Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AS MSZMP BACS-KI8KUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évi. 201. szám Ára: 90 fillér 1975. augusztus 28. csütörtök A COPCON MEGSZÁLLTA A VEZÉRKAR 5. CSOPORTJÁNAK ÉPÜLETEIT Antifasiszta tüntetés Lisszabonban A szakmunkásképzésről és szolgáltatásokról tárgyalt a megyei tanács vb Rendszeres búzavetőmag felújítás és vizsgálat a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járás termelőszövetkezeti gazdaságainak idei búzatermés átlaga, nem végleges adatok szerint, 34 má­zsa hektáronként. Ez a hozam 1970-ben, 1971-ben jó termés­nek számított volna. Azóta azonban megnőttek a követelmé­nyek. Kétségtelen, hogy az idei betakarítást megelőzően kedvezőbbek voltak a kilátások. A rendkívül nehéz aratás, a jelentős belvízkár sok veszteséget okozott. A Carvalho tábornok parancs­noksága alatt álló COPCON lisz- szaboni kommandó-egysége szer­dán reggel megszállta a portugál fegyveres erők vezérkara ötödik csoportjának épületeit és megtil­totta, hogy alkalmazottai megje­lenjenek munkahelyükön — kö­zölték megbízható lisszaboni for­rásból. A vezérkara ötödik csoportja foglalkozik a tömegtájékoztatás­sal és a népműveléssel. Haladó személyi összetétele miatt a jobb­oldal és a szociáldemokraták tá­madásának állandó célpontja. Az épületeket az a kommandó-egy­ség foglalta el, amelyiknek pa­rancsnoka az a Neves ezredes, akit katonái néhány héttel ez­előtt eltávolítottak az alakulat (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Bács-Kiskun iparának és építőiparának tovabbtejlödése szempontjából igen fontos témát, a szakmunkásképzés helyzetét tűzte ülésének napirendjére a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága. A munkaügyi osztály előterjesz­tése megállapította, hogy az ipar munkaerőigényét az iskolákból kikerülő fiatalok csak mintegy 60—62 százalékban elégítik ki, ezért a jövőben fokozott gondot kell fordítani a felnőtt szakmun­kásképzésre. Ennek azonban elő­feltétele többek között, hogy a képzésbe bevont felnőtt dolgo­zók rendelkezzenek a 8. általá­nos Iskolai végzettséggel. Több vállalat ' és szövetkezet munkaerőgondjainak megoldására már korábban is foglalkozott a felnőttek szakmai képzésével. A tanulásra vállalkozókat ingyenes tankönyv- és tanszerellátásban, oktatási napokon munkaidő-ked­vezményben,- jutalomban, a dol­gozó nőket segélyben részesítet­ték. Az elmúlt évben a jobb elő­készítő munka nyomán már két­szeresére — több mint nyolcszáz­ra — növekedett a beiskolázott felnőttek száma. Az V. ötéves tervben — az ijjar és az építőipar korszerűsí­tése nyomán — a szakmai igé­nyek tovább nőnek, ezért igen fontos a felnőtt szakmunkáskép­zés lehetőségeinek bővítése. Míg ugyanis a hatvanas években 9— 10 ezer iskolából, kikerült. 8. ál­talánost végzett fiatallal számol­hattak évente. 1976—78-ban csak 6500-zal. Ezért a felnőtt szakmun­kásképzés a következő középtávú tervidőszakban évi 1200 főre kell növelni. Ez igen gondos előké­szítő munkát igényel, amely nem­csak a tanácsi szervekre és a szakmunkásképző-intézetekre, ha­nem a vállalatokra, szövetkeze­tekre is n-agy feladatot hárít. Mint a végrehajtó bizottság megálla­pította : a gazdasági vezetőknek éppen ezért az általános iskola befejezésére is meg kell terem­teni dolgozóik körében a lehető­séget. sőt ^ösztönözni őket erre. Enélkül megfelelő szakmunkások képzéséről szó sem lehet. Mind­ez pedig nem kampányfeladat, s igen fontos, hogy a vállalatok ve­zetői jól együttműködjenek a szakszervezetekkel is — hangsú­lyozza a vb erre vonatkozó hatá­rozata. Ezután a végrehajtó bizottság a megye ipari szövetkezeteinek te­vékenységéről és az V. ötéves tervre való felkészüléséről tár­gyalt. Megállapította', hogy az ipari szövetkezetek a lakásépítési kötelezettségeiken kívül a IV. ötéves tervben előirányzott ter­veiket várhatóan teljesítik. A vb nem értett egyet azzal, hogy az ipari szövetkezetek az elkövetke­ző öt év alatt csak 1800 lakás építését veszik tervbe, s annak 3000-re való felemelését javasol­ta. Felhívta a figyelmet a la­kossági szolgáltatások megfelelő arányú bővítésére, az ezzel kap­csolatos beruházások növelésére, különös tekintettel a lakáskar­bantartás, a mosás, vegytisztítás, az elektroakusztikai cikkek javí­tása vonatkozásában. A vb hang­súlyozta: az ipari szövetkezetek­nek törekednie kell arra. hogy mielőbb korszerűen felszerelkkig- és középüzemekké váljanak, nö­veljék műszaki felkészültségüket, szellemi kapacitásukat, s javítsák a vezetés színvonalát, és szélesít­sék az egymás közötti együttmű­ködést. Végül a vb a lakossági adózta­tás tapasztalatairól hallgatott meg tájékoztatót, majd bejelentéseket tárgyalt. N. O. Százöt család garzonháza 3. oldal A kedvezőtlen adottságú téeszekről 4. oldal Mindez nem csökkenti a szö­vetkezetek gabonatermesztési kedvét és gondosan készülnek a soron következő munkára. A kis­kunhalasi járási hivatal termelé­si és ellátásfelügyeleti osztálya évente rendszeresen összegyűjti az őszi kalászos vetésterületre vo­natkozó adatokat, amelyek a te­rület nagyságát, a fémzárolt, va­lamint a saját vetőmag mennyi­ségét tartalmazzák. Ezek alapján állapította meg a járási hivatal szakosztálya, hogy melyik gazdaság nem teljesítette vetőmag-felújítási, s a törvény­ben előírt vetőmag-vizsgáltatási kötelezettségét. Kitűnt, hogy csupán a csiké- riai Üj Kalász és a zsanai Egyet­értés Termelőszövetkezetet kellett figyelmeztetni. A csikériai közös gazdaság a járás legjobb gabona­termő földjén is igen gyenge ter­mést ért el. Eleinte a vetőmag­vizsgálatot hanyagolta el, később már csak a felújítást. Ez utóbbit a takarékossági szempontokra hi­vatkozással vonakodott végrehaj­tani. Valójában a közös gazdaság a termés mennyiségével takaré­koskodott. hiszen tavaly és ta­valyelőtt jóval a kiskunhalasi já. rási átlag alatt maradt a gabona terméshozama. Űgv látszik, hogy az előző két esztendő tanulságait levonták a csikériai termelőszövetkezetben. Az 1975-ös év gabona betakarítá­sakor felzárkóztak a többi szö­vetkezet mögé. A kiskunhalasi járás mezőgazdasági szövetkezetei összességében eleget tettek a ve­tőmagtörvényben előírt felújítá­si és vetőmagvizkgáltatási köte­lezettségeiknek. s az őszi kalá­szosok. elsősorban a búza termés­átlaga dinamikusan emelkedett. Azt, hogy ez az emelkedés első­sorban a megfelelő vetőmag-el­látásból és a gondos ellenőrzésből adódik, bizonyítja a mezőgaz­dasági szövetkezetek gabona-ter­mésátlaga. 1971-ben búzából 35,8 mázsa, kukoricából 47,5 mázsa volt a hektáronkénti terméshozam. Ez a mennyiség 1974-ben búzából 40, kukoricából pedig 51.4 mázsára emelkedett. A búza és a kukorica termés­átlaga közötti fejlődési ütemkü­lönbözet legjobban az 1969-es esztendő terméseredményeihez való viszonyításkor látható. 1969- ben búzából 30,8 mázsa, kukori­cából 46,4 mázsa termett, 1974- ben 40 mázsa búzát és 51,4 má­zsa kukoricát takarítottak be hektáronként. A növekedés a \/i- za termésátlagában 30. a kuko­ricáéban pedig 11 százalékos, an­nak ellenére, hogy a kukorica termesztésében az iparszerű mód. szerek éppen az utóbbi években honosodtak meg. Az utóbbi években a járás szö­vetkezetei vetésterületük 35 szá­zalékára minden évben fémzárolt búzát vetettek. Ez a mennyiség jóval magasabb a vetőmagtör­vényben előírtnál. Emellett a szö­vetkezetek általában az első vagy másodfokú szaporítási vetőmag­ból termett kalászos gabonából is hagytak meg vetőmagnak. Így végeredményben, ha fémzárolás­ra ezek a mennyiségek nem is kerülnek, a megfelelő minőségű vetőmag az összes búzavetésterü­let 60 százalékát is eléri. ' H. .1. IDŐSZAKOS HIÁNYOSSÁGOK, SOK GYÜMÖLCS Kielégítő kínálat a zöldségboltokban Tegnap a zöldség-, gyümölcsér­tékesítéssel foglalkozó két legje­lentősebb cég, a MEZÖTERMÉK és a Bács-Kiskun megyei Élel­miszerkor eskedelmi Vállalat áru­forgalmi főosztályán jártunk. Amit Masir József, illetve Boros Tibor főosztályvezetők a jelen­legi helyzetet elemző szavaiból, s a közeljövőre vonatkozó előre­jelzéseiből megtudtunk, az nagy­jából megnyugtatónak nevezhe­tő. A MEZÖTERMÉK 67 Bács- Kiskun megyei üzletébe egyenie­i Roskadozó polcok a MEZÖTERMÉK közelmúltban megnyílt kis­kunfélegyházi üzletében. • Kocsikkal, kerékpárokon hordják a friss árat a tbfxakécskei felve­vő telepre. (Tóth Sándor felvételek) Több mint ötmillió forint * megtakarítás fél év alatt 9 Az intézke­dési terv végre­hajtásában igen nagy szerepe van a szabászatban dolgozó Rosa Luxemburg brigádnak, amely kiváló munkája jutalmául már elnyerte a bronz fokozatot. Kiss Józsefné gondosan készíti el a szabászok , részére a sablonokat.. 9 A brigádok naplójába is bevezetik a takarékossági eredményeket, s ezt a blokkvezető aláírásával hitelesíti. Felvételünkön Szabó Sán. dorné „igazolja” a Komarov brigád vezetőjével a kollektíva aznapi megtakarítását. (Opauszky László felvételei.) tesen, a forgalomtól függően te­rítik. a rendelkezésre álló Készle­tet. Csupán néhány zöldségfélé­ből nem tudtak a napokban meg­felelő kínálatot előteremteni. A karfiolból és a kelkáposztából a korait felváltó kései fajta kima­radása okozott kisebb hiányt. Az őszi szedés csak két-három hét múlva jelentkezik, de akkor 40 —50 vagonnyit fogadnak mind­kettőből, elsősorban Jánosnalma és Dunavecse környékéről. A gyökérrel sincs komolyabb baj. A csomósról a kilós árusításra,'pon­tosabban — a házikertek termé­seinek elfogytával — a nagyüze­mi termés értékesítésére való át­téréssel volt magyarázható a pillanatnyi zavar. Azóta már a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz-től, Kalocsáról és Du- navecséről elegendő érkezett a boltokba. Ezeken kívül az összes zöld­ségből Bács-Kiskunban minden elképzelhető igényt ki tud elégí­teni a MEZÖTERMÉK, sőt más megyékbe, külföldre, s a konzerv­gyáraknak is jut áru. Mint el­mondták, megkezdődött a földe­ken a őszi burgonya betakarítása is (összesen 1650 vagon felvásár­lást terveztek), s úgy mennyiség­ben, mint minőségben, választék­ban megfelelő lesz a kínálat. A gyümölcspiacot egyelőre a görögdinnye és a szőlő uralja. Az előbbiből eddig 435 vagon­nal kaptak, elsősorban Baja kör­nyékéről, s még kb. 10 napig lesz kifogástalan minőségű. A meny- nyiségre jellemző, hogy csak 25- én, hétfőn 22 vagonnal indítot­tak útnak a szocialista orszá­gokba. Szőlő is található bősé­gesen. Az extra minőségű Cardi- nál és Pannónia kincse után most mór az olcsóbb saszlát vár­ják, főleg a kecskeméti Kossuth Tsz-ből, valamint Jánoshalma szölösker t j ei bői. A viszonylag kevesebb körte szintén a fajtaváltás időbeni „csúszásának-' köszönhető (eb­ből 180 vagon érkezésit jelez­ték), az őszibarck talán tíz nap­ig tart még (a tavaszi fagykár és a belvíz egyébként nagyon ron­totta az idei felhozatalt), szilva bőségesen kapható, a téli alma pedig 10—12 nap múlva jelenik meg az üzletekben. A tervezettnél valamivel szerényebb almatermés­re számítanak a szakemberek, ám ez egyáltalán nem érinti a lakos­ságot, legfeljebb a kivitelt. Nagy vonalakban ugyanezeket hallottuk a BÉK-nél is, azzal a különbséggel, hogy a kisebb vi­déki élelmiszerüzletek zöldségel­látása, sajnos, egyáltalán nem megfejelő, különösen ami az áruk frissességét illeti. Az ok: nem áll rendelkezésre kellő mun­kaerő, gépjármű, s a zöldség is nehezen viseli el a szállítást. K. F. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti 3. számú gyára ezer­száz dolgozót foglalkoztat. Éven­te mintegy 600 tonna anyagból készítik a szebbnél-szebb konfek­ció árut, melyek jó minősége nap mint nap öregbíti a gyár hírnevét. Vajon a hatalmas sza- bászasztaloknál, zümmögő var­rógépeknél dolgozó lányok, asszo. nyok hogyan vesznek részt a KB decemberi határozatának meg­valósításából. Mócza Lajosné, a gyár igaz­gatója szép eredményekről adott tájékoztatót: — Kecskeméti gyárunk, vidéki telepeink és bedolgozóink szinte egyemberként vesznek részt a KB^határozat szellemében készí­tett takarékossági intézkedési tervünk megvalósításában — mondta az igazgatónő. — Nem csalódtunk a 14 szocialista bri­gádban: élenjárnak a takaré­koskodásban, s jó példájuk ma­gukkal ragadja a brigádon kí­vülieket is. A terv gyárunkban törvénnyé vált. Nálunk különösen fontos a ta­karékoskodás, hiszen ir.iportío- rialból készülnek azok az anya­gok, amelyekből dolgozunk Ha nekünk sok anyagra van szüksé­günk, magától értetődik, hogy társgyárunk is több ünportfona- lat használ. A közelmúltban ké­szítettük el az első féléves erté­Amikor a terveket készítettük, biztunk abban, hogy az év első hat hónapjában sikerül 1 millió 939 ezer forint értékű megtaka­rítást elérni. Nos, talán soknak is tűnik, de június végéig 5 millió 265 ezer forint megtakarításáról adhatunk számot. Ez sok apró tételből áll. Ha pedig a megta­karított anyag mennyiséget néz­zük, az nem is kevés, 6 tonna, mintegy 46 kilométer hosszúsá­gú. _ Van valami különleges m ódszerük? — A lehető leghagyományo­sabb módszereket alkalmazzuk — mondja mosolyogva az igaz­gatónő. — A gondosan elké­szített tervet széles körűen is­mertettük és sikerült gyárunk szinte minden dolgozójával meg­értetni fontosságát. Egyre erő­teljesebben alakul ki az egyéni felelősség. Például azelőtt a ta­karítónők a földre esett gombos­tűket, apróbb díszeket, szalago­kat, csipkéket kiseperték, s őszin­tén szólva, nem sokat törőd­tünk ezzel. Ma már csak az ke­rül szemétbe, amit semmire sem lehet használni. A hulladékot különben ’ a terv szerint 4" szá­zalékkal csökkentettük.’ Igen sokat jelentett a terv végrehajtásában a munkaszerve­zés megjavítása. Speciális gé­peinket átcsoportosítottuk, s így mintegy tíz dolgozóval kevesebb­re van szükségünk. Bevezettük a rezsigazdálkodást, 525 ezer forint megtakarítást terveztünk, s az első félévben elértük az rí mil­lió 117 ezer forintot. Van még néhány hőnap az év végéig — mondotta befejezésül az igazgatónő — és bízunk ab­ban, hogy a takarékossági intéz­kedési tervünk végrehajtása to­vábbi hasznot hoz nemcsak gyá­runknak, hanem a népgazdaság­nak is. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents