Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
‘VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A SZŐLŐTERMÉS HÚSZ SZÁZALÉKÁT LESZÜRETELTÉK PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 222. szám Ára: 90 filJéri975. szeptember 21. vasárnap Ötezer hektáron elvetettek Megkezdődött a kukoricatörés A hét verőfényes napjain már semmi sem hátráltatta a mezőgazdasági dolgozók, valamint a segítségükre sietett társadalmi munkások igyekezetét. Megyeszerte jól haladtak a betakarítással, magágykészítéssel. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek Bács-Kis- kun megyében a szőlőnek 20 százalékát szüretelték le. Ezen belül a mezőgazdasági szövetkezetek 15,1 ezer hektáros üzemi ültetvényén két és félezer, az állami gazdaságok 8363 hektár termőszőlőjében kétezer hektár termést szedtek le szeptember közepéig. Elsősorban a gombabetegségekre legérzékenyebb fajtákat szüretelték, amelyek az esős időszakban rothadásnak indultak. SzeA KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT MEGYEI ESEMÉNYEI Kiállítások, rajzversenyek, előadások A szeptember 20—28-a közötti napokat, mint ezt már lapunkban közöltük, a világ számos országához hasonlóan hazánkban is a vizuális kultúrának szentelik. Az UNESCO gondozásában megszervezett Képzőművészeti...Világhét alkalmából Bácsi-Kiskun megyében is színvonalas és gazdag programokat állítottak össze a tágan értelmezett képzőművészet sokrétű anyagából. Az elmúlt héten külterületi iskolákban nyitottak meg komplex kiállításokat, és ., az előzetes rendezvényeket számos újabb követi. Tegnap délelőtt Kecskeméten a város diáksága számára rendeztek rajzoló napot a Béke téri Általános Iskolában. Az érdekes „versenyen” a tanintézetek legtehetségesebb tanulói mérték össze tudásukat. A legkisebbektől a nyolcadikosokig mintegy százhatvan gyerek dolgozta fel változatos Részlet a megyei művelődési központban rendezett jubileumi plakátgyűjteményből. (Szilágyi Mihály felvételei) Óceánia egzotikus népművészetét mutatja be az UNESCO- klállítás. Szarka Károly felszólalása az ENSZ-ben NEW YORK A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ENSZ-tagfelvétöli kérelmét a világszervezet közgyűlése visszautalta a Biztonsági Tanács elé. Péntek esti ülésén a közgyűlés 123 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett olyan határozatot hozott, hogy a két országot fel kell venni az ENSZ-be és ezzel kapcsolatban kérte a Biztonsági Tanácsot a két felvételi kérelem azonnali és kedvező felülvizsgálatára. A vitában felszólalt a magyar küldöttség vezetője, Szarka Károly miniszterhelyettes is. „A Magyar Népköztársaság ENSZ-küldöttsége őszinte sajnálatát és elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Köztársaság ENSZ-fel- vétele mindmáig nem nyert megoldást” — jelentette ki Szarka károly. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a világszervezet tagállamai túlnyomó többségének támogatása ellenére a két ország tagfelvételét semmivel sem igazolható módon megakadályozták. „Mind a VDK, mind a Dél-vietnami Köztársaság minden vonatkozásban megfelel az alapokmány új tagállamok felvételére vonatkozó előírásának — mondotta. — Felvételük határozottan erősítené az Egyesült Nemzetek Szervezetét és célját: a béke és i nemzetközi biztonság megszilárdítását.” (MTI) technikával a kötelező és szabadon választott rajztémákat. Délután a megyei művelődési központ kiállításainak megnyitására gyűltek össze az érdeklődők. Kécskeméten, az előcsarnokban Hegedűs László, a Pannónia Filmstúdió Rajz- és Animációs műterme tehetséges munkatársának filmgrafikáit és az UNESCO által terjesztett Óceánia művészete című néprajzi anyagot tekinthették meg a látogatók. Az emeleti nagyteremben rendezett jubileumi plakátkiállítást Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Beszédében a világhét jelentőségét méltatva a társadalom és az ábrázoló művészetek sokrétű és kölcsönös kapcsolatára utalt. A harminc év magyarországi fejlődését tükröző jubileumi plakátkiállításból Kecskeméten látható válogatás kézzelfoghatóan bizonyítja a társadalmi és politikai élet változásainak a grafikára tett hatását. Mint elmondotta, a plakát nemcsak az agitáció fontos eszköze, hanem mint minden elkötelezett művészet, az egész emberiséggel törődő, sajátos alkotói állásfoglalás is. A kiállított művek stílusa, kifejezési eszközei változóak, de kivétel nélkül való világunkat tükrözik, — és ami ugyancsak lényeges — közérthető formában. A következő napokban a megye szinte minden nagyobb településén rendeznek bemutatókat. Kalocsán a kiállítási teremben (Fjjlytatás a 2. oldalon.) Korszerű gyártmányok Századunk a technikai fejlődésben eddig sohasem tapasztalt gyors iramot diktál. Ami tegnap még korszerű volt, ma már elavultnak számít. A világban ádáz harc folyik a piacokért, amiből azok a vállalatok kerülhetnek ki győztesen, amelyek jobb, modernebb, a célnak megfelelőbb árut tudnak előállítani. A technikai fejlődés bizonyos területeivel pedig hazánk iparának szinte kötelező lépést tartani, hiszen nemzeti jövedelmünknek csaknem 40 százaléka a külkereskedelemből származik. Bács-Kiskun megye ipara sincs elzárva a külvilágtól. Termékeinek mintegy 20 százalékát exportálja. Ugyanakkor természetesen a belföldi forgalomban is állandóan növekednek a gyártmányok korszerűsége iránti igények. Elmaradni tehát a gyors technikai fejlődés által támasztott követelményektől, súlyos gazdasági következményekkel járna. Februárban a megyei pártértekezlet is arra hívta fel az ipari üzemek párt- és gazdasági vezetőit, hogy törekedjenek a műszaki-tudományos haladás eredményeit felhasználni a termelésben. örömmel tölt el minden megyebelit, amikor a Budapesti Nemzetközi Vásáron, vagy éppen külföldi kiállításon olyan terméket fedez fel, amely Bács-Kiskun valamelyik üzemében készült. Jó érzés hallani, hogy a Kecskeméten gyártott fürdőkádakat, magnetofonokat, konzerveket, irodagépeket, kéziszerszámokat, fékberendezéseket milyen sok országban vásárolják szívesen. Kiskunfélegyházáról vegyipari berendezések, Kalocsáról paprikaőrlemény, Bajáról villamossági készülékek kerülnek határainkon túlra és hosszú lenne felsorolni mindazt, ami Bács-Kiskunban külföldi megrendelésre készül. Ám a pillanatnyi megnyugtató kép gyorsan az ellenkezőjére fordulhat, ha a helyzetet nem a fejlődés szemüvegén át nézzük. Ami ma versenyképes, az holnap már nem az. Amilyen mértékben a más országokban gyártott termékek paraméterei javulnak, legalább olyan mértékben kell korszerűsíteni a mi gyártmányainkat is. Általános tapasztalat, hogy a megye ipari üzemei — amelyek alig másfél, két évtizedes múltra tekinthetnek visz- sza — a termelés mennyiségi bővítése után a termékek minőségének, a munka hatékonyságának javítására törekedtek. Ez sem volt könnyű feladat, hiszen ennek előfeltételeként menetközben kellett növelni műszaki és szakmunkásaik számát. Mindez azonban még kevés ahhoz, hogy a nagyvilág• Hosszú kocsisor áll szőlővel telt kádakkal Kecskeméten a Pincegazdaság feldolgozó üzeme előtt. rencsére a rég várt, szép, meleg napok, a csökkent páratartalom a szőlő további rothadását megállították. A szövetkezeti gazdaságok az átlagosnak megfelelő termést várnak. Az iparszerű eljárások alkalmazása, a szakszerű növényvédelem, talajerőpótlás leginkább az állami gazdaságok üzemi ültetvényein érezteti hatását. Az eddig betakarított szőlőtermés átlagosan száz mázsa körül van hektáronként. A talajmunkában Bács-Kiskun megye mindhárom termelési körzetében jó eredmények vannak. A 133 ezer hektár őszi kalászos területnek több mint a felén gondosan megművelt talaj várja a kenyér- és takarmánygabona, maggal telt . vetőgépeket. Sajnos kevés a megfélelő vetőgép. A régi típusúak általában tönkrementek, a kereskedelemben jelenleg beszerezhető vetőgépek pedig a 80—Í20-—240 lóerős traktorokhoz alkalmatlanok. Hasonló gondjuk van azoknak a gazdaságoknak is, amelyek ekét szeretnének vásárolni a nagy teljesítményű erőgépeikhez. A 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, valamint az AGROMAS- EXPO kiállított hazai talaj munka- és vetőgépéi között kevés volt olyan, amelynek a sorozatgyártása megindult és 1977 előtt nagyobb tételben vásárolható. Szeptember közepéig több mint ötezer hektáron került földbe az őszi kalászos Bács-Kiskun megyéTovább erősödnek az összekötő szálak 3. oldal Keresztmetszet az AGROBER munkájáról 4. oldal Több figyelmet a jó főnököknek 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal ban végbemenő műszaki fejlődéssel lépést tarthassanak. A gyártmányok állandó korszerűsítéséhez önálló műszaki fejlesztési tevékenységre van szükség. Elkeseredésre természetesen nincsen okunk, hiszen jő néhány figyelemre méltó törekvéséről tudunk, s nem egy üzemünk licenc-vásárlásokkal is javította gyártmányaink színvonalát. A BRG kecskeméti magnetofongyára például világszínvonalon is' verseny- képes és keresett magnótechnikát fejlesztett ki. A SZIM kecskeméti gyára gyártmányfejlesztő csoportot hozott létre, amely a járműprogramban készített termékeit korszerűsíti. A csoport tagjai « Közle- déstudományi Intézettel tartanak szoros kapcsolatot, sőt időnként ott töltenek néhány hetet, s dolgoznak az intézetben. A kecskeméti gyár pedig már azt is tudja, hogy milyen korszerűségi követelményeknek kell megfelelni azoknak az általa gyártott alkatrészeknek, amelyeket az Ikarusz vagy a győri Rába 1977-ben kibocsátásra kerülő új, modern gépjármüveihez szükségesek. Jó példáknak tehát nem vagyunk híján. Remélhetően Bács-Kiskun valamennyi üzemében erőteljesen fellendül majd a gyártmánykorszerűsi- tés. Ily módon érhetjük el, hogy az elkövetkező években sem a kiállításokon, sem megrendelésekben nem csökken a megye ipara által gyártott termékek iránti érdeklődés. N. O. • A rémi Dózsa megkezdte a kukorica betakarítását. . A közös gazdaság tagja a KITE nevű iparszerű termelési rendszernek. Az idén száz hektárral nagyobb területről takarítják be a tengerit. A korai fajták betakarítására egy amerikai és egy NDK kombájnt állítottak munkába. Tavaly 73 mázsa termést értek el hektáronként, az idén ennél valamivel többre számítanak. (Pásztor Zoltán felvétele) ben. Legjobban a homokos talajú szövetkezetek igyekeznek. A kiskunhalasi, kiskőrösi, kecskeméti járás közös gazdaságai vetettek el eddig a legtöbb kenyérgabonát. A Duna—Tisza közének fő gabonatermő vidékén a Duna mentén és a Bácskában szeptember végén és október elején, a búza vetésére alkalmasabb időszakban in(Folytatás a 2. oldalon.) ÉLELMISZER, RUHÁZAT, IPARCIKKEK Kielégítő volt a nyári ellátás Őszre, télre készül a kereskedeelm A napok óta tartó meleg idő ellenére vége van a nyárnak. Milyen volt a kereskedelmi ellátás Bács-Kiskun megyében, hogyan készül fel a hálózat az őszi idényre? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Gerőcs Istvánt, a megyei tanács v'b kereskedelmi osztályának vezetőjét, s megkértük tájékoztassa lapunk olvasóit. Elmondta Gerőcs István, hogy az alapvető élelmezési cikkekből — kenyér, liszt, rizs, zsír, cukor, tej stb. — nem volt és nem is lesz ellátási zavar, sőt ezekre a cikkekre a bőség és a kiegyensúlyozott ellátás volt a jellemző. Sokat javult a múlt évihez képest a hús- és hentesáru-kínálat, annak ellenére, hogy időnként és helyenként voltak és a következőkben is lesznek kisebb nehézségek. Többnyire jónak ítélhető meg az egyéb élelmiszercikkek kínálata is. A szezonális áruk közül feltűnő javulást tapasztalhatott a lakosság az alkohol nélküli üdítő italokból. Sör azonban — annak ellenére, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiséget kapott a kereskedelem és a vendéglátás — nem volt elég, sőt ez ma is több helyen hiányzik. Igen kedvezően beszélhetünk a zöldségfélékkel való ellátásról, s ebben feltétlenül szerepe Volt a gyakori esőknek, ami viszont ártott több gyümölcsnek, különösen az epernek, a cseresznyének, a meggynek. Így ezekből nem volt megfelelő a kínálat. Elismerés illeti a MEZÖTERMÉK vállalatot azért a munkáért, amit a lakosság ellátása érdekében kifejtett, s amelynek kedvező hatása megyénk sok községében és városaiban érezhető. A ruházati cikkekről szólva elmondta a kereskedelmi osztály vezetője, hogy a gyakori és sok esetben jogos panaszok ellenére is itt tapasztalható a legnagyob javulás az ellátásban. Erezhető a ruházati ipar rekonstrukciójának a hatása, s nem csupán a kínálat mennyiségi oldalánál, hanem abban is, hogy korszerűbb cikkeket vásárolhatunk. Sokat javult a gyermekruha-ellátás is, nagy a választék a kötöttáruknál. Különösen erős volt az augusztusi ruházati forgalom, amely az 1974. évi hasonló adathoz képest 25 százalékos növekedést mutat. Ehhez természetesen hozzájárult a nyári szezonvégi vásár sikere is. Nagyon megnövekedett á vásárlói kereslet a vegyes iparcikkeknél, amelyet — sajnos — a kínálat nem tud kifogástalanul követni, s kielégíteni. Jó volt és ma is kielégítő az ellátás tüzelőfélékből. Néhány hiánycikktől eltekintve megfelelőnek ítélhető a felkészülés a tanévkezdésre papírárukból, iskolaszerekből. Javult azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a kínálata is, amelyekből a tavasszal még gondjaink voltak. Ilyen például a bútor, a mosógép, a centrifuga stb. Még mindig sok viszont a hiány villany- és vízvezetékszerelési cikkekből, hengerelt áruból, alkatrészekből. Számos festékből és vegyi áruból sincs elegendő. Elmondhatjuk viszont, hogy sokkal több új gépkocsi került forgalomba, mint korábban és kifogástalan az üzemanyag-ellátás. Végül arról tájékoztatott Gerőcs István, hogy a kereskedelemben most folyik az őszi felkészülés a készletgyűjtés. Ez azt jelenti, hogy folyamatban van a zöldséggyümölcsfélék tárolása. A nagykereskedelem raktáraiból ezekben a napokban szállítják az üzletekbe a téli ruházati cikkeket, a fűtőberendezéseket stb. Meggyorsították egy sor épülő új üzlet munkálatait, mint például Kecskeméten, a Széchenyiváros- ban, Kiskőrösön, Baján, Kecelen, Kiskunmajsán és máshol, hogy ezek is könnyítsék majd az őszitéli csúcsforgalom idején a lakosság vásárlásait. — Mindezek hatásaként arra számítunk, hogy a megye kereskedelmének az 1975. évi összforgalma — változatlan árakon számítva — a gondok ellenére is 8— 9 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évinél — fejezte be nyilatkozatát Gerőcs István. G. S.
