Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
1975. augusztus 6. • PETŐFI NÉPE • 3 A tanítás befejezése után június közepén nyitotta meg kapuját a kiskunhalasi városi úttörőelnökség kunfehértói tábora. A közelben egy másik ifjúsági tábor is van, itt a já- j rás községeinek úttörői üdülnek. Most azon- J ban a szegedi ifjúgárdisták és a halasi ; KISZ-esek vették birtokukba a járási hiva- : lal által több mint 1 millió forintos beruhá- j zással felújított kőépületet. Tóparton, feny- - veserdő szélén táboroznak a kiskunhalasi út- ‘ törők. ; Vidám táborozok ' A hangulat éppolyan, mint bármely más ifjúsági üdülőtele- s pen. Messziről látni, úttörőzászló leng a tábor közepén. Fürdőzők- től hangos a tó, néhányan csónakáznak. A tisztáson sok néző- , je van a lányok, fiúk közötti focimérkőzésnek. Odébb, a tábor . két kőépülete, s a három faház környékén pöttömnyi gyerekek olyan ügyesen csinálják a szaltót, mérleget, spárgát, mintha tornászok lennének. ; — Valóban azok, helyesebben a kiskunhalasi Fazekas Gábor Általános Iskola testnevelési tagozatos osztályainak tanulói — magyarázta dr. Balogh Istvánná pedagógus, táborparancsnok. — A programokon ugyanúgy részt vesznek, mint a napközisek, de ők naponta négyórai edzést tartanak hivatásos edzők irányításával. Mint megtudtuk, a szünidőben eddig csaknem 350 úttörő üdült Kunfehértón. A kisdiákok egy, illetve két hetet töltenek a három éve működő napközis táborban. Először a központi iskola tanulói, majd a felső- és alsóvárosi iskola úttörői, aztán a tanyasi iskolások táboroztak. Jelenleg a Fazekas Gábor Általános Iskola tanulói közül 48 úttörő üdül a tóparton. Az ellátás napi 10 forintba — tavaly 10 forint volt — kerül. Autóbusszal az útiköltség oda-vissza ugyancsak kedvezményes, 10 forint. Egy gyerek egy hétig teliét 70 forintért üdülhet. Ezért az összegért szállást, naponta ötszöri étkezést kapnak. Az ételt a Fazekas Gábor Általános Iskola konyhájáról hozzák. A bőséges ellátásra példaként egy napi menü: reggelire tea, vajaskenyér, tízóraira tejföl, kifli, ebéd- .xará>tyÚk?pörkÖÍt 'tésztával, uzson- 'fiára dzsemes kenyér, vacsorára virsli zsemlével, paradicsommal. Három pedagógus dr. Balogh Istvánná, Szőke Antalné és Pa- czulay Gyula vigyáz a gyerekekre. A testnevelési tagozatosokkal három edző foglalkozik. Ezenkívül két szülő Dadai Zoltánná Délelőtti játék közben a kunfehértói úttörőtábor lakói. • Számháború és éjszakai riadó is lesz — magyarázta Paczulay Péter úttörő, aki már tavaly is Kunfehértón töltötte a vakáció egy részét. • Délutáni csendes pihenő a táborban. postai dolgozó, a szülői munka- közösség elnöke és Ifkovics Lászióné kórházi dolgozó segít a pedagógusoknak. — Először vagyok a kuníehér- tói úttörőtáborban, nagyon jól érzem magam — mondta Juhász -Anna, 8. osztályos tanuló. — Sokat fürödtünk a tóban, a fenyveserdőben kirándultunk, vadnyulat, őzikét, érdekes növényeket láttunk. Számháború is lesz majd. Hivatásból-barátságosan | ••• A tanácstörvény bevezetése óta í igen sokat változott — meg kell mondani, hogy előnyére, illetve mindannyiunk előnyére — a tanácsi hivatalok szelleme, légköre. Azok az eligazító, felvilágosító irodák, amelyek egyre gyakoribbak a nagyobb tanácsoknál — céljukul tartva, hogy bármikor és bármilyen ügyben gyorsan, egyszerűen tájékoztassák az állampolgárt —, sokat enyhítettek a bürokratikus formaságokon. Elérhető volt a segítségükkel (ezért is lenne szükség minden tanácsi szervnél ilyen eligazító szolgálatra). hogy az ügyfél helyben és bármikor hozzájuthasson fontos űrlapokhoz, kérdőívekhez, adóbevallási és egyéb lapokhoz. Kevesebbet változott viszont az írá- , sós hivatali hangnem. Ma is gyakori panasz forrása, hogy az egyszerű felszólítások, az állampolgár jóhiszeműségét eleve figyelembe vevő hivatali nyomtatványok szövege, hangja kioktató, büntetést, megtorlást kilátásba helyező. Sokan nem figyelnek fel erre a hangvételre: másoknak vi- - s/ont kínos perceket, rossz érzéseket szereznek. j □ □ □ Jó ötlet és az állampolgárok ügyeinek intézését gyorsító eljárás: a nagyobb üzemek és tanácsok szorosabbra fűződő kapcsolata. Miről van szó? Például arról, hogy jó néhánv nagyüzemben működik jogsegélyszolgálat; a gyárak jogászai pedig eleven és gyümölcsöző kapcsolatokat kezdenek „kiépíteni” a helyi tanácsokkal. Meghívják a tanácsi ügyintézőket áz üzemekbe, egy-egy fontosabb, sokakat érintő kérdésről 'tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartanak több helyütt a tanácsi osztályvezetők, csoportvezetők. Jó alkalom mindez arra, • a munkások, a gyárak, vál- alkalmazottai. kissé betePaczulay Péter 4. osztályos tanuló „rutinos” táborlakó, tavaly is itt üdült. Mint mondta, éjszakai riadóra is számítanak, tavaly ugyanis rókavadászat volt, persze nem igazi, mindenesetre a játék győztesei nagy tábla csokoládét kaptak. Ébresztő után hét órakor reggeli tornával kezdődik a napi program. Délelőtt kirándulnak, fürdenek, labdáznak, gallyat gyűjtenek az esti tábortűzhöz, • Mindenkinek Ízlik a finom ebéd. (Szilágyi Mihály felvételei) Ebéd után csendes pihenő, utána a vacsoráig ismét játék következik. Aki akar, televíziót is nézhet. Fél 9-kor eloltják a villanyokat a szobákban. — Neked eddig melyik program tetszett legjobban? — kérdeztem az egyik kisfiút. — Mindegyik. — Mégis, fürdeni, kirándulni, vagy labdázni szeretsz jobban? — Minden játékot szeretek. Még nem láttam ilyen nagy vizet, erdőt, minden egyformán tetszik... Forner Lászó nyugdíjas pedagógus, a tábor gondnoka mondta, hogy a jövő héten a halasi úttörőkön kívül 25 kisdiák érkezik a NDK-ból a táborba. Augusztus 24-ig a táborozás befejezéséig még több száz úttörőnek lehetősége nyílik, hogy kellemesen szórakozzon, üdüljön a tóparti táborban. Tárnái László kintsenek a tanácsi munka kulisszatitkaiba, egyszerű és közérthető felvilágosításokat kapjanak jogaikról és kötelességeikről. □ □ □ Ilyen és hasonló jó kezdeményezésekről egyre több híradás érkezik. Közelebb hozza egymáshoz a tanácsot és a lakosságot az olyan kezdeményezés is — több ragyközségi tanács járja immár ezt az utat —, hogy a kisebb helységekben levő kirendeltségek munkatársai állandóan járják a területüket, szinte jó előre „begyűjtik” a várható intéznivalókat — gyorsítják az ügyintézést, javítják ezzel a lakosok hangulatát. És döntögetik azt a falat, amely sokhelyütt ma is ott magasodik állampolgár és hivatal között. □ □ □ Jó ötletekről, módszerekről szólhatunk. Tegyük hozzá: nem tekinthetők még általánosnak, nem mindenütt alkalmazzák ezeket eredménnyel. Pedig a találékonyságra, a hivatali munka közvetlenebb, a lakossághoz közelebb álló stílusára egyre nagyobb szükség van mindenütt. Kis falvakban épp úgy. mint sok ezres lakosú városokban. Hiszen találkozásaink a hivatallal — azzal a hivatallal, amely legközvetlenebb tartozéka a köznapi életnek és munkának — gyakoriak, elkerülhetetlenek. Nem közömbös tehát ezeknek a találkozásoknak a „légköre”. Az oldottság, a közvetlenebb, a kevésbé „hivatalos” találkozások sora a munka színvonalát is javítja, a lakók „politikai közérzetét” is kellemessebbé teheti. Ez pedig — megéri a töprengést mindenütt. Vá—gií Megjelent a Szovjet Irodalom augusztusi száma Az irodalombarátok egyre nagyobb érdeklődéssel forgatják a népszerű folyóirat lapjait. Az új szám ugyancsak színvonalas írásokat . közöl. Az emberért való küzdés, ha kell, a részvét, ugyanakkor mindennemű érzelgősség kerülése — ez a legjellemzőbb Jurij Nagi- bin írásaira. Az e számban közölt egyik elbeszélése is ezt példázza. Ugyancsak a próza rovatban olvashatjuk Eduard Sím elbeszéléseit. „Az olvasó és a kritikusok egyaránt figyelnek írásaira ... az író sokat tud, jól érzékeli az életet” — írja róla egy kritikusa. Szergej Jeszenyin új verseit is olvashatják a versszeretők Nagy László, Veress Miklós és Weöres Sándor fordításában. Megismerkedhetnek az olvasók Olzsasz Szulejmenov kazah költő verseivel, Rab Zsuzsa fordításában. Izgalmas vitát, beszélgetést közöl a folyórat augusztusi száma Miért írunk még ma is a háborúról? címmel. Jurij Bondarev, Vaszil Bikov és Mihail Kuznye- cov beszélgetnek erről a szellemi izgalmat keltő kérdésről. A rövidesen magyarul is megjelenő Vlagyimir Bogomolov: Negyvennégy augusztusában című regényének recenzióját a Szemle rovat közli. A környezetvédelem problémája a tudományos technikai előrehaladás időszakában fontossá válik. Érthető, hogy e téma az írókat is foglalkoztatja. Csingiz Ajkmatov Lenin-díjas kirgiz prózaíró és Leonyid Novi- csenko'- ukrán kritikus beszélgetését közli a folyóirat erről a rendkívül időszerű témáról. Pillanatkép a bajai piacról Az élveszü- letések száma 1975. első félévében meghaladta a 4800 főt, több mint tíz százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakánál — olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága által kiadott félévi jelentésben. A sok érdekes és értékes adat mellett ez a tényközlés talán nem látszik túlságosan jelentősnek, de azért mégis érdemes figyelni rá, mert a korábbi időszakhoz képest fordulatot jelez. Hogy ez a fordulat mennyire lesz tartós, azt még nem lehet előre látni, de az már bizonyos, hogy egy kedvezőtlen tendencia megváltozott, s helyette valami új van keletkezőben. Nyilvánvaló, hogy a népesedéspolitikai határozat és családvédeltfíi intézkedések hatása mutatkozik meg az említett tényekben. Erre utal, hogy a házasságkötések száma is mintegy kilenc százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, s meghaladta a 2200-at. A bevezetőben említett tíz százalék azonban azt is jelenti, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben a gyermekintézmények fejlesztésére. Vizsgálja a KSH jelentése az erre vonatkozó adatokat is. Ezek szerint 1975. első felében 1675 bölcsődei hely volt a megyében, ami 2,2 százalékkal több az előző év azonos időszakánál és mindössze egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. Az üzemi bölcsődei hálózat fejlődése nagyobb volt a területieknél. A beírt gyermekek száma meghaladta a 2200 főt, amely 3,3 százalékkal több az 1974 első félévinél. A száz bölcsődei helyre jutó gyermeklétszám 132-re nőtt, s ez kilenc százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. A bölcsődék zsúfoltsága tehát fokozódott, ugyanakkor a felvételre várakozók száma is meghaladta a 600. főt. Ugyancsak jellemző szám, hogy a gyermekgondozási segélyen levők száma fölötte van a 11 ezer száz főnek, ami 15 százalékkal volt több a tavalyi első félévinél. A megye bölcsődei ellátottsága rosszabb az országos átlagnál. Ezer bölcsődéskorú gyermekre Tíz százalék 1974-ben 65 hely jutott, mindössze kétharmada az országos átlagnak. A fejlesztési terveket is figyelembe véve, a megye 1980-ban éri el az 1970. évi országos szintet, vagyis a 90 bölcsődei helyet. A bölcsődékben a gondozónők száma 26 százalékkal növekedett, ugyanakkor a szakképzett gondozónők aránya az 1970. évi 92 százalékról 82 százalékra esett vissza. A létszámot tehát elsősorban szakképzetlenekkel tudták növelni. Az óvodai ellátottság a bölcsődeinél kedvezőtlenebbnek látszik, ugyanis megyénkben ez a szám egy százalékkal meghaladja az országos szintet. Ezer óvodáskorú gyermekre 1974-ben 636 hely jutott, húsz százalékkal több mint 1970-ben. A megye- székhelyen, a fejlődés ellenére, rosszabb az ellátottság: ezer óvodáskorú gyermekre 560 hely jutott, 88 százaléka a megyei átlagnak. A megyeszékhelyen az óvodai hálózat zsúfoltságát jelzi, hogy 1974-ben 100 helyre 130 beírt gyermek jutott, csak így sikerült elérni, -hogy csökkenjen az elutasítottak száma. Az ötödik öteves terv fejlesztési célkitűzései szerint a megye óvodai ellátottsága 1980-ra eléri a 75 százalékos szintet. A bölcsődei helyzethez hasonlóan az óvodákban is a képesítés nélküli óvónők aránya tovább növekedett, 1974-ben megközelítette a 20 százalékot. A KSH kiadványa külön fejezetben foglalkozik a megye gyermekintézményeinek. illetve ellátottságának helyzetével, s levonja a tanulságokat is. Ennek lényege, hogy a jövőben az eddiginél fokozottabban kell figyelembe venni a gyermekek számának várható alakulását, s a területi megoszlását. Figyelemmel kell lenni az országostól való jelentős elmaradásra is. Megyei szinten célszerű lenne az erőket jobban összpontosítani a bölcsődei hálózat fejlesztésére, s többet fordítani az ailyagi eszközökből a megyeszékhelyen meglevő feszültségek mérséklésére. (T - 1.) A sikeres vizsgák háttere Az utóbbi esztendőkben egyre több szó esett a dolgozók különböző szintű továbbtanulásáról. Különösen nagy súllyal szerepelt egyes fórumokon a fizikai dolgozók iskolai végzettsége és annak a módja-lehetösége, miként lehetne javítani az összképen. Hiszen eléggé köztudott, hogy például az üzemi dolgozóknak milyen nagy százaléka nem rendelkezik ma még a nyolc általánossal. Arról is sokat lehet hallani és olvasni mostanában, hogy a munkahelyek vezetői, s a kisebb dolgozó kollektívák irányítói nem egyformán érzik még saját ügyüknek e fontos kérdést. Sőt, egyes helyeken egyenesen ellenségeskedve tekintenek azokra, akik „kiesnek a termelésből”, akik helyett „másoknak kell dolgozni”, amíg tanulnak, illetve vizsgáznak. Az ilyen vezetők — sokszor szóvá tettük már — nem értik a munkásművelődés lényegét és rendkívüli jelentőségét; az ilyenek nem akarják tudomásul venni, hogy a műveltebbé válás áldásosán hat vissza előbb- utóbb a munkára, a termeiére. Szerencsére vannak másfajta vezetők is. Olyanok,—akik nem csak engedélyezik beosztottjaik tanulását intézményesített keretek között, de egyenesen támogatják is őket ebben a törekvésükben. A napokban megtudtuk, hogy a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben az elmúlt tanév során a szakszervezeti bizottság a dolgozók iskolájával közösen megszervezte a munkahelyi rendszeres tanulást, a százhatvan órás, úgynevezett kihelyezett osztályban. Ennek keretében a tanév végén összesen negyvenen tettek sikeres vizsgát az általános iskola valamelyik évfolyamában. Nagy István szb-elnök elmondta, hogy a szövetkezet vezetősége díjmentesen tankönyveket és .írószereket adott a tanulóknak, hogy ezzel is biztassa őket az iskola- elvégzésére. Es jól fűthető, kényelmesen berendezett helyiségekkel is a dolgozók kedvébe igyekeztek járni. Sőt, ha a tanítási órákat munkaidőben bonyolították le, akkor állagórabért kaptak a nyolc általános megszerzésére törekvők. Ez a sikeres vizsgák háttere a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. NAPKÖZBEN Foghíj Az országosnál is jóval nagyobb hírű gyár képes naptára díszíti konyhánk falát. A kalendárium egyik lapján szín- pompás fotó ékeskedik: két csinibaba és egy szépfiú boldog mosollyal pezsgőt hörpöl, míg a háttérben színes tv-készülék sugározza műsorát... ... A képernyőn egy pesti utca látható, feltehetően a belvárosban. A házakon neonok, transzparensek sokasága. De milyenek?! „MÉ.ES” — tündökli az egyik fényreklám, amely alatt egy medvefej díszeleg. A másik csupán betűkből áll: „.OU.ENIR”. Gyakorlott, régi rejtvényfejtő lévén, kiokumláltam, hogy az első rekám a Mézes Mackót, a másik pedig valamilyen souvenir-boltot óhajt népszerűsíteni. Mindez dicsérendő és méltányolható. De vajon nem talált volna a fotós széles Nagy-Bu- dapesten olyan transzparenseket, amelyek nem foghíjasak? Tejtolvaj Az önkiszolgáló bolt előtt már kora reggel ott sorakoznak a zacskós tejet őrző rekeszek. Valaki azonban már hónapok óta rendszeresen dézsmálja a tasa- kokat. Sőt, mint a bolt dolgozói mesélik: azt is tudják, ki az illető. Elcsípni azonban mind ez ideig nem sikerült. Nem lehet menteni tejtolvajunk eljárását, aki ahelyett, hogy elenyészően csekély forintokért szabályos módon vinné haza a tejkót — dacolva a vésszel, a lebukással, homályos hajnalokon párducmozdulattal rántja ki a rekeszből, s rejti kabátja alá féltett kincsét, a félliternyi reggelire valót. Páciensünk bizonyára gyakran néz krimit, kedveli az izgalmat, s ezért szerzi be illegálisan betevő kortyát. Persze, korántsem kívánom őt menteni, s másokat a példa követésére buzdítani. De, kezünket a szívünkre téve, valljuk be: még mindig jobb ez, mintha bankot rabolna, zsenge lányokat venne üldözőbe, vagy újonnan avatott művelődési házat tenne tönkre! Azért pedig már jóformán meg kellene bűnözőnk vállát veregetni, hogy tejet oroz és nem — szemelt rizlinget, vagy Cabinet Brandvt Lám, minden rosszban vp i ió iS. —I'
