Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-22 / 196. szám
r 1 « _ f '_£• S&t&'i ‘Várható időjárás ma estig: nappali I) I I I A 1? f S:.>,-4elhőképződé5 eső nélkül. Mérsékelt. ^ s* k. -napközben kissé megélénkülő változó irányú szél. A hajnali és a kora reggeli órákban egy-két helyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—16, legmagasabb nappali hőmérséklet 25—29 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPII.APIA XXX. évf. 196. szám Ara 90 fillér lflís. augusztus 22. péntek MUNKAS--PARASZT Az erősödő munkás—pa- & t ü f ' * ' ’ Alkotmányunk születésnapján Lt“n„yuSye 26k°sSLé'l Óvodákat, egészségházat, kórházi osztályt adtak át napját, s az új kenyér ünne- « pét, Budapesten ünnepélyes tisztavatást tartoltak, és sor került a hagyományos vízi- és légiparádéra is. A vidéki alkotmánynapi ünnepségek egyik kiemelkedő eseménye volt a 10. debreceni nemzetközi .virágfesztivál. Ezen a napon avatták fel Pécsett a 20 millió forintos költséggel épült ifjúsági házat, a Baranya megyei központi ünnepséget Pécsváradon tartották, ahol Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Bács-Kiskun megye minden városában, kis- és nagyközségében rendeztek ünnepi tanácsülést, munkás—paraszt találkozót, sport- és kulturális bemutatót. Több helyen gazdagította a programot egy-egy létesítmény átadása, felavatása. !i muitjara Dr. Molnár Frigyes a 900 éves községben i A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. Kommunista dokumentum a portugál válságról Szembe kell szállni a fasiszta reakcióval LISSZABON Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: „Veszélyben a forradalom. Nincs veszteni való időnk. A forradalmi erőknek, mindazoknak. akik érdekeltek a folyamatban, össze kell fogniuk, hogy határozottan harcoljanak az ellenforradalmi erők ellen, megvédjék a szabadságot” — ez a felhívás abban a tízoldalas nyilatkozatban szerepel, amelyet Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára pártja nevében Lisszabonban szerdán este hozott nyilvánosságra egy sajtóértekezleten. A nyilatkozatban elemzik a politikai helyzetet és megjelölik a válság leküzdésének módjait. A portugál forradalom válsága napról napra súlyosbodik. Veszélyben a hatalmi központok, «lsősorban a kormány és a Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) döntési képessége és operativitása. Megoszlanak, széttöredeznek és egymás ellen szegülnek olyan erők, amelyek eddig a forradalom mellett álltak. „Az MFA szétszabdalt és veszélyben forog léte.” A népi és demokratikus mozgalmon sebet ejtettek a bomlasztó szocialista vezetők, akik összefognak a belső reakcióval és a nemzetközi imperializmussal _a forradalmi, haladó erőkkel szembeni harcban. Éleződnek a társadalmi, gazdasági nehézségek. A fegyveres erők soraiban reakciós, konzervatív elemek talárnak talajra. Szaporodnak a gondok a gyarmatosítás felszámolásában Timo- ion és Angolában. A fasiszta reakció kihasználja az ellentmondásokat, a megosztottságot, a nehézségeket és egy új diktatúra bevezetésének reményében támad. „Az ellenforradalom már az utcán van” — áll a nyilatkozatban. A forradalmi erők képesek meghiúsítani' a reakciós offen- zívát. ha megszüntetik az MFA válságát és megfelelő katonai, népi támogatást nyújtanak a kormánynak. A PKp szerint az MFA válsága olyan súlyos, hogy a haladó katonai mozgalom forradalmi szerepének megszűnésével fenyeget. „Ha ez megtörténik, a hadsereg többé nem lesz a forradalom támasza, hanem rövidesen az ellenforradalom eszközévé válik.” Cunhal nem zárta ki sem a kormány koalíciós átszervezésének, sem a politikai hatalom átalakításának lehetőségét, de pártjának teljes1 támogatásáról biztosította Vasco Goncalves miniszterelnököt. Az Antunes-féle katonai csoport dokumentumáról szólva azt mondta, hogy „hozzájárult a megosztottság elmélyítéséhez és , (Folytatás a 2. oldalon.) 1 Alkotmányunk ünnepén Tiszaalpáron dr: Molnár Frigyes elvtárs tartott beszédet. Szerdán, a 990 éves Tiszaalpár lakói, s a környező községekből érkezett vendégek kellemes időben, jó hangulatban ünnepelték Alkotmányunk létrejöttének 26. évfordulóját. Délelőtt 10 órakor a zászlókkal, transzparensekkel, virágokkal díszített Béke ligetben több ezren várták az ünnepi nagygyűlés kezdetét. A Himnusz hangjai után Nórák Lajos, a nagyközség tanácsáig a takaró ér Alkotmányűnnepi beszédében idézte fel az elnöki tanács elnöke a régi közmondást: Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród éri Annak szemléletesebbé tételére mondta ezt, hogy gazdasági helyzetünkben — jórészt a nyugati világban végbement energiaválság és máS kedvezőtlen folyamatok hatására — nehézségeink támadtak, s ezeket csak fokozott és céltudatos takarékossággal tudjuk leküzdeni. A képletesen említett „takaró” tehát egy kicsit összement, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy nem növekedett a korábban elképzelt mértékben. Ugyanakkor azok. akik ezt a takarót használják, mintha nerti óhajtanák észrevenni, hogy itt is, ott is összébb kell szorulni. Például a beruházások mértékének megszabásánál, tervezésénél, és kivitelezésénél. Mert gyakran iók a tervek, de közben „megjöttaz étvágy”, s kidérül hogy menetközben elfogyott a pénz, nem elegendő a megnövelt Igények tel jesítésére. Vagy az Időközben megdrágult anyagok miatt kellene beérni a szerényebb módozatokkal. Jobban kel lenn fl«v°lnl a tervszerűségre, a határidők betartására. a befektetett költségek mielőbb' megtérülésére. Amint az MSZMP Központi Bizottságának iúlius 2-i üléséről kiadott közlemény meg- álleoítntfT .A ’■-’ri/M-dci te- véken.vséo tamilt d" tp srp-űséoe *oráhhrn sem kieU. pftő. /i takarfiknssán nem i'éit mén filtnldnrip-A „ fnt-'den. navi cselekvés vnrnv*,e"é” Azt is leszögezte, hogy jobb szervezéssel, hatékonyabb ellenőrzéssel kell segíteni a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezését. Érdemes ezzel kapcsolatban szemügyre venni a megyei nelyzetet is, melyet a KSH megyei igazgatóságának az idei első félévről készített jelentése tar fel szemléletesen. Ebből kiderül, hogy Bács-Kiskunban a vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek ebben az időszakban az előző évinél 24 százalékkal többet fordítottak beruházásra. Ebből az állami vállalatok fel- használása 497 millió forint volt, 16 százalékkal több, mint a múlt évben. A szövetkezetek által beruházási célokra kifizetett összegek ennél jóval nagyobb mértékben, a múlt évihez képest csaknem 32 százalékkal nőttek. Ez a dinamikus fejlődés azonban nem egyértelműen nevezhető kedvező jelenségnek. A megye területén 1975 első félévében 37 olyan fontos létesítmény kivitelezése volt folyamatban, amelyek eredeti költségirányzata meghaladta a 25 millió forintot. A beruházásoknál azonban kisebb-na- gyobb lemaradás mutatkozik. A 37 beruházásból tizenegyet már az elmúlt év végéig, illetve a korábbi években be kellett volna fejezni. A kivitelezés alatt álló fontosabb beruházások éves előirányzatának teljesítési üteme az év közepéig mindössze 32 százalékot ért el. A beruházási „étvágyra” jellemző, hogy az elutasított — tehát kapacitás hiánya miatt el nem vállalt — építési igények összege megközelítette a 65 millió forintot, amely egynegyedével több a múlt évinél. Ezek* az adatok azt jelzik, hogy a népgazdaság igen lon- tos területén az egyensúlyi helyzet nem megfelelő. Az „addig takaródzzunk” alapelv természetesen nemcsak a beruházásokra érvényes, habár itt van leginkább alkalom a túlköltekezésre, pazarlásra. A milliós nagyságú építési és gépi beruházások mellett nagy jelentősége van a kisebb értékekkel való takarékosságnak is. „Sok kicsi sokra megy!” — hadd idézzük a másik közmondást, amiről elég gyakran megfeledkeznek gazdálkodó szerveink. £ mindazok, akikre a nép vagyonát, annak megőrzését, sőt gyarapítását bízta államunk. Nem az oktalan krajcáros- kodásra. a bürokrata akadékoskodásra, az önállóság és teljes felelősség megnyirbálására gondolunk, hanem csupán arra, hogy a reális lehetőségek mércéi mindig legyenek ott a döntésnél a vezetők kezeügyében. Azért, hogy a szubjektív vélemény ne nyerjen teret amikor a népgazdaság vagyonának hovafordí- tásáról esik szó. „Ameddig a takarónk ér!” — ezt kellene felírni mostanában emlékeztetőül jóné- hány íróasztal, vagv munkapad fölé. Mert odahaza ezt rendszerint betartjuk de a munkahelyen néha elfeledkezünk róla. Pedig ott van nagyobb veszélye az oktalan pazarlásnak. A-* alkotmánvnaoi ünnepi beszéd, többek között, erre hívta fel a figyelmet.. Szívleljük meg a tanulságait. T. P. nak elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Molnár Frigyest, az MSZMP KB Ellenőrző Bizottságának tagját, a SZÖVOSZ elnökét, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Glied Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Bodóczky Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét, Horváth Ignácot, a járási pártbizottság első titkárát, Bene Andrást, a járási hivatal elnökét és Ispánovics Mártont, a MÉSZÖV elpökét. A nagyközség jubileumi eseménysorozatából kiemelkedő ünnepségen dr. Molnár Frigyes elvtárs tartott beszédet. Felidézte a több mint 1000 éves múltunkat, azt, hogy a honfoglalással létrehozott új hazában nemzeti nagyjaink, népünk jobb sorsa érdekében mindenkor arra törekedtek, hogy az adott korszak történelmi követelményeinek megfelelően segítsék kivívni a társadalmi haladás alapjait biztosító Alkotmányt. Alaptörvényünk, miként az egész társadalmi rendszerünk, az évszázadok történelmi, politikai és társadalmi küzdelmeiben gyökerezik. Ezért tartjuk számon azokat a nagyszerű törekvéseket, amelyek történelmünk során a haladó gondolatokat kifejező Alkotmány megalkotása érdekében indultak el. Ahhoz, hogy a munkások, parasztok, a dolgozó emberek Alkotmánya megszülethessen, gyökeres politikai és társadalmi változásokra .volt szükség. Népünknek meg kellett szabadulnia nemzeti függetlenségünk külső elnyomóitól, a belső elnyomástól, a társadalmi és emberi igazságtalanságoktól. Az idegen elnyomóktól a Szovjetunió Vörös Hadserege szabadította fel hazánkat és ezzel megteremtette népünk számára annak lehetőségét, hogy az országon belül^ felszabadítsa önmagát a belső elnyomástól. Beszédében dr. Molnár Frigyes elvtárs hangsúlyozta: legnagyobb történelmi vívmányunk az a tény, hogy hazánk népköztársaság és szocialista állam. Felbecsülhetetlen érték gyökerezik abban, hogy hazánkban ma minden hatalom a szocialista nemzeti egységbe tömörült dolgozó népé. •A továbbiakban a szónok a felszabadulás óta elért eredményekről, egyebek " között a városok, községek dinamikus fejlődéséről beszélt. Örömmel állapította meg, hogy Tiszaalpár két szövetkezete, a Tiszatáj és a Búzakalász Termeíőszövetkezét erőteljesen fejlődik. Igen helyesen, az adottságaik hasznosítására törekszenek. A Tiszatáj Tsz a magyar'dohányipar egyik .bázisgazdasága, a Búzakalász Tsz pedig jelentős szőlővel, gyümölcsössel és kertészettel rendelkezik. Tiszaalpár lakossága méltán büszke a honfoglaláskori történelmi múltjára. Méltán tartja azonban emlékezetében azt is, hogy I. Géza alapítólevele szerint ebben az időszakban Fel- sőalpár nagy homokbuckáit már szőlőültetvények borították. Jó bizonyítéka ez a homoki szőlő- termelés valóban történelmi múltjának. tánccsoport, a tlszakécskei ÁFÉSZ citeraegyüttese, a lajosmizsei művelődési ház tánccsoportja és a tiszaalpári ÁFÉSZ Tiszatáj pávaköre és a citerazenekar szórakoztatta a többezer főnyi közönséget. Sok látogatója volt az általános iskolában megrendezett termék- és terménykiállításnak, amelyet dr. Magony Imre, a Homokhátsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára nyitott meg. A kiállított iparcikkeket, ruhákat, élelmiszereket a Tisza menti községek üzemei, vállalatai készítették. Délután sportmérkőzésie került sor. Este a Tisza partján tábortűzzel, tánccal fejeződött be a nagyszabású alkotmánynapi ünnepség. T. L. Augusztus 20-án délelőtt Kalocsán, a Városkertben tartottak nagygyűlést, amelyen részt vett Terhe Dezső, a megyei^ pártbizottság titkára is. A gyűlés szónoka Romsics Sándor, a városi párt-végrehajtóbizottságának tagja, a helybeli Iszkra Termelő- szövetkezet elnöke volt, aki méltatta a nap jelentőségét és megemlékezett arról a történelmi eseményről, hogy 26 évvel ezelőtt ezen a napon iktatta törvénybe az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. . Elmondta a továbbiakban, hogy az Iszkra Termelőszövetkezet pontosán 25 évvel ezelőtt augusztus 20-án alakult meg. A nagygyűlés után az Országos Rendezőiroda szervezésében a • A lajosmizsei művelődési ház tánccsoportja színvonalas műsort mutatott be a tiszaalpári ünnepségen. IA vendégek megnézték a Tisza menti községek termék- és terménykiállítását. Feladatainkról szólva elmondta, Alkotmányunk szelleme is azt kívánja tőlünk, hogy az aktuális gazdasági tennivalókra összpontosítsuk figyelmünket és erőinket. Erre hívta fel a figyelmet az új országgyűlés első ülése, s a párt Központi' Bizottságának legutóbbi ülése is, amely áttekintette és értékelte népgazdaságunk első félévi fejlődését. Mezőgazdaságunk sikeres aratási munkáját követően tudatában vagyunk annak, hogy hátra van még a munka dandárja, s készülnünk kell az őszi betakarításra. — Az ünnepi alkalomból áttekintve fejlődésünket, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy szeretett hazánk, ezen belül a ki- lenszáz éves Tiszaalpár, valamint családunk és valamennyiünk élete népköztársaságunk Alkotmányának szellemében válik egyre gazdagabbá — mondta végül a nagygyűlés szónoka. Ezután Horthi József, a Búzakalász Termelőszövetkezet ifjúmunkása és Rácz Judit, a Tiszatáj Termelőszövetkezet dolgozója új kenyeret adtak át dr. Molnár Frigyes elvtársnak. Jólsikerült kultúrműsorral folytatódott a nagyszabású ünnepség. A lakiteleki úttörők citera- zenekara, Baksa János nyárlőrinci népi énekes, a nyárlőrinci városba érkezett művészek adtak műsort, délután pedig az Iszkra Tsz tagsága munkásokat és értelmiségieket látott vendégül. Ezen kívül a kalocsai járás valamennyi községében augusztus 18—20. között ünnepi tanács- és népfrontüléseket tartottak. Kiskunhalason augusztus 19-én délelőtt a párszékház nagytermében ünnepi tanácsülést tartottak, amelyen dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára emlékezett meg az Alkot(Folytatás a 2. oldalon.) • Nagy tetszést aratott Bársony Mihály tekerölantos előadása. (Tóth Sándor felvételei.) i
