Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-23 / 223. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. szeptember 23. Munkások véleménye a gazdaságos termelésről Az üzemi demokrácia fejlődésének, a termelés hatékonysága növelésének, a belső tartalékok feltárásának alapvető feltétele, hogy a vállalati kezdeményezések a dolgozók körében megértésre találjanak. Ha a munkások magukénak tekintik a vállalati célkitűzéseket, kezdeményezőkké válnak a feladatok megvalósításában. Gazdasági tájékozottságáról, szemléletéről faggattam a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárának három dolgozóját. Lengyel József régi köszörűs szakmunkás. Kitűnően ismeri a gazdaságosság, az önköltség, a vállalati eredmény fogalmát. Arra a ■ kérdésre, hogy mit tehet saját munkája hatékonyságának javításáért, rögtön kész a válaszszák • Lengyel József. — Megfelelő intenzitással kell dolgoznom, betartva a műszaki előírásokat. Nagyon kell ügyelnem a minőségre. Segítenem a szervezést, mert ha jól kiszolgálnak, többet tudok termelni, és az előkészítésben is adhatok tanácsokat, hiszen én ismerem a zökkenőmentes munkám feltételeit. — Körülnézve a csarnokban, mi az, ami a szemébe ötlik, mint a gazdaságosságot rontó hiba. Mit tud itt most javasolni? — Szembeötlő például az a gép. Hónapok óta itt áll, még egyáltalán nem dolgozott, nem is fog, amíg át nem alakítják. Hosszú ideje vitatkozik a vállalat a gyártókkal. A gép így nem térül meg, és eszközlekötést is fizetni kell utána. Hosszan beszélgetünk. Mindvégig érdekes, tartalmas, amit Inond, s különösen szimpatikus az a komolyság, amivel súlyt ad mondanivalójának. Lengyel József számos társadalmi funkciót tölt be. Tájékozottságát is azért szerezte, hogy feladatát minden fórumon jól végezze. Horváth Éva fiatal lány, három éve dolgozik a gyárban, esztergályos szakmunkás. Előre elnézést kér, mert úgy érzi, kevés a mondanivalója, tájékozatlan. Beszélgetésünk nehezen indul, zavarja a faggatás, s valóban nehezen boldogul a gazdaságos termelés, az önköltség fogalmával. Lassan találjuk meg a közös fonalat, csak akkor simulnak ki mondatai, amikor arról kérdezem, hogyan tud „jól” dolgozni. — Ha új munkát kapok, elgondolkodom, melyik szerszámmal tudom azt a darabot a legjobban és a leggyorsabban elkészíteni. Ha alacsony a teljesítményem, nemcsak kevés a keresetem, de mások munkáját is késleltetem. Szereti a szakmáját, felelősséget érez munkájának minőségéért. Érdeklődése munkájának értelme iránt lassán ébredezik. — Ipari tanuló koromban ezekről a fogalmakról nem tanultunk. Évekig tartott, amíg megszoktam a munkát a gyárban, s azt, hogy elkerültem otthonról. Most már alkalmazkodtam az üzemi élethez, érzem, hogy másként gondolkodom és dolgozop, mint az első időkben. Családjában Éva az első ipari munkás, neki még többé-kevésbé egyedül kell végigjárni ennek az útját. Felelősséget érez, de még hosszú időre és sok segítségre van szüksége, hogy többet lásson az üzemben. Szabó József esztergályos készséggel válaszol a kérdésekre, mégis érzem, általában ritkán szól. Tíz éve tagja a gyári kollektívának, itt töltötte tanulóéveinek egy részét is. Amit mond, pontos és találó, s az is érződik, hogy nem rögtönöz. Hangsúlyozza a szervezés fontosságát: • Szabó József. • Horváth Éva. — Gépen dolgozom, az ilyen munka hatékonyságát elsősorban a jó kiszolgálással lehet fokozni. Amennyivel kevesebb időt kell fordítani az előkészületekre, ariy- nyival többet termelek. Különben is, nem véletlen, hogy akkor keresek, amikor dogozom, s nyilván ez hoz nyereséget a vállalatnak is. A korszerűsítés szerepéről kérdezem: — A vállalat szempontjából óriási jelentősége van, a termelés és a termelékenység növekedésében. Az új gépeken jobb dolgozni, de többet kell gondolkodni. Nem mindenki örül, ha automata vezérlésű gépre kerül. Én is dolgoztam néhány hónapig ilyen gépen. A betanításban és a „beüzemeltetésben” vettem részt. Nagyon jó érzés volt dolgozni rajta, látni, hogy ugyanannyi munkát végzek, mint a másik gépen, mégis sokkal többet termelek. Szabó József jól érzi magát a gyárban, szereti és felelősséggel végzi a munkáját. Érdeklődése messze túlnőtt már saját gépén, napi teljesítményén. Ilyen gondolatok nélkül nem is érezné magát munkásnak. A brigádmozgalomban, a munkaversenyben nagyrészt vállalati és népgazdasági célok megvalósításán fáradoznak a dolgozók. A mozgalmak és gazdasági feladatok végrehajtásának sikere részben tájékozottságukon múlik. S a mélyebb összefüggések megértéséhez alapismeretek szükségesek, amelyek tovább erősítik a munkások gazdasági szemléletét. A társadalmi és tömegszervezetek, valamint a vállalatok időről időre tanfolyamokat szerveznek közgazdasági témákról. Ezeknek hatása már mérhető; a vállalásokban több az önálló kezdeményezés, kevesebb a formális elem, s általában: egyre többen formálnak véleményt tények és összefüggések ismeretében. Zsembery Agnes A Sílka sikere Civilizációs fejlődésünk óhatat. Ián velejárója a technika, amely életünk minden területén feltételez zajártalmat Ennek csökken, tésére régóta törekednek a szakemberek. Közöttük a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalat mérnökei, akik a közelmúltban kísérleteztek ki egy praktikus berendezést, a Silka nevű hangtompítót. Az ipari létesítmények levegőt, illetve gázt vezető csöveinek, a lakó- és irodaházak, a munkacsarnokok, valamint sporttermek ventillátorainak zajszintjét mérséklő termék sikereiről a SOMOGYI NÉPLAP-ban olvastunk. Az információ szerint a gyártmány iránt egyre fokozódik az érdeklődés, a vállalat mind több megrendelésnek tesz eleget. Az idén összesen 13 millió forint értékű Silka kerül ki a műhelyekből. s jut el az ország minden részébe. (Megyénkben elsőként a Kismotor- és Gépgyár bajai üzemében használják e készüléket — a szerk.) Nemrégiben pedig Bulgáriába és Argentínába indítottak útnak ilyen szállítmányt. A konstruktőrgárda újabb típusok előállításán fáradozik. Szintén eredményesen, ugyanis nemrég készült el egy másik hangtompító szerkezet, az úgynevezett csendeslemez zaj csillapító, amely a burkoló- és tokozógépek hangját szűri meg. A kaposváriak, hogy a növekvő igényeket zökkenőmentesen elégítsék ki. máris bővítik á .termelői kapacitásukat, mintegy 30 millió forintos költséggel. Példamutató szegediek A szomszédos Csongrád megye székhelyének napilapja, a DÉL- MAGYARORSZÁG számol be arról, hogy Szegeden minden eddiginél szélesebb körű összefogás bontakozott ki a város gyermek- és oktatási intézményei érdekében. Az óvódák. iskolák és kollégiumok karbantartási, felújítási, bővítési munkáinál segédkezett a lakosság. A társadalmi munka, valamint az ajándékozott szemléltetőeszközök értéke meghaladja az öt és fél millió forintot. S 'esz nem tartalmazza azokat az összegeket .amelyeket az egyes vállalatok fizettek be — elsősorban a kommunista műszakok bevételéből — a tanácsnak, az említett intézmények fejlesztésére. összeállította: Veiket Árpád Kevés az új telepítésű gyümölcsös Nőtt. de még mindig alacsony a gyümölcsfogyasztás Báes-Kiskun megye gyümölcstermesztése a korábbi években jelentősen fejlődött, szerkezetének alakulása azonban nem volt kielégítő. A mennyiségi növekedés pedig a jövőben lelassulhat. Ezt a következtetést támasztja alá a gyümölcsfák kora és a telepítések jelenlegi üteme. A célszerű az lenne, ha a termő és nem termő ültetvények aránya megközelítené a 70:30-at. Sajnos, ez az arány az utóbbi években állandóan romlott, hiszen 1971 óta összesen 1030 hektár gyümölcsöt telepítettek Bács-Kiskun megye nagyüzemi gazdaságaiban. Ugyanakkor ennek több mint a két és félszeresét kiselejtezték. A kisgazdaságok szerepe A gyümölcstermesztés fejlődése részben az új telepítések termőre fordulásából várható, mivel a termőre fordulás 5—6 esztendőbe telik, a megfelelő előkészítés rendkívül fontos. A mezőgazdaságban talán a gyümölcstermesztés műszaki színvonala a legelmaradottabb. A vegyszerek alkalmazása és az eddig végrehajtott szerény gépesítés ellenére a gyümölcstermesztés változatlanul kézimunkaigényes. Ezzel magyarázható, hogy az egyes gyümölcsfélék termesztésében még most is a kisgazdaságoknak van nagyobb szerepük. 1974-ben a cseresznyének 82, a meggynek 89, a szilvának 70, a kajszinak 61, az őszibaracknak 4i százalékát a kisgazdaságokban termesztették Bács-Klskunban. A kisüzemek árutermelése ájtsIában azokban az ágazatokban maghatározó, amelyekben nagy a kézimunkaigény. A kisüzemi termelési mód, a területek szétszórtsága azonban akadályozza a fejlettebb termelési eljárás bevezetését, elterjedését. Ennek ellenére a iWisüzemek termelését segíteni, ösztönözni kell. A gyümölcsfögyasztás A háztartás-statisztikai megfigyelések azt igazolják, hogy a személyes jövedelmek emelkedésével lényegében arányosan nőtt a gyümölcsfogyasztás. A nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony az évi átlagos fogyasztás hazánkban. Ez nem minden esetben a vásárlókon múlik, ugyanis az alma kivételével évek óta nem kielégítő a gyümölcskínálat. A fogyasztás mértéke országrészenként eltérő, de szerkezete a gyümölcsnek termelési arányát követi, a fogyasztás nem egyenletei, hiszen a súlya a fő érési Időszakra, augusztusra, szeptem• Megérett a jonatán, minden egyes szemet kézzel kell leszedni, hogy meg ne sérüljön. bérré psik, március és április viszont gyümölcsszegény hónapok. A fogyasztás szakaszossága úgy egyenlíthető ki, és a hazai gyümölcsök fogyasztását csak úgy lehet növelni, ha a forgalmazó vállalatok meghosz- szabbítják az ellátási időt. például hűtőházi tárolással. 13 százalékkal több Az utóbbi években a gyümölcsfelhasználás aránya megváltozott ÍBács-Kiskun megyében. A gyümölcstermésnek mintegy kétharmadát vásárolják meg a vállalatok, intézmények. Zömét a tartósító Ipar használja fel vagy exportra kerül. A vállalati felvásárlás 1974-ben 13 százalékkal volt több, mint at előző esztendőben. Az idei adatok még nem ismeretesek. A termelés és felhasználás közötti feszültség enyhítését szolgálta az a kormányhatározat, amely a lakosság ellátásának elsőbbségét hangsúlyozta. Megnyugtató megoldást azonban a termelés további növelése eredményezhet. Többek között ezért szükséges az ültetvények felújítása, növelése. A tartósítóiparnak és a gyü- mölfcsexportáló vállalatnak lehetőség szerint fel kell mérnie a termékek iránti igényeket. A telepítéseket ehhez igazodva végezni, figyelembe véve a lakosság nyers- és tartósítottgyü- mölcs-fogyasztásának mértékét. Dr. Nagy Lajoané a KSH közgazdásza A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Az egységes értelmezés céljából ‘az új KRESZ meghatároz bizonyos fogalmakat, amelyeket három csoportba osztunk: az úttal, a közúti járművekkel és a közúti forgalomipal kapcsolatos fogalmak. Az úttal kapcsolatos fogalmak: Űf: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetve magánterület (a közforgalom számára megnyitott saját használatú út). Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló — az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott — része. Üttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része. A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely — a menetirányt tekintve — az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton az úttest, továbbá osztott pályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő. Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű — akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt — része. Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő. attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része. Útpadka: az útnak az úttest mellett lejtő útburkolattal el nem látott része] Kerékpárút: az útnak jelzőtáblával kerékpárúiként megjelölt része. Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt — a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló — része. Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára — egymástól járdaszigettel, növényzettel. zárt villamospályával, vagv más hasonló módon elválasztott — két külön úttestje van. Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése. egymásba torkollása, illetőleg elágazása. Autópálya: jeizotaDlával autópályaként megjelölt osztottpályás út. Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út. Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út. Mint a fentiekből is kitűnik, az új KRESZ az úttal kapcsolatos fogalmakat bizonyos fokig megváltoztatta. Feltűnik, hogy az út fogalmának meghatározásában az állatok közlekedéséről nem tesz említést. Ez azonban nem érdemi dolog, csak azt tükrözi, hogy a motorizáció mai fokán az utat nem ■ az .állatok közlekedésére építik, bár bizonyos feltételek mellett ebből a célból is igénybe vehető. Lényeges változás, hogy a terelősziget, mint külön fogalom megszűnt, s az utópályát, autóutat. és a főútvonalat, valamint a kerékpárutat kizárólag azzal határozza meg, hogy azok jelzőtáblával megjelölt utak. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak: Jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró, vagy vontatott munkagépet is. A gyermekkocsi, az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító kocsi és a talicska azonban nem minősül járműnek. Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mező- gazdasági vontató, a lassú jármű. a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek. Gépkocsi: olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van, illetve három' kereke van és önsúlya a 400 kilogrammot meghaladja. Személy- gépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben — a vezető ülését is beleértve — legfeljebb kilenc állandó ülőhely van. Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben — a vezető ülését is beleértve — kilencnél több állandó ülőhely van. Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.1 Vontató: pótkocsi vontatására készült., rakfelület nélküli gépkocsi. Nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszj. Tehergépkocsi: a 'személygépkocsit. az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi. Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két illetve három kereke van és önsúlya a 400 kilogrammot nem haladja meg. Motoros tricikli: háromkerekű, három nyomon haladó motorkerékpár. Mezőgazda- sági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes. Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra se. bességnél gyorsabban haladni nem képes. Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval, vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb összsúlyú pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb összsúlyú pótkocsi: nehéz pótkocsi. Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át. Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járrnűkombiná- ció. Segédmotoros kerékpár: olyan két vagy háromkerekű jármű, illetőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg. sík úton önerejéből 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a vezetőn Ikívül személyszállításra nem alkalmas. Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál, önsúly: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű súlya. Tényleges összsúly: a járműnek, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes súlya. Megengedett legnagyobb összsúly: az illetékes hatóság .által meghatározott az a súly, amelyet a jármű tényleges összsúlya nem haladhat meg. Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly. Magyar-szovjet együttműködés • A Likini Autóbusz- gyárban a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban készülő Rába hátsó hidakat szerelik be a UAZ—667 típusú társas- gépkocsikba. (APN felv. — Telefoto — KS.) Miről írnak megyei laptársaink ?
