Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-29 / 202. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nappali felhőképződés, néhány helyen kiala­------- kuló zápor, zivatar. Élénk, több felé i dőnként erős északkeleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NEPE AZ MSZMP BÄCS-KWKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 202. szám Áfa 90 fillér 1975. augusztus 29. péntek Békemozgalmi aktívaértekezlet a népfront megyei bizottságán A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnökségének béke és barátság munkabizott­sága tegnap aktívaértekezletet tartott. A tanácskozás napirend­jén a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdései, az antiimperialis- ta szolidaritási munka feladatai és módszerei szerepeltek. Az értekezlet résztvevőit Far­kas József, a népfront megyei titkára üdvözölte, majd Strassen- reiter József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának mun­katársa adott tájékoztatást az őszi évfordulókhoz kapcsolódó békemozgalmi feladatokról és a nemzetközi élet napirenden levő kérdéseiről. Az aktívaülés részt­vevői közül is többen felszólal­tak, s kifejtették véleményüket a békemozgalom feladatairól, illet­ve kérdéseket tettek fel, melyek­re az előadó válaszolt. A tanácskozás, mint Farkas József zárszavában elmondotta, hasznos segítséget nyújtott a népfront aktivistáinak az elkö­vetkező időszak agitáfciófei és propaganda munkájához, a köz­véleményt alakító felvilágosító tevékenységükhöz. T. P. Zombor testvérváros küldöttsége Baján Négynapos látogatásra érkezett kedves vendégeket foga­dott tegnap Baja. A szomszédos jugoszláviai testvérvárosá­nak, Zombor párt- és tanácsi küldöttségét fogadta, hogy Ba­ja párt- és tanácsi vezetőivel együtt áttekintsék az együtt­működés immár kilencedik évi eredményeit és megállapod­janak a testvéri, jószomszédi kapcsolatok ápolásának követ­kező évi feladatairól. A Suzic Bozso, Zombor község Képviselőtestületének elnöke ál­tal vezetett delegációt — mely­nek tagja: Miljevic {.jubinko, a Vajdasági Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának tit­kára, Ostrogonac Stipan, Zombor község Képviselőtestülete Végre­hajtó Tanácsának elnöke, Batalo Drágán, a Zombor községi Kép­viselőtestület titkára és Kapitány György, Zombor Képviselőtestü­lete Végrehajtó Bizottságának tit­kára — kora reggel a Backi Breg—Hercegszántó határátkelő­állomáson Papp György, a váro­si pártbizottság első titkára, Sza­bó Imre, a járási pártbizottság első titkára, Kincses Ferenc, Ba­ja város tanácselnöke, valamint dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke fogadták. Röviddel később, 9 órakor már Baján, a városi tanács vb-termé- ben a tárgyalóasztalnál ültek a két testvérváros képviselői, hogy számbavegyék és értékeljék a tav.aly Zomborban megkötött együttműködési megállapodás végrehajtását. Itt a tanácskozás­ba többek között bekapcsolódtak a Hazafias' Népfront városi, járá­si elnökségének, illetve bizottsá­gának képviselői is. A tanácskozáson mindkét fél igen pozitívan értékelte az el­múlt évi megállapodás végrehaj­tását. Megállapították; Zombor és Baja együttműködése lényegé­ben a két ország együttműködé­sének részét képezi. A testvérvá­rosi szerződés 1966. december 14-én történt megkötése óta min­den területen sokoldalúan fejlő­dött, és nagymértékben hozzájá­rult a Jugoszláv Szocialista Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság népei barátságának, jó­szomszédi viszonyának további fejlesztéséhez. Egyebek között külön is ki­emelték azt az előrehaladást, amelyet az elmúlt esztendő fo- lyomán az egészségügy területén, főként a két kórház között kiala­kult, széles körű és gyümölcsöző kapcsolatban elértek és amely a tapasztalatcseréken túl filmvetí­téssel egybekötött tudományos előadások formájában nyilvánult meg mindkét fél részéről. A délután folyamán a Zombor testvérvárosi delegáció városné­ző sétát tett Kincses Ferenc ta­nácselnök, dr. Hamvas József tanácselnök-helyettes és dr. Kár­páti Antal vb-titkár társaságá­ban. Ezt követően pedig a két testvérvárosi párt- és tanácsi ve­zetői kötetlen baráti eszmecserét folytattak, majd a Türr István Múzeum állandó kiállítását tekin­tették meg a vendégek dr. Sóly­mos Ede múzeumigazgató tárlat- vezetésével. Baja kedves vendégeinek mai napra tervezett programjában — amelyben több helyi üzem meg­tekintése, s dolgozóikkal való ta­lálkozás szerepel — részt vesz dr. Gajdócsi István, a Bács-Kis- kun megyei Tanács elnöke és Mándics Mihály, a Magyarorszá­gi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára is. P. I. Éves tervének túlteljesítését vállalta A Minisztertanács a SZIM kecskeméti gyára ulese Falun élő fiatal szakemberek első megyei találkozója A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Bács-Kis­kun megyei szervezetének ifjú­sági bizottsága tegnap a bács­almási művelődési központban rendezte meg a falun élő fiatalok első megyei találkozóját. A tanácskozáson jelen volt Tér be Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára, Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője, Bá­lint Csaba, a KISZ Központi Bi­zottság munkatársa, Búza Má­szerepük és jelentőségük egy község életében nagy. Töreked­niük kell az emberi kapcsolatok megteremtésére és megismerni a falu múltját, az ott élő emberek szokásait, mert csak így tudnak könnyen beilleszkedni. Jelenleg 200 ezer szak- és betanított munkás dolgozik az ország mezőgazdasági üzemeiben. A fejlődés ellenére mégis sok azoknak a száma, akik nem fe­jezték be a nyolc általánost. A fiatal agrárértelmiségre vár az a feladat, hogy ösztönözzék az • Az elnökség. (Szilágyi Mihály felvétele.) tyás, a bajai járási pártbizottság titkára és Farkas Gábor, a KISZ megyei bizottságának ’titkára. A (résztvevőket Albert István, a bácsalmási pártbizottság tit­kára köszöntötte, majd méltatta a tanácskozás jelentőségét. A rendezvény célja megvizsgálni és megvitatni a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberek hely­zetét, munkáját, s azt: hogyan tudnak beilleszkedni lakó- és munkahelyük életébe. Nem lehet közömbös senkinek, hogy a XI. pártkongresszus határozatai után a gazdaságokban hogyan alakul a munkahelyi légkör és az üzemi demokrácia, az alkotókedv ki­bontakoztatására. A bevezető után Misi Sándor, a MÉM osztályvezetője „Mit je­lent ma falun élni” címmel tar­tott előadást. A falusi értelmiség állandóan középpontban van, ismeri őket a település aprayj-nagyja. Ezért iskola elvégzését. A falu általá­nos életszínvonalának emelése ugyanis nemcsak a parasztság, hanem az egész lakosság jobblé­tét segíti elő. Ezután Bálint Csaba, a KISZ Központi Bizottsága munkatársa elmondta, hogy a régi vagyoni különbségek falun is meg­szűntek vagy megszűnőben vannak. Az emberek köze­lebb kerültek egymáshoz, a tu­datformálásban az agrárértelmi­ségre is nagy feladat vár, amely szaktudásával és tevékenységé­vel segíti elő a mezőgazdasági nagyüzemek dinamikus fejlődé­sét. Az előadások után a vitára került sor. A résztvevők elmond­ták észrevételeiket, tapasztalatai­kat és hasznos tanácsokkal já­rultak hozzá a falun élő fiatalok élet- és munkakörülményeinek további javításához. B. Z. A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára 1975-re ere­detileg 162,5 millió forintos tervfeladat elvégzését tűzte cé­lul. Az előirányzatot az első félévben időarányosan teljesí­tette is a kollektíva. Egy nemrégiben lezajlott vállalati veze­tői megbeszélésen azt kérték a kecskeméti gyártól, hogy éves tervét módosítva, a SZIM nagyközösségének érdekében vál­lalja 170 millió forintos árbevétel elérését. A többlettermelés lehetőségeit mérlegelve a kommunisták és a szocialista bri­gádok aktivitására is alapozva, a gyár vezetői beleegyeztek az év utolsó négy hónapjára eső feladatok növelésébe. A SZIM kecskeméti gyára a tervmódosítás révén 53,5 millió forinttal magasabb termelési ér­téket állít elő áz idén, mint ta­valy. Ezzel párhuzamosan ered­ménytervét a múlt évi 17,5-ről 36 millióra emelték. A termelés ilyen gyors tempójú .Jelfutása” csak nagy termelékenységű gépek beállításával valósítható meg. A még jelenleg is folyamatban levő műszaki fejlesztés során Nl)K és román programvezérlésű revol­veresztergákat, cseh automata esztergákat állítottak üzembe. Rö­videsen belep a termelésbe há­rom újabb programvezérlésű re­volvereszterga és egy lengyel hosszeszterga automata. Az év hátralevő részében még más be­rendezéseket is várnak a kecs­keméti gyárba, többek között a felületkezelő üzem bővítéséhez. A nagy termelékenységű gépek­kel megvalósított munkaszerve­zésre jellemző, hogy példul négy revolvereszterga üzemeltetéséhez csupán egy jól kvalifikált beállító szakmunkásra és egy szálbefűző betanított dolgozóra van szükség, aki ellátja a gépet anyaggal és időnként ellenőrzi a készülő al­katrészek méreteit. A magas műszaki színvonalat a gyárban készülő. — a közúti Járműprogram megvalósítását se­gítő — fékszerelvények is indo­kolják, amelyeket életvédelmi be­rendezés-jellegüknél fogva nagy pontossággal kell előállítani. A fokozott minőségi követelmények teszik szükségessé, hogy minden egyes alkatrészt, szerelvényt pró. bapadon ellenőrzésnek vessenek alá. A minőségre egyébként a vál. lalat műszaki ellenőrzési főosz­tályának, külön ezzel a feladat­tal a kecskeméti gyárban tartóz­kodó szakembere is felügyel. A Kecskeméten nyugatnémet licenc alapján készülő, Ikarusz autóbu­szokba beépülő fékszerelvények jó minőségűek, amit legékeseb­ben a termékekre érkező garan­ciális kifogások alacsony száma bizonyít. Az év második felében a SZIM kecskeméti gyára az eddigiek mellett három új közúti féksze- relvénycsalád gyártását kezdte meg. Az új termékek a vállalat székesfehérvári üzeméből kerül­tek át, s az év végéig mintegy 7—7.5 millió forint értékben ké­szítik őket. Nyerges Ferenc fő­mérnöktől megtudtuk, hogy je­lenleg olyan újabb közúti és vas­úti fékszerelvények gyártási elő­készületei is folynak már, ame­lyek sorozatgyártását előrelátha­tóan csak jövőre kezdik meg. A. T. S. • A forgácsolóüzem, előtérben a marógépekkel. v • Hajagos Ferencné és Széli Katalin művezető felület, kezelésre készítik elő a fékszerelvény- dugattyúkat. • Kovács Sára többorsós fúrófejjel a fékerő- szabályozó egyik alkatrészét munkálja meg. (Pásztor Zoltán felvételei.) Tanévnyitó előtt az általános iskolákban Rendbehozták az osztálytermeket — Segítettek a szocialista brigádok Újabb hétközi diákotthonok — Iskolabusz indul Kiskőrösön Időre rendbehozott, tiszta tan­termek várják az általános isko­lai tanulóifjúságot Bács-Kiskun- ban is a szeptember 1-i tanév­nyitóra. Így foglalható össze tá­jékozódásunk eredménye a fel­újításokról, karbantartásokról és bővítésekről. Jó szervezéssel az elsők között fejeződtek be ezek a munkálatok egyebek között Ka­locsa városában, Soltvadkerten és Pirtón, ahol a hét elején már a szertáraikat rendezhették a taná­rok. Kalocsán például teljesen in­dulásra kész állapotokról kaptunk képet. Több mint másfél millió forintot fordítottak a felújítások­ra, csinosításra. Számottevő se- gíséget nyújtottak az iskolákat patronáló üzemek. A szocialista brigádok körülbelül 200 ezer fo­rint értékű munkát végeztek el gyors segítségként. Bővült a Vén József nevű általános iskolában levő konyha, ahol a korábbi 1500 helyett 2000 kisdiák számára főz­hetnek ebédet. A járásban is csak az osztály­termelt díszítései maradtak hátra. A nagyobb munkákra szinte ki­(Folytatás a 2. oldalon.) ■ Jó tapasztalatok vására A látogatók százezrei előtt ma nyitja meg kapuit a 68. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Hat évtized óta a me­zőgazdaság seregszemléjének tartja a közvélemény ezt az arányaiban is hatalmas ren­dezvényt, amelynek jellege, tartalma többszörös jelentés- változáson ment át a mai na­pig. Büszkén mondhatjuk, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság vonzó eredmé­nyeinek gazdag bemutatója évekre szóló tanítást, tanulsá­! got nyújt mindenkinek, aki a fejlődés rugóit, összetevőit ku­tatja, elemzi, értékeli. AH első, ami azonnal szem­betűnik: a rendezők magasra állították a mércét a kiállí­tók előtt. Az eredménybemu­tatókra csak az országos át­lagnál 25 —50 százalékkal ma­gasabb hozamokkal lehetett benevezni. S ezekben az ered­ményekben nemcsak a mező­gazdasági dolgozók, hanem a társadalom egészének jó mun­kája bennfoglaltatik. A hazai és külföldi kiállítók között gazdaságok mellett ott talál­juk a Magyar Vagon és Gép­gyárat, az Április 4. Gépipari Müveket, mindazokat az üze­meket, intézményeket, ame­lyek már a nevükben is rep­rezentálják az ipari módszerek térhódítását a gazdálkodásban. Jól érzékeltetik továbbá, hogy a mezőgazdaság megalapozott fejlesztése hazánkban társadal­mi ügy, közös befektetéseink közös hasznában pedig mind­annyian osztozunk. Láthatjuk ugyanakkor; a nemzetközi munkamegosztás igénye, bővülése, célszerűsége a mezőgazdaságban éppúgy, mint más ágazatokban állan­dóan jelenvaló erő, a fejlődés egyik biztosítéka. A külföldi kiállítók, számszerint nyolc­vanon, tizenhét országot kép­viselnek. A nemzeti bemuta­tók mellett a KGST-államok kollektív kiállítással is jelent­keznek, reprezentálva a kö­zös erőfeszítések közös ered­ményeit. Mindannyian, akik tanúi, ré­szesei lehettünk a kiállítás előkészületeinek, részleteiben is nyomon követhettük, amit a bemutató egésze tükröz: a közvetlen termelőerővé vált tudomány miként lép át az országhatárokon, hogy szünte­lenül tágítsa, szélesítse az élel­miszertermelés lehetőségeinek horizontját. Ezt kínálja útra- valónak is a látogató számára. Jöjjön el és győződjék meg az új elgondolások, felfedezések megvalósításának realitásáról, amiről egyébként huszonnégy üzemi bemutató is gondosko­dik több, Pest közeli gazdaság­ban. Jól kivehető az ilyen tö­rekvésekből is a kiállítás leg­főbb rendeltetése: tudásban, hozzáértésben, hivatásérzetben többé, gazdagabbá tenni azo­kat, akik számára nemcsak látványosság a kiállítás, ha­nem elsősorban gyakorlatban hasznosítható tudásanyag. Amit alkalmazhatnak az ipar­szerű termelési rendszerekben éppúgy, mint odahaza a háztá­ji termelés adottságainak jobb kihasználásában. A kiállítás produktumai minden vonatkozásban a fo­gyasztót szolgálják. Az élel­miszeripar gasztronómiai be­mutatóin egyébként nyilván sokan meggyőződnek majd er­ről. De mindenekelőtt segítsé­get nyújt a termelő, az alkotó embernek. Azoknak, akik élen járnak a korszerű módszerek megvalósításában, és azoknak is, akiknél még hiány mutat­kozik, ennél fogva sürgős a pótolnivaló a felkészültség­ben. A kiállítás hasznát a hét­köznapok eredményei minősí­tik majd. Az, ahogyan holnap­ja általánossá válik, ami ma “még különlegességszámba megy. S ez lesz igazi érdeme a kiállítás szervezőinek, ren­dezőinek, akik hónapok óta tartó megfeszített munkáju­kért minden elismerést meg* érdemelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents