Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

1975. július 1. • PETŐFI NfiPE ® 5 Nemzetközi színházi fesztivál . m r i > i i •• i .i.. i —.: 1 I ... ,...1 ../l i-t* mi’níiWvni A múlt hónapban a lengyel főváros három héten keresztül a nagyvilág színházművészetének vendéglátója volt. Június 8-án került sor a Nemzetek Színháza új évadnyitó előadá­sára Varsóban. • A rendezvénysorozat felújí­tásáról szóin döntés 197M-han. Moszkvában, a Nemzetközi Szín- háztudnmánvi Intézet; XV. kong­resszusán született meg. A Nem­zetek Színháza korábban — 1957—69 között — Párizsban mű­ködött. Itt volt. a színház állandó székhelye is. Az. idő múltával a vállalkozás jelentősége erősen csökkent, s végül a francia kor­mány megvonta tőle a szubven­ciót. A Nemzetek Színházát most új alapokon ismét életre keltik. Az idei évadtól kezdve ez a fesz­tivál minden évben más-más országban mutatkozik be. lehető­séget nyújtva a különböző orszá­gok színházkedvelőinek a világ­színház legújabb törekvéseinek megismerésére. Az 1974-ben Pá­rizsban megtartott előkészítő tár­gyalások során a résztvevők el­határozták. hogy az 1975-ös var­sói évadot követően 1976-ban Belgrádban '77-ben az NSZK-beli Mannheimban. ’78-ban. pedig Pá­rizsban rendezik meg a Nemze­tek Színháza bemutatósorozatát. A fesztivál legfőbb feladata természetesen a világszínház leg­kiválóbb együtteseinek és azok előadásainak bemutatása. Sor ke­rült azonban megbeszélésekre, szimpóziumokra, és tudományos eszmecserékre: melyeknek felada­ta a modern színművészet főbb irányvonalainak es törekvé­seinek elemzése S lehetőseget kannak bemutatkozásra az új rtahat. új. ki nem próbált mű­vészi formákat kereső kísérleti és műhelyszínházak társulatai is. A Nemzetek Színháza 1975-ös varsói évad iának műsorában 14 ország 10 színháztársulata szere­pel . 19 előadással. A győzelem harmincadik évfordulója alkal­mából a hős szovjet katonák em­lékének tiszteletére a moszkvai Moszszov.iet színház társulata Alexander Tvardovszkij „Vaszi- lij Tyorkin” c. költeményének színpadi változatát mutatta be, Jurii Zavardzkij rendezésében, melyet a magyar nézők is láthat­tak a színház magyarországi ven­dégjátéka alkalmával a Thália Színházban. • Pablo Neruda ..Jochim Mu- rieta dicsősége és halála” c. da­rabját a berlini Deutches Theater művészei adták elő. a berlini színművészeti főiskola hallgatói­nak közreműködésével. Ariadne Mnouchkine párizsi színháza, a Theatre du Soleil. modern Come­dia dell’Art előadásában a mai nyugati munkásság antikapitalis­ta harcáról, és a burzsoá társa­dalmi rend bomlásáról ad kepei. A: t'oúdá.s ironikus csengés: ci­nt:: Alanykor 4. Brecht . S/c cm ián! íóembor‘‘-e a leróni Volksbühne feldolgozásában ke­rült bem Palásra. Ax előadás ren­dezőié: Benno Besson. Manekuso Flei.iscr ..Tisztogatás Ingolstadt­ban" c. darab iát a Schaubühne am Helschen Ufer társulata mu­tatta be, Peter Stein rendezésé­ben A daraó képet ad arról a német buzsoáziáról. amely döntő szerepet játszót tt Hitler hatalom­ra juttatásában, s amely ismét ro- konszenvvel figyeli az NSZK-beli neofasiszta csoportosulások tevé­kenységét. A Benői Állami Szín­ház Gabriela Preissova „Jenufu" c. drámáját butatta be. A szófiai Nemzeti Színház egy mai bolgár szerző. G. Dzsagarov „Egy kis darab föld” c. darabját hozta magával Varsóba, míg a belgrádi Atelier 212 Színház Dusán Ko- vacevic ..Hosszútávfutók” c. mű­vét mutatta be a lengyel közön­ségnek. A Bukaresti MÍG Szín­ház Maria Sorescu „Forrás” cí­mű költői színjátékéval vendég­szerepeit. Dinu Cernescu rende­zésében. A modern drámairodalom kép­viselői mellett számos klasszikus szerző is szerepelt a Nemzetek Színháza idei műsorában. • A berlini Volksbühne pél­dául Ibsen „Vadkacsá”-jának modern színpadi feldolgozását is bemutatta a fesztivál közönségó- nek. A glasgowi Citizen’s Theat­re művészei John Webster ..Amalfi Hercegnő c. tragédiáját adtok elő A-stockholmi Királyi Sxir.háx Shakespeare ..Vízkereszt" c. darabját mutatta be. Ingmar Bergman rendezésében. A kapos­vári Csikv Gergely Színház. — a magvar résztvevő — pisiig egv másik Shakespeare-vigjáték. az „Ahogy tetszik" érdekes, modern felfogású előadásával vett részt a seregszemlén. • K/ek az előadások átfogó ké­nét adtuk a modern színházmű- vészet általános törekvéseiről, valamint fő l'eilődesi irányairól. E törekvések és irányzatok ala posabb megismerését és megérté­sét szolgálta a június 11—13-a között ugyancsak Varsóban meg­rendezett nemzetközi színházmű­vészeti sz.impóziüm. melynek szervezői: a Nemzetközi Színház­tudományi Intézet, valamint a Színházi Kritikusok Nemzetközi Szövetsége (röv.: ACIT). Ez utób­bi szervezet egyébként június 9—10-én Varsóban tartotta meg ez évi kongresszusát. Az eddigi körkép is bizonyítja, hogy az „abszurd színház” divat­ja elmúlt és mindenütt a realista — társadalmi és politikái tartal­mat hordozó — előadások térhó­dítása figyelhető meg. E művé­szeti áramlat új eredményei és további feladatai központi téma­ként szerpeltek a világ színház- művészeinek varsói találkozóján. R. S. Pályaalkalmasság A pedagógusok feladata a gyermekközös­ségek oktatási és nevejési folyamatának irá­nyítása. Ez már önmagában is bonyolultabb munka — mondjuk egy ismeretterjesztő elő­adás megtartásánál. Hiszen egyrészt az is­mereteket fel is kell dolgozni a tanulókkal, — nem elég tehát a puszta prelegálás — másrészt bizonyos magatartási formákat, személyiségvonásokat kell kialakítani a gyermekekben. A tanári-tanítói munka e két oldala elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással. Szüntelen figyelmet és nagyfokú alkalmazkodást kíván, és ennek következté­ben erőteljesen igénybe veszi a pedagógu­sok idegrendszerét. A korszerűsödő oktatási-nevelési körülményeknek csak kiegyen- súlyozott személyiségek képesek eleget tenni. Kicsit hasonlít ez a gépkocsivezetők mostanában so­kat emlegetett tűrési képességé hex.. Akiket hirtelen dührohamok* öntenek el. akiknek rejtett, visszafojtott agresszivitás^ elő­tör a volán mellett, azok alkal­matlanok a gépjárművek vezeté­sére. Nem kevésbe- igv van ez a ka­tedra mögött. A tanításhoz nem elégséges a tananyag beható is­merete — pedagógiai érzék is szükséges e hivatáshoz. Türel­müket könnyen elvesztő, durva­ságra hajlamos, uralkodásra vá- gvó. belátásra képtelen személyi­ségek nem valók a gyermekkö- zösségek életének, tanulásának irányítására. □ n n Mindez világos és könnyen megérthető. így az is feltéttelez- hető, hogy a pedagógiai pályára készülő fiatalok felvételi vizsgája során legalább olyan gondosággal vizsgálják meg a jelentkezők sze­mélyiségét. mint tárgyi tudását. Ez azonban nem általános gya­korlat. A tanítóképző intézetek és tanárkén/.c főiskolák mindenek­előtt a középiskolában tanultakat kérik számon a jelentkezőktől, és ennek alaptan ítélik meg alkal­masságukat. A jelöltetk kielégítő történelem, matematika, vagy iro­dalom ismeretéből viszont még nem okvetlenül következik, hogy a későbbiekben megállják helyü­ket az általános iskolák, óvodák g vermek közössegei ben is. Ez is közrejátszik abban, hogy a pe­dagógus k éoz.ő inté/m én y ek be n végzettek közül nem egy fiatal szakember hagyja el a pályát né­hány éven belül, mert belátja- nem alkalmas erre a bizony néni könnyű munkára. í's ez. még a jobbik eset' A képzésükre for­dított pen/t és fáradtságot meg­takaríthatnánk. ha minden esetben piszichológusok vizsgálata előzné meg tanulmányaik megkezdését. Hiszen a lélektan korszerű eszkö­zeivel kideríthetők a pedagógiai munkát zavaró, vagy esetleg ki­záró érvényű személyiségvoná­sok, rejtett, vagy' nyílt tulajdon­ságok. Néhánv felsőoktatási intéz­ményben. az elmúlt é\'ekben —, kísérleti jelleggel — már meg­kezdték a felvételiző pedagógus- jelöltek eddigieknél mélyebb, összetettebb pályaalkalmassági vizsgálatát. Megyénkben a Bajai Tanítóképző Intézet vesz részt a leghalárososabb módszerek kidol­gozásában. Az alkalmazott pszichológiai tesztek a jelentkezők idegtevé- kenységének működését, kapcso­latteremtési képességeit, figve- lemössxpontoMtását és egyéb tu­lajdonságait tárják fel. Nem lé­nyegtelen a pálya iránt érzett motiváció vizsgálata sem. hiszen a pedagógusok hivatástudata közrejátszik eredményes mun­kájukban. Valóságos nevelesi helyzetieket, is elemeztetnek a fiatalokkal, ami sok mindent el­árul képességeikről. Végezetül gyakorlati foglalkozásokon, álta­lános iskolás gyerekek között is megfigyelik a jövendő nevelők viselkedését... A vizsgálatok eredményeinek összegezése már pontosabban ki­Lélek vagy psziché mutatja: kiben mennyi pedagó­giai hajlam, érzék rejlik. □ n n Az új rendszerű alkalmassági vizsga követelményei nem feladat- jellegűek. Sem készülni, sem tataul- ni nem kell. a felvételiző diákok­nak ezért idegeskedniük is feles­leges. A tapasztalatok szerint nem is idegenkednek a saját érdekü­ket ugyacsak szolgáló próbatétel­től. Igaz, eddig még csalt kísér­letben. vetítek részt, amelynek eredményei nem befolyásolták a felvételi pontszámok — és esé- Ivek — alakulását. A tapasztalatok halmozódnak, és néhráhv éven bélül országosan is bevezetik az úl Vizsgálati mód­szereket. Céljuk nyilvánvalóan nem az. hogy megszigorítsák, megnehezítsék a pedagógiai főis­kolákéra. egyetemekre való be­jutást. Szerepük csupán annyi, hogy az iskolákba és óvodákba az oktató-nevelő munkára min­den tekintetben alkalmas szemé­lvek kerüljenek. A jövendő generációk alapos képzése, az óvodai és tanintézeti oktatás és nevelés gyakorlata a társadalmi érdeklődés középpont­jában áll. Az iskolai munka kor­szerűsítése. az a célkitűzés, me­lyet a XI. pártkongresszus úgy határozott meg, hogy az általános iskola nyújtson nagyobb lehető­ségeket a személyes képességek felszínre hozásához, sürgetik a pedagógusjelöltek pályaalkal­massági vizsgálatainak bevezeté­sét. Pavlovits Miklós Szókincsünk igyekszik megma­radni. alkalmazkodni a társadal­mi változásokhoz. Szavaink je­lenlése megváltozhat, új árnya­latokkal gazdagodhat. Jövevény­szavakra csak akkor van szük­ség. ha új fogalmakat kell meg­nevezni. Az idegen Szavak közül is csak a nemzetközi szavak szükségesek. Pedig sokszor éppen arra hi­vatkoznak. hogy az. idegen sza­vak színesítik a nyelvet, a kife­jezési lehetőségeket gyarapítják. Valóban vannak olyan esetek, amikor nem térhetünk ki az ide­gen szavak használata elöl (pl. rádió, politika, televízió, gáz, fi­lozófia). Régebben egy rádióelőadús azt fejtegette, hogy a filozófiának szüksége van a görög eredetű psziché szóra, mert a magyar lélek szó nem fejezi ki pontosan azt, amit a görög eredetű szóval ki tudunk fejezni. Pedig a lélek szó kifejezte a vándorló magyar, ság pogány lelkiségét, a keresz­ténnyé lett magyarság ajkán a szó a keresztény lélek jelentését vette fel. és talán a filozófiai lélekíogalom megnevezésére is alkalmas lehet. Sok példát idézhetünk arra. hogyan változott meg régi sza­vaink jelentése. A ház az ősi nyelvben putrilakást, sátort je­lentett, de amikor kőházakat kezdtek építeni, nem kellett új szót keresni. A fal eredetileg vesszőfonadék volt. A vaj szó ré­gi, a rokonnyelvekben meglevő zsiradék, halzsír. olaj jelentése alapján vándorló őseink nem is­merhették a vajat. (Csak a finn nyelvben van meg a szónak a vaj jelentése.) A kenyér sem olyan ízletes kenyeret jelentett, mint a mi Csorba-féle kenye­rünk, hanem valami kásaféle ételt. A gyertya régen fáklyát je­lentett, amit a tanyán (akkori jelentése szerint halászóhelyen) az éjjeli halászat alkalmával használtak. A koporsó az új vi­szonyok között kapta mai jelen­tését, régi jelentése láda volt. Ezek a példák szemléletesen mu­tatják, hogy az új fogalmakat a már meglevő szavakkal fejezték ki. ha rokonságot éreztek a régi jelentéstartalom és az új fogalom között. A kereszténység felvétele után az új viszonyoknak megfelelően változott meg sok régi, a po- gánykori viszonyokra vonatkozó szavunk jelentése. A bér régen ajándékot jelentett, a bérmunka kifejlődésével kapta mai jelen­tését. A bírság régen ítélet volt, újabban kapta a (pénz) bírság jelentést. A bölcs eredetileg va­rázslót jelentett, ebben a jelen­tésében nem maradhatott volna meg. A díj régen vérdíj volt, az. áldomás pedig pogány áldozat és lakoma. A varázslat, boszor­kányság jelentésű, közben ki­avult báj szót a nyelvújítók élesztették lel mai jelentésében, és elterjesztették a rengeteg báj- előtagú összetett szót. Ma szép nőre mondjuk, hogy bű­bájos régen a boszorkányokul éppen bűbájosságuk miatt éget­ték meg. Egyéb példákat is idézhetünk, A bútor eredetileg batyut jelen­tett (a betyárbútort elég sokszor emlegetjük). Aki színházban pá­holyban ül. nem is gondolja, hogy a szó eredeti jeLentése csűr, magtár, szénarekeszték volt. Az emberi test megismerése tette szükségessé az. ideg elnevezését (az ijideg, zsineg jelentésű szót foglalták le erre a fogalomra). Az ásvány eredetileg árkot je­lentett. Tagadhatatlan, hogy az ásás eredménye az árok, de az ásással előkerült természetes eredetű anyagot is el kellett nevezni. A kohol jelentésű költ ige származéka, a költemény ré­gen koholmányt jelentett, de a költészet kialakulásával a köl­teményt is el kellett nevezni. A szivacs jelentésű szivárvány ké­sőbb kapta mai jelentését annak a népi hiedelemnek az alapján, hogy a szivárvány vizet szív fel a talajból. Takaros szavunk régi jelentese takarékos volt a takar ige gyűjt, kuporgat jelentése alapján. Amikor ez a jelentése elavult, kapta az ige a kitakarít, kicsinosít jelentést, így érthető, hogy miéil beszélünk takaros menyecskéről. Régi szavaink még az új elne­vezésekkel is állták a versenyt, csak ritkán maradtak alul. A szövétnek szó átvétele nem szo­rította ki a gyertyát, a (szölö)- gerezd a fürtöt, a rab a foglyot. Néha szépen megél eg;, más mel­lett több szó is. Az ősi fejsze szó mellett megvan az ótörök balta, a szláv szekerce és az ófrancia bárd szó is, persze más­más típusra vonatkoztatva. Igaz, hellvel-közzel alulmarad a régi szó A pondró és kukac háttérbe igyekszik szorítani ősi nyű szavunkat (annyi, mint a nyű — mondjuk arra, amiből nagyon sok van). A német filc pedig a régi. még a honloglalás előtt nyelvünkbe került alán eredetű nemez szót szorongatja. A régi szenesház és a búzafő (milyen szép szó!) már ismeret­len, helyettük a szláv konyha és kalász használaoS. Ezek a kiavu. ló vagy kiavult szavak nem je­lentős számúak nagyon gazdag szókincsünkhöz viszonyítva. Kiss István Gigantikus repiilőhtillőt találtak Texasban Minden eddiginél nagyobb re­pülőhüllő megkövesedett lenyo­matát fedezték fel Texasban. Ezek a hüllők, amelyek eddig ismeretlen fajtához tartoznak, hatvanmillió évesek és számy- hegyeik távolsága 15,5 méter volt — jelentette ki Douglas Lawson, aki a fossziliákat (ős­lenyomatokat) a Big Bend nem­zeti parkban felfedezte. Ezeknek az őslényeknek a méretei kétszeresei a pterano- donnak, az eddig ismert legna­gyobb repülőhüllőének. (7) Kevés idő maradt arra. hogy a sok tudományból a lehető legtöbbet magukba szip pantsák. Annak az álomszuszék öccsének már semmi más dolga nem lenne. Miért nem csinálja? Talán azért, mert lehel? — Úgy gondolja, őrnagy elv­társ. hogy most. a mi korosztá­lyunk hálával tartozik az előző­nek. Hiszen, ha jól értettem, ak­kor ez annyit jelent, hogy a mai középnemzedék kikaparta nekünk a gesztenyét, s ezért tér- det-fejet hajtsunk! — Nem így mondtam, és nem is így gondolom. Csupán arról van szó, hogy megértsék ezt. tör­ténelmi helyzetként fogják fel. használják ki okosan ezeket a lehetőségeket. Nekem is van egv fiam. igaz. csak most megy kö­zépiskolába. Biztos, hogy akár húsz évig is eltartom, ha az a vágya, hogy a tudományokat akarja megszerezni. Még azt se várom, hogy hálás legveri érte. Csak azt várom, hogy használ ja ki a lehetőséget, éljen vele. — Azért az sem egészen egy­értelmű, hogv a középgeneráció csak dolgozott, csak rohambri­gádokba járt. csak templomtetöt bádogox.ott, csak a politikai har­cokban őrlődött az ereje, meg az ideje. Vannak ebből a gene­rációból tudósok, tanult, művelt, képzett tisztek, művészek, műsza­ki emberek, tisztviselők. Ezek is csak akkor éltek, csak akkor ké­szültek fel valahogyan. Akkor bizony. Azt is elmon­dom. hogyan. Volt nekem egy falubélim. elég jó cimborám. Bé­res gyereke volt. Suttyó, akár­csak én. . — Miért mondja, hogy suttyó, őrnagy elvtárs? Nem illik ez önre. — Csak azért mondom, mert akkoriban az olyan emberpalán­tákat felénk leginkább így ne­vezték. Ma már másfajta, tarta­lom tapad a szóhoz. Nos. volt nekem ez a földiin, Varga Marci. Engem akkoriban küldtek a tisztes-iskolára. Pesten találkoz­tam vele, kollégista volt. Az én Marci komám filozófiát tanult, társadalomtudományt, államelmé­letet. Lehet, hogy a maga édes­apját akkor neveztek ki műve­zetőnek. meg pártbizalminak, le­hel, hogy a másik érettségizett katona apját akkor bízták meg gyárigazgatással, pedig csak nyolc osztályt járt. a cimboráját meg elküldték SzvenJlovs/.kba kohómérnokséget tanulni. Ki járt jobban? Az, aki az üres, le­rongyolódott gyárban igazgató lett, vagy az aki a kohómérnök- séget tanulta? Azt hiszem azt, aki az. iskolapad ban készült, hogy átvegye a stafétát. A baj ott kezdődik, ha valaki elfelejti, hogy egy adott történelmi hely­zetben volt egy nagy csapat, amelynek tagjai vállukon tar­tották az ország gondját és volt egy másik nagy csapat, melynek tagjai viszonylag nyugalmasan készültek ott, arra az, időre, amikor rendezettebb körülmé.- nyek között állhatnak a kor­mánykerekek mögé. — Olyan kort élünk át. amit még soha eddig. Átvettük a ha­talmat. gyakoroltuk, amit soha nem csináltunk eddig. Ez ilyen áldozatokkal, ilyen lemondások­kal, ilyen helyzetekkel is járt. Ha az apáink cselekedeteit mér­legeljük. ezt nem szabad kihagy­ni a számításból. Készenlétben állunk a folyo­són. Mindez eszembe . jutott, amíg ami várok, hová kell men­nem, hová osztanak be, merre kell futnom, vagy melyik terep­járóra parancsolnak fel. Az ud- vftion már csaholnak a kutyák. Az egyik Sátán. Fekete, nyugta­lan allat. Tele van izgatott fe­szültséggel. Meglátja a terepjárót, máris ugrik, elhelyezkedik a ve­zetőülés mögött, a helyén. — Pusztai tizedes! Az egyes kutatócsoportot vezeti. Ha vad­tol származnak a jelzések, azon­nal jelentkezzenek. Vigyenek a kocsin két .vattakabátot. Lehet, hogy megint két kölyök lógott el hazulról. Induljanak. * Indultunk. Ez az utazás min­denhez hasonlítható, csak autó­kiránduláshoz nem. Csúszkáltunk a domboldalon, mintha megbil­lent korcsolyapályán járkálnánk. Időnként nagyokat zökkennek a kerekek, s nem megy tovább a szerkezet a megváltónak sem. Ugrás, nekifeszülünk, toljuk a kocsit, felugrálunk, s tovább. Még szerencse, hogy Balogh, a mindentudó gépkocsivezető is­meri a környéket, akár a tenye­rét. Forog, köhög, csúszkál a ko­csi, de azért haladunk. A kanya­rokban ránklör a félelem, egy sarokba szóródunk, mintha fa­hasábokat szállítana a terepjáró, de nem lehet ilyen helyzetben finomkodni. Sietni kell. Lehet, hogy ilyen apróságokon múlik, s valakit megmentünk egy vég­zetes tévedés következményeitől. Az is lehet, hogy vaklárma volt az egész, hiábavaló futás, a nagy igyekezet. De sokszor futottunk már, a vezetékek között egy ri­adt, félig megfagyott, félig agyonszurkált őzet találtunk. Jön egy kanyar, aztán neki- irainodunk egy erős lejtőnek. Csoda, hogy mennyit kibír egy kis terepjáró. Majd szétesik az erőlködéstől, de megy, halad elő­re. Hátratekintünk a kocsi mö­gé, valóságos felhőt kavar maga mögött a négy kerék. Nekünk ez idén is kijut a télből. Csak győzzük. Hatan ülünk a ponyva alatt. Senki nem szól, senki nem tesz megjegyzést. Ilyenkor csak a kutyásnak illik szólni, ö is csak annyit mond, amivel feltétlenül nyugalomra tudja in­teni Sátánt. — Maradj nyugton. Helyeden maradsz, te ördög. Nyugalom, nyugalom, öreg fiú, rögtön ott leszünk. Majd futhatsz még any- nyit, hogy a lelkedet is kilehe­led. öt perce tart a szánkózás, a forgás, ebben a szabadtéri dod- gemben. Még legalább ennyi, és ott leszünk, ahonnan a jelzése­ket kaptuk. Balogh ügyesen ma­nőverez. Jó soffőr. Úgy bánik ez­zel a kocsival, mintha testrésze, mintha lába lenne. Kiül az ar­cára, ha úgy gondolja, hogy egy- szer-egyszer többet követel a mo­tortól, mint amennyit el kell bírnia. Sziszeg, ha véletlenük belehajt egy buckába, vagy gö­dörbe, olyan képet vág, mintha neki fájna. Káromkodik. ha egy-egy bukkanó fölött nagyokat koppannak a lengéscsillapítók. — Mit bámulsz, ennek is lelke van, ezt sem lehet agyonhajszol­ni, mint egy bolondot, — köte­kedik velem Balogh, pedig egy szót sem szóltam, még a pil­lantásomban sem lehetett rosz- szallás. — Menj csak koma, te jobban tudod, hogyan kell. -Amíg a ke­zedben vagyunk, addig nincs baj. Menj, és légy nyugodt, — felel­tem neki, mert mit tehetne az ember ilyenkor. Tudom, feszült pillanatok ezek. Nem mindegy, hogy kivel, mivel találkozunk. Sokféle hatás érheti ilyenkor az embert. Vannak, akik azt hi­szik, hogy csupa fejvadászok, meg rosszindulatú fogdmegek élnek itt az őrsön. Bolondok hiszik csak így. Nekünk legalább olyan rossz érzés az, ha egy gonosz, vagy megtévedt, vagy el- bolondított embert kell megbi­lincselni. Megfogni, erőszakot al­kalmazni, lettlegesséRhez folya­modni ... Sajnos, vannak a vi­lágon bolondok, kalandorok, meggondolatlanok. Amíg vannak olyanok, akiket léken kell tar­tani, addig féknek is kell lenni. Még akkor is kell, ha ez együtt­jár üldözéssel, fegyverrel, bilincs­csel, idomított kutyákkal és másokkal. — Készüljetek, — kiált Balogh —, azonnal ott leszünk. Még alig világosodik. Szürke, összemosódó minden. Csak a hó világít. A teteje megfagyott, tö­rik a kerekek alatt, olyan zajt csap, mintha harckocsival köz­lekednénk porcelánok között. Csak az nem vesz bennünket észre, aki nem akar, vagy süket. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents