Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
1975. augusztus 1. PETŐFI NÉPE A második munkanap Helsinkiben az államok megsért ésé(Folytatás a 2. oldalról.) tízesztendős folyamatát koronázza meg. Ahhoz, hogy tovább lépjünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. Liam Cros- gave miniszterelnök, az ír Köztársaság küldöttségének vezetője beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentumát, mint „a kapcsolatok megjavítására és a részt vevő államok közötti együttműködés továbbfejlesztésére szóló programot Európa és a világ javára”. A dokumentum, amelyet különböző társadalmi rendszerű államok dolgoztak ki, egyáltalán nem tesz kísérletet ezeknek a különbségeknek az> elmosására. A dokumentumok alapja a 35 ország közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ír kormányfő. Makariosz érsek ciprusi elnök a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását. Ezek közül is különösen az erőszakról és szuverenitásának ről való lemondást emeltje ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. Joszip Broz Tito jugoszláv elnök annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az. EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valamilyen egyetértésének eredménye, hanem a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatban a második világháború óta lezajlott változások és új irányzatok kifejeződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúly- lyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részt vevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelentős mértékben ennek a folyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az Ú.i kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bővülése — mondotta — feltételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. „Mély meggyőződésünk. hogy ez a tartós biztonság és béke létfontosságú feltétele Európában és a világon” —mondotta. Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk, mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tömörítő államot csak az egyik vagy a másik közösség képviseljen, ezért a ciprusi állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában. s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát — hangsúlyozta Demirel. A török kormányfő ezután részletesen elemezte a záróokmányban foglaltakat. 1 Anker Jorgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvon- R va hangsúlyoz- íp ta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondha- tók-e. Hozzátette, az egyetértéssel kidolgozott megállapodások természetesen aligha lehetnek tökéletesek, de véleménye szerint a külügyminiszterek által 1973-ban Helsinkiben elfogadott ajánlásokhoz képest többet értek el, mint amennyire számítani lehetett. A dán kormányfő a továbbiakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki. majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttségvezetőkhöz, amennyiben kevesellte a „harmadik kosár” területén elért eredményeket. „Az európai biztonsági konferencia befejezését történelmi jelentősé'1'" eseménynek tekintem. Hogy fordulópont lesz-e az újkori történelemben, azt majd a jövő mutatja meg” — mondta végül. Leo Tinde- mans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A zá- j róokmány elv- ' ben elismeri a kettő összefüggését, de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta, s. hozzáfűzte : az igazi enyhülés csak akkor következhet be* ha a szovjet—amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi ihaderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. Tindemans is elégedetlenségét fejezte ki a „harmadik kosár”- hoz tartozó kérdésekben elfogadott szövegrészekkel, majd az 1977-re Belgtádba tervezett szakértői értekezletről szólva kijelentette: ott nem szövegekről fogunk tárgyalni, mint most itt Helsinkiben, hanem konkrét lépésekről, ame' vekért mi valamennyien felelősek leszünk. Olof Palme svéd miniszter- elnök felszólalása követke*- zett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy árháborút nem szabad és nem lenet a nemzeti célkitűzések elérésének eszkij* zéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan helyi konfliktusokra, és erőfeszítéseket sürgetett a katonai bizottság megteremtése érdekében. A tárgyalásokon félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a jelenlegi határokat sérthetetlennek tartjuk. De nem láthatunk a jövőbe, s ezért azt is leszögeztük, hogy ezek a határok, a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel, megállapodás révén megváltoztathatók — hangoztatta, majd hosszasan fejtegette: nem feltétlenül törvényszerű, hogy minden időkben „a két katonai tömb közötti egyensúlynak kell a békét biztosítania Európában»’. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma^ ai benne érintett kérdések köre és jellege egyedül álló — az államok közötti magaviseleti kódex a jelen korban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy menynyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és sürgette a közel-keleti kérdés békés rendezését. XJrho Kekko- nen finn köz- társasági elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva különböző országoknak azt a közös óhaját, hogy leküzdjék az egymást elválasztó tényezőket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: — A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alap- ján. A finn köztársasági elnök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértékben ma is helytálló. Az európai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a részt vevő országok a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott i ennek a konferenciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásra utaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes részt vevő ország felelőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni és minden' lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. Carlos Arias Navarro spanyol miniszter- elnök beszédében nagy súlyt helyezett ä biztonság fogalmának szélesebb körű — " Európán túlnyúló — értelmezésére és megelégedéssel állapította meg, hogy a Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány a földrészünkkel szomszédos területek közül megnevezi a Földközi-tenger térségét. A Földközitenger északi és déli partja mentén. élő népek remélhetően olyan szándékot látnak ebben, hogy a térséget az ott élő összes népek számára az igazságos béke térségévé változtassák. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. (MTI) Megalakult az új portugál kormány LISSZABON Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új portugál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csütörtökön rövid repülőtéri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem közölt. A UPI hivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. (AP. UPI) Mexikó és a KGST Moszkvában befejeződtek a KGST tagországai és Mexikó közötti együttműködésről folytatott tárgyalások. A tanácskozásokon részt vevő KGST-küldöttséget Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, Mexikó küldöttségét Victor Flores Olea, Mexikó moszkvai nagykövete vezette. A tárgyalásokon megállapodtak az együttműködésre vonatkozó egyezmény tervezetében. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Fin- landia-palotában találkozót tartott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű beszélgetésen az európai biztonsági éa együttműködési értekezlettel kapcsolatos kérdések áltak a figyelem középpontjába. A vélemény- csere során mindkét fél elégedetten nyilatkozott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. (MTI) • Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Helsinkiben baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bizottságának első titkárával, az Államtanács elnökével. Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megelégedéssel szólt az európai biztonsági konferenciáról, amely arra hivatott, hogy a további európai enyhülés és együttműködés számára megteremtse a íirtós alapot. A íuryj aló felek a testvéri barátság szellemében véleményt cseréltek a szovjet—bolgár kapcsolatok fejlesztésének néhány kérdéséről. (TASZSZ) • Találkozóra került sor Kádár János és Todor Zsivkov között is. A meleg elvtársi légkörű találkozón az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek fényében megvizsgálták a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését, valamint a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. (MTI) * Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára, az NDK delegációjának vezetője Leo Tindemans belga miniszterelnökkel találkozott. A szívélyes légkörű eszmecserén az NDK és Belgium együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseiről volt szó. (ADN) * Oskar Fischer, az NDK kül- ügyminiszteré'' tegnap;”délelőtt a Finlandia-palotában, ' folytatott politikai eszmecserét nyugatnél Amerikai—török csúcstalálkozó Helsinkiben. Gerald Ford amerikai elnök és Szülejman Demirel török miniszterelnök megbeszéléseket folytatott Helsinkiben az Európa-tanácsko- zás szünetében. (Telefoto — AP—MTI—KS) 1 Kádár János, az MSZMP KB első titkárát az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője csütörtökön délben látogatást tett Urho Kekkonennéi, a Finn Köztársaság elnökénél. (Telefoto AA—MTI—KS.) • Helsinkiben Gerald Ford amerikai elnök találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával, az NDK- küldöttség vezetőjével. (Telefoto— AP—MTI —KS.) > Az EBK-n részt vevő francia küldöttség szálláshelyén Valéry Gis- car d’Estaing köztársasági elnök (a kép bal szélén) villásreggelit adott Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára tiszteletére (jobboldalt). (Telefoto — AP—MTI—KS.) met kollégájával, Hans-Dietrich Genscherrel. (DPA) * t*' Megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gustáv Husálc, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke között. A felek pozitívan értékelték az európai értekezlet zárószakaszának menetét. • Leonyid Brezsnyev Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfővel is találkozott. A szívélyes megbeszélés során a felek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájának kérdéseiről, valamint a szovjet— kanadai jószomszédi és kölcsönösen előnyös kapcsolatok további fejlesztéséről cserélték véleményt. (TASZSZ) * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunisth Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy-Bri- tannia és Észak-írország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—29-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974 végéig megvalósított, illetve 1975 végéig várható teljesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Miniszter- tanácsot a budapesti agglomeráció ipari szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési, építési, szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyes kérdéseiről. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és dr, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke megbeszélést tartott. A meleg, elvtársi légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos teendőket, és véleményt cseréltek a két szomszédos szocialista ország, és a két párt kapcsolatai fejlesztéséről. A megbeszélésen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, és Lubomir Strougal Csehszlovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja is. mmm Változó termelési szerkezet az építőiparban (Folytatás az 1. oldalról.) szembetűnőbb ez a változás. Ebben a tervidőszakban vált uralkodóvá a paneles technológia. Ez év végén kezdi meg az üzemszerű munkát Kecskeméten az ország tizedik házgyára, s ennek eredményeként a házgyári hálózat kapacitása már évi 27 000, a panelüzemek termelésével együtt pedig évi 33 000—34 000 paneles lakás. A lakásépítés korszerű módszere az öntött építési módszer is. Ezek a gyors építési eljárások tették lehetővé, hogy a IV. ötéves tervben előirányzott lakásoknak mintegy 70 százalékát az építőipar szocialista szektora valósította meg. Az építésügyi ágazat nagy erőket mozgósított a fontos állami nagyberuházások megvalósítására, de a tervidőszak elején elaprózta erőit. Az idén már csak 55 beruházásnál végeznek építési feladatot, s így lehetővé vált az anyagi és műszaki erőforrások erőteljesebb koncentrálása, a beruházások befejezésének meggyorsítása.
