Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-06 / 209. szám

1975. szeptember 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Nemzetközi szakkönyvkiállítás a vásáron 25 éves a Mezőgazdasági Kiadó Évfordulót ünnepel ezekben a napokban a mezőgazdasági könyv­kiadás. Negyedszázaddal ezelőtt hívták életre a Mezőgazdasági Könyv, és Folyóiratkiadót. Egy­idős a szocialista mezőgazdaság­gal, amelynek fejlődését 25 év alatt 10 ezer kiadvánnyal segí­tette. Ebből 5650 a könyv, amely 85 ezer ív terjedelemben 28 mil­lió példányban jelent meg. Egyik-másik kiadványa kiugró sikert ért el, Prohászka Ferenc: Szőlő és bor című műve tíz ki­4 Nagy az érdeklődés a kiállítás nemzetközi szakkönyvbemuta­tója iránt. adásban jelent meg, 267 ezer pél­dányban, Mohácsy Mátyás: Gyü­mölcstermesztés a házi és háztáji kertekben cfmű munkája 228 ezer példányban került az olvasókhoz és említésre méltó Jávorka-Csa- pody: Erdő-mező virágai című műve. amely eddig már több, mint százezer példányban került a könyvpiacra. A jó szakkönyv, a tudományos termelési módszerek elterjesztése ugyanolyan jelentős segítséget nyújt a magyar mezőgazdaságnak, mint a korszerű gépek. A Kiadó legújabban sorozatjelleggel bo­csátja közre a termelési rendsze­reket ismertető könyveket. A so­rozatban 12 mű megjelenését tervezik, három közülük már megjelent. A jubileumi kiadásban került az olvasók kezébe Jókai Mór: Kertészeti jegyzetek című, kevesek által ismert könyve, amelyben a nagy mesemondó á gyümölcsfákról és a szőlőről ír. Dicsekszik vele, hogy a Kárpáthy Zoltán írásakor levelet — „dor- gatóriumot” kapott kiadójától: „Hallja az úr! Vagy regényt ír­junk, vagy paszulyt öntözzünk”. A könyv közreadásával a kiadó sítép jubileumi ajándékot nyújtott át olvasóinak. A 68. Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vá­sáron a KGST-tagországok sokré­tű együttműködését bemutató D­• Ez a szakkönyv is a kecskeméti Petőfi Nyomda terméke — mu­tatja Káldos Jánosné, a Me­zőgazdasági Kiadó műszaki osztályvezetője. (Szilágyi Mi­hály felvételei.) pavilonban rendezett nemzetközi szakkönyvkiállításra a Mezőgaz­dasági Kiadó is elhozta a mező- gazdaság, az élelmiszeripar, az er­dészet. faipar legújabb szakköny­veit, népszerű kiadványait. Ezek közül számos mű Kecskeméten, a Petőfi Nyomdában készült. Javítás - bosszúság nélkül A belkeréskedelmi és a köny- nyűipari miniszter együttes ren-»- deletet adott ki a bútoripari ter­mékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítéséről. A rendelet a vevők számára is megnyugtató módon lényegében azokat az irányelveket emeli minden szek­tor számára kötelező érvényre, amelyeket a gyakorlatban általá­ban; de ném mindenütt alkal­maztak. A rendelkezés lényege, hogy ezentúl nem hozható forgalomba olyan bútoripari termék, amely­nek garanciális javítására, a jót­állási igények kielégítésének mód­jára a termelő vagy az importot megrendelő belkereskedelmi vál­lalat előzetesen nem kötött meg­állapodást a Könnyűipari Minisz­térium által kijelölt vállalattal. Az intézkedés elejét veszi annak, hogy olyan bútort árusítsanak, amelynek esetleges javítása ké­sőbb a vásárlónak bosszúságot, utánajárást okozhat. A rendelet intézkedik a garan­ciális javítással kapcsolatos költ­ségek elszámolásáról a termelő és javító vállalat köaött; ezen belül érdekeltebbé teszi' a javító válla­latot a jótállási kötelezettség meg­nyugtató teljesítésében. A kft miniszter a rendeletén kívül égyüttes utasítást is kiad a bútor jótállási jegyek szabványá­ról. DDT helyett: Safidon A Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és az Északma­gyarországi Vegyiművek szakem­berei közösen új rovarirtószert állítottak elő. A foszforsavészter- tartalmú, Safidon elnevezésű vegyszer hatásosan írtja a zöld­ségfélék és a burgonya kártevőit. Teljes értékű helyettese a DDT- nek, annak hátrányai nélkül. Az új rovarölő szer ugyanis gyorsan bomlik, s nyoma sem marad a növényben és a talajban. A Sa- fidon-t ködpermet formájában juttatják a növényre, ezzel növe­lik a hatást és ésszerűsítik a fel- használást is. Az új rovarírtószer gyártását — nagyüzemi kísérletek céljára már megkezdte az Északmagyarorszá­gi Vegyiművek. Iskolabővítés Általában évi átlagkeresetük 1 százalékát ajánlották fel az ér- sekcsanádiak a község általános iskolájának korszerűsítésére, va­lamint négy tanteremmel és egy tornaszobával való bővítésére. A .mintegy 4 millió forintos építke­zéshez előreláthatólag 1978-ban kezdenek. Hosszas tervező, előkészítő munka után megkezdődött Kecs­keméten egy 2 ezer vagonos ga­bonatárház építése. A Bács-me- gyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói alapozzák a betonsilókat a Halasi úton, a régi tárház szom­szédságában kijelölt építési terü­leten. Közút és vasúti iparvágány vezet oda, hogy megkönnyítse a szállítást. Az előzetes terv szerint 1978- ban adják át rendeltetésének az új létesítményt, amelyben Kecs­kemét és környéke mezőgazdasá­gi nagyüzemeinek kenyérgabona­termését helyezik el. Ily módon a betakarítás időszakában lebonyo­lított terményszállításokon kívül évközben az eddiginél kevesebb fuvarköltség terheli majd a me­gyeszékhelyet ellátó malomüze­meket. • A megyei gabonaiparnak je­lentős vállalkozása a kecskeméti építkezés. Az 1974-ben üzembe he­lyezett soltvadkerti 560 vagonos fémsiló, és a 2 ezer vagonos bajai tárház után ez jelenleg a legna­gyobb tárolótér-növelő beruházás. A következő években Kalocsán épül majd fel egy 1000 vagon termény elhelyezésére alkalmas A Rács.Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a mun. kagödörben szerelik a vasszerkezetet. (Pásztor Zoltán felvétele) magtár és Bácsalmáson 560 vago­nos fémsiló. Az új magtárak befogadóké­pessége még nem fedezi teljesen a jelenlegi mintegy 5 ezer va­gonos tárolótérhiányt, de enyhí ti a Bács-Kiskun megyei Gabo nafelvásárló és Feldolgozó Vál lalat raktározási gondjait. K. A. Épül a gabonatárház a megyeszékhelyen Jól működnek a munkaügyi - döntőbizottságok Igazságos határozatok a kecskeméti Fémmunkásban A dolgozók és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogok­kal és kötelezettségekkel össze­függésben felmerült vitás kérdé­sekben első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottságok jár­nak el. A viták eldöntésénél szé­les körű közreműködési lehetősége van a dolgozóknak és a szakszer­vezeteknek. Ez elsősorban abban nyilvánul meg. hogy a döntőbi­zottság a vállalat dolgozóiból ala­kul és a másodfokon eljáró mun­kaügyi bíróságok ülnökei is a szakszervezeti szervek javaslata alapján választott dolgozók. Bács-Kiskun megyében 300 döntőbizottság működik. Az álta­luk) tárgyalt ügyek mintegy 25 százaléka kerül kereset forrná .iá­ban a munkaügyi bírósághoz. A tapasztalatok szerint a vállalati munkaügyi döntőbizottságok jól látják el feladataikat, határoza­taik igazságosak, megalapozottak. A körültekintő vizsgálatokat, az igazságos határozatokat bizonyít­ja az is, hogy számos nagyválla­latnak mint például a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyárának, a Kecskeméti Konzervgyárnak, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak, a Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárának, a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyár­nak, a Kismotor- és Gép­gyár bajai gyárának elenyészően kevés munkaügyi vitája kerül a bíróság elé. • Munkaügyi viták természetesen a fenti vállalatoknál is bőven vannak. A fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának munkaügyi döntőbizottsága például évente ál­talában 40—50 ügyet tárgyal. Ezek közül kereset formájában viszont csupán csak egy-két vitás kérdés kerül a munkaügyi bíró­sághoz. A Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyárának munkaügyi döntő- bizottsága több mint tíz évvel ez­előtt alakult meg. Jelenleg egy el­nök. két elnökhelyettes és négy tag látja el a teendőket. Az elnö­ki tisztséget három éy.pta,,bétől tő Beregszászi Szabolcsúé elmondta, hogy a vitás ügyek számához vi­szonyítva a döntőbizottság létszá­ma kevés. Neki is. kollégáinak is emellett még több társadalmi megbízatása van. s így igen ne­héz eleget tenni annak a köve­telménynek, mely szerint a pa­nasz benyújtásától 8 napon belül ki kell vizsgálni az ügyet, illetve határozatot kell hozni. S mivel egyiküknek sincs jogi végzettsé­ge. túlságosan nagy rutinnal sem rendelkeznek, meglehetősen sole időt vesz igénybe, amíg helyesen meg tudják oldani a jogi problé­mákat. A vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz kerülő legtöbb pa­nasz évek óta a tanulmányi szer­ződéssel kapcsolatos. A kecske­méti gyár minden évben több száz dolgozót vesz fel az ország különböző tájairól. Általában se­gédmunkások jönnek, s tanulmá­nyi szerződést kötnek, ami azt kr- lenti, hogy hathónapos tanfolyam elvégzése után szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak. Egy segédmun­kás-ilyen módon való szakmun­kássá képzése körülbelül 20 ezer forintjába kerül a gyárnak. A szerződés ugyan arra kötelezi a tanfolyamon részt vevő dolgozót, hogy szakmunkás-bizonyítványá­nak mgegszerzése után bizonyos ideig nem változtat munkahelyet. A szerződés eme részét azonban nagyon sokan nem veszik figye­lembe. s jóformán még meg sem szárad a tinta a bizonyítványo­kon máris kilépnek, s eredeti la­kóhelyükre visszamenve olyan munkahelyet keresnek, ahol több , órabért fizetnek. A gyár ebben az esetben természetesen arra köte­lezi őket. hogy fizessék meg a ta- níttatási költségüket, vagyis a 20 ezer forintot, illetve ennek egy részét. Többségük panasszal for­dul a döntőbizottsághoz. Érdekes, hogy amennyiben a döntőbizott­ság helyt ad a gyár követelésé­nek. a hűtlen dolgozók már álta­lában nem fellebbeznek a mun­kaügyi bírósághoz, érzik, tudják, nincs igazuk, s havi 300—400 fo­rintos részletekben visszafizetik a tandíjat. A vitás kérdések másik nagy csoportja az üzemi balesetekkel, illetve a táppénz és a kereset kö­zötti különbözet megtérítésével kapcsolatos. Gyakran előfordul­nak úgynevezett selejt-kártérítési ügyek is. Ezek lényege: a vállalat gyártási, illetve szállítási szerző­dést köt különböző vállalatokkal. Miután a vasszerkezeteket elszál- lítotlák a megrendelt helyre, s az ottani építkezés során kiderül, hogy a gyártmány minősége nem megfelelő, kötbérezik a kecske­méti vállalatot. Ez bizonyos ese­tekben igen sok pénzbe kerül. A körülményektől függően a gyár az összeg megtérítésének egy részét arra. vagy azokra a dolgozókra hárítja, akik hanyag munkájuk­kal a selejtet előidézték. örvendetes viszont, hogy az idén a döntőbizottsághoz került 35 vitás kérdés között elenyészően kevés a munkafegyelemmel kap­csolatos panasz. Tekintettel az ügyek nagy szá­mára, a közeljövőben bővítik a döntőbizottság létszámát, s egy elnök, négy elnökhelyettes és hat tag látja el majd a leendőket. Ez lehetőséget ad arra is. hogy sza­kosodjanak, vagyis reszortokat alakítsanak ki a leggyakrabban előforduló ügycsoportokra. Ezek az intézkedések is előmozdítják a viták gyors, pontos és igazságos elintézését. Tárnái László V i t o s áJ*í (5) Ahogy felértünk a dombte­tőre, körülkerített sziklahalmok, feltárt épületalapok, falmaradvá­nyok állták utunkat. Az történt, hogy rendezni kezdték az óvá­rosnak ezt a részét, közben egy trák fejedelem palotájának rom­jaira bukkantak. A méltóság megítélésében nemcsak a kezde­tén tartó feltárás eddigi bizony­ságai oszlatták el a kételyeket, hanem az is, hogy a trák törzsek­nél a rangnak megfelelően he- lyezkeztek el a lakótelepülések. A legmagasabb rangúé a legma­gasabb ponton. Az elődök érdemeinek tiszte­lete, az ősi kultúra megbecsülése, a hagyományok ápolása, a jelen szolgálata tekintetében Bulgária a népek történelmének tekinté­lyes magaslatán helyezkedik el — tűnődök visszatértünk közben. Rövidesen leértünk a Gorkij ut­cán a kilátóteraszra. Alattunk a város főközlekedési útvonalán a Dimitrov úton sűrű egymásutánban bújnak ki az ala­gútból a járművek. Jobbra a ré­gi Plovdiv erődfalai barnállanak. Körülöttünk a mai város nyüzs­gő forgataga. Idelátszanak a mi­naretek a „rangelső” Dzsumaja- dzsámi minaretjével. Frisseség sugárzik az újonnan épült lakó­telepek toronyházairól. Amott a Kolarov-domb, öreg fái között is kimagaslik a híres óratorony. A szerte kalandozó tekintet rási­mul a Marica sárgásán csillogó víztükrére, végigpásztáz a vidám kultúrparkok nyári színein, majd megpihen a város fölé emelke­dő domb délutáni árnyékban le­vő erdős, ligetes oldalán. A „Bu- nardzsik” ez, a Felszabadítók dombja. Tetején, mintegy Plov­div csúcsán: Aljosa. A 18 méter magas gránitszobor a felszabadí­tót, a szovjet hadsereget megsze­mélyesítő szovjet katona alakja. No, lám: a trák ősök szokása és a mai utódok tisztelete azonos, a legdicsőbbet a legmagasabbra. Ezt természetesen közelről is látni kellett. A Victor Hugó ut­cán, majd a Petőfi utcán át ér­tünk a Felszabadítók-dombja lábá­nál és oldalán kiművelt kultúr- parkba. A virágos ligeten át, kel­lemes sétával jutottunk fel a széles lépcsősorhoz, amely Al- Josához vezetett. Csodálatos innen a kilátás az egész városra. Később közelről is megnéztünk jónéhányat a látnivalókból. Amint az óratoronytól lejövet végigmentünk az üzletekkel teli főutcán, a szökőkutakkal ékes térre vezető út torkolatában újabb elkerített feltárás állított meg. Itt a rendkívül forgalmas részen gya­logos aluljáró terveztek és kezd­tek építeni. Alig haladtak két csákányvágásnyit, régi építészeti maradványba ütköztek. Azonnal leállították a munkát és meg­kezdték a feltárást. Egy II. szá­zadtól a IV. századig működött római amfiteátrum csodálatos épségben levő lelete került elő. Körlelátójának tizenkét lépcsőze- te, a viadalok, a játékok szerep­lőinek bevonuló kapuzata éledt fel a régészek gondos munkája nyomán. A lelátó köríve folyta­tódik az utca mindkét oldalán épült házai alatt. Ott természe­tesen nemcsak az utca szélessé­gében végezték el a feltárást. Az utcát lezárták a járművek elől, amolyan sétáló utca lett, az am­fiteátrum feltárt részét pedig ke­rítéssel védve otthagyták, hogy mindenki láthassa. Itt, a város közepén. A múlt emlékét, a jövő városában. Budavári Antal (Folytatjuk.) • Kilátás Aljosa szobrától: Plovdiv újul, épül. • „Aljosa”, a felszabadító szovjet katona szobra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents