Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

4 0 PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 24. • Trombitás Sándor sűrített levegővel tisztítja zománcozás előtt a kádakat. Az erőszakos, garázda bűncse­lekmények elkövetőinek kihallga­tási jegyzőkönyvében, az, orvosi szakvéleményben meglehetősen gyakran olvashatjuk azt a meg­állapítást, hogy a vádlott alko­holista, Ez köztudottan nem je­lent mást, mint a rendszeres és már-már mértéktelen italfogyasz­tást, a hosszú évek óta tartó iszákosságot, a részegséget:, s arrp ezen túl. de ennek következmé­nyeként megtalálható: a feleség, a család .üldözését, a kereset el- ivását, a munkahelyi problémá­kat. Az ilyen életmód aztán előbb utóbb kisebb-nagyobb sú­lyú bűncselekmény elkövetéséhez vezet, majd jön a büntetés, ami hosszú időre véget vet a szesz­imádatnak. . Sok borgőzös ügyet megirtunk már lapunkban, de talán mindegyiket felülmúlja Sándor Ferenc jánoshalmi lakos­nak. mint alkoholistának dicste­len pályafutása. Az ötvenhárom éves férfi „tün­döklése és nyomorúsága” úgy­szólván klasszikus példája lehet az alkoholizmus rombolásának, ami nála nem csupán a delirium tremens-ben jelenkezett, hanem abban is. hogy élesre fent késsel támadt feleségére, meg akarta ölni azt az asszonyt, akivel több, mint huszonöt éve él házasság­ban. Természetesen ez már a fo­lyamatnak a végét jelentette. Az 1949-ben kötött házasság két-há- rom évig volt zavartalan. 1952- ben Sándor Ferenc inni kezdett, méghozzá nagy mértékben. Alig több. mint húsz év alatt ez az italozás már annyira tönkretette a szervezetét, hogy 1973-ban, s a következő két évben is kórházba utalták, majd kény szerel vonó kezelésben részesítették. Ered­ménytelenül. * Italozásának első évében meg­verte a feleségét, aki emiatt or­vosi ápolásra szorult. Később apósát késsel megszurkálta, majd újra az asszonyt verte, szinte he­tenként. Munkahelyén is tűrhe­tetlenné vált a magaviseleté, ezért kizárták a termelőszövetke­zetből. Sehol nem dolgozott, csak ténfergett a világban, azt leste hol, mikor, mennyit ihat. Hogy honnan volt ehhez pénze? a fe­lesége dolgozott, s tőle kapott naponta 70—80 forintot. Az asz- szony baromfi-, zöldség- és gyü­mölcs-kiskereskedő, aki heten­ként egy alkalommal árut szállí­tott Budapestre, ugyanakkor gondoskodott a háztartásról is. Csakhogy a zsarnokoskodó Sándor Ferenc nem elégedett meg a napi zsebpénzzel, azt kö­vetelte, hogy felesége minden pénzt adjon át neki. Természete­sen az asszony erre nem volt hajlandó, hiszen a férj nem dol­gozott. s ami pénz a kezébe ke­rült. azt elitta’ Sajátos logikával Sándor ezt — mármint a teljes bevétel átadásának a megtaga­dását — sértőnek találta, s így lassan olyan elhatározás alakult ki benne, hogy végez a feleségé­vel, majd önmagával is. A múlt év szeptember 5-én miután. gz asszony lefeküdt — a férfi egy disznóölő késsel lopa­kodott az ágyhoz. Mondanunk sem kell, hogy akkor is ittas volt. Mielőtt azonban szúrt volna, a késsel véletlenül hozzáért felesé­géhez, így az felébredt, védekez­ni tudott, különösebb baja nem esett A vádlott viszont színpa- ■ dias jelenetnek szánva, önmagán is sebet, ejtett, kórházba is ke­rült, de néhány nap múlva haza- küldték. Az esetnek az lett a kö­vetkezménye, hogy Sándor Fe­rencet 1975 áprilisában kényszer­elvonó kezelésre kötelezték. A kezelés hatására egy hónapig tartózkodott az ivástól, de aztán újra kezdte, illetve folytatta. Jú­nius 27-én már reggel öt órák­kor elkezdte az ivást. noha előző napon is ezzel töltötte az idejét. Felesége ezen a napon reggel fél hat körül hozzáfogott a Bu­dapestre szállítandó baromfik pucolásához. amiben a közelben lakó ismerőse (egy lány) segített neki. Megérkezett a helyszínre Sándor Ferenc is, aki magához vette a baromfiak nyakának el­vágásához használt kést, s előbb kaszakővel, majd fenőacéllal éle­sítette. Ez nem volt feltűnő, hi­szen máskor is hasonlóan csele­kedett, mintegy segítve ezzel a feleség munkáját. Miután jó éles­nek találta a szerszámot, letette azt a felesége melletti asztalra. Az asszony lehajolva kopasztotta a csirkéket, férje pedig észrevét­lenül mögé lopózott. Ugyancsak észrevétlenül magá­hoz vette a korábban kifent kést és óriási erővel az asszony hátá­ba vágta a körülbelül 4Ó centi­méter hosszúságú pengét. Az asszonynak még volt ereje, hogy megforduljon és védekezzen. Eközben újabb két szúrást ka­pott a karján. A segítségként ott dolgozó lány kiszaladt és kiabál­ni kezdett. Pillanatok alatt össze­futottak a szomszédok, s erre Sándor Ferenc a búzába mene­kült, nyakán felületes karcolást ejtett, aztán a halálos sebből vérző asszony mellé feküdt, ki­jelentve. hogy mindennek a fe­lesége az oka ___ A z asszonyt mentővel kórházba vitték, ahol sikerűit megmenteni az életét. Sándor Ferencet, á megyei bí­róság a napokban 12 évi sza­badságvesztés büntetésére ítélte, további nyolc évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől, s elrendelte a kényszerelvanó kezelés végrehajtását is. Az íté­let még nem jogerős, mert a vád­lott és védője fellebezést jelen­tett be. Gál Sándor Fogalommeghatározások A járművekkel kapcsolatos fo­galmak sorában mint' kitűnt, a trolibusz gépjármű lett. A me­zőgazdasági vontató (korábbi ne­vén traktor) viszont kikerül a gépjárművek kategóriájából és önálló kategóriát képez. Megvál­tozott a motorkerékpár fogalma is, s ezzel megtörtént a motor- kerékpár és a gépkocsi közötti el­határolás. A lassú jármű lénye­gében az eddigi munkagép kate-’ gória helyébe lép. Lényeges az eltérés a sebességhatároknál, amely a lassú járművet a gépjár­műtől, illetve a mezőgazdasági vontatótól elválasztja 20 km/órá- ról 25 km/órára változott. Alap­vető változás a segédmotoros ke­rékpár fogalmának meghatározá­sa. Változatlan maradt a koráb­bi előfeltétel, az 50 cm3, valamint a vezetőn kívüli személyszállítás­ra nem alkalmas kitétel, ezzel szemben a sebességhatár, amely a motorkerékpártól elválasztja. 50 km/óráról 40 km/órára csök­kent. Szeretnénk felhívni a figyel, met, hogy azok a járművek, ame­lyek 1976. január 1. előtt segéd- motoros kerékpárként helyeztek forgalomba, de az új szabályozás szerint motorkerékpárok (sík úton önerőből kifejthető legnagyobb sebessége 40 és 50 km/óra között van). 1978. december 31-ig segéd, motoros kerékpárként közleked­hetnek. de a 40 km/óra sebességet nem léphetik túl. A közúti forgalommal kapcso­latos fogalmak: Vezető: az a sze­mély, aki. az úton járművet vezet, vagy állatot hajt, (vezet). A se­gédmotoros kerékpárt és a kerék­párt toló személy nem minősül vezetőnek. A járművezetés okta­tása során vezetőnek az oktató minősül. Elsőbbség: továbbhala­dási jog a közlekedés más részt­vevőjével szemben. Azt a jármű­vet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen meg­változtatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbb­ségre kötelezett nem akadályoz­hatja és nem zavarhatja áthala­dásában. Előzés: jármüvei az út­testen azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhu­zamos közlekedés esetében a kü­lönböző forgalmi sávokban folya­matosan haladó járművek egy­más melletti haladása nem minő­sül előzésnek. Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz^ vagy a folyamatos fel- és lerakodásnoz szükséges ideig, illetőleg — ha a vezető a járműnél marad — egyéb okból legfeljebb öt percig törté­nő egy helyben tartózkodás. Vá­rakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy hely­ben tartózkodás. L- ■> >■ s-rüJet: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület. Éjszaka: az esti szürkület kez­detétől a reggeli szürkület meg­szűnéséig terjedő időszak. Kor­látozott látási viszonyok: az átla­gos látási viszonyoknak íelhősö- dés, köd, eső. hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelen­tősebb korlátozottsága. A közúti forgalommal kapcso­latos fogalmak között első helyen a vezető fogalmát említjük. Lé­nyeges, hogy a segédmotoros ke­rékpárt és a kerékpárt toló sze­mély gyalogosnak tekintendő. Alapvetően új, hogy a KRESZ meghatározza az elsőbbség fo­galmát, amely új forgalmi sza­bályt is tartalmaz. Míg az eddig az elsőbbséggel bíró járművet nem volt szabad fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríteni, az új szabály csak a hirtelen fé­kezésre és a hirtelen irányvál­toztatásra kényszerítést tiltja. Az előzés alapfogalma változatlan maradt Míg eddig a párhuzamos közlekedés esetében sosem volt előzés a másik jármű mellett elhaladás, a jövőben a szabály ettől eltér. Ezt később a párhuza­mos közlekedés szabályai között ismertetjük. A megállás fogalma is bővült, bármely okból legfel­jebb 5 percig tartó egy helyen tartózkodás is csak megállásnak minősül, feltéve, hogy a vezető a járműnél marad. Ezzel kapcso­latos ismertetésre a várakozás, il. letve' megállás tárgyalásánál visszatérünk. Végezetül említjük, hogy az éjszaka fogalma pontos és az eddigiektől eltérő megha­tározást nyert. A szürkület, a félhomály ideje tehát — a köz­lekedési szabályok, például a vi­lágítási szabályok alkalmazása szempontjából — már az éjszaká­hoz tartozik. A fogalommeghatározás után — amelyek alapvétőéit a továb­biak megértéséhez — térjünk rá a közúti jelzések ismertetésére. Az új KRESZ megalkotása a köz­úti jelzések vonatkozásában újabb lépés annak megvalósítása érde­kében, hogy Magyarország beil­leszkedjék az egységes európai jelzésrendszerbe. A közúti jelzé­seknek és szabályoknak felállít­ható egy logikai „értéksorrend­je”. Ezek: 1. rendőr karjelzése, 2. közúti jelzőlámpa, 3, közúti jel­zőtábla, 4. útburkolati jel, 5. for_ galmi szabályok. Ez a sorrend tu­lajdonképpen igaz a gyakorlatban is, például ha a forgalmat fény­jelző készülék irányítja, a Főút­vonal jelzőtábla, valamint az el­sőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadóak. Szeretnénk felhívni a közúti jelzésekkel kapcsolatban a figyeL met arra, hogy — szemben a je­lenleg hatályos szabályozással — az új KRESZ általában nem tar­talmazza á' közúti fény jelzőké­szülékek, jelzőtáblái:, útburkola­ti jelek leírását, kihelyezési jllet_. ve létesítési módját, s természete­sen azt sem. hogy ezeket mikor vagy hol lehet alkalmazni. Mind­ezeket részben a forgalomszabá­lyozásról szóló és majd az új KRESZ-szel. egyidejűleg hatályba lépő Kj?M rendelet, valamint az erre vonatkozó új szabványok fogják tartalmazni. A közúti jelzőtáblákat a kö­vetkezőképpen csoportosítja a jogszabály., A közúti jelzőtáblák a járművezetés részére 1. az út­vonal típusát jelzik, 2. az elsőbb­séget szabályozzák, 3. utasítást adnak, 4. tilalmat, illetőleg kor­látozást jeleznek. 5. veszélyt je­leznek, vagy 6. tájékoztatást ad­nak. A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást, a jelző­tábla jelzésének értelmezésére. A jelzőtáblákat az úttest mellett a menetirány szerinti jobb oldalon, helyezik el, de a bal oldalon, il­letve az úttest felett megismétel­hetik. A jelzőtábla jelzése a jel­zőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik. Levelek, vélemények a Széchenyivárosból Óriásgomba Az utóbbi napokban két leve­let is kaptunk a kecskeméti Széchenyivárosból, a korábban közzétett Kutyák, motorosok cí­mű cikkünkkel kapcsolatban. Az egyik feladója így kezdi levelét: „Engedjék meg, hogy a cikkel kapcsolatban néhány javaslatot - tegyek A kóbor ebek kiirtását törvény rendeli eL Gondolom, a vadásztársaság tagjai könnyen elérhetők...” Ennyit a kutyák­ról. Talán annyit megjegyezhe­tünk, hogy a városrészben talál­ható négylábúaltnak bizonyára van gazdájuk is. A rend- és csendbontók azon­ban már más kategóriát, s így más bánásmódot is igényelnek. Levélírónk felveti, hogy a civil emberek hiába figyelmeztetik a motort, autót fürdető, túráztató, azokkal versenyző tulajdonoso­kat „Itt csak a rendőrség és az ő munkájukat segítő önkéntes rendőrök tevékenysége segít­het ...” — olvassuk tovább. A levélírónak bizonyára igaza van abban, hogy a fülsiketítő , robajjal, hatalmas füsttel köz­lekedő járműveket minden mű­szeres vizsgálat nélkül ki lehetne vonni a forgalomból. Nagyon fi­gyelemre méltó olvasónknak az a megjegyzése, miszerint sokan természetesnek tartják, hogy a szemetet az erkélyről az utcára söprik, vizet csurgatnak a gya­logosok fejére, ablakon dobál­nak ki almacsutkát, egyéb hul­ladékot. „És az az érdekes, hogy mindez nem az iskolai végzett­ségtől függ...” Jegyzi meg le­vele végén egy széchenyivárosi olvasónk. A másik levélhez — amelynek feladója Kovács Tamásné — úgy gondoljuk nem szükséges kommentár, önmagáért beszél. Idézzük: „Nem tudom, önök közül la­kik-e valaki a Széchenyiváros- ban, dfi érdemes volna az itteni állapotokról egyszer bővebben írni, vagy azokat kivizsgálni. Nyugodtan mondhatom, hogy la­kótársaim nevében is írok, bár nem gyűjtök aláírásokat. Több­ször olvastuk arz újságban, hogy milyen üzleteket nyitnak például a szalagház alatt <(ott, ahol a környéken egyébként is sok üz­let van), míg ebben a hatalmas városrészben szinte semmi. Itt már legalább 6—7 ezer ember lakik, lakóházat úgyszólván • A Szovjetunióból évente több mint 3 millió tonna vasérc érekzlk vasúton hazánkba. A vasúti átrakás megkönnyítésére Záhony tér­ségében az eperjeskei átrakónál vasérccsúzdát építettek és ezzel teljesen gépesítették az átrakást. Az új berendezéssel, vasércen kí­vül, szén és koksz is átrakható. (MTI-fotó — Balogh P. László fel­vétele — KS.) minden hónapban adnak át, de meg lehet nézni az itteni óvoda, iskola zsúfoltságát. Nyugodtak írhatom le tapasztalataimat, hi­szen három gyermeket nevelek és látom, hogy kicsi az óvoda pnnyi kisgyereknek. Az iskoláról nem is beszélek... Igaz, hogy most építik az ÁBC-áruházat, mért a meglevőt régen kinőtte a lakótelep. Azon­kívül azonban semmi nincs a környéken. Az még hagyján, ha kilyukad a gyerek cipője és be kell menni a városba, de a szű­kös Orvosi rendelő után be­tegen kell a gyógyszer után is mászkálni. Sem egy ruhatisztító fiók, sem egy étterem, semmi nincs egy ekkora városrésznek. Az iskola konyhája nem tudja kielégíteni a felső tagozatosok étkeztetési igényét. Ha a szülők dolgoznak, hová járjon a gyerek ebédelni? Szeretném, ha ebben az ügyben az illetékesek nyilat­koznának. Meddig tart még ez az áldatlan állapot?" A széchenyivárosiakkal együtt mi is várjuk az illetékesek vála­szát, amelynek szívesen helyet adunk a lapban. G. S. • Azbesztruhában, védőálarcban dolgozik a brigádvezető. Segítője, Palotás András sem fázik az izzó kád mellett. tanács tagjai közé választották. Cseri Zoltán és Károly Imre két­szer kiváló dolgozók és a kol­lektíva többi tagjáról is sok jót lehetne elmondani. A gyár kerekdombi hétvégi házának építésénél — amely a jövő tavasztól egyszerre nyolc családnak nyújt majd lehetősé­get a pihenésre — több mint 400 órát dolgoztak társadalmi munkában. A szociális otthonban egy szoba lakóit patronálják. (Opauszky László felvételei.) Mindnyájan részt vesznek a szak- szervezeti oktatásban. Tavaly óta már minden brigádtag rendelke­zik az általános iskolai végzett­séggel ... — A Ságvári brigád csak egy az 54 kollektíva közül — mondja befejezésül a versenyfelelős. — Az ő munkájuk is hozzájárul ahhoz, hogy a takarékossági in­tézkedési tervünket év végéig túlteljesíthessük. O. L. Üi vasércátrakó épül Záhony térségében Ezt a szokatlan nagyságú, 10,5 kg súlyú pöfeteggombát' a Csu- vas ASZSZK fővárosa, Csebok- szári melletti erdőben találta a nyugdíjas Fjodor Naúmov. A Szovjetunió erdőiben ritkán fordul elő - ilyen ótriásgomba. A leggyakoribb fajtákból viszont rengeteg található. Gombaszak­értők szerint még a kevésbé ter­mékeny években is több milliő tonna ehető gomba terem az er­dőkben. Gyűjtésükkel és feldol­gozásukkal erre kijelölt szövet­kezetek foglalkoznak. Sok a gom­baszedő a nyugdíjasok és a gyer­mekek között is. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában is elkészült in o "• ^.^“^ossági intézkedési terv, mely szerint az év vé­géig 10,2 miUió forintot takarítanak meg. Már nincs sok idő hátra az esztendőből, s rövidesen számot kell adni a terv végrehajtásáról. Mérlegre teszik majd, hogy ki és mit tett a terv sikeréért. Rózsa Imre, a gyár versenyfelelőse beszélgetésünk során derűlátóan ítélte meg az eddigi eredményeket. — Nagyon sokat köszönhetünk a szocialista brigádoknak — mondta többek között. — Gyá­runk 54 brigádjának 620 tagja, a hrigádon kívüli dolgozókkal együtt már csaknem az első fél­évben teljesítette az egész évre szóló vállalását. Nagyon bízunk abban, hogy a június végéig elért 7,5 millió forintos megta­karítás az év végéig messze túl­haladja az eredetileg tervezett 10,2 millió forintot. A napokban vezérigazgatói szemle volt a gyárban. Ennek során külön elismerésben része­sült a zománcozó üzem. amely­nek három szocialista brigádja az év első felében 900 ezer fo­rintos eredményt ért el. A Béke és a Petőfi, valamint a Ságvári brigád már tulajdonosai az aranyjelvénynek, sőt, az előző két kollektíva már A vállalat ki­váló brigádja címet is elnyerte. A Ságvári most nevezett be, s az idén határozta el, hogy meg­szerzi ezt a címet is. A zománcozó műhelyben nyolc hatalmas kemence ajtaján vá­gódik ki a forróság. Hosszú nye­lű villás emelőszerkezettel rak­ják be a fürdőkádakat. Aki messzebb dolgozik, félmeztelen, vagy csak lenge öltözetben tűri a farróságot, akit viszont a ke­mence mellé szólít a munkája védősisakot, azbesztruhát visel. — Most nincs is nagy jmeleg — mondja Rózsa Imre —. Alig 40—45 fok lehet. Nyáron viszont eléri, a hatvan Celsiust is. Faragó Sándorral, a Ságvári brigád vezetőjével nehéz szót váltani. Óraműpontossággal kell itt dolgozni, kevés az idő a be­szélgetésre. Amikor a brigádve­zető társa. Palotás András újabb kádat tol a kemencébe, van egy szusszanásnyi időnk. — A 900 ezer forintos megta­karításnak, amit az itt dolgozó három brigád elért, nincs külö­nösebb titka — mondja hom­lokát törölve Faragó Sándor. .A zománepúdar, amivel dolgozunk, import alapanyagból készül, s ha összegyűjtjük, ami a munka so­rán elszóródik, sok kicsi sokra megy alapon, jelentős mennyi­ségű megtakarítás válhat belő­le... Ismét nyílik a kemence ajtaja, Faragó Sándor leereszti a szeme elé az álarcot, s máris ott dol­gozik az izzóra hevült kád mel­lett. — Ez a brigád is részese a se­lejt csökkentésének, ami gyári viszonylatban az első félévben 1,5 millió forintot jelentett — mondja Rózsa Imre. — Hozzá­járulnak a termelés növeléséhez is, egy műszak alatt a tizenhat­tagú brigád átlag 250—280 kád zománcozását végzi el. A brigád egyébként 11 évvel ezelőtt alakult fiatalokból. Azó­ta tagjai felnőtté váltak, egy részük ki is cserélődött, de ered­ményeikkel mindig kivívták a megfelelő elismerést. Faragó Sándor 22 éve dolgozik ebben a munkakörben, a brigád alapító tagja és négy éve vezetője. Ed­dig már tizenkétszer kapta meg a kiváló dolgozó jelvényt. He­lyettese, Golovics István tizen­egyszer érdemelte meg ezt a ki­tüntetést, s azt. hogy az igazgató­A TÄ RGY MÓ T ER EMBŐL A vádlott alkoholista Egy brigád az 54 közül PETŐFI NÉPE-KÉSZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents