Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 20. A part X. kongresszusa annak idején az ,r‘ *ri szövetkezetek feladatát, a lakossági igények egyre szélesebb választékú kielégítésé- ben jelölte meg és leszögezte, hogy munkájuk középpontjába a szolgáltató ipari tevékenységet kell állítani. Megyénkben a szövetkezetek és a helyi tanácsok 1971—1975 között 100 millió forintot fordítanak a lakossági szolgáltatások fejlesz- tesere. Az összegnek a negyed része a saját erőt képviseli. \ Kiskőrösi Vegyes- és építőipari Szövetkezetnek is jelentős szerepe van abban, hogy a, tervidőszak első négy évében a szolgáltatási tevékenység 27 százalékkal nőtt Bács- Iviskunban. Ugyanebben az időben a szövetkezeti ipar termelése 37 százalékkal emelkedett, a dolgozói létszám pedig változatlan. Eredmények, gondok a kiskőrösi ipari szövetkezetben 0 A kiskőrösi szolgáltatóház. A kiskőrösi szövetkezet — a város „nagyvállalata” — 1962ben jött létre, egyesítve három szakágazati szövetkezetét. Áz elmúlt tizenkét év alatt óriási fejlődésen ment keresztül, összhangban a fiatal város gyarapodásával. Nagy Sándor elnökhelyettes a következőkben tájékoztatott bennünket a szövetkezet fejlődéséről és gondjairól: — Az egyesüléskor kialakult méreteknek egyaránt érezzük előnyeit és hátrányait. Feltétlenül előnyös, hogy tervszerűbbé tette a fejlődést, munkánkban a társadalom érdeke szinte közvetlenül érvényesülhet. A nemrég még kisipari keretek közt folyó szolgáltatás ma korszerű üzlet- helyiségekben kapott otthont, és 20 millió forint értékű eszköz teszi lehetővé a korszerű, gyors munkát. A tagság 1970-ben, amikor a profil alakításáról, az összegek felhasználásáról döntött, a szolgáltatások fejlesztésére szavazott. Az utóbbi évek légjelentősebb b uházásai (1972-ben a szolgáltatóház, 1973-ban az autószerviz, a következő évben a vegytisztító- ..s mosószalon) révén a szolgáltatásainak választéka és színvonala ma már kielégítő. Hátrányos azonban az a szerteágazó tevékenység, ami ipari termelésünket jellemzi. Az árutermelésben a rövid idő alatt keresetté váló, gyors átállást kívánó cikkek gyártása a célunk. A nagykereskedelem is elsősorban ilyen termékeket rendel a szövetkezettől. Ezek kis sorozatban készülnek, ami nem teszi lehetővé, 'hogy a munkát magas színvonalon szervezzük meg. Hozzájárul ehhez, hogy gyártó részlegeink szétszórtan helyezkednek el, és éveken keresztül a munkahelyteremtés jegyében bővítettük a termelésüket. Ez a 60-as években fontos feladatunk volt. Ipari készárutermelésünk minden területen gazdaságos, bár nem egyforma mértékben. Faipari részlegünk például egyre több gonddal küzd. A helyszíni szerelési munkákat nem tudjuk mindig időben elvégezni. • Hétköznap délelőtt is élénk a forgalom a női fodrászüzletben. , • Petrázi Jánosné és Balogh Lajosné a mosószalon korszerű vasalógépén dolgozik. (Szilágyi Mihály felvételei) Nem gazdaságos az egyik legfontosabb, közérdekű célokat szolgáló részlegünk: az építőipari, annak ellenére, hogy a helyi tanács jelentős anyagi segítséget nyújtott a gépesítéséhez. A szolgáltató ágazatok általában fenntartják magukat, de fejlesztésre önerőből nem képesek, esetenként még pótlásra sem. Árutermelésünk nyereséges volta a szolgáltatások fejlesztésének anyagi alapja. Nagyon fontos tehát, hogy a termelékenységben előrelépjünk. A párt decemberi határozata nyomán megvizsgáltuk, hogyan javíthatnánk a munkaszervezést. Fémipari üzemegységeinket (amelyek egymás közvetlen közelében vannak) közös irányítás alá vontuk. Ennek nyomán rugalmasabbá vált a gyártási folyamatok szervezése, emelkedett a gépek és a munkaidő kihasználása, csökkent az adminisztratív dolgozók száma. Profiltisztítási törekvéseinknek korlátot szab, hogy a szolgáltatásokat nem fejleszthetjük vissza. Ezért elsősorban a késztermékek között kell szelekciót végrehajtani. Azoknak a gyártását fejlesztjük, amelyekhez megvannak az adottságaink, elsősorban a munkaerő. Zs. A. Mérges növények a A Frankfurtban megjelenő Deutsche Arzteblattban megjelenő cikk felhívja a figyelmet arra, hogy midern korunkban teljesen megváltozott a növénymérgezések jellege. Régebben az ilyen mérgezések rendszerint abból adódtak, hogy gyógyfüveket gyűjtöttek, s ezeket összecserélték mérges növényekkel. Ma viszont a dísznövények, a divatossá vált külföldi, tehát eléggé ismeretlen növények okoznak bajt, különösen a gyerekek körében: őket minden élénk színű bogyó vonzza. \ játszótereken Köztudott, hogy a gyöngyvirág és a farkasborószlán piros bogyói mérgező hatásúak, kevesebben tudják ezt a nadragulyáról és a sarkvirágról. Sok a játszóterek körül az olyan fa, cserje is, amelynek nincs élénk színű bogyója, mégis káros: ilyen a tujafa, az aranyeső, a rhododendron és még sok más. Ä gyermekek ugyanis kíváncsiak — s a tilalom itt nem használ — szájukba veszik a leveleket, a virágokat, a bogyókat. Hamisított svájci órá Évente kb: 100 ezer hamisított svájci órát . hoznak forgalomba Olaszországban és igen sokat Spanyolországban, a Benelux Államokban, Indiában. Pakisztánban, Bolíviában, Brazíliában. A bűnügyi szervek szerint eddig kb. 30 óramárkát hamisítottak. Ezen a listán gya- ' kori a Camy, Certina, Éter na, Fortis, Omega, Roamer. A hamisító cégek felgöngyölítése nem könnyű feladat. Előfordul, hogy más országban végzik a hamisítást és ismét más országban vésik be a hamis védjegyet. A svájci ékszerórák zömét Olaszországban és Hong- Kongban hamisítják. Az aranyóráknál előfordul az is, hogy nemcsak az óraszerkezet hamis, hanem a bevésett 18 karát csak 8 karátnak felel meg. Bár nem könnyű a küzdelem, mégis van lehetőség a további hamisítások meggátlására. Elsősorban az analízis technikáját kell tökéletesíteni, másodsorban széles körű propagandakampányt indítani a hamisítók ellen. Meghalnak egy rossz törvény miatt Olaszországban nagyon sokan halnak meg csak azért, mert a törvény nem ad módot rá. hogy halott ember egészséges szervét átültessék egy másik pmber életének megmentésére. Van ugyan egy érvényes törvény, amely engedélyezi az átültetést, de a gyakorlatban nem bizonyult kielégítőnek. Az átültetéshez a törvény értelmében ‘az szükséges, hogy a donor úgy távozzon az élők sorából, hogy végrendeleti- leg kísérleti, vagy átültetési célokra hagyományozza szerveit. Erre többnyire öreg korban kerül sor, hiszen alig találni 20 év körüli fiatalt, aki végrendelkeznék. Tehát az örvösök csak megkopott, elöregedett szervhez jutnak. Stanis Nievo tv-rendező nyilatkozatából idézünk: „Mégiscsak elképesztő, hogy emberek ezrei halnak meg vagy válnak vakokká kizárólag amiatt, mert nem tudják beteg szerveiket kicseréltetni.” Nievo elmondotta, hogy barátja, Gianni Rosi megalapította az olasz donorok szövetségét, amelynek már most 22 ezer tagja van. A tagok aláírtak egy hivatalos nyilatkozatot, amelynek értelmében haláluk után testük különböző szerveit kutatási vagy átültetési célra használhatják fel. Olaszországban most készült el egy törvénytervezet, de nem sok reményt fűznek törvényerőre emeléséhez. Az elhunytak rokonaitól szinte lehetetlenség engedélyt kapni, hogy az orvostudomány a halott bármely szervét átültetésre felhasználhassa. Másodállás, mellékfoglalkozás Megszüntettek kilencvenkettőt Egy alkalommal már megvizsgálta a Kecskeméti Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a megyeszékhely különböző vállalatainál, gazdaságainál létesített másodállások és mellékfoglalkozások jogosságát, törvényességét. Akkor — az 1973-ban lefolytatott alap- vizsgálat során — több visszásságot tárt fel. s felhívta az illetékes munkáltatókat a jogtalanságok megszüntetésére. Mostani utóvizsgálatában arra keresett választ az ellenőrző testület, hogy valóban megszüntették-e az akkor fel - vetett szabálytalanságokat? Az érintett munkáltatók a fel hívás nyomán összesen kilenc- venkét másodállást, illetve mellékfoglalkozást szüntettek meg. Hogy mennyire szükséges volt a vizsgálat, azt többek között bizonyítja, például az Alföldi Pincegazdaság esete, ahol 11, az Építő- és Szerelőipari Vállalat, ahol 16 és az Ezermester Ipari Szövetkezet. ahol nem kevesebb, mint 54 ilyen állást, illetve foglalkozást számoltak fel a NEB felhívását követően. Ezek a „felszámolások” egyben arra is engednek következtetni, hogy velük kapcsolatban nem volt minden rendben. Vagy feleslegesnek bizonyultak, vagy ösz- szeférhetetlenség derült ki. vagy pedig a törvényesség látszatát keltve könnyű kereseti források voltak. Nagyon nehéz ugyanis elhinni például azt. hogy az egyik- kecskeméti üzem főosztályvezető je havonta 82 órát tud eltölteni a termelőszövetkezetben, ahol. mint élelmiszeripari szaktechnikus van mellékfoglalkozásban. Ezért havonta 2500 forintot kap. Még nehezebben hihető, hogy az ÉPSZER Vállalat egyik épiiésvezető. je a balotaszállási termelőszövetkezetnél havonta ötven órát tud tölteni, hogy a mellékfoglalkozással kapcsolatos szerződési kötelezettségének eleget tegyen. Havonta ezért 1625 forintot kap. Igaz. hogy az erről intézkedő jogszabály szerint a dolgozók munkaideje a második munkaviszonnyal együtt nem haladhatja meg a havi 300 órát. S ha 44 órás munkahetet veszünk figyelembe, akkor egy hónapban 176 óra a főállásban eltöltött munkaidő. Ha ehhez hozzáadjuk az ötven, vagy a 82 órát, még akkor sem éri el a háromszázat. Elvileg tehát rendben van, de nagy a valószínűsége annak, hogy az ötven, a nyolcvan órák teljesítése is csupán, „elvi szinten” marad. Talált viszont a NEB — éppen az ÉPSZER-nél — olyan szerződéseket is. ahol egyszerűen nem írták be a második munkaviszonyban eltöltendő időt, csupán az összeget. Például 1973-ban 10 engedélyből egy esetben, 1974-ben pedig 12 engedélyből négy esetben írták csupán be a foglalkoztatás idejét. Vannak azonban más olyan tapasztalatok is, amelyek felületességre utalnak. Nem jegyzik be az illető munkakönyvébe, hogy másodállása. illetve mellékfoglalkozása van. Nem kérik a hozzájárulást. nem készítenek szerződést stb. Ugyanakkor érdekes tapasztalat, hogy az 1973-ban lefolytatott alapvizsgálat óta változásokat lehet észlelni a munkabérek megállapításánál. Csökkent a másodállásra és növekedett a mellékfoglalkozásra irányuló megbízások száma. Ez a tény azonban csak akkor érdekes, ha tudjuk, hogy másodállásban csak a fele űzethető ki annak az összegnek, amit mellékfoglalkozásban kifizethetnek — persze azonos időre. Nagyon érzékletesen foglalmaz- nak a népi ellenőrök, amikor vizsgálati tapasztalataikat összegezve többek között a következőket írják: ....... megállapítható« -.hogy. «. v állalatok az alapvizsgálat óta eltelt idő alatt az akkor feltárt- hiányosságokat, alaki kifogásokat igyekeztek pótolni és a nyilvánvalóan törvénysértő módon létesített munkaviszonyokat megszüntették ...” Mindenki tisztában van- a szak- emberhiánnyal, azokkal a gondokkal. amelyekkel nem egv vállalat, gazdaság küzd. Éppen ezért tették lehetővé a másodállásokat és a mellékfoglalkozásokat. Az a jogszabály azonban, amely erről intézkedik, egyúttal törvényes keretét is adja ennek a jogviszonynak. a lehetőségeknek, megállapítva a feltételeket. Éppen ezért nemcsak a nyilvánvalóan törvénysértő munkaviszonyokat kell megszüntetni, hanem azokat a munkaköröket is. amelyeknek a betöltői csupán látszólag, vagy még úgy sem tesznek eleget kötelezettségüknek. Hiszen alkotmányos alapelv, hogy csakis a tény legesen elvégzett munkáért jár munkabér. Gál Sándor 17. A Lánczos Arnold ellen elkövetett emberölésben, úgy látszott, holtpontra futott a nyomozás. Semmi lámpont, senki gyanúsított nem jöhetett számításba. Egyetlen tény volt tiszta és világos: az öreget megfojtották, gyűrűje eltűnt. Gyanakodhattak volna az öreg lányára. Gizellára, de ő ugyancsak halott volt. A nyomozók fejében természetesen megfordult, hogy van-e valami összefüggés az apu és lánya erőszakos halála között. Ha volt is. ez — legalább is egyelőre — homályban maradt. De lehet-e kapcsolatot keresni, hiszen a lányt körülbelül .négy nappal az öreg halála után ölték meg. illetve ütötték le. Várni csodákat remélni azonban nem tartozott a nyomozók módszeréhez. Belekapaszkodtak az ismeretlen aranygyűrűbe. A két öregasszony meglehetősen alapos leírást adott, amelynek segítségé- v<'l megtévesztésig hasonlót sikerült rajzoltatni. Ezt a rajzot „köröztették” tehát az országban, hiszen feltételezhetően túladott rajta a tettes. És ha éppen valame lyilc állami ekszerboltban adta el. akkor könnyű dolga lesz a rendőröknek. Ha viszont a feketepiacon talált vevőt, vége a reményeknek. Egyelőre azonban élt, pislákolt a remény. Várták a befutó jelzéseket, de eddig sajnos, mindegyik nemleges volt. Mígnem egy napon az. egyik városi kapitányság jelentette, hogy megtalálták a gyűrűt, s ismeretes az eladó neve. személyi igazolvány száma, lakcíme stb. Azonnal ment a telexüzenet, hogv az illetői hallgassák ki alaposan arról, hogy honnan vette a gyűrűt. hol járt az utóbbi két hétben. különös tekintettel a gyilkosság feltehető napjára — hangzott az üzenet. Este már Benke őrnagy az eme. let egyik szobájában olvashatta a választ: a gyűrűt egy Nagy Imre nevű személy vásárolta egy általa nem ismert ötven körüli férfitől 500 forintért. Az említett időben munkahelyén, a szolgáltató vállalatnál dolgozott, ahol villanyszerelő. Az illetőről, akitől a gyűrűt vette, személyleírást adott: alacsony, hajlott hátú, beesett arcú és altalános benyomása szerint ápolatlan külsejű férfi. A gyűrűt Budapesten, a Nyugati pályaudvaron vette, a nyilvános vécében. Aznap a vállalata küldte fel a fővárosba, ahol egy elektromos műszert vásárolt Nagy Imre a vállalat megbízásúból. Ezt a tényt a vállalat igazgatója megerősítette. A személyleírás és a gyűrű megvételének körülményeit ismertető sorok utón azonban volt egv mellékesnek tűnő megjegyzés, ami nyilván utólag jutott Nagy Imre eszébe, de a rendőrségnek felbecsülhetetlen információt jelentett: az illető sürgette a megállapodást a gyűrűre, mert — amint mondta — tíz percen belül indul a szegedi gyors, s azt el akarja érni! Az ismeretlen eladónak ez a kijelentése azt tartalmazta, hogy Budapest és Szeged között akar leszállni. Szegeddel együtt tehát öt város jöhetett számításba, ahol az illetőt kereshetik. Tekintettel azonban arra. hogy az öreg Lánczos K. városban lakott, ott történt a bűncselekmény is, nagy volt a valószínűsége annak, hogy az illető ugyancsak abban a városban él. Miután kikapcsolta a telexet, Benke őrnagy azon töprengett. hogy vajon a bűnügyi nyilvántartó, a fényképek-nyújthatnak-e valami megközelítési támpontot? Ennél azonban sokkal jobb ötlete támadt: két módszert együttesen fog alkalmazni. A siker annyira biztosnak és közelinek látszott, hogy ezen egészen felvillanyozó- dott az őrnagy, s azonnal hozzá is fogott tervének megvalósításához. Mindenekelőtt a bűnügyi nyilvántartóban dolgozó fiatalasz- szonyt hívatta fel a szobájába és elmagyarázta neki, miről van szó. — Piroska, most a maga munkája nagyon sokat segíthet nekünk. Nézze, itt ez a személyié- írás. A helyi anyagból legyen szíves szedje ki azoknak a fényképét, akikre a leírás illik, ne tévessze szem elől. hogv talán azóta a nyilvántartott emberek öregedhettek. mióta a felvétel készült róluk. — Mikorra kellene ez- őrnagy elvtárs! — kérdezte Piroska, noha inkább Piroáka néninek kellett volna szólítani. — Ha holnap délelőttre meglesz, vele. igen nagy hálára kötelez — válaszolta az őrnagy, s ez a hála, es a lekötelez saját maga előtt is idegenül hangzott. Nem szokott hozza a hálálkodáshoz. s különösen nem a lekötelezettségekhez. De Piroska az más. Szárnyakat kap a szokványos udvariaskodás, tói. — Értettem őrnagy elvtárs. Feltétlenül meglesz. — Köszönöm előre is! — válaszolt az őrnagy, aki abban reménykedett, hogy a nyilvántartottak fényképei között ott lesz az is. aki a Nyugati pályaudvaron Nagy Imrének eladta a gyűrűt. Nem volt ezek után más dolga a mai napra, mint átszólni a titkárságra, hogy Nagy Imrét idézzék meg a rendőrségre, tanúvallomásának kiegészítése végett. Letette a telefont. A falióra halk és kellemes hangon ötöt ütött, befejeződött a hivatalos munkaidő. Az őrnagy az órájára nézett, amely ismét öt perccel többet mutatott. Megnyugodott ettől, hiszen éppen ő állította előrébb, nehogy valahonnan, valamikor elkéssen. Szándékosan csapta be magát, noha régen tudatosult benne ez az ötperces rátartás ... Nyújtózkodott egyet, megropogtatta csontjait, s köpenyét készült fölvenni, amikor kopogtattak az ajtajún. Ki lehet ilyenkor? — futott át az agyán, egyik karja már a köpeny ujjábán. — Tessék! — őrnagy elvtárs jelentem, itt a gyűrű. Most hozta a futár. Az őrnagy majdnem azt kérdezte, hogy milyen gyűrű, de a futár szó hallatára azonnal kapcsolt: az öreg Lánczostól elrabolt gyűrű, amit természetesen lefoglaltak. — Adja ide! — dobta le köpenyét az őrnagy és gyermeki kíváncsisággal nyújtotta tenyerét a hadnagy felé, alti egy fémdobozt nyújtott át fölöttesének. — Jó, köszönöm. Elmehet — s az őrnagy alig várta, hogy láthassa a gyűrűt. Feltörte az ilyen dobozokon szokásos pecsétet, kinyitotta a dobozt, s abban a gyűrű. Valóban remek munkának látszott, tetején a cizellált monogrammal: L. A. De a betűk utáni pontokat parányi drágakő- berakások helyettesítették. Meglepő volt, hogy az egyik zöld, a másik piros kőből készült. Ezt nem értette az őrnagy, s természetesen jelentőséget tulajdonított ennek, bár nem tudta mi lehet a jelentősége. Nem tépelő- dött a megoldáson.- -A gyűrűt dobozostól betette á páncélszekrénybe és bezárta, felvette a köpenyét és hazaindult. Útközben átgondolta, hogy Nagy Imrének holnapután délután négykor kell jelentkeznie nála. Megbánta már, hogy ilyen későre idézte. Szeretett volna minél hamarabb biztosat tudni. Mégis türelemre intette magát, hiszen egy dolog a fontos: Nagy Imrének fel kell ismernie az egymás után elé rakott fényképek közül azt, amelyiken a gyűrűt eladó ember látható. De mi lesz, ha nincs közöttük az illető? (Folytatjuk.)
