Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 196. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1975. augusztus 22. Álltuk a próbát Bizakodva mondtuk-írtuk két hónappal ezelőtt: jöhet nehéz aratásunk, de arról, hogy a pa- rasz.tembér a kaszát mégegyszer a kezébe vegye, szó se lehet. Szavainknak az aranynál is értékesebb fedezete volt. Tizenötezer kombájn bevetésre készen várta a kenyércsatát. Csakhogy az „ellenség” húzásai is rendkívüliek voltak. Olyan vízözön- időszak jött, hogy álltak az udvaron a világ legdrágább kombájnjai, de a gépcsodákat a türelmetlen kezelők csak esernyővel tudták megközelíteni. Indulásról szó sem lehetett. És megtörtént a hihetetlen: 1975-ben még parasztembereket kaphatott lencsevégje a fotós, akik kézikaszával nyúzták-nyes- ték tocsogós földön az összekuszált gabonát. Ez azonban már ritka kivétel volt, szerencsés fotósnak kellett lenni, aki ilyet elkapott. Mert ha picit szűnt az eső, szikkadt a föld, támadásra lendült a gépek serege. Sáron keresztülgázolva, kuszáit szalmával szembeforogva indultak újból és újból munkába a kombájnok. Amint visszaszorult a természet, fogyott a gabona, úgy jelent meg egyre több gép a még lábon álló táblákon. És befejeztük az aratást. Rövid távra emlékezünk most az új kenyér ünnepén, a közelmúlt hetek megpróbáltatásaira. Nem veszteség nélkül, de megoldottuk a feladatot, álltuk a próbát. Köszönet érte azoknak, akiké az érdem. A munkásoknak, akik gyártották a gépet, az alkatrészt, biztosították az. üzemanyagot ; a sokat próbált mező- gazdasági szakmunkásoknak, akik ültek a nyeregben; a vontatósoknak és teherautósoknak, akik éjjel-nappal szállították a szemet; a gépkezelőknek, akik mérlegeltek, szárítottak és raktároztak; a vezetőknek, akik mindezt lelki- ismeretesen, öntevékenyen, jól szervezték. Jövőre pedig még jobban felkészülünk! • Meddig várjunk még? 4 Nem, ez a felvétel <tem 1955-ben készfiit, hanem 1975-ben. Még akadtak néhányan, akik nem felejtettek el kaszálni. i Az eső elállt, teljes gázzal előre. (MTI Fotó — KS.) Falusi házak futószalagon A Közép-Volga-vidéken elhelyezkedő penzai terület Csaada- jevka községében összeszerelhető falusi házak előállítását szolgáló nagyipari komplexum épül. A jövő évtől kezdve már lakóházakat termel a kolhoz- és szov- hoztelepülések számára. Egy Pen- zához közeli faluban már össze is szerelték — kísérleti jelleggel — az első két ilyen házat. A házak átlagos alapterülete egyenként száz négyzetméter. A komfort és a megmunkálás minőségének színvonalát tekintve nem maradnak el a korszerű városi lakások mögött. A házban négy lakószoba van — egy nappali és/hálom hálószoba —, ezenkívül 'gardrób, fürdőszoba és gazdasági helyiségek, alagsor, központi fűtés. A konyhában beépített szekrények állnak az edények, élelmiszerek és gyógyszerek számára, a tűzhely fölött elszívóberendezés, a mosogató fölött külön megvilágítás. Az ilyen hajlék kétségtelenül tetszeni fog a falusi gazdaasszonyoknak. A házat egy nap alatt szerelik össze, mégpedig egy nem túl nagy munkásbrigád segítségével. A kontsrukciót svéd szakemberek tervezték (mellesleg az előállító komplexus technológiáját is ez az ország szállította). Minden futószalagon készül: a külső falak, a belső válaszfalak, az ajtók, a tető, a konyhai felszerelés. Egy komplett ház alkatrészeit szétszedett állapotban három különleges konténerbe csomagolják és így szállítják. A csaadajevi komplexum évi termelése kétezer falusi ház. Nemsokára két újabb komplexumot kezdenek építeni, a Baltitenger mellékén és Szibériában. Anatolij Prazdnyikov (APN—KS) Éppen hogy elkezdődött a második műszak, a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Csongrádi úti üzemében. Az emberek elfoglalták helyüket, és folytatódni! a munka. A dagasztógépek ütemesen keverték tovább a kovászt, a frissen sült kenyér illata töltötte be a levegőt.' A kemencéknél'a szellőzés ellenire szinte elviselhetetlen a hőség. A pékek azonban dolgoznak, hogy ma, holnap, holnapután és mindennap meglegyen a kenyerünk. Kecskeméti kenyérsütők Őszülő hajjal fiatalos lelkesedés — Tegnap vitték haza Kecskemétre a fiatalok a négyéves Tomikát, az unoikámat. Mondta is a férjem nagyon csendes lesz most a ház. A lányunk még nálunk lakik, mindennap jár Kecskemétre. ápolónő. A gyerekek már tanultak, de mi sem maradtunk a földnél. Nem szerettem talán a mező- gazdasági munkát? Dehogynem, hiszen még ma is szakcsoporttagok vagyunk a férjemmel, megkapáljuk a magunk részét még manapság is. Otthon legalább hatvan cserép virágom van, magam sem tudom a számát. Majd negyvenéves koromig a szőlőben, a gyümölcsösben kerestem a kenye^ rém. A férjem iparos, cipész volt. jelenleg a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezet kerekegyházi részlegének vezetője. Az elsők között voltam, akik bedolgozói lettek 1966-ban ennek az ipari; üzemnek. Egész más azóta az életem. Nem az időjárás szabja meg a munkánk minőségét és mennyiségét, hanem fűtött, meleg teremben, folyamatosan végezhetjük a feladatokat. És az asszonyok! Nagyon jó munkatársaim vannak, mindenkit ismerek az üzemben, hiszen legtöbbjüknek én segítettem az első, tanuló lépéseknél. A kezem alatt tanult Béta Ilona, aki már azóta raktárvezető, Darabos Lászlóné. Langó Istvánná blokkvezetők, hogy csak azokat említsem, akikre a legbüszkébb vagyok. Jómagam is végigjártam az „üzemi iskolát”, varrónőként kezdtem, majd blokkvezető voltam hosszú évekig. Két éve súlyos műtét után felgyógyulva^ neveztek ki gyártásközi ellenőrnek. Szigorúnak kell lennem, hisfcen Selejtet nem adhatunk ki a kezünk alól. szerencsére, ezt mindenki megérti. Szabad idő? Nincs. Nemrégen volt a járási polgári védelmi vetélkedő, ahol harmadik helyezést éyt el a századom. Erre kellett készülni. Szakszervezeti tag is vagyok, és pénztáros az idén alakult Május 1. brigádban. Patronáljuk az óvodát, az jskolát, a kultúrotthont. Rendőrzubbonyt varrtunk az óvodásoknak a KRESZ-oktatáshoz, és néhány iiete már fehér köpenyeikben játszhatnak egyszerre akár negyvenen fodrászosdit vagy orvosos- dit. Mit varrók most? A kutúrház ablakainak sötétítő függönyei ezek. Nagyon jó. hogy itt az üzemben megvarrhatom őket jól esik egy kicsit a gép mellé leülni. Már csak néhányat kell beszegnem, aztán kezdődik a délutáni műszak, ugyanis ma délutános vagyok. Az utóbbi két évemet a tankönyvek segítettek elröpíteni. Igaz, nem .ragaszkodtak hozzá a főnökeim, de én mégis elvégeztem az általános iskola utolsó két osztályát, méghozzá kitűnően. Most gondolkozom azon, hogy megszerzem az érettségit is. Eddig nem volt lehetőségem, mpst gyártásközi ellenőrnek példát kell mutatnia. Sokat motoroztunk a férjemmel, bejártuk a fél országot. Egy éve kaptuk meg a piros Skodát, és pár nap múlva már nekem is kezemben lesz a jogosítvány. Négy keréken talán eljutunk külföldre is. Olvasgatni is szoktam, a Petőfi Népét, a Családi Lapot, a Nők Magazinját, könyveket. Most kezdtem el Csoóri Sándor Utazások félálomban című könyvét. Moziba a brigáddal járok. Vasárnap Vácrátótra és Budapestre kirándulunk. Ősszel kezdődik az oktatás, Szervezzük az üzemi rákszűrőket, az egészségügyi előadásokat > Mondom is a férjemnek, ha panaszkodik, hogy lassan már alig leszek otthon, ezt a kis időt, ami a nyugdíjig hátra van, aktívan kell tölteni, ki kell használni. Míg az ember él, és- mozog, éljen és mozogjon ... Nézem az arcát, ahogy lendületesen mesél a munkájáról, az asszonyokról, rögtönzött kiselőadást tart az elsősegélynyújtásról, felsorolja a kedves olvasmányait, büszkén beszél a gyerekeiről, Rendek Istvánné, a Kecskeméti Habselyem Kötöttárugyár kerekegyházi üzemegységének gyártásközi ellenőre' kiváló dolgozó, az üzem vöröskeresztes titkára, mindenki Pannika nénije, a földeken töltött évtizedek után hamar beleszokott az üzemi életbe, aktív, tevékeny munkásasz- szonnyá vált. O. I. Munkában a dagasztómester Simon László dagasztómester 22 érve pék. Az üzemben egy éve dolgozik. Amíg beszélgetünk, addig sem áll meg a munkával. — Ha keresni akarok, dolgozni Kell. A többiek sem haladnak, ha nem készítek elegendő tésztát. — Pillanat, még egy kis vizet és lisztet engedek a kovászba. A kenyér ugyanis — péknyelven szólva — csak akkor jó, ha sikkes és fogós a tészta. — Mennyit dagaszt egy műszak alatt? — 45—50 mázsát, de néha többet is. —~ — Egyedül? — Nem, a gépek is segítenek. Alig fejezi be a mondatot, máris indul, hogy a másik keverőgépet indítsa. — Tudja, vigyázni kell. hogy ne legyen lágy a kovász. Ezt különben a következő műszaknak készítem. Nekem az előző csinálta meg, mert kelni kell a tésztának. — Milyen kenyeret sütnek az új lisztből? i — Attól függ, melyik malomtól kapjuk. Az idei kenyér sem rosz- szabb, mint a tavalyi. Három a kislány Arrébb három fiatal nő méri, gyúrja és szakajtóba rakja a • Kemencébe vtlf. • Alakul, formálódik a tészta. • Szép ropogósra stílt a kenyér. Tallózás üzemi lapokban A kemencék előtt A kemencék előtt alacsony termetű fiatalember lapátol szorgosan. Hátáról csorog a verejték, munka közben többször megtörli izzadó homlokát. Csikós István keze nyomán egymás után tűnnek el a kemencében a szépen formázott kenyórtésztáik. — Egy műszakban 2500—2600- szor is be kell tolnom és kihúznom a sütőlapátot. — A vetőnek mire kell ügyelnie? — Hogy minden tészta teteje be legyen vizezve, mert csak így lesz szép fényes a kenyér héja. Aztán meg a tésztabevetéssel is vigyázni kell, nehogy összeérjen a kenyér. — És a kemencék fűtése . . . ? — Gőzzel történik, ezzel nem sok gondunk van. Az állandó 220—230 Celsius-fokot automata szabályozza. — Néha még jobban is a kelleténél — kapcsolódik a beszélgetésbe Krizsán József péksegéd. — Ez nem baj mert a fogyasztók egy része a sültebb kenyeret szereti. — Ennyire tájékozott ? — Aki 25 évet eltölt a vállalatnál, mint én az megtanulhatta a fogyasztók ízlését. Két év múlva nyugdíjba megyek, de azt hiszem, utána is bejárok dolgozni. Mert igaz. hogy nehéz, de szép szakma a pékmesterség. Bóna Zoltán A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi újságjának 7. száma terjedelmes tudósításban számol be a szakszervezeti vezetőségválasztó küldött- értekezletről. A csaknem ötezer dolgozót foglalkoztató . BÁÉV-nél 15 tagú szakszervezeti bizottságot választottak, amelynek elnöke Cseh László, titkára a nyugdíjba vonuló Szakáll János hei vett Sza- bó Tibor lett. A „Bács megyei Építők” A Kecskeméti Házgyár üzembe lépéséről című cikkében nemcsak a sikeres próbagyártásról olvashatnak a vállalat dolgozói, hanem arról is. hol használják majd fel az előregyártott elemeket. Kecskeméten a Széchenviváros- ban 1976 végéig 930 lakást szerelnek össze saját termékekből. Ceglédre. a Reggel utcai ^lakótelepre idén novemberben érkeznek először Kecskeméten készült házgyári elemek, s folyamatosan 420 lakást állítanak ott össze. Kiskunhalason az év végén kezdik a szerelést, és 300 lakást építenek majd fel a modern módszerre! Félegvházán. Baján és Szabad- szálláson a jövő évben indul meg a megyében gyártott elemekből az építkezés. A Kecskeméti Házgyárról az Epítőgépgyártó Vállalat üzemi lapjának összevont 7—8. számában is olvashatunk. Az első. oldalas írásból megtudni, hogy a szovjet típusú házgyár az ÉPGÉP- től variábilis sablonokat rendelt, amelyek az acéllal való takarékosságuknál fogva igen gazdaságosak. A megrendelés értéke 70 millió forint. Az 1975. első felére beütemezett sablonokat határidőre és jó minőségben készítette el az ÉPGÉP Alkatrészgyára. A Bajai Finomposztó Vállalat augusztus havi Híradója első oldalain alkotmányiam ünnepét köszönti. Közli Illyés Gyula Oda a törvényhozóhoz című versének egy részeiét is. A vállalat életéről szóló cikkek tájékoztatják a dolgozókat egyebek közt az első féléves terv teljesítéséről, és a rekonstrukciós fejlesztésről. Az utóbbi témával foglalkozó írásból megtudni, hogy a IV. számú fejlesztési programban a vállalat bácsalmási telepén egy évi 630 tonna kapacitású kártolt fonodát létesítenek. Az 1700 négyzetméter alapterületű, újonnan épülő csarnokban 4 kártológép. 3 gyűrűsfonógép és 4 keresztorsózögép dolgozik majd. A Finomposztó üzemi híradója ismerteti a szocialista munkaverseny első félévi eredményeit is. A szövődében az első helyet a Pásztor-, a másodikat a Proháska-, a harmadikat a Banász-műszak- szerezte meg. A szövőelőkészítőben ígv alakult a sorrend: első a Schoblocher-. második a Krix-, harmadik a Palatinszki-műszak. A T. S. Mesterséges szigetek Mesterséges szigetek valóságos csoportját hozták létre Szahaíin északi partvidékének közelében. A szigetek fúrótornyokat, kikötő két javítóműhelyeket és* más fontos létesítményeket hordoznak. A Szovjetunióban már évek óta sikeresen folyik a kőolaj kitermelése a Kaszpi-tengeren. A sza- haj ni éghajlat viszont sokkal szigorúbb. A partokat mosó tenger eljegesedik. Itt észlelik az ország összes földrengésének a felét, mivel Szahaíin a csendesróceáni aktív zónába esik. Mindezek gyelembe kellett venniök vezőknek. A kutak fúrását új típusú energiatermelő berendezéss látott pontonokról végzi] mélyből érkező talajmintá pontonokon berendezett láb riumokban. a helyszínen eh Szahaíin északi partvidék kőolaj, és földgázkutatásb; a közelmúltban aláirt egyezi bek megfelelően — japán is részt vesznek. tésztát. Halasi Mária, Somodi Gabriella es Bibék Klára szinte egyszerre üdvözölnek, de ők is dolgoznak tovább. — Nőknek nem nehéz ez a munka? — Két éve dolgozom f. szakmában. bizony sokszor alig bírom mozdítani a karomat. Amikor a Klapka utcai cukrászüzem- böl átjöttem ide, két hét múlva már be kellett gipszelni a karomat. Megerőltettem. Most is dagadt, éjszakánként vizes borogatást teszek rá. — Nekem is ki vannak a csuklóim — veszi át a szót Halasi Mária. — Az orvos javasolta, hogy operáltassam meg, de félek. • Kész a kovász, jöhet a következő adag.
