsolatba kerül az itt élő emberekkel. — A tapasztalatom?... Egyszerűen megfogalmazható. Emberközelben különösen érezhető a társadalom valódi igénye, az igaz, tiszta színpadi művészetre. És bánt, ha úgy érzem, hogy az erre adott színházi „válasz” hamis. vagy nem az igényeknek megfelelően fogalmazódott... Ennek tudata késztetett a tanyasi előadások létrehozására. Szendrő Iván a kis és nagy feladatokban egyaránt értelmet talál. Színészi önérzetét nem sér. tette, hogy az elmúlt évadban nyíltszíni díszletezőként vett részt a János király előadásaiban. Igaz. akkor még nem szerződött Kecskemétre. A Diákszerelemben viszont egyszerre két szerepet is alakít Tom és a Kadét figuráját játssza GécZi Józseffel együtt Estéről estére egymást váltogatva lépnek a színpadra a két fiatalember jelmezében, ami az előadások sajátos érdekességének ígérkezik. P. M. fj kikerülnének a faliújságokra, hirdetőtáblákra. — Alapvetően meghatározza az esztétikai nevelést, hogy még feleannyi rajzszakos nevelő sincs Bács-Kiskunban, mint amennyi kellene — mutatott rá az elmaradás okára Lisztes Cser Éva szakfelügyelő. — A művész-tanárok pedig nem biztos, hogy ott és olyan munkát végeznek, ahol a legtöbbet tehetnek a jövő nemzedékei látáskultúrájának a fejlődéséért. Gila János, a megyei művelő, dési központ igazgatója elmondta, hogy a fiatal intézmény rögtön bekapcsolódott a mai magyar képzőművészet terjesztésébe a kicsikhez és felnőttekhez szóló rendezvényekkel. Fél év alatt 27 kiállítást szerveztek. Az elképzelések között szerepel, hogy előkészítik a kecskeméti művésztelepen rendszeresen megjelenő alkotók bemutatkozását és közös tárlaton, vonultatják fel a Bács-Kiskunban élő műgyűjtők kincseit. Zománctelep, kerámia-stúdió A szerkesztőségi ankét végén Kiss Márta, a ■ megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója érzékeltette a Bács- Kiskunban végbement változásokat. Ilyen újdonságként említette az idén létrejött Zománcművészeti Alkotótelepet, ahol a zománcművészet városkép-formáló felhasználásával is foglalkoznak. Készül Kecskeméten a kerámia-stúdió. Itt két-három művész dolgozhat egész évben keresztül. Ojabb műtermeket is kialakítanak a hírős városban. A megyei tanács százezer forinttal ismerte el a folklórpályázat nyerteseinek munkáit, s ugyanennyiért vásárol évente képeket, a Bács-Kiskunban élő alkotóktól. . Valamivel nagyobb összeggel pedig ösztöndíjas támogatási rendszert vezettek be. Nagyon fontos — tesszük hozzá most már mi —, hogy az állami, társadalmi és üzemi me. cénásság váljon rendszeres folyamattá, amely mindazokat érinti, akik rászolgálnak a mun. kásságukkal. És csakis azzal. Halász Ferenc „Kaszpi-tengeri Atlantisz” Nagy érdeklődéssel kutatják az archeológusok és történészek a Kaszpi-tenger partját. A fennmaradt emlékek sok legendát és mesét őriznek a „Kaszpi-tengeri Atlantiszról", a hullámsírban fekvő városokról. Az Azerbajdzsán .Történetttu- dományi Intézet tudományos expedíciója sok értékes leletet — zománcozott edények darabjait, korsókat, érméket és apró ékszereket — hozott fel a tenger mélyéről. Néhány cserépdarabon feliratokat is találtak. Később pedig vályog- és nádépitmények, valamint falmaradványok nyomaira bukkantak. 9 A Kaszpi-tenger mélyéről elő. került értékes leletek. wmimmtnm Örvendetesen megnövekedett az Úttörőélet postája az elmúlt hetekben. Mint azt az előbbiekben ' jeleztük, minden krónikásnak, tudósítónak postafordultával válaszborítékot küldünk, ezzel jelezzük, várjuk további híradásait is. • Követésre méltó, a raj számára felejthetetlen élményről számolt be levelében a nemesnádudvari Szauter Anna. Rajössze- jővetelüket a pártalapszervezet székházában tartották, felkérték a községi pártalapszervezet titkárát, tartson számukra tájékoztatót. Kérdéseiket előre összeállították, majd a válaszok alkalmával valamennyien szorgalmasan jegyeztek. Megtudták, kik voltak a községi pártszervezet alápítótagjai, mik voltak az elsődleges célok, amelyeket kitűztek maguk elé? Hogyan érvényesült az alapszervezet megalakulásakor. és hogyan ezekben az években a községben a párt irányító szerepe? Valamennyi kérdésükre részletes és pontos választ kaptak. A nagyszerű élmény nyomán elhatározták, felkeresik a községben élő veteránokat. beszélgetnek velük az elmúlt időszakról, a kezdeti nehéz, és küzdelmes, ám mégis olyan szép évekről. • Kecskemétről, a Buday Dezső úttörőcsapattól küldött gondosan fogalmazott tudósítást Szabó Andrea Éva. Jól sikerült, emlékezetes kirándulásról szól levele — melyet a fegyveres erők napján, a csapatzászló ünnepén rendeztek a pajtások. Az ünnepély után — nagyszerű, szellemes ötlet — születésnapi íutóver- senven vettek részt, ahol a legjobban szereplő rajok egy jelképes születésnapi gyertyát kaptak jutalmul. A továbbiakban egy feladat sikeres elvégzése esetén a rajok munkáját további gyertyákkal értékelik. Ha összegyűlik 30 darab belőle, a győztes raj igazi születésnapi csokoládétortát kan ajándékba. A csaoatve- zetőség ötletét továbbfejlesztve a rajok vállalták, hogy összeállítják az ..őrizzük a lángot” — mozgalom jelképét, természetesen minden raj más-más elképzelés alapján. Akadályversenyt rendezett a páhi úttörőcsapat a közelmúltban — írja levelében Fischer Ágnes csapattitkár. A rendhagyó módon kezdődő versenyt televíziónézéssel „indították”. Az ötperces időközökben induló őrsöket az állomáshelyeken elméleti és gyakorlati feladatok várták. Természetesen a kisdobosok külön versenyeztek, sőt az akadály- verseny befejeztével külön főztek pörköltet, paprikáskrumplit vagy lecsót. Késő délután értékelték a cspat illetve a rajok és őrsök munkáját. Oklevéllel és labdával jutalmazták a legjobbakat. Egyetlen napon, szeptember 30-án, 66 mázsa papírt gyűjtöttek Kecskeméten a leninvárosi iskola úttörői. A kiváló munkáért az iskolát támogató Bács megyei Lapkiadó Vállalat 300 forinttal jutalmazta meg a pajtásokat. A pénzből tizennégyen könyvjutalmat. harmincnyolcán pedig színes- és filcceruzát kaptak. 9 Gazdag, szép programot állítottak össze a kiskunhalasi, úttörőház vezetői a pajtásoknak. Külön érdekesség a szerda délutánonként sorra kerülő csipkevarró szakkör, amelyet a világhírű halasi Csipkeház munkatársa, Papp Amália vezet. A tanfolyamon tíz-tizenkét kislány vehet részt, tanulhatja az egyedülálló öltésváltozatokat. Ha valamelyiküknek megtetszik ez a különleges munka, a nyolcadik általános elvégzése után kezdő csipkevarróként alkalmazzák őket. 9 Az elmúlt években Visegrá- don. Pákozdon, az idén pedig Ópusztaszeren tartotta meg a csapatzászló ünnepét a jánoshalmi belterületi általános iskola úttörőcsapata. Úgy érezték — írja Kocsis Antal tanár elvtárs — ennél méltóbb helyet nem találhatnak egész hazánkban, ahol a mozgalmi év feladatait ismertethetnék a csapat előtt. Megemlékeztek a hely nevezetességéről, arról, hogy ezer és egynéhány évvel ezelőtt az Anonymus-gesta szerint a „vezér és nemesei elrendezték az ország minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát". — Tudtak a jánoshalmi pajtások, hogy most hasonló dolog történik, csak egészen más nagyságrendlsen. Az ünnepségen több miüt félszázan vettek részt, fogadták őket a pusztaszeri iskola úttörői. A feladatok Ismertetése után, sok ötlet, felajánlás hangzott el —, majd felfedező út következett a most készülő Nemzeti Emlékparkba. Délután az algyői olajmezőt, illetve a Szegedi Textilműveket keresték fel. Képünk az ünnepség egyik mozzanatát örökítette meg. Bejtvényfejtóknek. A kisdobosoknak szánt rejtvény helyes megfejtése: VAKÁCIÓ. Valamennyi megfejtő tanrendet kap jutalmul, négy pajtás nevét peA KOSSUTH KÖNYVKIADÓ gondozásában a magyar—csehszlovák közös könyvkiadás keretében látott napvilágot Borsi Emil: Az európai népi demokratikus forradalmak című kötete, amely jó összefoglalást ad az európai népi demokráciák létrejöttéről, sajátos fejlődési körülményeiről. A kiadó a Magyar- Szovjet Baráti Társasággal, vala_ mint a Táncsics Könyvkiadóvgl közösen jelentette meg az Emberek a világűrben című kötetet. A GONDOLAT KÖNYVKIADÓ a zsebkönyvsorozatban kiadta A tenger meghódítása című, sok képpel illusztrált kötetet, Hans-Jürgens B rosin tollából. Donald O. Hebb könyve A pszichológia alapkérdései. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban látott napvilágot J. L Perelman dig kisorsoltuk, ők könyvjutalmat kapnak: Kovács Antal. Szeretnie, Bukar Sándor. Foktő, Rámán Éva, Kiskunhalas. Lőrinczi Erika, Tázlár. Selmeci Katalin Szórakoztató algebrája. A filozófia fejlődéstörvényei Sándor Pál munkája. Ismét megjelent az első kiadásban nagy sikert aratott képes Leonardo-é letrajz. A CORVINA KÖNYVKIADÓ megjelentette a sok színes és fekete-fehér illusztrációval kisért Rodest nko-albumot, German Karginov tollából. Karátson Gábor könyve, A festés mestersége, a Műhelytitkok sorozatban látoft napvilágot. Javított kiadásban kerül az érdeklődő kezébe H. Takács Marianna sok színes illusztrációval kísért tanulmánykötete, A manierizmus mesterei, amely a magyarországi gyűjteményekben található remekműveket mutatja be. A művészet kiskönyvtára jubiláns, 100. kötete Szinyei Merse Pál munkásságát ismerteti. I Könyvkiadók újdonságai
