Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
1975. augusztus 20. 0 PETŐFI NEPE 0 5 A TERMELÉSI SIKEREK FÖ FORRÁSA . A szocialista brigádok : alkotó tevékenysége \ A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott a I szocialistabrigád-mozgalomnak s ezt már az első szakasz he- I lyenként kiemelkedő eredményei is bizonyították. Most, 9 második szakaszban ezek az önkéntes kollektívák legalább olyan szorgalommal munkálkodnak vállalásaik teljesítésén. Hírt adtunk már többször arról, hogy az első féléves terveket hogyan sikerült teljesíteni, s a különböző üzemekben, i vállalatoknál milyen szerepük volt a sikerek elérésében a 1 szocialista brigádoknak. Most a kecskeméti Petőfi Nyomdát t kerestük fel, s Balabán Sándor üzemszervezővel, a munka- 1 verseny egyik felelősével arról beszélgettünk, hogy mit tett i az év első hat hónapjában a 22 brigád 222 tagja. — Ez a szám már a múlté — mondta elégedetten Balabán Sándor. — Hiszen a kongresszusi verseny egyik fontos eredménye, I hogy nemcsak a régiek vesznek ! benne részt, hanem újabb kollektívák határozták el. hogy bekapcsolódnak a nemes — mindnyájunk számára hasznos — vetélkedőbe. A közelmúltban például a cimkenyomó üzemrészben tizenhatan megalakították a Béke, a kötészetben pedig tízen az Alkotmány brigádot. Biztosak vagyunk abban, hogy mind- ! két brigád teljesíti vállalásait és ' jelentősen hozzájárul a termelési i eredmények növeléséhez. — A vállalat hogyan teljesítet- j te az első féléves tervét? — Éves tervünk 236 millió forint. s az év első hat hónapjában időarányosan 106 százalékra teljesítettük. Önköltségünk megfelelően alakult, eredményeket értünk el a minőség javításában és nem utolsósorban a brigádoknak köszönhetően sokat megvalósítottunk a takarékossági intézkedési terv feladataiból. Igen sokat jelent például nép- gazdasági szempontból is, hogy 11,5 millió forinttal kevesebb értékű import anyagot használtunk fel, mint a múlt év hasonló időszakában. Sikerült ezt a 115 millió forint értékű importanyagot 6,7 millióért hazai anyaggal helyettesíteni. A tervek szerint a fajlagos anyagfelhasználást 1 százalékkal kellett volna csökkenteni. Az eredmény 2,1 százalék, hatvan tonna. Már a múlt évben megkezdtük az importfilmek csökkentését, s helyette NDK ORWO-filmeket használunk. Tavaly filmszükségletünk 32 százaléka volt NDK-gyártmány. az idén pedig már eléri a 53 százalékot. Jelentős eredményeket értünk el az elektromos energia meg. takarításában is. nem utolsósorban azért, mert üzembe állítottunk egy fázisjavító kondenzátort — A brigádok munkáját külön is lehet értékelni? — Sorra lehetne venni minden brigád teljesítményét, s ha megvizsgálnánk a vállalásokat, azonnal kitűnne, hogy milyen nagv szerepük van a vállalat életében A termelési eredményeken túl igen biztató a munkahelyi légkör alakulása, az üzemi demokrácia kiszélesítése. A brigádok felvilágosító munkát is végeznek, s szinte szemmel láthatóan növekszik az egyéni felelősség. A termelési tanácskozások, brigádgyűlések igen aktívak, s egyre többen mondják el véleményüket, vagy segítik javaslataikkal a közös munkát. Nem utolsósorban ezeknek a kollektíváknak köszönhető, hogy egyre inkább ki bontakozik nálunk is a Dolgozz hibátlanul mozgalom.. Az öntevékenységgel kapcsolatban egy igen dicséretreméltó kis esetet említhetek. A gépterem Gutenberg brigádja már régebben kapcsolatban áll az egyik partner-vállalat. a Budapesti Kozmetikai és Háztartási Vállalat komplex brigádjával. A két kollektíva már látogatást tett egymásnál, s kapcsolatuk egyre szorosabb és • Fekete Pál csoportvezető is tagja a szedőterem ifjúsági brigádjának. 