Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-20 / 195. szám

c IDŐJÁRÁS s~?: Várható Időjárás ma estig: keleten la felszakadozó felhőzet, majd országszerte felhóátvonuláaok, szór­ványosan előforduló futó záporral, zivatarral. Az élénk, sokfelé erő* északnyugati, északi szél lassan mérséklődik. Legalacáönyabb éjszakai hőmérséklet 11—IS, legmagasabb nappali hőmérséklet 20- 25 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 195. szám Ára 90 fillér 1975. augusztus 20. szerda három évtizedes fel- szabadulását ünneplő or­szágban ebben az évben zajló valamennyi évfor­dulója figyelemre méltóbb, mint más esztendőkben. így vagyunk az 'alkotmányünnepre való emlé­kezéssel is, hiszen óhatatlan a visszapillantás az 1945-ös eszten­dőt követő küzdelmekre, arra a négy esztendőre, amelynek heves osztályharcai közepette az or­szággyűlés végül Alkotmányba ik­tatva kimondhatta, hogy: Minden hatalom a dolgozó népé! Ez ak­kor a demokratikus vívmányok összegezését jelentette és egyben megjelölte a szocialista fejlődés irányát. Az Alkotmány tartalma, minden mondata és passzusa megfelelt az új magyar társada­lom első léptékeinek, de magá­ban hordozta a továbbfejlődés lehetőségeit is. Akkor, huszonhat évvel előbb nagy lelkesedést vál­tott ki a magyar nép első, igazi, a milliók érdekeit szolgáló al­kotmánya. Nagy győzelem volt ez, hiszen valaha a magyar nép­nek nem volt világos és egyér­telmű alaptörvénye annak eile­Alkotmánynapi kitüntetések 3. oldal A kunszentmiklósi „tizenhármak” «. oldal így éldegélünk... 4. oldal ■■■■■■Hi Virágos városok I. oldal A szocialista brigádok alkotó tevékenysége Keresztrejtvény Sport 5. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal ti éré, hogy a régi urak úton-út- 1 élen az ezeréi'es alkotmányra hivatkoztak. Pontosan harminc esztendővel előbb Kecskeméten a munkás— paraszt-napon Kádár János mon­dotta: „A demokratikus Ma­gyarország minden embernek szabad hazája lesz és minden embernek boldogulását is fogja jelenteni, aki tisztességgel és becsülettel dolgozik. Ez a mi pártunk útja." És pártunk tény­leg ezen az úton járt, amelyet nagyon szemléletesen bizonyíta­nak azok az eredmények, ame­lyeket a XI. kongresszus rögzí­tett; azok, amelyek a 30. évfor­duló alkalmával a legkisebb köz­ségben is megállapitást kaptak. És a párt vezette magyar nép al­kotó munkálkodásának köszön­hető az is, hogy a parlament három évvel ezelőtt az új hely­zetnek megfelelően módosította az Alkotmányt, először szögezte te, hogy: a Magyar Népköztársa­ság szocialista állam. Ebben a fontos megállapításban huszon­hét esztendő naponkénti szorgos munkálkodása, sok-sok hittel ki­vívott győzelme, s persze meg­annyi tanulsága is rejlik. így még inkább igaz és hiteles a ha­talom nép általi birtoklása; az Alkotmány minden betűje uz életben is szentigáznak bizonyul. azánk szocialista állam, y'i' mert teljes győzelmet arattak a szocialista ter- mmHim melési viszonyok, a kö­zeli és a távolabbi jövőben a fejlett szocialista társadalom épí­tésén dolgozhatunk. De ugyanezt igazolja a tulajdon- és osztály- viszonyok változása és a mun­kás—paraszt szövetségre épülő, állandóan kovácsolódó, széles né­pi-nemzeti egység is. A középkorúak még emlékez­nek felszabadulás utáni múltunk sok-sok nehézségére. Mindenből kevés volt, élelemből, ruházatból egyaránt. A lakásgondok megol­dására még nem is gondolhat­tunk] És hol tartunk manapság'! A lakásproblémák kivételével, ami persze manapság már egé­szen más színvonalon jelentke­zik mint valaha, a régi gondok megoldása, illetve újabb gondok keletkezése váltotta fel. Nem szükséges sorolni, hogy az or­szágban és a megyében is mi­ként sokszorozódott meg az ipa­ri termelés, s ezzel együtt a szervezeti üzemben dolgozó mun­kásosztály létszáma, /tora jutott el a valamikor enervált mező­gazdaság, hogy a foglalkoztatási gondok ma már úgy tűnnek meg­oldhatatlannak, hogy nincs elég munkáskéz; miként iskolázóáuti az egész társadalom, hogy a kul- túrálódás terén felhőkarcolónyi magasságokban járunk, hogy az állam szociális gondoskodása min­den állampolgárra kiterjed. ehettük mindezt azért, mert a párt politikája csaknem két évtizede egyenes vonalú, közért­hető és az egész nép által tá­mogatott. De azért is tehettük, mert békében élünk, mert a szo­cialista világ hatást gyakorol az egész Földgömbön zajló politiká­ra, amelynek ékes bizonyítéka a Helsinkiben nemrégiben lezajlott európai biztonsági tanácskozás. De azok a tennivalók, amelyek, a IV. ötéves terv utolsó eszten­dejének sikeres befejezésével, majd az új ötéves terv megkez­désével kapcsolatosak, még töb­bet kívánnak • tőlünk. Többet a tervek1 pontos, mai realitásokra épülő megfogalmazásában, a munka tervszerűségében, a pon­tosságban, a termékek minőségé­ben és a dolgozók munkafegyel­mében. Ugyancsuk Kádár elv­társ mondotta harminc évvel ez­előtt Kecskeméten: „A munka­fegyelem helyreállítása az egész oiszág érdeke... meg kell mu­tatnunk és meg fogjuk mutatni, hogy a magyar nép, a magyar dolgozók nagykorúak ma mar és Jognak tudni dolgozni úgy, mint eddig soha." Az Alkotmány a jogok és a kötelességek egységét fekteti le. Olykor mégis úgy tűnik, mintha a jogokkal való élés fölözné a kötelezettségnek való eleget té­telt. Márpedig — mondjuk így — az alkotmányos élet az állam­polgárok mindegyikétől egyaránt kíván és mindegyikének egyaránt ad. A társadalom tisztelete a továbbiakban még erőteljeseb­ben kapja meg az eddiginél még fegyelmezettebb munkát, és ez akkor olyan anyagi többletet eredményez, ami eleve biztosíté­ka i'alamennyi elképzelésünk időben vagy idő előtti megvalósu­lásának. z Alkotmány ünnepe ha­zánkban olyan alkalom­má lett, amikor talál­koznak munkások és pa­rasztok, országgyűlési képviselők nagygyűléseken számolnák el a kapott bizalommal, kisebb-na- gyobb létesítményeket adnak át, egyszóval „ölelkezik" az egész ország a szocialista ügy sikere érdekében. Ezzel kapcsolatosan eszünkbe ötlik, hogy évszázadok óta az ország hány jelese, tudó­sa, írója, költője álmodozott egy olyan jövőről, ami most telje­sen természetesen mindennap­jaink jellemzője lett. Pártunk politikája arra irá­nyul, hogy az ország egész né­pét ci Népfront-mozgalomba tö­mörítve, a munkásosztály veze­tésével, a munkás—paraszt szö­vetségre építve vezesse az eddi­ginél még jobb idők felé. A tár­sadalmi változások eredménye­képpen közismertté vált, hogy megyénkben a munkásosztály lét­számánál fogva is a legnagyobb osztály lett. Ez nagyon fontos tény a haza egy olyan táján, ahol mindig a mezőgazdasági jel­leg dominált és évtizedekkel előbb alig akadt valamirevaló üzem. De az is megyénk jelleg­zetessége, hogy a termelőszövet­kezeti parasztság aránya duplá­ja az országosnak. Ebből tehát az következik, hogy a mezőgaz­dasági termelésnek változatlanul megmaradt a jelentősége, de az is, hogy a két alapvető osztály szoros együttműködése minden­napi politikai életünk kulcskér­dése. Csak így, ilyen módon jut­hatunk előbbre, tehetünk továb­bi határozott lépéseket annak ér­dekében, hogy a proletárdikta­túra betöltse szerepét és előtér­be helyezhesse a gazdaságszer­vező, kulturális és nevelő funk­cióját. D módosított Alkotmány a történelmi valósághoz hí­ven azt is rögzíti, hogy a munkásosztály vezető szerepe mindenek előtt a marxis­ta-leninista párt útján érvénye­sül. „A munkásosztály marxista- leninista pártja a társadalom ve­zető ereje”, mondja ki a módo­sított Alkótmány. A Magyar Szocialista Munkáspárt politiká­jában jutnak kifejezésre a leg­következetesebben a munkásosz­tály érdeke és törekvései, ame­lyek egybeesnek egész népünk érdekeivel és célkitűzéseivel. A marxizmus-leninizmus útját járó pártunk, mint kormányzó párt, következetes, jó politikájával ki­vívta az egész magyar nép elis­merését és megbecsülését. A mai napon sokfelé elhangzik és mi is velük együtt mondjuk: A Magyar Népköztársaság vala­mennyiünk szeretett hazája, a dolgozó nép állama. Államunkban a legfőbb cél a munkásosztály, a nép, az egész nemzet további felemelkedése. Biztosított a har­mónia az egyén és a társadalom érdekei között. Ebben az ország­ban minden az egész nép boldo­gulását szolgálja és az állampol­gárok megyénkben is bizakodás­sal nézhetnek a holnap felé.. Weither Dániel Az ünnep igazi politikai tartalma a munkás-par ászt szövetség Losonczi Pál beszéde Szolnokon Az Alkotmány ünnepének tiszteletére kedden délután az Országház előtti Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját, a Gellérthegyen pedig a munkásmozgalom vörös lobogóját. Folytatódott a tegnapi napon az ünnepségek sorozata is. Alkotmányunk törvénybeiktatásának 26. évfordulója alkal­mából sok helyen került sor munkás—paraszt találkozóra, s az ünnepségek keretében kitüntetéseket is adtak át. Nem hiányoztak a nap eseményei közül az avatóünnepségek sem. Az ország négy városából ünnepi nagygyűlést tartottak. Szolnokon Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Mosonmagyaróvárott Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Debrecenben Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Esztergomban Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott ün­nepi beszédet. — Alkotmányunk születésnap­ja nemcsak állami, hanem igazi népünnep — kezdté beszédét Lo­sonczi Pál. Az egész nép köszön­ti a gazda jogán és felelősségé­vel az önmaga alkotta művet, összegezi eredményeit, számba- veszi teendőit és feladatait. — Alkotmányunkat olyan alap­törvénynek tekintjük, melyen meg lehet mérni egész társadal­mi, politikai, gazdasági és esz­mei rendünk értékét. Alkotmá­nyunk egyrészt híven tükrözi el­ért kivívott eredményeinket, másrészt tág lehetőséget és ke­retet nyújt a további szocialista fejlődés kibontakoztatására. Mint minden törvénynek. így az alkot­mánynak is a gyakorlat a pró­baköve. — Alkotmányunk napját az új kenyer ünnepeként is számon tartjuk. A kenyér az életet jelké­pezi népünk gondolkodásában. Alkotmányunk viszont új éle­tűinket testesíti meg. Az ünnep igazi politikai tartalma a mun­kás-paraszt szövetség. Társadal­munk két alapvető osztályának összefogása rendszerünk politikai alapja. A mai ünnep kínálja j.z alkalmat, hogy ismételten ki­nyilvánítsuk: a munkásosztály és a parasztság, amely együttesen harcolva és dolgozva rakta le szocialista társadalmunk, iparunk és mezőgazdaságunk szilárd alap­ját. közösen védte és szilárdítot­ta meg a népi hatalmat, a jövő­ben is egy úton halad előre. — Az Tdei év eddig mögöttünk hagyott részében gazdaságunk továbbra is erőteljesen fejlő­dött. És ez nagy dolog, mert azok a külgazdasági körülmények, amelyek kedvezőtlenül hatottak ránk. nem változtak még meg. Ennek ellenére a fő gazdasági ágazatokban a termelés a ter­vünkben megszabott ütemben és mértékben, sőt egyes területeken annál is gyorsabban növekedett. — Az eddigi eredményeket azonban csak az első lépésnek te­kinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhí­vásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennün­ket. — Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk annyit és annyiszor a gondokról; amikor nálunk nagyjából minden rend­ben van. — Gazdasági helyzetünk őszin­te feltárásával az a célunk, hogy I népünk jobban megértse a fel­adatokat: hogy tudja, mit és mi­ért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehéz­ségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmé­nyek alapján és arányában nö­vekedjék, ami biztosítja a Jöve­delmek megalapozott emelkedé­sét. A megdolgozott munkán ala­(Folytatás a 3. oldalon) A társadalom alapokmánya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents