Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-17 / 193. szám
4 • PETŐFI, NEMI • 1975. augusztus 17. Rendkívül nagy jelentősége van egész népgazdaságunk szempontjából a KB múlt év december 5-i határozatának. Megjelenését követően országszerte széles körű mozgalom kezdődött a végrehajtására. Vajon, a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárának pártvezetősége legutóbbi ülésén hogyan értékelte ezirá- nyú tevékenységüket? Éjről beszélgettünk Hajdú Kornél* lal, a pártvezetőség titkárával. KÖNNYEBB, OLCSÓBB, SZEBB FÜRDŐKÁDAT KÉSZÍTENEK KORSZERŰSÍTIK A TERMELÉS SZERKEZETÉT MEGSZÜNTETTÉK A GAZDASÁGTALAN TERMÉKEK GYÁRTÁSÁT Á KB-határozat a megvalósulás útján a ZIM-ben MÁSFÉL SZÁZ LEÁNY ÉS ASSZONY MUNKAHELYE Helyben többet keresnek — Pártvezetőségünk legfőbb feladata volt a natarozat megjelenése után, hogy gyárunk gazdálkodását megvizsgálva meghatározza a tennivalókat. Miután a KB-hatáirozat alapvető célként jelölte meg a IV. ötéves terv sikeres teljesítését, elsősorban természetesen az idei terv végrehajtását, ezzal kapcsolatban összevont taggyűlés elé terjesztettük a gondosan kidolgozott saját határozatunkat. Mostani ülésünkön megállapítottuk, hogy gyárunk első félévi eredményeinek teljesítésében, illetve túlteljesítésében milyen nagy szerepe volt ennek a határozatnak. A végrehajtás időszakában jelentősen javult az alapszervezetek gazdasági elemző, értékelő és szervező munkája. A konkrét feladatok elvégzésére a KISZ-szel és a szakszervezettel közösen mozgósítani tudták a gyári kollektívát. — Hogyan sikerült az első féléves terv végrehajtása? — Éves tervünk időarányos részét teljesítettük, sőt már túlteljesítésről is beszámolhatunk. Az összes termelés például a tervezett 167 millió 89 ezer forinttal szemben 168 millió 538 ezer forint lett. Az év első felében a tervek szerint 101 ezer 380 fürdőkádat kellett volna gyártani, ezzel szemben 105 ezer 589 kád hagyta el a műhelyeket. — A határozat milyen feladatok megvalósítását írta elő? — Az egyik legfontosabb teendő volt a termelés szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságtalan termékek gyártásának megszüntetése. Ennek szellemében hagytuk abba a 170/S típusú kád gyártását, s tértünk rá a 170/ H típus gyártására. Ez az új kád könnyebben, olcsóbban gyártható s mutatósabb is, mint az elődje. Nem volt gazdaságos az öntöttvas falikút gyártása, abbahagytuk, s helyette bevezettük egy új típusú kiöntő gyártását. A színválasztékot felülvizsgálva a korábbi huszonhat színárnyalat helyett ma már csak kilencet alkalmazunk. Felülvizsgáltuk a zománcanyaggyártási tervet, a vezérigazgatósággal egyetértve, az országon igényeket figyelembe véve 6300 tonna helyett csak 5800 tonnával gyártunk. A kieső termelési és árbevételi értéket 3 ezer fürdőkád tőkés exportjával ellensúlyozzuk. A korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítottunk a határozat szellemében az élőmunkával való helyesebb gazdálkodásra és a gépek jobb kihasználására. Tovább javítottuk a belső szervezettséget, mint a termelő kapacitás kihasználásának fontos feltételét. Az előzőekben elmondottak után természetesen jelentősen csökkent a selejt. A múlt év elMűanyag enyhén égett szaga terjeng a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet fóliaüzemében. A levegő nem fojtós, azok a nők pedig, akik itt dolgoznak, már megszokták, ök készítik az or- szegszerte kedvelt műanyag szatyrokat, műanyag zacskókat, fóliatakarókat és egyebeket. Az üzem csaknem 150 nőnek biztosít két műszakban egész éven át tartó munkát. Szabó Mihály né 1971 óta dolgozik a szakszövetkezet fóliaüzemében. — Azelőtt a Villamos Berendezések és Készülékek Gyárának voltam a bedolgozója. Rendszertelen munka volt, meguntam. Állandó keresetre volt szükségem. Két gyerekem van. és a nagymamát is mi tartjuk. A férjem keresete pedig kevésnek bizonyult. — Ügy tudom, néha mezőgazdasági munkát is kell végezni? — A múlt héten szabad szombaton és vasárnap is szedtük a barackot, de itt sem lehet tétlenkedni. Amíg a szezon tart túlórázunk. kelendő a zöldségesta- sak és a műanyag szatyor. , — Egy műszak alatt mennyit tud készíteni ? — Én csak a füleket ragasztom a szatyrokra, ezret naponta. A műszak 4—14 óráig tart, ha dél- utánosok vagyunk, akkor 14-tői 20 óráig. Ez 10 órás műszaknak felel meg. így keresek havonta 2000 forintot. — Megéri... ? — Ha eljárnék dolgozni, akkor sem volna jobb és nem is keresnék többet. Csak többet utaznék. — De még mennyivel. Én tudom, mert korábban Kecskemétre a baromfiiparhoz jártam dolgozni — mondja Zaba Andrásné. Nagyon fárasztó volt az utazás. 1968-ban, amikor ez az üzem megindult, az elsők között jelentkeztem munkára. Akkor hatan voltunk a műhelyben, azóta megszaporodtunk. de nem baj, mert nagyon jó a kollektíva. — Kijövünk egymással, kapcsolódik a beszélgetésbe Szálai Pál- né. aki két hónaoja dolgozik az üzemben. Az idősebbek sokat segítenek a fiataloknak. Fodrásznak tanultam, de nem folytatom a szakmámat, mert még a vasárnapom sem volt szabad, meg itt jobban keresek. A családra is több idő jut. Később, ha belejövök a munkába, talán még emelŰj módszer a műanyag-textilhulladék újrafeldolgozására Nem új dolog a törekvés, hogy hulladékanyagokat újból bevonjanak a termelési folyamatokba; a szakemberek nem véletlenül beszélnek ezzel kapcsolatban másodlagos nyersanyagokról. Az ócskavasat az acélgyártásnál használják fel, a régi papírból újság- vagy kartonpapír lesz, a rongy a bontógép után egyszerűen visszakerül a textiliparba — ám sokkal nehezebb a helyzet a műanyag-textíliáknál. Egyes fajtájuk felhasználható- ugyan ‘orvosi és ipari vattának, padlóbevonatnak, s az NDK-ban évente körülbelül 21 000 tonna régi műanyag-textíliát dolgoznak fel, ez azonban csak egyötöde az összes ilyen anyagnak. A másodlagos nyersanyagok felhasználására az NDK-ban most újabb eljárásokat dolgoztak ki. Egy drezdai üzem például a polyamid selyemszövet' hulladékából egy Teplamir nevű anyagot állít elő, amellyel bútorlábakat von be, mosógépalkatrészeket és kilincsket készít belőle. A Teolamid gyártásához használt konfekcióipari hulladékok révén drága import nyersanyagok behozatala válik feleslegessé. A Forst szövetgyárban a polyeszterszövetek hulladékát a vastagfonaliparban és a gyapjúszövetgyártásban hasznosítják. • Igen nehéz körülmények között dolgoznak a zománcgyártók. Munkahelyükön átlag 40—42 fokos a hqség. Felvételünk a folyékony zománc csapolását ábrázolja. W A gépi kadontodeben sem könnyű a munka. ső felében 13,72 százalék volt, az idén június végéig pedig „mindössze'1 11,11-ről beszélhetünk. Bízunk abban, hogy a továbbiakban ezt a számot még tovább tudjuk csökkenteni. Számottevő eredményt értünk el az anyag- és energiatakarékosságban. Nem sorolom fel most az egyes tételeket, csak azt említem, hogy az első félévi takarékosságunk összege 7 millió 584 ezer forint. Eredményeink eléréséért, a határozatok végrehajtásáért a gyár dolgozói nagyon sokat tettek. Persze, a gyár vezetői is mindent elkövetnek a párt- és tömegszervezetekkel együtt a jó üzemi légkör megteremtéséért és megtartásáért. Erre az évre 5 százalékos bérfejlesztést irányoztunk elő, s az év első felében a fejlesztés bértömege 800 ezer forinttal több volt, mint a múlt évi. — A pártvezetőség tárgyalt a további feladatokról is? — Természetesen, sok szó esett arról, hogy mit kell megvalósítanunk az év végéig. Elsősorban a már elért eredményeinket kell megtartani. Részleteiben tárgyaltunk arról, hogy melyek azok a főbb, konkrét feladatok, amelyeket meg kell oldanunk; a kézi öntöde belső átszervezése, a 800 kilogrammos olvasztódob üzembe helyezésének meggyorsítása, a nehéz fizikai munka további kiküszöbölése, a készlet- gazdálkodás szigorítása, a felesleges raktárkészletek értékesítése stb. Bízunk abban — mondotta befejezésül Hajdú Kornél —, hogy gyárunk szocialista brigádjai a továbbiakban is sok segítséget nyújtanak a részfeladatok megoldásában, s az év végén újabb eredményekről adhatunk számot. O. L. • Az anyag- utánpótlásra is szükség van. • Munkában a ragasztók. (Szilágyi Mihály felvételei) kedik is a fizetésem. Én most 700 szatyrot tudok elkészíteni egy műszak alatt, de remélem, rövidesen elérem az 1000-et is. — A Május 1. Ruhagyár helyi üzeméből jöttem ide dolgozni, veszi át a szót Suba Anna. Ott keveset kerestem, innen pedig 1800—2000 forintot is hazaviszek havonta. Segítenek a továbbtanulásban és felvettek a szakszövetkezet tánccsoportjába. — Hol tanul? — A kecskeméti gimnáziumba járok levelező tagozatra, meg Ceglédre gyors- és gépíróiskolába. — Nem sok ez egyszerre? — össze tudom .egyeztetni .a munkámmal, mert a tanulás csak két napot vesz igénybe hetente, és esti elfoglaltságot jelent. Ha délutános műszakban kellene dolgoznom, akkor a főnökeim megengedik, hogy cseréljek. A vizsgák idején meg 10 nap tanulmányi szabadságot kapok. A lajosmizsei Kossuth Mező- gazdasági Szakszövetkezet csaknem 150 nőnek ad állandó munkát. Ez jó a nőknek, de a gazdaságnak is. Megkímélik őket az utazás fáradalmaitól, az üzem pedig olyan tartalékmunkaerővel rendelkezik, amelyre gyümölcsös szőlőszüret .idején is biztosan számíthat. ^ 'V.' B>, Z. Lakófelhőkarcoló Vándor,köszörűs ... Hátán a háza, mint a csigabigának. A reves prémgallérú kabát nyűg ilyen melegben, de elhagyni csak vem lehßt. Most 30 fok meleg van árnyékban, de amott a Duna felől goromba-szürke felhők vicsorognak. Lehet, jeget ontanak egy óra múlva, s utána tizen- valahány fokra hűl le a levegő. Mi lenne akkor kabát nélkül. Egyébként is, csak addig van rajta, míg köszörül. Mihelyst továbbállhat taligájával, leveti, és ráhajtja a nagy kerék egyik küllőjére. Legalább nem illeg-billeg annyira előre-hátra a kerék, míg tolja a berendezést. Aztán ha valami füves helyen akad ismét munka, vagy kerítés lesz a közelben, oda teríti fel a nagykabátot. Itt nem volt ilyesmi, ezért inkább fölvette, Mintsem hogy lelökje a porba. Árva szakma már ez a mai világban. Városban, nagyközségben szinte reménytelen kuncsaftot találni. Esetleg télen, disznóölések évadján, peremkerületekben. De nyáron? ... Jobbára már csak a főútvonalakból kieső falvakban szólnak még utána. Ott is inkább idősebb kuncsaftok. — Álljon már meg, jóember! A kenyérvágó késünk nyelén kilazult a rézszög, meg tudja-e re- perálni? Ő ilyenkor jelentőségteljesen hallgat egy sort. Mintha gondolkodna a dolgon. Ne higgyék, hogy ez olyan egyszerű. Hátha eszükbe jut még valami. Mondjuk, hogy ő mégiscsak, elsősorban köszörűs. Igaz, kovácsolt valaha késpengét is — most is tudna, hisz’ papírja van róla, hogy ő késes és köszörűs —, de ki igényel ma már kézműves vágóeszközt, mikor a gyárak ontják a késeket. Benézeget önkiszolgáló boltokba, vasüzletekbe. Bizony, olykor vigyáznia kell, meg ne lássák az arcán, szemén a belső kpservet. Micsoda külföldi vágószerszámok vannak ott kirakva, cifra keménypapír-táblákon! A rengeteg hazai gyártmány mellett... Hogy tudna már ezekkel versenyre kelni! A köszörülésből még csak csur- ran-cseppen valami, fjem nehéz helyen áll manapság faluszéli há(Pásztor Zoltán felvétele) zaknál se a jó koszt. Ha délre jár, igencsak megkínálják étellel, itallal, ha ott éri a munka. Mint már szó volt róla,. inkább öregecske cselédek a megrendelők. Akik jó busz-közlekedés mellett is kétszer meggondolják, beutazzanak-e a városba, valamelyik kátéesz-részlegbe vagy kisiparoshoz azzal a pár rossz késsel. Így aztán szívesen látják, ha hébe-korba arra vetődik a vándorköszörűs. Míg dolgozik, meg míg eszik, jóízűt lehet vele beszélgetni. Járja a világot, sok érdekeset tud, amiről nem ir az újság. Ezért is iparkodnak megnyugtatni, mikor az üzleti ajánlat első mondata után a köszörűs habozni látszik. — Meg volna egy pár nyakó bicska, kotyogó szárú olló, hitvány kés is — nyitolni, élezni, köszörülni való... S erre már leveszi a kabátot a kerékküllőről. Indulhat az üzem. Az a kis rátartiság — mintha latolgatná, érdemes-e vállalni —, arra is jó volt, hogy azalatt más portákról is észrevették. Ha mások nem, a gyerekek, akik szaladnak az anyjukhoz. — Nézze már édesanyám, mi az amoda?... Egy ember felfordította furcsa, egykerekű biciklijét, oszt késsel birizgálja a tengelyit! Kimúló szakma... Megjelenése — gondolhatjuk — nem esett egybe a kés felfedezésével-felta- lálásával. Az ősember nyilván előbb felfedezte, hogy a kovából és más kőfajtákból ütésre lepattanó vékony lemezekkel vágni is lehet. (Talán őt vérezte meg legelőbb.) A többit már feltalálta: hogy kétélűvé fejlessze, görbítsen rajta egy kicsit — és így tovább. Aztán amikor ennek mintájára elkészítette tokos bronzkéséi, a köpüvel —nyéllel—, attól kezdve — máig csak tökéletesített rajta. Az anyagán, a penge állásán, hosszán, görbületén, ny.elén. Az alapforma ugyanaz most is. Mikor még egyedi darabként mesterkélte össze kését az ember, a köszörülést se bízta másra. De mikor már \ külön késes mesterek szálltak ki a porondra, és csak késfélékből özönét — evő-, metsző-, szakács-, varga-, vonó-, zseb-, s ki tudja még hány fajta kést — csináltak —, egyszer szükség lett vándorköszörűsre is. (Most ne beszéljünk olyan „elhajlott” változatokról, mint a tőr, kard, borotva, sebészkés.) Majd hogy a gyárakban any- nyira „mindent egyhelyben” alapon készült a kés, leáldozott a vándorköszörűsök világának is. Aki még csinálja, gyanakodva pislog a kalap széle alól a fényképezőgépre: „Mi az, valami nincs rendben a munkámmal? Papírom van róla...”- Nincs semmi probléma. Kö- riiljön csajé nyugodtan. Ennyi konkurrenciát kibírnak a ki '.gyárak. 'Tóth István Európa egyik legmagasabb lakóházát a nyugat-németországi Kölnben építették fel. A 42 emeletes, 137,5 méter magas építmény 350 családnak nyújt kényelmes otthont. A lakószintek száma csupán 38; a többi emeleten étterem, óvoda, uszoda, garázs, valamint a földszinti utcai fronton üzletek, a lakók legteljesebb kényelme érdekében. Jóllehet a pincei rész garázsaiban kb. 150 gépkocsi számára van hely, ez nem elégíti ki az igényeket, így az épület mellett még további mintegy 100 autó részére készítettek parkolóhelyet. Az épületben levő 350 lakás mindegyike erkélyes. Négy felvonó áll a több mint ezer lakó rendelkezésére. Ezek közül kettő gyorslift, amelyekkel csak a felsőbb emeletekre lehet közlektdA szilikongyanta előnyei Olaszországban jelenleg kaph to olyan speciális szilikongyan’ amely a szövetanyagokra fee kendezve biztosítja azok vízht lanságát, nem köti össze a f nalszemeket, tehát átengedi a ] V«*«1- A* üyen anyagból készt esőkabátok szárazon Is tisztíth Vándorköszörűs
