Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
1975. augusztus 12, $ ü Elhunyt Dmitrij Sosztakovics MOSZKVA Súlyos betegség után szombaton este Moszkvában 69. életévében elhunyt Dmitrij Sosztako- yics, világhírű zeneszerző. Sosz- takovicsot munkássága a jelenkor egyik leghíresebb zeneszerzőjévé emelte. Dmitrij Sosztakovics Pétervá- rott (ma Leningrad) született, apja mérnök volt. Elvégezte a leningrádi konzervatóriumot. 1927-ben indult a varsói Chopin- zongoraversenyen és ott tiszteletbeli diplomát szerzett. A továbbiakban saját műveivel lépett lel. A világhírű zeneszerző több mint 150 műve között van két opera, több balett és operett, zenekari művek, kórusok, költemények és románcok. Ezenkívül több filmnek és színházi előadásnak ő szerezte a zenéjét. A világhírnevet szimfóniái hozták meg számára. Ezek a művek a feszült társadalmi konfliktusokat, a béke és a háború erőinek harcát, az emberi értelemnek a reakció feletti diadalát fejezték ki. A fasizmus félelmetes leleplezéseként hangzott fel 1942- ben Sosztakovics VII. „Leningrádi” szimfóniája. A zeneszerző ezt a művét a fasiszták által körülzárt városban írta. A „Leningrádi” szimfónia több mint három évtizede állandóan felhangzik az egész világ koncerttermeiben, ily módon emlékezve a szovjet nép példanélküli bátorságára. Dmitrij Sosztakovics alkotásait nagyra értékelték: több érdeméremmel, többek között Lenin- renddel jutalmazták. A világhírű zeneszerző neves közéleti személyiség volt. Több ízben megválasztották a Szovjetunió pai lamenti képviselőjének, a szovjet békebizottság tagja veit, ezenkívül a szovjet tudományos akadémia, valamint számos hazai és külföldi kulturális intézet tiszteletbeli. tagjává választották. Súlyos betegsége ellenére Dmitrij Sosztakovics a legutolsó napokban is dolgozott, és nem sokkal halála előtt fejezte be új szonátáját. (TASZSZ) K ÉPERNYÖ Két egyiptomi riport Kétszer is tapsoltam volna az elmúlt héten Chrudinák Alajosnak, ha így kifejezhetném elismerésemet. Csütörtökön Hasz- szanein Hejkállal, az egyiptomi politika volt főszakácsával, ahogyan hajdanán mondták szürke eminenciásával készített riportját láthattuk, hallhattuk, vasárnap este a Szuezi-csatorna elnökével folytatott beszélgetést közvetítették. Miért figyelik az előfizetők megkülönböztetett érdeklődéssel a tévé arab szakértőjének műsorait? A Közel-Kelet a magyarok számára még mindig kicsit titokzatos, egzotikus világ, telve rejtelemmel, nálunk ismeretlen szokásokkal. Ki ne tudná, hogy a Szuezi-csatorna környékén bármikor megszólalhatnak újra a fegyverek, a megoldatlan politikai kérdések veszélyeztetik a világbékét. Személyes közünk van mindahhoz, ami ott történik. A téma tehát önmagában izgalmas, fontos. Chrudinák kitűnő újságíró: tetszetős, és itt oly nagy számban adódó, tolakodó „érdekességek” helyett a lényeget keresi. próbálja kimondatni riportalanyaival. Az A1 Ahram volt főszerkesztője helyzeti adottságai miatt világpolitikai tényező volt és nincs kizárva, hogy újra döntően befolyásolhatja az egyiptomi politikát. A magyar tévés jól okoskodott, amikor Hejkál- tól remélte az arab vezetők által tudatosan félhomályban hagyott döntések, tettek megvilágítását. A volt főszerkesztő talányos magatartása, válaszai jól érzékeltették egyéniségét, s a kibontakozást kereső vezetők taktikázását. Megnyugtató, hogy ez a világ- politika erővonalait, realitásait oly jól ismerő népszerű, befolyásos államférfi egyértelműen állást foglalt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataik fenntartására, erősítése érdekében. E cikk írásakor emlékezet)- frissítésként belelapoztam a rádió- és tévéújságba. Alig hittem a szememnek: mindössze húszperces volt az A1 Ahram-riport. Annyi mindenről szó esett, hogy legalább 40—50 percesnek éreztem. A kamera alig-alig távozott Hasszánéin Hejkál lakásá- 1 hak' ’ erkélyéről'.1 mégis” sok mindent láttunk. Az egyiptomi politikái, gazdásági helyzet összetettségét kitűnően tükrözte a Hét-ben látott szuezi műsor is. Az elegáns elnök és a földhözragadt fellah egy ország fia. Sorsukat alapvetően a tartós békére irányuló fáradozások kimenetele és a társadalmi fejlődés üteme, hatékonysága határozza meg. H. N. Népművelő kiképző poszton Több mint egy éve öltötte magára a határőr egyenruhát Tóth Imre, a sarkadi kultúrház igazgatóhelyettese. A bevonulás után hat hét múlva szülei és menyasszonya jelenlétében Kiskunhalason katonai esküt tett. A sarkadi népművelő akkor egy alegység KISZ vezetőségi tagja volt, s különösen a kultúrmun- ka szervezésében jeleskedett. Közben természetesen a katonai tantárgyak elsajátításában és a gyakorlatokon is példamutató volt. Az alapkiképzés befejezése után parancsnokai tisztestanfolyamra vezényelték. A tanfolyam parancsnoka érdeklődésünkre elmondta, hogy Tóth Imre egy év alatt kiváló szakaszparancsnokká fejlődött. A tisztes tanfolyamon szakaszelső lett, s tizedes! rangot kapott. Néhány hónap múlva szakaszvezetővé, a tisztes tanfolyam befejezésének évfordulóján pedig őrmesterré léptették elő. — A szakaszparancsnok gyors előlépése a saját eredményeire épül — állapította meg a tanfolyamparancsnok. — Arról van szó ugyanis, hogy Tóth Imre már korábban is mint tizedes és egység élenjáró katona kiválóan végezte a rajparancsnoki munkáját is és a század KISZ-titkári feladatokat is. A parancsnoki munkája révén a raja az egység élenjáró raja címet nyert, ő pedig az egység élenjáró rajparancsnoka lett. Választott tisztségéből eredően pedig a népművelői képességeit és ismereteit hasznosította eredményesen. Az általa vezényelt férfikórus például az egység kultúrversenyén első lett. Tóth Imre őrmester egyébként — dicsérte a parancsnoka — a zenekarban gitározik, har- monikázik, vagy ha szükség van rá zongorázik. S ő az egység legjobb versmondója. A határőrségnél végzett eredményes ifjúsági munkájáért a KISZ Központi Bizottság első titkárától dicsérő oklevelet kapott. A szocialista versenymozgalom második időszakában elnyerte a határőrség kiváló katonája címet és az egység élenjáró szakasz parancsnoka lett. A sok elismerés tehát az őrmester gazdag eredményeinek reális következménye. — Imre legkisebb eredményeinek végtelenül tudunk örülni, nagyon egyszerű gyerek, de odahaza is mindig jó fiú volt — mondta az eskü napján Tóth határőr édesanyja. S egy év után a századparancsnok is hasonlókat mond: — Tóth őrmester kiválóan teljesíti a katonai követelményeket, miközben az ifjúsági munka irányításában, szervezésében és végzésében is jeleskedik. Tóth Imre őrmester szülei, menyasszonya, s bizonyára a sarkadi kultúrház dolgozói, látogatói is jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy az odahaza is példásan viselkedő fiú, a népművelő, katonáéknál is hasznosítja és gyarapítja tudását, s becsülettel teljesíti a haza iránti kötelességét. Gazsó Béla Tizenháromezer új diplomás Keresettek a jogászok, mérnökök, tanárok, közgazdászok Egészséges tettrekészség Az idén 13 386-an — néhány százzal többen, mint tavaly — végeztek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az Oktatási Minisztériumban összegezték munkába állásuk lehetőségeit, helyzetét, a végzősök sorában 2063 a társadalmi tanulmányi ösztöndíjas és 435-en külföldi tanulmányi ösztöndíjasok. Tehát pályázni vagy egyéni elhelyezkedés révén 10 885 végzős hallgató munkavállalásával számolnak. A munkáltatók — üzemek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek — együttvéve 24 946 álláshelyet hirdettek meg pályázati felhívásokban. (Jellemző adat, hogy egy esztendővel korábban 19 810 munkahelyet kínáltak az új diplomásoknak.) Növekedett tehát a kínálat: a pályázat útján az elhelyezkedési lehetőség több mint 220 százalékos volt, ami másképpen azt jelenti, hogy minden végzős legalább két munkahely közül válogathatott. A végzősök sorában 9766 a nem pedagógus képesítésű hallgatók száma. Közülük pályázatra jogosult 7598, számukra 15 602 munkahelyet kínáltak a különböző vállalatok és intézmények. A friss diplomások nagyobb része nem pályázat útján helyezkedett el. A jelenlegi pályázati rendszerben a végző fiatal szakemberek nem minden esetben a népgazdaság legfontosabb területein helyezkednek el. A nall- gatók egyénileg keresik meg a munkáltatókat, sok esetben — személyes kapcsolat alapján — nem is a meghirdetett álláshelyeket töltik be. A tudományegyetemek természettudományi karainak nem tanár szakain 277-en végeztek, számukra 254 munkahelyet kínáltak. Még így is a hallgatóknak csupán 33 százaléka élt a pályázati lehetőséggel. A budapesti, a miskolci nehézipari és a veszprémi vegyipari műszaki egyetemeken együttvéve 1793 fiatal mérnök kanta meg a dinlomáját. A társadalmi Ösztöndíjasokat és a külföldi hallgatókat leszámítva az 1236 pályázatra jogosult hallgatónak 3168 állást hirdettek meg a különböző — zömében fővárosi — vállalatok és intézmények. Változatlanul keresettek tehát a mérnökök. Nagy az érdeklődés a végzős közgazdászok iránt is. A 446 pályázatra jogosult, friss diplomásnak összesen 1148 munkahelyet ajánlották fel. Ebből 624 volt a iővárosi munkahely. Kedvező helyzetben választhattak a lehetőségek közül a jogászok is. A pályázatra jogosult 329 végzős számára 953 — többnyire vidéki — állást kínáltak, a munkáltatók. Majdnem három állás várt minden diplomásra. Elsősorban vidéken kert settek az orvosok. Az orvostudományi egyetemek általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerész karain az 1160 pályázatra jogosult hallgatónak 1539 állást hirdettek meg. A végzős hallgatók elhelyezkedése folyamatban van. Az agrártudományi egyetemeken 757-en kapták meg a diplomájukat ebben a tanévben. Ebben, a szakmában is a végzettek számánál több állás várja a fiatal diplomásokat. A pedagógusképző felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 1975-ben 3620 hallgató kapta meg a diplomáját, a pályázatra jogosult, hivatását most kezdő fiatal nevelők számára átlagosan több mint két álláslehetőség kínálkozott. A tanárképző főiskolán végzők közül változatlanul a matematika, műszaki ismeretek és testnevelés szakosok iránt volt a legnagyobb a kereslet. Tovább növekedett a nevelőtanári igény is. Igen keresettek az alsó tagozatos tanítók: a pályázati lehetőségük 340 százalékos volt. Az óvónőképző intézetekben és azok kihelyezett tagozatain 505- en szereztek oklevelet. Amíg 1974-ben egy yégzős óvónőre átlagosan 3,5 meghirdetett állás jutott, az idén már 4,2. Az óvónőhiányon némiképpen enyhít a szakközépiskolákból idén először kibocsátott mintegy 190 óvónő munkába állása. (MTI) • Tagadhatatlan, nem nehéz rálelni* napjainkban az óvatosko- dúsra, a bizonytalankodásra, a tehetetlenkedésre a vállalatok egy meghatározható körében. E körbe azok a gazdasági szervezetek tartoznak, amelyek elkényelme- sedtek. a növekvő feladatokban nem a cselekvésre szólító kihívást, az erőpróbát látják, hanem a veszélyt, nyugalmuk megboly- gatását. Nagy hiba lenne tagadni, hogy az eredményességben, avagy a kudarcokban a személyi, azaz vezetési, irányítási készségeknek, módszereknek sem csekély a szelepe. sőt, bizonyos helyzetekben e tényezők kerülnek az első helyre. Tagadhatatlan az is, hogy nem nehéz rálelni napjainkban a lehetőségek gyors, s mégis alapos felmérésére, az egészséges tettrekészségre a vállalatok egy meghatározható körében. E magatartásban döntő szerepet játszott a vezetés, azzal, hogy kijelölte. az irányokat,* s nem kevésbé azzal, hogy az új feladatoknak megnyerte, megnyeri az egész közösséget. • Nem az újságírói restség íratta le az azonos gondolati, fogalmazási szálra felfűzött mondatokat, hanem a meggyőződés, hogy mindkettő igaz: egy adott helyzet más-más vonásai ezek. Induljunk ki abból: tavaly túl jól sikerült a vállalatok többségének az esztendő, hiszen a vállalati eredmény 16,2 százalékkal növekedett átlagosan, 1973-hoz mérten. s ez sokakban azt az illúziót keltette, minden rendben van. A világpiaci áremelkedések terhét az állami költségvetés viselte, az exportbevételek inflációs gyarapodása viszont jórészt a vállalati pénztárakba került. A párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozata ugyan éles megvilágításba helyezte a gazdálkodás gyenge pontjait, ám a teendők súlyát a túl magabiztosak, a túl röviden látók — azok. akik ma siránkoznak! — nem. vagy csak vonakodva, megkésve vették magukra. Szerencsére voltak, s nem kis számban, olyan termelői egységek. amelyek jól kitapintották az általánosból a maguk teendőit, mulasztásait, lehetőségeit, amelyek megértették: a siker elsősorban saját erőfeszítéseiken múlik. • A gazdálkodás kedvező vonásainak erősödését végül is a tettrekész vállalatok munkálkodása segítette. Egyebek között az, hogy a termelés növekedésének egészét — az év eddig számba vehető öt hónapjában — a termelékenység emelkedése fedezte, valamelyest javult a beruházási tevékenység, meggyorsult a túlzott készletek fölszámolása, s így tovább. Az viszont, hogy a külkereskedelmi mérleg egyensúlya tovább romlott, még mindig kínálatának bővítése arra figyelmeztet, hogy az egészséges tettrekészség korántsem általános jellemzője a termelőágazatok egységeinek. Hosszú a lehetőségek sora, ám sokan csak forgatják a teendők kuszának tetsző gombolyagát, ahelyett, hogy a kezdő szálakat kutatnák! • Csendesebbek a vállalatok, gyárak, szövetkezetek irodái annál. mint amit a napi munka rendje megkíván, s ha valahol fölerősödik is a hang. csupán panaszokat sorol. Az egészséges, tetteket követelő, s újabb cselekedetekre sarkalló nyugtalanságot sürgetjük, kívánjuk, igényeljük. Azt a cselekvő kedvet és nyugtalanságot, mely legtöbb embert hatalmába kerít, ha látja, értelme van igyekezetének, javaslatának. s kritikájának is! Mert igaz, tombol a kánikula, sokan vannak szabadságon, de nemcsak a pihenés napjai, hanem a naptár lapjai is fogynak, s az elvesztegetett, meddő siránkozással töltött hetek semmit sem adnak a társadalomnak. Sőt. megrövidítik azt! M. O. Kodály zenepedagógiája a Szovjetunióban 1964-ben, amikor elsőnek a szocialista államok közül Magyarország — az UNESCO védnökségével — megrendezte a zenepedagógiai világkongresszust, olyan tanítási módszerekkel és eredményekkel mutatkozott be, amelyek felkeltették a világ haladó zenetanárainak figyelmét. A szakemberek érdeklődése azóta sem lankadt a különböző országokban. A szovjet folyóiratok is számos cikket közöltek Kodály módszereiről. Ezek hatására többek között az észt és a lett szövetségi köztársaságban már megvalósították és számos nagyvárosban — kísérletképpen — alkalmazzák a magyar zeneoktatás elveit. 1970-ben szovjet kollégáimmal együtt az első kecskeméti Ko- dály-szemináriumon ismerkedtem meg közelebbről a magyar- országi iskolák énekoktatási gyakorlatával. A rendezvények legfontosabb tanulsága számunkra a népdalra épülő pedagógia átfogó íendszere volt. A magyar népzene, a gyermekdalok, valamint az egyszerű — a tanulók által is könnyen elsajátítható — kottaolvasás módszereinek közvetlen átvétele viszont bizonyos nehézségekbe ütközik a soknemzetiségű Szovjetunió egyes területein. A balti szovjet szocialista szövetségi köztársaságokban például (Észt-, Lettország, Litvánia) nem okoz problémát a relatív szol- mizáció bevezetése, mert ott a latin ábécé Használatos. Az orosz, ukrán, vagy a belorusz köztársaság iskoláiban azonban a cirill- betűs írásmód következtében nem alkalmazható — elsősorban azért, mert a betűk sorrendje más, mint a latinban. Ezekben az országokban a pedagógusok általános szótagrendszer kialakításával kísérleteznek. A legelfogadhatóbb eredményeket Pavel Filipovics Weisz moszkvai zenetudós, a művészettörténeti tudományok kandidátusa érte el. Az idei, kecskeméti II. Kodály- szimpozion tanácskozásai hasznos elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal szolgálnak számunkra, hiszen a Szovjetunióban különösképpen szükség van egy általá-' nosan hasznosítható, közös alapokra épülő, többnemzetiségű közösségekben is alkalmazható zenepedagógiai rendszer kidolgozására. A Szovjetunió általános iskolai tan terveit egységes metodológia alapján dolgozták ki, azonosak a módszertani elvek. — Különböznek azonban a területenként beszélt nyelvek. Ugyanakkor sok közös vonást mutatnak fel a népdalok ősi dallamfordulatai. Ezek zeneiségét, dallamait csak gondos előkészítéssel szabad átültetni egy másik nép zenei és nyelvi világába. A pedagógusoknak sokkal inkább az oktatás elveinek azonosságát kell képviselniük. A változatos dallamvilág, a népi örökség egységes elvű oktatása közelebb hozza egymáshoz a testvéri népeket és nemzetiségi csoportokat. Népdalkutatók és nyelvészek együttes munkája alakítja ki az egyes szovjet szocialista köztársaságokban használatos módszereket, de sok még a nyitott, tisztázatlan kérdés. A kecskeméti nemzetközi szim- pozion magasszintű elméleti előadásai és gyakorlati foglalkozásai, a bemutató tanítások, valamint a résztvevők" vitái és eszmecseréi hasznosnak bizonyultak. A többi ország képviselőivel együtt azon tanácskoztunk, hogy miképpen tudnánk hasznosítani és gyümölcsöztetni a Kodály nevével fémjelzett magyar zenepedagógia világszerte elismert koncepcióit. Árpa István zenetanár USZSZK — Uzsgorod Űjszülöttellátó központokat létesítenek A kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain helyenként gondot okoz az újszülöttek szakszerű-jellátása. A legtöbb kórház szülészetén nincs főállású gyermekorvos, pedig a koraszülöttek és a légzési, illetve keringési rendellenességgel napvilágot látó csecsemők azonnali szakszerű ellátása életeket menthet. A csecsemővédelem, s ezen belül az újszülöttellátás színvonalának javítására több éves programot dolgozott ki az Egészségügyi Minisztérium. A tervek szerint mindenekelőtt a klinikák újszülött-részlegein és néhány megyei kórházban magas színvonalú ellátást nyújtó, úgynevezett neonatológiai központot hoznak létre. Az érintett budapesti klinikákon kívül Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szombathelyen, majd Pécsett és Győrben alakítanak ki ilyen újszülöttellátó központokat. A program végrehajtása már megkezdődött: még az idén 30 millió forintot fordítanak erre a célra. Később valamennyi megyei kórház és a nagyobb forgalmú fővárosi kórházak újszülött-részlegeit hasonló felszereléssel látják el. 4 Csalfa Vénusz Amennyire lelkesedtem és izgultam szépség királynők választásának évadján eddigelé — any- nyira lohad érdeklődésem és nő zavartságom az utóbbi időkben. Ne értsenek félre. Nem az örökszép ÉVÁK iránti imádatom heve lankad, az fennen lobog, míg csak a világ áll. Hanem: egyszerűen kételkedem. Innen a bizonytalanságérzetem is. No nem bizonyos adatok — kebel-, derék-, s csípőbőség, a szem és haj színe stb. — hitelességében kételkedem. Azok ob- jektívek — elfogulatlanok —, mint a pinty. Például most se kerülte el a figyelmemet, hogy az idei „Miss Universum” egy bájos, kék szemű — vagy zöld? Ki emlékszik már vissza másfél hétre, meg hogy szölke volt-e az édes, netán barna — de mindenesetre, finn kislány volt. A hír elolvasásakor betéve tudtam a méreteire vonatkozó három számjegyet is, de ezek azóta keveredtek az űrtalálkozó számadataival. így nem mernék megesküdni rájuk. Pláne, hogy akkor se voltam vele tisztában, melyik vonatkozik a kebelére, melyik a csípejére. Szóval az információ adatszerűségeiben vakon hittem. Ugyanígy kételkedés nélkül vettem tudomásul, hogy a július 26-i Anna-bálon füredi egyén lett a „királynő”. Az előbbi mondat fukarságából sejthetik már, mely irányból ült bogár a fejembe — vagy fülembe, kinek hogy tetszik. Most már áperté kinyilvánítom: e szépségkirálynöknek pont a nöiségéről nem vagyok tudományos alapossággal meggyőzve. Ne, ne szóljanak közbe! Kérem. Sziliem fölött őrzöm azt a hirt, amely szerint a „Miss Universum" cím elnyeréséért Hongkongban versenyző szépségek egyike férfi volt! S azt hiszik, csupán ilyen hív- ságos, világi információ ingatott meg? Tévednek. Más helyütt olvasom, hogy a vatikáni hatóságok bonyolult feladat megoldása előtt állnak. Egy nő azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy szeretne belépni egy kolostorba. Igenám! Bonyodalmat okoz azonban, hogy olyan férfiról van szó, akit három kényes műtét során változtattak nővé. No jó, a vatikániu- sok majdcsak feltalálják magukat. Sokkal rázósabb kutyaszorítóból is kivágták már magukat. Például annak idején — avagy stílszerűen anno dacumal —, midőn az angyalok nemiségéről vitatkozva törtek pálcát. Ámbár akkoron is ki ide, ki oda szavazott, s legokosabbak a középutasok lettek. Mi, laikusok és ateisták már megalkudnánk az ö helyükben, mondván: ennek az apáca-aspiránsnak a dolgában igencsak a jóisten tudna igazat adni, hogy most már mi legyen, fiú vagy lány? A vatikániusoknak kenyértörésig kell vinni az ügyet. S ismerjük el, ez nem is olyan kismiska. Többet mondok. Kairóból jelentették, hogy egy 22 éves ausztrál fiatalember — egy bizonyos Logan úr — férfiként érkezett Kairóba és nőként, Ann Carol kisasszony néven hagyta el az országot. Nem arról van szó, mintha a közel-keleti helyzet bonyolultsága zavarta volna meg öt annyira. A fiatalember, aki egyébként show-műsorok vezető táncosaként lépett fel éjjeli mulatókban, egy sikeres plasztikai műtétnek köszönheti az átváltozást. Gamal Beheiry, a kairói egyetem orvos- professzora az ausztráliai fiatalemberrel együtt már tizenkét férfit változtatott nővé; az első hasonló műtétet öt éve végezte egy olasz férfin. Tetszenek érteni? Olasz férfin. Vajon nem az jelentkezett apácának?? S az a hongkongi „Miss Universum” címre pályázó szépség. A hímnemű atyafi, akit csak az a bizonyos paraszthajszái választott el attól, hogy szépségkirálynővé üssék. Szépsége, formája, sokminden egyebe — gondoljunk a szabványméretekre — megvolt hozzá, csak éppen az a pluszsemmiség jött közbe. Igaza van az angol újság leleplező cikkének. Addig már nem lehetünk nyugodtak, míg a szépségversenyek résztvevőit is szex- vizsgálatnak nem vetik alá pó- r diumra lépés előtt. Tóth István
