Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-10 / 187. szám
1975. augusztus 10. 0 PETŐFI Ni,*-». 4A megye társadalmi és gazdasági fejlődésének 1975. első félévi eredményei A megye szocialista iparának termelése 1975. első felében az előző évekénél mérsékeltebben növekedett, mintegy 8 százalékkal hahaladta meg az előző évit. A minisztériumi iparon belül a nehézipar fejlődött a legdinamikusabban, néhány vállalat — az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodással — az átlagnál jóval gyorsabban növelte tenne- • Hatezer darabbal több fürdőkádat gyártott a lo tevi-k'-n •■’Ságét : A S/ erszamgepipan Művek kecskeméti gyára például préslégkalapácsból és fékszerelvényből, a Ganz-MAVAG kiskunhalasi gyára pedig a nagyobb teljesítményű Diesel-motoros áramfejlesztőkből és a dugattyús légkompresszorokból állított elő többet. A tanácsi iparhoz tartozó Tőzegkitermelő Vállalat termelése több mint negyedével csökkent. A kevert sertéstrágya ártámogatásának megszüntetésével ugyanis a terméket nem tudták volna gazdaságosan értékesíteni, ezért gyártását megszüntették. A Drótfonatgyártó Vállalat termelését munkaerő- hiány vetet.te vissza. A megfigyelt, fontosabb termékek közül a minisztériumi iparban 7 millió köbméterrel (2 százalékkal) emelkedett a földgáz, mintegy 6 ezer darabbal (8 százalékkal) a fürdőkád termelése. Magnetofonból közel 8,5 ezer darabbal (13 százalékkal) gyártottak kevesebbet az előző évinél, a gyártott készülékekből azonban 7-ről 46 százalékra emelkedett a nagyobb teljesítményű, jóval munkaigényesebb termékek aránya. Kismértékű növekedés tapasztalható a cipőgyártásban is, bár a gyermekcipők termelése közel harmadával, 154 ezer párral csökkent, s így aránya 55-ről 37 százalékra esett vissza. A mezőgazdaság igényeivel lépést tartva 3,2 ezer 'Irinával növelte a takarmánykeverék-termelést a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A vágott- baromfi-termelés közel negyedével, 2,3 ezer tonnával, a feldolgozott tojás mennyisége mintegy hatodával — 9 millió darabbal — volt több, mint az előző évben. Sokrétűbbé vált a baromfi- ipari vállalatoknál a feldolgozó tevékenység is: nőtt a darabolt és bontott áruk aránya. A tanácsi iparban előállított termékek közül 5 millió darabbal (10 százalékkal) tovább emelkedett — a változó táplálkozási igényeknek megfelelően — a péksütemény-fogyasztás; míg kenyérből közel másfél százalékkal visszaesett a kereslet. A kapacitásbővítés eredményeként a könnyűipari termelőegységeknél az értékesítés közel más- félszerese volt az egy évvel korábbinak. A belkereskedelemnek átadott termékek értéke 42, a külkereskedelemnek átadottaké 44 százalékkal emelkedett. A megfigyelt vállalatok 1975. III. negyedévi rendelésállománya — 768 millió forint — közel harmadával haladja meg a tavalyit. Helyenként magas az előző időszakról áthúzódó rendelésállomány aránya, amely gyakran a vállalatok anyagellátási és kooperációs problémáira vezethető vissza. Különösen nehéz helyzetben van a Drótfonatgyártó Vállalat a már említett munka- -eromany miatt, s nehezíti a hely zetet az elavult géppark is, amely a termelés intenzív növelését nem teszi lehetővé, habár a vállalat termékeire ■szükség lenne. A szocialista iparban az év •első felében egy százalékkal dolgoztak kevesebben az előző évinél. A létszámcsökkenés különösen a tanácsi és a szövetkezeti ipart érintette, ahol az összes foglalkoztatottak száma 7, illetve 5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A minisztériumi szektorban viszont mintegy másfél százalékos növekedés volt tapasztalható, ami -egészséges átáramlást jelez a korszerűbb technikával rendelkező termelő területre. melés. 1975 első hat hónapjában az elvégzett építési munkák értéke megközelítette a 811 millió forintot, ami összehasonlítható áron 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez a jelentős növekedés teljes egészében az állami vállalatok termelésemelkedéséből adódott, szemben a szövetkezeti építőiparral, ahol továbbra is csökkenő irányzat tapasztalható: A tanácsi szektor közel 27 százalékos termelésnövekedéséhez hozzájárult az, év elejétől működő Bajai Építő- és Építőipari Vállalat tevékenysége is. A félév folyamán az építőipali vállalatok és szövetkezetek 244 építmény kivitelezését kezdték el. A szocialista építőiparban további koncentrálódás figyelhető meg. Egy kivitelezés alatt álló építményre 17 építőipari munkás jutói' az előző évi 15, illetve az 19.évi 13 fővel szemben. 9 Június végéig 1761 új lakást adtak át beköltözésre. A megye építőipari szervezeteiben az első negyedévben már tapasztalt létszámnövekedés tovább fokozódott. A félév végén a foglalkoztatottak száma elérte a 11 700-at, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az építőipari vállalatoknál és a szövetkezetekben 1975. első felében a termelékenység tovább javult. Egy építőipari munkásra 144 ezer forint építési-szerelési munka jutott, ami az árváltozásokat is figyelembe véve — 10 százalékkal több az előző évinél. Az építőipar többlettermelésének 45 százalékát a létszámnövekedés, és 55 százalékát a temelékenység javulása eredményezte. Terjednek a termelési rendszerek a mezőgazdaságban A mezőgazdasági termelés 773 ezer hektár területen folyik a megyében. A nagyüzemekben 1975-ben a földterületek jelentős mértékben koncentrálódtak, miután a zárt termelési rendszeNövekedett az ipari termelés A lakosság életkörülményeinek alakulása A termelékenység nagyobb mértékben emelkedett, mint a termelés és ez a munkaintenzitás növekedését, a munkaidő jobb kihasználását jelzi. Ennek következménye, hogy az első félévben a termelés emelkedésének teljes egészében a termelékenység volt a forrása. A megye szocialista építőiparában is dinamikusan nőtt a terrek, a szakosított állattartó telepek és az ezeket kiszolgáló nagy teljesítményű gépek és be- rSndezések csak megfelelő üzemméretek között nyújtják a legjobb teljesítményt. Az állami gazdaságok átlagos területe (7517 hektár) 16 százalékkal, a mező- gazdasági termelőszövetkezeteké (3658 hektár) 60 százalékkal, a szakszövetkezeteké pedig (3282 hektár) 71 százalékkal nagyobb az 1970. évinél. Az aratás a csapadékos időjárás miatt nagy erőfeszítéseket igényelt. A mezőgazdaságban egyre inkább tér : hódítottak a zárt növénytermelési rendszerek. A nagyüzemi kukorica vetésterület 66 százalékát, a napraforgó 65 százalékát, a cukorrépa 24 százalékát, a szója mintegy 90 százalékát termelési rendszerben termesztik. Az állattartás változó képet mutat. A szarvasmarha-állomány 487 darabbal emelkedett, a sertésállomány pedig 136 eperrel, (14 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Az első félévben a mezőgazdasági üzemek a fontosabb vágóállatokból 23 százalékkal többet értékesítettek mint az előző év azonos időszakában. A végóserláshely áll a vendégek rendelkezésére. A nyári hónapokban a Szelidi-tónál 150, a Petőli-tónál pedig 500 kemping-férőhely is növeli az idegenforgalmi lehetőségeket. Az eső félévben a megye szálláshelyeit mintegy 38 ezren vették igénybe. A megye lakosságának egészségügyi ellátását 919 orvos végezte, 27-tel több, mint egy évvel ezelőtt. A körzeti orvosi feladatokat 197 felnőtt-, valamint 24 gyermekorvos látta el. Az egészségügyi ellátásban fontos munkát végző körzeti védőnők engedélyezett 215 álláshelyéből csak 203-at sikerült betölteni. A létszámhiány nehézséget okoz, mivel a tanácsadáson megjelent terhes nők, és a bemutatott csecsemők -száma az utóbbi években jelentősen növekedett. 