Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, főként a déli, délutáni órákban elszórtan záporral, zivatarral. Gyenge, napközben kissé megélénkülő keleti, délkeleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17, legmagasabb nap­pali hőmérséklet 25—29 fok között. _____ VILÁ G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 206. szám Ára 90 fillér 1975. szeptember 3. szerda AZ ENSZ RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁN 'Megkezdődött az általános vita Az ENSZ-közgyűlés 7.. rendkí­vüli ülésszakának általános vitá­ján elsőként Antonio Azeredo da Silveira brazil külügyminiszter szólalt fel, aki mindenekelőtt a nyugati országok válutaválságá- val és annak a nemzetközi ke­reskedelemre gyakorolt hatásá­val foglalkozott. Daniel Moynihan. az Egyesült Állaimok ENSZ-nagykövete is­mertette a Közel-Keleten tartóz­kodó Kissinger amerikai külügy­miniszternek a rendkívüli ülés­szakhoz intézett nyilatkozatát. Ma/nuel Perez Guerrero, Vene­zuela kereskedelmi és gazdaság­fejlesztési minisztere hangsúlyoz­ta, hogy gátat kell vetni a multi­nacionális monopóliumok tevé­kenységének. A venezuelai kor­mány által a külföldi társaságok államosításáról hozott intézkedés a venezuelai nép és a nemzetközi közösség javát szolgálja — mon­dotta. Nyomatékosan síkraszállt egy új. igazságos nemzetközi gaz­dasági rendszer megteremtése mellett, és sürgette, hogy szerez­zenek érvényt az államok gazda­sági jogait és kötelességeit rögzí­tő chartának. A hétfői ülés utolsó felszólaló­ja Guatemala képviselője volt. Az MPLA küldöttsége hazánkban Megyei delegáció utazott a Krímbe ív Az SZKP Krím Területi Pártbizottságának meghívására tegnap Bács-Kiskunból delegáció utazott a testvérmegyébe. A küldöttség ve­zetője Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai: Miklós János, a megyei párt-vb tagja, az Állami Gazdaságok Megyei Főosztályának vezetője, dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Hegedűs István, a kiskunhalasi járási pártbizottság plső titkára és Róka Istvánná, a Bácsalmási Ruhagyár pártszervezetének titkára. A delegáció búcsúztatására tegnap reggel a Ferihegyi repülőtéren megjelent Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Marosi Tibor, a pártbizottság osztályvezetője. A megyei küldöttség egy he­tet tölt a testvérmegyében. Lakások, iskolák, kórházak Területfejlesztés a IV. ötéves tervidőszakban Az MSZMP februári megyei pártértekezlete a többi közt megállapította, hogy összességében és időarányo­san realizálódtak a IV. ötéves tervre vonatkozó megyei területfejlesztési célok, s érvényesült a párt politikai irányvonala. A tervidőszak utolsó évének végéhez közeledve meg­állapítható, hogy az ide vonatkozó párthatározatok vég­rehajtásának és a sikeres építő munkának az eredmé­nyeként összességében megvalósul Bács-Kiskun megye IV. ötéves terve. Részletezve az elért eredmé­nyeket, ezúttal — a teljesség igénye nélkül — a lakásépítés­ben, a kulturális és egészség- ügyi fejlesztésben történt előre­lépésről igyekszünk számot adni. Ami a tervidőszak lakásépít­kezéseit illeti, várhatóan a ter­vezettnél lényegesen több, ösz- szesen 21 300 új lakás szerepel majd öt esztendő végső mérlegé­ben: több mint 8 ezer többszin­tes lakás és 13 ezernél több csa­ládi ház. Közülük a kiemelt te­lepüléseken felépülök száma meghaladja a 11 ezret. A kulturális ágazatban az utób­bi fél évtized során elvégzett fejlesztési feladatok felsorolása túlhaladná cikkünk terjedelmét. A fontosabb eredmények közül most emeljük ki, hogy Baján 8 tanteremmel — 11 milliós költ­séggel —■ bővítették a III. Béla Gimnáziumot, s Kalocsán már a tervszakasz második évében befejeződött egy négytantermes általános iskola bővítés. Kecske­méten a Széchenyivárosban 18, a Hunyadi városban 12 tanter­mes általános iskola épült, a műkertvárosi iskolát pedig 4 tanteremmel bővítették. Elké­szült a félezer szurkolót befoga­dó sportcsarnok és a megyei mű­velődési központ: a kettő lét­rehozására együttvéve 90 millió forintot fordítottak. Kiskőrös egyebek közt ugyancsak repre­zentatív művelődési központot és könyvtárat kapott. Kiskunfél­egyházán 12 tantermes általános iskolát, 152 személyes diákott­hont irthatunk a IV. ötéves terv­időszak javára, továbbá a gép­gyártástechnikai szakközépiskola csaknem 22 milliós költséggel létrehozott műhelyét. Kiskunhalason még 1972-ben elkészült egy 12 tantermes álta­lános iskola, tavaly pedig 8 millió forint ráfordítással befe­jeződött a sportpálya építése. A kunszentmiklósi középiskolás diákotthon 48 hellyel bővült, ezenkívül Felsőszentivánon 120 személyes gyermekotthon, míg Solton és Tiszakécskén 8 tan­termes általános iskola épült. Terven felül hozták létre Bócsán és Kisszálláson az általános is­kola diákotthonát. Hasonlóan gazdag eredmények­kel büszkélkedhetünk az egész­ségügyi fejlesztést illetően. Kecs­keméten az új megyei kórház építési munkálatainak ugyan még csak az első. szakaszairól tehetünk említést, ezzel szemben tavaly átadták rendeltetésének a hunyadivárosi orvosi rendelőt és gyógyszertárat. Elkészült Baján a kórház felnőtt- és gyermek-ideg­gondozója, Kalocsán pedig a kórház B-épületének a rekonst­rukciója. 1973-ban avatták fel Kiskunfélegyházán a 17 és fél milliós költséggel létesített, 10 munkahelyes rendelőitézetet, s a tervidőszakban adták át ren­deltetésének a kiskunhalasi kór­ház minden tekintetben korsze­rű új épületcsoportját. Haszná­latbavételével az egészségügyi intézmény hatszáznál több bete­get tud fogadni és gyógykezel­ni. c J. T. Az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) küldöttsége, Iko Carreirának, az MPLA Poli­tikai Bizottsága tagjának vezeté­sével augusztus 29—szeptember 2. között látogatást tett hazánk­ban. A küldöttséget fogadta Gye- nes András. az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A delegá­ció megbeszélést folytatott Har­mati Sándorral, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnökével és Molnár Bélával, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titká­rával, látogatást tett Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes­nél, A vendégek tájékoztatást ad­tak az angolai népnek az ország függetlenségéért és egységéért, a demokratikus nemzeti felemelke­désért folytatott küzdelméről és köszönetüket fejezték ki a ma­gyar népnek az angolai felszaba­dító mozgalom részére nyújtott támogatásért. A küldöttség ma­gyarországi látogatása és megbe­szélései során ismételten kifeje­zésre jutott a magyar nép szoli­daritása az Angolai Népi Felsza­badítási Mozgalommal. (MTI) A Kecskeméti Népzenei Találkozó műsora 3. oldal Három nyelven egy akarattal Építik az új kecskeméti kórházat S. oldal 4. oldal Nagygyűlés a VDK megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án ala­kult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az évfor­duló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délután nagygyűlést rendezett a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának kultúrtermében. MEGKEZDŐDÖTT A FŰSZERPAPRIKA-SZÜRET A Homokhátság és a Bácska harmincnégy gazdaságának nagy munkája a répabetakarítás Hazánk legnagyobb fűszerpaprika-termő táján, Kalocsa környékén javában tart a pap­rikaszüret. Elsőként Dusnokon fogtak hozzá a nagy munkához, ahol a Munkás—Paraszt Tsz 670 hekáron termeszti az értékes nö­vényt. A szedéssel a miskei Március 15. Ter­melőszövetkezet gazdái is igyekeznek, ezen a héten az időjárástól függően, valamennyi fűszerpaprika-termesztő gazdaság megkezdi a legkorábban érő fajták betakarítását. * \ klsjjnfélegyházi Vörös Csillag Tsz.ben 230 hektáron termeltek az idén cukorré­pát. Mait hét elején kezdték meg a gépek a termés betakarítását. Ha az idő engedi, naponta 6—7 hektárról szedik föl a termést. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Kalocsai Állami Gazdaságban ezt a munkát teljesen gépesítet­ték. Dusnokon Is eredményes kí­sérleteket folytattak hasonló cél­lal. A fajszi Dunagyöngye Tsz pedig a paprika félkész tennék ké való feldolgozásában lépett előbbre. Kalocsán az előző hóna­pokban kijavították a paprikama- lom berendezéseit. Három héten belül az élelmiszer-üzletekben már az új termésű paprikaőrle­ményt vásárolhatják a fogyasz­tók. Megkezdődött a cukorrépa sze­dése, szállítása és feldolgozása. A Szolnoki Cukorgyár körzetében 34 tsz és állami gazdaság termesztett az idén cukorrépát, amelyet elő­reláthatólag november 10-ig ad át a feldolgozó üzemnek. Jóllehet a répa október elejéig még sokat fejlődne, cukortartalma növeked­ne, a gyár a napi 400 vagonos feldolgozó kapcitása miatt augusz­tus 28-án megkezdte a februárig tartó idénymunkát. Máskülönben a termés egy része tönkremenne. A szolnoki gyár körzetében ta­valy Kiskunfélegyházán. Kiskun- majsán, Bácsalmáson. Mélykúton, Bácsbokodon és Baján volt átvé­tel. Ez évben Kecskemét-Alsópá- lyaudvaron. Tiszaalpáron, Harka- kötönyben, valamint Kisszálláson nyitottak új telepet, ahová a kör­nyező gazdaságok répatermését összegyűjtik. Az Izsáki Állami Gazdaság, a városföldi Dózsa, a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz pedig köz­vetlenül a gyárba szállítja a cu­kor alapanyagát. A Bács-Kiskun megyében ter­mesztett, több mint 5000 hektár cukorrépa betakarítására a szö­vetkezetek és állami gazdaságok az idén számos új gépsort vásá­roltak. A Szovjetunióból már ez év márciusában elküldték a répa­betakarító eszközöket a Bács-Kis­kun megyei megrendelőknek. Saj­nos, más külföldi gépsorok nem érkeztek meg ilyen pontosan. Egyik, másik gazdaságban kény­telenek előszedni a nyolc-tíz éves, elavult és kis teljesítményű beta­karító gépeket is. A jó műszaki felkészülés elle­nére változatlanul gondot okoz a termesztőknek, hogy a gyár szep­tember végéig csupán 30 százalé­kát tudja átvenni a répának, mi­vel a teljes érés előtt felszedett termést hat-nyolc napnál tovább nem tudja tárolni. Az üzem fel­dolgozó. kapacitása a termőterü­lethez képest elég szerény, hiszen nemcsak Bács-Kiskun, hanem Csongrád, Békés. Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből is szállítanak a gazdaságok. Az augusztus 28-1 szezonkezdettől szeptember 30-ig kénytelen a saját körzetéből 4,5 ezer vagon répát továbbítani a dunántúli cukorgyáraknak. A Bács-Kiskun megyei szövet­kezetek és állami gazdaságok ez­Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, i, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari mi­niszter, Roska István, külügy­miniszter-helyettes, dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá társadalmi és tömegszervezeteink számos veze­tője, a Csepel Vas- és Fémmű­vek, a Szerszámgépgyár több ki­váló dolgozója. Az elnökség tag­ja volt Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság, és Nguyen Phu Soai, a Dél-Vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete. Elhangzott a VDK nemzeti Himnusza, és a magyar Himnusz, majd — dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa titkárának elnöki megnyi­tója után — Borbándi János mon­dott ünnepi beszédet. Borbándi János beszéde zel szemben szeretnék szeptember végéig a termésnek nemcsak 30 százalékát, hanem annál jóval többet átadni, hogy a szőlő- és gyümölcsszüret, több mint 130 ezer hektár kukorica, valamint a napraforgó, a fűszerpaprika beta­karítása, az őszi magágykészítés és vetés zavartalan legyen. A kunszállási Alkotmány Tsz a népgazdasági érdekeket figye­lembe véve, az előző évhez képest megkétszerezte a cukorrépa ve­tésterületét. 94 hektárról 294 va­gon répát várnak a szövetkezet gazdái, amelyet az előzetes terv szerint negyven nap alatt takarí­tanak be. A szedőgépek teljesít­ménye naponta hét-nyolc vagon, az átvevőhely ezzel szemben csak 6 vagon répát tud fogadni a kun­szállási szövetkezettől. Ehhez ha­sonló helyzetben számos gazdaság van. Sajnos, a hajdúsági cukor­gyár felépítéséig ez a helyzet nem lesz kedvezőbb. K. A. Borbándi János elöljáróban emlékeztetett arra, hogy 30 év­vel ezelőtt, 1945. szeptember 2- án alakult meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, majd beszédét így folytatta: — A vietnami nép sok szen­vedéssel, nélkülözéssel, kemény harccal és nagy véráldozatokka), de töretlen hittel jutott el a for­radalom győzelméig, egész Viet­nam szabadságának kivivásáig. Sikeres küzdelmének alapvető forrása a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, és a szovjet népnek a második világháború­ban aratott győzelme volt. Euró- • pában a hitleri fasizmus, Távol- KeLeten a japán militarizmus szétzúzása új lendületet adott a nemzeti felszabadulásért küzdő indokínai népek forradalmi moz­galmának, amely végül is teljes kudarcra ítélte a régi és az új gyarmatosítók uralmát. — A néphatalom létrejötte és megszilárdulása adta meg a vi­etnami népnek a lehetőséget, hogy végre maga rendelkezzék saját sörsával. Valamennyien jól tudjuk, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a vietnami nép szinte megszakítás nélkül súlyos véráldozatokat követelő honvédő harcot vívott független­ségéért, az imperialista hatalmak megújuló intervenciói ellen. A gyarmatosítók súlyos vereségé­vel ért véget 1954-ben Dien Bien Pihu-nál a jól felszerelt francia hadsereg kilencéves háborúja, s ez már akkor messze előremuta­tó példát adott indokina népei­nek, s más gyarmati sorban élő országoknak. Az 1954-ben aláirt genfi egyezmény elismerte Viet­nam szuverenitását és egységét, kimondta, hogy záros határidőn belül általános titkos választá­sokat kell tartani, s így egyesí­teni az ország két részét. A sai- goni rezsim azonban szabotálta az egyezmény végrehajtását, haj­szát indított a haladó erők ellen, s az amerikai fegyveres erők mögé bújva, azok aktív támoga­tásával újból a nép elleni nyílt, fegyveres erőszak útjára lépett. Ez ellen szerveződött az ellen­állás, amely a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ke­retein belül a legszélesebb for­radalmi tömegeket mozgósította. Hiábavalónak bizonyult a fran­cia gyarmatosítók nyomába lépő amerikai imperializmus és laká­jaik közvetlen katonai interven­ciója, több évig tartó „különleges és korlátozott" háborúja, majd hírhedt „vietnamizálása” — vagy­is az ázsiai népek egymásra uszításának stratégiája. Hivata­los amerikai adatok szerint az Egyesült Államok közvetlen ki­adásai a vietnami háborúban meghaladták a 140 milliárd dol­lárt, expedíciós haderejének lét­száma 1968. végén elérte az 585 000 főt, amit kiegészített még a dél-vietnami bábrezsim több mint egymilliós hadserege. Az amerikai légierő Vietnamra, La- oszra és Kambodzsára három és félszer annyi bombát szórt, mint amennyit a nyugati szövetsége­sek ledobtak a második világhá­ború összes hadszíntereire. — A vietnami nép ezzel az óriási erővel szembeállította bá­torságát és önfeláldozó hősiessé­gét. Az északi országrészben ki­védte és elhárította az agresszió csapásait, a déli országrész­ben pedig véget vetett az amerikai imperializmus másfél évtizedes uralmának. Valóra vál­totta nagy fiának, Ho Si Utah elvtársnak végakaratig^ Tiszte­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents