Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-15 / 191. szám
4 I PETŐFI NÉPE t 1975. augusztus 15. BETONJÁRDA, IVÓVÍZ, EMLÉKPARK • SOKAT SEGÍTETT AZ ÚJ TAVASZ eredmények, tervek versenyben való részvétel már hagyományos. — Az idén a Damjanich utcában kiépítünk egy 5,5 méter szélességű betonutat, amely 2 millió 800 ezer forintba kerül. A másik nagy munkánk, a 40 személyes bölcsőde felújítása, amelyre 1 millió 500 ezer forintot terveztünk. Ez a kettő együtt 4 millió 300 ezer forint. Ügy gondolom, hogy egy ilyen kis községnek mint Csátalja, komoly vállalása ez, ami 30—40 százalékkal magasabb, mint a tavalyi. — A bölcsődefelújítás kissé magas összeg. Nem kapnak ehhez külső anyagi támogatást? — De igen. Azok az intézmények, vállalatok, amelyek dolgozóinak gyermekei ebbe a bölcsődébe járnak, komoly anyagi támogatást nyújtanak. A helyi termelőszövetkezet 150 ezer forintot ajánlott fel. A Szegedi Postaigazgatóság 15 ezer forintot, az ÁFÉSZ 15 ezer forintot, a Bajai Finomposztó Vállalat 10 ezer forintot. A tsz Koltói Anna szocialista brigádja vállalta, hogy a bölcsőde elkészülte után elvégzi benne a nagytakarítást, valamint parkosítja az épület környékét. Ugyan így valósul meg a táremlített kövesút építésénél. A sadalmi összefogás az előbb Közép-magyarországi Pincegazdaság 100 ezer forintot ad, a tsz félmillió forint értékű talaj- és szállítási munkát végez, a lakosság 1 millió forintnak megfelelő társadalmi munkát vállalt a vízlevezető árok és az útépítéssel kapcsolatos munkáknál... Az autóbusz elindult. A széles műúton nem hagyott ms»s után porfelhőt, csak a sokszínű, pompás virágokat az út mentén és a lakosság munkáin nvomán egyre szépülő Csátalját, Szabó Ferenc — Húsz évvel ezelőtt tudtam, talán még nem felejtettem el. — Csak azért kérdezem, mert az eredményeink ugyan itt fekszenek a dossziéban, de jobb lenne ha végig kerékpároznánk a községen, • hogy saját szemével győződjön meg lakosságunk szór. galmáról. Két perc múlva már „kari- kázunk” a községet átszelő széles bitumenúton. Az Új Tavasz Tsz előtti felszabadulási emlékparkban éppen kapálgatták a szebbnél-szebb virágok ágyásait, s amerre elhaladtunk még a pestiek is megirigyelhették volna a tisztaságot. A temetőben nemrégen készült el a reprezentatív ravatalozó. A tanácsi költségvetésben 500 ezer forintot terveztek erre a célra, végül is 220 ezerből felépítették. A tsz társadalmi munkában vállalta a fuvart, a MEZŐGÉP szocialista brigádjai, a lakosság a szakipari és segédmunkát, ezenkívül családonként — a fejlesztési alap hozzájárulásáéi felül — 100—400 forintot adtak. — Az sem véletlen — folytatta az eredmények felsorolását a tanácselnök —, hogy a községben épült 7 kilométer hosszú betonjárda csak 469 ezer forintba került. Az anyagot a tanács vásárolta, a munkát a lakosság végezte. Igaz, voltak néhányan, akik nem nagyon akartak segíteni, de Béres János tanácstagunk nagyszerű szervezőmunkája és saját példamutatása végül is maga mögé sorakoztatta a lakosság túlnyomó többségét. — Fiatalokat megszégyenítő frisseséggel vette ki részét a közös munkából idős Gonda István nyugdíjas is a Rákóczi utcában. Az Új Tavasz Tsz sokoldalú támogatását nem győzöm hangsúlyozni. A még szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban földgyaluval jött segítségünkre. Varga István, a tsz gépesítési brí- gádvezetője szintén tanácstagunk, jól ismeri tehát a község gondjait. — Nincs panaszunk a jó ivóvízre sem — folytatja a felsorolást a tanácselnök. — Megfúrat- tuk a község második, 68 méter mély kútját is a Kiskunhalasi Vízmű Vállalattal. Közben visszaérkeztünk a kerékpárúiról a 34 fokos hőségben. s a további beszélgetést már az elnök irodájában, s a dosz- sziéra bíztuk az „emlékezést”. Az adatok szerint 1974-ben egy lakos 1366 forint értékű társadalmi munkát végzett. A község fejlesztési alapját 200 100 forintra tervezték és a lakosság befizetéséből 200 287 forintra teljesítették. Az összes bevételi terv 1 millió 53 ezer forint, míg a teljesítés 1 millió 61 ezer 733 forint volt. — A felszabadulási emlékparkunk gondozását az általános iskola úttörői és az Űj Tavasz Tsz Koltói Anna szocialista brigádja vállalta. A társadalmi munka kiterjed a sportpálya bekerítésére éppúgy, mint az MHSZ lőterének megépítésére. — Dióhéjban csak a nagyját említettem azoknak, amiért elnyertük a településfejlesztésben a 2500 lakosú kategóriában a III. helyezést, és a vele járó 50 ezer forintot. Ez ugyan nem az első ilyen esetünk, mert 1970-ben III., 1971-ben II. helyezést értünk el, s nálunk a településfejlesztési Szombat délelőtt van. Sok községben csak szombat délután jut idő arra, hogy a házak előtt felsöpörjék az utat és a járdát. Csátal- ján már délelőtt is olyan tisztaság van, mintha ünnep lenne. Talán nem is túlzás ez a megállapítás, mert ahol a lakosság így szereti a községet, ott nem sajnálja a fáradságot, mert tudja, hogy a parkok virágai elsősorban nekik nyílnak, a házakba bevezetett vízvezeték saját kényelmüket szolgálja. Maguk látják hasznát annak a közel 3 millió forint értékű társadalmi munkának, amely ..., de hagyjuk szóhoz jutni Kubaion Antal tanácselnököt, aki igazán szót ért a lakossággal, s aki a község ügyeit nemcsak a hivatalban, de odahaza is szívén viseli. — Elnök elvtárs. Az 1974-es településfejlesztési versenyben hogyan tudták megszervezni a kisközségek kategóriájának III. helyezését? — Tud kerékpározni? — kérdez vissza a tanácselnök, s kissé meglepődtem a váratlan kérdésen. • Kilátás a csátaljai templomtoronyból. • A község felszabadulási emlékparkja. Fejlesztési Csátalján Előkészületek az új kollektív szerződések megkötésére Az érvényben levő, 1971—1975. évekre szóló kollektív szerződések az év végén lejárnak, ezért a vállalatoknál napirendre került az új, 1976—1980. évi kollektív szerződések előkészítése. Princz Lászlót, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárát arra kértük, foglalja össze a kollektív szerződésekkel kapcsolatos megyei tapasztalatokat, és ismertesse, hogyan készítik elő a gazdálkodó szervek az V. ötéves tervciklus vállalati „alkotmányát”. Az SZMT titkára elmondta, hogy a hatályban levő kollektív szerződések! végrehajtása kellő tapasztalat híján eleinte döcögött, s tartalmi hiányosságokkal is lehetett találkozni. Az évek során azonban a szerződések egyre inkább betöltötték a nekik szánt szerepet: a közös érdekek alapján a vállalati élet szabályozóivá, a kollektív akaratot kifejező dokumentumokká váltak. — A kollektív szerződésben foglaltak megvalósításának figyelemmel kísérése, az évenként kötelező beszámolók, valamint a módosítások felelősségteljes előkészítése és végrehajtása szerves részévé vált a vállalati vezetésnek — állapította meg Princz László. A vállalati „alkotmányt” — az üzemi demokrácia szellemében — olyan bizottságok állás- foglalása alapján módosítják, amelyekben a munkahely valamennyi csoportjának, a nőknek, a fiataloknak, a törzsgárdatagok- nak stb. képviselői részt vesznek. Az 1975-ben érvényes kollektív szerződések egyik fő jellemzője, hogy kiemelten foglalkoznak a munkások helyzetének javításával: a továbbtanuló fizikai dolgozók segítésével, a munkásla- kás-épités támogatásával, a szakmunkásképzéssel és továbbképzéssel stb. A nő- és ifjúságpolitikai párt- és kormányhatározatokat szintén szem előtt tartották a megfogalmazáskor. A dolgozók kötelességeit és jogait rögzítő dokumentumok leggyakrabban a túlóráztatás mértékére vonatkozó szabályt szegik meg. A gazdasági vezetők a munkaerőhiányra, exportkötelezettségekre és egyebekre hivatkozva a megengedettnél magasabb túlóraszámot fogadtatnak el a másik, aláíró féllel, a szakszervezeti bizottsággal. Ismeretes, hogy Bács-Kiskun- ban sok olvan ’izem van. amely más megyebeli vállalathoz tartozik. Előfordult, hogy ilyen munkahelyek kollektívái mindössze egy nanot kaptak központjuktól a módosított szerződés tanulmányozására, véleményezésére. Ez nem más, mint az üzemi demokrácia megsértése — A következő tervciklusra szóló kollektív szerződések megkötését a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának közösen kiadott irányelvei alapján készítik eiő a vállalatok — tudtuk meg az SZMT titkárától. A jó szerződésnek összhangban kell lennie az V. öteves tervidőszak alapvető munkaügyi és szociálpolitikai célkitűzéseivel, valamint a vállalati tervíeladatokkal. Az irányelvek azt ajánlják a gazdálkodó szerveknek, hogy először a közös célokról es a megvalósítás eszközeiről készült terveket ismertessék és vitassák meg a dolgozókkal. A szerződés szövegtervezetét csak ezután állítsák össze, figyelembe véve a kollektíva észrevételeit, javaslatait. Ily módon az új szerződés az eddiginél szorosabban kapcsolódhat a munkaerőgazdálkodási, bér- és jövedelempolitikai, szociálpolitikai és szakképzési tervekhez, s jobban elősegítheti a termelési és gazdálkodási célok megvalósítását. Az irányelvek a szerződéstervezet egyes részeinek kidolgozására — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — munkabizottságok létrehozását javasolják, amelyekbe a gazdasági és szakszervezeti vezetőkön kívül meg kell hívni a nők és fiatalok képviselőit. Az előkészítő tevékenység megszervezése és az ellenőrzés a vállalati igazgató, valamint a szak- szervezeti szerv titkárának közös feladata. A munkaügyi miniszter és a SZOT ajánlása más me’lett foglalkozik a racionális létszám- gazdálkodást elősegítő üzem- és munkaszervezéssel, a munka hatékonyságát nö,velő bérezéssel, a kereseti arányok megváltoztatásával. a munkaerő-szükséglet kielégítésének módszereivel és a vállalati létszámösszetétel javításának problémájával. A következő tervciklusra szóló kollektív szerződések tükrözik majd a január 1-én hatályba lépő Országos Szakmai Bértáb'á- zatok előírásait, és a vállalatoknál első alkalommal elkészülő szociálpolitikai terveket is. A. T. S. A DINOSAURUSOK KÖZTÜNK VANNAK A legutóbbi időben Dél-Afriká- ban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban eddig ismeretlen dinosaurus-fajták számos csontjára bukkantak. E leletek forradalmasítják a régóta megszokott képet: a rémisztő teremtmények nem hidegvérű húskolosszusok volta, amelyek évmilliókkal ezelőtt a szennyezett mocsarakban otromba. célszerűtlenséggel haladtak az elkerülhetetlen kihalás felé. Épo oly meleg vérük volt, mint az emlős állatoknak, az állati intelligencia csúcsainak közelébe kerültek, és még a mai napig sem haltak ki. Az állatok egy még ma is élő osztálya ugyanis, mint kiderült, a dinosaurusoktól származik: mégpedig a madarak. Már a téli csizmákat gyártja a félegyházi cipészszövetkezet A jó munka képlete A kirakatokban még csupa nyári holmit látni, a Kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezetnél azonban már a téli csizmákat készítik. Lukács Ferenctől, a szövetkezet elnökétől a következő tájékoztatást kaptuk idei eredményeikről és őszi—téli terveikről. — Az első félévben összesen ötvenháromezer pár lábbeli készült szövetkezetünkben; olcsó női szandálok, fapapucsok és hosszú szárú munkavédelmi cipők. Egész évre tervezett előirányzatunknak 70 százalékát termeltük meg júliusig, árbevételi tervünknek pedig 72 százalékát teljesítettük. Árutermelésünk jelentős növekedését változatlan létszámmal értük el. A termelékenység emelkedésének hátterében dolgozóink remek begyakorlottsága, a javuló munkaidő-kihasználás és a takarékosságra való eredményes törekvés* áll. Bár külön prémiummal nem jutalmazzuk az anyagtakarékosságot, szabászaink mégis másfél százalékkal több cipőalkatrészt szabnak — ugyanannyi anyagból. A tavalyi próbagyártás sikere nyomán most tizenötezer pár téli csizma készítésére vállalkoztunk. Ez a második félév legfontosabb terméke. Termelési értékünk év végére eléri a 18—19 millió forintot. Ez lényegesen több, mint amennyit a korábbi években produkáltunk. Ehhez a növekedéshez szeretnénk, ha felzárkóznának a munkafeltételek is. A télen kell elkészülnie üzemházunk 260 négyzetméteres bővítésének. Megszűnik műhelyeinkben a munkát nehezítő helyszűke, és több lesz a raktár, javul a szociális ellátás szövetkezetünkben. A rövidesen megkezdődő építkezés egymillió 300 ezer forintba kerül, ebből tetemes részt, háromszázezret a KISZÖV támogatásából fedezünk. Zs. A. • Cserép Lukács meós elégedetten vizsgálja meg a női csizmák első darabjait, melyek valószínűleg a vásárlók tetszését is megnyerik. (Opauszky László felvételei) • A képletet: DH+H — vagyis Dolgozz hibátlanul és hatékonyan — tulajdonképpen a XI. kongresszus egyik felszólalója fogalmazta meg. Igaz, ahol komolyan foglalkoznak a DH-munka- rendszer bevezetésével, vagy már abban dogoznak, ott tisztázódott már az is. hogy e munkarend- szer céljait tekintve rendkívül összetett és a vállalatok teljes gazdálkodását érinti. A rendszer neve (nem túl szerencsés valóban) — Dolgozz hibátlanul — eredendően sem csak a minőség javítására, a selejt elkerülésére utalt, hanem a valamennyi részletében hibátlan munkára. Még pontosabban: a munkában, a gazdálkodásban megmutatkozó valamennyi veszteség csökkentésére és elkerülésére. Ezt igényli a DH- munkarendszer a vállalatok vezető posztjait betöltőitől is. hiszen a gyárak belső munkamegosztásában — a tervezés, döntés, irányítás pontjain ugyanúgy javítható a munka színvonala,- mint a végrehajtásban, a közvetlen termelésben. Kézenfekvő mindez, hiszen bárhol lehet „selejt” gyártani • a piackutatásban, a készletezésben, a gyártmányszerkesztésben, a forgácsoló műhelyben, mert bárhol esik is a biha. az bizonyos, mértékű veszteség forrása lesz mindenképp: ami időben, pénzben, emberi fáradtságban kifejezhető. • A DH munkarendszerben a veszteség forrását is összetetten ítélik meg. Nemcsak azt tekintik veszteségnek, amivel — esetleg — a tervezettől elmaradnak Erre úgyis odafigyelnek mindenütt, hiszen az ilyesmi, mégha meg is magyarázzák, azért nyilvánvalóvá teszi a gyengébb munkát. Nem: a DH-munkarendszerben az is veszteségnek számít — amivel elmaradnak a lehetséges színvonaltól, a műszaki szakmai adottságok alapján elérhető eredménytől ... Ez a döntő Ebben a sávban — tehát a ténylegesen v égzett — tervezett — valamint a mai színvonalon lehetséges teljesítmény közti sávban rejlik a legtöbb tartalék. A DH-munka- rendszer elsősorban ennek feltárásában segíthet, hiszen az első teendő — ha a rendszer bevezetésére gondolnak valahol — a szembesítés. A vállalat által elért tényleges eredmény összevetése az elérhető lehetséges eredménnyel. • A jelenlegi időszak egyik jelentős vesztesége — népgazdasági szinten — pl. abból adódik, hogy némelyik gyár a termékeit tulajdonképpen mélyen az önköltség alatt értékesíti a világpiacon. A termeléshez, értékesítéshez és a beszerzéshez nyújtott állami támogatások révén ugyanis a valódi költségeitől függetlenül képes nemzetközileg versenyképes árat kalkulálni. Ez a helyzet nem sarkallja különösebben a vállalatokat, hogy egy sor — nyilvánvaló veszteségtől — pl. jobb szervezéssel vagy jobb fegyelemmel megszabaduljanak. Tehát itt újból az történik, hogy az elért produktum a vállalat számára elég- ágesnek, megnyugtatónak lát- sűk. meredem vetik össze a valójában elérhető eredménnyel. Nyilvánvaló veszteség pl. a se- lejtkár. A vállalatok többsége ennek csökkentésével különösebben mégsem foglalkozik, mert ez az összeg a költségeknek csak „néhány százaléka. (Ráadásul ennek nagy részét is a költségvetéssel fizettetik meg) Népgazdasági szinten azonban a selejtkárt is több milliárdra rúg évente. • A következő években egyre nehezebb lesz megkeresni a nemzeti jövedelem minden egyes fo-' rintját. A hazai ipar — közismerten külkereskedelem-érzékeny : nagv nyersanyagimportra szorul, aminek az árát meg kell keresnie az exporttal. Ezért, a vállalatok többségénél, az eddigieknél rugalmasabb. eredményesebb gazdálkodás szükséges. A hatékonyság növelésének két fő útja kínálkozik: a ráfordítások csökkentése és a bevételek növelése. Az előzőhöz szükséges az anyagtakarékosság, az állásidők csökkentése, a minőségjavítás, a jobb munkafegyelem ... Az utóbbihoz — elsősorban korszerű termék kellene. Tehát, hogy az anyag, az idő, az erő a többet érő, jobb konstrukció gyárására menjen el. A következő években a vállalatok többségének mindkét úton járniuk kell. Ennek megfelelően érdemes* dolgozni minden poszton és a DH-munka- rendszer — a jó mupka képlete jegyében — valóban alkalmas arra. hogy a vállalaton belüli törekvéseket összefogja, összehangolja... Egyébként az egység és az egyetértés, a célok pontos ismerete mindenki előtt — ugyancsak jelentős hatékonyságot javító körülmény, hiszen ez a szervezettség és a fegyelem legjobb, legbiztosabb alapja. G. F. • Rácz Györgyné tűzónő a csíz magyár tó szalag egyik legszorgalmasabb dolgozó.’.
