Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-09 / 211. szám
4 S PETŐFI NÉPE • 1975. szeptember 9. Az üzemből egyenesen az üzletekbe kerülnek A Szék- és Kárpitosipari Vállalat termékei • Az utolsó igazítást végzi Szabó Mihályné kárpitos brigádvezető egy Pillangó heverőn. > Horváth István főmérnök és Retkes János aszta, los a népszerű Faun szék minőségét ellenőrzik. A bútoripar termelésében évekkel ezelőtt megkezdődött nagyarányú változások hatása már észrevehető az üzletekben. Többféle bútor kapható, nagyobb a kínálat. Régóta szorgalmazta ezt a közvélemény és a sajtó is. A jobb áruellátást lehetővé tevő iparági renkostrukció még tart, ám a bútor visz- sza-visszatér a lakáskultúra, a közízlés, az ifjúsági örvény és még sok más téma kapcsán. Bútorokat — pontosabban kárpitozott bútorokat — gyárt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregysége. Termelése, fejlődése, gyártmányösszetétele az iparág helyzetének átlagos színvonalát tükrözi. — Hétféle széket, két-három- féle kárpitozott garnitúrát és heverőt gyártunk — ismerteti a választékot Borsos György igazgató. — Ez a termékskála nem tűnik szélesnek, de csak töredéke a vállalat gyáregységei által kínált bútoroknak. Mindehhez hozzátehetem, hogy minden típus tíz-tizenötféle kárpittal készül, a székek pedig festett fával is. Azt, hogy mennyire korszerűek termékeink. — érthető módon — a kereslet szempontjából ítéljük meg. Vállalatunk központjában a tervezők évről év- _JK te új bútorcsaládok^t, alaifít^nak,, -c fcC amelyekét több kiállításon +.. bemutatnak. A jtöpnyQ,,/Variálható darabok -általában sikert aratnak, sőt- kedvező a szakmai fogadtatásuk is. A kereskedelem azonban óvatosan rendel belőlük. Nem alaptalanul, mert ha tetszik is a modern törekvés a kiállítások közönségének. az üzletekből mégis a hagyományos formájú, masszív és első- . sorban a' tartósnak látszó garnitúrák fogynak. A szétszedhető szék, a variálható heverő olyan luxus, amit a vevők zöme nem igényel és nem akar megfizetni, ily módon sorozatgyártásra egyelőve nem alkalmasak. Az új modellek gyártásának felfutása még kedvezőbb árak esetében is évekig eltart. Ha pedig nem akarunk raktárra termelni, igazodnunk kell a megrendelésekhez. Székeknél egy év, garnitúráknál két-három év is kell, amíg a vásárlók körében ismertté és keresetté válik a termék. Akkor három-öt — esetleg tíz évig is a piacon marad egy-egy bútorfajta, csupán a szövettel kell igazodni a divathoz. SWrltCTmgfeüflk., részben, „éltéi:., a * helfplditftl, Általában.,, ,;; .m^hkaigép^dá$,ábQkat ren-"1 delnek tőlünk. Szállítunk Nyu- gat-Európa számos országába, többek között Svédországba is. Részükre azonban nem hazai tervezésű székeket gyártunk, ami érthető, hiszen tervezni ők is tudnak. Termelésünket nem kizárólag a kereskedelem határozza meg. Néhány darabos egyedi megrendeléseket is elfogadunk — bár ez nem gazdaságos számunkra — viszont ily módon javítani tudjuk Kecskemétnek és környékének bútorellátását. A gyártásról Horváth István főmérnök tájékoztat: — A székgyártás rekonstrukciója a jövő és júniusában fejeződik be. A kapacitás bővülését jellemzi, hogy évente 300 ezer s/éket tudunk majd gyártani, szemben az idei 80 ezerrel. Valamennyi részlegben két műszakra térünk át ha megfelelően növelni tudjuk a létszámot. A termelés növekedése egyébként: folyamatos, és hónapról hónapra többet gyártunk. Jelenleg naponta 320 darab széket. 50—60 Vénusz garnitúrát és 35 Pillangó heverőt. valamint 50— 60 ezer forint értékű félkész terméket készítünk. Nem tárolunk egyetlen napi készterméket sem. olyan nagy a kereslet. Igaz, nem is tudnánk, mert készáruraktárunk kicsi. Éppen most kezdtünk hozzá a régi irodaépület raktárrá való átalakításához, -irúaőségftel,,, nálunk,.,„sincs ..«íjjöbb ,bai mint általában a bú- A -fswámátaök.r. zö-*''* me inkább a bútorszövetekre, és a nemrégen alkalmazott fém- szerelvények minőségére vonatkozik. Zs. A. HATÉKONYABBAN, GAZDASÁGOSABBAN Üj feladatok az ÉPSZER Megyénk második legnagyobb kapacitású magasépítő egysége az ÉPSZER Vállalat. Huszonöt éve működik, s azóta — persze ez csak hozzávetőleges számítás — mintegy kétmilliárd forinttal egyenlő termelési értéket állítottak elő. A nagy hagyományokkal és gazdag munkatapasztalatokkal rendelkező vállalatnál, nemrég szervezeti változásokra került sor. Erről, valamint eredményeikről, gondjaikról, jövőbeni céljaikról beszélgettünk dr. Gátay Ferenccel, az ÉPSZER nemrég kinevezett igazgatójával, aki korábban a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatot irányította. teljesedjen a munkafegyelem, érvényesüljenek a szocialista munkaerkölcs normái. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem égbekiáltó nagy hiányosságokról, lazaságokról van szó. De a kisebb hibák felett sem hunyhatunk szemet, ha fejlődést akarunk elérni. — Ügy tudjuk, hogy gépparkjuk eléggé elhasználódott, korszerűtlen. Lesz-e változás? — Most már nyugodtan mondhatom, hogy ez a gondunk nemsokára megszűnik. A megyei tanácstól 23 millió forintot kaptunk korszerű gépek vásárlására. Ebből az idén 16 milliót sikerül beruháznunk, a többit 1976 első felére hagyjuk. Következő tennivalónk, hogy a korszerű gépekre szakképzett kezelőket tudjunk ültetni. Ehhez figyelemre méltó segítséget kaptunk a vállalati KISZ-szervezettől. Fiataljaink ugyanis védnökséget vállaltak a munkagépkezelő-képzés felett, s vállalásukat szerződésben rögzítettük. Várható-e, hogy változtatnak az eddigi termelésszerkezeten? Korábban szó volt arról, hogy a szakipari munka előtérbe kerül. Milyen arányok kialakítására törekednek? — Szeretném azonnal tisztázni. hogy semmiféle alapvető profilváltoztatást nem tervezünk. Továbbra is elsődleges feladatunknak tartjuk, részt venni a megyei lakásépítési programban. A megye vállalatunktól az V. ötéves tervidőszakban még több lakás megépítését várja, mint a most befejeződő tervciklusban. Ezt a feladatot mindenképpen teljesíteni fogjuk. Ami viszont valóban változás lesz — szervezettebbé, hatékonyabbá akarjuk tenni a termelést. Ez az egyetlen módja annak, hogy a lakásépítés vállalati szempontból hasznot hozzon, ne pedig ráfizetést. Ehhez az építkezéseket szervezettebbé, folyamatosabbá kell tennünk. Az arányokat illetően elmondhatom, hogy a lakásépítés mellett kapacitásunk túlnyomó többelőtt V á Hala t Gondokról — őszintén — Először is a szervezeti változásokkal kapcsolatosan kérünk tájékoztatást. Nagyobb lett-e a vállalat? — A változás lényege: a bajai fő- építésvezetőségünket önálló vállalattá szervezték, ezért nyilván le kellett adnunk ezt a részleget. Helyette »viszont a gazdaságtalanul működő és emiatt szanált Kecskeméti Szolgáltató Vállalatot vettük át. így azután gyakorlatilag változatlan a helyzet. Gondjaink viszont egyelőre ugyancsak változatlanok. Az egyik: szakmunkásaink létszámát mielőbb növelni kell. Sajnos, nagyon kevés nálunk a fiatal, ezért túlzottan lelassult az utánpótlás, alig jelentkeznek az építő szakmába. De azt mondhatom, hogy a felnőtt betanított munkások szakmunkássá képzése sem megy könnyen. Nyilvánvaló, hogy ezzel a nehézséggel meg kell birkóznunk, hiszen előrelépésünk egyik legfontosabb feltételéről van szó. A probléma megoldását segítene, ha sikerülne megépítenünk egy szakmunkástanuló kollégiumot. Saját alapunkból mintegy kétmilliót tudunk adni erre a célra, de ennél jóval nagyobb összeg lenne szükséges, hiszen az épület 184 diák elhelyezését tenné lehetővé. Számítunk rá, hogy a megyei tanácstól ezúttal is kapunk segítséget. Az építőipari szakmunkásgárda utánpótlása közös érdekünk. A jelenlegi és a majdani szakmunkások megtartását pedig azzal kívánjuk szolgálni, hogy az elkövetkezendő időszakban 126 lakást építünk dolgozóink számára, kedvezményes akció keretében. Feladat: gyorsabban, takarékosabban építeni Más problémáról is szólnom kell. Sürgető feladatunk, hogy a vállalatnál tovább e'ősödjön, kiségét közintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák és különböző méretű ipari beruházások szerelőcsarnokok építésére fordítjuk. Ugyanakkor az eddigieknél jóval nagyobb szerepet vállalunk a megyeszékhely műemléki épületeinek, jelentősebb közintézményeinek rendszeres felújítására. Sor kerül például az Üj- és Ókollégium, valamint a levéltár és zeneiskola céljára kijelölt épület felújítására, a Katona József Gimnázium rekonstrukciójára. Csak ez a néhány munka is százmillió feletti termelési értéket képvisel. Van tehát lehetőségünk, I és mi élni is akarunk ezzel. Biztató részeredmények- ■ ! — Hol tartanak jelenleg? Mekkora árbevételre számítanak? — Az első félévi eredményünk biztató, hiszen a bajai részlegünk eredményeit nem számítva az árbevétel 15,4 százalékkal több, mint a múlt év hasonló, időszakában. Ami az egy főre eső termelési értékét illeti, javultak az eredmények, ugyanis 23,7 százalékkal nagyobb a teljesítmény, mint tavaly. Év végére összesen mintegy 20—25 százalékos termelési érték-növekedésre számítunk. Van mód arra is, hogy idén valamennyivel növekedjék a vállalati nyereség. A vállalati pártirodában Mészáros Gyula elvtárs. a pártve- zet.őség titkára is derűlátóan fogalmazott: „Most a legfontosabb, hogy egyesíteni tudjuk a vállalat teljes elejét. Kimozdultunk már a holtpontról, most tovább kell haladnunk.” Természetesen mondani sem kell, hogy a pártvezetőség álláspontját nem csak a kommunisták fogadják el és segítik, hanem a vállalat mintegy másfélezey dolgozójának túlnyomó többsége — szinte valameny- nyien. Nagy vonalakban így fest a háttér és ez korántsem lebecsülendő feltétel. Az igazgató és a főmérnök is új emberek az ÉPSZER-nél, s rajtuk kívül még jó néhányan vannak hasonló helyzetben. Ügy tűnik, sikerült beilleszkednünk a vállalat tevékenységébe, a rpun- ka halad és megnyugtató, hogy egyre szorosabb együttműködés, kölcsönösen erősödő bizalom és megújuló munkakedv jellemzi a negyedszázados múlttal rendelkező építő kollektívát. Sz. A. Fekete“ év Amikor Katz József, az SZMT munka- 99 védelmi bizottságának vezetője az SZMT elnökségének legutóbbi ülésén \ájékoz- tatást adott a munkavédelmi helyzet alakulásáról, egy területről szomorú képet közölhetett. Jelentette. hogy 1975 első félévében rendkívül nagy mértékben növekedett a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben. Akkor — augusztus elején — az előző időszakhoz viszonyított emelkedés 75 százalékos volt. Konkrétan: 7 halálos üzemi baleset történt a múlt évi hasonló időszakban bekövetkezett 4 halálesethez képest. Nem egészen egy hónap elteltével érdeklődtünk ismét Katz elvtársnál, mutatkozott-e valami kedvező változás azóta, megállt-e ez a tragikus sorozat az említett mezőgazdasági területeken? — Sajnos, nem — mondotta. — Augusztussal bezárólag most már 11-re emelkedett a tsz-ekben, szakszövetkezetekben történt halálos balesetek száma. — Hozzátette. — Tavaly egész évben volt hat... Úgylehet, e/ az esztendő „fekete” év lesz ebből a szempontból. Legíőbb okok, amik miatt a tragédiák bekövetkeztek. Először is, miként a munkavédelmi főfelügyelő megfogalmazta rendkívül alacsony színvonalú a munkavédelmi ellenőrzés. Ebből következik jórészt a többi előidéző ok is., mini a műszaki megelőzés elmaradjjjftt. felületessége, annak ligyetTííen kívül hagyása, úgy dolgoznak-e az emberek, hogy közben betart ják a munka- védelmi előírásokat is. A gazdasági egységek felelős vezetői, irányító feladattal megbízott dolgozói elmulasztják a rendszeres ellenőrzést. Af gén műszaki hiányosságai is okozták például a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz- ben 2 ember halálát és egy dolgozó súlyos sérülését — egyéb, az ellenőrzés elmaradása miatt előállt okok mellett. A kisszallási Bácska Tsz-nél azért halt meg füstmérgezésben a gépjárművezető, mert egyrészt a szellőzéstelen helyiség, ahová beállt, garázsnak nem volt alkalmas, másrészt senki nem nézett, utána, eltávoztak-e a garázsból, leadták-e a kulcsot, miért ég a villany. Egy gyerek vette észre másnap reggel a füstöt. s úgy találtak rá a szerencsétlenül járt emberre is. A kunszállási Alkotmány Tsz-nél. cefrerakodás közben, a megvadult lovak azért húzhatták keresztül a kocsit a munkáson, mert nem volt megfelelő a jármű fékberendezése, s a lovak istrángiái se vették le. A kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz segédmunkását szintén fékproblémák miatt nyomta halálra a pótkocsi. A mélykúti Béke Tsz embere tetőfedés közben zuhant le; beszakadt alatta a pala, nem volt aláállványozás. nem használt mentőkötelet; két nap múlva meghalt... Sorolhatnánk, sajnos, az eseteket, melyek a már említett mulasztások mellett azt a kérdést is felvetik: kellően kioktatták-e a szerencsétlenül járt embereket a munkavédelmi, biztonságtechnikai szabályok betartására? Már a félévi helyzetelemzéskor körlevelek hívták fel az érdekelteket munkavédelmi tevékenység. mindenekelőtt az ellenőrzések fokozására, az előírások szigorú betartatására. Ez a körlevél is utal a halálos balesetek aggasztó statisztikájára. A szomorú szériát fentről küldött felhívásokkal, körlevelekkel megállítani azonban nem lehet. Tenni a megelőzésre, a további tragédiák elhárítására csak közvetlenül a munkahelyeken tudnak, s vezetők, beosztottak együttes jószándékával, felelősségtudatával. Hogy a már eléggé „fekete” esztendő ne legyen még feketébb. Tóth István Változó élet Majsa külterületein A tanyai emberek életkörülményei Kiskunmajsa környékén is folyamatosan javulnak. A társadalom segítése sok-sok fehér foltot törölt le a térképről: a villany, az alapvető kereskedelmi ellátás megszervezése, bekötőutak építése stb. nemcsak a körülményeket, hanem az emberek szemléletét is átformálta. Kiskunmajsa nagyközség, amelyhez 22 ezer 155 hektár kiterjedésű tanyavilág tartozik, s ahol 6200-an élnek (a 14 ezres lakosság 44 százaléka), komoly, megalapozott külterület-fejlesztést mondhat magáénak. Vonzáskörzetek A tanyavilág nem erőszakos felszámolását, hanem a gazdasági-társadalmi fejlődésbe ágyazott ön felszámoláson alapuló tanyapolitikát kedvezően fogadták a majsai külterületen élő családok is. Azért, mert nem kell máról holnapra változtatniuk megszokott életükön, hanem csak akkor, ha megfelelő anyagi alapokat sikerült teremteni a nagyközségbe, vagy a fejlesztésre kijelölt külterületi központokba költözéshez; Tajó, Külső-Kígyós, Bodog- lár és Belső-Kígyós pedig már rendelkezik a fogadáshoz szükséges feltételekkel. A gazdasági, de településfejlesztési és más szempontból is kívánatos folyamat tehát itt is megindult: három év alatt például Külső-Kígyóson négy, Bo- dogláron nyolc, Belső-Kígyóson pedig három család épített házat, teremtett a szórványtanyai életnél jobb feltételt jövőjéhez. Külső-Kígyóson, mert lehetőségei igen kedvezőek, már nincs szabad, beépítetlen házhely. A tanács most azon munkálkodik — a folyamat ne lassuljon és tartós legyen —, hogy új telkeket jelöljenek ki közösen az állami gazdaság központjával és az OTP- vel. Persze — mint azt korábban meg is állapította a tanács végrehajtó bizottsága —, a beköltözés üteme nem gyors, de a központok eddiginél erőteljesebb fejlesztése az, ami meggyorsítja a folyamatot, mépedig azzal, hogy mind jobb lehetőségeket kínál a kereskedelmi ellátástól kezdve szociális, kulturális és egészség- ügyi téren is. A település fejlődése — mint mindenütt — itt is új igényekét teremt az emberekben. A „beköltözés igénye” egyben önkéntes .azonosulás is azzal u céllal, hogy a tanyavilág megszűnésének feltételeit a szocialista építés megteremti, s ezért a külterületen élők is mind többet tesznek. Ennek érdekében... Az oktató-nevelő munka színvonalának emelése, mint tudjuk, kiemelt társadalmi feladataink közé tartozik. Éppen ezért a nagyközségben felépült. tanyai kollégium tudati szempontból egyik alapintézménye a „beköl- tözési igények” felkeltésének. Az idén szeptember elsejétől lehetőség nyílt arra, hogy a tajói I-es és a II-es. a kígyósi III-as számú, valamint a felsőbodoglári iskolákban megszűnjön a tanítás; a még megmaradó nyolcban pedig jelentősen javulhatnak az oktatás feltételei. A megüresedett iskolákban orvosi rendelőt nyitnak — Külső- és Belső-Kígyóson —. de tervezik azt is, hogy Sürü-Tajón is e célra rendezik be a tantermet. A rendelőkben „kézi gyógyszertárat" tartanak. így sürgős esetekben nem kell Majsára utazni. A kereskedelmi ellátás már most kielégítőnek ítélhető. A nyolc vegyesboltban — megrendelésre —, tartós fogyasztási cikkek is vásárolhatók. Eddig már Bodogláron és Külső-Kígyóson gázcseretelepet is nyitottak, s újabbak építését tervezik. A külterületi központok szociális-kulturális fejlesztését támogatják a helyi szövetkezetek és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. A Szabadság Tsz Bodogláron se• A tajói gázcseretelep. • Kuklis Lajos kígyósi tanácstag— felvételünk 1974 nyarán készült — boldogan újságolta, hogy szeptemberre megnyílik az óvoda. Az intézmény azófla már betölti hi\ atásál. gítette az óvoda kialakítását. Az állami gazdaság pedig Kígyóson ajánlott fel 120 ezer forintot, valamint az átalakításhoz társadalmi munkát, s a legkisebbek étkeztetését is megszervezték. Út a jövőbe A tanyapolitikai határozat végrehajtásának eddigi eredményei a jövőbe vezető út alapjai. A külterületi fejlesztés tényeit persze hosszan sorolhatnám még, úgy mint a soron következő leg- fontosobb teendőket is, mint amilyen a művelődési hálózat megszervezése, bekötőutak korszerűsítése, újak építése, s a társadalmi erők összefogása átfogóbb érdekek szolgálatára. . Az eddig elmondottakból már kitűnik. hogy Kiskunmajsa. de más hasonló adottságú községek, nagyközségek erőfeszítése nem hiábavaló, mert a tanyavilág zsugorodása, a külterületi települések, a községek, nagyközségek és városok fejlődésése egymáshoz harmonikusan kell, hogy kapcsolódjon az általános fejlődés folyamatába. Bács-Kiskun megyébe ez is egyik fontos tényezője gazdasági, társadalmi és települési viszonyaink magasabb szintű újraalkotásának, s a majsai fejlődés ebből a szerrtpontból figyelemre méltó. Csató Károly \