1975. első félévében 1675 bölcsődei hely volt a megyében, 2 százalékkal több, mint tavaly. Az emelkedésben közrejátszott üzemi bölcsődei hálózat bővülése. A bölcsődék zsúfoltsága tovább fokozódott, és a felvételre várakozók száma meghaladta a 600 főt. Ugyanakkor a gyermekgondozási segélyen levők száma 11 ezer volt, ami 15 százalékkal magasabb az előző évinél. Az 1975,76-os tanévben a középiskolák első osztályába közel 2100 tanuló iratkozott be, mintegy 5 százalékkal kevesebb, mint tavaly. 55 százalékuk gimnáziumban, 45 százalékuk pedig szak- középiskolákban kezdi tanulmányait. Az 1975 76-os tanévben mintegy 1400 munkás-paraszt származású tanuló kezdi meg középiskolai tanulmányait, 2 százalékkal több, mint tavaly. A fizikai foglalkozású szülők gyermekeinek aránya a szakközépiskolákban több mint 75 százalékos, míg a gimnáziumokban alig több mint a fele. Az 1975 76-os tanévben beiratkozott tanulók egynegyede részesül majd kollégiumi ellátásban. A megye 166 filmszínháza 17 700 előadást tartott. A látogatottság 10 százalékkal csökkent. A kecskeméti Katona József Színház 220 előadásából minden nyolcadikat a községekben mutatták be. A színházlátogatók száma az 1975. első félévi adatok alapján 106 ezer néző volt, valamivel több az előző évinél. Az első félévi lakásépítési eredmények kedvezőek: a június végéig átadott 1761 lakás több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak. Az új lakások 69 százaléka. másfél- vagy kétszobás, egynegyede pedig kettőnél több szobás. Ebben a félévben, többségükben avulás miatt, üszesen 222 régi lakást szüntettek meg, 62-vel kevesebbet, mint 1974-ben. Bács megyében a településrendezés miatti szanálás általában sokkal kisebb mértékű az országos átlagnál: most sem érte el a 10 százalékot. A megye közlekedési vállalata — a kecskeméti 9. számú Volán — a félév folyamán 258 autóbusszal csaknem 23 millió utast szállított, másfél millióval többet mint az elmúlt év első hat hónapjában. A dinamikus forgalomnövekedést 16-tal több autóbusszal bonyolították le, ami a közlekedés problémáit csak részben könnyítette. Az autóbusz-közlekedés nagyobb hányadát (57 százalékát) ez évben is a helyi forgalom alkotta. Jelentős a személyszállításban a taxiközlekedés, amely 42 gépkocsival rendelkezik. Az év első felében 221 ezren vették a taxikat igénybe, 5 százalékkal kevesebben, mint az előző évben. tés-felvásárlás 3h ezer tonnával, egyötöddel, a vágómarha 9 ezer tonnával, mintegy egynegyeddel, a vágóbaromfi pedig 11 ezer tonnával, közel egyharmaddal volt több, mint 1974 első félévében. 0 Tovább növekedett a szarvasmarha-állomány. 1974. január 1-én a megye népessége 564,1 ezer volt, 197.vie 565,4 .ezerre növekedett az előzetes adatok alapján. Az élve- születések száma az idei első félévben meghaladta a 4800\at, ami több mint 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál. A természetes szaporodás elérte a 800 főt, s ez 30 százalékkal haladja meg az 1974 első félévit. A lakossági jövedelmek emelkedését az elmúlt félévben több tényező befolyásolta:-— a munkabér-jellegű bevételek növekedését elősegítette a termelésemelkedés, a múlt évi bérfejlesztés és több központi bérintézkedés. A bérbevételek növekedése döntően az átlagkereset emelkedéséből adódott, a létszám a legtöbb ágazatban csak kis- rtékben nőtt; — oővült a mezőgazdasági termékértékesítés; — a rn’juít' eV második fejében életbeléptéiéit szociálpolitikai intézkedések nyomán az első félévben jóval több társadalombiztosítási juttatásban részesült. a lakosság, mint az előző év azonos időszakában. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérszínvonalának emelkedése 1975. első félévében is folytatódott. Legmagasabb — közel 10 százalékos — volt a növekedés az építőiparban, ezt követte az állami mezőgazdaság 9 százalékkal, de a többi ágazatban is 6—7 százalék volt. A lakosság összes készpénzbevételének növekedési üteme meghaladta a megelőző három év első felében észleltet, valamint az ez évi országost is. Legjobban a társadalombiztosítási bevételek nőttek, valamint a mezőgazdasági termékértékesítésből származó jövedelmek. A megye kiskereskedelme 1975 első felében több mint 4,8 milliárd forint forgalmat bonyolított le, 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Kiemelkedően bővült a ruházati forgalom, valamint a vendéglátás árbevétele. A vegyesiparcikk-forgalomnak több mint egynegyedét képezte az év első felében a tartós fogyasztási cikkek eladása. Elektromos háztartási gépekből általában többet adtak el, gázkészülékekből pedig kevesebbet. A korlátozó intézkedések nyomán egyötödére csökkent az olajkályha eladása. A félév folyamán 2627 új személygépkocsi került forgalomba. A szocialista bolti kiskereskedelem féléves átlagkészlete mintegy 5 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Az intenzív forgalomnövekedés mellett több mint 6 százalékkal gyorstilt a készletek forgási sebessége. Növekedett a megye idegen- forgalma. Míg 1970-ben 880-an tudtak egyidőben megszállni a megye területén, 1975-ben már 585 szállodai és 726 egyéb szál0 A mezőgazdaság 27 százalékkal növelte gépi beruházásait. Szeptember 1-től: csökkentik a pedagógusok heti kötelező óraszámát A Minisztertanács az elmúlt esztendőben határozatot hozott az alsó- és középfokú oktatási, nevelési intézményben dolgozó egyes pedagógusok kötelező óraszámának két szakaszban történő csökkentéséről. A csökkentés első szakasza — a határozatnak megfelelően — 1974. szeptember elsejével megvalósult. A csökkentés második szakaszára vonatkozó rendelkezés 1975. szeptember elsején lép hatályba. Az oktatási miniszter és a munkaügyi miniszter most megjelent együttes utasítása szerint tovább mérséklik az általános iskolai tanárok, a zeneiskolai pedagógusok, a középiskolai tanárok, a szakközépiskolai műhelyfőnökök, valamint a szakmunkásképző intézeti szaktanárok és szakoktatók heti kötelező óraszámát. Csökkentik továbbá a nevelőotthonok, a nevelőintézetek és a bentlakásos gyógypedagógiai intézetek igazgatóinak, igazgatóhelyetteseinek kötelező óraszámát is. Az utasítás részletezi a kötelező foglalkozási időt, s többek között kimondja: a diákotthonok, a kollégiumok, valamint a szakmunkástanuló otthonok (kollégiumok) nevelőinek gyermekekkel való közvetlen foglalkozási ideje heti 36 óra. A gyermek- és ifjúságvédő intézetek gyermekvédelmi felügyelőinek (a nevelőszülők felügyelőinek) foglalkozási ideje heti 44 óra. A gyermekfelügyelők foglalkozási ideje heti 44 óra. Az éjszakai ügyeleti szolgálat maximális tartama 24 órán belül 12 óra. Az ügyeleti szolgálat idejének fele beleszámít a heti kötelező elfoglaltságba. A gyógypedagógiai intézmények műhelyoktatóinak gyermekekkel való közvetlen foglalkozási ideje heti 32 óra. A szakmunkád 'épző iskolai szakoktatók heti kötelező foglalkozási ideje 32 óra, a gyakorlati oktatásvezetők heti kötelező foglalkozási ideje pedig munkaidejükkel megegyező. Ezeket a rendelkezéseket a nevelőotthonokban, a nevelőintézetekben, a gyógypedagógiai és az egészség- ügyi intézményekben a szakmunkásképzés keretében foglalkoztatott szakoktatókra és gyakorlati oktatásvezetőkre is alkalmazni kell. A nevelőotthoni munkaoktatók és a nevelőintézeti munkavezetők heti kötelező foglalkozási ideje 32 óra. A fővárosi központi továbbképzési felügyelők, a megyei továbbképzési felügyelők, az ifjúságvédelmi felügyelők, valamint az iskolai önálló könyvtárosok heti kötelező foglalkozási ideje a munkaidejükkel megegyező. Az egészségügyi gyermekotthonok pedagógusainak heti kötelező foglakozási ideje szintén megegyezik munkaidejükkel. A gyermek-ideggondozó szakrendelők pedagógusai heti 36 órát kötelesek a szakrendelőben tölteni, a további heti 12 órát felkészülésre, családlátogatásra kell fordítaniuk. Az utasítás meghatározza azt is, hogy mi minősül túlmunkának. Eszerint a munkaviszonyban álló pedagógusnak a munkahelyével azonos helységben (községben, városban, fővárosi kerületben) működő és azonos felügyeleti szerv irányítása alá tartozó bármely alsó- vagy középfokú oktatási intézményben a kötelező óraszámon felül megtartott órája, valamint egyéb, a hatályos jogszabályok értelmében külön díjazandó oktatási tevékenysége (pé'dául esti tagozaton osztályfőnöki tennivalók elvégzése) túlmunkának minősül. Túlmunka az olyan oktatási tevékenység is, amelyet a pedagógus heti kötelező óraszámán felül azoknál a nem azonos felügyeleti szerv irányítása alá tartozó oktatási intézményeknél végez, amelyekhez a heti kötelező óraszáma keretében kapott beosztást. Túlmunkának minősül továbbá a szakfelügyelet, ha ezt a tevékenységet a pedagógus a teljes tanári heti kötelező óraszámán felül, külön díjazás ellenében látja el. (MTI) Alapozzák a fluorgázelvonó kéményt a ZIM-ben 0 Karikó Sándor kubikos brigádja az új ffllepítőmedence helyét ássa. (Szilágyi Mihály felvétele) Sok levél érkezett már szerkesztőségünkbe a Leninvárosból. amelyek írói a Lamport Zománcipari Művek kecskeméti gyára által fejlesztett fluorgázra panaszkodnak. A legtöbb esetben úgy reagáltunk olvasóink panaszára, hogy az illetékeseket megszólaltattuk és sürgettük az ügy megnyugtató megoldását. Idős Kereskedő Sándor lenitlVárosi lakos levele nyomán jártunk ismét a termelés közben káros gázt fejlesztő üzemben, s néztük meg, hogyan haladnak a fluorelvonó kémény építésével. Arról már hírt adtunk lapunkban, hogy a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatot bízták meg a kémény alapjainak elkészítésével. Jelenleg Karikó Sándor kubikos brigádja a leendő kémény melletti új ülepítő medence kiásásán dolgozik. Pinczés Zoltán művezető elmondta, hogy a kibukosok után a vasbetonszerelők jönnek kibetonozni a medencét. Ezen veze-* tik majd át a közműcsatornákat. Ezután kerül sor a régi ülepítő medence helyén a három méter mélységű, 8,6 méterX8,6 méter négyzetalakú tömör vasbetonalap építésére. Közben a vállalat dolgozói a kompresszorházban is új gépalapot készítenek. Az ÉPSZER másfél millió forint értékű munkát végez itt, amelynek a befejezési határideje a szerződés szerint a jövő év júliusa lenne. Dr. Gáfcai Ferenc, a vállalat igazgatója viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy a határidőt lerövidíti, még ebben az évben befejezik az alapozást. Ezt azért teszik, hogy 1976 nyarára a Székesfehérvárról érkező 61 méter magas acélkéményt felállíthassák, illetve üzembe helyezhessék. N. O.
