Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-27 / 200. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. augusztus 271 Követésre méltó módszerek A több mint 80 ezer hekáron gazdálkodó húsz bácskai termelőszövetkezet is elkészítette az idei takarékossági intézkedési tervet. Az 1975-ös évre terveikben szereplő összes költségelőirányzataikból 30 millió forint megtakarítást vállaltak. Ez az összeg az előző évi szövetkezeti bruttó jövedelem 5,7 százaléka. Az első félévben hozott intézkedések nyomán a vállalások 46 százalékát teljesítették.. Ez jó eredménynek számít, ugyanis a közös gazdaságokban a H. félévben jelentkezik a nagyobb költséghányad, amelyhez kapcsolódnak a megtakarítási intézkedések is. A Bácskai Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége összegyűjtött néhány követésre méltó üzemi és munkaszervezési módszert, amely elősegíti az intézkedési tervek végrehajtását. Kevesebb energiával Az ésszerű takarékosságban jelentős helyet foglal el, hogy a termelőszövetkezetekben javult, szakszerűbbé vált a gépek javítása, karbantartása, szervezettebb az üzemeltetés. Ennek eredménye, hogy az előző év hasonló időszakához viszonyítva például az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben kilenc, a sü- kösdi Május 1. Termelőszövetkezetben 8,7 százalékkal csökkent az egy normálhektárra felhasznált üzemanyag-mennyiség. Az idén a termelőszövetkezetek 40 százaléka rendelkezik már forrólevegős, zöldlisztkészítő üzemmel. Költségmegtakarítás szempontjából helyesnek bizo- -nyult, hogy több helyen alkalmazzák a pillangósok, valamint a fűfélék betakarításánál a két- menetes módszert. Ezzel a sze- .remlci Dunagyöngye és a csá- volyi Egyesülés Termelőszövetkezetekben egy mázsa zöldliszt előállításánál 4—8 százalékos tüzelőolaj-, illetve villamosenergia- megtakarítást lehetett elérni. A kutatók is vizsgálják Takarékossági szempontból külön említésre méltó, hogy a csá- volyi Egyesülés Termelőszövetkezetben szárítás, tisztítás nélkül, fóliában tárolt nedves kukoricát saját takarmányozási technológiájuk szerint folyamatosan felhasználtak a sertések, a hízómarhák és részben a tehenek takarmányozására. Ezzel már az első félévben csaknem 300 ezer forint költségcsökkentést értek el. Mázsánként 20 forint a megtakarítás. Ezenkívül kisebbek a tárolási és betakarítási gondjaik is. A módszert a mezőgazdasági kutatók is vizsgálják, s a termelőszövetkezetek közül néhány tervezi alkalmazását. Szintén a kukorica tartósításával függ össze a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezet kezdeményezése. A közös gazdaság a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézetének közreműködésével alkalmazta a nedves kukorica széndioxiddal történő tartósítását, tárolását. Ez is energiamegtakarítást eredményezett. A vaskúti Bácska és a csávolyl Egyesülés Termelőszövetkezetekben eredményesen hasznosítják takarmányozási célra a vágóhídi melléktermékeket és részben az állati hullákat. Ez azért is figyelemre méltó, mert e tekintetben országosan is kapacitáshiány jelentkezik és számos gond merül fel. A takarékossági elképzelések megvalósulását segíti elő, hogy a termelőszövetkezet összes szántóterületének 30 százalékát elfoglaló kukoricánál az előző évhez viszonyítva csaknem 10 százalék, kai nagyobb arányt képviselnek a korai érésű hibridek. Ez lehetővé teszi az egyenletesebb betakarítást, lehetőséget ad a szárítási költségek csökkentésére is. Több húst adnak A körzetben sertéshizlalással foglalkozó termelőszövetkezetek jobb tenyésztői munkával elérik, hogy az elmúlt évi értékesítéshez viszonyítva 10 százalékkal több hízott sertést adnak át az állami felvásárló kereskedelemnek. Erre már meg is kötötték a szerződést. Az év hátralevő részében a takarékosságra vonatkozó intézkedési tervek további kiegészítésére is szükség van. A kedvezőtlen időjárás miatt ugyanis a tervezettnél alacsonyabb lett a kalászosok és más növények hozama és ezzel együtt nem várt költségek is jelentkeztek, a termelőszövetkezetekben ezekben a napokban vitatják meg, milyen lehetőségek vannak a költségek további csökkentésére. K. S. Üzem- és munkaszervezés a Finomposztó Vállalatnál öt éve dolgozik a Bajai Fi- nomposztó Vállalatnál Szoboszlai Attila. Textiltechnikumi érettségivel került a szövődébe. Szerelő lett, majd tmk-lakatos. Akkortájt a vállalatnál az üzem- és munkaszervezés még gazdátlan terület volt, mint csaknem mindenütt a hetvenes évekig. Az időről időre terítékre kerülő feladatok megoldása mindig azokra a vezetőkre várt, akiknek asztalához a legközelebb állt. Doígoztak ezen a területen termelési és gazdasági szakemberek, nem is rosszul. . Ez a helyzet azonban a vállalat jövőjét tekintve, nem nyugtatta meg a vezetőket. Világosan látták, hogy a belső tartalékok .feltárása nélkül a termelés hatékonysága számottevően nem javítható, a tervezett új üzemrészekben sem lett volna érdemes a munkát a régi módszerek szerint elindítani. 19^1-ben háromtagú szervezési ’ csoportot hoztak létre, közöttük volt Szoboszlai Attila is. Három fiatal munkához lát — Mindnyájan középiskolai végzettséggel kezdtünk — meséli. — Ki műszakival, ki köz- gazdaságival. Eleinte csupán napi feladataink voltak. Kisebb kérdésekben kellett javaslatokat tenni. Rengeteg tanulnivalónk volt, de bíztak bennünk, lehetőséget kaptunk a továbbtanulásra. Jelenleg is mindhárman egyetemre, főiskolára járunk. Textiltechnikus létemre én három éve közgazdászhallgató vagyok. A vállalat jóvoltából nem a levelező, hanem az úgynevezett kooperatív csoportba kerültem. Az öt tanévből hármat nappali, kettőt pedig levelező tagozaton végzek. Szerencsés vagyok, mert a munkám mellett „igazi” egyetemista lehetek. A nappalis években is megkapom a teljes fizetésemet. Űj szervezeti felépítés Négy évvel ezelőtt a minisztérium újból meghatározta a Finomposztó Vállalat feladatait, összhangban az egész textilipar rekonstrukciójával A fő célkitűzés! lépést tartani a rohamosan fejlődő technikával és a még viharosabban változó divattal, s versenyképesnek maradni a piacon. A fő műszaki és gazdasági célkitűzések körvonalazása nyomán a vállalat hozzálátott belső mechanizmusának átformálásához. Az új szervezeti felépítésben pedig egyre fontosabb szerep jutott a munka- és üzemszervezési csoportnak. Az 1973-tól 1978-ig tartó rekonstrukcióra a Finomposztó Vállalat 800 millió forintot költ. Felújítják és kibővítik a gépparkot, a termelés minden területén. Az eddigi beruházások hatására a termelés máris sokszorosára nőtt. Ennek döntő hányadát az új termékek: a fésűs- és félfésűs szövetek, valamint a jerseyanyagok adják. A dinamikus fejlődést szemlélteti az is, hogy míg 1971-ben a vállalat nyeresége 10 millió forint volt, az idén már 98 * milliót terveznek. Folyamatos fejlesztés során újabb és újabb üzemrészekben kezdődik meg a munka, a szervezési csoport tevékenységére pedig a termelés-előkészítés során mindig szükség van. i Négyműszakos munkarend — Tavaly óta dolgoznak az új gépek a körkötőben és a fésűs fonodában — folytatja lelkesen Attila. — Mi alakítottuk ki ezekben az üzemekben a szervezeti felépítést, az ügyrendet és a vállalati információs hálózatba való bekapcsolódást. Az előkészítés sikeres volt, mert a termelés megkezdése után sohasem volt fennakadás. A körkötőben közben mégis sor került egy változtatásra. Az itt készülő kelmék rendkívül keresettek. A gyártó berendezések drágák, s újabbak beszerzésére nem volt pénz. A termelés gazdaságosságát a gépek kapacitásának maximális kihasználásával igyekeztünk fokozni. Kidolgoztunk egy új — négyműszakos — munkarendet. A hét első és második felében más-más műszakok éjszakáznak. Ezek fennmaradó négy napja szabad. A délelőttösök munkahete hét-, a délutáno- soké hatnapos. Az üzem termelése ennek bevezetése óta 23 százalékkal, a nyereség mintegy 10 millió forinttal nőtt. Figyelemre- méltóan emelkedett a termelékenység, az általános és állandó költségek pedig csökkentek. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az új munkarenddel elégedettek a dolgozók. Több a szabad idejük, mivel 40 órás a munkahét. Az egymás utáni szabad napokat is célszerűbben és kellemesebben tölthetik el, mint korábban az egy-egy napot. Emellett keresetük 3—400 forinttal több lett. A rendszer kidolgozásakor elsőrendű célnak tekintettük, hogy xz a vállalat és a dolgozók éraekeit egyaránt szolgálja. Törekvéseink eredményességét igazolja, hogy már az előfonodában is áttértek a négy műszakra. Wem tűzoltómunka A Finomposztóban fiatal szervezők kaptak lehetőséget rátermettségük bizonyítására. Szólhatott volna a döntés másként is. Kézenfekvő lett,volna szervezési részkérdésekkel évtizedek óta foglalkozó szakemberekre bízni ezt a munkát. Ám a vállalat vezetősége ez esetben lemondott volna a gondokkal együtt felnövő kollektíva friss, beidegződésektől mentes szemléletéről, alkotókészségéről. A korszerű üzem- és munka- szervezés meghonosodása lassan bontakozó folyamat. A bajai gyár vezetői azok közé tartoznak, akik időben láttak hozzá az előkészítéshez. A rekonstrukciót két évvel megelőzte a csoport megalakításáról hozott határozat. Nem kerestek tűzoltó megoldást. A belső tartalékok nem egyszerűen „vannak” a vállalatoknál; a fejlődés során újak is keletkeznek. A szervezés területét nem lehet két dátum közötti időszak alatt végérvényesen rend betenni. Szívós és kitartó munkával időről időre kell felfedni azokat a pontokat, amelyeken az előrehaladás lelassult, s gátolja a termelés egészének fejlődését. A lelkes, jól felkészült szervezői gárda munkája pedig ebben nélkülözhetetlen. Zsembery Agnes Rádiótelefon a hajón Alkotási ZSOlik Ilélkttl Kis méretű és mégis igen nagy teljesítményű rádiótelefon-berendezés gyártását kezdte meg egy dán cég. Az újszerű készülék iránt, melynek „agya” egy kis számítógép, világszerte fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Kiválóan alkalmas ugyanis arra, hogy az őrhajók, a kikötői irányítóhajók, a vízirendőrség hajóinak munkáját megkönnyítse, tökéletesebbé tegye. Természetesen a kisebb-nagyobb tengerjárók kommunikációs berendezéseként is kiválóan megfelel. Ez a világon az első olyan berendezés, amely mind az 57 nemzetközileg elismert távközlési csatornát tartalmazza. Ezenkívül további 10 „privát” csatornával is rendelkezik. Harmincöt csatornája ún. ■ duplex-rendszerű, ami azt jelenti, hogy az ezeken keresztül kapcsolatban álló beszélgető partnerek folyamatosan „oda-vissza” társaloghatnak. Egy másik újdonság a készülékben a dual-watch-rendszer, amely két csatorna között automatikusan hajt végre átkapcsolást, hogy minden beérkező hívást fogadni tudjon a készülék. Amint a hívás befut, a dual-wateh mindaddig más vonalra „teszi félre” a hívót, amíg a keresett csatorna fel nem szabadul. Az integrált áramkörökből felépített berendezés mindössze 38 centiméter hosszú. Irinyi, Bólyai. Eötvös, Puskás Tivadar, Déry. Bláthy. Ziper- novszki és Kandó Kálmán jelentős alkotásokkal gyarapították világ tudományos-műszaki kultúráját. De hosszan sorolhatnánk legújabb korunk nagyszerű magyar alkotó személyiségeit. A kiemelkedő szakmai tehetségeket tekintve Magyarország szinte vi- lághatnlomnak számít. Korunkban azonban a magyar csúcsok egyre inkább olyan orientációs pontok, amelyek jelzik a mélységeket, a kiaknázatlan tömeges lehetőségeket. az átlagos szint viszonylagos elmaradottságét. A kutatás és a fejlesztés ugyanis a tudományos és műszaki forradalom időszakában kollektív teljesítménnyé vált. Némi egyszerűsítés, sei azt is mondhatnánk, hogy az egyéni zsenialitásnál nagyobb érték a kollektivitás, az együttműködő készség, az átlagos műszakigazdasági színvonal emeléséhez való érdemi hozzájárulás. Gyakorta találkozhatunk az egyéni érvényesülés mind anyagi, mind erkölcsi értelemben vett t.úlhajtásaival. amikor a szabadalom, a személyes téma a reális fejlesztési és kutatási szükségletek fölé kerekedik. Sok száz mezőgazdasági kutató, tucatnyi intézet foglalkozik például fajtanemesítéssel, miközben a tényleges népgazdasági hasznot haitó külföldi fajták és hibridek adaptációjával. a korszerű termelési és géprendszerek kialakításával néhány élenjáró termelő gazdaság foglalkozik. Az iparban hasonló- i képpen sokszor lebecsülik a kutatók és a fejlesztők a ViJág vívmányait, s bevált külföldi megoldások ésszerű hazai alkalmazása helyett egyéni babérokra pályáznak. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy korlátlanul szabad utat adjunk az egyéni, gyakran amatőr ambícióknak, hogy hagyjuk szétforgácsolni a szellemi energiákat. Szervezettségre, fegyelemre, cél- tudatosságra, összefogott kollektív munkára van szükség a kutató és fejlesztő intézetekben, a műszaki irodákban is Legalább olyan mértékben, mint a műhelyekben. A manufaktúrák, a magányos zsenik kora a műszaki tudományos életben is már régen lejárt. A kollektivizmus persze, ugyanúgy, ahogy a társadalomban és a termelő munkában, magasabb szinten, céltudatosabban és főleg jobb hatásfokkal épít az egyé. ni ambíciókra, a személyes teljesítményekre. A munka erkölcsi elismerése és anyagi honorálása mérhető társadalmi hasznossága révén feltétlenül egyértelműbbé válik. S így bizonyára kevesebb lesz a ..meg nem értett” feltaláló és újító. Az alkotó munkához természetesen kedvező légkör szükséges. Az elkülönült szellemi teljesítményekhez még elegendő volt az intuitív készség, a személyes megszállottság. A kollektív munkát már magas fokon kell tervezni, szervezni, irányítani. Világos. lelkesítő célokra, konkrét, testreszabott feladatokra van szükség. A vezetők felelősségét tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mindenek előtt tőlük függ, hogy milyen mértékben sikerül országunk nagy szellemi energiáit — intézetekben és irodákban, . üzemekben és műhelyekben — az előttünk álló rendkívüli feladatok szolgálatába állítani. A vállalatok idáig csak részben és szerény méretekben érzékelték közvetlenül a világgazdasági változások kedvezőtlen hatását. A fő terheket az import-ártámoga- gatások formájában az állami költségvetés viselte. Jövőre a gazdasági szabályozás módosításával számottevően változnak a vállalati gazdálkodás feltételei. A nyersanyagok és energiahordozók termelői árának felemelésével, a munkabérek, közterheinek növelésével 1975 januártól lényegesen növekednek a vállalatok tevékenységének költségei. Ezeket ellentételezni a vállalati nyereség és a belőle képzett fejlesztési és részesedési alapok csökkenését korlátozni mindenütt csak lényegesen jobb munkával lehet. Nagy szükség lesz tehát minden mozgósítható belső tartalék feltárására, köztük a műszaki fejlesztés meggyorsítására. A ma még szunnyadó nagy szellemi energiák hasznosítása létkérdéssé válik. Szükséges tehát összefogni, szervezni, lelkesíteni az üzemek, a műhelyek, az irodák alkotó erőit, s a legfontosabb feladatok, a nagy lehetőségeket kínáló gyártás- és gyártmányfejlesztési, valamint szervezési tennivalók szolgálatába állítani, őket. K. J. MEZŐGAZDASÁGI PÁRTHATÁROZATOK NYOMÁBA A szövetkezeti demokrácia fejlesztése A termelőszövetkezetek gazdálkodása az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Ennek egyik kézzel fogható jele a termelőerők területi-anyagi koncentrálódása. Gyors léptekkel halad a szövetkezetekben a termelés szakosítása, s ezzel együtt a termelés gépesítése is. Növekedett az egy szövetkezetre jutó taglétszám. A szövetkezeti gazdák okos, eredményes gazdálkodása teremtette meg — természetesen ehhez hozzájárult a kedvező közgazdasági környezet — a gépesítés feltételeit. A több és jobb gép viszont megkönnyíti a szövetkezeti paraszt munkáját, gyümölcsözőbbé teszi erőfeszítéseit. A fejlődést tükrözi, hogy a szövetkezetekben dolgozó tagok és alkalmazottak átlagéletkora jelenleg alacsonyabb, mint bármikor is volt a szövetkezeti mozgalom történetében, szakmai felkészültségük pedig messze túlhaladja elődeikét. Azzal, hogy a szövetkezetek határai olykor 5—10 községre is kiterjednek, a termelés olyannyira szakosodott, hogy egy- egy telepen, üzemben dolgozók szinte „külön” életet élnek. Ennek viszont az a következménye, hogy jelentősen megváltozott a gazdaságokban a termelési feltétel, ami egyben hatással van a tagok és a szövetkezet közötti, de a tagok egymás közötti kapcsolatára is. Napjainkban elég gyakran elhangzik, hogy a fejlődés törvényszerű velejárója a szövetkezetekben az emberi kapcsolatok lazulása, a vezetőség és a tagság közötti tényleges és vélt távolság növekedése. Kétségtelen,' hogy megnövekedett üzemi keretek, az egyes ágazatok elkülönülése előidézhet ilyen tüneteket. Nehézségek támadhatnak a tagok alapvető jogainak gyakorlásában — a közös gazdaság ügyeiről való rendszeres tájékozódás. a gazdasági és szervezeti élet kérdéseiben való döntés — a szövetkezeti demokrácia érvényesülésében. A tagok demokratikus jogainak csorbulása azon. ban nem törvényszerű, ellenkezőleg, mai keretek, körülmények között jobban szükség van elmélyítésükre és érvényesítésükre, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezeti tagok és az alkalmazottak aktív közreműködése, egyetértő cselekvése nélkül nem gazdálkodhat eredményesen egyetlen termelőszövetkezet sem — legyen bármekkora nagy a mérete —, s egyetlen üzemág sem, bármennyire gépesítettek is a munkafolyamatok. A párt XI. kongresszusa így fogalmazta meg a jövő feladatait: „A munkahelyi demokrácia fontos területe a szövetkezeti demokrácia; továbbfejlesztésére nagy gondot kell fordítani. Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával változatosabbakká váljanak, gazdagodjanak.” Őszintén szembe kell néaú azzal a ténnyel, hogy a megnagyobbodott szövetkezetekben a bonyolultabb ügyekben való döntés — tehát ahol nem egyszerűen az „igen” vagy a „nem” kérdésében kell állást foglalni — bürokratikus és sok esetben formális. A tagok jelentős része a közgyűlésen felkészületlenül, tájékozatlanul jelenik meg, s emiatt a vitában nem tud bekapcsolódni, szavazata a döntésnél formális. A közgyűlések jobbára a tagok tájékoztatásainak fórumaivá váltak. Nem tekinthető minden tekintetben megfelelő megoldásnak az sem, ha az össztagság helyett kevesebb tagot hív össze a vezetőség, vagyis részközgyűléseket tart. Ugyanis amennyiben az egyik részközgyűlésen a tagok módosítják az eléjük terjesztett javaslatot, azt a többi részközgyűlésen is ismertetni és elfogadtatni kell: Gyűlések sorozata szükséges ebben az esetben. Az eddigiekből is kitűnik tehát, hogy a közgyűlések hatáskörét a megváltozott viszonyokhoz kell igazítani. Ez a szövetkezeti törvényben kizárólagosan közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyeknél csak jogszabálymódosítással történhet. A nem kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozó ügyeknél azonban már most is lehet, sőt kívánatos is a közgyűlés, rész- közgyűlés tehermentesítése. Erre legalkalmasabbnak, 'a mezőgazdaság szocialista átalakítását követő időkben jól és hatékonyan működő, de az elmúlt években méltatlanul háttérbe szorult küldöttgyűlés fóruma mutatkozik. Nagy előnye, hogy viszonylag kis létszámú, ezért az ügyek érdemi tárgyalására eldöntésére jól alkalmazható. A kisebb kollektívák egyrészt a küldötteik révén közvetett módon részt vehetnek a szövetkezetük vezetésében, másrészt be- tölthetik a részközgyűlés „egységeinek” funkcióját, s ez egyes „leadott” jogkörökben közvetlenül vehetnek részt a döntésekben. Kézenfekvő, hogy a kisebb kollektívák elsősorban azokban a kérdésekben kapjanak hatáskört, amelyekben a legnagyobb tájékozottsággal, felkészültséggel rendelkeznek, tehát a kollektívájukat közvetlenül érintő ügyekben. Véleményezési jogkört gyakorolhatnak például fegyelmi ügyekben, kitüntetésekre való javaslatoknál, munkaszervezési kérdésekben. Döntési jogkört kaphatnak a szervezeti egységvezetők megválasztásában, elmozdításában, a premizálási és jutalmazási feltételek kidolgozásában, a háztáji földeik rendezésében, üdülési beutalók eldöntésében. A szövetkezeten belül, a munkahelyi demokrácia fejlesztése mind a gazdaság vezetőségének, mind a különböző társadalmi szerveknek feladata, de elsősorban a kommunisták viselik a politikai felelősséget a szövetkezeti demokrácia érvényesítéséért, fejlesztéséért, a mai és a holnapi következményeknek legjobban megfelelő formák kialakításáért. M. S.
