Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

I Előterjesztések a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 184. szám Ára: 90 fillér 1975. augusztus 7. csütörtök HETVENKÉT ÓRÁT UTAZIK A LIBAMÁJ Naponta tíz vagon baromfi exportáru a megyéből Tervszerűen érkezik a vágni- való az ország legnagyobb ba­romfihúsgyárába, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üze­meibe. Az automatizált vágóvo­nalakon — amelyekről sütéshez- íőzéshez készen kerül le a ba­romfi — a mostani csúcsidényben naponta közel százezer szárnyast dolgoznak fel. Még tart a pe­csenyekacsa-szezon, ugyanakkor megkezdődött a máj liba vágása is. Pecsenyekacsából, amelyből még mindig 20—26 000 érkezik naponta a tienyésztőtelepekről, ko­pasztóba került az egymilliomo- dik. A vállalat termékeinek, amit a megrendelők igényei szerint Kecs­keméten és Kiskunhalason állíta­nak elő, 16 ország a vásárlója. Az NSZK-ba pecsenyelibát exportál­nak, a kövérliba és a tyúk vevő­je a Szovjetunió. Ezenkívül rend­szeres rakományokat indítanak Svájcba, Ausztriába, Olaszország­ba, Franciaországba és kamion­járatok viszik a kecskeméti to­jást és baromfihúst az arab or­szágokba is. A jégkocka között szállított, frissen bontott libamáj 72 óra alatt jut el a francia meg­rendelőhöz. A Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat éves átlagban napon­ta tízvagonnyi terméket expor­tál, de a nyári csúcsidényben 13 vagon baromfihús is kigördül a két gyárból. Természetesen a há­zai fogyasztókat is kielégítik. A vállalat áruellátó körzetében. — Bács-Kiskun, Fejér és Tolna me­gye területén — mindig kapható a kecskeméti gyár terméke: hűtő­kocsikkal szállítják a friss, illet­ve a mélyhűtött baromfihúst a városok és a falvak lakosságának ellátására. V. E. Tegnap délelőtt Kecskeméten, dr. Major Imre elnökletével ülést tartott Bács-Kiskun me­gye Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága. A testület dr. Csenki Ferencnek, a vb titkárának elő­terjesztésében elfogadta az in­gatlanok nyilvántartása meg­szerkesztésének 1976-ra vonatko­zó ütemtervét, továbbá jóvá­hagyta a végrehajtó bizottság tűzvédemli szervezeti és műkö­dési szabályzatát, s egyetértett azzal a javaslattal, hogy a sza­bályzatot a megyei tanács köz­lönyében megjelentessék és meg­küldjék a tanácsi szakigazgatási szerveknek, az irányításuk alá tartozó vállalatoknak, intézmé­nyeknek, valamint mezőgazdasá­gi és ipari szövetkezeteknek. A továbbiakban személyi kér­désekről döntött a testület, majd dr. Major Imre tájékoztatta a jelenlevőket a Kecskeméti Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet átadásáról. Elmondta a megyei tanács elnökhelyettese, hogy az Észak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat, mint ge­nerál kivitelező a határidőnél öt hónappal korábban, jó mi­nőségben és az esztétikai kö­vetelményeknek is megfelelően adta át az épületet. Éppen ezért — javasolta az elnökhelyettes — a végrehajtó bizottság fejez­ze ki elismerését az intézet ki­alakítási munkálataiban részt vett munkásoknak, a vallalat igazgatójának, valamint a be­rendezéseket készítő Fővárosi Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat keceli telepének, s ve­zetőjének, Hirsch Jánosnak. A javaslattal a testület egyetértett. Minden kezdet nehéz 4. oldal A kecskeméti színház tájelőadásai 5. oldal A SZOVJETUNIÓ VEZETŐ TESTÜLETÉINEK KÖZLEMÉNYE az európai biztonsági és együttműködési értekezletről A Szovjetunió vezető testületéi értékelték az európai biz- tonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Az erről szóló hivatalos közlemény szövege a következő: „Az SZKP Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa, miután meg­vizsgálta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ered­ményeit, megállapította, hogy a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada vezető sze­mélyiségeinek a történelmében példa nélkül álló találkozója nagy nemzetközi jelentőségű esemény volt. E találkozóval új szakasz kezdődött a feszültség enyhülé­sében, fontos lépés történt a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti békés egymás mel­lett élés elveinek érvényesítése és az egyenrangú együttműködés fej­lesztésének útján. Az államok európai konferen­ciája, amelyet a szocialista közös­ség országainak kezdeményezésé­re hívtak össze, és amelyet az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada tá­rriogatott, kollektiven összegezte a második világháború szükség- szerű politikai eredményeit, be­bizonyította az erőszak és a hi­degháború platformján álló poli­tika meddő és káros voltát. Ezzel egyidejűleg új lehetőségeket tárt fel korunk központi feladatának megoldására a béke és a népek biztonságának megszilárdítására. Európa, amely évszázadok óta véres háborúk színtere volt, és amely két világháborút is átélt, most ünnepélyesen kihirdeti az államok közötti kapcsolatok pon­tosan megfogalmazott elveit, és kifejezi eltökéltségét, hogy fej­leszti az országok közötti normá­lis és baráti kapcsolatokat. A konferencia munkájának si­keres befejezése megfeszített, nagy munkának az eredménye, amelynek során nem csekély ne­hézségeket kellett leküzdeni. Az értekezlet eredményei összegezik azokat a megállapodásokat, ame­lyeket az összes résztvevők véle­ményének és "érdekeinek figye­lembevételével, közös egyetértés­sel sikerült elérni. Ezek a meg­állapodások nem szüntetik meg az ideológiai és a társadalmi rend­szerbeli különbségeket, megfelel­nek kontinensünk valamennyi né­pe érdekeinek. Nincsenek győzte­sek és legyőzőitek, nyertesek és vesztesek. A konferencia a józan ész diadala, nyereség mindazok­nak, akiknek drága földünk bé­kéje és biztonsága. Ä konferencia eredményeként elért megállapodások megfelel­nek a békés egymás mellett élés és a nemzetközi együttműködés a béke és a népek szabadsága elveinek, amelyeket Lenin dol­gozott ki, és amelyeket a szov­jet állam egész történelme során védelmezett és továbbra is vé­delmez. A Szovjetunió vezető testüle­téi hangsúlyozzák Leonyid Brezsnyev kiemelkedő hozzájá­rulását a kommunista párt és a szovjet állam külpolitikai irányvonalának megvalósításá­hoz, a békeprogram kidolgozá­sához és valóraváltásához. Ez a hozzájárulás óriási szerepet töl­tött be az enyhülés elérésében. Leonyid Brezsnyev céltudatos és a béke ügye iránti fáradhatatlan gondoskodással telített tevékeny­sége nagy jelentőségű az európai konferencia összehívása és si­keté szempontjából. Pártunk és a szovjet nép nagyra értékeli ezt az aktív és önfeláldozó tevé­kenységet, s teljes mértékben helyesli Leonyid Brezsnyevnek a helsinki konferencián elhang­zott felszólalását. Az értekezlet lehetővé teszi az európai béke és biztonság je­lentős megszilárdítását. Az ál­lamközi kapcsolatoknak a kon­ferencia részvevői által kidolgo­zott elvei arra hivatottak, hogy megfelelő alapul szolgáljanak az agresszió és mindenfajta erő­szak kizárásához az európai or­szágok közötti kapcsolatokból. Ezek az elvek megerősítik azok­nak a tételeknek már meglevő jogi hatályát, amelyeket koráb­ban iktattak be kétoldalú* ál­lamközi szerződésekbe, s más olyan okmányokba, amelyeket az utóbbi években írt alá a Szov­jetunió Franciaországgal, az NSZK-val, az Egyesült Álla­mokkal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Kanadával és amelyeket számos más ország írt alá harmadik országgal. A konferencia záróokmányá­ban meghirdetett elvek — az ál­lamok szuverén egyenlősége és az államok szuverén jogai, be­leértve a maguk politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kulturális rendszere szabad megválasztá­sának és fejlesztésének jogát, az erőszak, vagy az erőszakkal való fenyegetés elutasítása, a határok sérthetetlensége, az ál­lamok területi épsége, a viták békés rendezése, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tar­tása, a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga, az államok közötti együttműködés és a nemzetközi joggal kapcsolatos kötelezettségek lelkiismeretes tel­jesítése — arra hivatottak, hogy előmozdítsák a kölcsönös biza­lom légkörének az egyes orszá­gok szabad, független és békés fejlődése biztonságos légköré­nek kialakulását Európában. Az európai béke és biztonság megszilárdításában ugyancsak fontos szerepet kell játszaniuk a bizalom megerősítésével kapcso­latos, a fegyveres konfliktusok kialakulása veszélyének csökken­tésére irányuló összehangolt in­tézkedéseknek. A tanácskozás eredményei megteremtik a feltételeket az európai államok közötti együtt­működés lényeges kibővítése és aktivizálása számára a gazdaság, a tudomány, a technika, a kör­nyezetvédelem terén, a gazdasá­gi tevékenység egyéb szférái­ban, valamint az emberiességi kérdések, mint például a kultu­rális, oktatási és információ-cse­re, az emberek közötti kapcso­latok terén. Az együttműködés fejlesztése össz-európai mére­tekben, minden ország törvényei­nek és hagyományainak tiszte­letben tartásával, elő fogja segí­teni az európai béke és bizton-* säg alapjainak megerősítését, az európai államok és népek kö­zötti kölcsönös megértés megszi­lárdítását. Az együttműködés fejlődése másrészről lehetővé teszi a föld­rész valamennyi népe számára, hogy eredményesebben és ész­szerűbben használja fel a ren­delkezésre álló anyagi és szelle­mi értékeket. \ A nemzetközi enyhülés egyre nagyobb mértékben telítődik konkrét anyagi tartalommal. Az enyhülés kézzel foghatóvá téte­le a lényege mindannak, amit a valóban tartós és megingatha- (Folytatás a 2. oldalon.) ZENEPEDAGÓGIAI RENDEZVÉNYEK, EMLÉKKIÁLLÍTÁS 0 A vendégek köszöntése az újjávarázsolt, hangulatos udvaron. Wmm 0 A szimpózium hallgatósága a Kodály-emlékkiáriításon. Tegnap délelőtt Kecskeméten a II. Kodály-szimpózium és a -szeminárium hallgatósága közö­sen meglátogatta az átadás előtt álló Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézet új épületét. Az egykori ferences kolostor újjávarázsolt, hangulatos udva­rán összegyűlt mintegy három­száz magyar és külföldi látoga­tót Bács-Kiskun megye és Kecs­kemét Város Tanácsának nevé­ben dr. Major Imre. a megyei tanács elnökhelyettese köszöntöt­te. Rövid beszédében ismertette a település e legrégebbi, XVI. szá­zadi épületének felújítási munká­latait. Az átépítés során^ a ter­vezők és kivitelezők féltő gond­dal óvták meg a népi építészét jellemző vonásait is őrző eredeti formákat és egybeötvözték a mo­dern. funkcionális építészet ele­meivel. A város legszebb épüle­tébe költöző Kodály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézet ad majd. ott­hont a mester szellemét képvise­lő hazai és külföldi szakembe- rcltnck Erdei Péter igazgató, az intéz­mény célját ismertetve elmond­ta, feladatuknak érzik Kodály zenepedagógiai törekvéseinek hu őrizetét, ápolását és továbbfej­lesztését. A megfiatalodott falak között szeptember közepétől tan­folyamok indulnak a legkorsze­rűbb elvek és módszerek közre­adására. Az intézetben informá­ciós központot létesítenek, gyűj­tik a Kodáíy-dokumentumokat és nagy hangsúlyt helyeznek a tudományos munka eredményei­nek közzétételére is. Szoros kap­csolatot kívánnak létesíteni szá­mos társintézménnyel, főként az élő, gyakorlati munkát végző is­Kodály Zoltánná az intézet gon­dolatának nyolc évvel ezelőtti megszületését idézte föl és meg­emlékezett Nemesszeghy Lajos- néról, a zenei nevelés gyakorla­tának legfáradhatatlanabb kecs­keméti pedagógusáról is. A zeneszerető szakemberek ba­ráti találkozójának meghitt pil­lanata volt. amikor az NSZK- ban működő Kodálv-társaság el­nöke zenélő faliórát ajándéko­zott az intézetnek. A II. nemzetközi Kodál.v-szim- pózium és a III. Kodály-szemi­nárium résztvevői megtekintet­ték az épület társalgóit, stílusos előadótermeit és lakószobáit. A látogatók között volt Gera Sán­dor, az MSZMP megyei bizott­ságának osztályvezetője. Körös Gáspár, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkára. Gádor Jó­zsef, Kecskemét Város Tanácsá­nak elnöke. és több országos in­tézmény képviselője is. Az intézeti séta után került sor a megyei művelődési köz­pontban megrendezett Kodály Zcltán-emlékkiállítás megnyitójá­ra. Dr. Eősze László, a Zenemű­kiadó Vállalat szakmai igazgató­ja bevezető szavai után az össze­gyűltek nagy érdeklődéssel te­kintették meg a mester életét, munkásságát és annak széles kö­rű hatását tükröző dokumentu­mokból összeállított szemléletes kiállítási anyagot. A szimpózium és a szeminári­um hallgatósága délután ismét közös foglalkozáson vett részt. A kecskeméti Tudomány és Technika Házában óvodai he­mutató tanítást néztek meg és megismerkedtek a legkisebbek énektanításának magyar mód­szereivel. P. M. Látogatás a Kodály- intézetben A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete Bács-Kiskun megyében Sárga csillagos vörös zászlót lobogtat a szél a Kecskemét-, szikrai Állami Gazdaság szikrai üzemegységében levő Bagi Ilona önkéntes ifjúsági építő tábor ud­varán felállított árbocon. Ez is jelzi, hogy vietnami fiatalok vannak a táborban. Eddig hét­száz magyar és külföldi középis­kolás. egyetemista dolgozott két hetet, most százhetven egyete­mista és főiskolás 10 nap óta reg­gel hattól délig segít a nyári me­zőgazdasági munkákban. Részt vettek már az őszibarack szüre­telésében. most pedig szőlőt kö­töznek, gyomot kapálnak, para­dicsomot szednek. Á fiatalokai jó munkára lelkesíti az is, hogy ti­zenhét brigádot alakítottak és egymással versenyeznek. Szinte mindennap a legnagyobb telje­sítményt az itt levő nyolcvanhét vietnami fiú és lány írja fel a versenytáblára, s ez jól mutatja szorgalmukat. Azt mondják ró­luk a magyar fiatalok, hogy na­gyon fegyelmezettek, jól dol­goznak, s a vietnami lányok ügyességükkel kitűnnek a többi­ek közül. Az állami gazdaság meghívá­sára tegnap Nguyen Manh Cam a VDK nagykövete ellátogatott a gazdaságba és az építőtáborba. A fiatalok meleg szeretettel kö­szöntötték a nagykövetet, akinek beszámoltak a munkáról, itteni napjaikról. Az egy éve hazánk­ban tartózkodó és egyetemi elő­készítőn, valamint nyelvtanfolya­mon részt vett fiatalok szóltak a hangulatos délutáni programok­ról. elmondták, hogy jól szerepel­tek a sportvetélkedőkön, a Ki 0 Nguyen Manh Cam nagykövet beszélget az építőtáborban dolgozó vietnami fiatalokkal. (Pásztor Zoltán felvétele) mit tud-ban, jó szórakozást nyújtott mindannyioknak a lo­vasbemutató, valamint beat-mű- sorok. Azt is megemlítették, hogy a magyar lányok a vietnami fiú­kat táncolni tanítgatják, a viet­namiak pedig „nyelvtanulási es­teket” rendeznek. Nguyen Manh Cam a további lelkes munkára hívta fel a fia­talokat. „Örömmel hallom — mondotta —, hogy eddig is jól megállták helyüket és arról is tu­domást szereztem, hogy az ál­lami gazdaság dolgozói milyen áldozatok árán szelídítették meg a homokot, ahol most már jól termő gyümplcs- és szőlőültet­vények vannjak. A magyar és a vietnami nép barátságának egyik megnyilvánulása, hogy vietnami fiatalok segítenek az itteni me­zőgazdasági munkában. Ez a kis cselekedet is hozzájárul a két nép kapcsolatának erősítéséhez, egymás jobb megismeréséhez.” Cs. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents