Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-17 / 193. szám
AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 193. szám Ara: 90 fillér 1975. augusztus 17. vasárnap SZÜRETRE VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'WmsPETŐFI NÉPE Összecsapások Bangladesban Az új kormány jórészt megegyezik az előzővel Bangiadesből — ahol pénteken hajnalban katonai államcsínyt hajtottak végre, meggyilkolták az ország elnökét, Mudzsibur Rahman sejkét, s megdöntötték kormányát — szombaton reggel kevés új információ érkezett. A hírek zöme a katonai ellenőrzés alatt álló bangladesi rádió által közölt hírekre szorítkozik. _ A Reuter angol hírügynökség Űj-Delhiből keltezett összefoglalója szerint tartják magukat a meggyilkolt Rahman elnök hívei és az új rezsim támogatói közötti fegyveres összecsapásról pénteken elterjedt hírek. Ezek szerint a határmenti Tripura államban, Agar- talában lezajlott összecsapásnak legkevesebb 200 halálos áldozata volt. Az összetűzésről szóló jelentéseket a PTI indiai hírügynökség is átvette, majd a kétszáz halottra vonatkozó jelentést pénteken éjjel visszavonta. A Reuter új-delhi tudósítója az új bangladesi kormány összetételéből arra következtet, hogy a pénteki puccs fő célja Mudzsibur Rahman sejk s néhány közvetlen munkatársának eltávolítása volt. Az új kabinetben helyet foglaló tíz miniszter és hat államminiszter ugyanis kivétel nélkül tagja volt az előző kormánynak is. Nem tagja az új végrehajtó testületnek Manszur Ali volt miniszterelnök —, akit meg nem erősített hírek szerint meggyilkoltak — és a külföldön tartózkodó Kamal Husz- szein külügyminiszter Közben változatlanul érvényes az államcsínyt követően elrendelt rendkívüli állapot és a szigorú kijárási tilalom. Az utóbbit pépteken 90 percre feloldották, hogy a többségében mohamedán (Folytatás a 2. oldalon.) HANGULATOS BÚCSÚ KECSKEMÉTTŐL Befejeződött a Kodály-szeminárium Tegnap délelőtt a megyei művelődési központ kamaratermében megrendezett tanfoiyamzáró ünnepséggel befejeződött a III. Kodály-szeminárium. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Ihtézet képviseletében Erdei Péter igazgató foglalta össze az énektanárok kéthetes együttlétének eredményeit és elbúcsúzott a résztvevőktől. A szeminárium hallgatóságának többségét magyar zenepedagógusok alkották. Ez meghatározta a foglalkozások színvonalát is. A gyakorló énektanárok a kodályi módszerek és elvek alapján dolgoznak az iskolákban. A neves előadók így a résztvevők tudásához ' méretezhették a közreadott ismeretek kprét; az előadások jobban elmélyülhettek a zenepedagógia kérdéseiben, mint a megelőző rendezvényeken. Igen hasznosnak mutatkoztak a szeminárium és a vele egyidőben szervezett szimpózion közös foglalkozásai. A két tanfolyam résztvevői több alkalommal találkoztak egymással. A magyar és külföldi tapasztalatok kölcsönös cseréje mellett az énektanárok között értékes baráti kapcsolatok is keletkeztek. A találkozók alkalmával mintegy 280 szakember fordult meg Kecskeméten. A közös elkötelezettség a szeminárium magyar és norvég pedagógusait baráti közösséggé formálta. A mindennapos énekkari munka, * a bemutató tanítások, néptánc-foglalkozások, gyermek- játékok és a többi rendezvény változatos módon szolgálta a célt: Kodály Zoltán zenepedagógiai elveinek továbbfejlesztését. Az egymást követő programok zökkenőmentesen követték egy• A szeminárium hallgatósága Kodály népdalfeldolgozásainak közös megszólaltatásával búcsúzott egymástól. mást. A résztvevők szabad idejének nagy részét ugyan lekötötték a rendezők — de elfoglaltságuk színes és változatos volt. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat komolyzenei hangversenyek, megyei autóbusz-kirándulások és más hangulatos rendezvények élénkítették. A III. Kodály-szeminárium hasznosan szolgálta a magyar zenepedagógia módszereinek elterjesztését és tökéletesítését. P. M. • Még üresek a műanyag tartályok a Kiskőrösi Állami Gazdaságban Néhány hónap múlva az újtermésű bort helyezik el bennük. • A 8700 hektár termő szőlőből 3400 hektárt géppel szüretelnek le Bács-Kiskun megye állami gazdaságai. (Szilágyi Mihály felvételei) Erik a csemegeszőlő, szedik a zamatos fürtöket. Bács-Kiskun megyében a Duna—Tisza közi homokvidék legnagyobb munkájára készülnek a szőlőtermesztő és -feldolgozó üzemek. Ebben az esztendőben 57 ezer hektár termését kell leszüretelniük. A szakemberek becslése szerint, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Soltvadkert kivételével, az üzemi ültetvények, valamint a kisgazdaságok szőlői az 1973-as évhez hasonló termést ígérnek. Az állami gazdaságok 8700 hektáros termőszőlőjében számottevő mértékben gépesítették a betakarítást. 1975-ben már 3400 hektár ültetvény termését kombájnokkal szüretelik le. A mezőgazdasági szövetkezetek nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. A közös gazdaságok szőlőit még a hagyományos módon szedik le. A Közép-magyarországi Pincegazdaság, valamint az állami gazdaságok ez évben is bővítették a feldolgozó üzemeket. A pincegazdaság a legnagyobb szőlőtermesztő körzetek központjában, Kecelen, Jánoshalmán, Kiskunmajsón nagy teljesítményű, folyamatos szőlő- sajtolókat állít fel. amelyek meggyorsítják az átvételt és a szőlőfeldolgozást. A tárolótér bővítésére Kecskeméten és Csátal- ján műanyag és fémtartályokat helyez el a szüret kezdetéig. A tervezett 670 ezer mázsa szőlő és 180 ezer hektoliter must szüreti átvétele minden bizonnyal zökke- nőmentesebb lesz. mint 1973-ban volt. A kecskeméti AGROKER százmillió forintos gépalkatrész-készletet halmozott fel az őszi betakarításra. Korlátlan mennyiségben kapható a szüretre tarcali kád. amelyet a pincegazdaság oszt szét a szőlőtermesztő gazdaságok között. A Komplex külkereskedelmi vállalat közvetítésével óránként 20 tonna szőlő feldolgozására alkalmas gépsorok is érkeznek szeptember 30-ig Bács- Kiskun megyébe. Az év első felében megrendelt hazai és külföldi gyártmányú, traktorvontatású pótkocsikat folyamatosan szállítják a gyártó vállalatok, és augusztus 25-től kezdve árusítja az AGROKER. Az MTZ—50-es szovjet és az U—650-es román gyártmányú traktorokhoz nagyobb mennyiségű gumiabroncsot kapott a mezőgazdasági gépekereskedelmi vállalat. A megye mezőgazdasági szakszövetkezetei 20 millió forintos állami támogatást kaptak erőgépállományuk korszerűsítésére. Az AGROKER Vállalat számukra is megfelelő mennyiségű traktort tartalékolt, hogy a szüretre és a kaoásnövények betakarítására felújíthassák az előző évben, valamint a nyári munka idején megviselt gépparkjukat. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban is a vége felé közeledik a szüreti felkészülés. A kertészeti és borászati szakemberek elkészítették az ütemtervet — két variációban is — s figyelemmel voltak az esetleges kedvezőtlen időjárásra. Négy szőlőkombájnjukat már kijavították. Ezzel szeptember közepétől október végéig 330 hektárról takarítják be a termést. A gazdaság saját ültetvényeiről mintegy 136 ezer mázsa szőlőre számítanak, de a tajoi borkombinátba kerülő mennyiség mintegv 30—40 ezer máz ával több lesz. mert a termesztési rendszerükhöz csatlakozott szövetkezetek termését is feldolgozzák. A borkombinát bővítésére is sor kerül, mivel a tavalyinál több szőlőt kell majd feldolgozni. Űj fogadógaratot készítettek az átvétel meggyorsítása érdekében. Két csigaprést beszereltek az üzembe. Felépült a 10 ezer hektoliteres betontároló. A tárolóépí- lésre azért is nagy szükség volt, mert mintegy 120—130 ezer hektoliter must elhelyezésére fellett felkészülniök. A rendszerhez csatlakozott gazdaságoknak segítenek a kézi szüretelésben. Saját ültetvényeik 74 százaléka több mint 917 hektár termését, valamint a társguZda- gok 300 hektár szőlőjét szedik kézzel. A harminchat munkanap ra tervezett szüretben több szá fiatal vesz részt. A KISZ-építő táborokba érkező gimnazisták és főiskolások szeptember végéig még a szilva és alma betakarításában is segítenek. Cs. I. K. A Szervezettebb gazdálkodással • A péntek esti záróhangverseny műsorán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa lépett fel. • Erdei Péter a Kodály-intézet igazgatója tanfolyamzáró értékelését mondja. Végre eljött az idő — sajnos, hogy csak a világgazdaságban bekövetkezett inflációs folyamatok, a hazánkat kedvezőtlenül érintő árucsere- arányromlás döbbentette rá a mezőgazdasági üzemeket — amikor fontos helyre került a gazdaságokban az üzemgazdász, az energetikus, a belsőellenőr, fő feladat lett a rendszeres gépszerviz, talajtérképkészítés és megnőtt a szerepe a szakmunkásnak, a gondolkodó, újító embernek. Hogy csak a legfontosabbakat említsük. A meghökkentő mindebben az, hogy a kötelező takarékosság hozta ezeket felszínre, pontosabban: kényszerítette ki a gazdaságokból a már reges- régen esedékes szervezési intézkedéseket. Nem állítható, hogy mindenütt „úr" volt a pocsékolás, de az sem, hogy következet es munkaszervezéssel meggátolták volna a pazarlást. A patópálos tempó ezen a területen nagy veszteségek okozója lett. Ma már mindez bizonyítható, hiszen a takarékossági intézkedések legtöbb gazdaságban eredményeket hoztak. A köznapi értelemben vett takarékoskodás: kevesebbet költők, összehúzom a nadrágszíjat. A kérdés viszont az, hogy mire ne költsék, s miként spórolják, hogy abból hátrányom ne származzon? A gazdálkodásban a feladatot még tetézi, hogy mindezzel egyidőben növelni kell a termelést és a jövedelmet. Ezen a ponton — első látásra — ellentétek csapnak össze és azonnal kitűnik, hogy a „nad- irágszíj-húzogatás” módszerével már nem lehet mindkettőnek eleget tenni. Sok lehetőség kínálkozik, hogy a takarékosságot párhuzamba állítsuk más fogalmakkal, így azt mondhatjuk, hogy egyenlő az önköltségcsökkentéssel, a hatékonyság növelésével stb. Mindez igaz, de a mozgatórugója, az ilyen gazdálkodás megvalósításának feltétele a jó, pontosabban a komplex üzem- és munkaszervezés. Ez az a másfajta módszer, amelynek segítségével feltárhatók a belső tartalékok. A tervszerű munkavégzés végsősoron költségcsökkenést eredményezhet. A komplex üzem- és munkaszervezés szinte már frázisként emlegetett, amikor ez volt az új, akkor kevesen értették, még kevesebben ismerték fel hasznosságát, s tovább szűkíthető a kör, mivel alkalmazására alig-alig került sor. Most, amikor takarékoskodni kell, „egycsapásra” minden gazdaságban megtanulták — vagy tanulják — az üzemszervezést. Kiderült, hogy nincs más módszer ami a takarékossághoz vezet, mert szántani, vetni, betakarítani, szállítani, műtrágyázni stb. most is kell, ami egyre több energiát és pénzt igényel. Az viszont nem mindegy, hogyan végzik a munkát, mert ha szervezetten „előre megfontolt szándékkal", akkor kevesebbe kerül, s a végeredmény: költség- csökkenés, kevesebb anyag- és enei giajelhasználás. Ugyanakkor a munkafeladatokhoz lényegesen több szellemi energiád van szükség. Ezzel aztán nem szabad takarékoskodni. Ebből kell a legtöbbel rendelkezni, mert ahol nincs, ott a takarékosságra hivatkozva a termelés visszaesésére lehet számítani. Végső soron nem az a meghatározó, hogy hány tonnával kevesebb üzemanyagot használnak fel az idén, mint tavaly. A mérvadó az, hogy egy normál hektár üzemanyag-költsége csökkenjen. És az sem a legfontosabb, hány forinttal költ kevesebbet egy szövetkezet eszközvásárlásra. Ugyanis, ha nincs mázsa, venni kell, amivel az anyagot mérlegelik, nem pedig saccolják, hány kiló. Az anyagpazarlás megszüntetése jelenti majd a takarékosságot! Szerencsére legtöbb gazdaságban a helyes • gondolkodás uralkodik, de van olyan, szövetkezet is, ahol takarékosságból például nem vettek egy szivattyút. így a permetlét nem tudták időben a tartályokba juttatni, és kimaradt egy-egy permetezés. A szőlőt ellepte a peronoszpóra, tönkretette a szürkepenész. A terméskiesés többszöröse a szivattyú árának. Persze igen sok a jó példa, hiszen a megyében az elmúlt fél évben csaknem 70 millió forint megtakarítást értek el a szövetkezetek, azonban minden eredmény a munka- és üzemszervezésnek tulajdonítható. Cs. I. KÉSZÜLNEK SZERTE A MEGYÉBEN zer hektár termését kell * biztonságba helyezni i
