Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
▼U-AG PROLIT ARJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 192. szám Ára: 90 fillér 1975. augusztus 16. szombat A KERESKEDELEM PRÓBÁJA VOLT Ma zárul a nyári vásár Augusztus 4—5—6-án, a kezdetkor hirtelen meglódult, aztán kissé visszaesett, s most. e hét végén tetőzött a ruházati boltokban az idei nyári szezon végi vásár forgalma, amely — lassan közhelyszámba megy, mégis igaz — ezúttal ismét rekordszintet ért el. Ennek okát a kereskedelem vezetői az utóbbi hónapokban tapasztalt választékj avulásban, a megnövelt árualapban és az igazán jó minőségű, friss holmik, az újdonságok 20—40 százalékos ár- leszállításában látják. Mint elmondták, az elmúlt 11 munkanapon az áruházi dolgozók közül — aki csak élt és mozgott — szinte kivétel nélkül mindenki a pultok mögött foglalatoskodott. Mert a vevők — egyre többen vannak, akik várják, számítanak erre az immár hagyományos „kiárusításra” — özönlöttek, s vitték az olcsóbban kapható divatos színű, mintájú, fazonú selymet, szövetet, könnyű ruhát. pulóvert, nyári cipőt, szandált... Bár a tegnapi és a mai adatok még nem ismeretesek, az eltelt tíz nap mérlege mindenképpen a fokozott érdeklődés, a vásár sikere mellett tanúskodik. A Centrum Áruházak Bács-Kiskun megyei egységében, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi üzletben az engedményes áruk ellenértéke 3 millió 550 ezer forint volt. Ezek kedvezmény nélkül. 5 millió 240 ezer forintot értek. A különbözet — 1 millió 690 ezer forint — a vásárlók pénztárcájában maradt. A tavalyihoz viszonyítva pedig a két Centrumban 133. illetve 129 százalékos forgalmat értek el. Az Alföld Áruházban mintegy 2 millió forintért adtak el olcsóbb cikkeket: a lakossági megtakarítást itt 600 ezer forintra becsülik. Rendkívül kedvezően alakult a vásár a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat üzleteiben is. 1974-ben a 10 millió forintos kiárusított készletükön 2 és fél milliót „nyertek” a vevők, az idén pedig már eddig 13 millió forint értékű áru talált gazdára, s a közönség „nyeresége” 4 és fél millió. Ami a keresletet illeti, nem csak a szezonális — blúzok, lenge szoknyák, fürdőruhák, kempingnadrágok, úszók — de a strandcikkek — pulóverek, öltönyök. pantallók, fehérneműk is fölöttébb nagy népszerűségnek örvendtek. Mindent egybevetve: az 1975-ös nyári engedményes vásár megyénkben a tervezettnél jóval sikeresebbnek mondható és, ez a kereskedők erőfeszítésein túl egy kicsit könnyűiparunkat is dicséri. K. F. TIZENHÉT ES FEL EZER VAGON CUKORRÉPA A FÖLDBEN Az őszi munka előkészületeiről tanácskozott a mezőgazdasági operatív bizottság Augusztus 1-re megyeszerte learattak a mezőgazdasági Szemek, csupán a szakszövetkezeti gazdák kisparcelláin, főként vízjárta földeken maradt még lábon a termés. Azóta ezt is levágták és rövidesen elcsépelik. Az idei esős nyáron bebizonyosodott, hogy a műszakilag felkészült mezőgazdasági üzemeknek nem okozott nagy gondot az aratás. Számos termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, ahol megfelelően gépesítették a kalászos termesztését, egy-egy kombájnnak legfeljebb 80—90 hektár gabonát kellett learatnia. Másutt elsősorban a szakszövetkezetekben 200—300 hektár is jutott egy gépre. Imrehegyen 287, a kís- kunmajsai Jonathán Szakszövetkezet gabonaföldjén pedig 270 hektár aratnivalója volt a gépnek. Különösen a szakszövetkezeti gazdaságok kisparcellái hátráltatták a munkát. Az egyik kiskőrösi szakszövetkezetben a szétszórt, apró táblás gabonavetés miatt tíz óra hossza alatt csupán 1,4 hektárt aratott a kombájn. Pénteken délelőtt Kecskeméten tartotta ülését a megyei mező- gazdasági operatív bizottság, s értékelte az aratás tapasztalatait. A testület úgy foglalt állást, hogy az 1976-os eszendő gabonatermésének gyorsabb betakarítása érdekében, a mezőgazdasági szak- szövetkezetek vezetőségei gondosabban készítik elő az őszi munkát. Szervezzék meg úgy a magágykészítést és a vetést, hogy a szakszövetkezet területén 2—3—5, ahol erre mód van esetleg 10 hektárnál kisebb területre kenyér- és takarmánygabona ne kerüljön. 1976-ban így az arató- csplőgépeket jobban ki tudják majd használni és a termés veszNagy károkat okozott a jégverés, a bel- és árvíz Katonai államcsíny Bangladesben Mudzsibur Rahmant meggyilkolták Banglades fegyveres erői pénteken hajnalban államcsínyt hajtottak végre, s meggyilkolták Mudzsibur Rahman sejk elnököt, Banglades állam alapítóját, Manszur Ali miniszterelnököt és Mudzsibur Rahman két unokaöccsét — jelentették nyugati hírügynökségek. Daccában kijárási tilalmat rendeltek el. • Vége az aratásnak. A javítóhelyre vonult a kombájnos. A kukorica betakarításáig rendbehozza a gépet. (Szilágyi Mihály felvétele) tesége kevesebb lesz mint az idén. Országszerte és a megyében is számos gazdaságban nagy kárt okozott a fagy, a jégverés, a belvíz. Az operatív bizottság arra kéri a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, tegyenek meg mindent hogy ami termés az elemi csapás után megmaradt, azt a legkisebb veszteséggel takarítsák be ... Bács-Kiskun megyében az idén a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb területen termesztenek cukorrépát az állami gazdaságok és a szövetkezetek. Az előzetes becslés szerint a termés kielégítő. összesen tizenhét és fél ezer vagon cukorrépát kell felszedni, az ercsi, valamint a Szolnoki Cukorgyárba elszállítani. Mindkét üzem augusztus 25-én kezdi a termés átvételét és a hónap utolsó napjaiban a répa feldolgozását. Az üzemfek gondosan készülnek a szezonra. Rajtuk kívül álló okok miatt azonban a termés átvétele nem lesz zökkenő- mentes. Az Ercsi Cukorgyár az idén a solti vasútállomáson 6 millió forintot szándékozott a cukorrépa-rakodóhely korszerűsítésére költeni a MÁV Szegedi Igazgatósága azonban még mindig halogatja az engedély kiadását. Hasonló a helyzet másutt is. Az állampusztai rakodó bővítésének engedélyezését két éve kéri eredménytelenül a cukorgyár. A kisteljesítményű rakodótér rendkívül sok gondot okoz a gyárnak és a közeli mezőgazda- sági nagyüzemnek, amely 600 hektáron termeszt 1975-ben cukorrépát. K. A. A daccai rádió adására hivatkozva közölték a hírügynökségek azt is, hogy a puccs végrehajtói Knondker Musztak Ahmed eddigi kereskedelemügyi minisztert nevezték ki az új állam elnökévé. A PTI indiai hírügynökség értesülése szerint Knondker Muszták Ahmed, az államcsíny irányítója és értelmi szerzője a meggyilkolt Rahman sejk egykori harcostársa és közvetlen munkatársa volt, de az utóbbi időben szembefordult vele. Az első szórványos jelentések a Reuter szerint arra utalnak, hogy a pucs- csot Nyugat-barát politikai és katonai erők szervezték meg. Három órával az államcsíny végrehajtása és Mudzsibur Rahman sejk meggyilkolása után az ország új elnöke rövid rádióbeszédet initézett-a néphez. Közölte, hogy Mudzsibur Rahman sejket megölték és „egyeduralmi kormányát megdöntötték. Arra szólította fel „összes békeszerető honfitársait”, hogy teljesítsék kötelességüket és működjenek együtt az új kormánnyal. A fegyveres erőket, a rendőrséget és a katonai jellegű szervezeteket felkérte. hogy működjenek együtt vele. A külföldi kormányokat pedig arra hívta fel. hogy diplo- mácilag ismerjék el kormányát. Befejeződött . az I. magyar-szovjet ifjúsági barátságfesztivál Egyidejűleg bejelentette, hogy országszerte rendkívüli állapotot és. rneghatározatlan időre szóló kijárási tilalmat rendeltek el. Banglades három fegyvernemének parancsnokai, valamint a rendőrség főfelügyelője néhány órával a katonai államcsíny után „teljes hűségükről” biztosították a puccsal hatalomra segített új államfőt. Az UNI indiai hírügynökség daccai helyszíni tudósítása szerint Banglades fővárosában a reggeli órákban szórványos lövöldözést lehetett hallani, de egyébként „nyugodt” a helyzet az elnökségi ■ palota előtt harckocsik foglaltak állást és tankok cirkálnak a legfontosabb útvonalakon is. A daccai rádió felszólította a különböző nem katonai fegyveres testületek tagjait, jelentkezzenek a legközelebbi katonai parancsnokságnál, és „szigorú elbánást” helyezett kilátásba mindenki számára, aki szembeszáll az új kormányzattal. A pakisztáni rádió Űj-Delhiben lehallgatott adása szerint az új daccai kormányzat úgy döntött: Banglades neve ezetúl „Banglades Iszlám Köztársaság” lesz. Pénteken zárónapjához érkezett az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál. A két küldöttség délelőtt országépjtő munkánk 30 esztendős eredményeivel ismerkedett: vendéglátóik, a budapesti fiatalok kísérték el őket kisebb-nagyobb csoportokban a kongresszusi zászlóval, oklevéllel kitüntett fővárosi üzemekbe. A magyar és a szovjet fiatalokat mindenütt nagy-nagy szeretettel fogadták, az üzemek párt-, állami és ifjúsági vezetői kísérték végig őket a gyáregységeken, a műhelycsarnokokban, s a szociális létesítményekben. Délelőtt megtartotta záróülését a fesztiváltanács, s a fesztiválnak otthont adó Budapesti Műszaki Egyetemen dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és J.M. Tyazselnyikov, az össz-szövetsé- gi Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára ünnepélyesen aláírta a két ifjúsági szövetség 1979-ig szóló együttműködési megállapodását. A megállapodásban a két ifjúsági szövetség megelégedéssel állapította meg, hogy tovább mélyül és erősödik a két szervezet közötti testvéri barátság. Az együttmű- (Folytatás a 2. oldalon.) NÉPI MOTÍVUMOK, FALBURKOLATOK, TECHNIKAI KÍSÉRLETEK Gyarapodott tavalyhoz képest azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a száma, amelyek az Állami Biztosítóval szerződést kötöttek. Az idén a kedvezőtlen időjárás miatt különösen sok és nagy kár érte a mezőgazdaságot, s akik biztosítottak, csökkent a veszteségük. Azért mondható, hogy csökkent — s nem térülhet meg teljesen még a kár kifizetésével sem —, mert például az ültetvényekben a jégverés hatása nemcsak az idén, de a jövő terméseredményeiben is érezhető lesz. nem végleges —, a gyümölcsöZománcművészeti kiállítás Kecskeméten Az elmúlt esztendőben a megye gazdaságainak 190 millió 646 ezer forint kártérítést fizetett az Állami Biztosító megyei igazgatósága a különböző növényekben keletkezett veszteségek miatt. Idén, az eddigi becslések szerint, a kifizetendő összeg meghaladja majd a 200 millió forintot. Az elmúlt évekhez viszonyítva megkétszereződött azoknak a napoknak a száma, amelyeken jégeső pusztított. Augusztus közepéig 35 alkalommal esett jég. Először május 19-én, s különösen nagy kárt okozott Kecskeméten és a járásban. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a szamóca 97 százaléka megsemmisült, s a biztosító egymillió forint kártérítésben részesítette a szövetkezetét. A május 20—23. közötti jégverés a bajai és halasi gazdaságokat érte, tizenhat helyen tarolta le a szántóföldi és kertészeti kultúrákat. A Bajai Állami Gazdaságban niég sohasem láttak tavasszal olyan csupasz szőlővesszőket, mint a vihar után. A tojásnagyságú jég minden levelet, rügyet levert a vesszőkről. Azóta még négy alkalommal érte a gazdaság búza- kukorica- és árpatábláit, valamint a gyümölcsösöket Jégeső. Több mint öt és fél e?er hektáron 5—100 százalék közötti kár keletkezett. Az eddigi megállapítások szerint —, amely sökben mintegy 22 millió forint a veszteség. A már betakarított növények után a biztosító 6 millió 106 ezer forintot utalt át a bajai gazdaságnak. Az előzetes kármegállapítás szerint azonban 40—45 millió forintra tehető az az összeg, amelyet a betakarítás után a biztosító kifizet. , Az összegek sehol sem tekinthetők véglegesnek, s ezt hangsúlyozta is beszélgetésünkkor Bogdán Jenő, az Állami Biztosító megyei igazgatósága növény- termesztési ágazatának szakértője, és Hideg Antal vezető kárszakértő. Elmondták, hogy augusztus első hetéig összesen 44,8 millió forintot fizetett ki a biztosító a növénykárok következtében, ezen belül a jégverés okozta pusztítások miatt 37,2 milliót. Ez utóbbi értéke hatmillióval több a tavalyinál. Igen kevés azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol ne okozott volna pusztítást a jég. Az utolsó augusztus 7-én volt, de a sok évi tapasztalatokat figyelembe véve még szeptember végéig számítani lehet hasonlókra. Néhány, kevésbé figyelembe vett, vagy nem eléggé ismert kockázatvállalásról, ezek feltételeiről is érdeklődtünk. Többek között a viharkárok rendezéséről. — A kalászos gabonánál kockázatviselés csak abban az. esetben van — mondotta Bogdán Jenő —, ha a vihar szempergést okoz, vagyis közvetlenül a betakarítás előtt, érés után károsít. Ha a vihar együtt van a jégveréssel. akkor jégkárként kezeljük. Néhány növénynél, így például a dohánynál, téli almánál, a kenderhél az alapbiztosításban a vihar okozta kár térítése is . szerepel. Mód van azonban kiegészítő biztosítás megkötésére a ^szőlőültetvények, tavaszi fagy és minden növénynél a belvízből származó károk térítésére. Az idén a belvíz is sok gondot okozott, erre azonban kiegészítő biztosítást csak tíz gazdaság kötött a megyében. A többinél az ebből származó kárt nem tudjuk téríteni. — Az időjárás szokatlan helyzeteket is teremtett, összetorlódtak, szinte szétválaszlhatat- lanná váltak az elemi csapások. Ugyanis a jégverés, a viharkár és áz esőzés egyszerre jelentkezett, s az utóbbi sok'helyen belvizet okozott. A belvíz miatt több gazdaságban kipusztult az ültetvény, a szántóföldi növény. E rendkívüli esetben a csak alap- biztosítással rendelkezők milyen kártérítésben részesülnek? — Ezt úgy kell értékelnünk, — válaszolt Hideg Antal, — hogy a kockázati szerződésben nem foglalt tényező okozta a legnagyobb kárt. Ilyen esetben is fizet a biztosító, de a visszatérítendő összeg megállapítása — szó szerint idézem a rendelkezést — „nem a várható termés mennyisége, hanem a hektáronkénti biztosított hozamérték 60 százaléka alapján — az esetenkénti megállapított kárszázalék figyelembevételével — történik”. A bel- és árvizek felmérése még nem fejeződött be Cs. I. Tegnap délután a megyei művelődési- központ előcsarnokában megnyílt kiállítással lényegében befejeződött a kecskeméti zománc-művészeti alkotótelep művészeinek tábora. A közönség öt szovjet és tizenety magyar alkotó. a több mint egyhónapos együttlét alatt készített munkált tekintheti meg. A változatos technikai eljárásokat, formavilágot, mondanivalót és alkalmazási lehetőségeket felvonultató tárlat kitűnő alkalmat kínál arra, hogy ki-ki lemérhesse tevékenységük hasznosságát és eredményeit. A kecskeméti Katona József Múzeum és a megyei művelődési központ az intézmény előcsarnokában közösen megrendezett kiállítást Papp Gábor művészettörténész nyitotta meg. A tárolókban és a falakon a szovjet vendégek huszonnyolc és a magyar résztvevők hetvennégy alkotását helyezték el. A kiállítás egésze azt példázza, hogy az alkolótelep rendezőinek céljai ta- lákoztak a meghívott művészek elképzeléseivel. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kemencéiben a tábor résztvevői az utóbbi hetekben szép számmal égettek ki belső és külső falburkolati terveket. Ezek az épületek egyformaságát és építészeti sivárságát vannak hivatva feloldozni. Sokan technikai kísérletekkel is foglalkoztak. A különböző mázak, réz- és vasanyagra felvitt és kiégetett festékek egymásra hatásának változatos szín és formabeli elrendeződéseit dolgozták ki. Mások pedig a néprajzi elemek, a Kunság, illetve az Alföld díszítőművészetének formavilágából merítve készítették el hagyományt és modernséget egybeötvöző alkotásaikat. Külön meg kell emlékezni a Szovjetunió távoli részeiről érkezett alkotók zománctechnikával előállított iparművészeti tárgyairól. A vázák, virágok, tálak és más ötvöstárgyak ugyancsak a műfaj új és érdekes lehetőségeiről tanúskodnak. A kiállításon látható alkotásokat ismételten elbírálják. Egy e célra összehívott társadalmi bizottság. választja ki azokat a legértékesebb műveket, amelyek a Bács-Kiskun megyei Tanács tulajdonába kerülve alapját képezik majd á megyei múzeumban létrehozandó zománcművészeti gyűjteménynek. A kiállítást szeptember 5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. . P. M. J • Tűri Endre: Xflttkak • Látogatók a kiállításra.