0 A címkenyomó üzemrész Béke brigádjának négy tagja Snragasztós címkéket gyárt. • Kovács Józsefné, a Gutenberg brigád egyik tagja. gyümölcsözőbb. A pestiek — mikor a Gutenberg brigád náluk járt — megkérték őket. hogy ha lehet, az október 30-ra visszaigazolt 30 ezer dobozt, amely szovjet exportszállításhoz kell. készítsék el előbb. A brigád hazajött, nekilátott és szabad szombatjukat „feláldozva” már júliusban teljesítették az októberre szóló megrendelést. A kommunista szombatokon különben a vállalat dolgozói közül több mint ötszázan vettek részt és a gyermekintézmények segítésére mintegy 50 ezer forintot fizettünk be. Bízunk abban —. mondotta befejezésül Balabán Sándor —, hogy a második félév legalább ilyen jól sikerül, s az év végére brigádjaink száma is tovább növekszik. O. L. NÉMETH JÁNOS PÉK VALLOMÁSA Az ötvenötödik új kenyér — Itt Baján én vagyok a legidősebb pék, hatvanhét éves. A Szohner Jóska is fiatalabb, meg a Tosszenberger is. Eljárt az idő; látja, még a pékek is megöregszenek és elneveti magát Németh János, akit különben Józsi bácsinak ismernek, mert a József is keresztneve. Márpedig, ha mindenki így ismeri Baján, akkor én is csatlakozom: — Józsi bácsi, mikor kezdte a szakmát? — kérdezem. ' — Tizenkilencben kezdtem volna, de akkor még nem töltöttem be a tizenkét évet, nem vettek föl, csak húszban, május elsején. — Mondj:i meg őszintén, pék szeretett volna lenni? — Megmondom. Nem! Anyám egyedül nevelt bennünket, szegé, nyék voltunk, a testvéremmel leginkább csavarogtunk. Tudja, pékinasban már akkor sem lehetett a mestereknek válogatni, akárcsak ma. A mester még föl is öltöztette az ember gyerekét, csak legyen inasa, neki még úgy is kifizetődő volt. Én is az utcáról kerültem Vancsura Pálhoz, aki mellett két segéd is dolgozott. Sosem felejtem el, egyszer hékolt a segéd (hékolt: elkészített) sütéshez, nekem. Én lent álltam a kemence előtt a gödörben. Nagyon mérges lett a mester amikor meglátott, hogv én akarok bevetni. Végigvágott a mellemen a botjával. Aztán mondta, hogy nem engem akart megütni, hanem a segédét, de azt nem lehet mert segéd. — Huszonnégy május elsején szabadultam, s ennek a Vancsu- rának a testvére — az is pék volt — azt mondta menjek át hozzá, öt pengőve1 többet, tizenötöt fizet hetenként. Átmentem. Egyszer csak jön a fiáker, megáll a műhely előtt, az első mesterem jön be. mondja, hogy menjek vissza dolgozni, megadja ő is a tizenötöt, de arra kér. hogv a feleségének ne mondjam meg. Visszamentem. Az öreg titokban adta az ötpengőket. Hát. hívat az asszony is egyszer, hogy ne mondjam meg az urának, megadja az öt pengőt, amit a másik Vancsuránál kerestem. Nem mertem egyiknek sem megmondani. hogv a másiktól is kanom az öt pengőt mert én húztam volna a rövidebhet. meg nem is akartam volt azoknak elé-* pénze. én meg ugye. fiatal segéd voltam. — A pékek számára is esemény, hogy új lisztből sütnek kenyeret? — Így augusztus elején, közepén, már azt mondtuk a lisztre, hogy kapargatott. Azt jelenti, hogy régi. Volt itt egy malomtulajdonos a Golschmidt Zsiga, az ilyenkor szokta volt mondani, hogy süssek neki az új lisztből cipót. Én sütöttem négyet, abból a legszebbet elvittem, mert azért a cipóért annyit adott, mint egy heti fizetésem. Hát, a péknek ilyen volt az új kenyér, így volt ünnep ... — Fejben tartják, hogy az idén mikor jött új liszt? — Persze, azt mindig tudjuk. Most az idén augusztus 9-én kaptunk először. — Józsi bácsinak, mint péknek, az idei már hányadik új kenyér? — Húsztól számolva az ötvenötödik. — Ne tessék megharagudni a kérdésért: Józsi bácsi szereti a kenyeret? — Szeretem a kenyeret. a szikkadtat, a gyürkéjét. Mindig sok kenyeret ettem ... — Von a családban, aki folytatja a pékmesterségei? — Jaj, nincs, látja. Péknek adtam én a fiamat annak idején, de egy hét után megszökött. A mesteremhez került volna. a Vancsurához. ahol én tanultam, de nem tetszett neki. Fogtechnikus lett a Jóska fiam. nem pék .. Csató Károly misUnxaaín., mm .larmóniát, kiegyensúlyozottságot. Életünk ilyen kisugárzását. Másnap megint arra jártak. A néni már leste őkjet a kerítés mögül. — Jöjjenek csak be — tárta ki a kaput. — Nincs már híja a járdának, látják-e? Megépítettük. Miután az ebédfőzésben —szerencsére a végén — megzavart Csóti Ferencné villámgyorsan csinos menyecskeruhát öltött, szívesen állt be kedves virágai közé — felvételre. Miközben cirógatta a sárga, rózsaszín, bordó szirmokat, azt is elújságolta. — Ha a kultúrcikküzlet felé járnak, a kirakatban megláthatják az oklevelünket... Hatvan ház közül 26 kapta meg ebben az utcában a dicsőség táblát... A mi utcánk már vagy nyolc év óta mindig ilyen szép... ... Ahol így szeretik a rendet, szépséget, virágot... De pont Kalocsa ne tenne ki magáért, ahonnét hosszú évek óta Japántól Amerikáig „kirajzanak" a pingáló asszonyok, s művészetükkel viszik a mezei, s kerti virágok színeiből teremtett szépséget, S a szépség vonz ... 1973 júliusa jut eszünkbe. Kalocsán egy svéd pár kötött házasságot. Vőfély, rigmus, menyasszonyöltöztetés, lánykérés, lakodalmas menet. Az anyakönyvvezető előtt: „Igen — Igen” ... „Tavaszi szél vizet áraszt...” — simogat a dal. Sorfal között táncol a lakodalmas menet, s benne a svéd pár is... Huncut jókívánságok... A lagzi- lesők közt vagy ötven külföldi — japánok, osztrákok, horvátok, németek . .. Neuspander Kurt üzletember — Saarbrückenből: „A jó hangulatot, baráti légkört élvezem ... ”— Saito Katsuhiko japán elektromérnök: „Harmadszor járok Magyarországon, itt érzem magam legjobban...” Barátság... Az egyszerű örömök is összekapcsolnak ... S az öröm egyik forrása a szép környezet. A tiszta, virágos utcák, gyepes járdaszegélyek, gondozott parkok is. Nemcsak Kalocsán. Kecskeméten, s bárhol a megyében, hazánkban. Tóth István Szavamra mondom, hogy amikor megálltunk fényképezni e kalocsai ház előtt, nem tudtuk, ki lakik benne. Célunk az volt, hogy felvételt készítsünk a Dózsa. György utcáról, amely a Virágos, tiszta Kalocsáért és a Tiszta udvar — rendes ház cím elnyeréséért indított akcióban az első helyet érdemelte ki. — Ennek a háznak az eleje legyen a kép középpontjában — döntöttünk egy akarattal fotoriporter kollégámmal. Megkerestük a betonút közepén a legmegfelelőbb „beállást” a fényképfelvételre, aztán kerestük fel a ház gazdáját. Virágos városok Pedáns, gusztusos kis konyhájában találtunk a háziasszonyra. Éppen az ebédhez készülő utolsó rántottszéleteket igazgatta villával a tűzhelyen sercegő zsírban. — Csóti Ferencné vagyok — nyújtotta a kezét, miután megtörölte a konyharuhában. — A tanácstag? — Igen, már második ciklusban — mosolygott ő is a meglepetésünkön. Érdekes véletlen volt, hogy pont az ő portájukat „szúrtuk ki”. Romsics János, a népfront mellett működő közgazdasági és várospolitikai bizottság tagja, a körzeti lakóbizottságok összefogója a tanácsházán több nevet diktált fel. Azokét, akiknek utcái a három első helyre kerültek a városszépítési versenyben. Mindegyikben a tanácstagét és a körzeti lakóbizottság elnökéét. így a győztes utcában Csóti Ferencné, illetve Szabó István nevét. A második — Verseny utcában Tóth Erzsébet Katalin tanácstagét és Molnár Józsefné lakóbizottsági elnökét, majd a harmadik helyre került Diófa utcában Mezei Józsefné, illetve Cse- kei Károly nevét. Biztosan nem „törvényszerű”, de feltűnik, hogy a legszebb utcák környezetcsinosítási „parancsnokai” többségükben nők. A parancsnok titulusban is a játékos célzatot tessék látni. A Virágos, tiszta Kalocsáért és a Tiszta udvar — rendes házért semmiféle parancsszóra nem volt szükség. ÁT népfront, tanács, Vöröskereszt hívó szavára közel félszáz lakókörzet, s benne 807 ház nevezett be a nemes vetélkedésbe. Az értékeléskor 661 ház homlokára került fel arany alapon vörös betűkkel a megtisztelő sar- zsi: „Tisza udvar — rendes ház”. Hogy mennyire nem volt szükség noszogatásra ... Romsics János és az értékelő bizottságok többi tagja a megmondhatói, hány kapu nyílt ki jöttükre, amikor a város minden utcáját végigjárták — imigyen. — Mi ugyan nem neveztünk be, de azért kerüljenek belől, nézzék meá a mi udvarunkat is. Mintegy tizedrésze — ilyen házaknak is megkapta a táblát. Másutt egy nénike. — Tessék már körülnézni mi- nálunk is ... Még a disznóólát is kimeszeltem. — Csakugyan szép, takaros minden, nénike — állapította meg a bizottság, ám kritikus szemük csak talált egy apró bibit. — De tessék csak nézni, amott, azon a pár méteres szakaszon hiányos a WC-hez vezető járda. Márpedig a kitüntető feliratért minden udvarzugban akkurátus rendnek kellett lennie. 0 Mintha nem is üzemi környezet volna, olyan esztétikus, üdülőparki látványt nyújt a SZIM Kecskeméti Gyárának udvara. 0 A kecskeméti Bánffy utcában is felüdít, gyógyít egy kiadós séta. (Pásztor Zoltán és Szilágyi Mihály felvételei.) 0— A mi utcánk már vagy nyolc év óta mindig ilyen szép (Csóti Ferencné tanácstag, Kalocsa, Dózsa György u.).
