Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-17 / 244. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 17. A nők helyzete Bács-Kiskun megyében I. Iskolai végzettség, foglalkoztatottság Napjainkban, amikor a nők is egyre aktívabb részesei a társadalmilag szervezett munkának, gyakran felmerül a •kérdés: vajon mindenkor helyes irányban és arányban valősul-e meg ez a folyamat. Amikor ezt vizsgáljuk, figyelembe kell venni, hogy a nők fokozott bekapcsolódása a gazdasági életbe számtalan objektív és szubjektív tényező függvénye. A PETŐFI NEPE mXRESZ ISKOLÁJA X SZERKESZTI GÉMES GÁBOR A JÁRMÜVEK SEBESSÉGE (20.) A nőkérdéssel kapcsolatban az utóbbi években több, jelentős központi határozat született. Az ,1013/1970. sz. kormányhatározat á nők gazdasági, szociális helyze. tének megjavítását és egyenjogúságának teljesebb érvényesülését jelölte ki célul. Á Minisztertanács 1020/1973-as határozata — a nők szakképzése és továbbképzése fejlesztésének feladatait írta elő. A Minisztertanács 1044/1973- as határozata az azonos munkakört betöltő férfiak és nők közöt. ti egyenlő bérezés elvének érvényesülését hangoztatta. A nők gazdasági szerepének, aktivitásának megváltozása világjelenség, de különös jelentőségű a szocialista országokban, így Magyarországon, és ezen belül Bács-Kiskun megyében is. A népszámlálások adatai szerint 1949-től 1973-ig az aktív kereső nők száma 78 ezerről 123 ezerre emelkedett, ugyanakkor a férfi aktív keresők száma 28 ezerrel csökkent. Ez a folyamat a megyében szoros összefüggésben van az 1970-es évek elejéig jellemző vándorlási veszteséggel. A nők aránya ezzel az összes aktív keresőből 29-ről 43 százalékra nőtt. A nők iskolázottsági színvonalukat illetően a férfiakhoz viszonyítva jelentős részben pótolták elmaradottságukat, ami elsősorban a közép, és felsőfokú végzettség területén jelentkezett sokáig. Ma már csak a férfiak és nők felsőfokú végzettsége között van számottevő különbség, annak ellenére, hogy' míg a felsőfokú végzettségű nők száma 1949 és 1970 között hat és félszeresére emelkedett, addig a férfiaké csak két és félszeresére. Több mint négyszeresére emelkedett az érettségizett nők száma, míg a férfiaké nem egészen háromszorosára. Az országos fejlődési ütem valamivel kedvezőbb volt. A megye aktív Kereső népességének iskolázottsági színvonala lényegesen rosszabb az országos^ nál, aminek döntő oka abban keresendő, hogy a felszabadulás után Bács-Kiskun megyében még sokkal nagyobb volt az analfabétizmus, valamint a hiányos iskolai végzettség,, mint országosan, a tanyás .településszerkezet egyenes következményeként. Viszonylag kicsi a különbség a 8 általános iskolai végzettség tekintetében, számottevő azonban a közép- és felsőfokú végzettséget illetőén. Az aktív kereső nők körében az érettségizettek aránya országosan másfélszerese a megyeinek. Ennél is nagyobb az eltérés a felsőfokú képesítésű nőknél: a megyében az aktív kereső nőknek mindössze 2,3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, országosan 3,8 százalék. A nők iskolázottsági színvonalának gyors emelkedése megteremtette a társadalmilag szervezett munkába. való bekapcsolódásuk egyik alapvető feltételét. Kevésbé kedvező a kép, ha a végzettség szakirányát vizsgáljuk. Közismert, hogy az általános iskola elvégzése után a nőknek csak meglehetősen kis hányada szerez szakmunkásképesítést, és nem ad szakképzettséget a gimnáziumi érettségi sem. Az érettségizett nők 46 százaléka gimnáziumi (líceumi) érettségivel rendelkezik, míg a férfiaknál ez az arány 39’ százalék. A technikumot, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya a nőknél 39 százalék, míg a férfiaknál 54 százalék. Emellett szakmunkásképesítést közel ötször annyi férfi szerez, mint nő. A szakképzettség oldaláról tehát kevésbé alakultak ki a társadalmilag szervezett munkába való bekapcsolódás feltételei, mint az általános képzés oldaláról. A nők arányának népgazdasági ágak szerinti alakulása az általában tapasztalható tendenciához hasonló képet mutat. Erőteljesen nőtt az iparban foglalkoztatottak, csökkent a mezőgazdasági keresők, s alig emelkedett a tercier ágazatokban (kereskedelem stb.), dolgozók száma. Mindössze két ágazatban alacsony a nők aránya (1,8 százalék): az építőparban és a szállítás-hírközlés területén. Az 1973. évi mikrocenzus adatai szerint az aktív kereső nők közel felét még mindig a mező- gazdaság foglalkoztatta, több mint negyedét az ipar, s további negyedét a kereskedelem és az egyéb népgazdasági ágak. A foglalkoztatottsági szerkezetet az országossal összehasonlítva, igen eltérő képet kapunk, ami a megye élelmiszer-gazdasági adottságaival magyarázható. Országosan az aktív kereső nők egyötödét foglalkoztatja csak a mezőgazdaság, több mint egyharmadát az ipar, s további egyharmadát a kereskedelem és az egyéb nép- gazdasági ágak. A nők tömeges bevonása a társadalmilag szervezett munkába, minden pozitívuma mellett, számos ellentmondást hozott felszínre, különösen ami — főleg kezdetben — a nem megfelelő iskolai végzettségből következett. 1960-ban az aktív kereső nők közül háromnegyede 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett, csupán egyötöde végezte el a 8 általánost, még öt százalékuk sem érettségizett, s a felsőfokú képesítésű nők aránya nem érte el az 1 százalékot. A női szakemberrel legrosszabbul ellátott ágazat 1960-ban' a mezőgazdaság és az ipar volt. A mezőgazdaságban dolgozó nők 83 százaléka nem jutott el az általános iskola elvégzéséig sem. Az iparban sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet, pedig ez a két ágazat foglalkoztatta az összes aktív kereső nők mjntegy 80 százalékát. Az egészségügy—oktatás területép a nők több mint egy- harmada rendelkezett érettségivel, s egytizede felsőfokú képesí. téssel. A közigazgatásban az érettségizett nők aránya nem érte el a 18 százalékot, a felsőfokú végzettségű nőké pedig alig haladta meg a 2 százalékot. 1970-re jelentősen javult az iskolai végzettség, 10 év alatt kétharmadára csökkent a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező kereső nők aránya, és több mint kétszeresére nőtt az érettségizettek és a diplomás nők részaránya. Megváltozott az aktív kereső nők népgazdasági ágak szerinti megoszlása is. Az 1960-as évek iparosítási politikája nyomán tömegesen helyezkedtek el a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező nők, akik jórészt a háztartásból léptek az iparba, illetve más népgazdasági ágba. 1970-ben a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkező kereső nők egyötödét az ipar, és még mindig közel 70 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatta. Megváltozott az érettségizett nők elhelyezkedésének iránya is. Az egészségügy—oktatási ágazatot követően legnagyobb — több mint egyötöd — arányt az iparban képviseltek, és 10 százalék feletti arányt a közigazgatás, a kereskedelem, valamint a mező- gazdaság területén értek el. A nők elhelyezkedése tehát népgaz. dasági ágak szerint az 1960. évihez képest egyenletesebbé vált. A számottevő javulás ellenére Is a mezőgazdasági női munkaerő képzettségi színvonala a legrosz- szabb. 1970-ben még mindig közéi 71 százalékuk nem 'jutott el az áltálános iskola elvégzéséig sem. Az iparban ekkor már a nők több mint fele rendelkezett 8 általános iskolai végzettséggel, s mintegy egy tizedük érettségivel. A nők bekapcsolódása a társadalmi munkamegosztásba a vizsgált időszakban népgazdasági áganként tehát egyenetlen volt. Az építőipar és a szállítás kivételével minden ágazatba tömege., sen áramlottak a nők, legnagyobb súllyal azonban az ipar ba. A növekedés forrása a mező- gazdaságból átáramlő és az újonnan elhelyezkedő — részint a háztartásból, részint az iskolapadból kikerülő — nők voltak. Az iparosításhoz tehát döntő mértékben járultak hozzá a nők is. Wolfárt Mária a KSH közgazdásza (Folytatjuk.) Ismerős reagálás Cziiret a Homokhátságon és o Bácskában" — „Benépesültek a belsőnyíri szőlőskertek" — „Megkezdték a szőlő átvételét’’ — olvasom — olvastam a címeket, képaláírásokat szeretett lapunkban. Szüret, must, újbor, murci, törköly, hegyen-völgyön víg dana, meg ami belefér — kavarognak az emberben az őszi képek. S e puttonyos hangulatban éri az értesülés is egy érdekés kísérlet eredményeiről. E kísérlet keretében hét életrevaló lényt zártak egyazon tartózkodási helyre. A kutatóle kíváncsian lesték a fejleményeket, s nemsokára elégedettségtől repesett a májuk. Észlelték, hogy a kísérleti alanyok között hamar kialakult a hierarchia. Ennek megfelelően a „vezér" foglalta el a legjobb helyet, egyúttal a többiektől megkapta azt a kedvezményt, hogy elsőként táplálkozhatott, míg a hetedik csupán utolsóként juthatott a húsosfazékhoz', amikor már jutott is — maradt is neki valami. Ráadásul zokszó nélkül kellett lenyelnie, hogy övé a legrosszabb hely a kosztolás alatt. Ez már így 'volt. S hogy szinte törvényesült a szemléltetett rend, következett a kísérlet magasabb lépcsőfoka. Sor kerülhetett annak megfigyelésére, miként viselkednek elkényeztetés stádiumában az alanyok. özvélemény-kutatásos felmérés során feltűnő egyöntetűséggel úgy nyilatkoztak, hogy márpedig ők koktél, iváskor őrzik leginkább mennyországban magukat'. Mégpedig az esetben, ha eme italuk alkohol és narancslé keverékéből készül. Tettek hát kedvükre a kutatók. Mit tesz isten, '■— a hierarchia a koktélfogyasztásban is érvényesült. A „vezér" 24 órán belül annyit ivott, hogy tartása erősen ingataggá válván, vezetői helyét át kellett adnia a harmadik lénynek.. Minthogy az — a másodikként beszeszelt „alvezér” hez képest is — szinte egyáltalán nem ivott. A két első ko- lompos elnyakalta előle is a keveréket; a többieket pedig abszolúte kisemmizte. 72' órába is betétéit, míg a „vezér”' fel tudta jogni, mit tett— és mire jutott. A döbbenetes felismerés, státusának kicsúszása, oly erővel józanította ki, hogy régi — vezető — helyét azonnal visszavette. Átmeneti helyettesét egy. köszönöm nélkül odébb akolbólitotta. Javára kell írni azonban, hogy az esetből levonta a következtetéseket: azontúl egyetlen csepp alkoholt sem vett magához. Lám, milyen ismerős módon reagáltak — társas viszonyban, túlzott alkoholfogyasztásra — ezek a lények. Meghökkentően. ll/fert míg el nem felejtem: , •*“ az ismertetett kísérlet alanyai sertések voltak. (t) „(1) Az egyes járművekkel legfeljebb a. következő sebességgel szabad közlekedni: a) szmélygépkocsival: autópályán 120 km/óra, lakott területen kívül, egyéb úton: 100 km/órá, lakott területen 60 km/óra, b) egyéb gépjár. művel — kivéve a motoros triciklit — valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel: autópályán 80 km/óra, lakott területen kívül egyéb úton: 70 km/óra, lakott területen: 50 km/óra. c) villamossal: 30 km/óra d) motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral: 40 km/óra. e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból álló és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel: 30 km/óra. f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel: 25 km'óra. g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabroncscsal felszerelve nincsenek: 20 km/óra. h)) pótkocsinak nem minősülő, fék nélküli vontatmányt, mezőgazdasági, vagy ipari munkagépet. vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel: 15 km/ófa.” A fenti rendelkezés néhány módosítással rögzíti a jelenleg érvényben levő sebességhatárokat. A felsorolt sebességek túllépése. valamint a táblával jelzett korlátozás megszegése jelenti az úgynevezett abszolút gyorshajtást. Relatív gyorshajtásnak nevezzük, amikor a gépjármű vezetője nem az út. forgalmi, időjárási és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedik. Az úgynevezett relatív sebességhatárok órában nem adhatók meg, de a megengedett legnagyobb sebesség ezekben az esetekben csak akkor szabályos, ha egyúttal veszélytelen is. Az abszolút sebességhatárokat túllépni semmilyen címen sem szabad, még előzés esetében sem. „(2) Ha a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 60 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni. A jogszabálynak ez a kitétele lehetőséget teremt arra. hogy lakott területen belül — csakis személygépkocsival — biztonságosan 60 km/óránál nagyobb sebességgel is lehet közlekedni, ha ezt táblával engedélyezik. Például a megengedett legnagyobb sebesség 70 km/óra. Itt a 60 kilométeres sebesség túlléphető, de a lakott területre érvényes egyéb szabályokat — távolsági fényszóró használatának tilalmát — be kell tartani. „(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során a már idézett sebességmeghatározásnál alacsonyabban állapították meg és ezt a járműforgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb s megállapított sebességgel szabad közlekedni.” „(4) A jármű sebességét a sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt» amelyre az adott körülmények között számítania kell.” Ez a rendelkezés szorosan ösz- szefügg a már korábban említett út-, forgalmi, időjárási és látási viszonyok szerinti közlekedéssel. Lényegében azt írja elő, hogy a járművel olyan sebességgel szabad csupán haladni, amely mellett a vezető járművének ura tud maradni. A legalapvetoob ezzel kapcsolatosan a bizalmi elvből adódik: mindig szaoáíytálán az a sebesség, amellyel a jármű vezetője mást veszélyeztet. Szólni kell itt a vakvezetés tilalmáról is. Lényegében a sebesség nem igényelhet nagyobb féktávolságot, mint a belátható útszakasz hosz- sza. Ezt befolyásolhatják az út vonalvezetése mellett az időjárási megvilágítási és forgalmi viszonyok. A szembejövő gépjármű általi elvakftottság is vakvezetést eredményez, ezért továbbra is, fennáll a sebességcsökkentés, illetve megállás szabálya. A belátható útszakasz hosszánál rövi- debb féktávolságot igénylő sebességet akkor kell választani, ha az úton akadály látható, illetve annak felbukkanásával számítani kell. Hogy mikor kell ilyen akadályra számítani, arra a bizalmi elv ad útbaigazítást. Szeretnénk aláhúzni, hogy nem lehet a járművezetőnek felróni az olyan akadálynak való ütközést, amely igen nehezen észlelhető, vagy amelynek ottlétére az adott körülmények között számítania nem kell. (Sötét ruhában az úttesten fekvő ember elgázo- lása). Ugyancsak ebből a bekezdésből az is következik, hogy a sebességet csökkenteni kell, szükség. esetén meg kell állni minden tisztázatlan forgalmi helyzetben. Tisztázatlan az a forgalmi helyzet. amelyben nem , ítélhető meg kellően a közlekedési helyzet további alakulása, illetve á közlekedő partner szándéka. „(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.” Melyik jármű az, amely indokolatlanul lassan halad? Az a jármű, amely az úttest állapota, vagy betegszállítás stb. miatt nem éri1 el a biztonságos sebességet, nyilvánvalóan nem halad indokolatlanul lassan. Az a jármű sem, amely valamilyen közlekedési ok miatt átmenetileg csökkenti sebességét. Nem indokolt viszont a folyamatosan lassú haladás házszám, utca, várakozó- hely keresése okából. Az ilyen módon közlekedő jármű nyilván indokolatlanul lassan közlekedik. A IV. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN Fejlődött a kiskunsági szövetkezetek kenyérgabona-termesztése A Kiskunsági TESZÖV körzetében gazdálkodó szövetkezetek búzatermelése a IV. ötéves terv időszakában sokat fejlődött. Az 1970-es esztendőhöz viszonyítva 7,2 MfaaUlcIcai nagyobb vetésterületről tavaly 68,9 százalékkal, ebben az évben pedig 40,8 százalékkal több búzát takarítottak be. A közös gazdaságok szántóföldjének fele a Homokhátságon, másik f®l® 8 bácskai löszháton van. Ebből adódóan lehet megfelelőnek minősíteni az elmúlt öt esztendő búzatermésátlagainak alakulását. A területi szövetség körzetében 1971-ben 34,6, 1972-ben 34, 1973-ban 36,4, 1974-ben 40 és ebben az évben 31,7 mázsa búzát takarítottak be hektáronként Az országos átlag ugyanebben az időszakban 30,3; 31; 34,7; 37,3 és 32 mázsa volt hektáronként. A kiskunsági szövetkezetek 1971- ben. 3955 vagon, 1974-ben 4843 vagon és 1975-ben 4035 vagon búzát termesztettek. Az össztermés növekedését a jobb agrotechnika, a több műtrágya és a nagyobb termőképességű fajták alkalmazása eredményezte. Sajnos, a műtrágya növekvő mennyisége mellett romlott a nitrogén, a foszfor és a kálim aránya. Túlzottan sok nitrogén műtrágyát használtak fel az üzemek, emiatt a. buján fejlődő növény szárszllárdsága csökkent, a betegségekkel, kórokozókkal szemben az ellenálló- képessége romlott. Ez az 1975- ös betakarításkor egyértelműen bebizonyosodott, mert az alacsony szárszilárdságú búza megdőlt, a nyári viharok szinte lehengerelték egy-egy gabonatáblát, s nagyobb volt a1 lisztharmat és a fuzárium fertőzöttsége is. Ilyen előzmények után, nem lehet csodálkozni azon, hogy a júliusi csapadékos időjárás folytán a tényleges termésnél 20—25 százalékkal kevesebb búza ke. riilt a magtárba. Az új fajták iránti érdeklődés egyik évről a másikra, szinte ugrásszerűen megnőtt. Gyors elterjedésüket azonban a hiányos vetőmagellátás hátráltatja. Ugyan- lyen lassú a leromlott fajták forgalmazásának! a megszüntetése is. A mezőgazdasági szövetkezetek a kiskunsági szövetség körzetében magasabb szaporításfokú vetőmagvakat igényelnek, mert a nagyobb terméshozam a drágább vetőmagárból adódó többletköltségeket bőven fedezi. Ennek és a nagyhozamú fajták gyorsabb elterjesztésének az érdekében azonban a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnak legalább egy évvel korábban kellene ismernie a mezőgazda- sági üzemek vetőmagigényét a fajták szerint is. Az eddiginél szorosabb együttműködésre van szükség a kutató- intézetekkel, valamint a külkereskedelemmel, hogy a gyorsabb fajtaváltás megvalósulhasson. A búzatermesztésben is jó, ha elterjednek az iparszerű módszerek, és hasznos, ha a mezőgazdasági üzemek a tápanyag-gazdálkodásukat a gabona, ezen belül a fajta igényeinek megfelelően a talajvizsgálatokra alapozva, szervezik meg. A kiskunsági szövetkezetek évente 2300—2500 vagon étkezési búzát adnak el a gabonafelvásárló vállalatnak. Ebből a mennyiségből 1500—1600 vagon rendszeresen a szövetkezett magtárakban, szükségtárolókban marad és csak később . gondoskodik az elszállításáról a gabonaipar. Ahhoz, hogy Bács- Kiskun megyében a kalászos gabona- és a kukoricatermést a felhasználásig biztonságosan lehessen tárolni, a meglevőeken kívül mintegy 20 ezer vagon termény befogadására alkalmas magtárt kell építeni. Fontos, hogy az étkezési búzát a rendeltetésének megfelelően használják fel, s állatok etetésére, a bővebben termő takarmánybúzát, valamint a kukoricát termesszék. Garas Mihály Képünkön: vetik a kenyérgabonát a kiskunhalasi határban. Orvosi hírmozaik Dohány és vitamin Mi az oka annak, hogy ha felhagyunk a dohányzással, súlyunk azonnal gyarapodni kezd?. Az, hogy a dohány vitamint inaktiváló ciánhidrogént tartalmaz. A dohányzás abbahagyása lényegében vitaminkúrának is tekinthető, állapította meg a padovai egyetefh professzora, Renat© Santi. A színes nyalóka is lehet veszélyes Cukorkákat, nyalókákat, rágógumikat és más édességeket azért festenek tarkára, hogy harsány színeikkel vonzzák a gyermekek tekintetét. Amerikai tudósok azonban nemrégiben megállapították, hogy az édességek gyártásánál felhasznált szintetikus aroma- és festékanyagok károsan hathatnak a gyermekek vegetatív idegrendszerére. Nyugtalanságot váltanak ki, csökkentik a koncentrálóképességet, feledé- kenységet okoznak. Gyötrelmes ár a fehér bőrért Négyórás műtét során 25 centiméter hosszú darabot vágnak ki a vastagbélből. Ezután a pá- 1 ciens két hetet tölt u kórházban A japán lányok arról álmodoznak, hogy minél előbb alávethessék magukat ennek a műtétnek. Tadao Jogi, a műtét specialistája szerint a beavatkozást követő héten ugyanis megkezdődik" a bőr elszíntelenedése. A japán lányok jellegzetesen sárgás színű bőre hófehérré válik. Tadao Jagi eddig 70 sikeres műtétet hajtott végre.
