Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-23 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 223. szám. Ára: 90 fillér 1975. szeptember 23. kedd • Az őszi szántásra kijelölt területnek 80 százalékát megművelték a városföldi Petőfi Tsz-ben. Képünkön Bimbó Gábor a búza magágyát szántja. (Szilágyi Mihály felvételei.) SZÜRET, NAPRAFORGÓ- ÉS BURGONYASZEDÉS, SZÁNTÁS V K 9 Több száz hektáron termett napraforgó a Bácsalmási Állami Gazda. Ságban. A vegyszerrel lombtalanított vetőmagnapraforgót Szvorény Mátyás kombájnős takarítja be. Vasárnap is dolgoztak a mezőgazdasági üzemek Menet közben 115 MILLIÓ FORINT FEJLESZTÉSRE Korszerűsítik szolgáltató hálózatukat a megye ipari szövetkezetei 0 Értékes alapanyag a kisajtolt szőlőtörköly. Összegyűjtik és a kun- fehértói borkősavgyárba szállítják. Szesz, borkősav és fehérjepótló takarmány lesz belőle. földi Petőfi Tsz-ben tízezer mázsa szőlő termett, amelynek betakarítása a szövetkezet tagságától példás helytállást kíván. Ezért dolgoztak vasárnap is. K. A. kező öt évben további 115 millió forint beruházását irányozza elő a megyében. A szolgáltatások értéke tíz év alatt megduplázódik és 1980-ig eléri a 180 millió forintot. Ennek feltétele a változatlan — 30—35 százalékos — növekedési ütem. Mindezek sikeréért az ipari szövetkezetek továbbra is jelentős anyagi segítséget és más támogatást kapnak. A fő cél a szolgáltatások műszaki bázisának megteremtése. A fejlesztésen túl előtérbe került a már kiépült hálózat karbantartása, a gépesítés kiterjesztése. Meg kell ugyanis szüntetni a műszaki fejlesztést akadályozó széttagoltságot. A lakáskarbantartási kapacitás bővítése, színvonalának emelése mellett az építőipari bázisszövetkezetek létrehozása a cél. Ezek az önnálló, komplex egységek a jövőben minden városban kialakulnak. A szövetkezetek tevékenységében erősödik majd a szakosodás és az egymással való ésszerű együttműködés. Számos javítanivaló van még a munka- és üzemszervezés, a vezetés, valamint az árképzés terén. Az igények megsokszorozódásával lehet számolni az egész megyében, különösen Kecskeméten. Az új lakónegyedekben ezért bővítik a szolgáltatóhálózatot, hogy. korszerűbben végezhessék a hagyományos javításokat. z egész népgazdaság mozgását, közvélemény közgazdasági Jellegű beállítottságát alapvetően meghatározza az a központi bizottsági határozat, amely az elmúlt év decemberének elején született, s amely megerősítést kapott a párt márciusi kongresszusán is. Ennek a határozatnak lényege: átfogó elemzése az ország gazdasági fejlődésének feltételeiben bekövetkezett változásoknak, amely egyben arra is figyelmeztet, hogy hosszabb távon számolnunk kell a gazdasági életünket kedvezőtlenül érintő külgazdasági helyzettel és felhívja a figyelmet a népgazdaság tartalékainak mobilizálására. Az azóta eltelt időre jellemző, hogy a határozat végrehajtásának megkezdése jó politikai előkészítést kapott, a határozat lényegét tudomásul vette gazdasági életünk vezetése, irányítók, végrehajtók, kommunisták és pár- tonkivüliek egyaránt. Sőt, azt is elmondhatjuk, hogy azóta jelentős •eredmények is születtek. A végrehajtást célzó intézkedési tervek tételei a megvalósulás útjára kerültek. Igaz, hogy ezek az intézkedési tervek nem mentesek a birálhatóságtól sem, hiszen, ha csak a megye helyzetét vesszük számba, a., tervek egy hányada nem lép fel a teljesség igényével. Jellegüket tekintve egyik-másik nem hosszú távra rendezkedik be, hanem a tennivalókat kampányszerűnek tünteti fel. Részben egysíkúak, néhány-szempontosak, a komplexitásra törekvés nélkül. A fő szempont inkább a takarékosság különböző módozatainak keresése, és nem az a sokoldalúság, amit a határozat az egész 'népgazdaság érdekében igényel. M égis azt mondhatjuk, hogy a szemlélet általában igazodik a határozat tételeihez, bár még több vonatkozásban nem kellő a megértés. Tehát egészében azt lehet kijelenteni, hogy a határozat végrehajtásának ■a kezdetén tartunk. Ennek utána tehát a fontos és általános jellegű feladatmegjelölés abban foglalható Össze, hogy a végrehajtás üteme ne lanyhuljon, hogy a munkát mindennapos kritikus légkör övezze, és minden téren fel kell lépni a hibák ellen. Az intézkedési tervek szinte mindennapos korrekciót igényelnek a határozat alapelveinek megfelelően, hiszen a helyzet folyamatos mozgásban van, mivel lépést kell tartani. Alapvető kérdés mindenütt a mennyiségi mellett a minőségi szemlélet kialakítása. Ami a megye gazdaságpolitikai kérdéseit illeti, elmondható, hogy a terveket általában teljesítjük, illetve túlteljesítjük. De a túlteljesítésnél mindig vizsgálandó az. hogy mi azok tartalma, összetétele. Az ■egyszerű adatszerűségből nem lehet nyomban pozitív következte- tésre jutni, hiszen a számszerű túlteljesítés okozhatja esetleg a vállalat számára elviselhetetlen készletnövekedést is. Tehát a mennyiség mindig alaposan szemügyre veendő azzal együtt, hogy a termékek minősége, piacra ter- mettsége a szemlélődés centrumában legyen. Hasonló szemlélettel kell kezelni a takarékosság témakörét is, legalábbis az olyan takarékossági ténykedést, amely csupán a pazarlás megszüntetése érdekében lép fel és a takarékosság eredményei olykor belső ' könyvelési „húzásokban” merülnek ki. Pedig a szocialista gazdaság érdekeit szolgáló takarékosság lényegét szélesebben kell értelmezni, nevezetesen munkaeszközök, az anyag és a rendelkezésre álló emberi munka ésszerű felhasználásaként. A takarékosság terén természetesen vannak eredmények. Az első félév Jolyamán Kiskőrös városában 5,5 millió, a kiskunhalasi járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben T0 millió forintot takarítottak meg. Ez azonban még növelhető a helyes szemlélet elterjedése révén. Mivel a termelés középpontjában az emberi munka áll, s tulajdonképpen a termelés egész folyamata és a produktumok meny- nyisége és minősége rajta múlik, érdemes ezzel alaposabban foglalkozni. Arról van ugyanis szó, hogy sok helyen nem megfelelő a gazdálkodás a munkaidőalappal. Ha az egész népgazdaságot vesszük figyelembe, akkor az egész napos hiányzások a népgazdaság munkaidőalapjából tíz százalékot tesznek ki. Ez hatalmas munkaerő-mennyiség, hiszen ha ennek mértéke csak tíz százalékkal csökken, ez a népgazdaság számára körülbelül 50 ezer embert „takarítana meg", illetve ennyi ember munkájával egyenértékű többletmunkát eredményezne. T ermészetesen a munkaidő- alap kihasználásának számos feltétele van. A kihasználatlanság egyik oka az anyaghiány vagy a szerszámok késedelmes érkezése miatti időkiesés. Az ilyen ok miatt bekövetkezett állásidő például Kiskunfélegyháza városában az első félévben 30 ezer óra elvesztését okozta, amit egyes időszakok végén a tervteljesités érdekében 138 ezer túlóra követett. Ez a „hajrá" Kiskunhalason 72 ezer órát jelentett. A munkaerővel való ilyen gazdálkodás, a szervezetlenseg, a termelés folyamata áttekintésének hiánya rendkívül nagy károkat okoz. Például Kiskörösön, a városban 15—20 százalékos belső kihasználatlanságról beszélnek. Éppen ezért határozottan kijelenthető, hogy egyes üzemek munkaerőigényei túlhangsúlyozottak és indokolatlanok. Divatos az a közgazdasági kifejezés, hogy „kapun belüli munkanélküliség”. De a munkaidőalap felhasználásának ilyen aránytalanságai mitsem bizonyítanak jobban, mint azt, hogy a munkaerő nem kellő felhasználása, az eszközök ezzel együttjáró kihasználatlansága, az improduktív munkaerő arányának növekedése olyan helyzetet teremtett, amelyet szinte valameny- nyi termelő üzemben érdemes felülvizsgálat tárgyává tenni. E nem lebecsülendő gondunkon túl és egyéb tennivalók között, jelentkezik a termelési szerkezet javításának kötelezettsége is. Bár a megye tárcaipara többnyire országos irányítású gyáregységekben tevékenykedik, de a termelésszerkezet megváltoztatását illetően, még ebben az önállótla- nabb helyzetben is vannak közvetett, vagy közvetlen lehetőségei. Ezzel kapcsolatosan időszerű rögzíteni a következő tervidőszak feladatait, amelynek egy lényeges eleme kell legyen, a rövid időre szóló, átmeneti jellegű elképzelések helyett a termékféleségek jelenlegi széles skálájának felülvizsgálata. G ondjaink közé tartozik a megye exportjának alakulása, amely az . első félévben a szocialista országok felé növekedett (Kiskunfélegyházán háromszorosa az elmúlt év azonos időszakának), de nem kielégítő a tőkés országokba irányuló export- tevékenységünk. Ezt, valamennyi lehetőséggel élve, mindenképpen fokozni kell. Ha a határozat végrehajtásának keresztmetszetét vizsgáljuk, akkor még más megjegyzést is tehetünk. Állandóan visszatérő kérdés a termelő berendezések alacsony kihasználtsága, a kooperáció, vagy a kooperációs fegyelem hiánya. Több területen nem kielégítő a készletgazdálkodás, mert a vállalatok túlzott biztonságra rendezkednek be. A tartalékok feltárása és hasznosítása állandó jellegű figyelmet igényel. A takarékosság ennek csak egyik vonatkozása. Akik ezt helyesen értelmezik, azok ezen túltekintve, hosszabb távon is az ésszerű gazdálkodás megteremtésének szükségét tartják szem előtt. Sok tartalék van még például azokban a gyenge területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben is, amelyeknek felzárkóztatása a közepesen gazdálkodókhoz, múlhatatlan feladat. De tartalékot jelent a termelési rendszerek térhódítása, vagy az időszerű munkálatok közül az őszi betakarítás minél kisebb veszteséggel való elvégzése. Az egyesült szövetkezetek keretének tartalommal való megtöltése is ide sorolható. Gazdasági kérdéseinkről még sok vonatkozásban szólhatnánk. Többek között a munkaverseny- nyel kapcsolatosan is lehet olyan megállapítást tenni, hogy lendülete a kongresszusi munkaversenyzéshez képest csökkent. A gazdaságvezetők kivétel nélkül tudják, hogy a munkaverseny a szocialista építésnek nem alkalmi, hanem azt állandóan kísérő feladata. Éppen ezért a szocialista munkaverseny megfelelő új és új tartalommal való töltése, és a jó célmegjelölés, nagyon sokat tehet azokban a felvetett kérdésekben, amelyeket a cikk az eddigiekben tartalmazott. Tehát a gazdasági kérdésekkel való állandó foglalkozás feltételezi a tényleges komplexitást. A termelés folya,- matának modern, és már azt is mondhatjuk, hogy tudományos igényű irányítása, nemcsak néhány feltétel jelenlétét kívánja meg, hanem körkörösen valamennyi feltételt igényel, hiszen egyetlen hiánya is szakadást jelenthet az egyébként szigorú logikai elveken alapuló egymáshoz kapcsolódás ban. határozat végrehajtása szempontjából rendkívül nagy jelentősége van és mondhatjuk, hogy ez a biztosítéka a határozat majdani megvalósulásának — a párt irányító, szervező és ellenőrző szerepének. Az eddigi tapasztalatok szerint a pártszervezetek és a pártszervek jelentőségének megfelelően tartják kézben a termelés pártirányítását. Időben tűzik napirendre a gondot jelentő kérdéseket, serkentik a kommunistákat, párton- kívülieket, szocialista brigádokat, közép- és elsőszámú vezetőket a határozat végrehajtására. A to- vábbmunkálkodásnak tulajdonképpen ugyanebben kell kimerülnie, azzal a különbséggel,- Hogy valamennyi az üzemben jelentkező közgazdasági jelenséget ösz- szefüggésében kell kezelni a piac, a gazdasági környezet és a belső üzemszervező munka valamennyi kérdésének szemmel tartásával. A párthatározat végrehajtása a kommunisták kötelezettsége. De a párthatározat alapján számos állami intézkedés is született, amelynek megoldása valamennyi dolgozó kötelezettségét jelenti. Tehát sok emberi alkotóerőt kell számontartani a végrehajtás során, erősítve elhatározásukat a jobb eredmények megszületése érdekében, s megmagyarázva azt, hogy a jelenlegi külgazdasági feltételek között a fejlett szocialista társadalom felépítése nagyobb energiákat igénylő feladat. Ennek minden része az embereken múlik, az emberek ügy iránti elkötelezettsége pedig a pártszervezetek és a kommunisták meggyőző munkáján múlik. Éppen ezért, legyen szó ipari vagy mezőgazda- sági üzemről, a gazdasági eredmények — valamennyi közgazda- sági feltétel érvényesülésének jegyeit magán viselő — megvalósulása elsőrendű politikai és gazdasági kérdés és továbbra is az ország, a megye munkásságának előterében marad. W. D. A hét végén sem pihentek a mezőgazdasági üzemek dolgozói Bács-Kiskun megyében. Kihasználták a talajmunkára és a betakarításra alkalmas, szinte pótolhatatlan időt. A kecskeméti határban a Törekvés Tsz burgonyaföldjén az augusztus 12-i betakarítás-kezdet óta folyamatosan dolgoznak. Ez évben 125 hektáron termesztett a közös gazdaság burgonyát a megyeszékhely ellátására, mint a MEZÖTER- MÉK-társulás tagja. A legkorábban érő fajtákat felszedték a kecskeméti nagyüzemben. Hasonlóképpen folyik az iparszerű- en termesztett burgonya betakarítása a társulás többi gazdaságában, Jánoshalmán, Solton, Kiskunfélegyházán, Dunavecsén, Du- naegyházán is. Az NDK gyártmányú burgonyakombájnokkal gyorsan haladnak. Az apostagi Duna Termelőszövetkezetben már több mint 600 vagon termést szedtek fel. Vasárnap is folytatódott a szüret és az új termés átvétele a Közép-magyarországi Pincegazdaság telepein. A kecskeméti, városföldi szövetkezetek a szőlőnek több mint 30 százalékát szedték le ez ideig. Megszakítás nélA párt X. kongresszusa az ipari szövetkezetek legfontosabb feladatát a lakosság részére végzett szolgáltatóipari tevékenység fejlesztésében jelölte meg. Az ipari szövetkezetek tízéves országos fejlesztési terve az 1970— 1980 közötti években meghatározta a fejlődés irányát. Ennek keretében folytatódik a szövetkezetek koncentrációja és erősödik tevékenységük szakosodása, kiépül műszaki bázisuk. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység növeléséhez a szövetkezetek jelentős anyagi segítséget kapnak a tanácsoktól, az országos és megyei szövetkezeti szervektől. A megyében 52 ipari szövetkezet működik. Szolgáltatásaik értéke az 1970-es 90 millióról tavaly már 121' millió forintra emelkedett. A négy év alatti fejlődés 34 százalékos volt, amit elősegített a különböző szolgáltatások arányának jelentős változása. Háromszorosára nőtt a gépjárműjavítások értéke; és hasonló ütemben emelkedett a mosási, vegytisztítási tevékenység. A lakosság egyre több személyi szolgáltatást igényel: fodrászt, kozmetikust, fényképészt és elektromos háztartási készülékek javítását. Csökkenő a kereslet a hagyományos, cipő- és ruházati javítások iránt. A IV. ötéves terv időszakában a megye szövetkezetei és a helyi tanácsok százmillió forintot fordítanak a lakossági szolgálAndrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnáp New Yorkban találkozott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Találkozójukon folytatták a véleménycserét számos kérdésről, beleértve a stratégiai fegyverek korlátozását és a közel-keleti helyzetet. A szovjet diplomácia vezetője ugyancsak vasárnap találkozott kül dolgoznak a Kunbajai Állami Gazdaságban, valamint Kiskunhalason, Kiskörösön és a Bajai Állami Gazdaság vaskúti szőlő- termesztő kerületében. A várostatások fejlesztésére, aminek háromnegyed része a szövetség és a tanácsok segítsége. Ebből az összegből szervizállomások, szolgáltatóházak és mosószalonok létesültek, melyeknek nagy szerepük vari a lakosság részére végzett szolgáltatások korszerűségének, kulturáltságának emelkedésében. A jelentős beruházások ellenére a fejlődés néhány helyen nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, és csak enyhíteni tudta a gondokat. Az egészében tervszerű szolgáltatásfejlődés mellett továbbra sem megoldott az építőipari karbantartás. Ennek értéke 1970—1974 között csak 21 százalékkal nőtt, elmaradva a tervezett szinttől. Az előirányzott háromezer lakásból várhatóan 350-et nem tudnak felépíteni a szövetkezetek. Építőipari kapacitásuk nem növekedett a tervezett mértékben, sem a műszaki feltételekben, sem munkaerőben. A motorkerékpár-javítás megyei hálózata sem kielégítő. A megyei pártértekezlet, majd a XI. kongresszus ismételten hangsúlyozta, hogy az ipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységét erőteljesebben kell fejleszteni. és a hálózat kiterjesztésével törekedni kell az egyes területek ellátottságának kiegyenlítésére. Az 1980-ig szóló tízéves szolgáltatásfejlesztési terv a követAbbasz Ali Khalatbari iráni és Mariano Rumor ojasz külügyminiszterrel. A megbeszéléseken kétoldalú kérdéseket, valamint néhány nemzetközi témát érintettek. Gromiko és Rumor megbeszélésén a kétoldalú kapcsolatok áttekintésekor hangsúlyozták a szovjet—olasz konzultációkra vonatkozó jegyzőkönyv jelentőségét (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés általános vitája Hétfőn megkezdődött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszakán. A hagyományok szerint az államok politikai nyilatkozatainak sorát a brazil külügyminiszter felszólalása nyitotta meg, utána hangzott el Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszéde. Andrej Gromiko szovjet és James Callaghan brit külügyminiszter ma fejti ki kormánya állásfoglalását Zs. Á. Andrej Gromiko New York-i megbeszélései
