Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
1975. augusztus 16. • PETŐFI NÉPE t 3 EGY ÉV ALATT EZER ELŐADÁS Az állampolgári jogok és kötelességek megismeréséről Tmk a MÁV-nál Régi és közismert megállapítás, hogy a törvény nem tudása senkit sem mentesít a jogellenes magatartás következményei alól. fi jogot alkalmazók számos esetben tapasztalják, hogy az em. bérek a jogsértéseket nem azért követik el, mert a rendelkezésekkel tudatosan akarnak szembehelyezkedni, hanem, mert nem, vagy nem megfelelően ismerik az életviszonyainkat szabályozó jogi előírásokat. Tapasztalható azonban az is, hogy az állampolgárok egy része nemcsak a kötelezettségeket meghatározó jogi normákat nem ismeri, hanem alapvető jogaival sincs tisztában, így ezekkel megfelelően élni sem tud. Mások pedig a jogérvényesítés módját, lehetőségeit nem ismerik megfelelően, s az, hogy kérelmeikkel nem azon szervekhez fordulnak, amelyek annak elbírálására jogosultak, s gyakran ez az oka, hogy az ügyet ké- delmesen intézik el. Személyes érdek Minden állampolgárnak szet- mélyes érdeke tehát, hogy megismerje alapvető jogait és kötelességeit. Ezek ismeretében ugyanis sok — a jogszabály nem isme- ‘ réséből adódó — jogsértést kerülhet el, s előrelátóbban, tudatosabban képes irányítani magatartását, tetteit is. A jogok ismerete biztosítja az állampolgár részére azt is, hogy az őt megillető jogokból eredő igényeit időben és megfelelő módon tudja érvényesíteni, ami további előnyöket jelent számára. A jogi ismeretterjesztésben jelentős előrehaladást hozott a 2400/1969. (II. 23.) Korm. sz. határozat, amely — többek között — oly irányú rendelkezést is tartalmaz, hogy a lakosság körében javítani kell a jogszabályokra vonatkozó tájékoztatást. Kiemelte e határozat, hogy erre a célra fokozottabban kell felhasználni a sajtó, a rádió és a televízió adta lehetőségeket. Ügyészek, bírók, ügyvédek A különböző területen dolgozó jogászok is felismerték a jogi ismeretterjesztés nagy foltosságát, s azt, hogy a sajtó, rádió és televízió ez irányú munkáján túl továbbra is szükség van az egyéb formájú jogi tájékoztatásra is. A felismerés eredménye, hogy a Magyar Jogász Szövetség Bács megyei szervezetében tömörült jogászok — szövetkezeti és vállalati jogtanácsosok, ügyvédek, ügyészek, bírák, rendőrségnél vagy más területen dolgozó jogászok — egyre eredményesebben veszik ki részüket a lakosság körében végzett jogpropagandából. A MJSZ Megyei Szervezetének tagjai 1972-ben 588, 1973-ban 788 és 1974-ben 919 jogi ismeretterjesztő előadást tartottak az üzemekben, szövetkezetekben, lakóterületeken stb., mégpedig 55 százalékban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében, 15 százalékában a Hazafias Népfront illetékes bizottságainak, s mintegy 30 százalékban közvetlenül az iskolák, szövetkezetek, vállalatok és más szervek, illetve szervezetek felkérése alapján. A jogpropaganda felölelte az ily szempontból jelentőséggel biró valamennyi jogágazatot. Jelentős számban tartottunk előadásokat az alkotmányjogi ismeretekből, az állampolgárokat megillető jogokról és kötelességekről. A büntetőjog körében a fiatalkorúak büntető joga, a társadalmi tulajdon védelme, az élet és testi épség elleni bűncselekmények, az alkoholizmus kapcsolódása a bűnözéshez, és a közlekedési bűncselekmények szerepeltek nagyobb számban az előadások témájaként. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben igen jelentős számban hangzottak el előadások a munkajog különböző kérdéseiről, valamint a mezőgazdasági és ipari szövetkezeti jog és a földjog köréből. Az ily előadásokat rendszerint- nagy érdeklődés kísérte, s igen nagy számban tettek föl a hallgatók — rendszerint egyéni problémákat is tartalmazó — kérdéseket az előadókhoz. Számos előadást tartottak tagjaink a családjog (az új családjogi törvény és végrehajtási rendeletéinek ismertetése, stb.) és a polgári jog köréből, kisebb számban egyéb jogi témákból is. Megyei szervezetünk fontos feladatnak tekintette az abban való aktív közreműködésti hogy á közép- és szakmunkásiskolákMiről írnak megyei laptársaink? MOTOR JAVÍTÓ-KÖZPONT SZOLNOKON Nagyarányú fejlesztési program megvalósításán dolgoznak a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál, ahol több mint 60 millió forint költséggel bővítik az üzemcsarnokokat, új épületszámyakat építenek, és korszerű munkagépeket szereznek be — olvassuk a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP- ban, amely még a következőket írja: A tervek szerint a Tisza-parti városban hozzák létre az ország mezőgazdaságának motorjavító ÚJABB SÁNCRENDSZER FENÉKPUSZTÁN A Veszprémben megjelenő NAPLÓ számol be arról, hogy a régészek újabb érdekes felfedezésre jutottak Fenékpusztán. Miközben feltárták, s alapjaiban feltérképezték. a római erődváros maradványait, a kőfalak közelében egy későbbi kor védelmi rendszerét fedezték fel. A megtalált földsánc, a rajta levő palánkkal és a mellette húzódó ÚJ KÚTON BUZOG A MOHAI ÁGNES A megyénkben is< keresett ásványvíz, a Mohai Ágnes hamarosan másik kúton buzog — tájékoztat a FEJÉR MEGYEI HÍRLAP. A Fejér megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat új kutat fúratott, a régi, csaknem 100 éves kút ugyanis már elromlott. Szeptember végén hélyezik üzemban tanuló ifjúság megismerkedjen azokkal az alapvető, a mindennapi élethez szükséges jogi ismeretekkel, amelyekre az iskola padjaiból kikerülve fiatalnak feltétlenül szüksége van. Szövetségünk tagjai már korábban is készítettek a középiskolai tanulók jogi oktatása céljából négy előadást, s tartottak az iskolákban — főként osztályfőnöki órák keretében — a tanulók részére jogi oktatást. Tíz előadás — tanítóknak A megyei pártbizottság ifjúsági bizottsága felkérte megyei szervezetünket és a TIT jogi szakosztályát, hogy közösen dolgozzunk ki tematikát a középiskolai és szakmunkástanulók alapvető jogi ismereteinek oktatása céljára. E felkérés alapján 10 előadásból álló tematikát állított össze, s a megyei tanács vb művelődési osztályának felkérése alapjan megyei szervezetünk és a TIT jogi szakosztály tagjai 1974-ben el is készítették az előadásokat. Az előadások alapján megfelelő lehetőség van arra, hogy az osztályfőnökök maguk tartsanak a tanulók részére jogi oktatást, de ezen túlmenően megyei szervezetünk tagjai is jelentős számban tartottak az iskolákban — felkérések alapján----ily tárgyú előa dásokat. Szervezetünk tagjai által 1974. év folyamán a középfokú és szakmunkásiskolákban tartott előadások száma már meghaladta a 180-at. A Magyar Szocialista Munaás- párt XI. kongresszusa által hozott határozat feladatként szabja meg a hatóságoknak egyebek mellett a széles körben folytatandó, közérdekű jogi propagandát, hogy ezzel is segítsék az állampolgári kötelességek es jogok érvényesülését. A MJSZ megyei szervezete — a társadalmi szervezetek sorában, s ezekkel szoros együttműködésben — továbbra is szívesen vállal ilyen célú közreműködést. Dr. Dobos László ' l- - - -,í -/■; V • pi a megyei bíróság elnökhelyettese, a MJSZ megyei szervezetének elnöke A MÁV kecskeméti vontatási főnöksége több mint 400 dolgozót foglalkoztat. A mozdonyvezetők, fűtők és más „igazi” vasutasok mellett nagy felelősség hárul azokra a szakemberekre, lakatosokra, villanyszerelőkre, akik, ha kell, éjt nappallá téve gondoskodnak a vasúti felszerelések, gépek javításáról. Munkájuk nem könnyű, hiszen nemcsak zárt műhelyekben dolgoznak, hanem az esetek nagy többségében a helyszínen — kitéve az időjárás viszontagságainak — kell biztosi- tárnok a többiek zavartalan munkáját. Puzsa Barna lakatos csoportvezető és Péter István egy igen fontos berendezést, a mozdonyfordítót javítja a tűző napon. A tervek teljesítéséért és a forgalom zavartalanságáért mindent meg kell tenniök az itt dolgozóknak. Ha ■ váratlan áramkimaradás történik, akkor azonnal használatba veszik a képünkön látható áramfejlesztőt, s ennek segítségével működtetik az állomás különböző jelzőberendezéseit, a fénysorompókat és az állomások közötti jelzőket. Osztró János és Surányi István villanyszerelők ellenőrzik az egyik áramfejlesztőt. (Opauszky László felvételei) bázisát. Ez azt jelenti, hogy az itteni MEZÖGÉP-nél javítják a K—700-as és az MTZ traktorokat, a Kolosz—6 és az SZK—5 típusú kombájnok motorjait, valamint a régebbi motorokat. A központi rendszerű javítómunkát a legmodernebb technikai feltételek közepette végzik a vállalat dolgozói, akik a minőségi követelmények mellett elsősorban a gyorsaságra és a vállalási határidők maradéktalan betartására törekednek. Gazdaságosabb anyagmozgatás számítógép segítségével árokkal 400 hektárnyi területet védett. A honfoglalás előtti kor hadászati építményének tudományos értékelése még nem fejeződött be, annyi azonban feltehető, hogy összefüggött Pribina szláv fejedelem zalavári letelepedésével, és azzal a környéki nagyarányú védelmi rendszerrel, amely a népvándorlás korában a Balatonnál kialakult. be a kútberendezést, mely az eddiginél jobb minőségű és jelentősebb mennyiségű ásványvizet ad. Tervek szerint az idén még körülbelül 700 ezer literes palackot töltenek meg Mohán, az Agnes-forrás gyógyító hatású vizével. összeállította: Velkei Árpád Nagyszabású kutatómunka fejeződött be a Budapesti Műszaki Egyetemen: az egyetem szakmérnökei a számítógépre alkalmazott korábbi műszaki-logikai modelljüket tovább fejlesztették: az eddig csak szakaszos működésű anyagmozgató gépek megválasztását lehetővé tevő programot folyamatos üzemelésű ^szközök és berendezések legmegfelelőbb kiválasztására is alkalmassá tették. A népgazdasági szempontból rendkívül hasznos mérnöki munkálatok irányítója, dr. Turányi István tanszékvezető egyetemi tanár a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársainak: — Az elmúlt évtizedekben — különösen az utóbbi években — gyártási-termelési technológiánk óriási ütemben fejlődött. — Ezzel szemben az anyag- mozgatás területén korántsem ilyen kedvező a helyzet: a vállalatokat és termelőüzemeket egyre növekvő mértékű munkaerő- hiány fenyegeti. A tapasztalatok szerint maguk a vállalatok is felelősek ezért, mivel nem minden esetben a legoptimálisabb megoldást választották kedvezőtlen adottságaik felszámolására, Szorongatott helyzetükből kiutat keresve — érthetően — mind gyakrabban igénylik a tudományos műhelyek segítségnyújtását. — Ennek a gazdaságtalan állapotnak a sürgős felszámolásához kívánt tanszékünk segítséget nyújtani. Több éves. fáradságos munkával az üzemek által gyűjtött és rendszeresen rendelkezésünkre bocsátott adatok felhasználásával elektronikus számítógépes programot szerkesztettünk. Ez a program gyáranként és üzemrészlegenként aprólékosan elemezte az egyes termelési folyamatokat. Ennek alapján olyan programot sikerült konstruálnunk, amely megnyugtatóan el tudja dönteni, hogy sajátos anyagmozgatási feladatainak megoldásához milyen típusú és milyen mennyiségű gépre van szüksége az adott gyárnak, s ezeket hogyan lehet a leggazdaságosabban üzemeltetni. — Az egyes gyártípusokra vonatkozó elképzeléseinket az érdekelt üzemek irányítóival esetenként megbeszéltük, és a speciális helyzetekhez igazodó „testhezálló” programok kialakítása érdekében nem egy esetben helyszíni tanulmányokat is folytattunk. Az elméleti és gyakorlati szakemberek jól összehangolt együttműködése máris kézzelfogható — persze meg távolról sem teljesen kielégítő — eredményt hozott: az alkalmazó iparvállalatok. többek között a Csepel Vas- és Fémművek, a Hajdúsági Ipa-r művek, a Repülőgépes Növényvédő Állomás kedvező tapasztalatokról számoltak be. Kiderült, hogy az eddig nélkülözött elektronizált anyagvezérlési programunk hasznos útmutatást nyújtott számukra: megkönnyítette a zavartalan üzemvitelt biztosító géptípusok optimális kiválasztását és azok hatékony alkalmazását. Ugyanakkor azt is elérték, hogy eddiginél jóval kevesebb munkaerő fel- használásával lényegesen nagyobb mennyiségű anyagot tudnak megmozgatni, mégpedig az eddiginél jobb hatásfokkal. (MTI) „Képzett” betegek — A receptírás-bevezetés kérdése is — mondta a minap egy , fiatal körzeti orvosnő. — Kezdetben hosszú listával jelent meg itt egyik-másik beteg. Aztán szépen, fokozatosan rászoktattam őket, hogy a gyógyszert nem a beteg, hanem az orvos írja fel, méghozzá vizsgálat alapján. Tiszteletre méltó álláspont. \ betegek többsége tiszteli az ilyen magatartást, mert előbb-utóbb megérti, hogy a nyakló nélküli gyógyszerfogyasztás nemcsak azért helytelen, mert költséges „passzió”, hanem mert egészségtelen is.. Más értelemben „egészsegtelen” magatartás a táppénz „pazarlás”. A lakosság erőnléti állapota, a közegészségügyi beszámolók szerint. örvendetesen javul. A tbc leküzdésében, a csecsemőhalandóság csökkentésében számottevő eredményeket mutatunk fel. A táppénzgörbe mégis évről évre felfelé ível. Már régen túllépte az ugyancsak magasnak ítélt 5 százalékot is. igencsak „görbe” képet rajzolva tízmilliós népünk munkabíró képességéről. Érthetően gyakran vetődik fel a kérdés: valóban annyira betegek lennénk? Avagy olyan kórral állunk szemben, amely a munkaerkölcsöt emészti? A szándékosan kissé karikírozott kérdésekre sem igennel, sem nemmel nem válaszolhatunk. Kétségeién ugyanis, hogy a táppénzes állományban levők túlnyomó többsége valóban beteg. Pontosabban, szakszerűbben: foglalkozásában keresőképtelen. És a keresőképtelenségnek a törvényben meghatározott időtartamára megilleti a táppénz. Ezt a költséget, illetve a költségnek ezt a részét ném sokallja senki. Sokallható viszont az a rész, az az egy-két tized százalék, ami illetéktelen eszközökkel illetéktelen kezekbe jut. Nyilvánvaló, hogy a táppénzcsalókról van szó. Azokról, akik nem restellnek némi honoráriumot is kilátásba helyezni körzeti orvosuknak a táppénz, a néhány napi lógás, vagy szabad „fusizás” reményében. Az is nyilvánvaló, hogy mint rendesen, ezútal szintén kettőn áll a vásár. Az az orvos, aki száz forintért, vagy a többszöröséért hajlik az ókirathamisításra, aligha tekinthető hivatása magaslatán. állónak. Nem beszélve arról, hogy a manapság sokat emlegetett hálapénz elfogadása ebben az esetben kimeríti a korrupció fogalmát. De nemcsak az korrupt, aki elfogadja. hanem az is, aki adja. Hiszen szándéka egyértelmű. Pénzért akar vásárolni magának illetéktelen előjogokat. Ellenszolgáltatásért óhajt hozzájutni an- hoz, ami nem jár neki. Talán felesleges hangsúlyozni, mennyire ellentétes ez a, magatartás mindenféle munkaerkölcs- csel. És különösen a szocialista munkaerkölccsel, amely tudatö- san vállalt fegyelmet feltételez. Igv kapcsolódik a gyakran emlegetett orvosetikához, az orvosi munkaerkölcshöz a beteg etikája. Illetve az etikai érzék minimumának hiánya. És ez az a hiány, amiért nehéz milliókkal fizet a társadalom. Hiszen — elég talán erre utalni — a táppénz csupán egytized százalékos csökkentése, nem számítva a termelési többletet, 40—50 millió forinttal gyarapítja a költségvetést. Ilyen összegekkel rövidítik meg becsülettel dolgozó társaikat a „képzett” betegek. L. M. Olajmező Szeged alatt Móravárosban folytathatják a lakóházak építését 41 új húsipari termék négy év alatt Meghatározták az üzletek állandó választékát Ismeretes, hogy Szeged határában, jórészt a Tisza—Marosszögben,. csaknem 100 négyzetkilométeres területen húzódik hazánk legnagyobb szénhidrogénmedencéje, amelyen a kitermelés már egy évtizede tart. Ezenkívül a geológusok közvetlenül a város lakott területe alatt is felfedezték egy olaj- és gázmezőt. Ennek négy éve tartó, tervszerű felkutatása eredményesen befejeződött, összesen tizenöt kutat fúrtak, s megállapították, hogy a jelentős olaj- és földgáztelep mintegy tíz négyzetkilométeres területet foglal el. közvetlenül a város lakóházai, középületei, gyárai alatt. A város alatti olajkutatások befejeztével elhárultak az akadályok Móraváros fejlődése elől, ahol az elmúlt években építési tilalmat rendeltek el. Ezeket a korlátozásokat részben már feloldották: «gyes területeken ismét engedélyezik családi házak építését Kedvelt az M-SE Ugrásszerűen megnőtt a kereslet a Komáromi Kőolajipari Vallalat legújabb terméke, az M-SE elnevezésű multiszuper közlekedési motorolaj iránt. Ez a termék megfelel mindazoknak az új követelményeknek, amelyeket az ilyen finomítványoktól világszerte elvárnak a gépkocsi-tulajdonosok. Egyre több vállalat és magángépkocsi-tulajdonos ismeri fel, hogy az új magyar motorolaj egyenértékű a hasonló import olajokkal, bizonyítja ezt, hogy míg tavaly csak 1500 tonnára, az idén már ennek háromszorosára, 4500 tonna M-SE mul- tyszuperolaj gyártására kapott megren 'elést a komáromi vállalat. (M f) A húsipar évek óta kielégíti a lakosság igényeit, eleget tesz a fokozódó belföldi megrendeléseknek. Az egy főre jutó Lusfogyasz- ás 1970-ben 57 kiló volt. 1974- ben meghaladta a 69 kilogrammot. Idén a hús- és húskészítményforgalom tovább növekszik, a terv szerint 3,8 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megállapítása szerint a választék is kedvezően alakult. A viszonylag nagyarányú beruházások nélkül nem győzték volna a növekvő mezőgazdasági- üzemi állatszállítmányok fogadását. A tervidőszak utolsó évében, 1975-ben az ipari kapacitás 6,5 millió sertés levágását és feldolgozását teszi lehetővé, és időközben sor kerülhetett a gyártmányszerkeze „finomítására” is. Megkezdték a hazai ízlésnek megfelelő újabb termékek nagyüzemi gyártását, de legalább ennyire jelentős a kisebb kalóriatar- tartalmú, zsírszegény termékék választékának bővítése.. Az üzemek összesen 41 féle új terméket hoztak ki, ami azt jelenti, hogy egyharmadával bővítették a választékot. A felvágottak választéka — kilenc a kolbászféléké — három újabb termékkel bővült. Emellett sláger lett a hurka, amelynek választéka öt év alatt kétszeresére bővült, és ugyanilyen mértékű a felfutás az úgynevezett kenős-árukból is, ezek száma 7-ről 14-re nőtt. A főtt húsokból szintén nagyobb a választék. (MTI) .
